Délmagyarország, 1975. február (65. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-25 / 47. szám

STBÖB, 1975. FEBRUÁR S5. {asmmmmsssmnmmmmmn^mmm 3 A XI. kongresszus előtt Mire jó a nagy szövetkezet? Külszíni szénfejtés Pécs keleti részén, a felszín alatt néhány méterre, mintegy 4—4,5 millió tonna szénvagyon húzódik. A Mecseki Szén­bányák Külfejtési Üzeme az idén ebből 348 ezer tonnát ter­mel ki, amelynek egy részét a Pécsi Hőerőmű használja fel­Képünkön; a külszíni fejtési munka. Betétek, hitelek fitfogó fejlődés az OTP adatainak tükrében legna­összeg tek és a KST-betétek számr és összege is. Ami a hiteleket illeti, első sorban a hosszú lejáratú köl­csönök iránti érdeklődés nö­Mlnden esztendőben rend- A gazdasági fejlődéssel A betétek között szeresen megkapjuk az Or- együtt — amely a gondok gyobb számban és szágos Takarékpénztár ellenére is tekintélyes volt ben a kamatozó takarékbe­Csongrád megyei igazgatósé- — nőtt a lakosság életszín- tétek szerepelnek, a második gának üzleti jelentését, vonala is. Ezt jól tükrözi az, helyet pedig a gépkocsinye­amelynek legfontosabb meg- hogy az OTP-ben elhelyezett remény-betétek foglalják el. állapításait és adatait min- betétek összege tavaly 423 Ez utóbbiról érdemes még den alkalommal ismertetjük millió forinttal nőtt, s a be- azt is elmondani, hogy bár is. Érdeklődésre tarthatnak tétállomány december 31-én számuk növekszik, de már számot ezek az adatok, hí- meghaladta a 3 milliárd 181 nem olyan mértékben, mint szen az OTP sajátos szem- millió forintot. Természete- korábban. Ebben nyilván az szögéből tükrözik a megye sen nemcsak a betétek össze- is közrejátszik, hogy egyre gazdasági fejlődésének egé- ge növekedett, hanem a vá- kevesebbet kell várni génko­szét, s azt is, hogyan hat ez sárlási kedv is. Jelentősen, esi vásárláskor, és egyes típu­3 fejlődés a lakosság élet- 293 millió forinttal nőtt a sokat már két héten belül színvonalára. Olyan gyűjtő- lakosságnak nyújtott hitelek szállít a Merkúr. Nem csök­len cs éje tehát az OTP e va- ősszegé, s így a takarékszö- ken viszont az érdeklődés a /amennyiünket közvetlenül vetkezeti kölcsönökkel együtt nagvon praktikus átutalás' érintő adatoknak, amely év végére a hitelállomány betétszámla iránt, s jelentő­nyilvánvalóvá teszi az ösz- megközeb'tette a 2 milliárd sen nőtt az ifjúsági takarék­szefüggéseket a gazdasági .178 mill'ó forintot. betétek, a csekkszámlabeté fejlődés nagy egésze, s csa- A hetetek növekedéséhez ládi kasszánk bővülő lehető- természetesen a jövedelmek ségei között. emelkedése szolgáltatta az A2 esztendőt elem- a! ot A e lakosságá_ ző üzleti jelentés osszefogla- . , , , , , lójában megállapítja, hogy a nak készpénzbevétele tavaly, megye ipara tavaly átlago- 1973-hoz képest 9 százalék­sán mintegy 7 százalékos nő- kai, 662,8 millió forinttal vekedett- Ennek illusztrálá­vekedést ért el. A termelés ndtt. Ezen belül a bérek 318 sára elegendő egy adat: a' forinttal, a mezőgaz- l^PÍté­termelés növekedésinek dasá§i jövedelmek 262 mii- Sl 08 értékesítési kölcsönök több mint 70 százalékát a Hóval, s a társadalombiztosí- összege megközelítette a 394 termelékenység javulása tási bevételek 83 millió fo- milHó forintot, s ebből több termelésnek"növekedé- JT hfdJ4k " ^ TJZLST" *** ^ sét az országos 2-2,5 szá- évlt A betétek növekedésé- tek igénybe. zalékos ütemet meghaladó ben elsősorban az játszott Természetesen még igen mértékben határozta meg