Délmagyarország, 1975. február (65. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-04 / 29. szám

ms. immtikm. 3 Páriérfekezlefekről jelentjük A párt soron következő kongresszusára készülnek a pártszervezetek. A szegedi üzemek és intézmények párt­alapszervezetei nemrégiben megtartották beszámoló, majd. vezetőségválasztó taggyűléseiket, áttekintették a Központi Bizottság kongresszusi irányelveit, s a Szervezeti Szabály­zat módosításának tervezetét. Most az üzemi pártbizottsá­gok és az alapszervezetek összevont értekezleteire kerül sor a munkahelyeken, hogy számot vessenek a X. kongresz­szus óta eltelt időszak munkájáról, összefoglalják javasla­taikat az irányelvekkel kapcsolatban, s a Szervezeti Sza­bályzat módosításának tervezetéről is véleményt alkossa­nak. A napokban tartották meg több szegedi vállalatnál és intézménynél a pártértekezletet, vagy az összevont alap­szervezeti tanácskozást. Ezekről adunk mozaikot Dálmagyarországi Építő Vállalat Hazánk egyik legnagyobb építőipari vállalata a DÉ­LÉP, ahol tizenhárom párt­szervezet képviseletében 101 küldött és 12 meghívott vett részt a vállalati pártértekez­leten. Ezen megjelent és fel­szólalt Papdi József, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának osztályvezető­je is. A vállalati pártértekez­let Heim János elnökleté­vel kezdte meg a munkáját, megválasztották az elnökség és a munkabizottságok tag­jait, majd Hoffmann Márton, az üzemi pártbizottság tit­kára mondott szóbeli kiegé­szítést az írásban már előre kiadott pártbizottsági beszá­molóhoz, illetve a kongresz­szusi irányelvek és a Szerve­zeti Szabályzat módosításá­nak tervezetével kapcsolatos állásfoglaláshoz. A pártbizottság Igazán eredményes négy esztendőt vázolt fel a küldöttek előtt, hiszen a DÉLÉP ebben az időszakban dinamikusan fej­lődött, jól gépesített nagy­üzemmé vált. Három évvel ezelőtt lépett üzembe a 600 millió forintért felépített Szegedi Házgvár, s ma ,már az éoítővállalat közel 2 milliárd forint értékű mun­kát végez évente Szegeden és környékén. Legjelentő­sebbnek a lakásénpkezéseket tartiák a vállalatnál, s azo­kat a kormány által ki­emelt létesítményeket, ame­lyek között szerepel a sze­gedi szalámigyár és a postai komplexum megvalósítása. A pártértekezlet résztvevői a vitában is azt szorgalmaz­ták, hogy tovább szeretnének előbbre lépni a hatékonyabb gazdálkodásban, a jobb mi­nőségű építkezések gyors létrehozásában. Huszonhá­rom küldött mondott véle­ményt a DÉLÉP pártszerve­zeteinek munkájáról, egyet­értésüket kifejezve a Köz­ponti Bizottság kongresszusi irányelveivel. A zárszó után a küldöttek megválasztották a 31 tagú vállalati pártbizottságot, s a testület megtartotta első ta­nácskozását és titkárának választotta ismét Hoffmann Mártont; valamint a 9 tagú végrehajtó bizottságot, a fe­gyelmi bizottságot, a mun­kabizottságokat és küldötte­ket a megvei pártértekezlet­re. A DÉLÉP vállalati párt­végrehaitóbizottságának tag­jai: Hoffmann Márton, Bödő Lászlóné, Czakó Istvánné, Major Gyula, Pásztor Sán­dor, Soós Ernő, Szegedi Gvu­la, Szolcsányi Gábor és Vi­díts László. Az öttagú fe­evelmi bizottság elnökévé Vass Károlynét választot­ták. A menyei nártértekezle­ten az éoítőknél dolgozó párttagokat 7 küldött képvi­seli. Jenő vett részt a tanácsko­záson. A Szegedi Kenderfo­nógyár pártbizottságának be­számolóját Gyulai Zoltán, a pártbizottság titkára ter­jesztette elő, s ismertette azt az állásfoglalást is, amelyet a kongresszusi irányelvek és a Szervezeti Szabályzat mó­dosításának tervezetéről al­kottak az alapszervezetek­ben. A beszámoló lényeges fej­lődésről adhatott számot a küldötteknek, hiszen a gyár évek óta