Délmagyarország, 1975. január (65. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-10 / 8. szám

FENTEK, 1978. JANUÁR 10. UJ FILM szemmel Magyar film. Thureó Gá­bor regényrészletének fel­használ'! sávot irta és rendez­te Kovács András. Operatőr: Szécsényl Ferenc. Főszerep­lők: Kozák András. Madaras József. Koitál János, Avar István. Horváth Sándor, Kút­völgyi Erzsébet. „Isten szolgája Kaszap István tégy csodát..." — mormolja a fiatal káplén unszolására az ukrajnai fron­ton 1943-ban, egy oszlophoz kötözve Balogh András halál­ra ftélt magyar közlegény. A szolgálati szabályzat értelmé­ben a maga választotta baj­társ. Szekeres Józsi köti be szemelt, s amikor a százados „Célra tarts"-t vezényel, hir­telen robbanás rázkódtatja meg a levegőt. Nem dördül hát el a sortűz, s Balogh közlegény, akit szökés miatt Ítéltek hatálra — pedig állí­totta. hogy 6 nem szökött, csupán hazaindult várandós feleségéhez —, eltűnik, Cso­da történt?! Kaszap István tett csodát? Itt kezdődik a fiatal káp­lán lelkiismereti kanosszajá­rása. A fenti kérdések tanú­sítására akarja az egyház rábírni a káplánt, akiben azonbnn megmozdul valami, erősen kételkedik... ThurzÓ Gábor A szent Című regé­nyében idézi meg Kaszap Islvánt, a fiatalon elhunyt, majd szentté avatott székes­fehérvári pátert, akinek alakja köré csodás legendák szövődtek. A regény egy részletéből írt és rendezett filmet Kovács András. Olyan részletet választott, amely al­kalmasnak bizonyult arra, hogy tovább építse követke­zetes rendezőt világát, to­vább gazdagítsa, újabb lele­tekkel Igazolja a háborúnak már a Hideg napok-ban is vázolt emberi-lélektani kór­lapját. Ukrajna! fronton kezdődik a káplán kálváriája, egy ha­zafelé tartó kórházvonaton folytatódik, s az őrültek há­zában fejeződik be. A fiatal pap maga is megrendül a csoda történtekor, s attól kezdve' tovább munkai tuda­tában a kétely. Hit és igaz­ság kérdései ütköznek. ) Hit és Igazság kérdései egy em­ber tudatában és a történe­lemben, A hit tanításai szen­tesítlk-e a háború kegyetlen­kedéseit; a szentírás gyógy­ír-* a valós emberi sebekre; azért kerültk-e el a sebesül­teket szállító vöröskeresztes vonatot a szovjet repülők bombái, mert segített Kaszap István csodatévő ereje, vagy mert „a ruszktk nem lövik a kórházvonatokat"? Ezek Ko­vács András történelmet val­lató, etikai-emberi kérdése­ket boncoló új fl'mjének leg­fontosabb kérdései. A lelklls méret forradalmának lázgör­béjét rajzolja meg a Bekö­tött szemmel című alkotásá­ban. Arra mutat rá, hogyan használja kl a háborút szító hatalom és az egvház a tö megek megtévesztésére, a valóság elkendőzésére Kn szan István csodatevő legen­dáját. S ebben hinni kell. mert. aki kételkedik, az az őrültek házában végzi, mint n Jobb sorsra érdemes káp­lán. Puritán, szigorú és egysze rflsítő törekvések Jellemzik Kovács András rendezését éppúgy, mint. Sziesényl Fe rene operatőri munkáját és a színészek Játékát. T. U A magyar kultúra ünnepe arab államokban Felszabadulásunk 30. év­fordulójáról a Kulturális Kapcsolatok Intézetének ren­dezésében ünnepi estekkel, előadásokkal, kiállításokkal emlékeznek meg néhány arab államban a közeljövő­ben. Január 11-től Bagdad­ban megrendezik a magyar kultúra hetét. Ebből az al kálómból az iraki főváros ban vendégszerepel a ma­gyar néphadsereg művész­együttese. amelynek tánc-, ének-, valamint zenekara a sikeresebb műsorokból válo­gatva, bemutatja hazánk gaz­dag folklórjának legkiemel­kedőbb darabjait. Ugyancsak az évforduló