Délmagyarország, 1975. március (65. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-15 / 63. szám

4 smtmmm SZOMBAT, 1975. MÁRCIUS IS. 60 Antifasizmus és ellenállás Dél-Magyarországon 4. A fasizmus és megszállás ellen 194 3-től a fasiszta horthysta körök politikájában egyre intenzívebbé vált a német orientáció, s az uralkodó osztályok az ország szekerét a fasiszta koalícióhoz kötöttikus gondolkodású értelmiségit üldözött el Szegedről, köztük Sik Sándor egyetemi tanárt. Szegeden április 3-án a munkásmozgalom vezetőit eltek. A szegedi munkásság fogták, s megbilincselve, legjobbjai felemelték tiltakozó szavukat a nácizmus ellen, s hitet tettek a nemzeti függetlenség eszméje mellett E harc jelentős eseménye a kommunisták által, az MSZDP és a szakszervezetek egisze alatt 1943. május 16-án szervezett József Atszuronyos rendőrök kísérték őket a városházóra. Még azon éjjel Budapestre, a Mosonyi utcai toloncházba szállították a letartóztatottakat. Az internáltak között volt ta biztosítani. kenységük a Szeged környéki tanyákon eredményre vezetett, többen megtagadták a behívóparancs teljesítését. Felhívták a fiatalokat az erődítési munkálatok szabotálására, a sáncásásra kirendelt leventéket szökésre és a munka megtagadására buzdították, oly sikeresen, hogy a tervezett létszámot a leventeparancsnokság nem tudA Szegedi Főügyészség és a Törvényszék a szovjet csapatoknak a határhoz való közeledésétől függetlenül igen keményen eljárt azokkal szemben, akik „az állami és társadalmi rend erőszakos V. Honvéd Kerületi Parancs nokság szegedi állományából fokozódtak a magyar katonák átállásai a Vörös Hadsereghez. Ezek az átállások objektíve gyengítették a horthysta hadsereg helyzetét. (Folytatjuk.) Dr. Pcrneki Mihály Bernáth András, Bodnár Lajos, Cseh Imre, Dáni János, Dobó Miklós, Engi István, tila-est vojt. Az est előadója Gombai Mihály, Gyólai IstKállai Gyula volt. Az an- vén, Katona András, Komótifasisztu összefogás szüksé- csin Antal, Komócsin Illés, gességéről beszélt. Hangoz- id. Komócsin Mihály, Krajkó tatta, hogy „József Attila József, Lacsám. Mihály, Szögi felforgatására" törekedtek. független, szabad államot István, Tápai József, Tom- Kovács Ferenc szegedi koakart", § hogy „ezért ma is bácz Imre és dr. Valentiny vácsmester 1944 júliusában harcolni kell", megerősítve Ágoston. A Mosonyi utcai to- például „csak" azt jelentette ezzel a hallgatóságban azan- lonchózból néhány nap múl- kl többek előtt, hogy „Hála titasiszta ellenállás szüksé- va a ricsei internálótáborba Istennek, már közelegnek az geaségének a gondolatát. Sza- szállították őket, ahonnan oroszok, csak 10 kilométerre vait — a Tisza Szálló zsúfo- csak szeptember 2-án szaba- vannak a határtól..." — lúsig meg téli nagytermében dúltak ki. A Csongrád me- mégis azonnal eljárást indí'— a Szeged környéki mun- gyei Levéltárban féltve őr- tottak ellene és a vádirat kás-paraszt szervezetek tag- zik azt az eredeti névjegy- igen súlyos büntetést helyejai, a diáki i'júság és az ér- zéket, amelynek alapján a zett kilátásba Kovács Ferenc tclmlség sok képviselője Szegedi Rendőr-főkapitány- ellen. hallgatta meg. süg az elfogatásokat és el- Az 1947, évi párizsi békeA Kállai Gyula részvéte- szállításokat lebonyolította, szerződést előkészítő bizottIévcl szervezett est — az an- A német megszállás idején ság iratainak áttanulmányotifasiszla eszmék terjesztése a munkásifjak tevékenysége zása