Délmagyarország, 1975. február (65. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-26 / 48. szám

(SZERDA, 1975. FEBRUÁR í«. 5 Ésszerű takarékosság a szövetkezetekben A takarékos gazdalkodás a korábbi években is a termelés alapkövetelménye volt A mezőgazdasági szövetkezetekben is érvényesültek ezek a törekvések, hiszen a gazdasági önállóság talaján a folyamatból. Törekedni kell és a termelőtevékenység szola legmegfelelőbb, sokoldalú gálatába kell állítani a szömunkavégzésre, a munkafo- vetkezetek rejtett belső tarlyamatok összekapcsolására talékait, a dolgozók alkotó alkalmas gépek, berendezé- kezdeményezéseit hasznosítasek beszerzésére, valamint a ni szükséges, géppark tipizálására. A géternidőegységek közvetlenül pek, berendezések — például Célszerű, ha a szövetkezeis erdekeltek a gazdálkodás terményszárító — megvá- tek a szélesedő takarékossáhatékonyságának növelésé- lasztásakor egyik alapvető gi mozgalom sikerét azzal ls ben. Napjainkban azonban a szempontnak kell tekinteni, előmozdítják, hogy a termenépgazdaság valamennyi hogy energiafelhasználásuk a ,, . . • f . „ ágában — így á mezőgazda- lehető legkedvezőbb legyen. . tenyezoKKei vaio laKasagi termelésben is — min- Az építési beruházásoknál rekosabb gazdalkodast a szódén eddiginél erőteljeseb- a kisebb költségű, egysze- cialista munkaverseny-mozben napirendre került a ter- rűbb megoldású, rövid meg- galom részévé teszik. A tamelés valamennyi tényezöjé- térüléri idejű létesítmények karékossági mozgalomban kinek mind hatékonyabb, ta- megvalósítasara, a berunaza- B , . karékosabb hasznosítása. sok gyors kivitelezésére kell emelkedő eredmenyt elero A közismert világpiaci je- törekedni. A korszerűsítés, a dolgozók jutalmazására inlenségek különösen az ener- rekonstrukció, a komplettí- dokolt külön prémiumfelté"jahordozók racionálisan ta- rozás jelentősége várhatóan teleket kidolgoznL karékos felhasználását állít- fokozódik. iák elöterbe. Az új energeti- A párhuzamos beruhózá- A takarékosabb gazdáikokai szemlélet, maximális ér- sok, eszközbefektetések el- dást szolgáló intézkedési vényre juttatása érdekében kerülése érdekében fontos tervek megalapozott kidolgoszöv^Letek ríCim £<™2éS a szövetkezetek zását a szövetkezetek veze. szövetkezetek is — a 20/1974. közötti gazdasagi egyúttmű- . , . , „ „ (IX. 7.) MÜM sz. rendelet ködés elmélyítése, az ipar- tösegei k»serjek fokozott fiértelmében — kötelesek szerű termelés egyedi és tar- gyelemmel, megvalósításuk energiatakarékossági intéz- suiáscs alapon történő kiszé- értékelésével a vezetőségi kedési tervet készíteni. Az iesítése is. üléseken megkülönböztetett ene^Iatakarékosságt intéz- A szükséges szánító-, szá- figyelemmel foglalkozzanak kedések jelentőséget fokozza, - túrolókinacitás kiala- ey xogiatKozzanaK. hogy a mezőgazdaság az ^, "SS SsSl A szövetkezetek érdekképtparszeru termeles elemei- ^ takarékossági kérdés is, viseleti szervei is komoly senek térhódításával napjaink- his-en ezáltal a betakarítási, gítséget nyújthatnak az üze™ tárolésl veszteségek jelentő- meknek, a közös célok siketenzív felhasznalasának sza- sen csökkenthetők. Igen lé- resebb megvalósításához kaszába lépett. nyeges a készletezés optimá- resebö megvalósításához. Komoly ellentmondást rejt lis szintjének megállapítása, Területi szövetségünknek ugyanakkor magában, hogy és annak