Délmagyarország, 1975. március (65. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-02 / 52. szám

VASÁRNAP, 197$. MÁRCIUS 1 5 Partvédelem a Balatonnál A Balaton, amely az idén sodpercenként az eddigi 50 nem fagyott be, a szokásosnál hetekkel korábban kínál munkalehetőséget a vízügyi egységeknek. Nemrég lezárták a Sió-csartonát, a tavat „beállították" a legmegfelelőbb vízszintre. Ehhez az idén több mint 110 millió köbméter vizet kellett leengedni a Dunába. A vízeresztés lehetőséget teremtett arra, hogy folytassák a Sió felső — torhelyeit 80 köbméter víz folyhat majd át a csatornán. A Sión megkezdett munkálatokkal egyidőben a Balatonon is számos parti építkezést folytatnak. Zamárdinál az idén újabb 14 hektárt töltenek fel és a partvédő művel gátját vetik az eróziónak. Ezzel befejeződik a három évvel ezelőtt elkezdett feltöltés, amellvel összesen 46 kolati művénél a támfalépí- hektár építési területet alakítást. Ezek a munkálatok már tanak ki. Folytatódnak a parta Sió levezető képességének építési munkák Balatonfürenovelésére irányuljak: má- den és Balatonvilágoson is. Csapolják a fenyőket Zala megye göcseji és hetési tájegységében a hatalmas fenyvesekben kétszeres hasznot húznak a kivágásra kerülő fákból. Vágás előtt 4—5 évvel ugyanis megcsapolják a fák törzseit. A kis csatornákon át cseréptégelyekbe csorog a gyanta. Évenként mintegy kétszázezer fenyőfából nyerik az értékes nyersanyagot, amit az Erdőkémia zalaegerszegi gyárában dolgoznak fel. A gyanta a vegyipar egyik fontos alapanyaga. (MTI) Gépkocsivezető szakmunkások Népszerű a politikai-irodalom Négy megye képviselőinek tanácskozása Szeyeden Foglalkozása: gépkocsi verető. Nehéz, de szép szakma — mondják. Aztán, amikor gépkocsivezetővel beszélget az ember, kiderül, hogy nem is szakma. Legalábbis eddig nem számított annak. Aztán a Munkaügyi Minisztérium 15/1972. (VI. 14.) számú utasítása értelmében lehetőség nyílt arra, hogy 10 hónapos tanfolyam után a gépkocsivezetők szakmát szerezzenek Szegeden 1974 márciusában 54 fővel kezdődött meg a képzés. Az utolsó szóbeli vizsga napján, kedden kerestük fel a 600. számú Ipari Szakmunkásképző Intézetet. A hosszú folyosó csendes. Nem látni még a vizsgák előtt megszokott sápadt arcokat, a levegőben mégis valami feszültség érződik. Egyszerre rátelepszik az emberre. A tanteremben már öszszeüit a vizsgabizottság. A képzésről, a 10 hónapos tanfolyam tapasztatalatairól Tóth Sándort, a 600-as Ipari Szakmunkásképző Intézet tanárát kérdezzük: — A gépkocsivezetők szakmunkásképzése 1974 márciusában indult. A 10 hónap alatt heti két alkalommal, 10 órában elméleti, egyszer pedig 4 órában gyakorlati foglalkozásokkal készítettük fel • hallgatókat a vizsgákra. — Mi tette indokolttá a gépkocsivezetők továbbképzését? Eddig a gépkocsivezetés nem volt szakma, illetve nem szerepelt az országos szakmunkásképzési jegyzékben. A 15/1972-es rendelet értelmében szakmának ismerte el a Munkaügyi Minisztérium. A tanfolyam sikeres elvégzése után szakmunkás-bizonyítványt kapnak a hallgatók, 3 gépjárművezetői és karbantartói szakmáról. — A szakmunkás-bizonyítvány megszerzésével emelkedik a gépkocsivezetők bére is? — Fizetésben ez annyit jelent, hogy egy kategóriával feljebb kerülnek, ami körülbelül 100 forint fizetésemelést jelent. Persze a vállalatoknál ennél nagyobb lehetőségre is mód van. — Az Írásbeli és a gyakorlati vizsgák után vagyunk. Mi az eddigi tapasztalat? — Az írásbeli és gyakorlati vizsgákon