az szerepet, hogy emelkedtek az sok adatot lehetne ismertet­1VT7'^D4ACS0n?wád„ f^? átlagkeresetek, a központi ni az üzleti jelentésből, ám végrehajtó biznt*sáeán»k , , . ., , ..,.. , . , , , > • ' „ 107^_es Pazdaságnolit'kai ál- bérfejlesztések, a kulonbozo a felsoroltak is jól tükrözik, lásfosla'á'a. s a me-ögazda- preferenciák, és a vállalatok hogy életszínvonalunk a ter­ság megfelelt ezeknek a kő- saját bérfejlesztéseinek ered- melés emelkedésével árány­veMm^veknek. ~avalv nem ményeképpen. Jelentősen ban tavaly is növekedett, változott a mesében az ak- . .. ,,....., , .„„,,., tív ker-sók száma, viszont növelte a személyi jovedel- mégpedig az 1973. évit meg­kisnv'H-ék^en k'kerü't. iav'ta- meket a Vállalatok nyeresé- haladó mértékben. Végül áll­ni a lét«;z4rnfelb»szná'á<s ba- gének emelkedése is, vala- jon itt még egy érdekes ;ékoovsá?át. E területen mint az anyagi ösztönzés új adat: tavaly a megyében eT''a'kívánt étemet ^ lehetóséáei- Mindezek követ- majdnem 20 millió 300 ezer A beruházások értéke ta- keztében a me©'e vala' tot6' és lottószelvényt adtak valy 1973-hoz viszonyítva mennyi lakójára 7 ezer 221 el, közel 7 százalékkal töb­mintegy 4 százalékkal emel- forint betét jut, szemben az bet, mint egy évvel koráb­kedett, sajnos sok fontos lé- egy esztendővel korábbi, 6 ban. tesítmány kivitelezése elhú- „nn . G„ B zódott. A tervezett harminc ezer 290 fonníta1' Sz- L jelentősebb beruházás közül csak 16 fejeződött be tavaly. Továbbra is sok gondot okoz az, hogy gyakran vontatottar ha'ad a beruházások előké­szítése. Érvényes ez a lakás­építkezésekre is. Ennek elle nére tavaly a megyéuen 3S0r lakás é-iült fel, közülük 3524 a takarékpénztár pénz­ügyi közreműködésével. To­vább nőtt tava'y a bölcsőde5 és az óvodai helyek száma is. „A termelőerők jobb hasznosítása azt igényli, hogy — ahol szükséges — folytatódjék a mezőgez "as.'gi terme­lőszöveíkezetek ésszerű egyesülése." (Az MSZMP KB kongresszusi irányelveiből.) A nóta tizenöt évvel ezelőtt ragadt hozzá a termelőszövetkezeti mozga­lomhoz, és azóta is fordulópontok je­lölésére szolgál.- Bőkezűek voltunk először nóta dolgában, az első belépőknek külön dalokat játszott a községi „szívküldi". Amikor egy falu több aprócska szövetke­zete kereste a kézfogás lehetőségét, akkor így beszéltek: „Egy falu — egy nóta." Itt már nem muzsikáról volt szó, a gazdasá­gi tevékenységet kellett jól megválasztott taktus szerint hangolni. Kübekháza, Sző­reg, Tiszasziget és Űjszentiván termelőszö­vetkezete most a'„négy falu — egy nóta" első lépéseit próbálgatja. Mire jó egy ilyen nagy szövetkezet? — ez volt a tagok első kérdése, amikor az egyesülés szóba került. Eddig is megélt, és szépen gyarapodott a négy szövetkezet­ben mindenki, aki dolgozni szeretett. Zsó­tér Andrást, Molnár Imrét, Kenyeres Lászlót, Bódi Jánost és Mészáros Attilát kértük meg, a külön-külön megtartott zár­számadási közgyűlések után, válaszoljanak erre a kérdésre. Ilyen részletekre is kitér­tünk: ha jó a nagy gazdaság, mikor érez­hető közvetlen haszna? Erről sem feled­keztünk meg, sőt, kulcskérdésnek tekint­jük: egy nagy szövetkezetben hogy érez­heti gazdának magát mondjuk a répasze­dő termelőszövetkezeti tag Kübekházán. Hiszen messze van a tűztől, a központtól. Mire jó a nagy szövetkezet? A szőregi 153, a tiszaszigeti 130, az újszentiváni 129, a kübekházi pedig 119 forintot fizetett ta­valy egy 10 órás munkanapit. Bár a tíz óra mindenütt tíz