Délmagyarország, 1975. február (65. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-19 / 42. szám

SZERDA. 1915. FEBRUÁR 19. Az utasok sem angyalok Annyi szó esik mostaná­ban a lassan közlekedó bu­szokról, villamosokról, a nem elég figyelmes járműveze­tőkről, az olykor tapintatlan ellenőrökről. Ilyenkor úgy tűnik, mintha a köziekedós pozitív hősei kizárólag az utasok, a negatív szereplők pedig a közlekedési dolgo­zók lennének. Ennek ellen­kezőjére is akad példa, erre hívja fel a figyelmet levelé­ben Ábrahám Jánosné (Ró­mai körút 18.). A minap ugyanis két 16—17 éves fia­talember színjátékának volt nézője, majd szereplője a ket­tes villamoson. A fiúk nem lyukasztották ki a készülék­kel a villamosjegyet, csak be­lerakták, minden eshetőségre felkészülve: ha netán felbuk­kan egy ellenőr, megteszik a kellő mozdulatot Addig azonban nem. De előzéke­nyek is voltak ám: amíg a megállókban újabb utasok szálltak fel; átadták haszná­latra nekik a lyukasztót. Ol­vasónk nem állta ki minden szó nélkül, megkérdezte: miért akarják ezt az egy fo­rintot megspórolni? Értelmes választ azonban nem kapott. Kétségtelen, vannak ilyen utasok is, és olyan ellenőrök is, akik nem a legmegfele­lőbb hangnemben beszélnek a többségükben mégiscsak becsületes utasokkal. Ültetik a fákat V. Sz. olvasónk írja, hogy megszűnt aggodalma, s öröm­mel látja, a kivágott fák he­lyére újakat ültetnek. Az út­rekonstrukció így nem köve­telt zöld áldozatot. Szegeden biztosítottnak látja, hogy nem lesz kisebb a zöldterü­let Ugyanakkor levelében aggodalmának is helyt ad. Felveti annak lehetőségél, hogy a nagyon szigorú bír­ságolással elejét lehetne ven­ni a fatördelésnek, -pusztí­tasnak. mivel úgy gondolja, ez a legbiztosabb módszere a megelőzésnek. Szerkesztői üzenetek J. K. (Agyagos utca 49.): Amint ön is írja, a közuza­lékot „valamilyen útépítési célra" hordták az utcába, s valószínű, nem „a lakosság bosszantasára". Utat építeni némi felfordulás nélkül pe­dig aligha lehet. Ábraham Györgyné (Gyöngytyúk utca 7/B): Észrevételét elsősorban a Tip-Top cipőüzlet panasz­kényyébe kellett volna beje­gyeznie. Kovács Sándor (Ba­kay Nándor utca 3/B), Várn­ái Illés (Tarján, Olajos utca 1.): Javaslataik városszeretet­ről vallanak, ám a városgaz­dálkodási vállalat munkaerő­hiánnyal küszködik, így nem valósítható meg az az ötlet, hogy kerületenként többen is járják az utcákat, szedjék össze a szemetet és bírsá­golják meg a szemetelőket. Pólyabetét és villamosjegy Racsa Katalin (Ságvárite- lepen nem lehet villamosje­lep, Karikás Frigyes u. 7. sz.) gyet venni. Az üzletből a bevallása szerint még csak kocsmába küldik az embere­tizennégy éves, bár levelének ket, s ha ő kislány létére külső formája — és tártai- nem akar oda bemenni, ma is — idősebbnek sejteti, kénytelen megkérni valaki is­Azt írja, hogy kisbabát váró meretlent, adjon el neki egy édesanyjának sokat segít, jegyet. többek között azzal is, hogy A pólyabetét, ha hiányzik, a gyermekholmikat ő vásá- azért valóban a kereskede­rolja meg. Már amelyiket lem és az ipar a felelős. A kapni lehet. Mert bizony egy villamosjeggyel azonban más hónapja minden héten hiába a helyzet: igaz, helytelen, megy be többször is a belvá- hogy nem árulnak Ságvárt­rosi üzletekbe, nem sikerül telepen jegyeket, de hát ha pólyabetétet találnia, Leg- az utolsóval a zsebében in­utóbb mér ígéretet sem ka- duj valaki haza, a Belváros­pott, hogy belátható Időn be- . , , i„___ „u,„i„.