Délmagyarország, 1975. március (65. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-18 / 65. szám

SÍM), 1975. MÁRCIUS IS 5 Kadar János elvtárs beszéde tömegpárt jellegét, társadal­munk fejlettségét. — Javult a tagfelvételi munka, növekedett a párt­ban a termelésben közvetle­nül résztvevő, mindenekelőtt a nagyüzemi munkások ará­nya. Jó politikai munkával továbbra is el kell érnünk, hogy az új párttagok között a munkások és a termelő­szövetkezeti parasztok, a fi­zikai dolgozók országosan többségben legyenek. A pártba való belépés egyéni elbírálás alapján történik. Minden olyah dolgozót, ér­teimiségit, alkalmazottat is fel kell venni a pártba, aki megfelel a párttagság köve­telményeinek. — A pártegység a két kongresszus közötti időszak­ban kiállta a gyakorlat pró­báját. A követelmények szüntelen növekedése miatt, az új kérdések és feladatok tisztázásának menetében, a pártegységet elvszerű viták­ka! a párt álláspontjának védelmével, a téves nézetek elleni szüntelen harccal ma­emelnünk, még szilárdabbá, gasabb színvonalra kell megbonthatatlanná tennünk. A Központi Bizottságnak és a párt 24 000 alapszervezeté­nek, minden tagjának min­denkor egy irányba és együtt keli lépnie. — Pártunk tevékenységé, ben a legutóbbi négy évben is tovább erősítettük a de­mokratikus centralizmust, a párt felépítésének és műkö­désének lenini alapelvét. A demokratikus centralizmus fejlődését tükrözi a kollek­tív vezetés és az egyszemé­lyi felelősség elvének egy­idejű és fokozottabb érvénye­sítése a pártszervezetek te­vékenységében minden szin­ten. — Mégsem lehetünk elé­gedettek a helyzettel. Elő­fordul, hogy egyes helyeken megsértik a centralizmus el­vét, nem mindig szereznek érvényt a kötelező pártha­tározatóknak. A tapasztala­tok azt mutatják, különösen fontos, hogy a mindennapi munkában nagyobb figyel­met fordítsunk a párthatá­rozatok egységes értelmezé­sére és következetes képvi­seletére. A pártban megen­gedhetetlen az egyes hatá­rozatok, állásfoglalások ön­kényes, szubjektív értelme­zése, ami nem egyszer, még felelős beosztású tisztségvi­selők részéről i6 előfordult. — A demokratikus centra­lizmus lenini elveit nem ke­vésbé sértik meg azok. akik nem tartják meg a pártde­mokráciát. Előfordul, hogy nem tartják tiszteletben a párttagok jogait, nem igény­lik a véleményüket, javasla­taikat, vagy figyelmen kívül hagyják őket. Gyakori, hogy a párttagok nem kapnak vá­laszt jogos kérdéseikre, vagy javaslataik nyomán nem tör­ténik intézkedés. Az is tény. hogy a tagság egy része ma­ga sem él megfelelően a jo­gaival. nem elég tevékeny a politika alakításában és vég­rehajtásában. Ki kell küszö­bölni ezeket a hiányosságo­kat. — A X. kongresszus meg. különböztetett figyelmet for­dított a pártalapszervezetek munkájának javítására. A pártmunka színvonalát és eredményességét nagymér­tékben az határozza meg. hogy a munka miként halad a végrehajtás első vonalában, az alapszervezetekben. A kü­lönböző területeken dolgozó vezetők összességükben meg­felelően látják el feladatai­kat. Kommunistának, párt­funkcionáriusnak, köztisztség viselőjének lenni nem ké­nyelmes beosztás. hanem mindenekelőtt kötelességet, munkát, küzdelmet, a kom­munizmus eszméjének, a munkásosztálynak, a népnek önzetlen szolgálatát jelenti. A vezetők kiválasztását és nevelését céltudatosabbá kell tenni. A tehetséges, a köz­ügyek iránt érdeklődő, a kü Iönböző társadalmi szervek­ben tevékenykedő, közmeg­becsülést élvező, a munká­ban élenjáró dolgozókat kell ttczeto beosztásokba helyezni. — A X. kongresszus nyo­matékosan felhívta a figyel­met, hogy a párt határoza­tainak végrehajtása a mun­ka egész folyamatában meg­kívánja a pártellenőrzést. — A pártellenőrzésnek át kell fognia az egész társa­dalmi tevékenységet; ki kell terjednie a gazdasági, az ál­lami, a tudományos, a kul­turális élet minden területé­re. A pártellenőrzés célja nem egyszerűen a hibák fel­fedése és a felelősök meg­büntetése. Ez is a pártellen­őrzés lényege, azonban a ha­tározatok végrehajtásának se­gítése, az adott terület helyze­tének hiteles felmérése, meg­felelő javaslatok kidolgozása a végrehajtás megjavítására, a jó tapasztalatok általáno­sítása. — Javasoljuk a XI. kong­resszusnak, hogy határozzon el tagkönyvcserét, amelyet még 1975-ben előkészítenénk és egy jó esztendő alatt be is fejezhetnénk. Ennek során mód nyílnék