óra, és mindenütt egy­formán kemény munkát jelent, nagy ez a különbség. Magyarázat sokféle lehet, de az biztos, hogy Szőreg határa partosabb, a többi laposabb. Egyetemet és főiskolát végzett szakembere a szőregi gazdaságnak tizenegy, az újszentiváainak hét, a tisza­szigetinek nyolc, a kübekházinak csak egy volt. Hogy a talajadottslg mit jelent? Ne menjünk bele szakmai részletekbe, álljunk csak meg az úgynevezett perctalajoknál. Azt jelenti ez, hogv a kukorica vetésére Tiszaszigeten és Kübekházán • optimális időnek számít, mondjuk öt nap. Ha env­nyi idő alatt végezni tudnak vele, számít­hatnak jó termésre, de ha énpen eső esik közben, már előre kiszámíthatják, mennyi­vel lesz kevesebb. És nemcsak a kukoricá­nál van így. Most akár mind a 111 traktor ott dolgozik, ahol legnagyobb szükség van rá. A búza termésátlaga 35 mázsa volt ta­valy, a kukoricáé 50 mázsa. Ha semmi mást nem csinál az új szövetkezet, csak a talajban válogat, jövőre átlépheti búzából a 40, kukoricából akár a 60 mázsás átla­got is. Természetesen más lehetőségek is vannak a termés növelésére. Tiszasziget igazi nagy táblát nem tudott volna csinálni, hiszen a vízrendezés csa­tornái mindenütt azt mohdiák, itt a tábla vége. Kübekházán két dűlőút fölszántásá­val már kész a nagy tábla. A talaiadott­ságok és az eddigi kialakított más lehető­ségek egy-kettőre szakosodáshoz vezetnek. Gabonára, évelő pillangósokra és cukorré­pára Kübekháza körzete a legiobb, Szőreg és Űjszentiván kukoricából tud többet ad­ni, Tiszasziget szintén gabonából és takar­mányból. Állattenyésztés eddig is volt mindenütt, de ha Kübekháza és Szőreg hízóállatot, Tiszasziget és Űjszentiván pe­dig tejelő tehenészetet tart, megint többre mennek. A szakosodás azt is jelenti, hogy a le­hető legjobb területtel csatlakozhatnak a teljes gépesítéssel dolgozó termelési rend­szerekhez. A gabona, a kukorica, a lucer­na és a fűszerpaprika jöhet itt leghama­rabb szóba. Az is törekvés, hogy semmi olyat nem szüntetnek meg, ami eddig jó jövedelmet hozott. A közel százéves termelési tapasz­talatra alapozó faiskola természetesen megmarad °zőregen is, Tiszaszigeten is — legföljebb gépek dolgoznak benne —, és megmarad a tiszaszigetiek meleg vizes kertészete is. Legföljebb nagyobb szánté­földi területre termi a palántát. Sok előnnyel jár az egyesülés, de mikor élvezhető közvetlen haszna? Erre azt a választ kaptuk, hogy az első évtől lényeges gyarapodás nem várható, hiszen a vetés­szerkezet nem változtatható. A négy gaz­daság tiszta nyeresége meghaladta tavaly a 18 milUó forintot, legalább egymillióval szeretnék túllépni idén ezt a számot. A nagy gazdaság tényleges előnyeiről a kö­vetkező évtől kezdve lehet igazán be­szélni. „Nagy szövetkezet — kis demokrácia" — ezt emlegetik néhol az egyesülések ellen­zői. Azt mondják, a nagy gazdaság szám­adásaiba nem láthat bele a kis ember, és nem is mer beleszólni a szövetkezet ügyei­be. De lemondhatnánk-e a szövetkezet leg­nagyobb előnyéről? Arról, hogy a benne dolgozó ember napi tapasztalataira is fi­gyeljünk? Az egyesülés éppen a több tag boldogulásáért jött létre, nyakatekert, sz6­facsaró okoskodás lenne, ha az ő „érde­kükben" az 5 véleményükről, mindent lá­tó szemükről akarnánk lemondani. A nagy gazdaságnak létérdeke, hogy a vezetők el­gondolása a demokratizmus csatornáin végigcsorogva válhasson döntéssé. De leg­alább ennyire létérdek -az is. hogy a „pá­ternoszter" visszafelé se járjon