Délmagyarország, 1975. február (65. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-28 / 50. szám

BffiBrefflK, FEBBHAK 38. 3 Munkások beleszólása Kérdések, válaszol k 51 V«íll<lWi iprvp'ypdip Kibővített ülést tartott a népfront vára a ? alialall ICI • Ilt bizottsáaa — Török József előadása Ölést tartott az SZMT A jelenleg! Időszakban ko­moly feladatok hárulnak a tervező szervekre, hiszen a negyedik ötéves terv utolsó esztendejében vagyunk, s ezért megkezdődnek a felké­szülések a következő ötéves tervidőszakra. A vállalatok­nak az ötödik ötéves terv ki­munkálásának idején kétirá­nyú feladatot kell ellátniuk: egyrészt részt vesznek a nép­gazdasági terv megalapozá­sára irányuló munkában, másrészt a gazdasági szabá­lyozók. a piaci feltételek és a helyi lehetőségek figyelem­bevételével elkészítik saját terveiket. E tennivalókat ren­delkezések határozzák meg. Többek között azt is, hogy a vállalatok vezetői vegyék fi­gyelembe a szakszervezetek jogait, kérjék ki a szakszer­vezetek véleményét, tehát a dolgozó kollektíva vélemé­nyét is számításba kell ven­ni a tervezések során. Erről a- feladatról részletesen is szó esett a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának tegnap, csütörtökön tartott tanácskozásán. Érdemes tal­lózni abban a feladattervben, amelyet a szakszervezeti tisztségviselők áttekintettek. Már a kiindulás is felelős­ségteljes, hiszen arra hívja fel az üzemek szakszerve­zeti bizottságainak a figyel­mét, hogy a tervezésben való közreműködésük legyen igé­nyes, önálló munka a bizal­miaktól kezdve a szakszer­vezeti tanácsok testüleleiig. A termelési tervek kialakí­tásánál számolni kell az ipar dinamikus fejlesztésével, amely fejlesztés manapság már döntően intenzív jellegű lesz. A termelésnövekedésben évente 6—8 százalékos emel­kedés látszik a legreálisabb­nak, amely egyben biztosítja a szegedi és a megyei ipar részarányának az országos szintű helyét, amelyet ko­rábban elfoglalt. Ezért a szakszervezeti szervezetek­nek figyelniük kell arra, hogy a vállalat középtávú ter­melési terve részletesen meg­határozza a tervidőszak fo­lyamára a gyártmányok mennyiségét, választékát és értékét, a határidőket és más kötöttségeket. A termékek minőségét is tervezni kell. Ebben a munkában a szak­szervezeti testületeknek a népgazdasági érdekeket is képviselniük kell. Állást kell foglalniuk abban, hogy a terv­teljesítésnek milyen reális feltételei vannak meg a mun­kahelyen; hogyan tudják fel­használni a gyárban meglevő saját erőforrásokat, eszközö­ket a hatékonyság javítása éá a jövedelmezőség emelése ér­dekében. Bő teret kapott a feladat­tervben a műszaki fejlesztés kérdése, hiszen körülbelül az várható a következő tervidő­szakban, hogy a beruházá­sok anyagi-műszaki összeté­tele a gépi beruházások ja­vára billen. Ennek a tervfe­jezetnek tartalmaznia kell majd az új gyártmányok be­vezetésének, a műszaki szer­vezési intézkedések lehetősé­geit is. A szakszervezeti tisztségviselőknek állást kell foglalniuk abban, hogy a vál­lalat műszaki fejlesztési ter­ve tudatos fejlesztési politi­kát tükröz-e, tartalmazza-e a dolgozók érdekeltségét az újításokban, ésszerűsítések­ben. Szerepel-e a tervekben a nehéz fizikai munkát köny­nyítő, vagy azt megszüntető elképzelés. Sok fejtörést okoz majd a munkaerőtervek alapos ki­dolgozása, mert