Délmagyarország, 1975. február (65. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-12 / 36. szám

SZERDA, 1975. FEBRUÁR 12. 3 Fejlesztik az üzem­egészségügyi ellátást Emelik a főfoglalkozású üzemi orvosok fizetését Üj feladatokat kapott az Országos Munkaegészségügyi Intézet: a jövőben Országos Munka- és Üzemegészségügyi Intézet néven ez a szakinté­zet látja el az üzemegészség­ügy központi koordinációs és szakmai tanácsadó-ellenőrző feladatait is. Az elmúlt két évtized alatt széles körű üzemi orvosi — üzemegészségügyi hálózat jött létre hazánkban. A nagy ipa­ri üzemekben több mint 460 főfoglalkozású, a kisebb üze­mekben pedig több mint ezer részfoglalkozású üzemi orvos, összesen másfél millió mun­kás és alkalmazott ellátásáról gondoskodik. Ugyanakkor a termelés fejlődésével számos új egészségrontó hatás is ke­letkezett, s mindezzel nem tart lépést az üzemi orvosi ellátottság mértéke, színvo­nala. A Minisztertanács 1974 de­cemberi határozata alapján az V. ötéves terv egészség­ügyi céljai között kiemelt feladat az üzemegészségügyi ellátás fejlesztése. Ennek érdekében — sok egyéb intézkedés között — a területi vezető üzemi főorvo­sokat is be kívánják vonni a megyék gyógyító-megelőző intézményhálózatának veze­tésébe, s az üzemorvosok munkájának fokozottabb er­kölcsi-anyagi megbecsülésé­ért 1975. július 1-gyel átlago­san 1000 forinttal emelik a főfoglalkozású üzemorvosok bérét A továbbiakban pél­dául gondoskodni kell arról is, hogy a legnagyobb üze­mekben közegészségügyi ki­rendeltséget, illetve munka­higiénés laboratóriumot, léte­sítsenek. A tervek szerint az üzemi egészségügyi szolgálattal nem rendelkező vállalatok, üze­mek és gazdaságok dolgozóit továbbra is az általános gyó­gyító-megelőző intézmények keretében kívánják ellátni. Honismereti pályázatot hirdet a népfront Ölést tartott a megyei honismereti bizottság A Hazafias Népfront me­gyei honismereti bizottsága dr. Nyíri Antal egyetemi ta­nár elnökletével tegnap, ked­den délután tartott ülésén a honismereti mozgalom tava­lyi eredményeit összegezte, és a bizottság idej munkaprog­ramját vitatta meg. Dr. Ju­hász Antal számvetésében szólt a néprajzi és nyelvjá­rási gyűjtőpályázat eredmé­nyeiről — hat honismereti szakkör és egy szocialista brigád figyelmet érdemlő munkájáról —, a falukrónl­ka-írás folytonosságáról — Sándorfalva mellé Kistelek is csatlakozott tavaly —, és a nyáron tartott országos honismereti diáktáborróL Boros József a bizottság idei munkatervét terjesztette elő vitára. Felszabadulásunk 30. évfordulója tiszteletére felnőtt és ifjúsági kategóriá­ban pályázatot hirdet a Ha­zafias Népfront adatgyűjté­sen alapuló, a 30 éves társa­dalmi fejlődést adatokkal és tényekkel igazoló dolgozatok írására. Honismereti sereg­szemle is szerepel a tervben, hogy felmérhessék a szakkö­rök és klubok eddigi tevé­kenységét, és szereplési, il­letve versenyzési lehetőséget biztosítsanak számukra. Min­den csoport eddigi gyűjtésé­vel szerepelhet a seregszem­lén. A földrajzi nevek gyűj­tését továbbra is a honisme­reti bizottság irányítja azo­kon a helyeken, ahol eddig még nem fejeződött be a munka. Az összegyűjtött anyag tudományos feldolgo­zására szerkesztő bizottság alakult. Szeretnék, ha a szo­cialista brigádok az eddigi­nél is jobban kapcsolódnának be a honismereti mozgalom­ba, ezért kiállítást terveznek a brigádok naplóiból, és ta­nácskozást a brigádvezetők részvételével. Pártértekez! lekről jelentjük Móraiialom Az elmúlt napokban