során kiderült, hogy — olyan eredményes volt, is megélénkült. Boda József, 1944. október 1-től a Szegedi hogy a belügyminiszter 1943 ifj. Komócsin Mihály és Kooktóber végétől kezdődően mócsin Zoltán vezetésével 15 megtiltotta a politikai pár- —20 fiatal gyűjtéseket szertoknak a műsoros irodalmi vezett a bebörtönzöttek hozestek rendezését. zátartozói számára. Arra is Az MSZMP KB Párttörté- törekedtek, hogy minél több neti Intézetében levő 1943-as behlvottat győzzenek meg a belügyminiszteri jelentés sze- bevonulás megtagadásának lint a szegedi kommunisták szükségességéről. Ez a tevénemcsak részt vettek a legális szervezetek tevékenységében, hanem a mozgalom eredményesebb irányítása érdekeben vezető funkciók megszerzésére is törekedtek. A Szociáldemokrata Párt szegedi szervezetének végrehajtó bizottságába beválasztották az illegális kommunista Ladvánszki Józsefei, a baloldaliak közül pedig Gyólai Istvánt, Farkas Istvánt, id. Komócsin Mihályt és Kovács Józsefet. „Nyilvánvaló, hogy ilyen összetételű vezctóseg — olvashatjuk a jelentésben — nem fog eleget tenni annak a központi rendelkezésnek, hogy tilos a partban szovjet propagandát kifejteni, és minden párttag köteles azonnal jelenteni a helyi csoport vezetőségének, ha azt veszi észre, hogy valaki szovjet propagandát terjeszt .. 1944. március 19-én a fasiszta német megszálláskor a Hitler-ellenes erőket váratlunul és felkészületlenül érték az események. A Békepárt kiáltványban szólított fel az ellenállásra, de a váratlanság és felkészületlenség miatt eredménytelenül. A bevonuló német csapatok szervezett ellenállással nem találkoztak, csak szórványos, • • ^' 'éni ellenakciókkal. Így Narauesik Pál bácsalmási lakos'1944. március 19-én, mint kalorui, hidőrséget teljesített a. Újvidék—Pétervárad közötti hídnál, s amikor a németek Pétervárad felöl előretörtek, golyószóróval támadta meg őket, s őrállását haláláig védte. .Szegeden a fasiszta terror különösen 1944. március lo. u an, a német megszállás idején oltott hatalmas méreteket. A szegedi rendőrség, a német fegyveres erőkkel együttműködve, brutális támadast Indított mindazok ellen, akik nem voltak hajlandók a Sztójay-kormányzat szolgálatúba állni. A munkásság szervezeteit szétverték, a munkásotthont bezárták, a munkásság vezetőit elhurcolták. A Szociáldemokrata Párt szervezetén kívül a Kisgazdapárt helyi szervezetét is feloszlatták. A Gestapo számos, demokraSzélvihar vonult át Szegeden Sűrű porfelhőbe borult Szeged péntek délután. Szokatlanul erős szélvihar vonult végig a városon. A széllökések másodpercenkénti sebessége elérte a 18 métert. A vihar többfelé kisebb károkat is okozott. A kiskertekben helyenként megtépazta, felszaggatta a tavaszi primőrök fóliasátrait. A szegedi járás homokvidékén, amely az idén említésre méltó csapadékot még nem kapott, a zsenge, zöldellő vetéseket sanyargatta meg a homokverés. Meteorológiai kislexikon Öntözés és meteorológia A mezőgazdasági termeíés Minél magasabb a hőmér- adott kritikus időpontban fokozásának és biztonságos- séklet, annál nagyobb a le- négyzetméterenként hany hsá tételének egyik legősibb hetséges párolgás. Kísérletek ter vizet kell adagolnunk módszere az öntözés, öntő- igazolják, hogy gazdasági nö- ahhoz, hogy a növényállozéses termesztés hazánkban vényeink akkor fejlődnek mány számára a lehetseges mintegy száz éve folyik, ám legszebben, akkor hozzák a párolgás megszabta viza