Délmagyarország, 1975. február (65. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-12 / 36. szám
SZERDA, 1975. FEBRUÁR 12. 3 Fejlesztik az üzemegészségügyi ellátást Emelik a főfoglalkozású üzemi orvosok fizetését Üj feladatokat kapott az Országos Munkaegészségügyi Intézet: a jövőben Országos Munka- és Üzemegészségügyi Intézet néven ez a szakintézet látja el az üzemegészségügy központi koordinációs és szakmai tanácsadó-ellenőrző feladatait is. Az elmúlt két évtized alatt széles körű üzemi orvosi — üzemegészségügyi hálózat jött létre hazánkban. A nagy ipari üzemekben több mint 460 főfoglalkozású, a kisebb üzemekben pedig több mint ezer részfoglalkozású üzemi orvos, összesen másfél millió munkás és alkalmazott ellátásáról gondoskodik. Ugyanakkor a termelés fejlődésével számos új egészségrontó hatás is keletkezett, s mindezzel nem tart lépést az üzemi orvosi ellátottság mértéke, színvonala. A Minisztertanács 1974 decemberi határozata alapján az V. ötéves terv egészségügyi céljai között kiemelt feladat az üzemegészségügyi ellátás fejlesztése. Ennek érdekében — sok egyéb intézkedés között — a területi vezető üzemi főorvosokat is be kívánják vonni a megyék gyógyító-megelőző intézményhálózatának vezetésébe, s az üzemorvosok munkájának fokozottabb erkölcsi-anyagi megbecsüléséért 1975. július 1-gyel átlagosan 1000 forinttal emelik a főfoglalkozású üzemorvosok bérét A továbbiakban például gondoskodni kell arról is, hogy a legnagyobb üzemekben közegészségügyi kirendeltséget, illetve munkahigiénés laboratóriumot, létesítsenek. A tervek szerint az üzemi egészségügyi szolgálattal nem rendelkező vállalatok, üzemek és gazdaságok dolgozóit továbbra is az általános gyógyító-megelőző intézmények keretében kívánják ellátni. Honismereti pályázatot hirdet a népfront Ölést tartott a megyei honismereti bizottság A Hazafias Népfront megyei honismereti bizottsága dr. Nyíri Antal egyetemi tanár elnökletével tegnap, kedden délután tartott ülésén a honismereti mozgalom tavalyi eredményeit összegezte, és a bizottság idej munkaprogramját vitatta meg. Dr. Juhász Antal számvetésében szólt a néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpályázat eredményeiről — hat honismereti szakkör és egy szocialista brigád figyelmet érdemlő munkájáról —, a falukrónlka-írás folytonosságáról — Sándorfalva mellé Kistelek is csatlakozott tavaly —, és a nyáron tartott országos honismereti diáktáborróL Boros József a bizottság idei munkatervét terjesztette elő vitára. Felszabadulásunk 30. évfordulója tiszteletére felnőtt és ifjúsági kategóriában pályázatot hirdet a Hazafias Népfront adatgyűjtésen alapuló, a 30 éves társadalmi fejlődést adatokkal és tényekkel igazoló dolgozatok írására. Honismereti seregszemle is szerepel a tervben, hogy felmérhessék a szakkörök és klubok eddigi tevékenységét, és szereplési, illetve versenyzési lehetőséget biztosítsanak számukra. Minden csoport eddigi gyűjtésével szerepelhet a seregszemlén. A földrajzi nevek gyűjtését továbbra is a honismereti bizottság irányítja azokon a helyeken, ahol eddig még nem fejeződött be a munka. Az összegyűjtött anyag tudományos feldolgozására szerkesztő bizottság alakult. Szeretnék, ha a szocialista brigádok az eddiginél is jobban kapcsolódnának be a honismereti mozgalomba, ezért kiállítást terveznek a brigádok naplóiból, és tanácskozást a brigádvezetők részvételével. Pártértekez! lekről jelentjük Móraiialom Az