befejezték munkájukat az üzemek­ben, intézményekben és községekben a pártértekezletek, il­letve az összevont alapszervezeti taggyűlések. A párttagok számot vetettek az elmúlt négy esztendőben végzett mun­káról, s meghatározták azokat a tennivalókat is, amelyeket a jövendőben kell elvégezni. Véleményt alkottak a falvak­ban élő kommunisták a kongresszusi irányelvekről, s a szervezeti szabályzat módosításának tervezetéről is, majd megválasztották a pártszervek és pártszervezetek tisztség­viselőit. összeállításunkban a Csongrád megyei tanács ap­parátusában dolgozó párttagok, a szegedi járás községeiben működő pártbizottságok és pártvezetőségek értekezleteiről tudósítunk. Csongrád megyei tanács A beszámoló elemezte a A küldöttek megválasztot­A megyei tanácsnál dolgo- mindenekelőtt a politikai mórahalmi szakszövetkezetek ták a községi pártbizottság zó kommunisták pártértekez- szemlélet megfelelő formálá- fejlődését, és azok további 31 tagját 16 küldöttet a ja­letén részt vett, és az elnök- sát, a lelkiismeretes, követ- megerősödesének lehetőse- rasi partertekezletre, és a fe­ságben foglalt helyet dr. An- kezetes helytállást. Seit: a közös művelesu terű- gyelmi bizottságot amelynek talffy György, az MSZMP A pártértekezlet jóváhagy- letek gyarapítását, a gepesi- elnöke Dlusztus Károly lett. megyei végrehajtó bizottsá- ta a pártbizottság összefog- tés szuksegesseget. Folvázol A községben működő 10 a tanyák 60 százalékában' ls pártalapszervezet tagságát villannyal világítanak. A 67 küldött képviselte a párt- községben korszerű áruházat értekezleten, amelyen részt építettek, s a lakosság épi­vett és felszólalt Jáhni Lász- tési kedve is fellendült, amit ló, a szegedi járási pártbi- szépen bizonyít, hogy a négy zottság első titkára is. A év során 180 család kért mórahalmi pártbizottság el- építési engedélyt a tanácstól, múlt négy esztendőben vég- A község es környéke egész­zett munkájáról Ocskó Lász- ségügyi ellátásán sokat segi­ló, a pártbizottság titkára tett a nemrégiben átadott számolt be. egészségház. gának tagja, dr. Perjési laló megállapításait, amely László, Csongrád megye ta- szerint eredményesen sike­nácsának elnöke, valamint rült mozgósítani a párttag­dr. Pusztai Ferenc, a Minisz- ságot a X. kongresszus doku­tertanács Tanácsi Hivatalá- mentumaiban foglaltak meg­nak megyei referense is. A valósítására, a hivatali mun­pártértekezleten Kovács lm- ka magasabb szintű ellátásá­ra, a megyei tanács általános ra. A vitában fölszólalók is elnökhelyettese elnökölt- A sokoldalúan elemezték a ta­pártbizottság írásban előre nácsi munka sajátosságalt, kiadott beszámolójához Si- felelősségüket az állampolgá­rion Béla, a megyei tanács rokkal szemben. A pártérte pártbizottságának titkára kezlet a mondott szóbeli kiegészítést, hangúan elfogadta. ták azokat a szép eredmé­nyeket is, amelyeket a ko­rábbi években elértek. Öröm­mel nyugtázták, hogy a mó­rahalmi tanyavilágban min­den iskolát villamosítottak, s Az újjáválasztott pártbizott­ság e'ső ülésén kilenctagú végrehajtó bizottságot vá­lasztott. A mórahalmi párt­bizottság titkárává ismét megválasztották Ocskó Lász­lót. Sándorfalva Sándorfalván beszámolókat egy- szervezték meg pártbizottságot, 1971-ben törekvésük, hogy minél na­a községi gyobb területen bevezessék amelynek az iparszerü termelési tech­A pártbizottság beszámoló- A pártértekezlet résztvevői ^LZt^^^ ^^tJ^^ ja részletesen összegezte azt megválasztották a megyei j^gg"^^tí^RéS