kezdeti szórványos kísér- legtöbb termést, ha a gyö- igényt kielégítsük. Ha a felletezéseken túlmenő komo- kérzetükkel átszőtt talajré- használandó öntözővíz menylyabb ütemű fejlődés csak a tegben mindig van annyi víz, nyiségét csak becslessel hafelszabadulás után követ- amennyi a hőmérséklet ál- tározzuk meg (sajnos a gyakezett be. Jelenleg már 450 tal megszabott lehetséges pá- korlatban a múltban legezer hektár mezőgazdasági rolgást számukra lehetővé te- többször, s még ma is gyakterület számára biztosított szi. Ez azonban csak akkor ran ezt a kényelmesebb elMagyarországon a korszerű következik be, ha a talaj ál- járást követték, illetve kövenagyüzemi öntözés, s ennek landóan nedves, állandóan tik) két fajta hibát is véthetovábbi jelentős kibővítését van vízutánpótlás. Ha nyá- tünk. tervezik. ron a hőmérséklet magas, és Lehetséges, hogy tuladaA vízfelhasználás — első- a talajban nincsen már any- góljuk a vizel, mi által jesorban az ipar fejlődése mi- nyi nedvesség, amennyi a lentős pazarlást végzünk, s a att — világszerte, így ha- fokozódó ütemü párolgást ki- növényeket is megkárosítzánkban is rohamosan nö- elégítse, a növények jóval juk, de fennállhat az is. vekszik Országunk évi ösz- kevesebb vizet tudnak testű- hogy távolról sem adtuk meg szes vízfogysztása 1974-ben kön átpárologtatni. mint az adott helyzetben szükséelérte a 4 milliárd köbmé- amennyi életfolyamataik op- ges vízmennyiséget: ezáltal tért, de a várható igények timálls fenntartásához szük- ismét vizet pazaroltunk, kielégítése további jelentős séges, csakhamar megmutat- mert a kiöntözött víz javavízmennyiségek kitermelését koznak a szárazság okozta részt hatástalan marad, teszi szükségessé. A víz ho- károsodás első jelei (íony- Minél nagyobb az öntövatovább egyik legértéke- nyadás, elsárgulás). zendő terület, természetesen sebb nyersanyagunk lesz, Az> hogy adott csapadék an"ál jelentősebb a vizpaezért takarékos, ésszerű fel- mellett a talajban mennyi 281-188 gazdásági kihatása, használása egyre indokoltab- víz raktározódhat el, nagy- A meteorológia egy speciábá válik, mértékben függ a talaj fi- lís ágazata az agrometeoroA mezőgazdaság vízfel- zjkai szerkezetétől, fajtájá- lógia foglalkozik az öntözés használása jóval csekélyebb tói. A kötött agyagos talaj időjárási vonatkozásaival, ugyan mint az iparé, de erő- például négyszer-ötször any- Megfelelő kísérletekre tá_ sen szezonális jellegű, ezért nyj vizet is elraktározhat, maszkodé számítási eljáránapjainkban egyre indokol- mjnt a laza homok, ezért az sok kidolgozásával az öntötabb annak tudományos fel- őszj és téli csapadékokból zési időszakban országunk mérése, hogy az optimális jóval többet hasznosít a ve- különböző körzeteire megadterméseredményeket biztosi- getáció számára Kísérletek- jak a talaj hasznos vízkésztó öntözéshez mennyi vizet ke] meghatározható az az letét, aminek alapján a gazvegyünk igénybe A nagy- összefüggés, ami a hőmér- daságok könnyen meghatáüzemi öntözés komoly befek- séklet (és még további me- rozhatják az öntözés legcéltetéseket igényel, s ez csak teorológiai elemek, elsősor- szerübb időpontját és a kiakkor térül vissza, ha a-ren- ban a napsugárzás, szélse- adagolandó öntözővíz menydelkezésre álló vizet maxi- besség) és egy adott növény- nyiségét. Az ésszerű és takamális hatásfokkal értékesít- állomány lehetséges párolgá- rékos mezőgazdasági vízfeljük. Ennek gyakorlati kivi- sa