betartása Az el- is ik fontos feladata hogy az energiagazdálkodás szer- fekvő készletek ertékesitésé- , . - ,, , vezése, az energiagazdálko- vei n pénz forgási sebessége a legkorszerűbb eljarasokkal, dás műszaki-gazdasági elem- növelhető, az anyagellátott- takarékossági módszerekkel zése a raezőgazdasagi szövet- ság színvonala népgazdasági- megismertesse a tagszövetkekezetekben még többnyire lag is javul. zeteket, javaslataival közremegoldatlan. Igen lényeges, Az anyagig eszközökkel való működjön a takarékossági otoA jL intézkedési tervek kidolgozáMeteorológiai kislexikon Éghajlatunk múltja Számos bizonyítékunk van A földtörténeti őskor klí- bizonyos meghatározott érté. arra, hogy az elmúlt évmil- maövezet eltolódásaiban keinek egybeesésekor a maliók során Földünk különbö- (mai sarki területeken tró- gasabb szélességű területekző területein a maitól na- pusi éghajlat, forróövi terű- re kevesebb, máskor viszont gyon eltérő éghajlatok is leteken eljegesedés) nagy va- több sugárzásmennyiség jut. előfordultak. így például lószinűség szerint az játszotDél-Afrika és India egyes ta a fő szerepet, hogy ekkor ki tájak hó- és részein hajdani eljegesedé- a kontinensek másképp he- megnövekszik, s sek nyomai mutathatók ki, lyezkcdtek el az egyenlítő- nyabb földrajzi szelességü temíg Grönland és a Spitzber- höz és sarkpontokhoz képest rületek felé nyomul előre, gáki jégmezői alatt egykori Feltehető az is, hogy a Nap Ekkor trópusi növényzet maradvá- hősugárzása sem volt állán- szak, nyai találhatók. dó, egyes geológiai korokban dés A geológiai és őslénytani több, máskor kevesebb hő- közbenső melegebb éghajlatú kutatások segítségével a kü- energia érkezett Földünk interglaciálisokat. A Föld pálönböző korokban képződött légkörébe. A légkör összeté- lyaelemeinek periodikus válkőzetrétegekből napvilágra telének minden bizonnyal tozásai visszamenőleg kiszúhozott növényi és állati ma- ' radványok alapján következ- HHHH tetni lehet az adott réteg tartalom ingadozasai) is mo- következésének időpontja is képződésekor uralkodott ég- J 4 " ~ ' * *--*• Sugárzáscsökkenéskor a sarjégtakarója az alacsoalakul ki a jégkormíg a sugárzásnövekeidőszakai jelölik ki a fennállott változásai (példá- míthatók, s e számítások ul a vízgőz- és széndioxid- alapján a jégkorszakok behogy a szövetkezetek az in- takarékosabb tezkedesi terv kialakításakor mel,ett fontos crlkitűzés az Uiknréko^bb élőmunka felhasználása részletesen, tárjak fel a HM ^H gazdálkodás minden elemét, tékonyságának növelése, hamunkaido jobb kihasználása, sában, megvalósításában. Az érdekképviseleti szerv keretében működő belső ellenőra tervben foglaltak megvalósítására pedig megkülön- 3 munkafolyamatok ésszeböztetett figyelmet fordita- - takarékos nak. Tovább kell szigorítani [ szervezese. atakarekos az üzemen belüli energiámé- bérgazdálkodás. Indokolt „ . d hiányosságok felrés, elszámoltatás rendsze- jövőben is kezdeményezniük gy, nlany°SÍ>ag, u rét, fokozatosan meg kell a következeteknek a területi tárasaval megoldasi lehetőteremteni az energiahordozo- koncentrácl6 ésszerű növelé- .... . . ... ,, . zés a jövőben a takarékossági intézkedési tervek vizsgálatára, elemzésére is kiterAz eszközkoncentráció ellátás és ^tartalékolás közötti összhangot, hogy a ter- setmelésben fennakadások ne magasabb színvonala, a tábjelentkezzenek. Ennek