Délmagyarország, 1975. február (65. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-27 / 49. szám

CSÜTÖRTÖK. 1975. FEBRUÁR 21 Gépesít a bányászat A hazai szénbányászatban az idén mintegy 800 millió forintot fordítanak gépesítésre. Elsősorban a régi, már elavult, elhasznált gépeket pótolják. A beszerzéseknél már az idén érvényesül a Magyar Szénbányászati Trösztnek az a nagyszabású tipizálási programja, amelyet a következő ötéves terv végére nagyjából be is akarnak fejezni. A példamutató kezdeményezés célja az. hogy a legjobban bevált, kevesebb féle berendezés alkalmazásával, országszerte gyorsabbá, olcsóbbá, egyszerűbbé tegyék a bányák alkatrészellátását Az Idén már a gépek mintegy 70 százalékát a tipizálási tervnek megfelelően vásárolják. A Magyar Szénbányászati Tröszt 1976-ra meg akarja szervezni a központi alkatrészellátást is, a bányavállalatok központi műhelyeiben pedig az iparág igényeit kielégítő profilokat alakítanak ki. Egymillió plasztiklencse A Magyar Optikai Művek az idén tovább bővíti a plasztik szemüveglencsék gyártását. Az OFOTÉRT szaküzletekben nemrég kezdték árusítani a műanyaglencséket, amelyek az első tapasztalatok szerint beváltak, s keresettek. A MOM egy amerikai licenc alapján gyártja ezeket a lencséket, egyelőre plusz, mínusz 6 dioptria számig. A MOM-ban úgy számítják, hogy az első gyártási tapasztalatok után még az idén megkezdhetik a 6—20 dioptriás lenticulár szemüveglencsék előállítását is. 1975-ben összesen egymillió plasztiklencse készül a gyárban. Szegedi képzőművészek ajándéka Talán emlékeznek még la- művészek ismét legjobbnak punk képzőművészet szerető vélt alkotásaikat ajánlják az olvasói arra, a három évvel állandó kiállításra, s így a ezelőtti cikksorozatra, mely- város képzőművészeti életét ben az élő szegedi galéria bemutató tárlat hű tükre ügyével kapcsolatos vélemé- lesz a város képzőművészeti nyek csaptak össze. Talán életének, arra a nyári tudósításra is, A szegedi Móra Ferenc melyben beszámoltunk a Múzeum kezdeményezésére Mora Ferenc Muzeumban a napokban megbeszélésre megszületett kiállításról, ^^ össze ^ a kép_ ahol az elo szegedi képzőmű- zőművészek, akiknek alkotávészet keresztmetszetét mu- saj szerepeitek a kiállításon, tatta be a 25 szegedi alkoto A céJ világos volt> a múze_ egy-egy müve. Azok a mu- ^ verette volna megszeveszek kaptak tenyérnyi fa- rezni a szegedi galéria lat a múzeum kicsiny ter- alapító gyűjteményét, ezzei maJ. onall° kA; megteremteni egy városi állo kiállításon bizonyítottak kortárs műgyűjteményt, művészi elképzeleseik ered- megőrizni egy nagysZerű időmenyességét, életkepesseget. szak képzőművészeti kereszten-^ ? ?lyan aUandó metszetét. A művészek a kiállítása született meg a Móra Ferenc Múzeumnak szegedi muzeumban, mely ajándékozták a galériában kortárs alkotók műveivel levő műveiket. A nemes rajzolja meg egy város kép- gesztussal nemcsak egy múzoműveszetének jelen idejű zeumi gyűjteményt alapoztak Mit mond a másik tél ? Vita a színházról Audiatur et altéra pars, mégis a közönség rajzolja drámairodalmának megtaazaz, hallgattassák meg a körül." mertetését, ősbemutatók kímásik fél is. A latinok böl- Talán nem idéztünk ha- sérleteznek a nezovel, s a csessége máig érvényes, bár szontalanul. Itt a közönség- néző gyanakvó, ha olyan jó némiképp kifésülte az embe- levél, sorait többek vélemé- lenne