„ lül érkezik az üzletbe. Fiatal ban bőven lenne alkalma olvasónk emellett még azt is gondoskodni újabb jegyek­szóvá teszi, hogy Ságvárite- ről is. El írós — sok bosszúsággal Egy-egy cím elírása vége- Olvasónk odahaza vette láthatatlan következmények- észre, hogy az- ügyintéző az kel járhat. Hát még, ha a egyik nyugtára Baross, amá­postai küldeményekre kerül síkra Boros utcát írt. Más­téves cím. Nem életbe vágóan nap relftamált, sőt azután fontos levelekre — csupán többször ls, ennek ellenére előre megrendelt folyóira- még mindig nem kapta meg tokra várakozik hiába Fehér a Tanító című folyóiratot — Lajosné tanár (Maros u. 12 ). és a Tükör című lap csekk­November 1-től előfizetett jeit sem. egy évre a Tanító és az Üt- Vajon mit kell tenniük az törővezető című lapra a előfizetőknek, hogy pénzü­Posta Központi Hirlaposztá­lyón és megrendelte Romá­niában élő rokonainak a Tü­kör című folyóiratot kért meg is kapják — min­den fölösleges bosszúság nél­kül — ami jár nekik? Kirándulás, kényszerből Bakos Pálné (Pápai u. 84.) alatt talan lehetett volna gon­azt írja, már több mint két doskodní a helyettesről is — hónapja nincs nyitva Petőfi- véli olvasónk. így aztán akár­telepen a ruházati bolt. Az ott lakók nem tudják elkép­zelni, mi lehet az oka, hogy ilyen hosszú ideig zárt aj­tókkal fogadja a vásárolni szándékozókat Ha az eláru­milyen apró holmikért kény­telen buszra ülni, így más­fél, kétórás időveszteség nél­kül nemigen ússzák meg a petöfitelepiek ezt a kény­sító megbetegedett ennyi idő szer-„kirándulást". Válaszol az illetékes Lapunk tavalyi, december címmel február 5-én foglal­31-i Postaládájában Sületlen- köztünk egyik olvasónk ja­ség címmel cikk jelent meg, vaslatával, melyre a Dél­melybeh egyik olvasónk pa- magyarországi MÉH Nyers­naszkodott a kenyér minő- anyag-hasznosító Vállalattól ségére. kaptunk választ. „A MÉH A Szegedi Sütőipari Vál- Vállalat a közeljövőben, saj­Jalat igazgatójától, Külüs nos' konténereket nem tud Sándortól most kaptunk le­velet, amelyből megtudtuk, a tant' mert ndgyún K0U1>ese szóban forgó kenyeret néma szegedi, hanem a Csongrád sek. A papírhulladék begyűj­tésének fontosságára tekin­'zuLTÖi tettel, valamint a lakások megyei vallalat sütötte. Ezt c d1' i k csökkentés* ér­reklamáló olvasónk írta meg csoteentese er­a szegedi vállalatnak, kéré- dekel£n ? M®1 Vállalat in­' 6 ' tezkedeseket tett. Szegeden suicre. is sűrjteni fagják az átvevő­Január 22-én jelent meg a helyek számát, azt szeretnék, Postaládában az Április 4. ha minden városrészben tud­űtja 23, számú ház harmadik nának étvevőhelyet nyitni, emeleti lakóinak kérése:sze- Országosan is gond a nagy reljenek levélszekrényt a ka- mennyiségű papírhulladék pualjba az emeletráépítés la- gyűjtése, ezért hirdetéseket kásaiban élők részére is. Dr. adtak fel a napilapokban. Hódi István, a Szegedi Pos- melyekben papírfelvásárlás­taigazgatóság igazgatóhelyet- ra alkalmas helyiségeket ke­tese válaszában azt írja, u restek, jutalékos felvásárló­lakók eddig nem fordultak val együtt. Az új gyűjlöhe­hozzá ezzel a kéréssel, ér- lyek beállítása folyamatban deklődtek ugyan az 1. szá- van. Addig is mozgó átvevő­HÉTKOzhbpok Nyifoít kapuk Jő három esztendeje vitatnak kulturális­művészeti kérdéseket a szegedi vasút­igazgatóiúg 2-es számú pártalapszer vezető­nek elméleti konferenciáin. Az idei nap­tári évben különösen izgalmas ankétokon elemezték Szeged zenei életének helyze­tét, a színház szerepét, pártunk közműve­lődési politikájának megvalósításában. Előadást tartott a zeneművészeti főiskola tagozatvezetője, a színház főrendezője, ám a résztvevőket, párttagokat és pártonki­vüüeket, változatlanul foglalkoztat jó pár, úgynevezett „nyitott kérdés". Ezeket gyűj­tötték csokorba minap, hogy legközelebb választ kapjanak. Puszta felsorolásuk is jelezné a fogé­konyságot, türelmetlen kíváncsiságot, mellyel a közönség nyilatkozik meg, ha közvetlenül érintő, hétköznapjaikhoz tar­tózó problémákat hall. A város kulturális és művészeti életének napi gyakorlata nép­szerű témájuk — szögezték le, s mindjárt ízelítőnek ide írnék néhány hozzászólást. A zene Szegeden is legyen a munkásoké — mit tesznek az érdeklődés fölkeltésére? Zene és politika viszonya, összefüggéséi napjainkban; zeneművészeink politikaiái­lésfoglalása művészi munkájuk során. Si­került-e