érdé- laméretek optimális kialakíkében napirenden van a termés szakosodása, a korszerű szövetkezeti üzem- ^ -elosztók termelésszerkezetek optímavetlenül is hozzájárulhat a mozgalom sikeréhez. A szerteágazó, sokrétű feladatok bizonyítják, hogy a takarékosabb, még hatékovaló a mezőgazdasági szövetkezetekben is 1075-ben, és a következő ötéves tervidőszakban. Árendás György, a Szeged városi-járás! A gazdálkodás valamennyi termelőszövetkezetek területi részterületén fel kell tárni szövetségének elnöke FEKETE GYŰLI SSÍul"^ ^ lizálása is igen fontos ténye- ny*bb termelés megvalósítá A szövetkezetek energia- zője az ésszerű takarékos- útían igen «>k » tenni mérlegének kidolgozásakor ságnak. körültekintően kell eljárni, változatlanul alapvető jeMindenkor a konkrét termo- „„ - - _,„_ helyt adottságokra adaptált, lentőségű 855 uzem' es. mun" műszakilag megalapozott kaszervezés tökeletesitese, a energianormákat szükséges a korszerű módszerek mind számítások során figyelembe szélesebb körű elterjesztése, venni. Meg kell találni a Jelentős üzemanyag-veszteséReket okozó tényezők megszüntetésének lehetőségét. A hatékonyabb, takarékosabb termelésnek azonban csak egyik összetevője az energiagazdálkodás ésszerűsítése. A takarékossági mozgalom keretében számos más, kiemelkedően fontos feladat vár a mezőgazdasági szövetkezetekre. A kemikáliák, műtrágyák gondos, szakszerű felhasználása, az egyéb Ipari eredetű anyagokkal, takarmányokkal történő takarékoskodás — mind-mind a gazdálkodás eredményességének fokozását jelenti. A szegedi, a járási szövetkezetekben az anyagköltségek Igen fontos összetevője az ipari eredetű anyagok felhasználása. Évente mintegy negyedmilliárd forintot tesz kl. Ezek ésszerűbb, takarékosabb felhasználása csupán 1—2 százalékos fajlagos megtakarítás esetén is több millió forint eredménynövekedést biztosít a táj szövetkezetei számára. Fontos követelmény, hogy a rossz műszaki állapotú, hajlati viszonyokra. E vizsgálatokkal körülbelül 500 millió évre visszamenőleg követhetjük nyomon nagy vonalakban Földünk klímáját. Ezek a kutatások minden kétséget kizáróan azt bidosíthatták a napsugárzás jó közelítéssel meghatározmennyiségének eloszlását és ható. E számításokkal meglea Föld hőgazdálkodását. póen jól egyeznek azok Az utóbbi félmillió év so- vizsgálatok, amelyek az alpi rán fellépett jégkorszakok gleccserek előrenyomulásámagyarázatára jelenleg még nak és visszahúzódásának mindig legelfogadhatóbb a időpontjaira vonatkoznak. A vizsgálatok szerint mintegy 40 éve napvilágot zonyítják hogy e hosszú látott Milankovics—Bacsák- jelenlegi éghajlati viszonyok időszak alatt egyirányú ég- féIe elmélet. (A Milankovics mintegy 4000 éve állanak hajlatváltozá? nem volt, ha- szerb csillagásztól származó fenn. nem hidegebb és melegebb, elmélet továbbfejlesztője zően Európában ezt megelőo | kb. 3—4000 éven át a csapadékosabb és szárazabb Bacsák György neves geofi- mostaninál valamivel meleszakaszok váltakoztak. Per- zik"sunk a múlt évtizedben gebb nyarak és enyhébb tehalt meg.) Az elmélet szerint lek uralkodtak. sze egy-egy ilyen éghajlati szakasz esetenként több millió évig is eltartott. Lényegesen több és megbízhatóbb bizonyítékunk van az utóbbi 500 ezer év éghaj- ^Vtotóatt a ^adralÉsLk-Arr tS^ÍSSi W-** területén összesen 9 nagy el a Nap sugárzása változat- A