Délmagyarország, 1975. január (65. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-01 / 1. szám

10 SZERDA, 1975. JANUÁR I. SPORT * Régi idők focija Elmondja Kalmár György Bizonyára kevesen vannak Többször sikerült gólrekor- pályafutása alatt sok tapasz­Szegeden, akik ne ismernék dernek lennem. Amikor vissza- talatot szerzett. Hogyan látja Számottevő eredmények Cruyff — harmadszor! Kalmár Györgyöt, az egykori kitűnő labdarúgót. Elég csak a nevét kimondani, s máris pereg a gondolatbeli film­szalag, a „régi idők focijá­ról". A napokban ellátogatott kerültem Szegedre, Marko- a ma labdarúgását, mi az vics Szilárd, a Szeged FC oka a visszaesésnek? elnöke leigazolt. Ekkor volt Szegeden a fénykorom. Az 1941/42-es bajnokságban 35 góllal magyar gólrekorder szerkesztőségünkbe, és ismét lettem, olyan játékosok előtt, — Ha egy Balczó, egy Gyarmati, vagy egy Hargitay úgy készülne a versenyekre, mint egy labdarúgó, akkor felelevenedtek az emlékek. mint Zsengellér, Sárosi, — Hogyan is kezdődött? - Már 14 éves koromban - ~ MikoT ^ezte be *áté az SZTK játékosa voltam. Mi, labdarúgók építettük a — Abban az évben, ami­kos-pályaf utasát? uo uoiii. latcnuoa vuiiain. A Francé Football francia labdarúgó sportszaklap ha- Hunyadi téri pályát. Akkor kor gólrekorder lettem! Meg­gyományos év végi szavazá- az is nagy élmény volt, ha nősültem, majd sport- és di­sa alapján Johann Cruyff az két nagy fűzős tojáslabdát vatáru szaküzletet nyitottam 1974. esztendő legjobb euró- kaptunk, s déltől estig rúg- a Széchenyi téren, pai labdarúgója. A holland hattuk a bőrt. A Hunyadi té_ _ , ki tÖTténet Tudnij> ak labdarúgosztár — aki jelen- ren. az SZTK-ban 19 éves • • ,! torttí"-et; Tudni, ak leg a spanyol FC Barcelona koromig játszottam, ésdéUe- hO0V 11 fgyereket szeretett talan ami játékosa — X971 és 1973 után rületi bajnokságot nyertünk, harmadszor a kontinens leg- jó gárda volt. Mindenki jobbja, s ezzel megelőzi az emlékezik az akkori fiatal — Ez valóban így volt. eddigi „csúcstartót", a spa- SZTK-csatársorra: Kalmár, Mégiscsak egy típus-labdarú­nyoi Alfredodi Stefanót, aki- Solti, Horváth, Heim, Tom- gócsapat sikerült. Egy kapus, volna, azaz csapatot? — Ez valóban igaz, hogy nincs tehetség a mai játékosokban, csak nem használják ki a tehetségüket. A visszaesés oka? Én nem ezt mondanám. Szerintem a többi ország válogatottja fejlődött, mi meg egyhelyben maradtunk. A mai futball­ban négy alapszabály van. kis történet. Tudni, akarni, bírni kell, s a legfontosabb a egy labdarúgó- taktika. Ha ezekből csak egy is hiányzik, már döcög a sze­kér. — Mi a véleménye a kő­nek kétszer (1957 és 1959) ju­tott ki ez a megtiszteltetés. A listán a második hely a vi­lágbajnok csapat legjobbjá­nak. Beckenbauernak jutott. Íme a szavazás végeredmé­nye: i. Johann Cruyff (FC Bar­celona) 116, 2. Beckenbauer (Bayern München) 105, 3. Deyna (Legia Varsó) 35, 4. Breitner (Real Madrid) 32, 5. Nee.skens (FC Barcelona) 21. 