Délmagyarország, 1975. január (65. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-01 / 1. szám

1 8 SZERDA, 1975. JANUÁR 1, Ezen nevetett 1974 Az év vicceiből MOSZKVA — Ványa, miért nem csináltad meg a számtanleckédet? — kérdezi a tanító néni az első osztályos kisfiútól. — Mert édesapám elutazott a nagymamához... PÁRIZS — Kivándorolok Kanadába — mondja Jean-Paul a feleségének, Yvonne asszonynak. — Olvasom az újságban, hogy ott vannak gazdag nök, akik a férfiaknak fizetnek. Minden egyes szerelmi szolgálatért húsz dollárt. — No, fiam, oda én is elmegyek — így Yvonne. — Szeretném látni, hogyan tudsz megélni havonta húsz dollárból... BERLIN Tavaszi séta Berlinben. — Apu, miért áll a Győzelmi Oszlopon mindig nő és nem férfi? — Nos, fiacskám — sóhajt fel az apa —, majd megorted, ha egyszer megnősülsz... PRÁGA — Szükségtelen ennyire kitátania a száját, asszonyom — mondja a fogorvos. — De hiszen azt mondotta, hogy fogóval akar dolgozni. — Stimmel. De én kint maradok... MILÁNÓ Giuseppe, a világjáró turista dicsekszik: — Jártam Párizsban, Londonban, Tokióban, Madridban ,.. — Akkor ön bizonyára jll ismeri a geográfiát. — Hogyne ismerném, ott is voltam — nyolc napig!... VARSÖ — Hallom, Janek, vásároltál egy házőrző kutyát. Éberen őrködik? — Meghiszem azt, Juliusz! Két napja egy barátomnál alszom, mert engem se enged be a lakásba... BÉCS A volánnál ülő hölgy sokáig turkál a retiküljében, aztán csábmosollyal így szól a rendőrhöz, aki megállította: — Kérem, uram, nézze csak meg, hova tettem a jogosítványomat Szemüveg nélkül nem látok tovább az orromnál... BUKAREST Osztályfőnöki óra, a helyes és a helytelen magatartásról beszél a tanár: — Mit gondoltok, fiúk, kit nevezünk álszentnek? Alexandru jelentkezik: — Álszent az a gyerek — mondja —, aki reggel mosolyogva Jön az iskolába... SZÓFIA Atanasz megkérdezi szomszédjától: — Miért olyan levert, Georgi? — Ne is kérdezze — sóhajtja Georgi. — Szép, fiatal feleségem van, de amilyen fiatal, olyan beteg. — Maga panaszkodik? — legyint Atanasz- — Mit szóljak én? Nekem csúnya, öreg feleségem van, és amilyen öreg, olyan egészséges... LONDON Két lord beszélget a klubban: — Érdekes dolgokat olvastam a lélekvándorlásról — mondja sir Chesterton a barátjának, sir Lowtynak. — Van hely, ahol az emberek azt hiszik, hogy állat képé ben újra a világra jönnek. — Kész őrület! Tehát még én is lehetek például teve, John? — Nem hiszem, Hugh ... Kétszer ugyanaz nem megy.. BELGRÁD A jugoszláv kiscsapat elveszít egy mérkőzést, a játékosok szomorúan ballagnak le a pályáról. A csapatkapitány vigasztalni próbálja őket: — Fel a fejjel, fiúk! Nélkülünk ők sem győzhette* volna!... % HAMBURG Négy férfi szalad egy huligán elől. Valaki megkérdi őket: — Miért félnek ennyire' Hiszen maguk négyen vannak! — Ez igaz, de nem tudjuk, hogy melyikünket akarja megverni... SEVILLA — Tudja, Miguel Federico, ha jól meggondolom, mindkét házasságom balul ütött ki... — Hogy-hogy? — Az első feleségem már a második nap megszökött — ez a mostani meg kilenc év után sem akar megszökni ... BUENOS AIRES Este tíz óra után megszólal a telefon a plébános szobájában : — Halló, itt Gonzalesnc beszél, a Honduras utca tízből. Kérem, küldjön hárorr. palack bort a jobbikból a lakásomra, de sürgősen! Az Arany Liba vendéglővel beszélek? — Asszonyom, én a plébános vagyok... — De