Délmagyarország, 1975. február (65. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-14 / 38. szám

2 PENTEK, 1975. FEBRUÁR 81. Alföld Dorogi Imre, a szegedi képzőművészek doyenje, 85 éves. Ebből, a tiszteletet parancsoló időből mintegy hét évtizedet a festőállvány mellett töltött. Kisújszálláson született 1890. február 17-én. Gimnáziumi rajztanára, a Hollósynövendék Szunyoghy Farkas, Nagybánya szellemében, a szabad világítás színeivel ismertette meg tanítványait. A Szunyoghytól tanultak döntően befolyásolták pályaválasztását. Érettségi után a Képzőművészeti Főiskolára iratkozott be, évfolyamtársa volt Uitz Béla és Frank Frigyes. Ballá Ede osztályába került, ahol a nagybányai hatásokat háttérbe szorította az akadémikus szemlélet, viszont ezzel egyidejűleg a nagybányai törekvéseken túlmutató irányzatok (Kéve, tónűtakvolfepályáSfhosszu elismerö ™it: „A legidőre nregszaküotta a kato- ^Zt^T tdrek,véseknasóg, majd a világháború. "ek.ne,h.any lg®n "gyelemreLeszerelése után Münchenbe tépét Slkerult megfes" és Párizsba szeretett volna .., , ,, ,, menni, de - anyagiak hiá- Az 8°-es vlévek uraJk?dó nyában - mindez csak álom Á ^T a.„BaL1Ó~ maradt. Szegeden vállalt ál- tTi^^^.T^^- -tha" lást: 1919-től a városi fő- ^s°ko,n a'apul° pkf tmitásgimnáziumban tanított, és » *f L ^ Igy kepel mu" ettől kezdve összefonódott megKsnisaa Sffi8a pcdaeo- sefm?1 jssa gus es a KritiKus. munkái közül. 1957-ben az 1920-tól a mai napig ál- Ernst Múzeumban (70 múlandó resztvevője a szegedi vész kiállításán), 1959-ben a tárlatoknak. 1925-től nyaran- Műcsarnokban (Az Alföld a ta Révész Imre kecskeméti művészetben) szerepelt simúvésztelepét látogatta; ot- kerrel. Harmadik egyéni kitani tájképei ismét a nagy- állítását a Móra Ferenc Műbányai természetelvúség zeum rendezte meg 1959szellemében készültek. Ju- ben. A hatvanas évektől ishász Gyulával együtt tevé- mét expresszívebb szemlékeny szerepet játszott az Al- iet jellemzi alkotásait, kiföldi Művészek Egyesülete- emelkedő sikerrel szerepelt a nek (AME) megalakításában, szegedi művészek 1967-es 1930-tól sűrűn kiállított a budapesti bemutatkozásán. Nemzeti Szalonban és a Mű- A Kortársban Tusnádi Atticsarnokban is. Törtenelmi ja Dorogi művészetét a tárgyú képein meg a csillogo nagybányai hagyományok barna alapon a rembrandti expresszív irányba való tohagyomány, a feny-árnyek vábbfejlesztéseként méltatta, hatáson alapuló plaszticitós kára"törekvőr festésmódjlá £ ^vL fokozatosan expresszivitássá! 'ZgfcFSSt otvozodott. szeternben a helyi jelleg kiA 30-as évek derekan kez- domborodjék. Diákkorom óta dődik művészetének impresz- az Alföld ihletett. Ezzel vaszionista korszaka, melynek gyok összenőve. Ennek foríő ihletője a Tisza volt. A máit, hangulatait, embereit folyó fényei, páraja es taj- érzem át mindig..." A 80 képi szerkezete hosszú időre éves művész tiszteletére Szelekötötte művészi fantáziá- gg(j városa 1970-ben nagv ját: ebben az időben már visszatekintő kiállítást renországosan számontartott dezett, ekkor kapta meg a művész. 1934-ben beválasz- Munka Érdemrendet, és a tották a Magyar Képzőmű- város alkotói díját, vészek Egyesületébe, 1938- Ma is új alkotásokkal lepi ban pedig a Velencei Bien- meg a szépségkeresőket. Bénáién szerepelt tegségéből fölépülve ismét 1942-ben gyűjteményes ki- állványra helyezte a félbeállílást rendezett a Kultúr- hagyott vásznakat: vidám palotában, majd tagjai sorá- hangulatú szüretelők és az ba választotta a Dugonics értelmetlen halálba kergetett Társaság, és a Tömörkény- szegedi „boszorkányok" beünnepségek keretében Doro- fejezésén dolgozik. 