mo^tota tetteisSokat a munkát, amelyet az elmúlt tenács pártbizottságának tag- fílszótattapártéi- talajviszonyokat, négy év során végeztek, jait. A pártbizottság első J^L, J~n Szöoi Réla a i Megállapította a jelentés, ülésén kilenctagú végrehajtó náXizotteáötitlterk is A hogy kedvező változásokat bizottságot választott, mely- ggriSít plrtbizottsáí tapasztaltak a tanácsi testű- nek tagjai lettek. Simon Bé- munkájáról Kir<% József öt­letek, a szakigazgatási szer- la, dr Bozó Sándor, dr. Ba- kár számoU ^ küIdöttek. vek es az egész apparátus gany Júlia, dr. Olasz Sándor, nek irányító, ellenőrző, szervező Tóth Imre, dr. Gól Gyula, A beSzámolóból kitűnt, es végrehajtó tevékenysége- dr. Kért Andrasné, Tóth Ist- hogy sándorfalva igen szé­ben A megyei tanacsnal dol- ván én Calgóczi István. A pen fejlődött az elmúlt négy gözok munkáját a megnőve- , Dártbizottsáeának tit_ kedett követelmények sze- tanacs PanfizottsaganaK "t­rinti vonalvezetés jellemez- tórává ismét Simon Bélát te. A kommunisták vállalták választották meg. A községben az utóbbi években kezleten Szögi Béla, a járási több mint nyolc kilométer hosszúságú járdát építettek. Sokat tettek a lakosság mű­velődési lehetőségeinek javí­tásáért is. A pártértekezlet résztvevői 31 tagú pártbizottságot vá­lasztottak. A testület első ülésén kilenctagú végrehajtó esztendőben. A korábbi há- bizottságot választott. A sán­rom termelőszövetkezet most dorfalvi pártbizottság titká­együtt gazdálkodik, s az a ra ismét Király József lett. Kistelek Asottíiafom A szegedi járás legnagyobb mi hálózata nem csupán a községének párttagjait 91 községben lakó embereknek küldött képviselte a pártér- nyújt lehetőséget, hanem a tekezleten, amelyen részt környékbelieknek is. Nemré­vett és felszólalt Jáhni Lász- giben telepített üzemet a ló, az MSZMP szegedi járá- községbe a Fővárosi Kézmű­si bizottságának első titkára ipari Vál'alat, s várják, hogy is. A községi pártbizottság a HÖDGÉP is megtartsa beszámolóját Mesits Zoltán, ígéretét, és bővítse a kistele­a pártbizottság titkára ter- ki üzemét. A kisteleki ter­jesztette a küldöttek elé. Szá- melőszövetkezetek is meg­mot adtak a X. pártkong- erősödtek az elmúlt évek­resszus óta végzett munká- ben, együtt gazdálkodik a ról, s összegezték azokat a Feketehalmi és az Űj Élet javaslatokat, véleményeket, Termelőszövetkezet tagsága amelyek az alapszervezetek is. 'aggyűlésein hangzottak el a A pártértekezlet küldöttei Központi Bizottság kong- megvá'asztották a pártbizott­Asotthalmon a pártértekez- hogy a szakszövetkezeti for­leten tíz, kis létszámú párt- máról áttértek a termelőszö­alapszervezet tagsága vett vetkezeti formára. Részlete­részt, jelen volt és felszólalt sen szó esett az ásotthalmi az értekezleten Szögi Béla, tanyavilág helyzetéről is. a járási pártbizottság titká- örülnek az ott lakó embe­ra is. Az elmúlt négy eszten- rak, hogy orvosi rendelővel dőben végzett munkáról a gyarapodtak; hogy minden beszámolót Börcsök Szilvesz- iskolában van villany, s ter, az ásotthalmi pártbizott- egyre javul a lakosság élet­ság titkára ismertette. körülménye. A beszámoló, majd a föl- A pártértekezlet résztvevői szólalok is sokat emlegették 31 tagú pártbizottságot, há­a helybeli szakszövetkezetek rom munkabizottságot vá­megerősödésát, és azt a he- lasztottak. Az ásotthalmi lyes lépést, hogy egyesültek pártbizottság titkárává ismét a Szabadságharcos Tsz-szel, Börcsök Szilvesztert válasz­s így magasabb szervezeti tották. A