Délmagyarország, 1975. február (65. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-01 / 27. szám

65. évfolyam 27. szám 1975. február 1., szombat Ára: 80 fillér VILÁG PROLETÁRIAI, EGYESÖLJETEK! Apro Uraid! látogatása Kétnapos látogatásra csü­törtökön délután Szegedre érkezett Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, az országgyűlés elnöke, Szeged l-es számú országgyűlési választókerüle­tének képviselője. A vendé­get dr. Komócsin Mihály, az MSZMP Csongrád megyei bi­zottságának első titkára, dr. Perjési László, Csongrád megye tanácsának elnöke, Török József, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára és Papp Gyula, a szegedi városi tanács elnö­ke fogadta és tájékoztatta a megye és Szeged politikai, gazdasági és kulturális életé­nek fejlődéséről, helyzetéről, valamint a következő idő­szak fejlesztési, beruházási lehetőségeiről. Tegnap, pénteken reggel s Taurus Gumigyárba látoga­tott Apró Antal, ahova elkí­sérte Török József, Papp Gyula, valamint Berta Ist­ván, a szegedi városi pártbi­zottság osztályvezetője és dr. Kakuszi László, a megyei pártbizottság osztályvezető­helyettese. A gumigyárban dr. Bánsági Tamásné főmér­nök éa Klötzl János, a gyári pártszervezetek titkára fco­zőntötte és tájékoztatta a megjelenteket a szegedi gyár munkájáról. Elmondta töb­bek ' között • a fomémöknő," hogy-jelenleg a gumigyárban az a legfontosabb törekvés, hogy az új termékeiket kor­szerűbbé tegyék, és egyre többet exportáljanak a tőkés országokba. Ilyen termékek: a mélyfúrótömlők, a heve­derek és a hidraulikákhoz használatos tömlők. A hid­raulikus tömlők és a mély­fúrótömlők gyártásánál sze­retnének hosszabb méretek­kel jelentkezni, ezért 60 mil­lió forint költséggel megna­gyobbítják a gyártócsarnoku­kat Terveik között szerepel az is, hogy Makón üzemet lé­tesíi enek. A beszélgetés során a gon­dokat sem rejtették véka alá a gyár vezetői. Jobb anyag­ellátást szeretnének, olykor akadozik az együttműködés a KSZV szegedi üzemeivel is, ahonnan a hevederekhez és a más termékeikhez textíliát vásárolnak. Azért is igen fon­tos volna a zavartalan alap­anyag-ellátás, mivel néhány szabadalmazott terméküket szívesen vásárolják a tőkés piacon, legutóbb például az amerikaiakkal kötöttek szer­ződést 26 ezer folyóméter acélbetétes tömlőre. S talán egyetlen számadat jól illuszt­rálja az értéket is: egy fo­lyóméter ilyen minőségű tömlőért 100—130 dollárt fi­zetnek. Apró Antal érdeklő­dött a gumigyári pártszer­vezetek munkájáról is. A párttitkár elmondta, hogy három alapszervezetben 113 párttag dolgozik, s a nemré­giben megtartott vezetőség­választó tagevőléseken élénk vita és pezsgő pártélet ala­kult ki a tagság körében, akik egyetértésüket fejezték ki a kongresszusi iríni/elvek­kel kapcsolatban. Aoró An­tal és Ms-Srete ezután meote­kintotf a gyártócsarnokot. ahol több munkagéonél és gyártmánvnál hosszabban el­időztek. A gyár vezetői be­mutatták azokat a mélyfúró­tömlőket, amelyeket éppen akkor raktak vagonokba, hogy útnak indítsák Indiába és Marokkóba. Látogatás s szalámigyári űj üzemekben. Dr. Piros László igazgató és Juhász István főmérnök a húsüzemben bemu­tatja a gyártás folyamatát. Somogyi Károlyné felvételei Az újszegedi városnegyedben, a 212-es jelű épületnél. A déli órákban a Csöng- szalámi gyártásában is re rád megyei Állatforgalmi és kordot értek el, mivel tavaly Húsipari Vállalat szegedi 550 vagon Pick-szalámit ké­gyárába, a vágóhídi építke- szítettek és adtak el a ha­zésekhez, a vállalat új köz- zai, valamint a külföldi pia­pontjába látogatott Apró con. A jelenleg folyó építke­Antal. Az újjáépülő gyár zések később azt eredménye­előtt dr. Piros László igaz- zik, hogy évente 1000 vagon gató és Bálint László, a vál- szalámit gyártsanak Szege­lalati pártbizottság titkára den. Ezzel majd növelni tud­köszöntötte a vendégeket, ják az