85. szülegi válogatott munkáit is tésnapján jó egészséget és bemutatták. Érdemes idéz- újabb műveket szülő, terménünk a magyar múvészettör- keny alkotóerőt kívánunk ténet legalaposabb ismerő- Dorogi Imrének, jének, Szentiványi Gyulának Laczó Katalin Tudományos tanácskozás Csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében megkezdődött a Béke-világtanács, az Országos Béketanács és az akadémia Világgazdasági Kutató Intézete által rendezett háromnapos tanácskozás. Ezen nemzetközi munkacsoport foglalkozik a fejlődő országok problémáival és a fejlődési világkonferencia előkészítésével. A munkacsoport ülését —, amelyen nagy számban vettek részt elsősorban a fejlődő országok képviselői, — Berend T. Iván akadémikus nyitotta meg, majd Sarlós István, a népfront Országos Tanácsának főtitkára, Jüan Fernandez Lopez, az UNCTAD képviselője és Romes Chandra. a Béke-világtanács főtitkára üdvözölte a tanácskozást. A vitaindítót Bognár József akadémikus tartotta. A Béke-világtanács Elnöksége dr. Sík Endrének, a Béke-világtanács Elnöksége tagjának, az Országos Béketanács nemzetközi Lenin-békedítós elnökének — a nemzetközi és a magyar békemozgalomban kifejtett eredményes munkája elismeréseként — a BVT legmagasabb kitüntetését a Joliot Curie aranyérmet adományozta. Gyerünk színházba! A résztvevők többsége színházban találkozzanak, vészetek szómára közömböúgy gubbasztott a terem- „Itt nem vagyunk érdeke- seknek — szerintem, nincs ben mint szófukar horgó- sek — agitált Kovács Já- így, a módszerekkel van szok a vízparton. Figyeltek, nos —, nézzenek meg ben- baj. Hiányzik a megfelelő Mégis, az ötvenpercesre nünket az előadáson." Eny- propaganda. Két generáció tervezett, jó kétórásra el- nyi szempár kereszttüzében ült a teremben; a szakhúzódott munkás-színész csakugyan talány, miért munkástanulók eljutnak találkozóról olyan érzéssel mozdulnak oly nehezen pár ugyan színházba, de a szertávoztunk, hogy soha aktj- száz méterre odébb, ahová zőkröl, vabb közönséget az ilyen passzív hallgatóságnál. A darabokról keveset elvisz a villamos. Szóba ke- tudnak, szívesen vennék az rültek a körülmények. A előzetes információkat, azprogram este hétkor kezdő- munkásszállóban vidékiek tán szót. kérnének az ütődött, azzal a kikötéssel, laknak, hétvégeken haza- lagos értékelésnél. Valóban, nyolcra befejezzük, a szom- utaznak a családhoz, hét- mi akadálya, hogy a színszédban Láng Vince búcsú- közben fárasztó a műszak, házi műsorfüzetet azok is zik a tévénézőktől, átenged- néhányuknak a húszon- olvassák, akik még nem a terepet. És kilencig négyórázás, pihenésre a kö- láttak előadást, vagy ott a tetlen tétlenség, barkácso- helyszínen, jük maradtunk, mert marasztalták a színészeket. Nem műsort vártak feltétlenül; munka csábít, egyszerűen Zsadon Andrea és Vághe a diókbérletelás, motor vagy a maszek seknek, rövid tájékoztató " hangozzék el, mielőtt felnem ismerik a szabad idő megy a függöny. Aprósályí Gábor elénekelt egy- kitöltésének azokat a lehe- gok, közönségszervezés, a egy áriát a Don Pasqualé- tőségeit, melyek valamikor színházba szoktatás paszból (Makláry László kíisér- kimaradtak az életükből, tillái. ^te zongorán), Kovács János És bénít a megszokás: el- Ne fecsegjünk annyit, filmforgatásairól, kedvenc eddig nem volt módjuk, al- gyerünk színházba — szöszerepeiről mesélt, Tiborc- kalmük hozzászokni, tehát gezte le egy idősebb munról főleg, a sok évvel ez- nem járnak színházba. Ké- kás az ankét végén. Szótlaelőtti kamaraszínházi Bánk nyelmesség, televízió, kár- nul rábólintottak. Csak Mebánból — feszülten hallgat- tya, nagyfröccs. Mert abban lis Gábor zsörtölődött, hiták. Ám a DÉLÉP egyetértettünk: a színház szen ebben már a múltkor munkás- olcsó, nem anyagi kérdés, megállapodtak. Mindazonszállásóra mégsem ezért Figyelmükből, a csendből által biztosra veszi — tán szervezi Melis Gábor a is kihallatszott kíváncsisá- nem egészen alaptalanul —, programokat. Azt szeretné guk, érdeklődésük. Valaki hogy legközelebb konkrét a hónapról hónapra idelá- rezignáltán fölemlítette, élményről, látott előadásról színész- nehéz esetnek tartják az is vitatkozhatnak... építőket, a kultúra, a mutogató maroknyi csoport, hogy