Jegyében a mai magyar grafikát szemléltető kiállítást ls avatnak, s a bag­dadi filmszínházakban meg­rendezik a magyar film nap­jait. Az Iraki magyar kultu­rális hetet a tervek szerint ez év második felében viszo­nozzuk Budapesten. Január 17-tŐl Szíriában emlékeznek meg a magyar néo történelmi jelentőségű évfordulójáról. Damaszkusz­ban magvar textilművészek alkotásaiból nyílik tárlat, s Itt folytatja vendégszereplé­sét majd a honvéd művész­együttes ls. Hasonlóképpen filmbemutatókat ls tartanak. Az elképzelések szerint Liba­nonban is néhány jelentő­sebb akcióval emlékeznek meg Magyarország felszaba­dulásáról. Itt ls filmbemuta­tó, kiállít&s és előadás járul hozzá a magyar—arab barát­ság elmélyítéséhez. Vacsora a hadiszálláson Száraz György darabjának (A nagyszerű halál) a nyári gyulai előadáson egyik szem­betűnő erénye volt a színpad törvényeinek tisztelete és pontos „használata". A szinte hibátlanul komponált dráma ha lehetséges, még feszesebb szerkezetűvé vált Hajdufy Miklós „kezén". Vacsora a hadiszálláson című tévéjáté­kába átmentette a várszín­házi bemutató, helyesebben a színpadra írt dráma erényeit. Ugyanakkor, nyilvánvalóan tudatosan, a tévészerűség kö­vetelményei szerint „átraj­zolta" a szerkezetet, megvál­toztatta a hangsúlyokat, el­hagyott és kiemelt. Mind­ezek következtében a tévéjá­ték érdekes ötvözetté vált. Színpadi és televíziós törvé­nyek szabályozta új mű szü­letett, más hatású, más hang­aúlyú. Amit Hajdufy megtartott: a gyulaitól nagyon kevéssé eltérő díszletek közé, az egyetlen, s mindvégig ugyan­azon helyszínre, a gyulai Wonckhclm kastély fogadó­szobájába úgy járnak kl-be a szereplők, akár a színpa­don. „Jelenéseik" a tévéjá­tékban — akár a színházban. Szinte ugyanott „Jönnek be" , és „mennek kl" az orosz vagy osztrák tisztek, és az Arad előtti pillanatokat élő ma­gvarok, mint Gyulán. Ugyan­olyan pontos és határozott e jelenések Ideje, funkciója. Még a beállításokban, a sze­replők térbeli elhelyezkedé­sében ls sok a hasonlóság. Elmaradt viszont a tévéjáték színpadáról néhány, jó-észt hatást keltő — és a gyulai színpadon persze szükséges — megoldás: a siratóasszo­nyok körmenete, valamint a befejező képek, a „nagyszerű halált" egyként vállaló hon­védtisztek „szoborcsoportjá­ról" készült hatásos beállítá­sok. Es nem szerepelt az el­borult elméjű Lenkey száza­dos, akinek figurája szintén inkább a hatást fokozta fel a várszínházban, és nem az erőteljesebb drámai összeüt­közésekben volt szerepe. Így vált lehetővé, hogy a Jóval puritánabb Játékmenetben és játékstílusban súlyosak és ki­emeltek legyenek, összeszik­rázzanak az ellentétes gon­dolatok és történések. De az is, hogy az egymástól annyi­ra különböző magyar tisztek­ről, á darab szereplőinek ka­rakteréről élesebb kontúrok­kal rajzolt képeket kapjunk, mint a gyulai előadáson. Ezek a tisztább, egymástői jobban elkülöníthető képek természetesen a televízió „előnyeinek" ls eredményei, ezenkívül pedig a jó színész­Választásnak. A tévé előnye az a lehetőség, hogy adott pillanatban az akkor legfon­tosabb történésre, és csak arra képes irányítani a fi­gyelmünket. Mintegy támo­gatva-segítve a megértést, a pontosabb érzékelést. Így állapíthattuk meg. hogy Hajdufy „átértékelt" néhány szerepet a gyulai előadáshoz képest. Az utolsó előtti pil­lanatokban, remények, bal­sejtelmek, vesztett és ébredő Illúzió'.? között vergődő, egy­általán nem forradalmár, „csak" emberszabású honvéd­tisztek plasztikus portréin kí­vül árnyaltabb a