a párt tagjai­val való személyes beszélge­tésre a párt politikájáról, szervezeti rendjéről, a párt­tag személyes kérdéseiről, s minden bizonnyal ez a párt eszmei, politikai, cselekvési egységének erősítését ered­ményezné. — A tömegszervezetek és mozgalmak nagymértékben kivették részüket pártunk X. kongresszusa határozatainak végrehajtásából. A szakszer­vezetek tevékenysége a X. kongresszus óta tovább fej­lődött, politikai felelősségük még inkább fokozódott, se­gítették a munkásosztály, a dolgozó tömegek és a párt kapcsolatának erősítését. A kommunisták fontos feladata, hogy segítsék a szakszerve­zetek politikai, mozgalmi jellegének fejlesztését; a dol­gozók körében folytatott po­litikai felvilágosító munkát, a munkásosztály világnéze­tének terjesztését, a munka­helyi demokrácia kibonta­koztatását, a dolgozók fele­lősségérzetének növelését a társadalom ügyei iránt — A KISZ, mint a párt ifjúsági szervezete, betölti társadalmi, politikai szere­pét, eredményesen végzi munkáját. A párt X. kong­resszusának útmutatását kö­vetve, erősítette és fejlesz­tette kommunista jellegét. A jövőben arra kell törekedni, hogy a KISZ a párt közvet­len segítőtársaként még ön­állóbban dolgozzék. Ezzel együtt fejlessze tömegszer­vezeti, mozgalmi jellegét is, hogy mindenkor az ifjúság vonzó, tekintélyes politikai szervezete legyen. A KISZ fontos feladata, hogy erősít­se politikai befolyását a fi­atalok. elsősorban a dolgozó ifjúság körében. — A párt szervei és szer­vezetei a legutóbbi négy év­ben eredményes munkát vé­geztek a nők társadalmi helyzetének javítása érdeké­ben. A jövőben is tekintsék állandó feladatuknak a nők helyzetével, politikai, szak­mai fejlődésével és társadal­mi aktivitásának növelésé­vel foglalkozó határozat va­lóra váltását. A nők helyze­tének további javítása egész társadalmunk érdeke. — A Hazafias Népfront­mozgalom a párt szövetségi politikájának jegyében, a párt vezetésével és a társa­dalmi szervezetek aktív köz­reműködésével fejlődött, to­vább szélesítve a párt és a pártonkívüli dolgozók kap­csolatát, segítve a tömegek cselekvő részvételét politi­kai, társadalmi életünk sok­irányú fejlesztésében. A fej­lett szocialista társadalom építésének korszakában szö­vetségi politikánk folytatása, a nemzet összes alkotó erői­nek tömörítése, a szocialista nemzeti összefogás további szélesítése még fontosabbá válik. Az a feladatunk, hogy a párt és szervezetei orszá­gosan és helyileg, minden városban és községben az eddiginél még jobban épít­senek a Hazafias Népfront­mozgalomra. A szocialista nemzeti egység továbbfej­lesztése megköveteli, hogy a mozgalom politikai tevé­kenysége — közéleti jelentő­ségének megfelelően —egész társadalmunkat átfogja és áthassa. — A Központi Bizottság kidolgozta, vitára bocsátotta és most a kongresszus elé terjeszti a szervezeti sza­bályzat módosításának ter­vezetét. Az előterjesztésből kitűnik, hogy a Központi Bizottság véleménye szerint az érvényes szervezeti sza­bályzat nem igényel lénye­ges módosítást, alapvetően jól segíti a párt tevékenysé­gét. A javasolt módosítások azt célozzák, hogy a szerve­zeti szabályzat még jobban szolgálja a párt eszmei-po­litikai cselekvési egységét. — Fontos javaslat, hogy a jövőben négy év helyett öt évenként kerüljön sor pár­tunk kongresszusának ösz­szehívására, a pártszervek és a pártvezető6égek ujjá­választására. így a párt­kongresszusok ciklusai egy­beesnek majd az ötéves nép­gazdasági tervek periódusai­val. A párt legmagasabb fó­ruma behatóbban megtár­gyalhatja a népgazdasági terveket, amelyek a mi vi­szonyaink között a szocializ­mus építésének szinte vala­mennyi meghatározó felada­tát tartalmazzák. — Ezzel a módosító ja­vaslattal kapcsolatban meg kell jegyezni: az 1972. no­vemberi központi bizottsági ülésnek, amely ellenőrizte a X. kongresszus határozatai­nak végrehajtását, jelentős szerepe volt abban, hogy a A kongresszus szUnetében. Előtérben Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, fa Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. kongresszusi határozatok hogy a Központi Bizottság — Meggyőződésünk; hogy végrehajtása meggyorsult és a kongresszusi ciklusok fél- a módosított szervezeti sza­következetesebbé vált. Ennek idején ellenőrizze a határo- bályzat megfelel a pártmun­tapasztalatait általánosítva zatok végrehajtásának hely- ka általános