plébános úr! Mit keres ön késő este a kocsmában?... Indák a falon Az idegent, de az itt-ho- szai folyammérnökség jö- Párizsban halmozta fel ma- tészmérnökök is dolgoztak, nost is sokszor ámulatba ejtő mérnöki posztján állt helyt, gában a szecesszió élmény- Sebestyén Endre és Sós Alaegységesebb városképért a — Hogy helyt állt? Ez anyagát, formakincsét. Ezek- dúr, továbbá Takács János, tanács illetékes szakemberei pontosan így van, sőt a vá- ben az években nem kisebb Mihály Ferenc építőmesterek rövidtávú tervet dolgoztak ros társadalmi életében is dolgok történtek ott, mint az és még sokan mások, ki, amely első állomásainak fontos szerepet játszott. En- 1900-as világkiállítás, ahova — Visszatérve a legkedvemár szemtanúi vagyunk egy- nek bizonyítására álljon itt egész Európa összehordta a sebbhez, a Reök-palotához, a egy lakó- és középület festé- az a tény, hogy Reök Iván a szecessziós iparművészeti jelenlegi felújítás az eredetiDugonics Társaság 1918. jan. tárgyait. Piacosso kubista nek mcnnyire felel meg? 8-i ülésén többek közt eze- korszakához érkezik el, a —Az eredeti színes homtalán eevik leeiraalrmsabb ket mondta: „Indítványozom, fauvizmus diadalmaskodik, lokzati tervek elkallódtak, de állomása a volt RVök-nalota h°ay szakértöt hívjanak Sze- Ebből a világból magával egy szerencsés véletlen folyúiracslnositása amSvet kü- gedre> aki elöadást tartana ll0ratt élményanyag fogai- tán Beszédes Kornél, korában eonridal és naev szakér- arról> h°ay van'e és mennyi mazódik meg a Reök-palo- bi városi főmérnök megőrizelemmel a szecesszió e ne- iöldgáz Szegeden, és milye- tán legjellegzetesebben. Ez te Takács Jánosnak, Magyar teiemmei, a szecesszió e ne ngk Q2 értékesítési és kiteT. az épület elkészültekor, 1907- Ede munkatársának 1961sének felújításával. A szépítő vállalkozásnak moi nlkntácn iránt ioen fn- ui <-' co mhi- oí cjju.t. . £,ae munKaiarsanaK íatSXsékonvBakonvi Tihor éní- melési Kitételek? Valószínű, ben csúcsteljesítménye a he- betl( az épüiet akkori felújí:V . ... ' .. - rJr.. honn Alnvő körmiékén ered- Ivi marosoknak, a lakatosok- f'iCol.-nr Vl r\T? ó ínfÓTotf latro_ hogy Algyő környékén ered- lyi iparosoknak, a lakatosokmunkatársa setíítséeévei ké- ménVes lenne a fúrás." Ez a nak, a díszítőszobrászoknak = , íZnT íontos tudomány- és techni- és a kőműveseknek, nevezeJíu' ep katörténeti tény, amely sze- tesen Pick és Tóbiás vállaltészettórténetében nem min- , „szeged múltja írott kozóknak. A nagy értékű tk0Z"yel! emlékekben" című munká- műlakatos munkát Fekete ban is, egyébként azzal is ki- Pál készítette. Az épület gazegészíthető, hogy a város ak- dag mívességét értékelték, s „ i • ~ • .. .„ kori mérnöktársadalmát elő- ennek eredményeként sorra Wvé^n a tUií é fásokon is foglalkoztatta e kapja a nagy feladatokat. ^linlTril ^lít kérdés. No de, kanyarodjunk Ezek. a Somogyi-udvar. a It M „ , rí l-r vissza az eredeti témánkhoz, Református-palota és pályáiéin S5^ hiszen úgy tartom, egy kissé »t nyerteseként a kaposvári elkalandoztunk. színház épülete. — Tényleg szép és csodátészmérnök, a CSOMITERV szerinti „lófara-ház"-at a századforduló táján egész Európán, sőt Amerikán is Ián bátran nevezhetnénk magyar Gaudinak is, alkotta. Az építészettörténet számá— Tudomásom szerint tásakor hozzá intézett levelét. Ebben pontos leírás található a palota