vízigénye között fennáll, használás napjaink vízgaztelezése ma már el sem kép- ismerve a talaj víztartó ké- dálkodásának igen fontos zelhető kellő meteorológiai pességét és a lehulló csapa- feladata. tudományos megalapozás dék mennyiségét, vlszonynélkül. iag egyszerű számításokkal Hogy e probléma lenyes napról napra megállapíthatgét megértsük, tekintsük at juk( hogy a gyökérzóna tadióhéjban a víz földi kör- iajrétegében mennyi elpáforgásának törvényeit. A rologtatható víz van jelen, s földfelszínre jutó csapadék- az mjiyen mértékben tudja víz időszakos és állandó víz- kielégíteni a különböző nöíolyások, patakok, íolyok vénykultúráknak a meteoromedrében elfolyik, más ré- lögiai elemek alakulásától sze a talajba szivárog, vagy megszabott lehetséges párola felszínen felgyülemlik, gásátj vízigényét Ha' a tamajd rövidebb-hosszabb Idő jajban levő vízkészlet egy vitán elpárolog. Ez a legbo- bizonyos, ugyancsak kísérlenyolultabb szakasza a víz tekkel megállapított kritikus körforgásának. határ alá száll, szükségessé A talaj és a rajta élő nö- válik a mesterséges vízutánvények együttesen párolog- pótlás, az öntözés. Miután a látják el azt a vizet, ami a víz értékes portéka, nem felszínen és a gyökerekkel mindegy, hogy mikor és átszőtt talajrétegekben ren- mennyit juttatunk a földekdelkezésre áll. A hőmérsék- re. Kísérleti méréseken alalet megszab egy maximális puló számításokkal pontosan vagy lehetséges párolgást, meghatározható, hogy egy Péczely György Fogazott fafűrész A salgótarjáni kohászati üzemekben az ö'S ezer tonna évi kapacitású hideghengermű termékeinek mintegy negyedét értékesítik feldolgozott áruként A gyár szakemberei azon munkálkodnak, hogy ezen az arányon tovább Javítsanak. Sikeresen halad a kísérleti gyártása az újszerű fogazott fafúrésznek. FEKETE GYULH A fiú meg a katonák 27. Semmi értelme. Ha csak az nem, hogy a széna gazdája majd nagyot néz. — Mi lehetett ez? — találgatja majd a maradékból, amit meghagynak a környékbeli egerek. Leiele menet uz úthoz, mindenütt az éjjeli kódorgás nyomai: itt is, ott is szétszóródva, földbe taposva a keksz, ahogy a ruhája alól kipergett. Lehet, végig az autótól így vezet a nyom. Ha kerestek volna az őrzők, könnyen megtalálhatták volna. Gyorsabbra fogta a lépteit, S ahogy az úthoz, az árokpartra ért, levette a leventesapkát. * Járt a faluba, a Hangya-szövetkezethez, niásodnaponként egy teherautó. Hozta az árut, majd kiszaladt utána a vasútállomásra, s ott is elintézte a feladni, meg átvenni valót. A sofőr nem is igen bánta, ha a gyerekek az állomásra menet felkapaszkodtak; befogta őket odakint a pakolásnál. ö is megjárta így sokszor az állomást, ha kedve szottyant egyet kocsikázni. Azon a borús novemberi napon nem is a kocsikázás végett kapaszkodott fel — hátul, szokás szerint —, amikor a sofőr bebrúgatta a motort. Igazában azt remélte: hátha a frontot az állomástól már jobban lehet látni. Napról napra közelebbről hallatszott az ágyúszó. Beszélték, hogy az oroszok már átkeltek a Tiszán. Mire a kisbfró azt mondta: annál rosszabb nekik, ha átkeltek! 