Délmagyarország, 1975. február (65. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-07 / 32. szám
2 PENTEK, 1975. FEBRUÁR 29. Nagyon enyhe, száraz január A szokatlanul enyhe és csak 1-én, 7-én és 27—29. napsütésben gazdag téli idö- között fordult elő. Nagyobb járás januárban is folytató- kiterjedésű hótakaró csak a dott, a hőmérséklet havi kö- Tiszántúlon alakult ki pár zépértékei országszerte 3—4 napra az elsejei havazás fokkal múlták felül a sokévi után, s a hónap végén az átlagot, s a lehullott csapa- Északi-hegyvidék körzetédék mennyisége hazánk túl- ben, vastagsága azonban a nyomó részén a szokásosnak 10 cm-t nem haladta meg. mindössze felét, egyharma- Jellemző a hószegénységre dát érte el. hogy még a Mátra legmagaAz enyhe időjárás tartós- sabb csúcsán, a Kékestetőn ságára jellemző, hogy a hó- is mindössze 8 napon át volt nap során a napi középliő- összefüggő hótakaró, míg mérsékletek egyetlen egyszer rendesen ott januárban egész sem süllyedtek az évszaknak hónapon keresztül hó födi a megfelelő szint alá, s több talajt. napon, így 6-án, 18-án, 19- Szegeden 3,2 fokkal haladén, 25-én és 26-an az or- ta meg a középhőmérséklet szág nagy részén 12—16 ío- a sokévi átlagot Az enyhe kos felmelegedéseket mértek, január napfénygazdagságára ami az április eleji normál jenemző, hogy a napsütéses hőmérsékletnek felel meg. A órák havi összege mintegy szokatlanul enyhe, olykor 50 S2ázalékos többletet muvalóságos tavaszi időjárást tátott a normélértékhez viaz Atlanti-óceán délebbi te- szonyítva. Csapadék a Délrületeiról és a Földközi-ten- Alföldön nagyon kevés hulger felől tartósan, szinte iott> a terület jelentős részén megszakítás nélkül erkezó a szokásosnak mindössze nemeleg tengeri légtömegek gyedét-ötödét kaptuk, okozták. Ennek ellenére ki- _ adós csapadékok ritkán hul- Dr Peczely György lottak, országos csapadék egyetemi tanár Képernyő Filmsorozat Latin-Amerikáról Nemcsak a hivatalos fel- laikus is plasztikus képet kamérések adataiból, hanem az pott ez országok kiszipclyoúton-útfélen hallható spon- zásának méreteiből, megrázó tán nézői megnyilatkozások- élményeket a társadalmi ból is tudni lehet, hogy a igazságtalanságok következtévé legnépszerűbb műsorai ményeiről. Mindezek után azok, amelyek távoli orszá- valószínűleg sok nézője lesz gokról, földrészekről szállít- a sorozat további filmjeinek ják a tudósításokat — a la- is, amelyek — az első rész kásokba. A népszerűség tit- alapján úgy látszik — mélka: az ember örök vonzal- tán kapnak helyet a főműraa, érdeklődése minden soridőben. iránt, ami távoli, ami számára úgyszólván elérhetetlen, ami saját világától különböző, ismeretlen, titkokat BejtóNéhány, nagyon Jól sikerült olasz sorozat (mint az Indiáról, vagy az Iszlámról szóló) után a közelmúltban magyar forgatócsoport filmje, A napsugár nyomában tartotta rendszeresen a képernyő előtt a nézők ezreit. Most újra olasz alkotók készítette filmsorozat nyomán Latin-Amerika „újrafelfedezését" élhetjük végig. Minthogy ez a „magyarországi bemutató" — érthető okokból — kissé megkésett, a film érdekes-szomorú megfigyeléseket, tanulságokat ígér. A változások az időben most mintegy kézzel foghatókká válnak, miközben majd peregnek előttünk a forgatás idejének, LatinAmerika forradalmas hónapjainak eseményei, és közben percre sem tudjuk függetleníteni magunkat az azóta bekövetkezett tragédiák hiremlékeitől, képeitőL A film első része DélAmerika újkori szegénységének történetével ismertetett meg, érzékenyen kiválasztva az egyes országok történelméből a leginkább meghatározó jelentőségű eseményeket. A nagy hatású képeket társadalomtudósok felelős szavai és érzékletes számadatok is magyarázták. Az alkotók annak a roppant ellentmondásnak a bemutatását állították filmjük középpontjába, amely a latinamerikai országok természeti gazdagsága és a lakosság elképesztő nyomora között feszül. A gazdasági törvényszerűségeket kevéssé ismerő S. E. Négyszáz hektáron: Szőlő- és gyümölcstelepítések A szegedi járás homoki megszüntetése alkalmanként szomszédos Öttömös 140 hekföldjeit szőlő és gyümölcs igen nehéz megrázkódtatást tárral számol, Ullés, Forrásnélkül legföljebb a múltba okoz. kút határában a tavaly televisszanéző ember tudja el- A nagy táblát az egyre fo- pített 101 hektárt még százképzelni. A dolgos igyekezet gyó kint dolgozó emberkéz zal akarják megtoldani, fával, szőlővel kötötte meg önmagában indokolja, a Nagy területet szándékozik a sovány homokot, cserében nagy gépek kis szőlőkben, szőlővel beültetni az ásotthírt, nevet és biztos jöve- kis gyümölcsösben nem sok- halmi Felszabadulás, a kisdelmet kapott. Ha a régi ra mennek. Amelyik gazda- teleki Űj Élet, a balástyai idők emberéhez, vagy az or- ság most telepít, és nem kai- Móra és Alkotmány Téesz is, szág más vidékén élőkéhez kulálná be terveibe a szü- a szakszövetkezetek között hasonlítjuk ezt a jövedel- retelőgépet, vagy a permete- pedig a mórahalmi Egyetérmet, akár gazdagságnak is ző helikoptert, biztosan rosz- tés és a zákányszéki Május mondhatjuk. Pár évvel ez- szul számolna. Számolna — 1. A gépesítési kilátások előtt mégis elindult a folya- de nem számolhat, hiszen az szólnak bele abba, hogy csemat, amely aggodalommal állami támogatás olyan fel- megeszőlőt, sajnos, szinte setöltötte el a határba ki-ki- tételekhez köti, amelyek ga- hol nem találunk a tervek nézőket, de a kint élőket is: rantálják a nagy táblát. papírjain, sok gyümölcsfát fordítottak Az is előny az új telepi- 0 gyümölcsös telepitéséM«!helyéből es keveset ül- teseknel hogy ennél jobban vei a zákányszéki Homoktettek helyette. A paradi- elokeszitett talajba talan so- . ltú é ^ , Naosuaár csompaprika kezdett kedve- ha nem dugtak még facse- 5 t sebb lenni, mint az osziba- metet a mi vidékünkön. Ta- . leenaevobbat A rúzsai rack" lajvizsgálatok, tereprendezés a Ha szőlő- és gyümölcstele- f1™ a kerTésLti kutató in- megkezdett munkát, csatlapítések ügyében tájékozódni szakmai felü^elete tí- kozlk hozzá a forráskúti Ha" akarunk, az ültetvénytervező ^ugyeieie KI ladáSj a balástyal Móra u vállalat megbízható adatok- se" ezl a , , Alma és őszibarack szerepel kai szolgál. Dr. Hajóssy Ti- ügy tűnik, a korábbi te- a tervekben, cseresznyét és bor osztályvezető szavaiból lepítési kampanyok hibáit a meggyet egyedül a kisteleki az derül ki, hogy ismét a mostaninal sikerül elkerülni. Magyar—Szovjet Barátság gyümölcstelepitések korát Jó termést ígérő és jó piac- Termelőszövetkezet