a tervidő­szakban csak mérsékelt lét­számemelkedéssel számolha­hatunk. Éppen ezért az egy főre jutó termelési értéknek jobban kell emelkednie, mint az egy órára jutó termelési értéknek. Tehát a munka­időn belüli tartalékok feltá­rása igen időszerűvé válik, mint például a műszaki fel­tételek megváltoztatása, az eszközkihasználás javítása és az állásidők csökkentése. A munkaerő-tervezéssel — fog­lalkoztatásának kérdéseiben — a választott testületek ki­emelt jogkörrel rendelkez­nek, egyetértésük nélkül nem lehet ezt a tervet elkészíte­ni. Az egyetértési joggal vi­szont csak úgy lehet hatéko­nyan élni, ha a szakszerve­zeti testületek a tervezés fo­lyamán kezdettől fogva részt is vesznek, s tapasztalataikat összegezik. A bér- és jövedelempoliti­ka tervezésénél figyelembe kell venni, hogy a vállalat nyereségének egy meghatáro­zott részével maga rendelke­zik. A vállalat érdekeltségi alapjait úgy érdemes kiala­kítani, hogy az egyaránt szol­gálja a vállalat fejlesztési és a dolgozók anyagi, szociális és kulturális érdekeit is. Ezért olyan tervek kialakítá­sa ésszerű, amely növeli a vállalat vezetőinek és min­den dolgozójának érdekeltsé­gét a termelőmunkában. A teljesítménytől függően biz­tosítja a kereseteket, s az egész kollektívát is érdekelt­té teszi a nyereség alakulá­sában. A helyes bérarányok kialakítása szinte elengedhe­tetlen a tervek előkészítésé­nél. A bér- és jövedelempo­litikai tervek kialakításában a szakszervezeti testületek munkája fontos, hiszen e te­kintetben őket egyetértési jogkör illeti meg. Az alap­szervezetek már most felké­szülhetnek erre a munkára, hiszen a tervezés már elkez­dődött, s a jövő év közepéig tart. Már ez év közepéig azonban el kell készíteni a vállalat tervkoncepcióit, majd a második félévben a részle­tes tervek kidolgozását is. Amint arról legutóbb tájé­koztatást adtunk, a szakszer­vezetek készülnek a válasz­tásokra. Ez év április elsejé­től szeptember 15-ig újjává­lasztják a bizalmiaktól kezd­ve a vállalati szakszervezeti tanácsok testületéig a tiszt­ségviselőket, majd szeptem­ber 15. és október 15-e kö­zött a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsát és tisztségvise­lőit. A magyar szakszerve­zetek XXIII. kongresszusára pedig előreláthatóan ez év decemberében kerül sor. A választásokkal kapcsolatos tudnivalókat is megtárgyal­ták az SZMT tegnap tartott ülésén. Marad a hideg Európa nyugati és közép­ső részei fölött nagy kiter­jedésű, magas nyomású lég­köri képződmény helyezkedik el. Ezeken a területeken ál­talában kevés a felhő, sok a napsütés és száraz az idő. A légköri képződmény északi oldalán enyhe, óceá­ni levegőhullámok áramla­nak a skandináv államok és a Szovjetunió európai terü­letének északi részei felé. Ennek következtében Észak­Európában a múlt 24 óra alatt jelentősen emelkedett a hőmérséklet. Ugyanakkor a hideg, sarkvidéki eredetű le­vegő éjszaka elérte a Balkán, félsziget déli részét a Fekete­tenger térségében. Hatására Délkelet-Európában gyako­riak a hózáporok, a viharos szelek. A Kárpát-medence térsé­gét is a hideg levegő tölti meg. Érkezése heves szélvi­harokat okozott. A hideg le­vegő csak egy-két helyen okozott jelentéktelen meny­nyiségű havazást. Tegnapra virradóra a hi­deg levegő áramlása nyuga­lomra jutott, a hajnali hő­mérséklet mínusz 3—mínusz 8 fok