6. I,ato (Stal Mielec) 16, 7. Müller (Bayern München) 14, 8. Gadocha (Legia) 11, 9. Bremner (Leeds) 9, 10—12. Sparwasser (Magdeburg). Ed­ström (Eindhoven), Vogts (Mönchengladbach) 4—4 pont. » Az ISK (Internazionalen Sport-Korrespondenz) a ha­gyományoknak megfelelően az évi eredmények alapján elkészítette a labdarúgó-vá­logatottak világrangsorát Az ISK sorrendje: 1. NSZK. Hollandia, 3. Lengyelország, 4. Brazília, 5. NDK, 6. Svédország, Jugo­szlávia, Argentína, 9. Skócia. Anglia, Spanyolország. Bel Kalmár. Solti, Heim, Tombácz egy hátvéd, egy fedezet, s egy csatár. Igaz nem mind lett labdarúgó, de Marci fi­am ragyogó asztaliteniszező és szobrászművész, Gyuri, az állam- és jogtudományi egye­temen végzett, a Royal Szálló főportása, nyolc nyel­vet bcs2él, János fiam szin­tén művész, a szakácsmester­ség művésze, a Kemping csárda vezetője, Gabi, Bu­dapesten él, egyedül ő volt labdarúgó, sajnos nem jutott el a csúcsig, mert jobban szerette a szórakozást mint a sportot — Kalmár György nem tudott elszakadni a labdarú­gástól. Az aktív játék befeje­zése után edzői minősítést szerzett. Edzői állomásai? Horváth, — Két évig a messze — kitűnő Ázsiában, Burmában voltam Hogyan látom a SZEOL Jö­vő jé t? fiatal csatársor volt! Kangunban. Itt szövetségi ed- «K^.SÍ búcz. Azt hiszem ma az él- zoi tisztet töltöttem be, s ed- s2i-e a magyar labdarúgás vonalban is megállná a he- zői tanfolyamokat vezettem, lyét. 19 éves koromban Pályafutásom alatt a legna­Svájcba hívtak. A Lousanne csapatában két évig játszot­tam. Ezután ismét hazajöt­tem, s a Szeged FC-hez szer­ződtem. Fél év elteltével az­gium, Ausztria, 14. Görögor- tón a csapat olyan nehéz szág. 15. Románia, Csehszlo- ^ffrlnc^t vákia, Franciaország, Ma- gi túra után, úgymond jó gyarország, 19. Bulgária, pénzért „eladtak" a Rouan­iOlaszország. Chile, Uruguay, nak. Akkor még én sem gon­23. Észak-Írország, Szovjet- doltam, hogy 5 évet fogok el­unió, Svájc, Írország, Portu- tölteni francia földön. Két gália, Törökország, Wales, 30. évig Rouan-ban, két évig Dánia, Ausztrália, Finnor- Roube-ban, egy évig pedig a szág. Reims csapatában játszottam. Az óév sportja — képekben Szeged 1974-es rangos sporteseményeit villantjuk fel képekben. Július 20-án a nemzetközi maratoni versennyel kezdődött az ünnepi hetek sportprogramja. Az angol Hill és a svájci Dachler a 10-es kilométerkőnél még együtt fut. A győzelmet aztán az angol hosszútávfutó szerezte meg. Második képünknek azt a címet is adhatnánk: Cros­sozók a tetőn. Az országos salakmotor-bajnokság harmadik fordulóján a szegedi Zahorán László vezeti a mezőnyt. A Széchenyi tér betonján a gokart-verseny nemzetközi me­zőnye rója a köröket. Augusztus 10. Az év legjelentősebb ügyét? — Őszintén megmondom, eddig nem láttam, hogy előbbre jutottunk volna. Olyan gyenge színvonalúak a mérkőzések, hogy azok már kritikát sem érdemelnek. — Hogyan látja a SZEOL jövőjét? — Az NB II-ben megfelel, az NB I-ben gyenge. — Deák Ferenc egy bajno­ki szezonban 59 gólt rúgott. Ezért díszes serleggel ju­talmazták meg. Kalmár György is volt gólrekorder, milyen emléket őriz, ezért a dicséretes teljesítményért? — Én vidéki labdarúgó voltam. Nekem úgy látszik nem járt trófea. Én most mégis felajánlok annak a ^ szegedi NB l-es játékosnak A legnagyobb pofont Szege- egy gyönyörű serleget, aki den, a Haladásnál kaptam túlszárnyalja egy bajnoki .. . . „ szezonban az én akkori 35 gyobb pofont Szegeden, a gólomat. Haladásnál kaptam. Meg- ' nyertük az NB U-es bajnok- u^S^éuSS^ ságot, nagy bankett volt a Hungáriában, majd