kiváló eredménye­ket ér el a termelésben és az általános gazdálkodásban. A negyedik ötéves terv eddigi éveiben minden alkalommal elnyerték az Élüzem címet, s abban reménykednek, hogy az ötéves tervidőszakban öt­ször kerül majd birtokukba e kitüntetés. A beszámolóban, majd az azt követő vitában nagy hangsúlyt kapott a gyári munkafegyelem megja­vítása, a takarékos gazdál­kodás, a szocialista brigád­mozgalom, az üzemi demok­rácia, illetve az üzem- és munkaszervezés megjavítása. A küldöttek megválasztot­ták a gyári pártbizottság 27 tagját. A pártbizottság el­ső ülésén ismét titkárává vá­lasztotta Gyulai Zoltánt. A végrehajtó bizottság tagjai: Gyulai Zoltán, Vincze Ist­vánné, Varga Mihály, Elek László, Harti Almosné, Pé­ter Ferencné és Korom Má­ria. A pártértekezlet 50 kül­döttet választott a Kender­fonó és Szövőipari Vállalat pártértekezletére. resszusi irányelvekben fog­laltakkal. Az alapszerveze­tek tagsága megválasztotta az új vezetőséget, amelynek titkára újból Majoros József lett A pártvezetőség tagjai közé választották Hajagos Ilonát, Girjon Miklósnét, Koszó Istvánnét, Ihar Er­zsébetet, Bánfi Károlyt és Molnár Lajost. Erdő- és fafeldolgozó líjszegedi szövőgyár Húsipari Vállalat A több mint százesztendős szegedi húsipar híres idehaza és az egész világon, különö­sen a Pick-szalámi szerzett nagy tekintélyt a szegedi henteseknek. A Csongrád megyei Allatforgalmi és Hús­ipari Vállalatnál dolgozó kommunisták hat pártalap­szervezetéből 81 küldött vett részt a vállalati pártértekez­ieten. A megyei pártbizott­ságot Kovács Sándor, a sze­gedi pártbizottságot pedig Deák Béla, a városi pártbi­zottság osztályvezetője kép­v:selte. A tanácskozás dr. Piros László megnyitójával kezdte munkáját, majd Bá­lint László a vállalati pártbi­zottság titkára számolt be az elmúlt négy esztendőben végzett munkáról, illetve a kongresszusi irányelvek és a Szervezeti Szabályzat módo­sításának tervezetével kap­csolatos állás fog', alás okról. A pártbizottság beszámoló­ja eredményes évekről ad­hatott összegezést. A hazai húsprogram keretében Sze­geden valósul meg az egyik legnagyobb, a kormány által kiemelt beruházás, a hajdani vágóhíd korszerűsítése és az új szalámigyár felépítése. A milliárdos beruházásból már több minden elkészült, töb­bek között az új húsfeldol­gozó üzem. a sertésvágó, a -síi-üzem és néhánv szociá­'ís éoület. A leendő szegedi 'rte'd^lwozóbao néhány év ""ílva 600 e-er darab sertést '--oesek levágoi. s úiahb soo vagon Pick szalámit gyártani. A pártértekezlet vitájában sokan véleményt mondtak, egyetértéssel és tenniakarás­sal készülnek a párt XI. kongresszusóra. Feladataik között ugyan a gazdasági kérdéseket jelöltöt meg na­gyon fontosnak, a hatékony­ság javítását, az üzem- és munkaszervezés magasabb színvonalra emelését, a ta­karékos munkát, de legalább ilyen hangsúlyt adtak a po­litikai légkör felpezsdülésé­nek, a pártmunka gyakorla­tiasabbá tételének. Némely kérdésben határozottabb te­vékenységet kértek: így pél­dául nagyobb érvényt azok­nak a rendelkezéseknek, melyek gátat szabnak a jog­talan haszonszerzésnek. A pártbizottságnak is feladatot szabtak a küldöttek: segít­sék elő az üzemi demokrácia kiteljesedését, ellenőrizzék jobban a gazdasági vezetés munkáját, követeljenek na­gvobb felelősséget a kommu­nista gazdasági vezetőktől. A pártértekezlet küldöttei megválasztották az új, 31 tagú pártbizottságot, mely testület első ülésén ismét titkárává választotta Bálint Lászlót, s a végrehajtó bi­zottság tagjaivá: Kiss Ernőt, Pataki Károlyt, Domonkos Vilmosnét, Bálint Lászlót, Nagy I. Sándort, Varga Lászlónét. Börcsök Józsefnét, Szalóki Istvánt és Balogh Ferencet. Megvá'asztották a pártbizottság mellett működő munkabizottságokat is. vala­m-'t a v^r-si nártértekezlet­re hét küldöttet. A KSZV újszegedi gyárá­ban az alapszervezetek tag­jai összevont tanácskozáson hallgatták meg a pártveze­tőség beszámolóját, amelyet Tóth Józsefné terjesztett elő. Az értekezleten részt vett Perjést József, a megyei, és Veress Ferenc, a szegedi pártbizottság munkatársai is. A titkári beszámoló öt párt­alapszervezet nevében érté­kelte azt a munkát, amelyet az újszegedi gyár kommunis­tái a X. pártkongresszus ha­tározatainak végrehajtásáért tettek, s csokorba foglalta a Központi Bizottság kongresz­szusi irányelveinek vitájában elhangzott javaslatokat, ész­revételeket. Kevés szegedi üzemben volt olyan jelentős fejlődés, mint az újszegedi szövőgyárban. Köztudott, hogy az elmúlt négy évben körülbelül 200 millió forin­tot költöttek korszerűsítésre az újszegedi gyárban. Az üzem 85 esztendős fennállá­sa óta nem volt még példa ily dinamikus fejlesztésre. Felépült a korszerű szövő­dé, ahol automatikus szövő­gépek működnek. A vitában a fölszólalók ugyancsak érzékeltették a gyár és a közvetlen munka­helyek fejlődését. Részlete­sen is beszéltek a szocialista munkaversenyről, s öröm­mel vették tudomásul, hogy az újszegedi szövőgyár dol­gozóinak hatvan százaléka részt vesz e nemes mozga­lomban. A szövőnők elége­detten nyugtázták a párt és a kormány gondoskodását a munkásnőkről. Elégedettsé­gükhöz minden bizonnyal hozzájárult az is, hogy az elmúlt években a szövőgyár­ban 27 százalékkal emelke­dett a szakmunkások fizeté­se, s jobb munkakörülmé­nyeket teremtettek a dolgo­zó lányok és asszonyok szá­mára. • *, A tanácskozás befejezése­kor a városi pártbizottság képviselője elmondta az alapszervezetek tagjainak, hogy a felsőbb pártszerv hozzájárulásával az újszege­di szövőgyárban pártbizott­ságot hoznak létre. Ez­után a résztvevők megvá­lasztották a 27 tagú pártbi­zottságot. A testület első ülésén titkárává választotta Pálfi Lászlónét, aki koráb­ban a szakszervezeti bizott­ság titkára volt. Az új párt­bizottság 7 tagú végrehajtó bizottságot választott, több­ségében a gépek mellett dol­gozó munkásnők kerültek a tisztségviselők közé: ökrös Klára, Báló Miklósné, Nagy­györgy Ferencné, Minyö Jó­zsefné, Pálfi Lászlóné. Tóth Imre és Ledniczky Pálné. Metvá'asztottak három mun­kabizottságot és 45 küldöttet a vállalati pártértekezletre. A Dél-alföldi Erdő- és Fa­feldolgozó Gazdaság négy pártalapszervezetének 120 tagja vett részt az összevpnt párttaggyűlésen, amelyen megválasztották a vállalati pártvezetőséget, és a párt­szervezet titkárát A tag­gyűlésen megjelent Bárányi Istvánné, a városi pártbi­zottság munkatársa, aki tol­mácsolta a felsőbb pártszer­vek véleményét a DEFAG pártszervezetének munkájá­ról. Az alapszervezetek és a vezetőség elmúlt négyévi tevékenységéről Nagy Ernő titkár számolt be. Összefog­lalót adot a kongresszusi irányelvekről, és a Szerveze­ti Szabályzat módosításáról folytatott alapszervezeti vi­tákról is. A Csongrád—Békés me­gyében, 25 ezer hektárnyi erdőterülettel gazdálkodó kollektíva eredményei jelen­tősen növekedtek a gazdaság megalakulása óta eltelt öt esztendőben. Az erdőműve­lésen, fakitermelésen kívül igen szerteágazó tevékeny­séget folytatnak. A lemez­üzem gyártja többek között a bútoripar fontos alapanya­gát, a fűrészüzem készíti a MÁV-nak a rakodólapokat, a ládaüzem pedig gondoskodik a göngyölegellatásról. Mind­egyik üzemben sikerrel tö­rekedtek a pártalapszerveze­tek a teljesítmények fokozá­sára, a X. pártkongresszus határozatainak végrehajtásá­ra, a takarékos anyag- és költséggazdálkodásra. A ve­zetőség beszámolója