Délmagyarország, 1975. február (65. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-18 / 41. szám

/ KEDD, 11)75. FEBRUÁR IS. „Viruló országot fogunk itt teremteni" Az MNDSZ 30. születésnapja 1945. február 18-án, az akkori Vilma királynő úton (a mai Gorkij tasorban), néhány, n forradalmi munkásmozgalomban már tapasztalatokat szerzett nő, szinte „rohammal" elfojflalt egy elhagyott villát, és ott megalakították a Magyar Nök Demokratikus Szövetségét Ezekben a napokban a felszabadított XIV. kerületben, Zuglóban, már nőgyűlést is tartottak, egy dermesztő hideget árasztó moziban. Fái Boris, az akkori kerületi nőmozgalom vezetője így emlékezik vissza a magnószalagon: „A zuglói gyűlésből budapesti gyűlés lett. Jelszavakat hangoztattunk a fasizmus ellen, az ország újjáépítéséért, a szebb és Jobb életért, a gyermekek megmentéséért, a nők egyenjogúságáért" Budapesten, a kerületekben sorra alakultak meg a nőbizottságok. de a Tiszántúlon, a már felszabadult déli és északi ors .-.égrcszeken is. 1945. szeptemberében leZajlott az első dél-magyarországi nőkongresszus Hódmezővásárhelyen. Aztán az 1946. április 9-án és 7-én megtartott első MNDSZ-kongresszuson a több mint ezer küldött egyhangú lelkesedéssel szavazta meg a demokratikus átalakulás követelményeit. S a kongresszus záróestélyén, a Városi Színház díszpáholyában, parasztasszonyok és bányászfeleségek ülnek. Életükben először. Puccini muzsikája és Petőfi, József Attila verseinek zenéje áradt feléjük — ahogyan az MNDSZ-kongresszus krónikása feljegyezte. S az első sorokban egy falu küldöttsége: uz orvos felesége és a volt uradalmi cselédlány, egymás mellett. A múlttal már leszámoltak, s bizakodva néztek a jövő elé. Am még a legoptimistábbak előtt ls utópiának tűnt mind az, amit Fúl Boris, az MNDSZ egyik vezetője 1946-os beszámolójában elmondott: — Viruló országot fogunk itt teremteni... Olyan országot, ahol tényleg boldog lesz a család, és ahol öröm lesz anyának és gyermeknek lenni, de ahol olyanok lesznek az anyák és feleségek, hogy öröm lesz apának és férjnek lenni is. 1975-ből visszatekintve, jó jövőbelátónak bizonyult az MNDSZ első kongresszusának lelkes hangú szónoka. T. A HA7.ASSAG t. kerület Szegeit dr. Gál Mihály (o Guzlava Maria, Töreki Vince dr. Sal1.il Eva. Varga-Dudas Pál e, Hai.:j Edit. Posztós Kálmán ér. Biró Mária. Katona János é- dr. 1'app Zsuzsanna. Halász Pál és Bakos Klára, Bozókl István és Ábrahám Zsuzsanna, h kai Mátyás és Farasó Erzsébet, Szűcs István és Dér Irén, F -abovs/kl Mihály cs Sándor tiona háza.ssugot kötöttek. U. kerület Családi események w,kának Piroska, Takács Mihály Bélának és Herczeg Franciskteiak Katalin Julianna, Far,kas Tlbornuk cs Erdélyi Annának Ildikó, Szepesi Gábornak és Bévárdl Erzsébetnek Klára, Bózsó Lajosnak és Bíró Ilonának Edina, Csábi László Istvánnak es Horváth Annanak Anna Mária. Daróczl Lászlónak és Sztankovlcs Teréziának Tamás, Horváth Mihálynak és Kiss Erzsébet Lucának Erika, Virág Istvánnak és Laczkó Mónikának Mónika