Délmagyarország, 1975. január (65. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-10 / 8. szám

FENTEK, 1978. JANUÁR 10. UJ FILM szemmel Magyar film. Thureó Gábor regényrészletének felhasznál'! sávot irta és rendezte Kovács András. Operatőr: Szécsényl Ferenc. Főszereplők: Kozák András. Madaras József. Koitál János, Avar István. Horváth Sándor, Kútvölgyi Erzsébet. „Isten szolgája Kaszap István tégy csodát..." — mormolja a fiatal káplén unszolására az ukrajnai fronton 1943-ban, egy oszlophoz kötözve Balogh András halálra ftélt magyar közlegény. A szolgálati szabályzat értelmében a maga választotta bajtárs. Szekeres Józsi köti be szemelt, s amikor a százados „Célra tarts"-t vezényel, hirtelen robbanás rázkódtatja meg a levegőt. Nem dördül hát el a sortűz, s Balogh közlegény, akit szökés miatt Ítéltek hatálra — pedig állította. hogy 6 nem szökött, csupán hazaindult várandós feleségéhez —, eltűnik, Csoda történt?! Kaszap István tett csodát? Itt kezdődik a fiatal káplán lelkiismereti kanosszajárása. A fenti kérdések tanúsítására akarja az egyház rábírni a káplánt, akiben azonbnn megmozdul valami, erősen kételkedik... ThurzÓ Gábor A szent Című regényében idézi meg Kaszap Islvánt, a fiatalon elhunyt, majd szentté avatott székesfehérvári pátert, akinek alakja köré csodás legendák szövődtek. A regény egy részletéből írt és rendezett filmet Kovács András. Olyan részletet választott, amely alkalmasnak bizonyult arra, hogy tovább építse következetes rendezőt világát, tovább gazdagítsa, újabb leletekkel Igazolja a háborúnak már a Hideg napok-ban is vázolt emberi-lélektani kórlapját. Ukrajna! fronton kezdődik a káplán kálváriája, egy hazafelé tartó kórházvonaton folytatódik, s az őrültek házában fejeződik be. A fiatal pap maga is megrendül a csoda történtekor, s attól kezdve' tovább munkai tudatában a kétely. Hit és igazság kérdései ütköznek. ) Hit és Igazság kérdései egy ember tudatában és a történelemben, A hit tanításai szentesítlk-e a háború kegyetlenkedéseit; a szentírás gyógyír-* a valós emberi sebekre; azért kerültk-e el a sebesülteket szállító vöröskeresztes vonatot a szovjet repülők bombái, mert segített Kaszap István csodatévő ereje, vagy mert „a ruszktk nem lövik a kórházvonatokat"? Ezek Kovács András történelmet vallató, etikai-emberi kérdéseket boncoló új fl'mjének legfontosabb kérdései. A lelklls méret forradalmának lázgörbéjét rajzolja meg a Bekötött szemmel című alkotásában. Arra mutat rá, hogyan használja kl a háborút szító hatalom és az egvház a tö megek megtévesztésére, a valóság elkendőzésére Kn szan István csodatevő legendáját. S ebben hinni kell. mert. aki kételkedik, az az őrültek házában végzi, mint n Jobb sorsra érdemes káplán. Puritán, szigorú és egysze rflsítő törekvések Jellemzik Kovács András rendezését éppúgy, mint. Sziesényl Fe rene operatőri munkáját és a színészek Játékát. T. U A magyar kultúra ünnepe arab államokban Felszabadulásunk 30. évfordulójáról a Kulturális Kapcsolatok Intézetének rendezésében ünnepi estekkel, előadásokkal, kiállításokkal emlékeznek meg néhány arab államban a közeljövőben. Január 11-től Bagdadban megrendezik a magyar kultúra hetét. Ebből az al kálómból az iraki főváros ban vendégszerepel a magyar néphadsereg művészegyüttese. amelynek tánc-, ének-, valamint zenekara a sikeresebb műsorokból válogatva, bemutatja hazánk gazdag folklórjának legkiemelkedőbb darabjait. Ugyancsak az évforduló Jegyében a mai magyar grafikát szemléltető kiállítást ls avatnak, s a bagdadi filmszínházakban megrendezik a magyar film napjait. Az Iraki magyar kulturális hetet a tervek szerint ez év második felében viszonozzuk Budapesten. Január 17-tŐl Szíriában emlékeznek meg a magyar néo történelmi jelentőségű évfordulójáról. Damaszkuszban magvar textilművészek alkotásaiból nyílik tárlat, s Itt folytatja vendégszereplését majd a honvéd művészegyüttes ls. Hasonlóképpen filmbemutatókat ls tartanak. Az elképzelések szerint Libanonban is néhány jelentősebb akcióval emlékeznek meg Magyarország felszabadulásáról. Itt ls filmbemutató, kiállít&s és előadás járul hozzá a magyar—arab barátság elmélyítéséhez. Vacsora a hadiszálláson Száraz György darabjának (A nagyszerű halál) a nyári gyulai előadáson egyik szembetűnő erénye volt a színpad törvényeinek tisztelete és pontos „használata". A szinte hibátlanul komponált dráma ha lehetséges, még feszesebb szerkezetűvé vált Hajdufy Miklós „kezén". Vacsora a hadiszálláson című tévéjátékába átmentette a várszínházi bemutató, helyesebben a színpadra írt dráma erényeit. Ugyanakkor, nyilvánvalóan tudatosan, a tévészerűség követelményei szerint „átrajzolta" a szerkezetet, megváltoztatta a hangsúlyokat, elhagyott és kiemelt. Mindezek következtében a tévéjáték érdekes ötvözetté vált. Színpadi és televíziós törvények szabályozta új mű született, más hatású, más hangaúlyú. Amit Hajdufy megtartott: a gyulaitól nagyon kevéssé eltérő díszletek közé, az egyetlen, s mindvégig ugyanazon helyszínre, a gyulai Wonckhclm kastély fogadószobájába úgy járnak kl-be a szereplők, akár a színpadon. „Jelenéseik" a tévéjátékban — akár a színházban. Szinte ugyanott „Jönnek be" , és „mennek kl" az orosz vagy osztrák tisztek, és az Arad előtti pillanatokat élő magvarok, mint Gyulán. Ugyanolyan pontos és határozott e jelenések Ideje, funkciója. Még a beállításokban, a szereplők térbeli elhelyezkedésében ls sok a hasonlóság. Elmaradt viszont a tévéjáték színpadáról néhány, jó-észt hatást keltő — és a gyulai színpadon persze szükséges — megoldás: a siratóasszonyok körmenete, valamint a befejező képek, a „nagyszerű halált" egyként vállaló honvédtisztek „szoborcsoportjáról" készült hatásos beállítások. Es nem szerepelt az elborult elméjű Lenkey százados, akinek figurája szintén inkább a hatást fokozta fel a várszínházban, és nem az erőteljesebb drámai összeütközésekben volt szerepe. Így vált lehetővé, hogy a Jóval puritánabb Játékmenetben és játékstílusban súlyosak és kiemeltek legyenek, összeszikrázzanak az ellentétes gondolatok és történések. De az is, hogy az egymástól annyira különböző magyar tisztekről, á darab szereplőinek karakteréről élesebb kontúrokkal rajzolt képeket kapjunk, mint a gyulai előadáson. Ezek a tisztább, egymástői jobban elkülöníthető képek természetesen a televízió „előnyeinek" ls eredményei, ezenkívül pedig a jó színészVálasztásnak. A tévé előnye az a lehetőség, hogy adott pillanatban az akkor legfontosabb történésre, és csak arra képes irányítani a figyelmünket. Mintegy támogatva-segítve a megértést, a pontosabb érzékelést. Így állapíthattuk meg. hogy Hajdufy „átértékelt" néhány szerepet a gyulai előadáshoz képest. Az utolsó előtti pillanatokban, remények, balsejtelmek, vesztett és ébredő Illúzió'.? között vergődő, egyáltalán nem forradalmár, „csak" emberszabású honvédtisztek plasztikus portréin kívül árnyaltabb a többiek rajza, és hangsúlyosabb a szerepük is a tévéjátékban. Darvas Iván érdekes, típusjegyeket hordozó figurát teremtett Wenckheim báró szerepében. A maga emberi tartására ügvelő, de az ellentétes előjelű eseményeket mindig az intellektus szűrőjén át érzékelő típus sokféle történelmi szituációban jelen lehet. Akárcsak a Rajz János alakította besúgó szolga, vagy a jobbra-balra hajló Dőry huszárkapitány. Nagyszerű alakítás Madaras Józsefé, aki a forradalom látomásától megfertőzött és szolgaszerepbe öltözött orosz tisz szerepében remekelt. Játékával még akkor is hihetővé tette a vacsora utáni kitörés pillanatalt, ha ezek a tévéjátékban kevésbé rímelhettek a magyar tiszt. NagySándor József drámájá'a, mint a gyulai színpadon. Hiszen Oyulán Csí'cos Gábor erőteljesebben érzékeltette az egyetlen Kossuth-hivő veszteségét, mint most Horváth József játéka. Bár az összehasonlítás kényszerének nehéz ellenállni, nyilvánvalóan nem kerülhet ki győztes vagy vesztes ebből a párhuzamból. Az érdem a televíziós alkotógárdáé, amiárt Száraz Györgynek a történelmi pillanatképről és szereplőiről írt gondolatgazdag kamaradarabját a legszélesebb közönséggel megismertették. S. E. A művészet elkötelezettsége A

múltkoriban az egyik szegedi művész élénken tiltakozott, amikor alkotásalt politikus tartalmúnak, elkötelezettnek ítélték. Ügy érezte: az elkötelezettség, a polltikussúg, a pártosság a művészettel ellentétes valóságoólus, s ha egy alkotó művészetét valamilyen eszme alá rendeli, vagy politikai tartalmakkal igyekszik felizzítani, akkor amit nyer a vémon (hivatalos elismerés), elveszti a réven (művészi színvonal). Pedig politika és művészet kéz a kézben, édcstestvérkónt száguldottá végig a történelem századait. S nemcsak kisérte a politika a művészetet, hanem nagyon sokszor befolyásolta, alakította, sőt irányította is. Az sem titok, hogy a magyar művészet legjobbjainak munkásságában meghatározó volt a haladásért — a művészet különféle kifejezőeszközeivel — vívott harc, az elnyomottakkal, a feltörekvő forradalmi osztályokkal vállalat közösség, a nolltikai és harci feladatok közvetlen művéssl kifejezése —, • mi ez, ha nem elkötelezettség, politikum, pártosság és művészet szoros szövetsége a progresszió érdekében?! Csak egv fél évszázadnyit ugorjunk viszsza az Időben példákért. Van-e, aki kétségbe vonná a Tanácsköztársaság plakátjainak művészi és politikai nagyszerűségét? Bíró Mihály kalapácsos vörösembere, Ulti Béla keményen megrajzolt vöröskaton&l, Poór Bertalan zászlót lobogtató figurái. vagv Bcrény Róbert fegyverbe hívó munkásalakja a házfalakon, kerítéseken 1919-ben expresszív, agitatív politikai erő volt, melynek hatását csak növelte a művészi megalkotás magas színvonala, nagyszerűsége. A forradalmi harc utcán, a politikai agitáció milliós példányban látható közvetlen művészi kifejezői voltak ezek a tömör, jelképekké nemesedett plakátok, melyek nem málltak el az Időben, mint konkrét példányaik a salétromos házfalakon. Részei a magyar és az egész szocialista képzőművészetnek. De vitatná-o valaki — hogy csak a legnevesebbeket említsük — Derkovlts Gyula, vagy Dési Hubert István munkásságának pártosságát, van-e valaki, aki József Attila költészetében az elkötelezettség fékhatásalt erősebbnok érzi felszabadító és lendítő energiáinál?! A szocializmus győzelmével természetesen a progretszív elkötelezettság, politikusság és pártosság tartalma módosult, s