híven tükrözte azt a segítséget, amit a gazdasági vezetés a pártszervezettől kapott. Szólt a pártépítésről, az ideológiai­politikai munkáról, a párt­alapszervezetek fejlődéséről, és így tovább. A beszámolót élénk vita követte; tizenöten szólaltak fel. Nyíltan, őszintén mond­tak véleményt, hasznos ja­vaslatokat tettek a pártta­gok a jövőre vonatkozóan. Kommunistákhoz méltó kezdeményezés született a „Vedd észre — tedd szóvá!" mozgalom továbbfejlesztésé­re. A DEFAG üzemeiben ki­egészítik a jelszót egy fél­mondattal: segíts a megol­dásban ! Végül megválasztották a nyolctagú vállalati pártveze­tőséget, s négy küldöttet,' akik a városi pártértekezle­teken képviselik majd a DE­FAG párttagjait A pártszer­vezet titkárává ismét Nagy Ernőt választották. Tanárképző főiskola Szegedi Ruhagyár A ruhagyári pártértekez­leten öt alapszervezet 90 küldötte vett részt. Megjelent és felszólalt a tanácskozáson dr. Varga Dezső, a szegedi városi pártbizottság titkára is. A pártértekezlet Hévízi Jánosné elnökletével kezdte munkáját, majd Bereng Jó­zsef, a vállalati pártbizottság titkára terjesztette elő a tes­tület négyéves munkáját összegező beszámolót, vala­mint a kongresszusi irányel­vek áttekintése után kiala­kult állásfoglalást, és a Szervezeti Szabályzat módo­sításának tervezetével kap­csolatos észrevételeket. A pártbizottság beszámo­lója körültekintően felvázol­ta a X. kongresszus óta el­telt időszakban végzett mim­kát; azt, ahogyan sikerült a párt gazdaságpolitikai irány­vonalának megfelelően dol­gozniuk. Elmondták többek között, hogy korszerűsítet­tek, új üzemeket hoztak lét­re Kelebián és Nagymágo­cson, termelésük értéke 800 millió forintra emelkedett, a nyereségük is szép re­ményekkel kecsegtet. Ter­mékeiknek 30—35 százalékát külföldön adják el, s minő­ségükkel elégedettek a vá­sárlók. Továbbra is a haté­konyságot szeretnék javíta­ni, ennek érdekében fejlesz­tik a modern számítástech­nikát vállalatuknál, s előbb­re kívánnak lépni az üzem­és munkaszervezésben is. A pártértekezlet küldöttei megválasztották az új, 33 ta­gú pártbizottságot, majd a pártbizottság első ülésén is­mét titkárává választotta Bereng Józsefet A végrehaj­tó bizottság tagjai lettek: Hévízi Jánosné, Juhász Pé­terné, Keszi Zoltán, Lukács Gyula, Bereng József, Szabó Erzsébet, Szente Imréné, Huszka Rozália és Kolynok Ilona. Az öttagú fegyelmi bi­zottság elnökévé Buknicz Sándort választották. A vá­rosi pártértekezleten a ruha­gyári kommunistákat hat küldött képviseli. Százöt parttag — köztük tizenkilenc hallgató — rész­vételével tartották meg a Ju­hász Gyula Tanárképző Fő­iskola kommunistáinak párt­értekezletét. Az értekezleten megjelent az MSZMP Csong­rád megyei bizottságának képviseletében dr. Bagdi Sándor, a megyei pártbizott­ság munkatársa, valamint Szabó G. László, az MSZMP Szeged városi bizottságának osztályvezetője. Dr. Nagy Antal elnöki megnyitója után dr. Fehér István, a csúcsvezetőség titkára ismer­tette a vezetőség beszámoló­ját A csúcsvezetőség beszá­molójában az MSZMP Köz­ponti Bizottságának a XI. kongresszusra kiadott irány­elveit a főiskolai oktató-ne­velő és pártmunka vetületé­ben értékelte. Igyekezett az általános érvényű megállapí­tásokat és feladatokat az in­tézmény szempontjából vizs­gálni és konkrétizálni. A vezetőség beszámolójá­hoz húszan szóltak hozzá. Legtöbb vitára az oktató-ne­velő tevékenység, a tudomá­nyos kutatás és a társadalmi munka hármas feladatrend­szere, lehetőségei és egyen­súlya adott alkalmat. Töb­ben szóltak hozzá a szocia­lista demokrácia felsőoktatá­si intézményekben megnyil­vánuló speciális megjelenési formáihoz. Szó esett az okta­tó-nevelő