Délmagyarország, 1975. február (65. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-13 / 37. szám

m&Q FftOLtTiUlAV ESYESÖLJETESC! DELMAGYARORSZAG magyar szocialista munkáspárt lapja 65. évfolyam 37. szám 1975. február 13., csütörtök. Ára: 80 fillér Harminc éve szabadult fel Budapest Harminc évvel ezelőtt szabadította fel hazánk fővárosát a szovjet hadsereg. Történelmünkben egy múló pillanat ez a három évtized. A most élő pestieknek — idősnek, fiatalnak egyaránt — ugyanakkor egész életformájukat, szemléletüket alapvetően meghatározó korszak ez. Amikor néhány évvel ezelőtt a Vérmezőn megkezdték a keletnyugati Metróvonal és a Déli-pályaudvar földmunkáit — a középkori Logod falu köveivel együtt — rengeteg leletre bukkantak. Emberi csontok, fegyvertörmelékek, német rohamsisakok, felszerelési tárgyak bukkantak elő a törmelék közül. Még egy majdnem ép harckocsit is kiástak az építők. E maradványok éppen harmincévesek. A Vérmező kertjét a felszabadulás után a Vár omladékaival töltötték fel. Ez volt a Budapesten rekedt német—magyar fasiszta csapartok sírja; 1945. február 11-én Pfeffer-Wildenbruch SS-tábornok tizenhatezer emberével ezen a helyen igyekezett áttörni a Várhegyet körülkerítő ostromgyűrűt A tábornok — a Hitlerrel történt rádióbeszélgetés nyomán — azt tervezte, hogy csapatai a Hűvösvölgy-íelé verekszik át magukat. Egyesülnek a Dunántúlon álló német—magyar erőkkel, és visszaszerzik egész Budát. A véres kaland kudarcba fúlt, a fasiszták itt is hasztalanul áldozták fel embereiket. Az Ördög-árok völgyében adta meg magát az utolsó hitlerista hadseregcsoport. Magát a balálrarémült tábornokot a csatornából húzták ki szovjet katonák. Fogságbaesése tett pontot a várost felszabadító hadművelet végére. Budapest 1945. február 13-án szabadult fel. Ostroma két és fél hónapig tartott De egy „ezredévi szenvedés" ért véget ezen a napon. Az urak fővárosa süllyedt el, hogy helyet adjon a nép Budapestjének. Budapest? Kiégett, összelyukasztott kőrengeteg. Halottak mindenfelé. A Városháza előtt, az utcán öszszeszabdalt, megvakított, megcsonkított hullák halma hevert. A nyilas karhatalmi alakulat gyilkolta le őket a nyilashéz pincéjében az utolsó éjszakán. Az Attila körút egyik épületének tetején lezuhant vadászgép csonkja meredt vádlón az ég felé. Hidjainkat a fasiszták megölték. Budapest újra Pest-Budára szakadt A Dunahidak döglött ronccsá silányultak. A falakon az úri Magyarország utolsó „nemzetvezetőjének", Szálasinak németes fogalmazási! plakátjai: „felkoncoltatik", aki nem jelentkezik a Hungárista Légióba, aki elhagyja körletét, aki külföldi rádiót hallgat, akinek lisztje van a kamrában, aki szökevényt vagy zsidót rejteget, aki nem vesz réiszt az utcai kövezet felszedésében, tankcsapda építésében. A felszabadulás pillanatáig csupa halálraítélt élt Budapesten. A szovjet hadsereg, a II. és a III. ukrán front alakulatai — a budapesti hadművelet parancsnoka Afonyin tábornok, majd sebesülése után Managarov altábornagy volt —, a harcok során is kímélték a polgári lakosság életét, a házakat. Ennek köszönhető, hogy Budapest nem semmisült meg teljesen. így sem sok jelét adta az életnek. A termelés megbénult. Vonat nem járt. A villamoshuzalok a földön hevertek. A menekülő úri tisztek, és a németek minden mozdíthatót magukkal vittek. Vajon feltámad-e valaha Budapest? Sok olyan ember volt, aki nem bízott akkor a főváros jövőjében. Az optimisták ötven évre