volt. Időjárásunkat is a hideg levegő jelenléte ha­tározza meg, csapadék nem várható. Számíthatunk vi­szont arra, hogy a nappali felmelegedés gyengül, kevés­sel emelkedik a nulla fok fölé. Tegnap, csütörtökön dél­után Szegeden, a városi nép­front székházában kibővített ülést tartott a Hazafias Nép­front városi bizottsága. Dr. Kedvessy György, a bizott­ság elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd Török József, az MSZMP Szeged városi bizottságának első tit­kára válaszolt a népfront­aktivisták, a bizottsági és el­nökségi tagok korábban írás­ban beküldött kérdéseire. Török: József szólt arról, hogy mi a népfront feladata Szegeden, a városi pártérte­kezleten hozott határozatok végrehajtásának segítésében. A népfront — állapította meg — minden területen fontos politikai tényező :ösz­szefogja és mozgósítja a vá­ros lakosságát, a különböző rétegeket szocialista célkitű­zéseik megvalósítására. A városi pártértekezlet hatá­rozatainak érvényesülését a népfront a maga területén, éppen sajátos módszereivel tudja segíteni. Természete­sen ugyanez vonatkozik majd a megyei pártértókezlet és a XI. pártkongresszus határo­zataiból adódó népfrontfel­adatokra. A népfront a tömegek ak­tív szervezésével a várospo­litikai és városépítési teen­dők megoldásában területi szerveivel, nagy aktivista­hálózatával igen sokat tehet ezután is. Elengedhetetlenül szükséges ehhez, hogy a kör­zetekig terjedően megismer­tessék a várospolitikai cél­kitűzéseket és a megvalósítá­si lehetőségeket. A városi pártbizottság el­ső titkára a társadalmi mun­káról elmondotta: a lehető­ségek továbbra itt is igen nagyok, de nem helyes, ha csak azt tekintik igazán tár­sadalmi munkának, ami pénzben kifejezhető. A „kis" kérdések megoldásában is eredményesnek bizonyul ez a forma. Például az új lakóte­lepek parkosításánál, az ut­cák rendbehozásánál vegyük még fokozottabban igénybe a szocialista brigádok segítsé­gét, a lakosság társadalmi munkafelajánlásait. Tovább fejlődhet ez a mozgalom olyan formában, ha például egy szocialista tjrigád vagy a kerület lakóiból alakult bri­gád védnökséget vállal a la­kóterület gondozásában. A népfront a városellátás­ban is vállalhat feladatot. Például: a kiskert-tulajdo­nosok jelentős értékeket ter­melnek, aminek piacra szál­lítása az ellátást javítja. A szervezési és egyéb kérdések megoldásával' intézményesí­teni lehetne a kiskert-bará­tok ilyen tevékenységét. Az előadó szólt a szövet­ségi politikáról. Hangoztat­ta: ezt a marxizmus és le­ninizmus alapján valósít­juk meg. Az a szövetség mondható helyesnek, amely erősiti a munkáspolitikát, ami az egész nép érdekeit fejezi ki. Rámutatott: a munkáspolitika biztosítéka a harmonikus össznépi fejlő­désnek. Szó esett a közéleti tiszta­ságról; a szocialista hazafi­ság szellemének erősítéséről; a párt és népfront szervei­nek kapcsolatáról, a mun­kások, nők, fiatalok, a nyug­dijasok közéleti tevékenysé géről. Az első titkár hangsúlyo ta; kerüljük a formalizm­A népfront különböző fc main fordítsunk még figyelmet a meglevő forr gazdagabb tartalommal ne1 kitöltésére. A népfrontnál; !