szándééljük, bár 150 hektár örege- ra lelő fájtakat igyekeznek kozik ültetni, összesen 100 dőfélben levő szőlőt és 104 mindenütt beszerezni a gaz- hektáron, hektár gyümölcsöst most is daságok. a „piac * sokszor „kihuzigálnak". Kétszázhu- mar az első lépésnél jelentszonegy hektárra tehető vi- kezik> * fölajánlja tamogaszont az új telepítésű szőlő, tasat: nehany gazdasagban a és 181 hektár a most telepi- folvasárló kereskedelem vagy tett gyümölcsös. Több az új valamelyik konzervgyár adja tehát, mint a régi, és ez ön- a faiskolai csemetek árat magában is előnyös. Ennél Érdemes fölsorolni néhány is többet jelent azonban, gazdaságot név szerint is, hogy az apróbb parcellák he- hiszen a most folyó vagy lyett most alakulnak ki az tervezett telepítések egyfajigazán nagyüzemi táblák. Ez ta szakosodást is jelentenek, a váltás térképen nagyon Szőlőnél a pusztamérgesi egyszerű, a valóságban na- szövetkezet közel 200 hekgyon nehéz. A gyümölcsfa tárra tervezett ültetvényét nemcsak talajához, de gazdá- érdemes először említeni, híjához is kötődik — vagy a szen változatlanul ez a fagazdája a fához —, és ez a lu adja környékünk legjobb kötődés vagy annak hirtelen borához márkául a nevét. A H. D. A Társadalmi Szemle februári száma A folyóirat vezető helyen közli Övári Miklós cikkét, amely kulturális forradalmunk három évtizedét tekinti át. Az európai biztonság időszerű kérdéseiről szól Nagy János írása. A tájékozódás rovatban teszi közzé a folyóirat P. N. Fedoszejevnek, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája alelnökének azt az előadását, amelyet a szocialista országok tudományos akadémiái alelnökeinek értekezletén tartott. Címe: „A társadalmi fejlődés aktuális kérdéseinek kutatása a Szovjetunióban". Az előadás második része a márciusi számban jelenik meg. A vállalati vezetőket szólaltatott meg interjúsorozatában Simonyi Ágnes az üzem- és munkaszervezés társadalmi feltételeiről. Az MSZMP kultúrpolitikai munkaközösségének a szocialista hazafiságról és a proletár internacionalizmusról szóló állásfoglalásához szól hozzá Kulcsár Kálmán szociológus és Breuer János zenekritikus. Szende Aladár és Szépe György az anyanyelvi képzés társadalmi jelentőségét fejtegeti tanulmányában. 141 perc a befejezetlen mondatból Pályázatot hirdetünk tervező-előkészítő munkakör betöltésére építőipari technikumi végxettséggel és gyakorlattal. pályázatokat "ó éves gyakorlat 399 2t5" jeligére a Hirdetőbe kérjük. Kétrészes, színes magyar film. Déry Tibor A befejezetlen mondai című regényéből irta és rendezte Fábri Zoltán, Operatőr: Illés György. Zene: Vukán György. Főszereplők: Bálint András, Csomós Mari, Laiinovits Zoltán, Sálár Anikó, Bisztrai Mária, Mensáros László, Apor Noémi, Kern András. Déry Tibor A befejezetlen mondat cimü, 1200 oldalas regénye a harmincas évek Magyarországának nagy történelmi tablója. A kor társadalmi viszonyait felrajzoló hatalmas ívű regény egymásba szövődő epizódok, életsorsok széles folyama. Ebből a kiemelkedő igényű írói vállalkozásból készített most kétrészes filmet Fábri Zoltán. Egyetlen lehetősége volt: az alkotóművész alázatos szuverénitása. Kiemelni, újra rendszerezni sűríteni, egyetlen szál, egyetlen személy köré