az a darab, miiért ri lelemény Fölfedezte, az nye erősíti föl, nincsen ró- nem játszottak máshol is. A éremnek harmadik oldala is zsa tövisek nélkül. Hevesi továbbiakban célba veszi a akad Tehát adott esetben a Sándorra hivatkozik: „Ha a műsorpolitikát: dramaturmegítéléshez elengedhetett hivatalnak nem tetszik a gok, rendezők egyem Mobilén pólusok közé odasodród- műsor, az baj, de azon még ciói kerülnek a közönség ernak befolyásoló körűimé- lehet segíteni. Ha a sajtónak dekei elé, a repertoárból hinyek szempontok, elvárások, nem tetszik az előadás, már ányzik a mai magyar dráma, olyan erkölcsi, anyagi, társa- nagyobb baj, bár a történe- nem terveznek szisztemati- • dalmi evidenciák, melyek, az lem folyamán voltak már kusan évadokra előre, nem elfogulatlan szabályzó szere- megbukott kritikák. De ha a kérik ki a nézők velemenyét, nét hordozzák, közvetítenek közönségnek nem tetszik a legalább a törzsgárdaet a két fél között, lehiggasz- darab, az a legnagyobb baj, £ tanak, kölcsönös belátásra mert néző nélkül nincs színnosztatnak, vagy éppen (át- ház." Fogadjuk el a legutób- Nyilvánvaló, a harmadik eresztő képesséeüknél fogva) bit, hiszen a hivatalról pont a legrázósabb. Egyrészt, további polémiák hullámait mondottak ma már idősze- mert a közönség „ezerfeju korbácsolják föl. Legyünk rűtlenül hangzanak az alko- Caesar' és nincs az a fejemi most az érem harmadik tómű helyek önállóságának és delmi boseggel folpakolt aszoldala abban a vitában, felelősségének, a politikára tai, melyet bárki teríthetne mely a színház körül zajlik, és művészetre egyaránt ér- ezerfajta ízlésnek — ebből vényes szocialista elkötele- következően labirintusba tóMert van •i í—cair zettségnek tükrében. Hanem ved a színház, ha az igénye"T®11 y1!3 adjunk szót annak a közön- ket fürkészve, mint erős dohogy megértük), «?n sorok szimpatikusán hányos a cigarettafüstöt, köíroja jo néhány ankétot hall- nem a színhaz el_ telezően mellre szívja a sótablóját. Azóta „élő katalómeg, hanem közművelődési, gusa volt ez az állandó ki- művelődéspolitikai feladataállitas a város lakóinak, és inkból is ^t vánaitak, a Szegedre latogato vende- minden bizonnyal elősegítetgeknek. Az elmúlt három ték a vizuális nevelés, az ízesztendő alatt közel 700 ez- lésformálás minél sikeresebb ren fordultak meg és tekin- folyamatát is. Dr, Trogmayer tették meg a szegedi képző- ottó a múzeum igazgatója művészek legjobbjainak al- így hát nemcsak saját és a 'totósaiból rendezett kiállí- múzeum nevében köszönte tast Akkor három evvel ez- meg a szegedi képzőművéelott a művészek maguk yá- szek egységes szándékát, a 'asztottak ki azt az alkotast, képek odaajándékozását, hamelyet legjobbnak éreztek nem a múzeumlátogatók, a arra, hogy reprezentálja képzőművészet-szerető kömuyeszetuk akkori leemaga- zönség> ^ egész város & a sabb színvonalat. Az elo ga- varosba iatogató holnapi léna szu'etesekor tisztázod- vendégek nevében is. A műtak a feltete ek es a felada- vészeknek egyetlen jogos tok is. Az alkotok müveiket kérésük volt, mely minden megőrzésre adtak erre a ki- bizonnyal teljesül: a festühtasra mely a tervfek sze- mények, grafikák, szobrok, nnt ketevenként cserelodott kerámiatárgyak ne az amúgy volna. is szorító raktározási gonA csere ideje most érke- dókat gyarapítsák, hanem zett el, már nincsenek a fa- szolgálják a közművelődés