járási pártértekez­resszusi irányelveiről, illetve ság 35 tagját, a munkabizott- színvonalra kerültek. A jö- leten az ásotthalmi párttago­a szervezeti szabályzat mó- ságokat és fegyelmi bizott- vőjüket felelősséggel formáló kat 10 küldött képviseli dosításának tervezetéről. ságot, amelynek elnöke Kiss emberek helyes döntése volt, majd. Kistelek korábban is köz- István lett A pártbizottság pontja volt a környező tele- első ülésén kilenctagú végre­püléseknek és kiterjedt ta- hajtó bizottságot választott, nyavilágnak, ezt a szerepét A pártbizottság titkárává ma egyre inkább betölti a Gdi józsefnét választották. fejlődő nagyközség a váró- kistpleki nárttaeokat „ iá siasodás jegyei szaporodnak A kisteleki Parttagokat a já­Kisteleken: középiskolája, rási pártértekszleten 21 kül­bővülő ipara és kereskedel- dött képviseli. Községi pártvezetőségek Azokban a községekben, összevont taggyűléseket ter­vagy gazdaságokban, ahol nincs pártbizottság, de több alapszervezet működik, ott megetettük, a lefegyverzett fasisztákat meg ter­mészetesen elvezettük. Ez még az ostrom idején volt. Amikor én bekapcsolódtam a budapesti munkába, a normális élet megszervezése várt már a városparancsnokságra, már amennyire azokat a viszonyokat egyáltalában normálisnak lehet nevezni... Tevékenységi körünk, legalábbis kezdetben, mindenre kiterjedt — ahogy azt a város és la­kóinak helyzete kívánta, ahogy a józan ész és az emberiesség diktálta! Hova is mehetett volna ezekben a napokban a lakosság? Csakis a szov­jet kommandantúrára! Élelmezés, egészságügy, termelés, közigazgatás, közbiztonság, kultúra, el­tűntek felkutatása, üzletek megnyitása... de hát miért is soroljam tovább? — mindez ránk tar­tozott.) Ki gondolná például, hogy a várospa­rancsnok foglalkozott olyan kérdéssel, mint a halottak eltemetése, közterületekről való átvitele a temetőkbe? De hiszen ez akkor rendkívüli fon­tosságú ügy volt — a járványveszély leküzdése miatt. Csak a legnagyobb elismeréssel beszélhe­tek azokról az önfeláldozó magyar emberekről — élükön dr. Bakáts Tibor, dkkori tiszti főorvos­sal —, akik a mi csapataink vegyvédelmi fel­szerelésével ezt a munkát végezték. Az elsó peritől kezdve együttműködtünk a helyi hat'ságok'-al, szervekkel, társadalmi erők­kel, miközben szigorúan tartottuk magunkat ah­hoz az elvhez: hogy a hatalom milyen lesz, azt a magyar népnek kell eldöntenie. Már Kispesten megkérdezték a helyiek — régi tizenkilencesek voltak — Kuba alezredestől, hogy belyreáll-e a tanácshatalom? így kérdezték: helyreáll-e, már­mint az 1919-ben megszakított tanácshatalom. Kuba alezredes azt válaszolta: ez nem a szovjet csapatok feladata. Én magam is, rögtön műkö­désem kezdetén, felvettem a kapcsolatot a város új polgármesterével, a kisgazdapárti dr. Csorba Jánossal. Korrekten, később kifejezetten jó szel­lemben működtünk együtt. Egyébként jellemző­nek érzem, hogy a szovjet városparancsnokság­nak a polgármesterhez intézett első leiratában van egy olyan passzus, amely megtiltja a városi ligetek, parkok kivágását. Még ilyesmire is volt gondjuk elvtársainknak! Amilyen gyorsan csak lehetett, megszerveztük, hogy vegyes, szovjet ka­tonai—magyar rendőri őrjáratok cirkáljanak a rend fenntartása érdekében. E példákat még vég nélkül sorolhatnám, hi­szen több mint három évig tartó budapesti mű­ködésem alatt — amely időszak a népi demokra­tikus erők és a régi rendre kacsintgató reakciós erők közötti nagy harc időszaka volt — ezer ki­sebb és más