Délmagyarország, 1975. január (65. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-31 / 26. szám

WÍYT1SK, 1975. JANUÁR ML I 5 Az idén : 0 MERKÚR 88 ezer személyautót ad el Az idén 82 000 személyautó beszerzésére kötött szerződést a MERKÚR, s ez a szám előreláthatólag eléri a tavalyi 88 000-et — mondották a vállalat vezetői a csütörtökön tartott sajtótá'éko? taton. A vásárlóközönség igényeinek jobb kielégítésére, s a színvonalasabb kiszolgálás érdekében több újdonság bevezetését tervezi ez évben a ^MERKÚR. így többek között a Zaporozsec, a Dacia és még néhány, rövid szállítási határidős autó közvetlen levélben is megrendehető, és az előlegfizetés sem kötelező ezekre a típusokra. Novembertől ismét előfizethető Trabantra, s 1980-ig igazolják vissza az NDK-ban gyártott kiskocsit, amelynek új, speciálváltozata biztonságosabb, s többet is tud az eddig gyártottaknál. Például négysebességű ablaktörlővel szerelték föl, amely különösen szemerkélő esőben tehet jó szo'gálatot Novembertől a Polski-Fiat kiskocsira is fölvesz a MERKÚR megrendelést, de ez évben mindössze 400 darabot szállítanak. Megje'enik a Szovjetunióban gyártott, nagy Zsiguliként emlegetett Vaz—2103-as, amelyet elsősorban nagyobb, erősebb motorja és nagyobb utazási kényelme különbözteti meg a nálunk is futó elődeitől. (MTI) I tííszek ner.lázasaitól Közművelődési feladatok eloterbe kerülnek , - . , a nepfrontmozgalomban a rekonstrukciók Csütörtökön Budapesten befejezte munkáját a TOT kétnapos tanácskozása. A második napon a termelőszövetkezetek idei tervezési munkájának közgazdasági szempontjait vitatták meg. Pap József, a TOT titkára elmondotta: a közös gazdaságok idén 5—6 százalékos üzemi nyereségnövelést irányoztak elő. Ez az e'képzelés reális, világosan kell látni azonban, hogy eléréséért fel kell tárni az üzem eddig ki nem használt lehetőségeit, növelni kell az üzem- és munkaszervezés színvonalát. A beruházásoknál Idén előtérbe kerülnek a rekonstrukciók, a régebbi létesítmények felújítása, korszerűsítése ugyanis aránylag kis pénzeszközökkel megoldható. Különösen a szarvasmarhatartó telepeken kerül sor a modernizálásra. A TOT szakemberei arra számítanak, hogy idén a gépi beruházások iránt is m^gnő az érdeklődés, a terme'ési rendszerek és az új technológiák ugyanis nagyszámú modern gépet igényelnek. Ülésezett a Kereskedelmi Kamara dél-magyarországi összekötő bizottsága Kedden a Szegedi Paorl- igazgatója, a Magyar Ke-eskaíeldolgozó Vállalat tanács- kedelmi Kamara dél-matermében tartotta soros ülé- gyarországi összekötő bizottsét a Magyar Kereskedelmi ságának elnöke beszámolt Kamara dél-magyarországi az elnökség 1974. évi munösszekötő bizottsága, amely káiáról és előterjesztette az Csongrád—Bács és Békés me- 1975-ös esztendőben véggyéből mintegy 90 vállala- zendő főbb tennivalókat, tot képvisel. Az ülésen részt A beszámolót követ5 ^ József, az ban felsz-'lalt Fótos József, a vett Papdi MSZMP Csongrád megvei meTRIPOND ntórteesrvir bizottsága gazdaságpolitikai osztályának vezetője a^ dél- StVi^ magyarországi összekötő bizottság titkára és Vámosi József, a delmi Kamara osztályvezetője is. Polák Zoltán, a Szegedi A , Paprikafeldolgozó Vállalat [^SlS Arvtti Művelődési ház A — gondokkal Mórahalom nagyközség ta- dezése, a diákok és a fizinácsának végrehajtó bizott- kai dolgozók bevonása az sága tegnapi ülésén megtár- „olvasó mozgalom"-ba. A gyalta a művelődési ház mórahalmi közművelődés kél munkáját értékelő beszámo- fontos bázisa idei terveit is lót, valamint az 1975-ös év a reális lehetőségek alapművelődési és könyvtári ján fogalmazta meg. A munkatervét. munkaterveket a végrehajtó A művelődési ház mun- bizottság elfogadta, kaját nehezíti, hogy a nagya Magyar Kereskedelmi Kamara csoportvezetője. dr. Szép Ferenc, a Békéscsabai "TZJ^Z^l- Baromfifeldolgozó Vállalat igazgatója. Hantos József, a Kecskeméti Konzervgyár Jenő. a HÓDIKÖT vez éri gazgat' ja Papdi József, az öss"ek">tő bizottság titkára, Jankó Imre a Gsiigrád—Bécs me™ei FŰSZERT igazpatója. Vámosi J zsef. a Megyar Kereskedelmi Kamara osztályvezetője. Juhász Géza, a Szege 'i Textilművek ieazgetóia. mint a vásárbizottság elnöke beszámolt a vásárokon szerzett tapasztalat ekr'L Papdi József előte-j^setette az elnökség idei munka