lakon a művek, ám két hó- ügyét! A megyei és a városi nap múlva új alkotások rep- tanács művelődésügyi osztárezentálják majd a hetvenes lya bizonyára segíti majd. évek közepenek szegedi kép- hogy az élő galéria alaoítózőművészetét. Minden remé- anyaga, a város mai képzőnyünk megvan arra, hogy a művészetének hiteles keNeve: Tisza ütsz Egyesültek a megye halászati szövetkezetei Hosszas es alapos előkészítő munka után egyesült a szegedi Kossuth, a hódmezővásárhelyi Ady és a csongrádi Haladás Halászati Tsz, szegedi székhellyel, Tisza Htsz néven. Az egyesülés célja kezdettől fogva az volt, hogy egységes irányítással Csongrád megyében meg lehessen alapozni az igazán nagyüzemi haltermelést az élővízen, a holtágakban és a csatornákban. Legnagyobb természetes vízzel, holtágakkal és csatornákkal a szegedi halászok rendelkeztek, összesen 1606 hektár vízterület tartozott hozzájuk. Az egyesítéssel a vízterület 3512 hektárra növekedett. A szegedi halászati szövetkezetnek 50 tagja és 30 alkalmazottja volt. Az összlétszám az egyesülés után 219 fő. Sajnos, a halászok eredménye mind az élővízen, mind a holtágakban az utóbbi években nem fejlődött, hanem inkább visszaesett. A szegedi halászok 1970-ben még 11, a vásárhelyiek 6,9, a csongrádiak pedig 7 vagon halat fogtak, adtak a lakosságnak. Az utóbbi négy évben azonban a halászati eredmények egyre összébb estek a külön-külön dolgozó Csongrád megyei szövetkezetekben. Hármuk eredménye évente 18—20 vagon hal között mozgott, míg 1970-ben 25 vagon halat fogtak együttesen. Az egyesülessel az a cél, hogy megteremtve a nagyüzemi halászatot, haltermelést, évről évre mind több halat lehessen adni közfogyasztásra, másrészt a halaszati tsz tagjai is nagyobb jövedelmet mondhassanak magukénak. A hozzájuk tartozó halászcsárdákat is korszerűsíteni kell, másrészt megteremteni a halételek széles választékát úgy, hogy a csárdák bevételének nagyobbik hányada az ételekből szármázzék és kisebb része az italokból. Ez eddig eppen fordítva volt. Az egyesítő közgyűlésen elfogadták a módosított alapszabályt, az új nevet és működésük székhelyéül Szegedet. Megválasztották a tisztségviselőket, választottak 11 tagú vezetőséget, 5 tagú ellenőrző bizottságot, 5 tagú döntőbizottságot. Elnökhelyetteseket is választottak, elnököt azonban nem, noha két fordulóban is szavaztak. A közgyűlés viszont elfogadta az éves tervet, amely megközelíti halfogásból az 1970es összeredményt. Másfél millió forintos beruházás is szerepel tervükben, és halasitás stb. A halászati szövetkezetek egyesülésével nagy feladat hárul az új vezetőségre. Remélhető, amiben nem értettek szót egymással a közgyűlés resztvevői, a közeli ujabb közgyűlésen abban is egyetértenek majd, s az elnököt is megválasztják. L, r. resztmetszete minél több üzem és gyár munkásaihoz a művelődési otthonok látogatóihoz, az új, dinamikusar fejlődő lakótelepek lakosaihoz eljuthasson, újabb híveket szerezzen a művészetnek. naniaink szegedi képzőművészetének. T, L Dobozban a makréla A Szegedi Konzervgyárban a magyaros-paprikás, hagymás szegedi halászlé készítése mellett újabban tengeri halat: makrélát is feldolgoznak. A Szovjetunióból és az NDK-ból behozott, mélyhűtött halat megfőzik, s különleges olajoshalat készítenek belőle. fat?U, v«glg' * len, hanem mellette. „Osz- hajókat. Másrészt megbo?