becsülték helyreállítását Az élet első jelét a szovjet városparancsnok, Zamercev altábornagy, 1. számú parancsa jelentette. Szovjet katonák ragasztották a falra. „A normális élet, -s rend fenntartása érdekében Budapest város terü'etén elrendelem: minden polgárt hatóság folytassa kötelessége teljesítését... az áruk, élelmiszerek árai ilyanok maradjanak, amilyenek a szovjet csapatok bevonulásáig voltak... a helyi hatóságok, és a polgári •akosság minden eszközzel segítse elő az iskolák, kórlázak, orvosi segélyhelyek... szabályszerű működésének biztosítását". Csődület támadt minden falragasz lőtt. Olvasták, elgondo'koztak a tömör mondatok érelmén. De hol van az az erő, amely életet lehet a romvárosba? Es ekkor — a Tisza Kálmán — a mai Köztársság téren valaki létrát támasztott egy ház falához, áblát szegezett ki rá: „Magyar Kommunista Párt", íent megkezdődött a munka. Ennek nyomán nagyot dob^a-'t a tetszhalott Budapest szíve. Ekkor — harminc évvel ezelőtt — vált ez a város az új Magvarország új fővárosává, amelyet most újjászületésének évfordulóján szívből köszönt az egész ország. Máté György * Fővárosunk felszabadulásának 30 évfordulója alkalmából tegnap délután a Vígszínházban díszünnepsége* rendeztek. Erről tudósításunk a 3. oldalon. Elutazott a lengyel miniszter Szerdán elutazott Budapestről Jerzy Olszewski lengyel külkereskedelmi és tengerhajózási miniszter. Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszterrel a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségeiről tárgyalt A lengyel miniszter dr. Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszterrel is tárgyalásokat folytatott. NAPIRENDEN s Az energiatakarékosság Energetikusok tanácskozása Szegeden A két szomszéd megye, s Csongrád megye tanácsa, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület, a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Csongrád megyei csoportja, valamint a Körzeti Energiafelügyelet rendezett tanácskozást a három megye üzemeinek műszaki vezetői és energetikusai számira tegnap, szerdán délelőtt Szegeden, a Technika Házában. Bevezető előadást tartott dr. Bátor Béla, az Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Felügyelet műszaki igazgatóhelyettese. Beszélt az energiatakarékosság Nagylakon új határátkelőt avattak Űj objektummal gazdagodott hazánk, illetve megyénk idegenforgalma. Nagylakon tegnap felavatták a határátkelőhely modern, új épületét, amely az évről évre növekvő méretű nemzetközi forgalmat szolgálja. Helye lesz a létesítményben az utasok kényelmét és a kulturált ügyintézést szolgáló valamennyi szervnek, intézménynek. Az új épületbe már beköltöztek az átkelőszervek hivatalai, a határőrség, a Vámés Pénzügyőrség, az IBUSZ, a vízum ügyintézőt, valamint az Utasellátó Vállalat vendéglátó egysége. Dr. Szalai János ezredes, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka avatta fel a létesítményt. Rövid beszédében köszöntötte a tervezőket, az építőket, és Csongrád megye vezetését a fontos határforgalmi átkelőpont fejlesztésében tanúsított igyekezetükért. Mint mondotta: ez az igyekvés, ez az új létesítmény a népek közötti barátságot, a nemzetközi kapcsolatokat szolgálja. Jelen volt az avatón több országos és megyei párt-, társadalmi, illetőleg állami szerv képviselője, közöttük dr. Komócsin Mihálv, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Perjési László, a megvel tanács elnöke. A Határőrség Orsrágoá Parancsnokságát Tóth Imre ezredes, a makói járást Kockás Ferenc. a járási pártbizottság e'ső titkára, valamint Szabó Jánosné. a járási hivatal elnöke és Kangyalka Antal, a terület országgyűlési képviselője képviselte. Jelen volt Tóth T.