többiek rajza, és hangsúlyosabb a szerepük is a tévéjátékban. Darvas Iván érdekes, típus­jegyeket hordozó figurát te­remtett Wenckheim báró sze­repében. A maga emberi tartására ügvelő, de az ellen­tétes előjelű eseményeket mindig az intellektus szűrő­jén át érzékelő típus sokféle történelmi szituációban jelen lehet. Akárcsak a Rajz Já­nos alakította besúgó szolga, vagy a jobbra-balra hajló Dőry huszárkapitány. Nagy­szerű alakítás Madaras Jó­zsefé, aki a forradalom lá­tomásától megfertőzött és szolgaszerepbe öltözött orosz tisz szerepében remekelt. Já­tékával még akkor is hihe­tővé tette a vacsora utáni ki­törés pillanatalt, ha ezek a tévéjátékban kevésbé rímel­hettek a magyar tiszt. Nagy­Sándor József drámájá'a, mint a gyulai színpadon. Hi­szen Oyulán Csí'cos Gábor erőteljesebben érzékeltette az egyetlen Kossuth-hivő vesz­teségét, mint most Horváth József játéka. Bár az összehasonlítás kényszerének nehéz ellenáll­ni, nyilvánvalóan nem kerül­het ki győztes vagy vesztes ebből a párhuzamból. Az ér­dem a televíziós alkotógár­dáé, amiárt Száraz György­nek a történelmi pillanatkép­ről és szereplőiről írt gondo­latgazdag kamaradarabját a legszélesebb közönséggel megismertették. S. E. A művészet elkötelezettsége A múltkoriban az egyik szegedi mű­vész élénken tiltakozott, amikor al­kotásalt politikus tartalmúnak, el­kötelezettnek ítélték. Ügy érezte: az elkö­telezettség, a polltikussúg, a pártosság a művészettel ellentétes valóságoólus, s ha egy alkotó művészetét valamilyen eszme alá rendeli, vagy politikai tartalmakkal igyekszik felizzítani, akkor amit nyer a vémon (hivatalos elismerés), elveszti a ré­ven (művészi színvonal). Pedig politika és művészet kéz a kézben, édcstestvérkónt száguldottá végig a történelem századait. S nemcsak kisérte a politika a művésze­tet, hanem nagyon sokszor befolyásolta, alakította, sőt irányította is. Az sem titok, hogy a magyar művészet legjobbjainak munkásságában meghatározó volt a hala­dásért — a művészet különféle kifejező­eszközeivel — vívott harc, az elnyomottak­kal, a feltörekvő forradalmi osztályokkal vállalat közösség, a nolltikai és harci fel­adatok közvetlen művéssl kifejezése —, • mi ez, ha nem elkötelezettség, politikum, pártosság és művészet szoros szövetsége a progresszió érdekében?! Csak egv fél évszázadnyit ugorjunk visz­sza az Időben példákért. Van-e, aki két­ségbe vonná a Tanácsköztársaság plakát­jainak művészi és politikai nagyszerűsé­gét? Bíró Mihály kalapácsos vörösembere, Ulti Béla keményen megrajzolt vöröska­ton&l, Poór Bertalan zászlót lobogtató fi­gurái. vagv Bcrény Róbert fegyverbe hívó munkásalakja a házfalakon, kerítéseken 1919-ben expresszív, agitatív politikai erő volt, melynek hatását csak növelte a mű­vészi megalkotás magas színvonala, nagy­szerűsége. A forradalmi harc utcán, a po­litikai agitáció milliós példányban látha­tó közvetlen művészi kifejezői voltak ezek a tömör, jelképekké nemesedett plaká­tok, melyek nem málltak el az Időben, mint konkrét példányaik a salétromos házfalakon. Részei a magyar és az egész szocialista képzőművészetnek. De vitatná-o valaki — hogy csak a legnevesebbeket említsük — Derkovlts Gyula, vagy Dési Hubert István munkásságának pártossá­gát, van-e valaki, aki József Attila költé­szetében az elkötelezettség fékhatásalt erő­sebbnok érzi felszabadító és lendítő ener­giáinál?! A szocializmus győzelmével természete­sen a progretszív elkötelezettság, politi­kusság és pártosság tartalma módosult, s művészi megjelenési formál is áttételeseb­bé váltak. A szocialista tartalmú művé­szet ellenzékből uralkodó tartalommá­Irányzattá vált. A közvetlen agttáelóból gondolkodtató, áttételesebben fogalmazó, de a művek mélyrétegében politikusságát és elkötelezettségét híven őrző művészet­té fejlődött. Ha az elmúlt huszonöt-har­minc év műfajokat meghatározó alkotá­sain tekintünk végig, könnyen megálla­píthatjuk, hogy erősödtek és meghatározó érvényűvé váltak a szocialista tendenciák, 9 marxista-leninista alapállásból született művek. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az utóbbi években ne változott-ala­kult volna az elkötelezettság, a politikum és a pártosság művészi megnyilvánulása. A látszatközösságek helyett valódi kollek­tívák, áltlpusok helyett hús-vér emberek lettek a művek főszereplői, s azt is fel­fedeztük, hogy a szocialista közösség is érző­gondolkodó egyénekből áll. A szocialista re­alizmus merev kliséi-sablonjai elvesztették hitelüket, új emberi tartalmak léptek he­lyükbe. A popularitás, a polltikusság, a társadalmi elkötelezettség és a mai szo­cialista valóság napjainkban ls testvérfo­galmak, egymástól elválaszthatatlanok, melyet nagyszerű művek reprezentálnak már. nem csupán alkotói vallomások. Tény, hogy a legtöbb művész alkotó­munka közban nem politikai eseményeken gondolkodik, s nem filozófiai tételeket mormol. De az is tény. hogy a szocializ­mus élménye, a társadalmi haladás na­pont i érzékelhető eseményei a tudat s minden cselekedet mélyén ott élnek és munkálnak — alakítják, befolyásolják, for­málják a készülő műalkotást ls. A poli­tikusság ma nem a napi politikával valő napi demonstrálás, hanem alkotói alap­állás. Nézzünk néhánv szegedi pildát. A Sze­gedi Nemzeti Színház Képjelt riport... című darabja nem azért volt politikus és ebből következően elkötelezett, mert napi híreket visszhangzott a színpadról, h«nem mert tömegekhez szólva társadalmi prob­lémákra, eleven veszélyekre hívta fel mindannyiunk figyelmét, gondolkodásra késztetett, vélem ínyeket ütköztetett, a va­lóság új összefüggéseit tárta fel. Társa­dalmi, politikai, etikai kérdésekkel szem­besítette a közönséget, és véleménynyilvá­nításra, továbbgondolkodásra sarkallt. Sz. Lukács Imre Elvesztett szegénység című regénye nem attól elkötelezett, hogv egy paraszti réteg szószólójaként ábrázolja a magyar parasztság élctformaváltásit, a falu arculatának megváltozását, hanem azért, mert pártosan, elkötelezett világné­zeti alapon, a dialektikus összefüggéseket és ellentmondásokat is feltárva vizsgálja a tegnapot, veszi bonckés alá a jelent, s nyit utat a holnanba. S Zombori László­nak a tavalyi Nyári Tárlaton látott Öreg munkása nem attól elkötelezett mű, hogy egy idős munkást ábrázol, hanem azért, mert modelljében a munkásság folytonos Jobbratörísát fogalmazza meg, azt bizo­nyítja a képzőművészet eszközeivel, hogy a munkásnak a munka éltető, megtartó és jobbító létszükséglete ós ereje, s az öreg munkás kezében levő parányi fogaskerék a többi, hozzákancsolódó, a többi nélkül értelmetlen fogaskerekekre, a munkásosz­tály többi tagjaira ls figyelmeztet — így hordja potenciálisan magában egv társa­dalmi osztály lényegét egyetlen Jól meg­választott típus. A kérdés most már csak az, hogv a művészek politikus tartalmú, szocialista alapállásból sarjadt alkotásaik valódi, tu­datos alapokon épülnek-e; vagy élnek még és Virágoznak a terepszínűre festett, elefántcsonttornyokban született, megté­vesztően valóságközelinek és