építéstörténetéről, formálásának indítékairól, és a homlokzat színezéséről. Ezt a levelet használtuk alapul, mint leghitelesebb bizonyítékát az épület egykori kialakításának. Az IKV küszködve az anyagbeszerzés gondjaival, legjobb szakembereit biztosította ehhez a felújításhoz, és példás gondossággal végzett el olyan munkákat is, amelyera fennmaradt "házai ~ közül Reök családnak rokoni kap- latos 0 „lófara-ház , de mi ket korábban talán el sem ez a leesikerültebb itt alkal- csolatai voltak Munkácsy az pka annak, Magyar Ede váIlalt volna Gondolok itt a maztalegbátrabban ugyan - Mihállyal, s ez is hatással további epületei sttlusban szétfagyott körerkély lebonakknr ii>pk(»rca<phh<=.ri a ter- lehetett az építtetőre, hogy jocsnan elterncK. tására, és szakszerű helyremészeti formákat Az úi kön egy ilyen, Ady-versbe illő — Ennek oka viszonylag állítására. Elismerés illeti az tösbe öltöztetett műa kotás alkotást építtessen. egyszerű. A szecesszió ha- alaposságért a felújítást teröltöztetett muafKotas * zánkban a század első évti- vezőket Tuzai Andrást és - most mar igazan meger- — Ugy bizony, Reok Ivan . vé„ére divatía múlttá vezoKei i uzai Andrást es demelné műemlékké nyilvá- édesapja nevelőapja volt hoLy P Y an°St nítását — növényi formái, Munkácsynak, s így a rokon- kevlL volt a tehetséses mű ~ Mllyen helV lIIeti meg /onalkultusza, a megSzokot- ság még szorosabb, még ben- velője másrészről a sosem Magyar Edét a magyar épí sős^esebb volt kettőjük kő- látott' formák kivitelezése zott. Az epitteto többször roppant sok munkát tói eltérő különös színek nemcsak Szeged, de az ország legjobb szecessziós épületei közé emelik. — De inkább mondjon róla többet a szakember, Bakonyi Tibor, akinek e házon keresztül egyébként is szakmai hobbijává vált Magyar Ede sajátságos stílusirányzata. Precizitást igényelt. nem is beszélve, minden bizonnyal az ott I látottak együttesen érlelték kommerszTgényű meg bennük azt a gondolatot, hogy hazahozzák a kor legdivatosabb építészeti stílusát, amit aztán sokáig né es Arról hogy a építkezétészettörténetben? — A külföldi és hazai szakirodalom tanulmányozása alapján erősödik bennem az a feltevés, hogy Magyar sek tőkeszegények voltak. Jó Ede szecessziós stílusú munpélda erre a későbbiekben kássága Lechner Ödön és épített házai: a Scháffer-ház Laita Béla közelébe kívána Bajcsy-Zsilinszky és a Kiss kőzik, de ezt a szágqldó műmi értetlenséggel fogadott Ernő utca sarkán a Bolyai vészeti irányzatot legkövetítthon a kozvelemeny. Ennek u 15 > a Liliom u' x ? a Baj_ kezetesebben Magyar Ede ékes bizonyítéka, hogy az csylzsilinszky 'utcai bútor- képviselte hazánkban. A — Magyar Ede a század- épület legszebb díszét jelen- bo"jt épülete a Kiss Ernő u Reök-palota egyedülállóan "ordulón települt Szegedre, tő, a párkányok alatti festett 5 a jósika u 14 sz a]atti' stílustiszta alkotás, amelyen és első jelentősebb itteni falmezők lengwuhás leány- fületek és a' boAtás" előtt nem ismerhető fel egyetlen épülete a Tábor u. 5. szám alakjait a család konzervatí- á[ló Forbáth-villa a Gedó- kortárs építész csodálata, haalatti lakóház, amely korai vabb tagjainak közbelépésé- ban Ezeken tűl tudunk még tása sem- Annyira egyedülízelítőt ad bontakozó tehet- re lekapartatták, pedig ha ez néhány egyéb munkájáról ánó és magányos ez a ház cXoáhnl ViaSnncún títnnilr