ászlíS. az Utasellátó Vállalat főigazgatója ls Küldöttséggel képviseltették magukat a szomszédos Román Szocialista Köztársaság vám- és határőr szervei. Ezzel lezárult egy újabb szakasz a Nagylakon át hazánkba vagy kifelé történi nemzetközi forgalom történetéber. Mint Ismeretes, a nagylaki átkelőhely 1968 április 6-án nyílt meg. Az autóbuszjáratok és a teherszállítás kivételével évente 20— 40 százalékkal nőtt a forgalom. és 1974 ben meghaladta a 333 ezer főt. Ezért kezdődött meg évekke1 ezelőtt és folytatódik ma is a nagylak—szegedi 43-as számú közlekedési útvonal rekonstrukciója, amelynek a makói Maros-híd múlt év' átadása után kiemelkedő ál lomása volt a tegnapi ese mény. Dr. Szalai János ezredes (balról a második) avatóbeszédét mondja Az új forgalmi épület (Fotó: Kaczur István.) népgazdasági jelentőségé rőL a jelenlegi, s a várható hely zet alapján. Előadásában részletes tájékoztatást adott a világ energiatermeléséről és -fogyasztásáról, az energiahordozók világpiaci árának alakulásáról. Felhívta,a figyelmet arra, hogy az energiahelyzet nem szűkebb szakembergárda műszaki problémája, hanem széles tömegeké1 érintő világpolitikai kérdés melynek hatásai alól ml se:i vonhatjuk ki magunkat Érintett néhány olyan intéz kedésí, melyet a környez* államokban tettek az ésszér energiafelhasználás érdeké ben, majd áttért a hazai vi szonyok összefoglalására. Emlékeztette a tanácsko zás résztvevőit arra, hog: a negyedik ötéves terv energiagazdálkodási programja lényegében a szénhidrogé nekre épült Az energetikai programról nyugodtan meg állapíthatjuk a tervidőszálutolsó évében, hogy az előirányzatoknak megfelelően alakult. A távlati tervekhez viszont felül kell vizsgálni az eddigi elképzeléseket. Hazánkban a kazánok fele ötven évnél régebbi, ezekből igen sokat kicseréltek, mintegy 806 új kazánnal rendelkezünk, s 2 millió olajkályhávaL Kívánatos lenne ismét a széntüzelés bevezetését szorgalmazni, s ahol erre mód van, meg is teszik. Ehhez fokozni kell a szénkitermelést, de a 'bányászatban elengedhetett len feltétel a további korszeJ -űsítés, a gépesítés. Kőolaj ból nem fogunk egvhamar a 'elenlegi mennviségnél többet felhozni a kutakból, továbbra is jelentős importra izorulunk. Mindenképpen indokolt tehát a takarékosság, = olyan technológia választása. ami lehetővé teszi a tzáraz fűtőanyag használatát. Ismertette dr Bátor Béla a rendelkezésünkre álló villamos energia kérdéseit ls, utalva a jövő fejlesztési -erveire. Ezután napjaink feladataihoz tett hasznos javaslatokat az előadó. Említette, hogy a most készülő takarékossági tervek végrehajtásában a kormány által korábban életrehívott operatív bizottság messzemenően segíti majd a vállalatokat, természetesen következetes ellenőrzés mellett A pazarlókat a jövőben még szigorúbban vonják felelősségre, B büntetik azokat az üzemebet amelyek nem kellően gazdálkodnak a drága energiával. Az előadás után hozzászólások következtek. Az egybegyűlt szakemberek konkrét, gyakorlati kérdéseket tettek 'öl, melyekre dr. Bátor Béla 'álaszolt A tanácskozáson részt vett Kovács Imre, Csongrád melye tanácsának általános elnökhelyettese, valamint jyőrffy László, a megyei pártbizottság munkatársa. i /