munka hatékony­ságának növeléséről, az ok­tatók és hallgatók, közöttük is a kommunista oktatók és hallgatók feladatairól. Meg­vitatták a főiskola káderpo­litikai kérdéseit, a KISZ­szervezet munkáját, a párt és a KISZ-szervezet viszo­nyát, a pártirányítási és pártépítési tevékenységet, a pártvezetés és a tömegszer­vezetek, a párttagok és pár­tonkívüliek kapcsolatait A pártértekezlet a vita után megválasztotta a ki­lenctagú pártvezetőséget, va­lamint a pártvezetőség titká­rának ismételten dr. Fehér Istvánt. Az értekezlet után a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola MSZMP vezetősége megtartotta első ülését. Dél alföi Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat Szegedi Kenderfonó Aligha kell bemutatni ol­vasóinknak Szeged legrégibb gyárát, hiszen több mint száz esztendeje dolgoznak fel alai között kendert. A gyár hét párta' apszen/ezetének pontosan 100 küldötte vett részt a vállalati pártértekez­leten. A megyei partbizottsá­got Juhász József, a szegedi városi pártbizottságot pedig Berta István osztályvezető kéDviselte. A KSZV partbi­zottsága nevében Sponner A cipőgyárban három pártalapszervezet tartott együttes értekezletet. A me­gyei pártbizottságot dr. Sándor József, a szegedi városi pártbizottságot pedig Vhál Rezső képviselte. A partvezetőség beszámolóját Majoros József titkár ismer­tette. Kitűnt a beszámolóból, hogy a Minőségi Cipőgyár szegedi gyárának dolgozói derekasan helytállnak a munkában s a legjobbak kö­zött ott vannak a kommu­nisták. A szegedi üzem is so­kat fejlődött a X. kongresz­szus óta, s ma már évente 1,4 millió pár női cipőt ké­szítenek. A szép cipők zö­mét — 80—90 százalékát — külföldön értékesítik, első­sorban a KGST-országokban, de legújabban már az oszt­rákok is feliratkoztak a ve­vők köze. A vitában sokan véleményt mondtak, s egyet­értésüket fejezték ki a kong­A DÉGÁZ-nál négy párt­alapszervezet összevont tag­gyűlését tartották meg, ame­lyen részt vett Ludányi Ist­ván, az MSZMP Szeged vá­rosi bizottságának munka­társa is. A vezetőség beszá­molóját Mándoki János párttitkár ismertette az alap­szervezetek, illetve az 1973­ban életre hívott csúcsveze­tőség munkájáról. Hangoz­tatta, hogy az MSZMP X. kongresszusa óta eltelt idő­szakban is mindig számítani lehetett üzemükben a kom­munisták munkájára, akik a vállalatra háruló feladatok teljesítésében tevékeny sze­repet játszottak. Bizonyítja ezt az is, hogy az alapszer­vezetek 104 tagja közül 48­an rendelkeznek különböző kitüntetésekkel. Futotta a kommunisták erejéből poli­tikai és szakmai képzésre is. A szocialista brigádok tavaly közel hatezer óra társadalmi munkát végeztek óvodák­ban és más intézményekben. Tavaly ősszel befejezték azt a tízéves programot, amely Szegeden a földgázra átállást eredményezte. Ezzel lénye­gesen javult a lakosságnak nyújtott szolgáltatás színvo­nala. A pártvezetőség beszámo­lójából kicsendült, hogy az MSZMP XI. kongresszusa irányelveit mennyire sokol­dalúan elemezték, és megvi­tatták a pártcsoportok ülé­sein, azt követően a vezető­ségválasztó taggyűléseken. Az irányelveket az üzem kommunistái elfogadásra ja­vasolták a kongresszuson. Ludányi István tolmácsol­ta a résztvevőknek az MSZMP Szeged városi bi­zottságának üdvözletét, és további eredményes munkát és sikereket kívánt az üzem kommunistáinak. Ezután élénk vita alakult ki, tizen­ketten mondtak véleményt. Az összevont taggyűlés második részében megvá­lasztották az üzemi pártve­zetőség titkárát, aki ismét Mándoki János lett, és a héttagú pártvezetőséget, va­lamint a négytagú küldöttet, akik üzemüket a városi párt­értekezleten képviselik majd.

Next

/
Thumbnails
Contents