Milankovics—Bacsák-ellan, ellenben időről időre mélet szerint jelenleg egy változik annak földövenkénti hosszúnak ígérkező (mintegy eloszlása. Ennek oka az, 100—150 ezer éves) interglahogy a környező bolygók ciálls eleién vaevunk, ameNap körüli ieneípdés íiépknrczaknk) íca továbbá a .uyiuuci vuua miau ma meg semmi közöttük levő mefeeebb' L- naPtávo1 főpontja különbö- reális alapunk nincsen ilven közöttük levő melegebb ég- ?6 hosszús;-lgúi több t£zezer távoH i;;v5 f81di éghajlatára földpálya a napközei Föld lyet Ismét követhet jégkora szak. bár az elmélet nem alak- minden pontiában tisztázott és volta miatt ma még semmi hajlatú periódusok, az ügy- éves periódusú inRadozáso nevezett interglaciálisok jel- ka" lemeztek. Az utolsó eljegesedés kb. 25—30 ezer évvel ezelőtt érte el maximumát, s amint arra az akkori növényfajok elterjedéséből következtetnek, nálunk a nyár hőmérséklete mintegy 8—10, a télé 12—14 fokkal lehetett alacsonyabb a mostani értéknél, tehát olyanféle éghajlat uralkodott a Kárpátmedencében, mint jelenleg Európa és Ázsia sarkkörön túli területein, a tundra&vezetben. A földtörténeti múlt éghajlat-ingadozásainak, így elsősorban a jégkorszakok fellépésének magyarázatára számos elmélet született. Az elméletek részint geológiai, részint csillagászati okokkal próbálják indokolni a nagyarányú klímaeltolódásokat és -ingadozásokat, de mind a mai napig nem született még olyan magyarázat, amely minden részletében elfogadható lenne. A pályaelemek következtetni. Péczely György Sziléziai kincsesbánya A geológusok véleménye Swieradów és Zabkowice körszerint a lengyel Szudétákban található a ritka ásványok és drágakövek egyik leggazdagabb európai telepe. Ezeket csupán az Urál hegységi telepek előzik meg. Ezért a Szudéták hegyláncát gyakran emlegetik „kis Urál"ként. így például Jordanówban nefrit és szerpentin található. Szklary helység nikkelbányája és a közelében fekvő régi bányatérségek egyedülálló krizoprász-, kalcedon- és opálkincseket rejtenek. Mrowiniec, Wallm, Brodziszöw környékén ametiszt fordul elő, Swidnica és Strzegom vidékén berill, topáz és türkiz. A Walbrzychl hegységben fellelhető az agát, Bystrzyca Klodzka, nyévaL nyékén pedig a különféle gránátok. Jelenia Góra közelében hegyi kristályok találhatók, Klodzko mellett pedig a szó szoros értelmében kovapalán (liditen) lépked az ember. Csak a gyémánt és a platina nem szerepel az igazán gazdag alsó-sziléziai kincsek között. A szudétai drága- és féldrágakövek eljutottak a világ sok ásványtani múzeumába és elnyerték a szakértők dicséretél. Világszerte keresett „szudétai specialitás" a tejeszöld színű krizoprász, a lila kalcedon, a sárga és fehér erezetű mélyzöld, csillogó negrit. A csiszolt negrit értéke felér az araA fiú meg a katonák kedvezőtlen hatásfokú gépeket, berendezéseket a gazdaságok vonják ki a termelési 16. A faluban nem volt senkinek, egy darab sem. De a szomszéd faluban ismert valakit nagymama, akinek volt. Legalábbis azt mondta rá, hogy annak csakis akasztott ember kötele lehet a birtokában, mert annak minden sikerüL Es az a jó benne, hogy akármeddig megtartja a varázserejét. Tudott egy emberről nagymama, aki egy előhasú üszőt adott egy nyúlfarknyi darabért, amelyet valamikor Rózsa Sándor köteléből vágtak. És még mindig szerencsét hozott. Pedig mikor volt az, amikor Rózsa Sándort akasztották. Még nagymama se igen élt akkor. Grísát a főparancsnok neve után találta meg. Palkóvnyik Szinyicln — így hívták a főparancsnokot. Abba az épületbe, ahol az aranyérmeket eldugta, még aznap idegen orosz katonák szállásoltak be. Nem valami barátságos társaság. Rögtön azzal kezdte az egyik, hogy elvette tőle a prémsapkát, amelyet Grisától kapott. Bőgött, persze, a sapka után, es kiabált mindent, magyarul, oroszul, ami a szájára jött. Mire a parancsnok — nem főparancsnok, még nem is májor, csak valami lejtynant — tolmácsot hívott, és kivallatta, hogyan került hozzá a sapka. És miféle Grisát emleget folyton. — Nem az, hogy Grisa, de Palkóvnyik Szlnyicin is tudta, hogy ez a sapka az enyém! — sírta a tolmácsnak. — Akárhányszor találkoztam vele, és tisztelegtem Is neki, igen! — Palkóvnyik Szinyicin? — Igen, Palkóvnyik! Vagyis főparancsnok! Nevettek, és visszaadták neki a sapkát. Pedig, ha nem emlegeti Palkóvnyik Szlnyicint, biztosan nem adják vissza. Persze, hogy tartottak a főparancsnoktól. Palkóvnyik Szinyicin a tankoknak is parancsolt, a tüzéreknek is, fölötte már csak a tábornok lehet. Vagy Sztálin. Maradhatott volna velük, és enni is kapott. De ezekkel nem barátkozott úgy össze. A nőkhöz sem vitte el őket, pedig egyre biztatták, hogy hívjon fel hozzájuk magyar harisnyát. Később, amikor pufajkát ígértek neki, elvitte volna őket a nőkhöz, de már nem volt rá alkalom. Egy májor, aki a parancsnokuk volt, hívatta a tolmáccsal: szedje össze azonnal a holmiját, s indulhat Grisához. Három leponyvázott teherautó állt a téren, fellódították az egyikre, a lőszeresládák közé. Mentek, mentek, ki a városból, s ki tudja, hány falun, városon keresztül. Majd elfagyott már keze-lába. Végre egy faluban leállt a sofőr, átadta őt két vörös karszalagos patrujnak, s azonnal indult tovább. Vagy Grisát ismerhette a májor, vagy Palkóvnyik Szinyicint, mert csakugyan ebben a faluban állomásozott a szakasz. Még az ismerős katonalányok is. Grisáék egy Iskolaépületben voltak elszállásolva. Velük is maradt, és velük ment ezután a hegyekbe, ahol egy váratlan német támadás megint elszakította őket egymástól. Közel volt a front a hegyekben, a tüzérek odáig lőttek. Ha rákezdték a Sztálin-orgonával, hányták a keresztet, és hangosan imádkoztak az asszonyok. Éjjelenként, amikor az ágyúzás abbamaradt, egy vakkanás sem hallatszott, mintha kihalt volna a falu. Sem éjjel, sem nappal, még hívásra sem merészkedtek elő a kutyák. Itt az Iskolát sebesülteknek foglalták le. Grisáék házakhoz szállásoltak el. ö Grisával és három másik szerelővel egy faluszéli házban lakott. A tisztaszobát foglalták le kettőjüknek, a padlón, szalmazsákon ágyaztak. Két öregasszony volt a háznál, meg egy' totyogó kisfiú. Rongyos, fekete nagykendőbe bugyolálva, az ágy végénél, egy sarokban kuporgott az egyik asszony; csak a szemüvege meg az orra látszott ki a kendőből. A másik, soványka, őszülő hajú, olyan idős lehetett, mipt Parázsó nagymama, vagy talán valamivel idősebb is. Némán, riadtan toporgott előttük, csak a váratlan magyar szóra lobbant a szemében kíváncsiság. Másnap azután már kérdezősködni ls mert: „Tessék mondani, kedves..." S csak akkor hagyta abba a tessékelést, amikor megtudta róla, hogy csak magyar. De azontúl is magázta, mint otthon a falubeli asszonyok a jegyző meg a pap gyerekeit. Jóba lettek a háziakkal. (Folytatjuk.)