Zsuzsanna, Suhajda Másieaedt ítarai Károly Lajos Mária Rozáliának Antal, Donul- tyásnok éB Molnár Máriának é i 'Val Gizilla NagvIstván Jfirloanuk és. „ Sehummer Eyrlk Szabó J4no8 Ferencnek és Katal GiztUu. Nag^ istvan Mártának virág. Bzélpál István é(j T'anácla Máriának Mónika, Antalnak és Király Máriának Nameth Antalnak és Bóka EtelOábor István, Molnár László- kanak tollán, Tusnádi Gyula , Tat nuk és Specziál Erzsébet Jo- Ödönnek és BÍll Klárának lannuk Mónika Anita. Hajdú Já- Krlsztlna Ilona> Kovács Sándorét dr. Tabl Mária híz. ssagot kötöttek. Hl. kerület szeged: Szekeres lmrc éa Sat „VI Ilona Baur Mlhalv And- «'•"«. 'FI»» ««- Krlsztlna Ilona, Kovucs sanaorés Juhász Eva sugár Béla nősnek e* Kovács Györgyinek nak é8 sülyl Klárának Sándor i. v7r»/v 'far*, háreMi»ot kö- Zoltán János. Mártonod Ja- .-. és Király Teréz huzassugot ko- n0lnak ^ otpei ibolya Erzsébetnek Gabriella Ibolya, Tímar László Gáspáfnak és Cseícnyccz ilonánuk Tímea Eva, nevú gyermekük született. HALALOZAS I. kerület Szeged: Rácz Józsefné Kiss lőttek. SZULETES I. kerület Singed: Laczl Sándor János- dr.' Szeles Jenőnek és dr. VI- Annái Juhász Ágostonná Szabó nak és Gábor Julianna Mag- rág Erzsébet Juliannának Rita Terézia, Kasper Edéné Rauch dúlnának Sándor Gábor, Tan- Adél. Róvó Gézának es Gémes Vilma, Megyeri Józsefné Szabő dali Józsefnek és Kalovszkl Eva Zsuzsannának Szidónia, Illés Rozália, Dobrtczki Pálné Papp Máriának Andrea, Papp László Zoltánnak es Simon Matildnak Kutalln Erzsébet, Bálint AndPétrrnck és Kiss Erzsébetnek Erika, l'upp Jánosnak és Bóku rás. Juhász Ferenc. Almásl MiMónlka, Suti Istvánnak és Cson- Etelku Ilonénak F.va, Széli Fe- hály, Pag józsefné Muhel Pltoa Emmanak Ildikó Emma, rencnek és Tóth Máriának An- roska. Markovlts Máté Sándor, Horváth András Sándornak és gellka. Török Istvánnak és Mik- Zsuffa György, Schofró FePragal Aranka Mariának Krisz- lós Etelkánuk Tamás Zsolt, Bö- rene, dr. Halász Lászlóné Urtma, Naschltz Péter Pálnak és röcz Dezsőnek és Cslráll Rozá- bányl Anna. Gál István, liodó Etelkának Edina, Naschltz nanak Attila Dezső, Csobán czel Jánosné Bárdon VenVllma, Péter Pálnak éa Bodó Etelka- Gyulának es Juhasz Ilona Irén- Donku Józsefné Ötvös Erzsébet, mik Róbert, Fejér Nándornak és nck Gyula Tamás nevú gyer- Lengyel Istvánné Rlmóczl Piros.gnesnek 1 Hegyi Agnesnék Zslemond, Vas mekük szülétett. László Vencelnek és Tihanyi m. kerület Katalin Juliannának Gábor Szeged: Kohányl Jánosnak cs Margit. Földi Lajosné Bódy MáLaszló, Juhász Tibor Istvánnak siioczkl Etelkának Tímea. dr. rla, Gombos Józsefné Kopasz és Sípos Eva Valériának Gab- Muthé Ellaknak és dr. Müller Irén Etelka, Stefánldesz riella Eva, Acs Sándornak és Máriának Piroska Edit, Tímár ván meghalt. Jámbor Sarolta Katalinnak Ti- Bélának és Ördög Etelka Jo-H mea. Csizmadia Károlynak és lannuk Krlsztlna. Szekeres Tmku. Árva József, Nagy Rudolf. Blacsi Jánosné Huszka IstII. kerület Szeged: Fehér György, Jenel Bálint Ildikónak Attila Nor- rének és Savanya Piroskának