exportot, és javítani majd tájékoztatót adtak a a hazai kínálaton is. kiemelt beruházásról. Dr. Pi- Részletesen érdeklődött ros László elmondta, hogy az Apró Antal a beruházások ismert értékesítési nehézsé- helyzetéről, az árak alakulá gek ellenére vállalatuk ered- sáról, és a határidők betar ményesen zárta a múlt évet. tásáról. A gyár igazgatója Az itt folyó beruházás bizo- elmondta, hogy eddig elké­nyítja, hogy a húsipar lépést szültek a húsfeldolgozóval, a kíván tartani az állattenyész- sertésvágóval, a zsírfeldolgo­tés fejlődésével, mert csak zóval, az energiaszolgáltatás­iét; valósulhat meg a hazai húsprogram. Tavaly a szege­di és a vásárhelyi vágóhida­kon rekord mennyiségnek számító; 401 ezer darab ser tést vágtak le, és dolgoztak fel. Azzal, hogv a szegedi vá góhídon átadták az új hús­feldolgozó üzemet, megjavult Csongrád megye és Szeged város lakosságának ellátása Az új üzem jól bevált; na ponta 2—3 vagon hús- és hentesárut készítenek itt. A Rekonstrukció a malomiparban Felújítják a szegedi takarmánykeverőt Dr. Bagi József, a Gabona Tröszt vezérigazgató-helyet­tese pénteken ismertette a sajtó munkatársaival a ga­bonaipar helyzetét, feladata­it. A vállalatok az elmúlt évi gabonatermésből 536 000 vagonnyit vásároltak fel. A készlet zavartalan és jó mi­nőségű lakossági és ipari el­látást tesz lehetővé. A megnövekedett állatállo­mány takarmány igényei fo­kozódtak, a mezőgazdasági üzemek szükségleteit a válla­latok kielégítették. A kisál­lattartók takarmányellátását összességében szintén meg­oldották, helyenként azon­ban a kínálat — a készletek nem megfelelő összetétele miatt — nem volt összhang­ban a kereslettel. A tröszt növekvő takarmányértékesí­tési feladatait jelzi, hogy egy év alatt csaknem 60 000 va­gonnal nőtt a gazdálkodók­nak eladott takarmány mennyisége. Tavaly például 105 000 vagonnyi különféle takarmányt vásároltak a kis­állattartók, csaknem 50 szá­zalékkal többet, mint egy év­vel korábban. I975-re áz igények alapján 270 000 vagonnyi táp-, kon­centrátum, és dúsított takar­mányliszt gyártását irányoz­ták elő, ez csaknem 20 000 vagonnal több az elmúlt évi­nél. Az élelmiszeripari, vala­mint a mezőgazdasági szük­séglet fedezése érdekében az iparban korszerűsítésre ke­rült sor. Húszmillió forintos költséggel rekonstrukció fe­jeződik be a budai malom­ban, valamint a veszprémi, a siklósi és a kaposvári üze­mekben. Hasonló nagyság­rendű költséggel felújítják a szegedi, a soltvadkerti és a mernyei takarmánykeverő üzemeket. Krónikus gond az iparban a tárolóhelyhiány. A helyzet javítására idén az állami cél­csoportos és a vállalati beru­házások keretében összesen 20 000 vagon befogadó ké­pességű vasbeton- és fémsilót adnak át, ezzel 260 000 va­gonra nő az ipar tárolókapa­citása Szeghalmon, Marcali­ban, Nyíregyházán és Hód­mezővásárhelyen egyenként 2000 vagonos, Karcagon pe­dig 3000 vagonos silókat ad­nak át. (MTI) Bővült a választék Belkereskedelmi tanácskoxás A IV. ötéves terv eddig tás színvonala, ami különö- Az 1975-ös évi vállalati üz~ eltelt időszakának eredmé- Kn fontos, hiszen a dolgozók letpolitika kialakításánál a mintegy 36—37 százaléka — en a csecsemő- és gyermek­ruházati, valamint a kisma­mák számára készült ruhá­(Folytatás a 2. oldalon.) nyeiről, és az idei feladatok ról országos értekezletet tar- m tottak pénteken a belkeres- 1.2—1.3 millió ember - ét­kedelem vezetői a MOM kezik rendszeresen munka­^zakasits Árpád úti művelő- helyén. dési központjában. A tanácsi- A ^h^tj termékek kis­kozáson részt vett és felszó- kprp„kedelmi értékesítése ialt Huszár István miniszter- Kereskedelmi erteicesitese elnök-helyettes. azonban kisebb ütemben Szurdi István belkereske- emelkedett a tervezettnél, a delmi miniszter bevezető elő- 37 százalék helyett alig 21— adásában elmondotta: az el- 22 százalékos a növekedés. A reskedetem