mocrlcnno nuiiöAHtfln állít— _ _ . _ ' | X^l.l /. A ! ségéből. Különösen kitűnik ez a kapujárat növényi ihletésű vonalvezetéséről, és a kapualj két oldalán sorakozó fehér ruhás leányalakok kezében levő virágmotívumeglenne, nyugodtan állít- j a borgosi Reök birtok hazánkban, mint Csontváry hatjuk, hogy Európa leg- ép'ületei a zentai szánoda és sokat emlegetett cédrusa, szebb szecessziós épületével városháza a nagykikindai — Épiteszettorteneti munrendelkeznenk. templom. Ezek láttán nem kúkban Magyar Ede nevét — Most szeretnénk némi csodálkozhatunk, ha a túlfe- nem talaltam. Mit terveznek képet kapni Magyar Ede éle- szl'tett munkatempó és csalá- ° kutatók annak érdekében, maiból, amely már a sze- téről és egyéb működéséről. dj problémájának megoldat- hoOV ennek a ,.mostohagyecesszió gazdag lelkiségét _ Ez az ember irigylésre hatatlansága, kedvenc stílű- rek"-nek munkássága istükrözi. Ezt követően tervezi meg Reök Iván vízügyi mérnök megbízásából a neves palotát, amelyben az építtető népes családját kívánta elhelyezni. — A házon alkalmazott méltó géniusszal rendelke- sának kifulladása és anyagi mertté váljék. zett. s ráadásul még mérnö- csődje miatt a golyót válasz- — Magyar Ede munkássáki diplomával sem dicseked- totta 1912. május 5-én, 34 gáról könyv készül, amelyhetett. És ez csak növeli ér- éves korában. ben igyekszünk bemutatni tékét, csodálatos elhivatott- — Helyileg hol alkotott pozitív értékét, különös teságát az építőművészet iránt Magyar Ede, hol volt építé- kintette! szecessziós alkotászeti irodája, és kik dolgoz- saira, mivel csak műveinek tak nála? megismerése által biztosítha— Alkotóműhelye a Reök- tó megismertetése a hazai és a nemzetközi építészettörténetben. A budapesti felsőipariskolá3tílus talán egy kicsit az ban elsajátított alapokat taépíttetőnek is szólt, aki tu- nulmányútjai alkalmával iomásom szerint Zürichben autodidakta módon tökélete- palota bejáratának bal olda végzett, modern szemléletű sítette, és a művészetek for- ián található két irodahelyi mérnökember volt, és a ti- rongásának központjában, ségben volt. Irodájában épíBÁTYAI JENÖ FELICE CHILfiNTE Giuliano, a bandita 16. Santo bátyám ekkor vesztette el a türelmét: — Mi ez a cirkusz? Hova akarsz vinni? Az érsek házába? Én azt kértem, hogy Turiddo Giulianóval találkozhassam, vele van beszélnivalóm, nem őeminenciájával! A bandita elmosolyodott mellette. — Jöjjön csak velem, lovag, jó helyre vezetem. A kocsi a főpap nyári rezidenciája előtt állt meg. Kívülről kihaltnak látszott. Am a maffiavezér tapasztalt szeme nyomban észrevette, hogy 'a félig behajtott zsaluk mögül puskacsövek kandikálnak ki. Itt várta Giuliano. Hát van ennél biztosabb menedék? Ki gyaníthatná, hogy a banda vezérkara épp a monrealei érsek villájában található? Giuliano dühös volt, és fenyegetőzött: — Azok a • kisebb-nagyobb uracsok, akik a hullámat akarták eladni a monarchiának, nem tudják, hogy necsak én játszom a fejemmel, hanem ők is? Szeparatista csapataik parancsnokának jó voltam, most hirtelen a közrend útjában állok. Címeket és politikai tisztségeket ígértek a majdani független szicíliai kormányukban, most viszont, hogy meghajoltak a király előtt, el akarnak tüntetni, mint egy közönséges gonosztevőt vagy útonállók A maffiavezér minden ügyességét, tapasztalatát latba vetette, hogy Giulianót