József, Kiss Antalné Herédl Erbert. Lányi Józsefnek és HaJdU László. Dobos László Pálnak és zsebet meghalt. Lívia Juditnak Flórián Ádám, pásztor Évának Attila, Dósa La-1U. kerület Szeged: Temesvárt Antal, HorTarl Albert, Kelemen Julianna. Gera János Ludányi Mihály JáFablán László Antalnak és Kiss jos Ferencnek és Pásztor AgnesMargltnak Róbert, Dékány lm- nek Hedvig, Hajdú István váth Istvánné Blllczki Francisre Józsefnek és Nagy Margit- Györgynek és Konkoly Katalin- ka, Csárdus Jánosné Bozsó Eminak Ivett, Balogh Sándornak és nak Gábor, Lőrlncz János Jq- lia Gizella, Gyuráczkt Ferenc. Fülöp Teréziának Gabriella, Or- /séfnek és Dormány Évának dög Jánosnak és Vincze lloná- Eva. Marotl Lászlónak és Udnnk Péter János. Vetró Mihály vardi írén Honának Tímea, TI- nosné Buborl Erzsébet. Csulak Lászlónak és Pallós Évának sza Józsefnek és Ferenczl Irén- Károly, Török Györgyné KoEva, Bárkányi János Csabának nek Roland József, Adamlk Ist- pasz Rozália, Hidasi Lajos Máés Lévai Margitnak Balázs, Za- vannak <=A Kovács Máriának tyásné Ungl Rozália, Bajszár tal Antalnak és Nagy Zsuzsán- Ágnes Eva, Oordos Gyulának és Károly, Pintér József, Hegedűs nának Antal, Móra László lm- Orbán Erzsébetnek Mónika, Pap Dezsőné Varga Matild. Mészárének és ocskó Zsuzsanna Má- pálnuk es Kovács Ilonának Éva, ros György, Farkas János, Czlrlának Timca, Hebők Imrének szűcs Istvánnak és Szélpál pl- rok Sándor meghalt, és Lázár Jolán Erzsébetnek lm- . . •. . .-. • - • :.:•.• re, Balázs Lajos Jánosnak és • Szűcs Máriának Hajnalka Mária, Szűcs József Antalnak és Pesti Magdolnának László, Kovács Gubornak es olasz Editnek Gábor, Kerekes Janosnuk és Ambrus Margitnak Zsolt Róbert, veprlk Árpád Sándornak es somogyi Erzsébetnek Róbert Aron, Czlrok-Patakl Józsefnek es Pallós Erzsébetnek Anikó Erzsébet, Forgó Gyulának és BorbolH Rozáliának Tibor, Varga Jánosnak és Gyöngyi Mártanak János Zoltán, Vörös Imrunek és Argyusl Magdolnának Csaba Levente. Kabát Pálnnk és Nagy Erzsébetnek László. Jáhn Imrének és Antal Annának Imre. Kullmanna Lászlónak és Huszák Zsuzsanna Évának László. Lang Ferencnek és Török Máriának Brigitta, Klspéter Józsefnek es Tanacs Íren Erzsébetnek József Tibor, Dimovlcs Ferencnek és Kárpáezl "Mariának Zsolt, Erdei Sandornak es Zarándi Zsuzsanna Klárának Zita Zsuzsanna, Lovászi Istvánnak és Varnal Erzsébetnek Rita Mária, Fehérvári Ferenc Györgynek és Szilágyi Nórának Szilvia Nora, Karácsonyi Péternek cs Kovács Judit Évának Judit Krisztina, Tőth Györgynek és Lajkó Erzsébetnek Erzsébet, Varga Józsefnek és slmon Juliannának Ildikó. Szabó József Andrásnak és vésér Máriának József, Máder Ferencnek és Mészáros Erzsébetnek Zsolt Ferenc, Dombóvári Márton Tibornak és Kelemen Mártanak Kamilla, Solymosl Ferenc Zoltánnak és Radlus Mártának Melinda, Fazekas Jánosnak éa Elek Irma Juliannának Gábor, Magyar Sándornak és Muhari Irénnek Irén. Svábenszkt Jánosnuk és Bogár Julianna Erzsébetnek Csaba János, Farkas Antal Károlynak és Lukács Csongrád megye az Dcta Geographicáhan Húszéves az egyetem földrajzi tanszókeinek kiadványa Az Acta Geographica, a lógiai adottságairól. Dr. An- számos tanulmány látott szegedi József Attila Tudo- dó Mihály az Alföldre irá- napvilágot. E tanulmányok mányegyetem földrajzi tan- nyúló komplex természeti egy része a körzetesítés áltaszékeinek idegen nyelvű ki- földrajzi kutatómunkájának lános, elvi és módszertani adványa, 1955-ben jelent meg ide vonatkozó eredményeit kérdéseivel foglalkozik, vizselső ízben, amikor még az 1955-től önállóan és társ- gálja a körzetté válás néhány éghajlattan körébe tartozó szerzőkkel 11 tanulmányban tényezőjét, más része pedig tanulmányokat is magába tette közzé. Vizsgálta a sző- a mar sokoldalú elemzés foglalta. A következő évben lőtelepítés mikroklimatikus eredményeként körülhatárolt az Acta Geographica és az feltételeit az Üllés térségi — rajonok komplex elemzését Acta Climatologica külön addig hasznosítatlan — futó- végezte el. Krajkó Gyula: vált. Az eredeti tervek sze- homokon, azóta e környék Magyarország gazdasági körrint az Acta Geographica intenzív szőlőtermelő terű- zetesitésének néhány kérdémegjelenesét evenkent ute- ,,..,,.,,, . , . , , _ mezték be. Ennek megfelelő- létünkké vált, se című tanulmanya a korén 1956-ban lényegesen na- Ugyancsak a mezőgazdasá- zetek speclalizációjának és gyobb terjedelemben jelent gj hasznosítás szemszögéből komplexitásának kérdését meg a második kötet. Ezt vizsgálja a területet Andó emeli ki, majd az ország 8 követően — anyagi okok mi- M.—Vámos R.: A földrajzi körzetét (köztük megyénk teatt — megjelenése rapszó- környezet tényezőinek befő- rületét), azok központjait jeldikussá vált, 1966 óta viszont lyása a rizstermelésre című lemzi. Krajkó Gyula későbismét folyamatos. cikke. A szerzőpár néhány bl tanulmányában a földrajAz Acta szérkesztői (Prínz évvel később újszerű megvi- zi irodalomban a gazdasági Gyula, Wagner Richárd, légításban mutatta be az körzetekről a felszabadulás Korpás Emil, Láng Sándor, Alföldön jelenleg is leját- előtt alkotott nézeteket fogPénzes István után) Krajkó szódó szikesedési folyamatot, lalta össze. Ezt követően sorGyula és Jakucs László tan- és a természeti tényezők köl- ra jelentek meg olyan, alaszékvezetö egyetemi tanárok, csönhatását, mellyel a gya- pos vizsgálódás eredményeit A kiadvány angol, német és korlati szakembereknek is összefoglaló munkák, melyek orosz nyelven közli a föld- hasznos Információt adtak. A nem a társadalmi-gazdasági rajzi tanszékek — nemzet- tájkutatáshoz kapcsolódnak tevékenységek egészére, haközi érdeklődésre is számot- a Tisza algyői árterületének nem annak egy szűkebb vagy tartó — módszertani és ku- mikroklíma- és légnedvesség- tágabb szférájára terjednek tatásl eredményeinek össze- viszonyaival, valamint a dél- kl. foglaló tanulmányait. Megje- alföldi szikestavak mlkroklf- Az Iparföldrajzi témájú lenésével mintegy 200 kül- májával foglalkozó dolgoza- cikkek közül tanulmány földi cserepartnerrel tart tok, amelyek a terület mező- vizsgálja Szeged iparának kapcsolatot, s ily módon az gazdasági hasznosításához és fejlődését, struktúrájának intézményekkel is. A kiad- a környezetvédelemhez nyúj- alakulását, az ipar térbeli elvány az európai szocialista tanak alapvető ismereteket helyezkedésének törvényszeés tőkés országokon kívül Az Acta Geographica ta- rűségelt, és területi kapcsoolyan távoli országokba (Me- nulmányal foglalkoznak a latait A mezőgazdasági földxico, Venezuela, Japán, népgazdaságtlag ls fontos rajzi kérdésekkel foglalkozó Banglades, Brazília, Colum- homok- és kavicsüledék fel- cikkek közül a szegedi fűbia, Izrael stb.) is eljut, halmozásának kérdésével. A szerpaprika termesztésével amelyek kutatóival szemé- környék mélyszerkezeti és kapcsolatos dolgozatok a lyes kapcsolat kialakítása felszínmorfológiai kifejlődé- legszámottevőbbek, a közlenehézséget jelentene. sét elemezve monografikus kedésföldrajz tárgykörébe A szegedi tanszékek kuta- összefoglaló jelent meg a tartozó tanulmányok közül tásl témái kapcsolódnak a természeti adottságokról, és néhány a személy- és árukiemelt országos és tárca- a terület gazdaságilag hasa- forgalom kérdéseit elemzi, a szintű kutatási főirányokhoz, nosítható természeti lehető- körzetesítéstől függetlenül, de ezen túlmenően az egye- ségelről. Tanulmány témája Közülük elsősorban Az útiéra. szűkebb és tágabb kör- volt a vízkészlet — szénhid- hálózat sűrűségének néhány nyezetével (Szeged, Csongrád rögén és vízkutató fúrások kérdése Csongrád megyében megye, Dél-Alföld) is sokat alapján értékelte a jó víz- című tanulmányt kell kifoglalkoznak. Az Acta az el- tartó üledékösszlet területi emelni. múlt 20 év során mintegy 35 elterjedését, rámutatott a A földrajzi tanszékek kutanulmányban elemezte rész- vízutánpótlás vízföldrajzi tatási terveiben továbbra le ben vagy kizárólag Csöng- lehetőségeire. számos Szegeddel és Csongrád megye földrajzát. A JATE Gazdaságföldraj- rád megyével kapcsolatos A 12 természeti földrajzi zi Tanszékének hagyományos kérdés szerepel, melynek egy tanulmány szinte teljes ke- és komoly szakmai elisme- — módszertanilag is újat resztmetszetet ad a megye rést kiváltó kutatási témája adó — része Ismételten naptermészetföldrajzl, éghajlat- a körzetesítés. A fenti tárgy- világot lát az Acta Geogratani, geomorfológiai és geo- körből az elmúlt időszakban phica hasábjain. vett egy röpcédulát Mindkét oldalán beleolvasott, de semmit sem értett, nem magyarul volt írva. „Német lehet ez — gondolta. — Mert az biztos, hogy nem orosz, mert akkor érteném." „Nem, nemigen érteném, mert akkor meg el se tudnám olvasni. Másforma az orosz betű"... Lassított egy teherautó. Eldobta a röpcéduláL még enni se adnak. Egy emberrel voltam, aki értett a nyelvükön, de még neki se adtak. A nyilas engedett a szigorúságából. Háttal fordult a szélnek, cigarettára gyújtott. — És aztán az jobb lesz, fiú, ha az oroszok elvisznek majd Szibériába? V— A, nem viszek azok... — s hogy a nyilas szemöldöke megrándult, másképpen