kristályosítani az író leglényegesebb üzenetét. Ezt, a csomópontot Parcen Nagy Lőrinc alakja kínálta, akinek életén-személyiségén mintegy átáramlik a történelem lüktetése, aki összekötő kapocs — ugyanakkor választóvíz — a két leglényegesebb történelmi osztály, a nagypolgárság és a munkásság között: ő a „kötőszó" a két tagmondat között, aki ugyan a senki földjén és talaitalanul rohan személyes létének, s rajta keresztül osztályának pusztulásába, de aki nélkül nincs emberi kapcsolat á két osztálv között. Paicen Nagy Lőrinc tiszegy velejéig romlott világban. Először szinte minden emberi köteléktől mentes, széthulló családjának köreiből igyekszik menekülni, de ez a szakítás — apja váratlat öngyilkossága, búcsúlevele. anyjának hazug, képmutató, erkölcstelen és önző életmódja, húgának elzüllése — minden szálat meglazít, megkérdőjelez, nemcsak szűkebb családi környezetével, de társadalmi osztályával is. Vezethet-e útja a társadalom másik pólusán ösztönösen, vagy éppen tudatosan szervezkedő, embertelen körülmények között élő. kizsákmányolt munkássághoz? El tudja-e dobni, le tudja-e vetkőzni múltját, meg tud-e szabadulni életének felsejlő, kísértő emlékképeitől? Az ösztönös szimpátiától a tudatosan vállalt közösségig elegendő-e egy nagyszerű kommunista lány lángoló szerelme, s lehet-e megváltás számára a társadalmi talajtalanságból és személyes magányból a hirtelen elhatározás: a proletárfiú örökbefogadása? S a film végén, a külvárosi kiskocsma mellett, a Törley-plakátok alatt, ahol egy évvel ezelőtt ő talált rá a meggyilkolt munkásfiúra, hatalmas és fájdalmas ütéseZoltan 141 perc a befejezetlen mondatból című alkotása. Ezekben az években, amikor szerzői filmek egész sorát láthatjuk, amikor egyegy alkotás egy-egy rendezői bravúr, Fábri Zoltán mert irodalomtörténeti értékű regényhez nyúlni. S ezt az irodalmi nyersanyagot úgy kezelte hűséggel, úgy nyúlt hozd az avatott művész kezével. hogy nem tagadta meg Déryt. de szuverén alkotást készített. Filmjében felsorakoztatja rendezői életművének szinte minden eddigi eredményét. A nagyszerűen alkalmazott egymást váltó idősíkok, a képsorok gazdagsága, információértéke, a lassítások és gyorsítások, a kimerevítések, a fotók alkalmazása, az álomképek, az emlékezések egymásra kopírozott képei, a cselekmény kü'önfutó szálainak összekapcsolása, váltásai és vágásai, színészválasztása, környezetalkotása, hangulatteremtése, a gondolat állandó felszínen tartása mind-mind külön elemzést érdemelne. Illés György operatőri munkájáról is csak felső fokban szólhatunk. Néhány tárgyból, esö-áztatta kockakőből, munkások tömegeiből, vagy egy ket kap azoktól, akik közé nagypolgári zsúrból egyformár leginkább vágyik, de ahová sohasem juthat el. Fájdalmas ütések ezek, de ennél fájdalmasabbakat kapott már otthonról, osztályától. A harmincas évek társadalmi szociográfiája Déry regénye, ennek a kornak képi nyelven megfogalmazott tán, erkölcsösen akar élni nagyszerű freskója, Fabri mán kiváló képeket alkot. Színeinek gondolati-érzelmi töltésével egyik fő részese a film sikerének. A szereplők nagyszerű lehetőséget kaptak a tehetségük bizonyítására. Lehetőséget, mert a rendező hagyta játszani, alkotó módon bekapcsolódni őket a