két nap ^ ^Tz S múlva közölték velem, hogy jól szerepelnek, mindig nagy Lakat dr. lesz a csapat edző- örömmel tölt el. Számomra je. Ezután három évig Bé- méS's 3 legnagyobb élmény • - > - 3 nyugatnémet—holland lab­kescsabán voltam edző, majd darúgó világbajnoki döntő az SZVSE-nél töltöttem el voit. három évet, Burmából mikor _ Mft magyar hazajöttem a Szegedi Spar- sportolóiknak az új évre? tacusnál edzősködtem, majd _ Ha nem ,átunk j6 sportversenye a Tiszán: Motorcsónak Európa-bajnokság, egy évig Algírba szerződtem, futballt de lelkes odaadó Képünkön a szegedi Ribizsár Gyulát láthatjuk, amint a utoljára a Szegedi Dózsa játékot' kérünk tőlük mert „stáb" utolsó taktikai utasítását hallgatja a rajt előtt. Zá- 7. " "L 1 Jdtelíot kerunk t61uk, mert róképünkön: Csáky, a Volán SC játékosa átlövésből szerez trenere voltam. mar azzal is elegedettek len­gólt a Fesztivál Kupa kézilabdatornáján. (Ács. S. Sándor — Térjünk vissza a mába. nénk. felvételaL) Hosszú labdarúgói és edzői Bagaméry László Dr. Beckl Sándor, az OTSH elnöke az 1974-es esz­tendő befejeztével az MTI­nek adott nyilatkozatában értékelte a magyar testneve­lési és sportmozgalom ered­ményeit, helyzetét. — Egy évvel ezelőtt is ké­szítettünk mérleget és akkor úgy értékeltük a helyzetet, hogy a rend és a fegyelem megszilárdítása a további eredmények egyik legfonto­sabb feltétele — mondotta dr. Beckl Sándor. — Ennek figyelembevételével is el­mondhatjuk, hogy sportmoz. galmunk és a sportiránvítás számára 1974 kedvező fejlő­dést hozott. Nagyobb figye­lem közepette végezhet­tük tervező, irányító és szer­vező tevékenységünket, je­lentősen előreléptünk a fel­tételek megteremtésében is. — Van-e fejlődés e tö­megsportban? — Igen, 1974 a tömegtest­nevelés és sportolás kiszéle­sítésében is előrelépést ho­zott. Az Országos Sport Na­pok eseménysorozata külön ls Jelentős hatással volt, az érezhetően növekvő igények­re. A Falusi Dolgozók Spar­lakiádján, továbbá a munka­helyi spartakiádok esemé­nyein több, mint nyolcszáz­ezren vettek részt További háromszázezer dolgozó — többségében fiatal — szere­pelt rendszeresen az OSN esztendejében az alapfokú sporteseményeken, rendez­vényeken. A szervezésben a sportegyesületek vezetői, a szakemberek, a tanintézetek nevelői, az igen nagyszámú szakszervezeti, KISZ és sport társadalmi aktivista jó mun­kát végzett ' — Mik a további lehető­ségek, teendők? — Hazánkban — az élet­körülmények változása, a sajtó, a rádió és a televí. zió eredményes figyelemfel­keltő és agitatív tevékenysé­ge nyomán — ma már a testedzés és sportolás iránt folyamatosan növekednek az igények. Feladatunk, hogy ezeket minden szinten job­ban kielégítsük, ezért arra 'kell törekedni, hogy mindin­kább előtérbe kerüljön a testedzésben és sportolásban a rendszeresség. Ehhez 1975­ben már több lehetőség n-i­lik az ismert atlétikai állás­foglalás nyomán. A gyakor­lati megvalósítás az atlétika mellett szinte valamennyi sportág alapjainak szélesíté­sét, a rendszeres sportolás­nak a megvalósítását ered­ményezheti. Az atlétika mel. lett egyre sürgetőbb az igény az úszósporttal, az úszással kapcsolatos hasonló határo­zatra. Bizonyos, hogy az úszósport felkarolása, az ez­zel kapcsolatos igények szin­te valamennyi területen