hangverseny-látogatókat nevelni a fiatalokból? A színház operai tagozatához mikor zárkózik föl végérvényesen a pró­za? Hogyan jelentkezik pártunk kulturális politikája a színház műsortervezésében? A színház kapcsolata üzemekkel, iskolákkal. Mikor nyit a kamaraszínház? Kitűnő kez­deményezésnek tartották a stúdiószínpa­dot, milyen folytatást ígér? Fiatal színé­szek politikai továbbképzése. Helyes len­ne egy-egy évad végén nagyobb nyilvá­nosság előtt is értékelni a színház munká­ját. Az operai kórus megerősítése, a nagyszínház rekonstrukciója. Mit jelent, egész évben, a nyárra érvényes kifejezés; Szeged fesztiválváros? Messze sorolhatnám tovább. Lassan esz­tendeje, hogy a párt városi végrehajtó bi­zottsága föltérkópezte a szegedi művészeti élet műhelyeit, s lényegében az ott megfogalmazottakat mondták vissza a vas­útigazgatóság dolgozói. Hallgatólagosan is megerősítve a párt szándékát. Amiből két dolog feltétlenül következik. 1. A vitatott kérdések tényleg „nyitott kapukat dön­getnek", kulturális-művészeti életünk ve­zetőit és a közönséget úgy foglalkoztatják, mint közös ügyet. 2. A vasútigazgatósagon komolyan veszik a párt kongresszusi irány­elveinek mondatát: „Tegyük a pártmunka részévé a közművelődési tevékenységet 1" N. I. Mozi vagy mosás ? Debrecenben megszervezték a „kismama­osztályt". Láttuk a tévében, hogy a több száz, hat osztályt végzett, három évre ott­honhoz-gyerekhez kötött asszony közül ti­zenöten ültek a padokba De Szegeden tí­zen sem akadtak, akik vállalták volna a tanulást az elmúlt években. A szervezők, akik egyébként nemcsak tanulásra szólon­gatják az asszonyokat, hanem mindenféle más, hasznos, okos foglalatosságra — nem egészen értették az indokokat. Mosás, fő­zés, takarítás, vasalás, még zoknistoppolás is szerepelt közöttük. Nőpolitika, új családjogi törvény, köz­művelődési határozat — zsongott a szer­vezők fejében. És sokan azok közül, akik mindegyre a nők helyzetének könnyítésé­ért és műveltségük gyarapításáért fára­doznak, máig, a nők évének eljöveteléig, jóformán tanácstalanok. Hogyan vegyék rá, hogy színházba menjen, aki azt vá­laszolja: hagynám a mosást másra? Mert igen is vannak, nem kevesen, akiknek már drágább az idő annál, hogy háztartásra fordítsák, de még többen vannak, akiknek másra sem jut. Elképesztő adatokat sorol­tak a minap egy megbeszélésen, ahol a közművelődés ügyel-bajal adták a témá­kat. A szakma nődolgozóinak akartak se­gíteni, azért volt a felmérés. Kiderült be­lőle, hogy a szabad idő a nők többsége előtt ismerős, mert sokat hallott szó, csak éppen tartalma, pontos jelentése nincsen. Hogy lenne, amikor némelyikük naponta hat, azaz hat órát utazik — munkába és vissza... Az már országos vizsgálódás ténye, hogy általában a nők, főként a dolgozó, csalá­dos asszonyok túlnyomó többsége évente égyetlen egyszer sem jut el a moziba, szín­házba még kevesebben. Alapja lehet a gyanúnak — az emlegetett, egyetlen egy szakmáról szóló felmérés is bizonyíték —, miszerint éppen azok szorgoskodnak hihe­tetlenül hosszú órákig otthon a mozi, a színház, meg a többi kellemes hely lá­togatása helyett, akik éppen a legkeve­sebbet kóstolták eddig az efféle élvezetek­ből. Mert éppen nekik drága az ügyes ház­tartási gép (még ha lenne is a boltban), ők értik legkevésbé a módját, hogyan „száll házhoz", ami kell az ABC-bőL Hol lehet megtalálni a tavalyi kiállításon lá­tott finom és olcsó konzerveket (tényleg, vajon hová lettek?), hogyan kell kiszá­molni, hogy a méregdrága teflonedény „behozza" idővel az árát, mert röpke pil­lanatig tart a mosogatása. Nekik viszont a patyolat is drága, vagy ha nem, hát bizal­matlanok a más keze munkája iránt. Még zoknit is stoppolnak, mert az ugyan csak húszegynéhány forint, de háromszori hasz­nálat után kilyukad. Nőpolitika, közművelődési határozat — röpködnek a szavak az üzemi nőfelelő­sök fejében, elvégzik a felméréseket, agi­tálnak, toboroznak. Már sok helyen elő­ször nem a moziba, képtárba, hanem az új konzervkiállítésra, az olcsó, praktikus és üzletben árusított ruhák bemutatójára, vegyszerekről, mosószerekről tartott elő­adásra is. De vajon mikor megy át ezek­ről a gyér közönség az általános iskolák hetedik osztályába, az üzemi könyvtárba, a moziba? Gondolom, ha legalább csak húsz percig kell közlekednie, olcsóbb lesz a gép, és elhiszi, hogy u patyolat is olyan­ra mossa az ingeket, mint saját két keze. & E. Húsipari üzemek exportja Az ÉLTERV export fővál- tak szovjet megrendelésre, s lalkozási iroda tavalyi ex- most Vietnamba küldenek portmunkájának ertéke ha- két húskombinátot és egy rom és fel millió rubel es baromfifeldolgozó vonalat, mintegy másfél millió dollár A mliit ev elején Iránnal volt Legnagyobb szocialista kötöttek több mint három­má postahivatalban. A levél- helyes felvasarlasokat fognak' magrendelőjük a Szovjetunió szekrénv beszerzése és fel- szervezni a város több nont- és az NDK. A múlt evekben UU ?oudrofe szerződési szekrény beszerzése és fel szerelése eevébként is az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium 83/1968. sz. köz­leménye alapján nem a pos­ta. hanem a beruházó fel­adata. Az említett házban indokolt újabb levélszekré­nyek felszerelése. Ezeket meg lehet rendelni a Tamási Ve­gyesipari Ktsz-nél. Az igaz­gatóhelyettes felkéri az IKV-t, szerezze be a levél­szekrényeket. „Papírgyűjtés konténerrel" ján. húsz kisvágóhidat szállítot­Autösokí Dinamók és generátorok tekercselését azonnali cserével vállalom Borbás Kálmán. Szeged. Puskás u. 29. Telefon: U-418. X Tanácskozás az idegenforgalomról Külföldi és hazai idegen- fejleszteni — állapították forgalmunk egyaránt dina- meg a Belkereskedelmi Mi­mikusan fejlődött, 8,3 millió nisztérium országos idegen­külföldi járt hazánkban, és forgalmi tanácskozásán ked­3,3 millió magyar állampol- den a Gellért Szállóban, gár utazott külföldre; a szo- Az értekezleten a múlt cialista országokból 16 szaza- evi tapasztalatok, s a pia­lékkal, egyéb országokból 6 ci információk alapján ele­százalékkal többen erkeztek, mezték az idegenforgalmunk növekedtek a turizmusból iránt várható érdeklődést származó bevételeink. Az Megállapították egyebek kö­eredményeket csak rugalma- zött, hogy a különféle sza­sabb, körültekintőbb munká- bályozások miatt számítani val, megfelelő árpolitikájá- lehet a belföldi igények nö­val, a • fogyatékosságok meg- vekedésére. Megbeszélték a szüntetésevei, a fogadokepes- , komplex feltételeinek soroíl kővetkező, valamint a seg _ . megteremtésével lehet to- távolabbi fejlesztessel vább tartani, illetve tovább csolatos tennivalókat kap­komplett vágóhidat külde­nek, amely nyolcórás mű­szakban négyszáz szarvas­marha és négyezer birka vá­gására alkalmas. A tervezést, a felszerelégt, az üzembehe­lyezést egyaránt a magyar vállalat végzi. Iraknak hat­százezer dollár értékben vá­góhídi berendezéseket szállí­tanak. Idei legjelentősebb munkájuk — mintegy tízmil­lió dolláros érték — Nigéria legnagyobb vágóhídjának a tervezése és üzembe helyezé­se. A komplett üzemben nyoíe óra alatt nyolcszáz szarvasmarhát, nyolcszáz birkát és száz sertést dol­gozhatnak fel. A három évig: tartó munkában »z ÉT.-1 TERV-en túl a TESCO, a KOMPLEX, es az ELGÉP is részt vesz. (MTI) Ui műszál a termelésben A pápai textilgyárban több hónapos kiserlet utan meg­kezdték a lengyel Elana po­/ liészter szál nagyüzemi al­kalmazását. Beszerzésére a magyar—lengyel műszál­egyezmény adott lehetőséget, és felhasználásával jelentős nyugati importot pótolnak­Gyógyszer­gyártás Kiemelkedő eredménye­ket ért el a múlt évben az EGYT Gyógyszervegyészeti Gyár. Az egy év alatt ter­melt gyógyszerek, gyógyszer­alapanyagok, tápszerek ér­teke meghaladta a 2,2 mil­liárd torintot. A termékek 80 százalékát exportálták. » )

Next

/
Thumbnails
Contents