tilmbe. I. U Nyílt rendelet „Nem az a pár forint Joggal hihette hát B. I„ bosszant, inkább a hat éve hogy hasonló esét nem forhúzódó tehetetlenség. Hogy dul elő többet, de 1975. jaegy vállalat képtelen megér- nuár 5-én ismét teljes árú tetni a dolgozóival, nekem menetjegyet kellett váltania, van igazam." És tegyük hoz- Hogy az ismétlődő félreér* zá, sok száz embernek iga- téseket elkerüljék, a Volán za lenne, ha ismernék a jog- személyforgalmi főosztálya szabályokat, és ők is köve- február 3-i keltezéssel úgytelnék azt a pár forintot, nevezett „nyílt rendeletet" amit egyébként külön kéré- adott B. I.-nek. Ezt kell sére a vállalat minden alka- majd felmutatnia a távolsá* lommal ki is fizetett olva- gi és helyközi buszok kalausónknak, B. I.-nek. Ha visz- zainak, ez garantálja nyuszakapja a pénzét, s elisme- godt, zaklatás- és vita nélrik panasza jogosságát, mi küli utazását, ha jogaira hi» hát a probléma? Miért tart- vatkozik. juk fontosnak az ügy meg- d&ü fc u d l t irasat? A tanú sag kimonda- szö éböl: „Felhívjuk érdesara az olvasot kérjük meg. keU ^ szeméiyzetünk fiB. I. korabban a Volán 10. gyeimét, hogy a városi, hesz. vállalatánál dolgozott, is- iyi összvonalas autóbusz bérmerte hát azt a rendelkezést, letjegyek a helyközi és táamely szerint a helyi össz- yolsági autóbuszvonalakon a vonalas autóbuszbérlet u hosszabb út részbeni fedehelyközi és távolsági autó- zésére érvényes utazási igabuszjárat útiköltségének zolványok. Jelen rendeletünk részleges fedezésere is fel- felmutatója gyakori utasunk, használható. Ha például va- a fentiek szerinti módon, így laki Szegedről Üllesre uta- kérjük a vonatkozo rendelezik, a teljes árú, 12 forint tek maradéktalan betartá60 fillérbe kerülő menetjegy .^t" helyett csak 8.80-at kell fizetnie, mert Kiskundotozs- Kérdeseink, melyek a tárnáig érvényes buszbérlete nutsagok megfogalmazasafedezi az útiköltséget. Olva- ban talan segíthetik olvasosónkkal nem csupán a ka- inkát, a következők: 1. az lauzok, de az ellenőrök ls összvonalas berlettel hoszteljes menetjegyet váltattak, szabb tavolsagra utazok kos ez többször adott vitákra 2Ul hanyan ismerik ezt a okot. A vállalathoz küldött rendeletet? 2. kiszamitotta-e „„, , . , . •„ valaki, hány utas vált felespanaszos levelek utan olva- legesen teljes arú menetjesónk mindig visszakapta a gyetí s ezzel mennyi többkülönbözetet, válaszaiban a letbevételhez jut a Volán Volán el is ismerte a jogos évente? 3. nem lenne egyigényt, s a buszok személyszerübb minden kalauzzal ellenőrre] megismertetni zetének mulasztasára hivat- az utasok jogait? 4. vajon kozott. Gyűltek a levelek lesz-e elegendő céges papírolvasónk kezében, ez ügyben ia. pecsét je, az aláírásokhoz többször fordult a Népi El- id!Íe, a X,olán osztalyanak. illetékes főugyan ada Népi Ellenőrzési Bizottsághoz is, hat-e" minden ~ Jogos "igénylő ahol megerősítették igazá- kezébe nyílt rendeletet? ban. p. K. Csúcsforgalom januárban Az év első hónapjában a részébe, exportra pedig köszegedi vasútigazgatóság ál- zel százezer tonnát. lomasain 26 ezer 800 vasúti „ Ez a teljesítmeny 110 ezer kocsiba 469 ezer tonna árut raktak be, és továbbítottak a tonnával több, vasutasok az ország minden ilyenkor. mint tavaly