üresen. Szállítsa mindig a szövetkezet érett, mun­kával naponként bizonyító tagjainak el­gondolásait is. elégedettségét, vagy éppen figyelemre méltó elégedetlenségét is. E lvben ez igen egyszerű, de hogyan valósulhat meg? Eddig a kübekhá­zi vagy tiszaszigeti ember akár az utca sarkán is elmondhatta panaszát. Most jöjjön be Szőregre? Nem kell bejönnie. A tagokat közvetlenül érintő ügyeket ezután is ott intézik, ahol eddig, csak most kerü­leti központnak hívják az épületet. Itt in­tézkednek bér- és SZTK-ügyekben is, a háztáji gazdaságokat is innen segítik, meg az óvodát, bölcsődét, iskolát és művelődési házat is. Többszörösére növekszik viszont, a szövetkezet társadalmi bizottságainak a szerepe, hiszen a várhatóan csökkenő ad­minisztráció az ő hatáskörükbe tartozó föladatokat akkor se tudná elintézni, ha akarná. És minden adminisztráció és vá­lasztott vezetőség fölött álló legfőbb fó­rum továbbra is a közgyűlés marad. Az új szövetkezet garantálni akarja, és köte­lessége is garantálni, hogy úgynevezett el­ső- és másodrangú téesztagokra számító osztályozás ezután se lehessen, az értéke­lés alapja változatlanul a becsületes, tisz­tességes munka maradjon. Horváth Dezső A Pénzügy minisztérium és a Magyar Nemzeti Bank közleménye A közelmúltban az érde- eddig alkalmazott 5 százalék lutáknál csökkennek öt szó­kéit KGST-tagországok meg- illeték felszámítása megszü- zalékkal. másoknál pedig nó­illapodtak abban, hogy a nem kereskedelmi jellegű fi­zetések elszámolásánál al­kalmazott valutaárfolyamo­kat 1975. március 1. hatály­lyal megváltoztatják, vonatkozik a turizmusra is. Az árfolyamok változásával egyidejűleg március 1-től ezen valuták vásárlásánál az nik. Ruhaipari tanácskozás Tegnap, hétfőn Kecskeméten megkezdő­dött a KGST ruhaipari gazdasági-műszaki tudományos együttműködési és öltözködés­kultúrával foglalkozó állandó munkacso­portjának idei értekezlete. A szakértők, ér­tekezletének munkatervét még tavaly egyeztették, s a KGST-t&gországok 1976­ra javasolt közös dívatirányára a magyar tervezők tesznek javaslatot. A javaslatokat szakbizottsági üléseken vitatják meg. A négynapos tanácskozást a részt vevő országok közös divatbemutatója zárja (MTI) nek, legfeljebb 7 százalékkal. A bankjutalék mértéke nem Ezek alapján a magyar ál- változik. Továbbra is ér­larhpolgárok az egyes szocia- vényben marad az a rendel­lista valutákért 1975. márci- gg^*^ *gSS& us I-től a következő forint- s2ágba, Mongóüába, az összegeket fogják fizetni: NDK-ba, Romániába és a 10Ír bolgár leváért 1676,14 Szovjetunióba magáncéllal hintót, 160 csehszlovák ko- Wg^—J; rónáért 147,50 forintot, 100 szegben vásárolhatnak valu­lengyel zlotyért 76,92 forin- tát. azzal a módosítással, tot, 100 mongol tugrikért Hogy ezen belül a napi ösz­352,87 forintot, 100 NDK- » forintról ' ., . , 400 forintra nő. Ezen felül márkáért 460,94, 100 román az edd<-,<ekhez hasonlóan lé­lejért 757,95, 100 szovjet ru- het vásárolni valutát egyéb, beiért 1475,00 forintot. meghatározott költségek fe­... . , ... . dezetére ínadéul gépkocsi­Az árfolyamok változása üzemanyagra). is a fenti intézkedés a ma- , , , , . , , i . ., . . Az árfolyamok változásá­tyar kiutazók számára azt vaI kapcso'atos kérdésekre '•elenti, hogy a felsorolt va- részletes felvilágosítást a va­luták vásárlásával kapcsola- lutakiszolgáltató helyek tos forintkiadásaik egyes va- nyújtanak. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents