Délmagyarország, 1975. február (65. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-15 / 39. szám

Köszöntjük a városi pártértekezletet A szegedi kommunisták nagy felelősséggel készül­nek az MSZMP XI. kong­resszusára. Immár hónapok óta tanulmányozzák és vi­tatják a kongresszusi do­kumentumokat, s az általá­nos egyetértés mellett a végrehajtás iránti készsé­güket száz- meg százféle­képpen juttatják kifejezés­re. Cselekvő egyetértésnek nevezhetjük ezt a magatar­tást, hiszen tevékenységük­ben máris érezhetjük az irányelvek szellemét: ter­veiket hozzá igazítják, a brigádok újabb vállalásai ebben a keretben fogannak, s az elvárások máris maga­sabbak a munkában, a köz­életben. Rendkívül főipezsdült és tartalmassá vált a pártélet: pártértekezleteken, beszá­moló és vezetőségválasztó taggyűléseken, üzemi és in­tézményi pártértekezlete­ken a kommunisták ezrei mondtak véleményt a pártdokumentumokról, s javaslatokban, elképzelé­sekben és elhatározásokban különösen gazdag volt az eszmecsere. A pártfogóknak közel egyharmada kért szót a vitákban, s valamennyi felszólalásnak a tenniaka­rás, a cselekvésre kész egyetértés volt a legfonto­sabb eleme. „ A szegedi kommunisták ma összeülő városi pártér­tekezlete elé kerülő állás­foglalás így foglalja össze a kongresszusi irányelvekről és a szervezeti szabályzat tervezetéről folytatott ter­mékeny vita eredményét: A szegedi kommunisták egyetértettek a XI. párt­kongresszus irányelveivel, és a szervezeti szabályzat tervezetével. A célokat, a feladatokat reálisnak tart­ják, és megvalósításukban tevékenyen részt kívánnak venni. Mindezt abban a tudat­ban fogalmazták meg, hogy a kongresszusi dokumen­tumok magasabb igénye­ket támasztanak a kommu­nistákkal szemben. A párt vezető szerepének növeke­dése magasabb fokú embe­ri helytállást, fokozott poli­tikai tudatosságot, tiszta er­kölcsiséget, nagy szakmai hozzáértést és felelősségér­zetet követel a kommunis­táktól. S ezt még tetézi az az elhatározás, hogy társa­da'munk szoc'alista voná­sait erősíteni kívánjuk: na­gyobb tiszteletet kell ki­vívnunk a közösségi gon­dolkodásnak: még ébereb­ben kell őrködnünk az ide­ológiai élet tisztaságán; erőteljesebben kell fellép­nünk a szocializmustól ide­gen vonások ellen. Ebben a folyamatban, s Szeged további fejlődésé­ben kiemelkedő jelentősége van a ma összeülő városi pártértekezletnek. A gazda­sági építőmunka eredmé­nyeit, a lakosság életkörül­ményeinek változását, az osztályszerkezet fejlődését, a párt ideológ'ai tevékeny­ségét, a kulturális és mű­vészeti élet, a közművelő­dés, a tudomány és a párt­élet eredményeit és gond­jait elemzik a kommunis­ta küldöttek, s meghatá­rozzák a következő évek feladatainak rendszerét, összegezve és betetőzve azt a hosszú gondolkodási fo­lyamatot, amely Szegeden is elindult a pártdokumen­tumok nyilvánosságra ho­zatalával és vitájával. A pártbizottság beszámo­lójának ismeretében any­nyit már előre - láthatunk: Szeged minden eredményét és gondját együtt vizsgálja a pártértekezlet, különös figyelemmel a do'gozó osz­tályok helyzetére, s a to­vábbi arányos fejlődés tár­sadalmi és politikai felté­teleinek biztosítására. A legnagyobb tisztelettel és megbecsüléssel szól a be­számoló a dolgozó emberek helytállásáról, a szocialista építésben tanúsított erőfe­szítéseikről, s legfőbb cél­ja, hogy ezt az építő, alko­tó lendületet megőrizzük, és fokozzuk. A fejlődés nagy tartalékait az ember hordozza magában, s ezek­ből annál többet állítha­tunk városunk szolgálatába, minél inkább azonosulunk a párt eszmevilágával. Érdemes idézni a pártbi­zottság írásban kiküldött beszámolójának előszavá­ból: „Az alkalom, amely egybehívott bennünket, ne­vezetesen, hogy számot vessünk a X. pártkongresz­szus óta végzett munkáról, és meghatározzuk a szocia­lista építés további szegedi feladatait: felelős munka. Az idő azonban, amelyben élünk, ünnepi érzéseket kelt bennünk. A Magyar Szocialista Munkáspárt kö­zelgő XI. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója érzelmileg és gondolatilag oly közel áll hozzánk, hogy csak a két nagy esemény előtti tisztelgéssel foghatunk munkához. Hiszen erőfeszí­téseink és kommunista helytállásunk foglalata a szabad harminc esztendő, ebben mérhetjük a hatal­mas történe'mi vállalkozás, a munkáshatalom kivívása és a szocialista építés min­den eredményét. Ebben igazolódik meggyőződésünk, tudományos világnézetünk, s ebben ' nyeri el erkölcsi jussát az újjáépítés, a poli­tikai harc, a szocialista épí­tés minden fáradsága, a kommunisták és az egész dolgozó nép minden küz­delme és áldozatvállalása." Oj dolgos évek, évtize­dek elé tekintve sem mondhatunk egyebet — így lesz ez a jövőben is. Reá­lis célkitűzések, egyesített erőfeszítések, mindennapos helytállás vezet bennünket eredményre. Ennek mag­ágyát készíti a szegedi kommunisták mai pártér­tekezlete. Eredményes ta­nácskozást kívánunk a kül­dötteknek. Elutazott a lengyel küldöttség Pénteken elutazott Buda­pestről a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizott­ságának pártmunkásküldött­sége, amely Adam Kowalik nak, a LEMP varsói bizott­I sága titkárának vezetésével a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására február 10 —14. között tartózkodott ha­zánkban. A küldöttséget fogadta Párdi Imre, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság gaz­daságoolitikai osztályának vezetője. A delegáció búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Flameniczki István, a Központi Bizottság osztály­vezető-helyettese. (MTI) Szerelik a gépeket az új kenyérgyárban Magyar­francia építésügyi együttműködés Pénteken délután az Épí­tésügyi" és Városfejlesztési Minisztériumban Róbert Galley francia építésügyi miniszter és Bondor J.'zseE építésügyi- és városfejleszté­si miniszter aláírta a két or­szág építésügye közötti mű­szakirgazdasági együttműkö­dés továbbfejlesztése érde­kében folytatott tárgyalások jegyzőkönyvét. A nap folyamán a francia minisztert fogadta dr. Timár Mátyás miniszterelnök-he­lyettes. Ezt követően Róbert Galley megbeszélést folyta­tott Púja Frigyes külügymi­niszterrel. Magyarországi tartózkodása folyamán tár­gyalt Rödönyi Károly köz lekedés- és postaügyi mi­niszterrel is. A tárgyaláso kon meglelent Raymond Bressier, Franciaország bu­dapesti nagykövete. A francia delegáció meg­tekintette a Chemolimpex Thököly úti könnyűszerkeze­tes technológiával felépült szikházát. Ellátogattak az újpalotai lakónegyedbe, ahol megismerkedtek a magyar házgyári lakástíousokkal és megtekintettek egy könnyű­szerkezetes módszerrel épült óvodát. A francia de'egáció nénte­ken elutazott Budapestről. Főútvonal Emberi kéz érintése nélkül kerülnek a kenyérraktárba -majd a kész, ropogós vek­nik, ha néhány hónap múlva, előrelátható­an áprilisban működik Szegeden az új kenyérgyár. Jelenleg még jugoszláv és magyar szakemberek csoportja szereli a gépeket. A feldolgozó berendezések az ÉLGÉP Vállalat gyártmányai, a sütőtér két termóelektro alagútkemencéje és a kelesztő berendezések — amelyek a ké­pen is láthatók — a jugoszláv ipar termé­kei, értékük mintegy 155 ezer dollár. Az automata berendezés 16 óra alatt 32 tonna kenyeret tud elkészíteni, a város szükséglete pedig naponta 320 mázsa. Nem kell tehát attól tartanunk, hogy nem lesz elegendő belőle. Persze, hogy milyen mi­nőségű kenyérrel mutatkozik majd be a mindent tudó gépsor, egyelőre titok. Annyi bizonyos, hogy a miskolciak egy év elteltével már elégedettek az azonos konstrukció által gyártott kenyérrel. Aki viszont mégis ragaszkodik a korábban megszokott, vagy megszeretett minőséghez, továbbra is megvásárolhatja a kézi meg­munfcá'ású kerek kenyeret. Az új gépek beállítása ugyanis nem jár együtt a vá­laszték szűkítésével. És hogyan fogadja a vállalat az automata berendezéseket? Ter­mészetesen örömmel, hiszen a sütőipar közismert munkaerőgondjain enyhít Eredmények a József Attila Tsz-ben Zárszámadó közgyűlések Békéscsabán megkezdték a 44-es főközlekedési út átkelő szakaszának rekonstrukciós munkálatalt. Az 1977-ig tar­tó rekonstrukció mintegy 260 millió forintba kerül. Tegnap tartotta zárszám­adó közgyűlését a dorozsmai József Attila Tsz, központi gépműhelyében. A vezetőség beszámolóját az 1974. évi gazdálkodásról Szitás Ágos­ton elnök terjesztette elő. Megszoktuk már, hogy évről évre jó eredményekről hall­hatunk hírt, így történt ez most is, hiszen a tsz-gazdák igyekezete, küzdelme a föld­del, időjárással, eredményt hozott. Három nappal ko­rábban a szövetkezeti kom­munisták is megvitatták a múlt év eseményeit, elfogad­ták a zárómérleget, javasla­tukkal, véleményükkel segí­tették az idei terv megfor­málásét, természetesen fi­gyelembe vették a Közoonti Bizottság takarékosságról ho­zott határozatát, a kongresz­szusi irányelveket, nem utol­sósorban a Csongrád megyei nártbizottság 1975. évre szó­ló gazdaságpolitikai irányel­veit is. A közös gazdaság közel 3 ezer hektár területen boldo­gul, amiből az összes szántó 2 ezer 200 hektár. összes taglétszáma 747, ebből 384 tag dolgozik rendszeresen, és két alkalmazott. A közösség összes vagyona meghaladja az 51 millió fo­rintot, a halmozott termelési értéke 39 millió forint, és ami igen dicséretes, elisme­résre méltó, a küzdelmes esztendő ellenére is 5 millió 43 ezer forint a szövetkezeti eredmény, szemben az előb­bi év 3 millió 118 ezer fo­rintjával. Ez azt is ielenti, hogy bár biztonsági alapra 850 ezer forintot helyezett a szövetkezet, a megérdefnelt munka után jól alakult a ta­goknak kiosztott és kiosztha­tó részesedés. Az egy tíz­órás munkanapra jutó kere­set 127 forint. Az idei tervet is elfogadta a közgyűlés. Takarékoskod­nak üzemanyaggal és ener­giával, alkatrészekkel, éssze­rűen és tervszerűen használ­ják fel a műtrágyakészlete­ket. Előretekintenek a szőreiiek A kereskedelmi kamara szovjet tagozatának ülése Pénteken ülést tartott a Magyar Kereskedelmi Ka­mara szovjet tagozata. Ele­kes László, a Külkereske leí­rni Minisztérium főosztály­vezető-helyettese beszámo­lójában ismertette a nemrég aláírt idei magyar—szovjet árucsere-forgalmi megállapo­dást, s az ebből adódó vál­lalati és kamarai faladatokat Kiemelten foglalkozott a szállítási határidők pontos betartásával. Fönnállása óta huszonha­todik, egyben utolsó zár­számadási közgyűlését tar­totta tegnap a szőregi Egyet­értés Tsz. Azért az utolsót, mert korábban már szava­zatukat adták a tagok, hogy egyesül a szövetkezet- Kü­bekháza, Tiszasziget és Űj­szentiván közös gazdaságá­val. Eredményes gazdálkodá­si évet zárva lépnek a sző re­giek az új szövetkezet jobb lehetőségei közé: a tavalyi termelési érték 54 millió fo­rint — 4,2 millióval több, mint az előző évben volt — a tiszta nyereség pedig 8,4 millió forint a zárszámadás adatai szerint. Nehéz munka szülte a szép eredményt. A munka elis­merését jelzi, hogy 271-en kaptak jutalmat az elmúlt évben, és heten viselhetik a Mezőgazdaság kiváló dolgo­zója kitüntetést. Arról is szó esett Bódi János elnöki be­számolójában, hogy a szo­cialista brigádok vállalásai­ban 2 millió 343 ezer forint szerepelt, de a végső szám­adás 3 millió 600 ezer fo­rintot írt le. A városrész ér­dekében 1 milliót érő társa­dalmi munkát végeztek a ta­gok, a szövetkezet érdekében pedig 120 ezer forint érté­kűt, és az óvodaépítést 44 ezer 600 forinttal támogat­ták. A hozzászólók, az eredmé­nyek részletes ismeretében, előre tekintettek, arró' be­széltek, ha az eddig külön­külön minden szövetkezet­ben tapasztalt összefogás az új termelőszövetkezetnek is jellemzője lesz. tovább gya­rapodhat a közös gazdaság. Az úl lehetőségekről beszélt fölszólalásában dr. Csikós Ferenc, a városi tanács vb­titkára is. Vendégként vett részt a közgyűlésen a csat­lakozó három téesz vezetősé­ge is. Vi1 Xfto VILÁG proletárja?, egyesüljetek? 65. évfolyam 39. szám 1975. február IS., szombat Ára: 80 fillér i

Next

/
Thumbnails
Contents