lecsillapítsa, és előhozakodhasson javaslataival. Ezeket a javaslatokat nemcsak a palermói „kisebb-nagyobb uracsok" nevében tette, hanem a Rómából érkezett nagyfejűek megbízásából is. — Űj egyezséget ajánlanak azok az uracsok? Mért nem jöttek hozzám ők maguk? — Nyugalom, Turiddo, megváltoztak az idők. A Ponté Sagana-i megegyezés idején féltek, el voltak szigetelődve, ma más a helyzet. Vannak már összeköttetéseik Rómában. Még szükségük van rád, de most már neked is szükséged van rájuk. És a nagytekintélyű partinicói maffiavezér megérttette Giulianóval, hogy ha nem tárgyal az urakkal, akkor komoly veszélynek teszi ki magát. Egyébként „azok az uracsok" nem adták el Giuliiv-iót, sem az embereit a király kegyeiért. Csak egy kis rendet akarnak teremteni Szicíliában, és a tiszteletre méltó társaság vezetői segítő kezet nyújtanak a rendőrségnek. De nem Giuliano ellen. Sőt: a társaság meg „azok az uracsok" számítanak Giuliano együttműködésére. Es cserébe mit adnak? Santo bátyám tudta, hogy pénzt hiába ajánlana. Cserébe a szabadságot kínálja hát. Azt mondja, hogy a győzelem után a király nyomban teljes amnesztiát rendel el; akinek pedig amnesztiát nem adhat, a reménytelen eseteknek, azoknak kegyelmet fog adni. A szeparatizmus válságba jutott, különböző áramlatokra esett szét. A zászló, melyet Giuliano igazolásul ragadott kezébe, vereséget szenvedett, és hitelét vesztette. Most másik zászlót kínálnak föl neki: a királyét. Éppen neki, aki a szeparatizmus nevében őfelsége csendőreit gyilkolta és gyilkoltatta halomra. A bandita biztosítékokat kért, éspedig azt, hogy személyesen tárgyalhasson a monarchista vezetőkkel. Április vége felé olyasmi történt, ami a monarchizmus ígéretét látszott igazolni. A királyi ügyész a bírósági idényt megnyitó beszédében azt javasolta, hogy ne járjanak el túl szigorúan azok ellen, akiket elragadott a politikai szenvedély, és erőszakos cselekményeket követtek el; a bíró lényegében azt kérte, hogy gyakoroljanak kegyelmet a szeparatista mozgalom harcosai iránt. Giuliano banditái visszatértek Monteleprében, úgy látszott, véget ért a bujkálás hosszú lidércnyomása. Mannino, Terranova, Motisl, Palma Abbate hazatért. Giuliano is közelebb költözött szülővároskájához, egyik rokonához telepedett le Cippibe. Részben azért, mert Cippi egy magaslaton feküdt, ahonnan a Bellolampóból Monteleprébe vezető országutat látni lehetett. Giuliano helyettese, Pisciotta, aztán Ferreri, Passatempo és Candela, mind május elsején, Santo Crocifisso-ünnepén tértek haza családjukhoz. Alkonyatkor azonban Gaspare Pisciottát, aki éppen egy szomszéd lánnyal beszélgetett, pisztolyos csendőrök fogták körül. Mannino és Motisi egy mellékutcából látták a dolgot, és kiabálni kezdtek: — Fiúk, meneküljünk, megtámadták Gasparinót! És visszamentek a hegyekbe. Ami Pisciottát illeti, nem kellett félteni: úgy tett, mintha hagyná magát letartóztatni, engedelmesen megindult a csendőrök között a laktanya felé; ám amikor egy kanyarhoz értek, az alacsony városfalhoz, akkor gyors, lendületes mozdulattal leütötte az altisztet, egy csendőrnek pedig az arcába vágott, és átugrott a falon, majd elfutott, nem tudták utóiérni. Ezek a fiatal banditák minden létező és nem létező ösvényt ismertek, fürge lábuknak közeli ismerőse volt minden titkos átjáró, amely a hegyekbe vezetett. fFolytatjukJ 1