• lehetősége van, hogy a m : kasokat, nőket, fiatalc' közéleti szereplésre fe'k szítse, abban segítse. Az ülésen a továbbiakh-v. még több várospolitikai és városépítési kérdésről hang­zott el tájékoztató. Befejeződött a felszabadulási tudományos ülésszak Csütörtökön a Magyar Tu­dományos Akadémián foly­tatta és befejezte munkáját a szocialista országok tudo­mányos akadémiái képvise­lőinek a felszabadulási év­fordulókról megemlékező ülésszaka. Szabó Imre akadémikus a következőkben jellemezte a szocialista akadémiák kép­viselőinek tanácskozását: — A Magyar Tudományos Akadémia azért rendezte ezt az ülésszakot, hogy a felsza­badulás óta elteit 30 esz­tendő megünneplésében együtt vegyenek részt a ba­ráti országok akadémiái. Ezért mindegyik szocialista tudományos akadémiát fel­kérte, küldje el képviselőit az ülésre. Maga az ülésszak sikeresen zajlott le. A meg­hívott résztvevők többsége úgy fogta fel feladatát — és ez helyes is volt —, hog számot adjon országa törté­neti fejlődéséről az eltelt 3 év alatt. Voltak, akik a szo­cialista országok mai helyze­tét, mai problémáit, mai fel­adatait jellemezték. Voltak olyanok is. akik saját tudo­mányszakuk 30 évéről ad*"', számot. Ekként az üléssz-k sokszínű képet rajzolt a szo cialista országokról. Mind­ezek alapján nyugodtan mondhatom: az Ákadémi­úgy érzi, hogy elérte célját és méltó módon ünnepelte meg — mintegy családi kör­ben — felszabadulásunk 30. évfordulóját. o Este Erdey-Grúz Tibor, az MTA elnöke fogadást adott a vendégek tiszteletére a tu­dósklubban. A közalkalmazottak szakszervezetének három évtizede A Közalkalmazottak Szak­szervezetének Központi Ve­zetősége csütörtökön ünneDi ülést tartott a szakszervezet megalakulásának 30. évfor­dulója alkalmából. Részt vet­tek az ülésen a szakszervezet alapító tagjai, a mozgalom veteránjai is. Az ünnepi ülést dr. Csendes Károly, a szakszervezet elnöke, a leg­főbb ügyész helyettese nyi­totta meg, majd dr. Prieszol Olga fótitkár értékelte a szakszervezet három évtize­des munkásságát. Az ünne­pi ülésen felszólalt Gál Láss= ló, a SZOT t-itkára is. A szakszervezet elnöksége a mozgalom 12 tisztségvise­lőjét, társadalmi aktivistá­ját a Szakszervezeti Munká­ért kitüntető jelvény arany tízet az ezüst fokozatáva tüntetett ki több évtizede, eredményes munkásságuk el­ismeréséül. A szakszervezet közporr vezetősége pénteken ismi összeül, megvitatja 1975] évi munkaprogramját, és más időszerű kérdéseket. Fiatalok a szövetkezetekben Az elmúlt esztendőkben sokat erősödtek a homoki gaz­daközösségek is. Ma már egyre több fiatal talál otthonra, szakmát és tisztes kenyeret a közösben. Rúzsán, a Napsu­gár Termelőszövetkezetben külön szakmunkásképző-tanío­Ivamot indítottak a fiataloknak. Nemcsak az iskola padjai­ban, de a határ munkáiban is megállják a helyüket. A téesz 142 hektár területen termeszt szőlőt, metszése befejezés előtt áll. Az öttömösi Magyar László Tsz-ben is javában tarta­nak a tavaszi munkák, összesen száz hektáron díszlik a szőlő, napról napra metszik a tagok. Naponta 26-an talál­nak foglalatosságot a metszésnél, a szőlő mellé munkát kí­nál az őszibarackos is. Ebből csupán 30 hold díszlik, de a szövetkezeti tagság gondosan műveli, hogy jó bevételhez jusson a téesz. A négy aranykorona értékű homokföldeken csak akkor tudnak jövedelmezően gazdálkodni, ha a pénzes kultúrákat lelkiismeretesen, szakmai hozzáértéssel „babus­gatják". 41 fffeeac Pt|f Feseac omaka fcfcteani Molnár József felvételei E5®s®& Ptossfi®, ás eétámfej tóesa fcaefe

Next

/
Thumbnails
Contents