elkötelezett­nek látszó müvek. A z MSZMP Szeged városi bizottsága az elmúlt évben felmérést végzett a szegedi értelmiségiek körében. Ennek tanulságait összegezve elmondhat­juk, hogy a városban élő művészek Je­lentős része meglehetősen tájékozatlan az Ideológiai-politikai kérdésekben, s legfel­jebb túlzottan éltalános, vagy felszínes is­meretekkel rendelkeznek, s ilyen vélemé­nyekre képesek. A politizáló színházat cselekvően alakító színészek egy része szinte teljesen politikamentes, s a kommu­nista képzőművészek pártos megnyilvánu­lásai ts kizárólag a munkahelyen mérhe­tők. Ebből egyértelműen következik, hogy nem is lehetnek eléggé szilárdak a mű­alkotások ideológiai-világnézeti alapjai, hogy a kommunista művészek sem ké­pesek tudatosan megalapozott, pártos vé­leményüknek megfelelő fórumot, közössé­get és befolyást találni. Pedig a megnöve­kedett közművelődési célok a művészekre, s elsősorban n kommunista művészekre úiabb nagy feladat-kot rónak. Az MSZMP Központi Dizottsógának a XI. kongresz­szusra kiadott Irányelveiben a következő­ket olvasba'iuk: ,.A szocialista vonások további crőoítésáaek céljából elvszerű vi­tákkal, következetes mar.tlsia kritikai ér­tékeléssel. az alkotóműhelyek, a szerkesz­tőségek ideológiai és politikai felelősségé­nek érvényesítésivel határozottabban kell támogatni a szocialista realista, közéleti elkötelezettségű irodalmat és művészetet, A dolgozó osztályok, a társadalom életének központi kérdései kapjanak Jelentőségük­nek megfelelő teret a művészeti alkotá­sokban." A feladat tehát mindenki számára —• alkotóművészek, kritikusok-újságírók és a széles közönség számára Is —• adottak. Ehhez még néhánv sor Radnóti egv költe­ményéből, megszívlelésül, mindenkinek: „ErrAer, vigyázz, figyeld meg jól vilá­god / és mindig tudd. hogy t mit kell tenned érte / hogy más legyen." Tandl Lajos Diákfofósok seregszemléje Pécsett az idén is megren­dezik a diákfotósok hagyo­mányos seregszemléjét, amely első jubileumához ér­kezett: tizedik alkalommal hirdették meg az országos pályázatot. A KTSZ Központi Bizottsága a pályázatot be­iktatta az országos diákna­pok programjába. Az idén először és ezentúl minden második évben a diáknapok keretében kerül sor erre az Ifjúsági eseményre. A X. országos középiskolai és szakmunkástanuló-fotópá­lyázatnak a2 ad különös je­lentőséget, hogy időpontja egybeesik hazánk felszaba­dulásának 30. évfordulójával. A legszebb képekből április 4-én kiállítás nyílik, és ek­kor adják át a pályadíjakat is a legsikeresebb diákfotó­soknak. Az országos diákna­pok fotópályázatának ván­dorserlegét két évig a leg­jobb eredményt elért közép­iskola, illetve szakmunkás­képző intézet őrzi majd. A pályázatra minden középfokú oktatásban részt vevő fiatal elküldheti munkált, mégpe­dig személyenként négy 18 x 24 centiméteres képet. Ezek egyike — kötelezően — If­júságunk mai életét mutassa be, a többi témája szabadon választható. A fotókat már­cius l-ig kell e'juttatnl a rendező Nagy Lajos Gimná­zium címére: 7821 Pécs, Szé­chenyi tér 11, A nyilvános képbírálatot március 9-én tartják, a zsürl a Magyar Fo­tóművészek Szövetségének tagjaiból áll. Műsorfüzet brigád­vezetőknek Idén Januártól minden hó­napban e'juttatja a DÉLÉP szakszervezeti bizottsága a vállalat szocialista brigádjai vezetőinek a Szegedi Műsort, A hasznos kezdeményezés után remélhető, hogv a város kulturális programjának is­meretében növekszik a ren­dezvényeken a brlgádtagok száma. I

Next

/
Thumbnails
Contents