művészi megjelenési formál is áttételesebbé váltak. A szocialista tartalmú művészet ellenzékből uralkodó tartalommáIrányzattá vált. A közvetlen agttáelóból gondolkodtató, áttételesebben fogalmazó, de a művek mélyrétegében politikusságát és elkötelezettségét híven őrző művészetté fejlődött. Ha az elmúlt huszonöt-harminc év műfajokat meghatározó alkotásain tekintünk végig, könnyen megállapíthatjuk, hogy erősödtek és meghatározó érvényűvé váltak a szocialista tendenciák, 9 marxista-leninista alapállásból született művek. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az utóbbi években ne változott-alakult volna az elkötelezettság, a politikum és a pártosság művészi megnyilvánulása. A látszatközösságek helyett valódi kollektívák, áltlpusok helyett hús-vér emberek lettek a művek főszereplői, s azt is felfedeztük, hogy a szocialista közösség is érzőgondolkodó egyénekből áll. A szocialista realizmus merev kliséi-sablonjai elvesztették hitelüket, új emberi tartalmak léptek helyükbe. A popularitás, a polltikusság, a társadalmi elkötelezettség és a mai szocialista valóság napjainkban ls testvérfogalmak, egymástól elválaszthatatlanok, melyet nagyszerű művek reprezentálnak már. nem csupán alkotói vallomások. Tény, hogy a legtöbb művész alkotómunka közban nem politikai eseményeken gondolkodik, s nem filozófiai tételeket mormol. De az is tény. hogy a szocializmus élménye, a társadalmi haladás napont i érzékelhető eseményei a tudat s minden cselekedet mélyén ott élnek és munkálnak — alakítják, befolyásolják, formálják a készülő műalkotást ls. A politikusság ma nem a napi politikával valő napi demonstrálás, hanem alkotói alapállás. Nézzünk néhánv szegedi pildát. A Szegedi Nemzeti Színház Képjelt riport... című darabja nem azért volt politikus és ebből következően elkötelezett, mert napi híreket visszhangzott a színpadról, h«nem mert tömegekhez szólva társadalmi problémákra, eleven veszélyekre hívta fel mindannyiunk figyelmét, gondolkodásra késztetett, vélem ínyeket ütköztetett, a valóság új összefüggéseit tárta fel. Társadalmi, politikai, etikai kérdésekkel szembesítette a közönséget, és véleménynyilvánításra, továbbgondolkodásra sarkallt. Sz. Lukács Imre Elvesztett szegénység című regénye nem attól elkötelezett, hogv egy paraszti réteg szószólójaként ábrázolja a magyar parasztság élctformaváltásit, a falu arculatának megváltozását, hanem azért, mert pártosan, elkötelezett világnézeti alapon, a dialektikus összefüggéseket és ellentmondásokat is feltárva vizsgálja a tegnapot, veszi bonckés alá a jelent, s nyit utat a holnanba. S Zombori Lászlónak a tavalyi Nyári Tárlaton látott Öreg munkása nem attól elkötelezett mű, hogy egy idős munkást ábrázol, hanem azért, mert modelljében a munkásság folytonos Jobbratörísát fogalmazza meg, azt bizonyítja a képzőművészet eszközeivel, hogy a munkásnak a munka éltető, megtartó és jobbító létszükséglete ós ereje, s az öreg munkás kezében levő parányi fogaskerék a többi, hozzákancsolódó, a többi nélkül értelmetlen fogaskerekekre, a munkásosztály többi tagjaira ls figyelmeztet — így hordja potenciálisan magában egv társadalmi osztály lényegét egyetlen Jól megválasztott típus. A kérdés most már csak az, hogv a művészek politikus tartalmú, szocialista alapállásból sarjadt alkotásaik valódi, tudatos alapokon épülnek-e; vagy élnek még és Virágoznak a terepszínűre festett, elefántcsonttornyokban született, megtévesztően valóságközelinek és elkötelezettnek látszó müvek. A