0 fix helyről tudja: indul a nagy német támadás, és aki átkelt, azt mind belehajtják a folyóba. („Marhák! Épp azért csalogatták át a Tiszán őket, hogy most az egész hadsereget vízbe fojtsák! Ennyi-eszük sincs!... Sok marharépát esznek, attól megy el az eszük...") A csendörök eltűntek a faluból. Németekkel volt tele a csendőrlaktanya. Jobbára az intelligencia is elmenekült, csak a református pap nem, s egy öreg tanító, akiről az a hír járta, hogy kommunista. A főjegyző utoljára kiadta a csordásnak, aki a szomszédjukban lakik, hogy a község bikáját ls menekíteni kell. Hajtsa el Egerbe, ilyen, meg ilyen parancsnokságon adja át, papír ellenében. Mindenki vásárolt, ha volt még pénze. Köröskörül a Hangya-boltban üresen ásítoztak már a polcok. Elfogyott a falvédő, a nyárról maradt légypapir, a lagziba való díszes ostorszíj, a fatalpú szandál. Az árpakávé, a fogpor, még a műrostos cipőpertli is. Az anyja előző nap talált még egy tízpengőst, a komódfia mögé lecsúszva. Rögtön szalajtotta Pirost, hogy vásárolja eL Akármit kap érte, többet ér, mint egy darab papír. Csak levesízesítő kockát adott már a hangyás Marci bácsi Pirosnak. Ki is próbálták még az este, de egérízü lett tőle a krumplileves. ... Annyira elgondolkozott a teherautón, egy halom üres zsák tetejéh heverészve, csak későn . fogott gyanút: már rég oda kellett volna érniük! Azt is csak most fogta fel, hogy már jó ideje nem ráz az autó: a topekán — a betonúton — haladnak. Kilesett a ponyva alól: ismeretlen volt a táj. Most aztán mit csináljon? Ha leugrik, összetörheti magát. Még a szekérről is, ha menet közben lelép az ember, elvágódhat, ha nem vigyáz. Dörömböljön a sofőrnek? De észrevette már a sofőr a mozgolódást hátul. Leállt az út szélén. Kiugrott a fülkéből, s elhúzta a ponyvát. — Hát te?!.,. A jóistent benned!... Most kirakjalak?... Hosszút káromkodott, aztán elővette a dóznit, s cigarettát sodort — Hát, édes komám, én már nem fordulok vissza. Hazamész vonaton. Van nálad pénz?... Persze hogy nincs. Nemsokára egy nagy városba él tek. Rögtön gondolta, hogy ez csak Miskolc lehet. Volt ő már egyszer Miskolcon. Csak ott van ennyi nagy emeletes ház. Irgalmatlanul nagy téglaépület előtt állt meg az autó. Már nem haragudott a sofőr, még pénzt is adott — Nesze, tíz pengő. Ne mondd, hogy én nem becsülöm meg a potyautast... megette a fene úgyis a pénzt Váltsál jegyet, és hazamész a legközelebbi vonattal. Hány éves vagy te?... No, letagadsz egyet-kettőt aztán féláru jegyet kérjél, akkor még az jár. S ami pénzed marad, vegyél rajta Marci bátyádnál egérfogót azt még láttam nála vagy ötöt.... Jó kemény barackot nyomott a fejére, s otthagyta. Akkor neki eszébe sem jutott, hogy az a nagy épület vasútállomás. Ok szekérrel jártak benn a városban, sohasem látta még ezt az épületet és ha mondják, sem hitte volna, hogy létezik ekkora nagy vasútállomás. Csak később, kódorgásai közben járt arra megint, s hogy sokan jöttek-mentek a szélesre tárt ajtókon, ő is bemerészkedett Csak akkor látta, hogy állomás, és a túloldalon ott a rengeteg sínpár, és rajta annyi vonat, amennyit egy falkában még elképzelni sem tudott volna. Hiszen éppen ezért tette ki oda a sofőr! Tudhatta azt a sofőr, hogy ez állomásépület! , Csakhogy amikor a sofőr egyedül hagyta, neki már Magda nénje járt az eszében. Ha ilyen váratlanul — s méghozzá: ingyen — a városba fölkerült, anélkül már csak nem mehet haza, hogy meg ne látogassa Magda nénjét. Nem lesz könnyű megtalálni, mert borzasztó nagy város, és a házukat sem tudja. Soha nem volt még náluk; amikor ő a szekéren itt járt, Rezső bácsi még csak udvarolt Magdának. De csak kijön az utcára valamelyikük. A boltba, vagy vízért, vagy valaminek. Lehetetlen, hogy valamelyikükkel ne találkozzék. (Folytatjuk.)