horderejű ügy került — így vagy úgy — hatáskörömbe. Miközben szigorúan meg­tartottam a kötelező szabályokat, azt senki sem tilthatta meg, hogy a haladó népi erők győzel­méért szurkoljak. Sőt, azt sem tagadom, hogy le­hetőségeimen belül segítettem is. Támogattam például az egységes ifjúsági szervezet, a MA­DISZ törekvését, amellyel otthont teremtett a munkásfiatalok számára. Egy 150 lakásos, nagy épületbe költöztettük az egyedül levő anyákat, akiknek férjük antifasiszta volt, és elpusztult, vagy lágerben szenvedett. Olykor reakciós ele­mekkel, esetenként még kormánytagokkal is — Faragho tábornokkal, Teleki Gézával, sót köz­vetve Nagy Ferenc miniszterelnökkel is — vitá­ba kerültem ilyen intézkedéseim miatt, ök a tu­lajdonost védelmezték — de még inkább a tő­késtulajdon sérthetetlenségének elvét én pe­dig az anyák jogait. Teljesen törvényesen jár­tam el. Az érintett házakban, helyiségekben a szovjet hadsereg intézményei voltak elszállásol­va. En ezeket felszabadítottam, vagyis különbö­ző intézményeinket kiköltöztettem vagy össze­költöztettem. Minthogy a tulajdonosok a fasisz­tákkal Nyugatra menekültek, a házakat haszná­latra odaadtam a rászorultaknak. E' mondhatom, büszke és boldog vagyok, hogy azokban az időkben ott lehettem magyar ba­rátaim között, és szemtanúja, talán egy kicsit részese is voltam Budapest újjászületésének. Mint egyik legkedvesebb ereklyémet, őrzöm azt a hetvenoldalas levelet, amelyet 1965. no­vember 20-án küldtek nekem Budapestről. A József Attila Úttörőcsapat, amelyet 1945-ben hoztak létre — s amelynek létrehozásához én teremtettem elő az anyagi feltételeket —, szüle­tése 20. évfordulóján megírta emlékeit, történe­tét Akkoriban sokat jártam közöttük, bensősé­ges kapcsolatom volt a gyerekekkel és vezetőik­kel. Szívügyem volt ez a csapat. A levelükben úgy értékelték, nekem is volt valami kis ré­szem abban, ahogy az életük alakult. Nézzék csak az aláírókat: Szabó László, az Úttörőszö­vetség elnökségének tagja, Vég László, az Űttö­rószervezet budapesti tagozatának egykori titká-, ra, Vég Lászlóné Somogyi Ilona, jelenleg egye­temi tanársegéd, Almár Iván kanditátus, Sugár András újságíró, Hévízi Piroska festőnő. Forgács Tibor színész és még sokan mások — mérnök, közgazdász, agronómus, rendőrtiszt. Negyvenöt­ben ők voltak az első úttörők. Ember lett be­lőlük ... Mi lehet nekem, az öreg katonának na­gyobb öröm, mint ilyen leveleket kapni. tottak, s a községi pártveze­tőségek adtak számot a X. kongresszus óta végzett munkáról, valamint csokorba foglalták a párttagok javas­latait, észrevételeit a kong­resszusi irányelvekről, és a szervezeti szabályzat módosí­tásának tervezetéről. A párt­alapszervezetek tagsága az összevont tanácskozásokon községi pártvezetöséget és titkárt választott. Bakson Fü­löp Vincénét, Balástyán Fe­kete Flóriánnét, Bordanyban Mészáros Károlyt, Csenge­lin Túri Ferencet, Deszken Molnár Mihályt, Domaszéken Kálló Antalnét, Forráskúton Tóth Imrét, Ópusztaszeren Juhász Dezsőt, Pusztamérges és Öttömös községekben Ró­zsi Jánost, Röszkén Sebők Józsefet, Rúzsán Vőneki Já­nost, Szatymazon Faragó Mihályt, Üjszentivánon Len­gyel Imrét, Üllésen Ocskó Lajost, Zákányszékén Gábor Kálmánt, Zsombori Kálmán Terencet választották meg a községi pártvezetőségek tit­kárává, míg a pusztaszeri Hétvezér Termelőszövetke­zetben Apró Ferencet, a Sze­gedi Állami Gazdaságban pe­dig Lengyel Mihályt válasz­tották meg az üzemi pártve­aetőség titkárává.

Next

/
Thumbnails
Contents