z MSZMP Szeged városi bizottsága az elmúlt évben felmérést végzett a szegedi értelmiségiek körében. Ennek tanulságait összegezve elmondhatjuk, hogy a városban élő művészek Jelentős része meglehetősen tájékozatlan az Ideológiai-politikai kérdésekben, s legfeljebb túlzottan éltalános, vagy felszínes ismeretekkel rendelkeznek, s ilyen véleményekre képesek. A politizáló színházat cselekvően alakító színészek egy része szinte teljesen politikamentes, s a kommunista képzőművészek pártos megnyilvánulásai ts kizárólag a munkahelyen mérhetők. Ebből egyértelműen következik, hogy nem is lehetnek eléggé szilárdak a műalkotások ideológiai-világnézeti alapjai, hogy a kommunista művészek sem képesek tudatosan megalapozott, pártos véleményüknek megfelelő fórumot, közösséget és befolyást találni. Pedig a megnövekedett közművelődési célok a művészekre, s elsősorban n kommunista művészekre úiabb nagy feladat-kot rónak. Az MSZMP Központi Dizottsógának a XI. kongreszszusra kiadott Irányelveiben a következőket olvasba'iuk: ,.A szocialista vonások további crőoítésáaek céljából elvszerű vitákkal, következetes mar.tlsia kritikai értékeléssel. az alkotóműhelyek, a szerkesztőségek ideológiai és politikai felelősségének érvényesítésivel határozottabban kell támogatni a szocialista realista, közéleti elkötelezettségű irodalmat és művészetet, A dolgozó osztályok, a társadalom életének központi kérdései kapjanak Jelentőségüknek megfelelő teret a művészeti alkotásokban." A feladat tehát mindenki számára —• alkotóművészek, kritikusok-újságírók és a széles közönség számára Is —• adottak. Ehhez még néhánv sor Radnóti egv költeményéből, megszívlelésül, mindenkinek: „ErrAer, vigyázz, figyeld meg jól világod / és mindig tudd. hogy t mit kell tenned érte / hogy más legyen." Tandl Lajos Diákfofósok seregszemléje Pécsett az idén is megrendezik a diákfotósok hagyományos seregszemléjét, amely első jubileumához érkezett: tizedik alkalommal hirdették meg az országos pályázatot. A KTSZ Központi Bizottsága a pályázatot beiktatta az országos diáknapok programjába. Az idén először és ezentúl minden második évben a diáknapok keretében kerül sor erre az Ifjúsági eseményre. A X. országos középiskolai és szakmunkástanuló-fotópályázatnak a2 ad különös jelentőséget, hogy időpontja egybeesik hazánk felszabadulásának 30. évfordulójával. A legszebb képekből április 4-én kiállítás nyílik, és ekkor adják át a pályadíjakat is a legsikeresebb diákfotósoknak. Az országos diáknapok fotópályázatának vándorserlegét két évig a legjobb eredményt elért középiskola, illetve szakmunkásképző intézet őrzi majd. A pályázatra minden középfokú oktatásban részt vevő fiatal elküldheti munkált, mégpedig személyenként négy 18 x 24 centiméteres képet. Ezek egyike — kötelezően — Ifjúságunk mai életét mutassa be, a többi témája szabadon választható. A fotókat március l-ig kell e'juttatnl a rendező Nagy Lajos Gimnázium címére: 7821 Pécs, Széchenyi tér 11, A nyilvános képbírálatot március 9-én tartják, a zsürl a Magyar Fotóművészek Szövetségének tagjaiból áll. Műsorfüzet brigádvezetőknek Idén Januártól minden hónapban e'juttatja a DÉLÉP szakszervezeti bizottsága a vállalat szocialista brigádjai vezetőinek a Szegedi Műsort, A hasznos kezdeményezés után remélhető, hogv a város kulturális programjának ismeretében növekszik a rendezvényeken a brlgádtagok száma. I