odabenn, N. L írószerek exportja Az idei tervek szerint mintegy 40 százalékkal növeli dollár viszonylatú exportját az írószer Szövetkezet. A kollektíva, mint Európa egyik legnagyobb írószergyártója, tavaly 500 000 dollárért, és csaknem kétmillió rubelért szállított külföldre különféle golycstollakat, rostironokat és kisebb irodagépeket. Varázslat - tápszerrel már megcsúfoló valamit. A tettes hát azonban még mindig ismeretlen, ugyanis a baromfinanem Nem tudni, akad-e a me- a torkokon lecsúszni gyében olyan család, ame- nem igen akart. Mert lyik jó két Jiete megízlelte az ilyen az ember, rögtön el élelmiszerüzletek új külön- veszíti a talajt a lába alól. feldolgozó vállalat — legességét, és azóta a lábát mihelyt valami egészen vá- gyon tapintatosan — ÍC leiái-ia hoev csak még ratlan benyomás éri. Pél- fedte fel kilétét, noha mégis iejaija, nogy csa* meg ^ ha szemg kétséget ki_ tehette volna. Annyit tudegyszer ilyenhez hozzájus- ^^^ csirkecombokat és tunk meg csupán levelükből, son. Arról a bizonyos -szárnyakat lát, az orra, íz- h<my „megyénk egyik térszárnyakat és labakat nó- érzéke pedig azt sugallja. mPlőszővetkezete van szó, hogy ez bizony mégis hal. eX0STO e vesztett halról amely, ha el is jutott a vasárnapi megterített asztalig. Valutát hozó nyulak Több mint négy és fél növeljék az állományt. Erre millió forint értékű nyu- azért is szükség van, mert lat, kerek számban 13 ezer az ismétlődő árvizek a fodarabot „hálóztak be", il- lyók hullámtéri szakaszain letve'szállítottak el élve a most már több évben megCsongrád megyei vadásztár- tizedelték az apróvadakat. saságok a MA VAD kőzvetítésével. Ezzel véget ért az Pályázatok Fényképes krónika címmel augusztus 31-ig kell bekülhirdetnek pályázatot felsza- deni a pályázatokat. Az badulásunk 30. évfordulója eredményhirdetést tanévzárás tiszteletére Csongrád megyei előtt, illetve az októberi múiskolák diákjainak. A pálya- zeumi „ hónapban rendezik műveknek legalább száz meg. Bővebb felvilágosítást a fényképet tartalmazó gyúj- szegedi Móra Ferenc Múzeteményből kell állniok, a te- um ad. ma: Csongrád megyében le- A pályázatokat közösen játszódott események, nép- hirdpttp mpe a meffvei tarajzi, viselettörténeti, hely- blrdette me_g a megyei ta történeti felvételek, különö- nács vb muvelődesugyi oszsen a fölszabadulásról és a tálya és a Csongrád' megyei földosztásról, de az egész Múzeumok Igazgatósága, anyag a múlt század végétől Summa, summárum, hány ezren valami boszorkányságnak estek akkor áltakarmányozási hibát követett el és né- ennek következtében alakult ki a csirke kellemetlen szaga s íze." Ez a termelö„ _ „, szövetkezet az egész tedozatul a megyében. S hogy nyészid- ^ úgynevezett ki uzott ilyen rossz tréfát inditótápot etetett a csirkékvelük, nem tudjuk egészen kel a neveló-, illetve a tebiztosan, már nyomon já- nyészidő végén használatos runk a Postaláda cikkére ér- hizlalótáp helyett. De megkezett levelek jóvoltából. Az nyugtató: az ismeretlen terÉLIKER, az Élelmiszerel- melőszövetkezet elnöke — lenőrző és Vegyvizsgáló In- szintén azonnal — személyetézet és a Szentesi Barom- Sen intézkedett a takarmafifeldolgozó Vállalat azon- nyozási receptúra megválnál válaszolt a panaszra, s toztatására. valamennyien biztosítottak bennünket és az olvasó- boszorkányos kat, mihelyt hírét vették a tönkremenne Még szerencse, különben gyorsasággal a szövetkezet, halízű csirkének, azonnal ha csak nincs ez ellen is intézkedtek — ki-ki a maga valami csodatevő varázsmódján —, vonják ki a for- szerük, galomból ezt az érzékeket Ch. A. 1950-ig tartó időszakot ölelje föl. Eredményhirdetés április 4-én. önkéntes gyűjtőknek, honismereti és más szakköröknek hirdetnek néprajzi és nyelvjárási gyűjtöpályázatot, nyomtatásban még meg nem jelent, eredeti helyszíni gyűjtésen alapuló dolgozatok írására. Az ajánlott tételek között szerepel a hagyományos paraszti gazdálkodás munkamenete, szókincse, egy helység határának földrajzi nevei, paraszti életrajz, családtörténet. Levéltárban felkutatott, a régi népéletre vonatkozó kiadatlan anyaggal, illetve ilyen forrás elemzésével is lehet pályázni. A munkákat két példányban kell elkészíteni, s ifjúsági és felnőtt kategóriákban értékelik. Az előbbi tagozatra április 30-ig, a felnőttekére Láng Vince hazaért idény legtöbb pénzt hozó szakasza, a vásárlók ugyanis a tőkés piac országai. Ebben a szezonban is kíméletet kaptak a tapsifülesek, nagyon keveset lőttek ki közülük. Elsődleges cél volt ugyanis az export teljesítése, amelynek maradéktalanul eleget tettek a megye vadásztársaságai. Ugyanakkor sikerrel járt az a törekvésük, hogy tervszerű gazdálkodással tovább Bővítik a turistaszállót déget tudtak elhelyezni. A korszerűsítés és a bővítés A Bakony festői szépségű kiránduló és üdülőhelyén, Bakonybélen rövidesen be- befejezése után — zömében fejeződik a turistaszálló bő- 2—3 ágyas szobákban — vitése. A régi szállóban egy- negyven vendég elszállásoidejűleg mindössze 13 ven- lására lesz lehetőség. Bizony jókora vargabetűk- rül. Valószínűleg ez a soro- események valódi szereplőikel, kacskaringókkal, végül zatok népszerűségének titka, vei csak ritkán esett meg. mégis csak haza ért Láng (Es persze az is valószínű, De ez kalandfilm volt. Vince. Ennek azért van je- hogy az olyannyira keresett Olyan, amely azonban emlílentősége, mert a pesszimis- „igazi" tévés műfajt egyszer tett vonzerejét, valóságra tább nézők nemigen hittek megtalálják a szakemberek, emlékeztető hatását annak benne. Akadtak tiszteletre- mondván: ilyen mindenek- köszönheti, hogy mindig a méltóan naiv rajongói ls, előtt a sorozat.) Az Egy óra sajátosan magyar nézőponakik körmüket rágva izgul- múlva itt vagyok esetében tokból szemléltette a nemtak életéért — már a sorozat nemcsak az azonos szerep- zetközi küzdőtereket. Az eseközepén. Eszükbe sem ju- lők miatt maradt a készülék mények kalandfilmes újratott, hogyan csinálhatnának előtt a törzsközönség, ha- szervezésével, az arányok, még öt részt az alkotók — nem azért is, mert az epizó- hangsúlyok megváltoztatásáLáng nélkül. Most pedig, a dok sok szállal kapcsolódtak val, de valóságra utalóan kevégén, minden bizodalmu- egymáshoz, a kíváncsiságot rültek filmre, az ellenállók, kat veszítve, idegesen néz- az újabb és újabb kalandok, a felszabadítók között harcoték, hogy hősünk a teher- a következmények tartották lók, a velük szimpatizánsok, autójával pont azon a mezőn ébren. a tanácstalanok is. Az egyik mászkál, ahol éppen minden És bármennyire a kaland- 0idal) amelynek képviselői talpalatnyi földet megforgat- filmek törvényei szerint . . „ . nak a lövedékek. Hál' Isten- szervezte Pintér József író blzony nem sok magyar nek folyton ott robbant, ahol és Wiedermann Károly ren- filmben szerepeltek eddig, már nem volt autó... dező az eseményeket, a film A sorozat közönsége nem A tévésorozatok sajátossá- mégis képes volt érzékeltet- utolsósorban a vérbőn koméga, hogy a nézők — akar- ni, hogy volt idő, amikor ef- diázó Harsányt Gábor szíják vagy nem — kedvtelve féle „kalandokért", sajnos, porkázóan ötletes, magával vagy unottan, aggódva vagy nem moziba kellett menni, ragadó játéka miatt is kitarbosszankodva, de követik sem a tévé elé. Ez volt a so- tott. Talán kivétel nélkül szereplőik sorsát. A heten- rozat másik vonzereje. Az minden szereplő színészt dikénti találkozások olyan bi- idén, a felszabadulási évfor- csérét illet, Harsányi mellett zalmas közelséget teremte- dulón közvetített epizódok- mégis ki kell emelni még nek a jól-rosszul kitalált fi- ban, a háború minden emlé- Gyenge Árpád, Márkus gurákkal, amilyent a valódi, kezetesebb, vagy számunkra László, Kállai Ferenc teljehús-vér embertársakkal né- fontosabb színterére eljutott sít menyét, melyeknek csak ritkán sikc-_ a főszereplői ami a valódi S. E.