^ lassúk el a babonát, hogy a csáthatatlan mégiscsak elpostajaboL A legutóbbi, szegedj ember nem szereti a mellőzni a színháznak vala' színházat. A néző sehol a miféle közönségvéleményt, nem kedveli az de melyik közönségre táunalmas, érdektelen darabo- maszkodjon. A premierkökat. de ha jó előadást kap — zönségre? Operettek elkötea Marat halála, a Popfeszti- lezett híveire? OperabarátokVedres Györgyé, azért is figyelemre méltó, mert „mint uiláann régi bérletes, az előadások .._„?„„ szünetében elhangzó észrevételeket" gyűjtötte csokorba. __ Elfogult Indulatainak erénye ^fvágy Tminaői Tosca" ta- ra"? " Fiatalokra ? ' Munkások az őszinteség, kendőzetlen - . , ,, ,, _ , . núsítja — elmegy a színház- ra? Fogas kérdés, valószínűszóklmondás - fogyatékos- ba a t l sem fukarko- leg valamennyiükre. Mindsaga a lendület kiszámított dik„ azonáltal tanácsosnak látszik lan röppalyaja, a sorok köze kimunkálni a jövőben olyan tevedt pontatlansagok (a ta- W tartós közönségkontrollt, valyi Puccini-év nem múlt Ezek után vegyük sorra hogy a vélemények cseréjeel nyomtalanul a szegedi levélírónk megjegyzéseit 1. kor maga a színház is maszínház műsorában sem, be- „A. Népművelési Intézet fel- gyarázhassa, igazolja törekmutatták, maga teljességé- mérése szerint az ország la- véseit — minél szélesebb ben először, a Triptychont), kos?ágának közel kétharma- körökben. Az ősbemutatók Jó másfél esztendeje, sze- da nem jár színházba, a né- kockázatáról nem mondhat zonzaro társulati ülés után, zőknek csak körülbelül egy- le semmiféle gyanakvó szeértékeltük azokat a törekvé- atöde kedveli az operát A mek kereszttüzében; már seket, melyeket bontakozó- szegedi színházat dicséri, alapvetően praktikus szemban láttunk a szegedi szín- hogy nálunk az arány bizto- pontból sem igazodhat a teházban. Hangot adtunk a san kedvezőbb." Valóban, a levizióhoz; ami pedig a színhaziak elszántságának, szegedi operajátszás hagyó- szomszéd népek drámairomncs más választásunk, mányai letagadhatatlanok a dalmát illeti — a szocialista mint tovább járni a társa- művészeti ízlés formálásé- eszmeiség, a színházra is kidalmi mondandójú színház ban, feilesztésében; a tradí- sugárzó erejű proletár interútját, vállalni a széles látó- ciók abban is mérhetők, nacionalizmus szellemén túl körű, mában gondolkodo, es hoRv állandó közönségcsoport — jó darabot, jó előadásban mának felelő, eszmei határo- szokta meg a színházat. 2. senkitől sem kell félteni. A zottságú, elhivatott színját- „Sainos nincs mit megnézni; cipő másutt szorít. Változatszas profilját. Mert a holnap a gyermekelőadásokat és a lanul igaz hogy a mai maszinhazat keresve is lehet a Kisszínoadnt leszámítva, a gyar dráma élvonala elkerüli mában gondolkodni. Leírtuk, fehruárí előadásoknak csak- Szegedet nincs fölüdítő hogy Gtricz Mátyás konokul nem fele a Cirkuszherceg- színvonalas vígiáték, a műa muveszi produktumok ^ „ A ,átszat csalóka A k{_ sorpolitika figyelhetne a holnálat elégtelenségével már napra isazért sem érthetünk egyet, Ne vitassuk el a színház mivel a gyermekelőadások missziós szerepét, hiszen az (Három szegény szabóié- g* Eted*""! ^lEüSfS — j^sj^.