folytatta: — Meg is állt a teherautó az út szélén. Karsza- Megszököm én, ha vinnének. Akármikor. Meg10. S egyszerre a magasban óriási madárraj tűnt föl. Szétterült a kékségben lassan a madárraj. S egy perc múlva kavarogva, libegve ereszkedett lefelé, szemlátomást nőttek a röpcédulák. Az útról ls mindenki a röpcédulákat nézte. Egy német egyenruhás, géppisztolyát lövésre készen forgatva, valamit kiáltozott — káromkodott? — egy teherkocsi sárhányóján. Már a fák magasságában libegtek a röpcédulák, már a földre értek az elsők, de senki sem ugrott utánuk. Legalábbis Itt senki sem, a sárhányón kiáltozó géppisztolyos körül. De távolabb sem, senki. Jött megint egy csoport; libasorban jöttek a belső árokparton, ezekkel nem voltak fegyveresek. Csak a szemük sarkából nézték a szállongó röpcédulákat; egyikük sem ugrott utána. Egy szakállasodé, idősebb embernek éppen a karjára szállt a röpcédula — egész testében összerándult, s olyan hirtelen söpörte le, mintha égetné. Alig várta, hogy etek elhaladjanak. Lehajolt, és mintha csak a cipőjét fűzné, föllagos nyilasok ültek rajta, mindnyájan őt nézték. Kiugrott egy a sofőr mellől. Megállt az árok túlsó partján, s az eldobott röpcédula felé biccentett. \ — Te, gyerek!... Magyar vagy, mi? Átvillant az agyán, hogy most németnek is vallhatna magat. Ha tudná, hogyan kell németül mondani. Dünnyögött rá valamit. — Láttam, micsoda magyar vagy. Hová mész? Legalább tízen kérdezték meg tőle, mióta egyedül baktat, szembe a menekülök karavánjaival. De miből gondolhatták azok is, hogy ő magyar? Megvonta a vállát. — Hazafelé. Magyarországra. De látta már ő azt, hogy a nyilas nem elégszik meg ennyivel. Észrevette az egyenruhás nőt is. egy fiatal nőt, aki a sofőr mellett ült a fülkében, s azt gondolta: „Ügyse gombolkozok ki. Németországban ezek nem parancsolnak. Vagy legfeljebb is hátul, az,autó mögött gombólkozok ki." — Hát hogy kerülsz te ide? Töprengett egy pillanatig, rosszul ne szóljon már. r- Menekült vagyok én... De az az, hogy Itt szöktem én Pest alatt is, voltam én már odaát... — Te? Odaát? — Nem is egyszer. Persze hogy voltam. Későn vette észre, hogy rosszul szólt, mert a hytlast ez a dolog bővebben ls érdekelné. Akik a sapkáját eltették, azokat is törte a rossz, mi van odaát. A mellőző kocsik után pillantott a nyilas, majd a karórájára. Megszigorodott a hangja megint — No. lépj csak fel az autóra. Egy-kettő. Ott hátul. Majd segítenek. Nem mozdult az innenső partról. Sunyin oldalra lesett — üldözni nemigen üldöznék, de hátha utána lőnek. „Azt k'éne mondani, hogy a kutyát nem hagyhatom itt" — gondolta. — Mozgás!... Nem értesz?l A nő kiszólt a sofőr mellől: — Hagyja már a csudába azt a kölyköt, hazudozik összevissza! Épp az hiányzik, hogy eltetvezzen Itt mindnyájunkat... Lehet, hogy ez a nő volt a parancsnok. Nem látta Jól az üvegen keresztül az egyenruháját, különben sem tudott eligazodni a nyilas rangjelzéseken. De ez lehetett a parancsnok, szerencsére ez a nő. (Folytatjuk) / I