valamennyien sikerrel szerepeltek. Ma a szóbeli vizsga befejező része ennek a szakmunkáskép zésnek. A gépkocsivezetés nagy elméleti tudást is igényel a szakmai gyakorlat mellett. Ezért is volt szükség arra, hogy 10 hónapos képzéssel felelevenítsük a korábban tanultakat, illetve új ismeretek elsajátítására ösztönözzünk. Balogh Artúr, a 1 l-es autójavító vállalat üzemvezetője a vizsgabizottság elnöke. — Mi a véleménye a 10 hónapos képzésről, a gépkocsivezetői szakma elismeréséről? — Az első két vizsga után, megítélésünk szerint, a tanfolyam hallgatói kellő gyakorlati tudást árultak el. A gépkocsivezetők véleménye is az volt, hogy sok újat és értékes ismereteket sajátítottak el a 10 hónapos képzés alatt. A gépkocsivezetés szakmásitása pedig azt hiszem időszerű volt. * A gépkocsivezetők szakmunkásképzésének további terveiről kérdeztük Abonyi Gyula gyakorlati oktatásvezetőt. — Szeretnénk ezt a képzési formát változatlanul fenntartani. A tárgyi feltételek biztosítottak. Már beindult egy másik tanfolyam is, sőt ha megfelelő számú jelentkező lesz, további csoportokat is felkészítünk a szakmunkásvizsgára. Amikor kilépünk a vizsgateremből, a folyosón már vágni lehet a füstöt. A legtöbben jegyzeteikbe mélyednek, van, aki az egyik cigarettát a másikról gyújtja meg. Mindenki másképp próbálja levezetni a vizsga előtti idegességet. Mózes Elemér, a megyei tanács gépkocsivezetője a tíz hónap tapasztalatairól beszél: — Valamennyien idősebb gépkocsivezetők vagyunk, s bizony nehéz volt újból elkezdeni a tanulást. Részben azért, mert régen foglalkoztunk iskolai tananyaggal, részben pedig, mert a napi 10—12 órás munka'után már nehezen ment a tanulás. Annak viszont nagyon örülünk: eljutottunk odáig, hogy végre szakmának lehet tekinteni a gépkocsivezetést. Gócser Sándor, a DEFAG gépkocsivezetője. — Milyen előrelépésre számít a szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után? — Ami a leglényegesebbezután elismert szakmának számít a gépkocsivezetés Hogy a becsület több lesz-e. azt még nem tudjuk. Dénes András a 10. sz. Vo Ián Vállalat dolgozója. Nyolc évig vontatóvezető volt, majd 1970-ben került a Volánhoz, egy ZIL 130-as platós gépkocsira. — Miért jelentkezett a tanfolyamra? — Szükségesnek láttam Sokat tanul az ember. Nem elég az már, hogy elsajátítom a legalapvetőbb fogalmakat, annál sokkal több kell. Olyan követelmények elé állítja a modern géppark az embert, hogy tanulás, önképzés nélkül már nem lehet megfelelő szinten helytállni. Ezért is jelentkeztem erre a tanfolyamra. Ludányi Péter is a 10-es Volántól jött. Nagy elismeréssel szólt a vállalat vezetőiről, akik minden támogatást biztosítottak számára, hogy a szakmunkás-bizonyítványt megszerezze. Az első évfolyam sikeresen túljutott a vizsgákon. A tanultakat már a gyakorlatban hasznosítják valamenynyien. A foglalkozás rovatbr pedig ezután ez kerül:gépkocsivezető és karbantart* szakmunkás. Ehhez pedig A politikai irodalom terjesztésének fejlődéséről, eredményeiről tanácskoztak Szegeden, a Sajtóház klubjában a Kossuth Könyvkiadó Bács, Békés, Csongrád és Szolnok megyei kirendeltségének dolgozói és a kiadó terjesztési főosztályának vezetői. A megbeszélésen részt vett dr. Tamasi Mihály, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának osztályvezető-helyettese is, aki bevezetőként áttekintést adott a megye ideológiai életéről és az ezzel összefüggő agitációs és propagandafeladatokról, melyekhez szervesen kapcsolódik a Kossuth Könyvkiadó tevékenysége és a pártszervezetek könyvterjesztési munkája is. A tanácskozáson megbeszélték az elmúlt időszak politikai irodalma terjesztésének tapasztalatait, a XI. pártkongresszus köszöntésére tett vállalások eddigi teljesítését. Az értékelésből és a számadatokból kitűnt, hogy tavaly több mint 11 millió forintértékű könyvet, és havonta csaknem 26 ezer példány pártfolyóiratot vásároltak meg a négy megyében az érdeklődők. 1975-ben ezt az eredményt 10 százalékkal akarják túlszárnyalni a szocialista brigádban együttmű ködő négy kirendeltség dolgozói. Ennek megvalósításában továbbra is számítanak a pártszervezetek és a politikai irodalom terjesztőinek fokozottabb segítségére. A hazai ellenállásról kislexikon készül A Hadtörténeti Intézet, társintézmények bevonásával megkezdte a magyar antifasiszta ellenállási és partizánmozgalom törtenetét bemutató lexikon elkészítését. Le. véltári anyagokból, korabeli kiadványokból, visszaemlékezésekbői összegyűjtik a fasizmus elleni tevékenységre vonatkozó adatokat, és mintegy 1000 címszó alatt tömören leírják az ellenállási mozgalom fogalmait. Bemutatják az 1941—45. közötti antifasiszta mozgalom hazai és külföldi szervezeteit, az egyes csoportok akcióit, az ellenállásban részt vevő személyeket, az antifasiszta harcra szervezett új magyar hadsereget. A lexikon tárgyalja a magyarok részvételét a külföldi ellenállási akciókban, valamint más, főleg a szomszéd népek fiainak tevékenységét Magyarországon. A tervek szerint a lexikon kézirata 500—600 oldal terjedelmű, a Kossuth és a Zrínyi kiadó gondozásában jelenik majd meg a kislexikon-sorozatban. Azonos típusú emberek Beszélgetés Raffai Saroltával Talán megbocsátja, ha leírom, szegedi íróbarátai csak így emlegetik: a Saci. Főpróba szünetében, két felvonás között kérdem tőle a folyosón, mit üzen a tiszatájosoknak. Arca fölragyog, neveket sorol, s valami nagyon kifejezőt keres az öszszetartozásra, a kölcsönös tiszteletre, barátságra: „szerelmesek vagyunk egymásba". — Hogyan kezdődött? — Több mint tizennégy éve, hogy versem jelent meg a Kortársban, a Tiszatáj szerkesztője levelet írt, küldjek nekik is. Tudja, úgy érzem, azonos típusú emberek vagyunk, őszintén cserélünk már csak egyet lehet kíván- j véieményt, s nekem ez a legni: minél több balesetmentes kilométert. Bagaméry László fontosabb. Ha csak egy novellám akad, először a Tiszatájé. Ahogyan kedvenc A résztvevő szemével Jő néhány szék üresen ma- laki — véleménye nem egyeradt László Bencslk Sándor dülálló — megfogalmazta: estjén, a Bartók Béla Mű- „A kívülálló — bármilyen velődési Központ előadóter- jóindulattal, hivatástudatmében. Mégis, aligha sike- tal foglalkozzék is a munrülhetett volna jobban a kásművelődés ügyével — Történelem alulnézetben cí- aligha jut eredményre, ha mű könyv szerzőjével kez- nem ismeri, idegenül szemdeményezett beszélgetés, léli a munkások életét." A Szinte az első pillanattól Történelem alulnézetben sikezdve közvetlen, őszinte, kere: a szerző hét és fél szenvedélyes társalgás ala- évet töltött munkások kökult ki vendég és közönsé- zött. Nem a szemlélődő, az ge között. László Bencsik együttérző, hanem a résztSándor másodszor is meg- vevő szemével vizsgálta a nyerte olvasóit, s ezúttal problémákat. Könyve szoszemélyével, keresetlen élő ciográfia, a műfaj minden szavaival. erényével. Sorait elköteleA könyv kiapadhatatlan zettség hatja át, a nyers, témának bizonyult, renge- szépítetlen igazságot rögzíteg, a szerző számára is ta- ti, eszköz a társadalmi önnulságos gondolatot ébresz- ismeret kialakítására. Ortett. Egyetemi tanár, szak- szágszerte megrendezett estmunkás, tudományos kuta- jei sem a szokásos értelemtó és diák egymás szájából ben vett író-olvasó találkokapkodta a szót. A Magyar- zók, inkább vitaműhelyek, ország fel'edezése sorozat- közönybomlasztó beszéígeban megjelent mű valóban tések. S bár a termek olya felfedezés ereiével hatott, kor csak félig telnek meg. Tájékozatlanságról, tudat- az ott elhangzottak híre tolanságról lett volna szó? vább jut, még sokakat gonNem. A könyvben boncol- dolkodásra, munkára sergatott gondok, jelenségek, kent. sokakat foglalkoztatnak. Va- L. Zs. kiadóm a Magvető, színházam a kecskeméti... Itt találkoztunk, a kecskeméti Katona József Színházban. Premier előtti este, főpróbán, ahol Raffai Sarolta József Attila-díjas írónő sorrendben negyedik drámájának ősbemutatójára készültek, nem titkolt Izgalommal. Miszlay István rendezte a Vasderest, melyről tán keveset mond, hogy új magyar darab, témája, problematikája nem csupán úgy általában mai — hanem: a ma. A termelőszövetkezetek összevonásakor fölmerülő gazdasági, szervezési, technikai problémák mellett emberi konfliktusok is támadnak: mi legyen a vezetővel, aki túl az ötvenen, becsülettel végigcsinálta, kiállta a próbát a legnehezebb időkben, de a megnövekedett feladatokkal már nem bír el egyedül. Mögötte az új generáció kopogtat, egyre sürgetőbben, „nem többet tud, hanem mást", s előbb vagy utóbb át kell nekik adni a kormányrudat. Mert az ötvenesek valamikor lehetőséget kapták „nagyot tenni, nem szabad hagyni elbitangolni". — Ügy éreztem — mondja Raffai Sarolta —, ha az elmúlt három évtizedet öszsze akarom foglalni, ezzel az embertípussal tudom, előtte szeretnék fejet hajtani. Mindent megtett a társadalomért, most mégis konfliktusba kerül vele, családjával, önmagával, s bár mindenkinek igaza van, ez az ember szenved („huszonöt év után nem leszek beosztott ott, ahol vezető voltam") — és névtelen hőssé magasztosult. — A négy drámájából hármat Kecskemét mutatott be. Azon túl, hogy itt dolgozik a megyében, tizenhét évi tanítás után most a Forrás rovatvezetője, mi az a láthatatlan kapocs, mely ehhez a színházhoz köti. hiszen köztudomású. eay fővárosi premier anyagilag is kedvezőbb? — Látja, úgv vagvok ezzel is. mint a Tiszatájjal. Az író csak úgy kerülhet tartósan egy színház vonzáskörébe, ha műhelyre talál benFőpróbán ne; kölcsönös bizalomra, barátságra, őszinteségre. Én nem tudok úgynevezett polgári darabokat írni, amíg a társadalomban valóságos, életszagú, fontos gondok foglalkoztatják az embereket; ezekről kell írni, így becsületes. Szándékban találkoztunk a kecskemétiekkel. Az sem közömbös, hogy több színész: Fekete Tibor, Major Pál, Forgács Tibor már a harmadik darabomban játszik, ismerjük egymást, s a színházi előadás érzékeny műszer, precízen kell iUes'kedniök a fogaskerekeknek. Ha műhely nincs, jó darab sincs. Szép előadás a kecskemétieké, a darab izgalmas, kitűnő. Jó lenne egyszer majd Szegeden látni, s milyen természetesnek tűnne, ha a Tiszatáj egyik legfoglalkoztatottabb írójával, aki barátunk is, színpadról találkozhatnánk. A Diplomásokat például hat éve írta. a falura került fiatal értelmiség beilleszkedésével járó problémákat boncolgatja. S ha valahol, nálunk, az egyetemi városban, ahonnan ezek a diplomások kilépnek az életbe — igazán aktuális. Nikolényi István