tizében rikere- -házati kereskedelemnek sen teljesítette feladatait. A újabb, fontos és örvendetes kiskereskedelmi áruforgalom feladata, hogy a növekvő növekedése túlhaladta a IV. népszaporulatnak megfelelő­ötéves tervidőszakra előirt mértéket, a növekedés üteme évi átlagban mintegy 6 szá­zalék. Javult a fogyasztási zikkek áruválasztéka, minő­sége és korszerűsége, az ér­tékesítés is kulturáltabb lett. A kiskereskedelmi forgalom különösen 1974-ben emelke­dett. A kiskereskedelmi áru­választék szélesítésére az im­oortáruk részaránya az utób­bi években elérte a 16—17 százalékot, s bár a hazai ter­melők. elsősorban ruházati és oz élelmiszeripar erőteljeser bővítette termékeinek vá­lasztékát. a még jobb kinálal érdekében, az importra to­'ábbra is szükség van, főleg a szocialista országokból. A IV. ötéves tervben köz­*onti támogatással ugrássze­rűen fejlődött az ország ke­reskedelmi hálózata, több száz új üzlet, vendéglátóhely, s néhány szálloda is épült Az élelmiszer-ellátás évek éta kiegyensúlyozott. Javul ? korszerű, egészségesebb táp­lálkozáshoz szükséges élelmi szer kínálata. A tej és tej 'enriékek fogyasztása az utóbbi négy év alatt 10—11 százalékkal nőtt, s jelenleg a 'anulóknak körülbelül egy harmada fogyaszthat tejet az 'skolákban. Több fogy kon­zervből ls, tavaly 40 száza­lékkal többet vásároltak, mint 1970-ben. Jelentősen ja­vult a munkahelyi vendéglá­biztonságos áruellátás felté­teleinek megteremtésére tö­rekszenek a vállalatok. Ki­emelt feladat, hogy folya­matod, kiegyensúlyozott áru­ellátást biztosítsanak vala­mennyi csecsemő- és gyer­mekellátási cikkből. Idén éa a következő években a mű­szaki fejlesztésben az eddi­gieknél is gyorsabban kell haladni, ez ugyanis alapvető feltétele a növekvő forgalom zökkenőmentes lebonyolítá­sának, és a kulturáltabb ki­szolgálásnak. A tanácskozáson felszólaló zati cikkekből jobb kínálatot Huszár István, a Miniszter­teremtsen. tanács elnökhelyettese, a kor­A vártnál nagyobb ütem- mány nevében köszönetet ben növekedett a lakosság mondott a belkereskedelem ellátása tartós fogyasztási dolgozóinak elmúlt évi ered­cikkekkel a IV. ötéves terv ményes munkájukért, és az eddig eltelt időszakában. idei év sikeres kezdéséért. Szállítják a hajtatott retket Vetik a hidegtúhás primőrt KGST-bulletin A KGST végrehajtó bizottságának határozata alapján megjelent a KGST-bulletin első száma. Célja a KGST-or­szágok gazdasági, tudományos-műszaki együttműködési kérdéseinek ismertetése, a komplex program végrehajtásé mk és & KGST terveinek, működésének bemutatása. (MTI) A röszkei Kossuth, a sze­ged-mihályteleki Üj Élet, a forráskúti Haladás Tsz ter­málvízzel fűtött fóliasátrai­ban már javában szedik a piros retket. Naponta húsz­ezer-huszonötezer csomót jedtebben foglalkoznak ter­mesztésével. Csaknem min­denütt meghonosodott a Röszkén már régóta ismert „agrotechnika": szemenként ragasztják fel a magokat vé­kony papírlapokra. Ezeket adnak át a Szövetkezetek szétteregetik, földet, homo­Csongrád megyei Értékesítő Központjának. A jövő héten tovább növekszik a primőr mennyisége és a azatymazi tranzit telepről már önálló „retek-vagont" indíthatnak a külföldi megrendelőkhöz, az NDK-ba és Csehszlovákiába A kiskertekben a szövetke­zeti tagok hidegfóliás ter­mesztést folytatnak és még vetik a magot. Szeged és Rö6zke a tavaszi primőr ha­zája, de már Mórahalmon és kot hintenek rá, majd meg­locsolják. Így aztán gyorsan haladnak a vetéssel, különö. sen ha olyan kedvező az idő. járás mint ezen a télen. A fóliasátrak kilencven száza­léka alatt már a földben pi­hen a mag. A kistermelők a kőző­gazdaságokon keresztül érté kesítik az árut, ami nagy se­gítséget jelent nekik, s egy­szerűbb ügyintézést a felvá­sárló vállalatnak. A terme­lők és értékesítők egyaránt Damaszékea tt egyre kitér- korai termést várnak.

Next

/
Thumbnails
Contents