^xv , , , , , . ,, . nogv mindig a pillanatnyi —, hogy nem lesz könnyű geny) & a kisszinpadi Az közönség'gény. a többséget dolga azzal a közönséggel, anya mellett februári aján- jelentő kényelmes közönség melyet erősen kötnek a na- lat az Otelló, az Egy fiú és naP' szükségletei előtt jár. a tündér, a VI. Henrik, a Am err61 a távolságról haszTűzvarizs, a Tosca, a Fi- nos- rendszeres informádelió, A királyasszony lovag- ció3a. pontos tudomása van ja. Aztán tudomásul kell a színháznak. Máskülönben venni (immár hatodik esz- veszélyes játékba kezd. Irótendeje, és remélhetően nem nak< festőnek magánügye leegyediségében és megismételhetetlenségében, ideálja a hasonlítatlanul egyszeri előadás, a szigorú színházszerűség. „így azt is tudomásul kell vennie — jegyeztük meg turalisztikus hagyományok és emlékek, mely közönség szívesebben hatol be az irodalom szférájába, mint a színházéba, hajlamos visszakérni a valamikor látott, vagy olvasásban megálmodott irodaIXEiTtXteiTteÍhÍáe! tovább), hogy az egykori ket, ha alkotásait szazadokszórakozás helyébe kínált kamaraszínház pótlására ke- kaI későbbi közönségnek nehezebb szellemi tornát, vés a próbaszínpadot nélkü- szánja, ha műveit csak évtiÉppen ezért a színháznak löző főépület( ahová három zedek múltán értik és értérsVondXn^abfd^ár- ^ozat igényei zsúfolódnak kel* - a színházművészétbajozni a konvenciókkal, evek óta — íme ízelítőül az nek nem adatott ilyen luxus, mert a kísérletezés lehetősé- érem harmadik oldalából. 3. A színháznak úgy kell és geinek határait végső fokon >>Az eimúlt két év műsorpo- szabad a „mában gondolkodlitikája alapvetően téves. Fi- "i" ho8F lépést tarthasson gyeimen kívül hagyja a tele- vele a közönség. Ügy hiszem, víziót, amennyiben fölvállal- « nem lehet vitás, ja helyette a szomszéd népek Ntkolényl István Miért sáros a levetényi út ? Lapunk 1975. január 11-i számában a Levelényi iskola című riportunkban kifogásoltuk a majorba vezető út sáros, elhanyagolt állapotát. Glemba Pál, a Felgyői Állami Gazdaság igazgatója arról tájékoztatott bennünket, hogy az utat nemcsak az állami gazdaság gépei használják, öt termelőszövetkezet gépjárművei is rajta közlekednek és fölhordják a sarat. A közlekedés biztonsága érdekében az út karbantartasa, illetve az útra fölhajtó i járművek sártól való megi tisztítasa elengedhetetlen föladat. Erre a traktorosoknak, gépkocsivezetőknek saját biztonságuk érdekében is ügyelniük kell. Maga az út keskeny, a reá háruló föladatoknak teljes mértekben már most sem, a későbbiekben várhatóan meg ennyire sem tud megfelelni, ezért korszerűsítésre, szélesítésre szorul. A községi tanács elnöke koordináló szerepet vállalt, az utat használó gazdaságok érdekeinek és lehetőségeinek egyeztetésével igyekszik segíteni a Levelénybe vezető út mielőbbi korszerűsítését. A márciusi Tiszatáj Tegnap jelent meg a Ti- bŐL Az Örökség rovat Babits szatáj márciusi száma, mely egyetemi irodalomtudományi Keresztúry Dezső^ Czegö előadásait publikálja Szabó Zoltán, Jekely Zoltán és .... . , ,, . „ Tandori Dezső versei mellett 'ejegyzeseben fcözreGalgóczi Erzsébet elbeszélé- adJa G<y István), a Tanulsét (Végül ez marad), Mo- mány rovatban Agárdi Pécsár Gábor kisregényének ter fi- a két világháború kö(Ég alatt, föld felett) harma- zötti marxista kritika Jódik folytatását és Vadász zsef AttiU-képérőL A márFerenc Életutak mérlegén ciusi Tiszatájat, melyet Csicímű dokumentum jellegű kós András és Moholy-Nagy írását közli, mely utóbb: 'László rajzai Illusztrálnak, részlet, a szerző nyomíaíáa- könyvkritikák t-szik teljesban levő életrajzi regényé- sá, r