és új követei­rendszeressé lehetne tenni, zetét. ' ményeinek, flz egész világon tovább növekszik a szocializmus vonzereje A párt nemzetközi tevé­kenységét, az állam külpoli­tikáját elemezve a beszámoló megállapította: a Magyar Népköztársaság kivette ré­szét azokból a nemzetközi erőfeszítésekből, amelyeknek eredményeként a szocializ­mus, a haladás, a béke erői világszerte növekedtek. — A Szovjetunió Kommu­nista Pártja XXIV. kong­resszusán elfogadott béke­program a szocialista orszá­gok közös erőfeszítéseinek eredményeképpen az eny­hülés a világpolitika fő irányzata lett. A nem­zetközi erőviszonyok je­lentős mértékben megváltoz­tak a szocializmus, a béke és a haladás erőinek javára. A szocialista világrendszer a társadalmi haladás döntő, legyőzhetetlen erejévé vált. A Szovjetunió és a szocialis­ta országok következetés és összehangolt aktiv békepoli­tikája jobb feltételeket te­remtett a vitás nemzetközi kérdések békés rendezésére. A kedvező világpolitikai fej­lődés^ segítették a kapitalis­ta országokban folyó osz­tályharc és a nemzeti felsza­badító mozgalmak sikerei, a békét és biztonságot óhajtó néptömegeknek, a világ va­lamennyi békeszerető erejé­nek együttes, aktív megmoz­dulásai is. — A megváltozott helyzet­ben a burzsoáziának az erő­viszonyok alakulását reáli­san felismerő része politiká­jában téliként elfogadja a szocialista országokkal való békés egymás mellett élés szükségességét, mint az egyetlen lehetséges alterna­tívát egy új világháborúval szemben. A szélsőséges im­perialisták azonban megkí­sérlik visszaszerezni elvesz­tett hadállásaikat. Gyakran a fasizmus régi és új eszkö­zeihez nyúlnak, növelik a nemzetközi feszültséget, szít­ják a fegyverkezési hajszát, háborús provokációkat szer­veznek. De a népek előre akarnak haladni, nem hajla­nak meg az imperialista, fa­siszta hóhérok előtt! Ezt bi­zonyítja a chilei nép állhata­tos harca a zsarnokok ellen, a görög nép küzdelme a de­mokratikus haladás további kibontakoztatásáért, a por­tugál hazafiak és a nép ha­tározott visszacsapásai az ellenforradalmi kísérletekre. — A nemzetközi helyzet­ben bekövetkezett változá­sok még jobban kidomborí­Az MSZMP XI. kongresszusának színhelye, az Építők Szakszervezetének Székháza. tották a szocializmus fölé­nyét és előnyeit a kapitaliz­mussal szemben. A szocializ-,, mus vonzereje sohasem lá­tott mértékben növekedett és tovább növekszik az egész világon. A szocialista világ­rendszer léte, a szocialista országok dinamikus fejlődé­se, a szocializmus és a béke­politikájukban megtestesülő és reális erőként ható esz­méje a jövőre gondoló em­beriség reménye. — A párt és a kormány széles körű nemzetközi tevé­kenysége, az ország kapcso­latai kiterjednek úgyszólván az egész világra. Számunkra ezek közül legfontosabbak a szocialista országokkal fenn­álló kapcsolataink. Hazánk szocialista építőmunkájának legfontosabb nemzetközi fel­tétele a szocialista világ­rendszer léte, országaink in­ternacionalista összefogása, kölcsönös, testvéri segítése, sokoldalú alkotó együttmű­ködése. Ennek megfelelően hazánk a két kongresszus közötti időszakban is gyü­mölcsözően fejlesztette kap­csolatait a szocialista közös­ség országaival. Miként ed­dig, a jövőben is következe­tesen arra törekszünk, hogy cselekvően elősegítsük a szo­cialista országok egységének erősítését, széles körű politi­kai, gazdasági, kulturális és ideológiai együttműködésé­nek elmélyítését. — Megkülönböztetett je­lentőséget tulajdonítunk a Szovjetunióhoz fűződő mély és megbonthatatlan testvéri barátságunk szüntelen erősí­tésének. Őszinte örömünkre szolgál, hogy a beszámolási Időszakban is minden terü­leten tovább mélyültek és szélesedtek a magyar—szov­jet kapcsolatok, amelyek eredményesen szolgálták or­szágaink, népeink közös ér­dekeit, erősítették szövetsé­günket, együttműködésünket, barátságunkat. Népeinket egyesiti érdekeink, forradal­mi eszméink és céljaink kö­zössége: a marxizmus—leni­nizmus és a proletár inter­nacionalizmus, a szocializ­mus és a kommunizmus épí­tése. A kongresszus megelé­gedéssel állapithatja meg: a magyar—szovjet barátság felhőtlen, pártjaink, népeink kapcsolatai testvériek és megbonthatatlanok. — A barátság és a szocia­lista internacionalizmus szel­lemében gyümölcsözően fej­lődnek kapcsolataink a többi (Folytatás a 6. oldalon.) \ \ »

Next

/
Thumbnails
Contents