nyi­tott kapukra lelnek, megér­tésre és segítésre fognak ta­lálni. Mindez megfelel a pártkongresszusra kiadott iránvelvek szellemének, amely a testnevelésben és a sportban az iskolai testne­velés és tömegsoort kiemelt fontosságára hívja fel a fi­gyelmet. — Hogyan értékeli spor­tolóink nemzetközi szerep­lését? — A versenyévadot már fokozatosan a soron követ­kező olimpia előkészületének szolgálatába állítottuk. Spor­tolók és szakemberek a fel­készülésben a hosszú időtar­tamú, nagyterjedelmű edzés­munka elvégzésére töreked_ tek, s zömében el is érték a kitűzött célokat. — 1974-ben 51 világverse­nyen vettek részt legjobb­jaink. Az olimpián is műsor­ban szereplő sportágak közül húszban tartottak olyan vi­lágversenyt, amelyben ösz_ sze lehetett hasonlítani ered. ményeinket, sportolóink vá­logatott csapataink felké­szültségi állapotát a világ legjobbjaival. Az idén szer­zett 8 aranyérem, a ? máso­dik és a 11 harmadik hely, a továbbiakban még 40 IV—VI. helyezés, az összes­ségében elért 217 olimpiai pont azt jelenti: az olimpiwz félidejében a világ élvonalá. val nagyjában lépést tud­tunk tartani. — Az olimpiai sportágain­kon kívül mindenekelőtt asz­taliteniszben és tekében áll­ták meg világversenyen vá­logatottjaink a helyüket. — Sportágainkat illetően biztatónak ítéljük meg helyze­tünket kajak-kenuban, asz­taliteniszben, férfitornában, vízilabdában és a férfiúszók­nál; bizonyos fejlődés jelei mutatkoznak atlétikában, cselgáncsban, öttusában, te­kében. — Hogyan Ítéli meg lab­darúgósportunk jelenlegi helyzetét? — Ismeretes, hogy az el­múlt év labdarúgásunk szempontjából nagy jelentő­ségű volt E sportágunk el­maradt a nemzetközi köve­telményektől, sőt sportmoz­galmunk más területeinek fejlődésétől is. Az OTSH is­mert állásfoglalása óta a lab­darúgás vezetésében, az egész labdarúgóéletünk felemelke­dése érdekében sokirányú tevékenység zajlott le. A kez­deti szakaszban fellépésünk sokszor váltott ki ellenke­zést, találkoztunk értetlen­séggel, nemegyszer még az intézkedések jogosságát is vi­tatták. Tisztában vagyunk azzal, hogy a sportág hely­zete egyik napról a másikra nem változhat meg, úgy lát­juk azonban, hogy megte­remtettük a szükséges válto­zás alapfeltételeit Tiszta és világos az az út, amelyen járni tikarunk. Meggyőződé­sünk, hogy gyökeres válto­zás most már a tettek ará­nyában következhet be! — Melyek az 1975. évi legfontosabb feladatok? — Ügy ítéljük meg, hogy egy általános testedzési rend­szer megalkotása egyre in­kább elérhető közelségbeke­rül. Az első lépéseket az at­létikai állásfoglalással már megtettük, ugyanezt tervez­zük más alap6portágakban is. Változatlanul fokozott figyel­met kívánunk szentelni a nevelő munkának, mivel if­júságunk mindenoldalú for­málásában ezt is alapvető társadalmi követelményként tartjuk számon. Nagy mun­ka vár ránk a montreáli fel­készülés 1975. évi szakaszá­nak teljesítésében is. A G portolóknak, sportveze­tőknek. edzőknek, szakembe­reknek, társadalmi munká­soknak, a szurkolóknak, min­den sportban résztvevőnek és azt kedvelőnek sok sikert, jó eredményeket kívánok az új esztendőben. Bízom ab­ban, hogy az 1975-ös eszten­dő a magyar sport fejlődésé­nek újabb sikeres éve lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents