Délmagyarország, 1975. február (65. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-22 / 45. szám

NAPIRENDEN: A vízgazdálkodás Az OVH szentendrei kiál­lítási és oktatási központjá­ban pénteken országos ta­nácskozást tartottak, ame­lyen értékelték a vízügy múlt évi munkáját, és megvitatták az idei célkitűzéseiket. Brei­nich Miklósnak, az OVH el­ső elnökhelyettesének meg­nyitója után Dégen Imre ál­lamtitkár, az Országos Víz­ügyi Hivatal elnöke adott tájékoztatást a vízgazdálko­dás időszerű kérdéseiről. Bevezetőjében hazánk fel­szabadulásának közelgő 30. évfordulója alkalmából fel­idézte az elmúlt három év­tized alatt elért eredménye­ket Hangsúlyozta, hogy a magyar vízgazdálkodás fej­lődésében kiemelkedő szere­pe van a szocialista országok együttműködésének, a kimagasló tudományos és műszaki eredményekkel ren­delkező Szovjetuniónak a KGST keretében adta szo­ciali sta gazdasági integrá­ciónak. A vízgazdálkodás tavalyi társadalmi termelésének ér­téke elérte a 15 milliárd fo­rintot. A legdinamikusabban a vízépitő ipar és a vízgépé­szet termelése fejlődött. Kiegyensúlyozott volt a vál­lalatok, a társulatok munká­ja is. A múlt évben üzembe helyezték a siófoki, velen­cei-tavi, a székesfehérvár— rákhegyi regionális vízműve­ket, hazánk eddigi legna­gyobb dombvidéki tározóját, a fehérvár—csurgóit, és a pátkait, amelynek fontos sze­repe van a Velencei-tó víz­szintjének szabályozásában. Megépült a Sió torkolati mű, a Szamos—Túr zárógátrend­szere. A népgazdaság összes víz­százalékát látják el a köz­művek egészséges ivóvízzel. Ez azt jelenti, hogy az utób­bi másfél évtizedben csak­nem 3 millióval növekedett a vezetékes vízellátásban ré szesülők száma. A tervezett­nek megfelelően alakult a csatornázás és a szennyvíz­tisztítótelepek építése is. A tavalyi rendkívüli időjárás következtében a korábbi maximális árvízszinteket meghaladó elemi csapással kellett megküzdeni a Kőrö sökön, a Tárnán, a Sajón, a Hernádon és a Bbdrogon. A mezőgazdaságban a 450 ezer hektár kiterjedésű öntözésre berendezett terület 70 száza­lékát öntözték. A jelenleg felhasználása az elmúlt év- épülő 18 esőztető fürt üzem­ben elérte a 4 milliárd köbmétert. Ezen belül az ipar részese­dése a legnagyobb. A köz­üzemi vízművek naponta 2,8 millió köbméter kaoacitással működtek. Fejlődésük gyor­sulására jellemző, hogv míg 1960-ban az ország lakossá­gának csak 35 százaléka ré­szesült közműves vízellátás­ban, ma már a lakosság 63 Ünnepi ülést tartott a Szegedi Ügyvédi Kamara Tegnap délelőtt a Tisza tozásokra. amelyek a szeged5 Szálló I. emeleti termében, ügyvédség mai arculatát ki­fennallásának 100. évforduló- alakították, ját ünnepelte a Szegedi Ezután dr. Kárpáti I ászló Ügyvédi Kamara. Ebből az az Országos Ügyvédi Tanács alkalomból ülést rendezett a és a Magyar Jogász Szövet­kamara elnöksége. Részt vett é elnöksége nevében üd­BÍ ünnepi ülésen dr. Kovács b ., . , . Lajos, az MSZMP Csongrád vözolte az ünnepi ules részt­megyei bizottságának osz- vevőit, majd dr. Fodor Gyula talyvezetője, dr. Antalffy tolmácsolta az igazságügy­Györa' a Magyar Jogász miniszter jókívánságait, a Szövetség elnöke, dr. Kárpa- . . „ ,, . . ~ ti László, az Országos Ügy- Jubileum alkalmából, védi Tanács elnöke, dr. Si- Az ünnepi ülés dr. Kön­mon László, a Csongrád me- Czöl László zárszavával ért gyei bíróság elnöke, dr. Fo- véget. dor Gyula, az Igazságügyi Minisztérium csoportvezetője, megjelentek az ügyvédi társ­kamarák, igazságügyi társha­tóságok képviselői is. Dr. Könczöl Lászlónak, a szegedi kamara elnökhelyet­tesének megnyitó szavai után dr. Gesztesi Ferenc, a Sze­gedi Ügyvédi Kamara elnöke tartott ünnepi beszédet. Vá­zolta az ügyvédség történetét, sajátos helyzetét az 1867-es kiegyezés utáni idös'aktó' napjainkig. A többi között hangoztatta, hogy az ügyvéd­ség története nemzeti létünk és történelmünk szerves ré­gze. A továbbiakban szól* azokról a ha'adó szellem" Ügyvédekről, akik hivatásuk kapcsán közel kerültek a néphez, s annak szószólói voltak a legnehezebb idő­szakban is. Méltatta azoknak a munkásságát, akik a Ma­gyar Tanácsköztársaság idő­szakában hivatásuk mellet* aktív szerepet vállaltak ? pol't'kai életben, a haladás szolgálatában. Hangsúlyozta az ügwéöség életében is az* a sorsford'hatot, ameive* 1945-ben a felszabadulás ho­zott. s annak nyomán ügy védségtük is kibontakoztat-' hatta tehetsévét az eltelt har­minc esztendő a'attt. Az ünnepi ülés korreferen­se volt dr. Hábermanv Gusztáv ügyvéd, aki a Sze­gedi Ügyvédi Kamara létre jöttére tekintett vissza, s mindazokra a szervezeti vál­behelyezésével közel 100 mil­lió forint értékű többletter­melés elérése válik lehető­vé. Az idei legfontosabb fel­adatok, hogy a települések vízellátásá­nak fejlesztése során újabb 300 ezer lakost, összessé­gében a lakosság 65—6" százalékát részesítsék köz­műves vízellátásban. A víztermelő kapacitás napi 100 ezer köbméteres növeke­désével számolva az egy la­kosra jutó napi vízfelhaszná­lásban elérjék a 128 literes átlagszintet. A lakásépítési programhoz kapcsolódva, folytatják a csatornaháló­zat bővítését, is á szennyvíz-tisztítótelepek építését A cél az, hogy a lakosság 31—35 százaléka ál­tal lakott területet csator­názzák. Gyorsítják az öntö­zőteleoek éoítését. A vízgazdálkodás fejleszté­sére az ágazathoz tartoző szerveknél ebben az évber 7,1 milliárd forintot fordíta nak. A népgazdaság egészé tekintve azonban a vízgazdálkodási célú be ruházások értéke, a számi tások szerint eléri majd e 8,5 milliárd forintot A tanácskozás több víz ügyi szerv vezetőiének, r szakemberek felszólalásával fejeződött be. (MTI) * az oSa corlaf intézőn 1 A szegedi szénhidrogén-medence l-es számú olajkút­jának közelében pénteken nagyszabású és látványos kitö­résvédelmi és olajtűzoltási gyakorlatot rendeztek, hogy az ország legnagyobb, ilyen jellegű védelmi apparátusát ki­próbálják. Ez a jól szervezett, modern személyi és gépi ap­parátus olyan jelentős, hogy szükség esetén a KGST-or­szagoknak is hatékony segítséget képes nyújtani. Az olajmezőn épült tűzoltólaktanya diszpécserközpont­jából az egész medence áttekinthető, a tűzjelző műszereit ugyanis bekapcso'ták a száz négyzetkilométernyi területet behálózó távméréses rendszerbe. Kitörés, vagy olajtűz ese­tén így azonnal mozgósítható a sugárhajtóműves, úgyne­vezett turboreaktív fúvóberendezéseket, víz- és porágyú­kat, gépkocsifecskendőket kezelő tűzoltóság, valamint a speciális, kitörésvédelmi brigád. Ilyen mozgósításra került sor mos*, amidőn legalább 30 méter magasra csapott fel a fekete füstfelhőbe burkblt lángoszlop. A feladat azonos volt mint a véletlen kitöréseknél, hiszen a lángra gyújtott .műkútba" annyi olajat és földgázt bocsátanak, mint amennyi a legnagyobb kitöréseknél kerül ki a mélyből. A brigádok összehangolt munkája nyomán rövid idő alatt, •szinte perceken belül elfojtották a kitörést. Somogyi Károlya« Javuló szolgáltatás Együttműködik a DÉGÁZ és ai Építő Szövetkezet Tavaly befejezte a nagy is lehet kérni."* A szerelők — energiákat igénylő munkáját lehetőleg már másnap ki­a DÉGÁZ; egész Szeged ve- mennek a megadott cfmre •.etékeiben már földgáz és igyekeznek megjavítani a áramlik Az így felszabadult ^^ ^ igazságho7 kapacitas azonban nem megy veszendőbe, segítségével ed- tartozik azonban az is, hogy digi szolgáltatásait bővíti a az alkatrészhiány a gázgyár­vállalat, garanciális és egyéb nak éppúgy gondot okoz, javításokat is elvégez. mjnt a ktS2.nek, tehát ez Csongrád, Békés és Bács- késleltetheti az eredményes Kiskun megyében eddig is a munkát ott> ahol például a gázmű látta el ezt a munkát. , ....... 6 , . konvektorba beepitett kulfol­Szegeden azonban — éppen a földgázra áttérés miatt - di égésbiztosító romlott el. egyedül az Építő Ktsz fel- Ha valahol gázömlést ész­adata volt A nagy munka lelnek, azt a DÉGAZ köz­befejeztével most a DÉGÁZ pofban kell bejelenteni ás a ktsz is a lakosság szol- . „. „ . ,._ , ,, ,, ... . , , továbbra is, az ottani ugyele­gálatára áll. A gázgyár meg­tette a szükséges lépéseket, ten. ebben az esetben termé­hogy az Állami Energia Fel- szetesen éjszaka is azonnal ügyelet legalizálja az Építő intézkednek. Ktsz gázkészülék-javító és Országgyűlési bizottság megbeszélése A rehabilitáció az érdekelt állami és társada'mi szervek együttműködését, egybehan­golt munkáját igényli — ál­lapította meg pén*4':i ülé­sén az országgyűlés szociális és egészségügyi bizottsága. Dr. Zsögön Éva egészség­ügyi államtitkár vitaindító előadásában hangsúlyozta: a rehabilitáció feladata a testi ás' lelki egészség helyreállí­tása, valamint a megválto­zott munkaképességű dolgo­zók társadalmi, gazdasági helyzetének rendezése. Csak részben kíván tehát egész­ségügyi intézkedéseket; leg­alább ilyen fontó-ak a fog­lalkoztatást segítő o'ctatási. gazdasági és szociálpolitikai teendők. Hazánkban a szű­rővizsgálat, a gyógyító tevé­kenység és a rehabilitáció egységes egész, szerves része az orvosi tevékenységnek. -szerelő tevékenységét. En nek eredményeként a válla­'.at és a szövetkezet együtt­működési szerződést köt eb­ben a hónapban. így egyes szolgáltatási területeket átad 1 DÉGÁZ a ktsz-nek. Meg­kapja például a szerelöszol­gáltatási Jogót — egyéves időtartamra Ezzel — úgy tű­nik — jól jár a lakosság, hi­szen mindenképpen felgyor­sul a javítás. De hogy végleg áldásukat adják-e a felügye­leti szervek erre az együtt­működésre, az az egyéves ta­nasztalatokon múlik. Addig ir 1 ktsz munkájáról féléven­ként jelentést kell készíte­niük a DÉGÁZ szakemberei­nek. A DÉGÁZ bemutatótermé ben reggel 7-től este 6-ig várja a bejelentéseket a hi­baelhárító szolgálat, köztük tehát a garanciális javítást Előtérben a külfejtéses szénbányászat Hazai szénbányászatunk- műszaki egyetem bányámén­ban mind jobban kjbontako- nöki karának tantervi irány­zik a külfejtéses termelés, elveivel,- amely szerint $ rövidesen teljes kapacitásra következő időszakban nem­fejlődik fel a gyöngyösvison- csak mélyművelési, hanem tai Thorez külfejtés, s meg- külszíni művelési és ásvány­kezdődtek a bükkábrányi előkészítési szakágakra is energetikai kombinát külfej- kiterjesztik az oktatást. Ha tésének beruházási munkála- ezt a tervezett specializált tai is. Ezért szentelt nagy oktatást már az 1975—76-os figyelmet a kül'ejtésekhez tanévben megkezdik, akkor szükséges bányászati szak- felső'okú szakemberekből emberek oktatásának a Ne-, kielégíthetik a külfejtéses hézipari Mmisztérium veze- szénbányák távlati igényeit tőinek pénteki értekezlete. Különösen sok és össze­A felméré-e'-c alanján a kül- hangolt intézkedést kell ten­rejtéses bányászati szakem- ni a külfejtések szakm-mká­berkéozés majd minden sainak oktatására, mert a szintjén átgondolt változta- következő tíz évben évi 300 tásokat kell tenni. A mi- —45o dobozó szakmai kép­ni=ztérium vezetői egvetér- zéséről kell gondoskn-i-n". tettek a miskolci nehézipari (MTI) 65. évfolyam 45. szám 1975. február 22„ szombat Ára: 80 fillér VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

Next

/
Thumbnails
Contents