elmúlt napokban befejezték munkájukat az üzemekben, intézményekben és községekben a pártértekezletek, illetve az összevont alapszervezeti taggyűlések. A párttagok számot vetettek az elmúlt négy esztendőben végzett munkáról, s meghatározták azokat a tennivalókat is, amelyeket a jövendőben kell elvégezni. Véleményt alkottak a falvakban élő kommunisták a kongresszusi irányelvekről, s a szervezeti szabályzat módosításának tervezetéről is, majd megválasztották a pártszervek és pártszervezetek tisztségviselőit. összeállításunkban a Csongrád megyei tanács apparátusában dolgozó párttagok, a szegedi járás községeiben működő pártbizottságok és pártvezetőségek értekezleteiről tudósítunk. Csongrád megyei tanács A beszámoló elemezte a A küldöttek megválasztotA megyei tanácsnál dolgo- mindenekelőtt a politikai mórahalmi szakszövetkezetek ták a községi pártbizottság zó kommunisták pártértekez- szemlélet megfelelő formálá- fejlődését, és azok további 31 tagját 16 küldöttet a jaletén részt vett, és az elnök- sát, a lelkiismeretes, követ- megerősödesének lehetőse- rasi partertekezletre, és a feságben foglalt helyet dr. An- kezetes helytállást. Seit: a közös művelesu terű- gyelmi bizottságot amelynek talffy György, az MSZMP A pártértekezlet jóváhagy- letek gyarapítását, a gepesi- elnöke Dlusztus Károly lett. megyei végrehajtó bizottsá- ta a pártbizottság összefog- tés szuksegesseget. Folvázol A községben működő 10 a tanyák 60 százalékában' ls pártalapszervezet tagságát villannyal világítanak. A 67 küldött képviselte a párt- községben korszerű áruházat értekezleten, amelyen részt építettek, s a lakosság épivett és felszólalt Jáhni Lász- tési kedve is fellendült, amit ló, a szegedi járási pártbi- szépen bizonyít, hogy a négy zottság első titkára is. A év során 180 család kért mórahalmi pártbizottság el- építési engedélyt a tanácstól, múlt négy esztendőben vég- A község es környéke egészzett munkájáról Ocskó Lász- ségügyi ellátásán sokat segiló, a pártbizottság titkára tett a nemrégiben átadott számolt be. egészségház. gának tagja, dr. Perjési laló megállapításait, amely László, Csongrád megye ta- szerint eredményesen sikenácsának elnöke, valamint rült mozgósítani a párttagdr. Pusztai Ferenc, a Minisz- ságot a X. kongresszus dokutertanács Tanácsi Hivatalá- mentumaiban foglaltak megnak megyei referense is. A valósítására, a hivatali munpártértekezleten Kovács lm- ka magasabb szintű ellátására, a megyei tanács általános ra. A vitában fölszólalók is elnökhelyettese elnökölt- A sokoldalúan elemezték a tapártbizottság írásban előre nácsi munka sajátosságalt, kiadott beszámolójához Si- felelősségüket az állampolgárion Béla, a megyei tanács rokkal szemben. A pártérte pártbizottságának titkára kezlet a mondott szóbeli kiegészítést, hangúan elfogadta. ták azokat a szép eredményeket is, amelyeket a korábbi években elértek. Örömmel nyugtázták, hogy a mórahalmi tanyavilágban minden iskolát villamosítottak, s Az újjáválasztott pártbizottság e'ső ülésén kilenctagú végrehajtó bizottságot választott. A mórahalmi pártbizottság titkárává ismét megválasztották Ocskó Lászlót. Sándorfalva Sándorfalván beszámolókat egy- szervezték meg pártbizottságot, 1971-ben törekvésük, hogy minél naa községi gyobb területen bevezessék amelynek az iparszerü termelési techA pártbizottság beszámoló- A pártértekezlet résztvevői ^LZt^^^ ^^tJ^^ ja részletesen összegezte azt megválasztották a megyei j^gg"^^tí^RéS mo^tota tetteisSokat a munkát, amelyet az elmúlt tenács pártbizottságának tag- fílszótattapártéi- talajviszonyokat, négy év során végeztek, jait. A pártbizottság első J^L, J~n Szöoi Réla a i Megállapította a jelentés, ülésén kilenctagú végrehajtó náXizotteáötitlterk is A hogy kedvező változásokat bizottságot választott, mely- ggriSít plrtbizottsáí tapasztaltak a tanácsi testű- nek tagjai lettek. Simon Bé- munkájáról Kir<% József ötletek, a szakigazgatási szer- la, dr Bozó Sándor, dr. Ba- kár számoU ^ küIdöttek. vek es az egész apparátus gany Júlia, dr. Olasz Sándor, nek irányító, ellenőrző, szervező Tóth Imre, dr. Gól Gyula, A beSzámolóból kitűnt, es végrehajtó tevékenysége- dr. Kért Andrasné, Tóth Ist- hogy sándorfalva igen szében A megyei tanacsnal dol- ván én Calgóczi István. A pen fejlődött az elmúlt négy gözok munkáját a megnőve- , Dártbizottsáeának tit_ kedett követelmények sze- tanacs PanfizottsaganaK "trinti vonalvezetés jellemez- tórává ismét Simon Bélát te. A kommunisták vállalták választották meg. A községben az utóbbi években kezleten Szögi Béla, a járási több mint nyolc kilométer hosszúságú járdát építettek. Sokat tettek a lakosság művelődési lehetőségeinek javításáért is. A pártértekezlet résztvevői 31 tagú pártbizottságot választottak. A testület első ülésén kilenctagú végrehajtó esztendőben. A korábbi há- bizottságot választott. A sánrom termelőszövetkezet most dorfalvi pártbizottság titkáegyütt gazdálkodik, s az a ra ismét Király József lett. Kistelek Asottíiafom A szegedi járás legnagyobb mi hálózata nem csupán a községének párttagjait 91 községben lakó embereknek küldött képviselte a pártér- nyújt lehetőséget, hanem a tekezleten, amelyen részt környékbelieknek is. Nemrévett és felszólalt Jáhni Lász- giben telepített üzemet a ló, az MSZMP szegedi járá- községbe a Fővárosi Kézműsi bizottságának első titkára ipari Vál'alat, s várják, hogy is. A községi pártbizottság a HÖDGÉP is megtartsa beszámolóját Mesits Zoltán, ígéretét, és bővítse a kistelea pártbizottság titkára ter- ki üzemét. A kisteleki terjesztette a küldöttek elé. Szá- melőszövetkezetek is megmot adtak a X. pártkong- erősödtek az elmúlt évekresszus óta végzett munká- ben, együtt gazdálkodik a ról, s összegezték azokat a Feketehalmi és az Űj Élet javaslatokat, véleményeket, Termelőszövetkezet tagsága amelyek az alapszervezetek is. 'aggyűlésein hangzottak el a A pártértekezlet küldöttei Központi Bizottság kong- megvá'asztották a pártbizottAsotthalmon a pártértekez- hogy a szakszövetkezeti forleten tíz, kis létszámú párt- máról áttértek a termelőszöalapszervezet tagsága vett vetkezeti formára. Részleterészt, jelen volt és felszólalt sen szó esett az ásotthalmi az értekezleten Szögi Béla, tanyavilág helyzetéről is. a járási pártbizottság titká- örülnek az ott lakó embera is. Az elmúlt négy eszten- rak, hogy orvosi rendelővel dőben végzett munkáról a gyarapodtak; hogy minden beszámolót Börcsök Szilvesz- iskolában van villany, s ter, az ásotthalmi pártbizott- egyre javul a lakosság életság titkára ismertette. körülménye. A beszámoló, majd a föl- A pártértekezlet résztvevői szólalok is sokat emlegették 31 tagú pártbizottságot, háa helybeli szakszövetkezetek rom munkabizottságot vámegerősödésát, és azt a he- lasztottak. Az ásotthalmi lyes lépést, hogy egyesültek pártbizottság titkárává ismét a Szabadságharcos Tsz-szel, Börcsök Szilvesztert válaszs így magasabb szervezeti tották. A járási pártértekezresszusi irányelveiről, illetve ság 35 tagját, a munkabizott- színvonalra kerültek. A jö- leten az ásotthalmi párttagoa szervezeti szabályzat mó- ságokat és fegyelmi bizott- vőjüket felelősséggel formáló kat 10 küldött képviseli dosításának tervezetéről. ságot, amelynek elnöke Kiss emberek helyes döntése volt, majd. Kistelek korábban is köz- István lett A pártbizottság pontja volt a környező tele- első ülésén kilenctagú végrepüléseknek és kiterjedt ta- hajtó bizottságot választott, nyavilágnak, ezt a szerepét A pártbizottság titkárává ma egyre inkább betölti a Gdi józsefnét választották. fejlődő nagyközség a váró- kistpleki nárttaeokat „ iá siasodás jegyei szaporodnak A kisteleki Parttagokat a jáKisteleken: középiskolája, rási pártértekszleten 21 külbővülő ipara és kereskedel- dött képviseli. Községi pártvezetőségek Azokban a községekben, összevont taggyűléseket tervagy gazdaságokban, ahol nincs pártbizottság, de több alapszervezet működik, ott megetettük, a lefegyverzett fasisztákat meg természetesen elvezettük. Ez még az ostrom idején volt. Amikor én bekapcsolódtam a budapesti munkába, a normális élet megszervezése várt már a városparancsnokságra, már amennyire azokat a viszonyokat egyáltalában normálisnak lehet nevezni... Tevékenységi körünk, legalábbis kezdetben, mindenre kiterjedt — ahogy azt a város és lakóinak helyzete kívánta, ahogy a józan ész és az emberiesség diktálta! Hova is mehetett volna ezekben a napokban a lakosság? Csakis a szovjet kommandantúrára! Élelmezés, egészságügy, termelés, közigazgatás, közbiztonság, kultúra, eltűntek felkutatása, üzletek megnyitása... de hát miért is soroljam tovább? — mindez ránk tartozott.) Ki gondolná például, hogy a városparancsnok foglalkozott olyan kérdéssel, mint a halottak eltemetése, közterületekről való átvitele a temetőkbe? De hiszen ez akkor rendkívüli fontosságú ügy volt — a járványveszély leküzdése miatt. Csak a legnagyobb elismeréssel beszélhetek azokról az önfeláldozó magyar emberekről — élükön dr. Bakáts Tibor, dkkori tiszti főorvossal —, akik a mi csapataink vegyvédelmi felszerelésével ezt a munkát végezték. Az elsó peritől kezdve együttműködtünk a helyi hat'ságok'-al, szervekkel, társadalmi erőkkel, miközben szigorúan tartottuk magunkat ahhoz az elvhez: hogy a hatalom milyen lesz, azt a magyar népnek kell eldöntenie. Már Kispesten megkérdezték a helyiek — régi tizenkilencesek voltak — Kuba alezredestől, hogy belyreáll-e a tanácshatalom? így kérdezték: helyreáll-e, mármint az 1919-ben megszakított tanácshatalom. Kuba alezredes azt válaszolta: ez nem a szovjet csapatok feladata. Én magam is, rögtön működésem kezdetén, felvettem a kapcsolatot a város új polgármesterével, a kisgazdapárti dr. Csorba Jánossal. Korrekten, később kifejezetten jó szellemben működtünk együtt. Egyébként jellemzőnek érzem, hogy a szovjet városparancsnokságnak a polgármesterhez intézett első leiratában van egy olyan passzus, amely megtiltja a városi ligetek, parkok kivágását. Még ilyesmire is volt gondjuk elvtársainknak! Amilyen gyorsan csak lehetett, megszerveztük, hogy vegyes, szovjet katonai—magyar rendőri őrjáratok cirkáljanak a rend fenntartása érdekében. E példákat még vég nélkül sorolhatnám, hiszen több mint három évig tartó budapesti működésem alatt — amely időszak a népi demokratikus erők és a régi rendre kacsintgató reakciós erők közötti nagy harc időszaka volt — ezer kisebb és más horderejű ügy került — így vagy úgy — hatáskörömbe. Miközben szigorúan megtartottam a kötelező szabályokat, azt senki sem tilthatta meg, hogy a haladó népi erők győzelméért szurkoljak. Sőt, azt sem tagadom, hogy lehetőségeimen belül segítettem is. Támogattam például az egységes ifjúsági szervezet, a MADISZ törekvését, amellyel otthont teremtett a munkásfiatalok számára. Egy 150 lakásos, nagy épületbe költöztettük az egyedül levő anyákat, akiknek férjük antifasiszta volt, és elpusztult, vagy lágerben szenvedett. Olykor reakciós elemekkel, esetenként még kormánytagokkal is — Faragho tábornokkal, Teleki Gézával, sót közvetve Nagy Ferenc miniszterelnökkel is — vitába kerültem ilyen intézkedéseim miatt, ök a tulajdonost védelmezték — de még inkább a tőkéstulajdon sérthetetlenségének elvét én pedig az anyák jogait. Teljesen törvényesen jártam el. Az érintett házakban, helyiségekben a szovjet hadsereg intézményei voltak elszállásolva. En ezeket felszabadítottam, vagyis különböző intézményeinket kiköltöztettem vagy összeköltöztettem. Minthogy a tulajdonosok a fasisztákkal Nyugatra menekültek, a házakat használatra odaadtam a rászorultaknak. E' mondhatom, büszke és boldog vagyok, hogy azokban az időkben ott lehettem magyar barátaim között, és szemtanúja, talán egy kicsit részese is voltam Budapest újjászületésének. Mint egyik legkedvesebb ereklyémet, őrzöm azt a hetvenoldalas levelet, amelyet 1965. november 20-án küldtek nekem Budapestről. A József Attila Úttörőcsapat, amelyet 1945-ben hoztak létre — s amelynek létrehozásához én teremtettem elő az anyagi feltételeket —, születése 20. évfordulóján megírta emlékeit, történetét Akkoriban sokat jártam közöttük, bensőséges kapcsolatom volt a gyerekekkel és vezetőikkel. Szívügyem volt ez a csapat. A levelükben úgy értékelték, nekem is volt valami kis részem abban, ahogy az életük alakult. Nézzék csak az aláírókat: Szabó László, az Úttörőszövetség elnökségének tagja, Vég László, az Űttörószervezet budapesti tagozatának egykori titká-, ra, Vég Lászlóné Somogyi Ilona, jelenleg egyetemi tanársegéd, Almár Iván kanditátus, Sugár András újságíró, Hévízi Piroska festőnő. Forgács Tibor színész és még sokan mások — mérnök, közgazdász, agronómus, rendőrtiszt. Negyvenötben ők voltak az első úttörők. Ember lett belőlük ... Mi lehet nekem, az öreg katonának nagyobb öröm, mint ilyen leveleket kapni. tottak, s a községi pártvezetőségek adtak számot a X. kongresszus óta végzett munkáról, valamint csokorba foglalták a párttagok javaslatait, észrevételeit a kongresszusi irányelvekről, és a szervezeti szabályzat módosításának tervezetéről. A pártalapszervezetek tagsága az összevont tanácskozásokon községi pártvezetöséget és titkárt választott. Bakson Fülöp Vincénét, Balástyán Fekete Flóriánnét, Bordanyban Mészáros Károlyt, Csengelin Túri Ferencet, Deszken Molnár Mihályt, Domaszéken Kálló Antalnét, Forráskúton Tóth Imrét, Ópusztaszeren Juhász Dezsőt, Pusztamérges és Öttömös községekben Rózsi Jánost, Röszkén Sebők Józsefet, Rúzsán Vőneki Jánost, Szatymazon Faragó Mihályt, Üjszentivánon Lengyel Imrét, Üllésen Ocskó Lajost, Zákányszékén Gábor Kálmánt, Zsombori Kálmán Terencet választották meg a községi pártvezetőségek titkárává, míg a pusztaszeri Hétvezér Termelőszövetkezetben Apró Ferencet, a Szegedi Állami Gazdaságban pedig Lengyel Mihályt választották meg az üzemi pártveaetőség titkárává.