tervének elkészítéséhez a javaslatokat, majd a határ menti árucsere albizottságé elnökévé megválasztották tenkó Imrét n Csongrád— Bács megyei FÜSZÉRT igazgatóját Tegnap, csütörtökön délelőtt Szegeden, a városi szákházban ülést tartott a Hazafias Népfront megyei bizottsága. Nagy István megyei népfrontelnök nyitotta meg a tanácskozást, majd dr. Koncz János, a megyei pártbizottság osztályvezetője előadásában foglalkozott az MSZMP Központi Bizottsága közművelődési határozatából adódó társadalmi és mozgalmi feladatokkal. Molnár Sándor megyei népfronttitkár az elmúlt négy év népfrontmunkájának beszámolójához fűzött szóbeli kiegészítést. Az MSZMP KB 1974 márciusi határozata, a megyei pártbizottság és a népfront Országos Tanácsa állásfoglalása értelmében a megye népfrontmozgalmának is feladata támogatni azokat a célokat, amelyeket a határozat a közművelődés elé állít. Ennek érdekében a bizottságok tovább bővítik a társadalmi aktivisták körét, növelik a művelődési munkaközösségek hálózatát, keresik az új módszereket. A megyei népfrontbizottság ajánlása értelmében még jobban ki kell használni azokat a lehetőségeket a jövőben, amelyek Szeged és a .•negye tudományos, kulturális életéből adódnak. Mindezt oly módon, hogy a közművelődési munkába az értelmiség különböző rétegei mellett bevonják a felsőfokú tanintézetek oktatóit és hallgatóit. A népfront sokrétű közművelődési tevékenységének továbbra is fontos része a tömegpolitikai, az állampolgári és pedagógiai ismeretterjesztés. Az Olvasó Népértmozgalom szélesítésével az ilvasóklubok, -körök létesítésével a lakóterületi honismereti, helytörténeti munkával a bizottságok ezentúl is kiemelten foglalkoznak Mindezekkel együtt a jövőben fokozottabban elő--«»g'tik és biztosítják a munkások és fiatalok, a peremkerületekben és a tanvákon élő emberek művelődését. A feladatok meghatározás? a bizottság tagjai körében í'énk és gondolatébresztő vitát váltott ki. Dömötör János felszólalásában azt ele község egészét érintő művelődési feladatok közmegoldását tulajdonképpen egye dűl látja el, ehhez azonban nem rendelkezik elegendő helyiséggel és anyagi erővel. A társadalmi és tömegszervezetek az elmúlt évben 128 alkalommal foglalták le a művelődési ház helyiségeit, a helyhiány különösen a szakkörök foglalkozásait zavarta. A nagyterem átalakítása vagy legalább újrafestése, valamint világítási és hangosítási berendezéseinek felújítása is sürgető gond. Az intézmény fenntartási költsége az elmúlt évben 137 ezer forint volt, a 40 ezer forintos állami támogatáson felüli összeget bevételes rendezvényekkel helyettesítették. A műsoros estek, a bálák azonban egyre inkább kiszorítják a klubrendezvényeket, a szakköri foglalkozásokat, az öntevékeny művészeti csoportok összejöveteleit, az ismeretterjesztő előadásokat, melyek pedig a közművelődési feladatkör leglenyegesebb megvalósulási formái. Az elmúlt év végén a munka feltételei már javultak, a művelődési ház 594 rendezvényét öszszesen közel 63 ezren látogatták. A tárgyi feltételek további javításán kívül a szakmai színvonal emelésére kell törekedni, hangsúlyozta a nagyközségi tanács végrehajtó bizottsága. A könyvtár idei programjának célja a kölcsönzésen kívül a kiállítások, irodalomnépszerűsítő előadások reng Szörnyeteg A rendezőnek (Hintsch György) és a dramaturgnak (Deme Gábor) már gyakorlata van a Németh László-művek „tévésítésében", a regény után (Irgalom) most színdarabot tártak a közönség elé. A Szörnyeteg főszerepét alakító Mensáros László játszotta az Irgalomban az apa szerepét, különben is azt tartják róla, hogy sok a közös alkotói vonása a a korán elhunyt rimár Józseffel, aki Németh László kedves színésze volt Együtt voltak tehát az „erők", beleértve a darabot ls, hogy újabb, nagyszerű tévéjáték szülessen. Olvasmányélményekre és egy színházi előadásé Rnényre emlékezhetett, tehát várakozással tekintett a közönség a televíziós bemutató elé. A könyvek lapjairól az író drámákat osztályozó szavai is előtűntek: „A következő szakasz drámái közül az első harom-íak (Széchenyi, Eklézsia•negkövetés, Husz) a Vásárhelyi-trilógia címet adtam, a -násik haté (Galilei, Áruló, 'zörnyeteg, II. József, Pető*i Mezőberényben, Apáczai) 'egyen a Galilei-pör." Mert a Galilei írása közben, meg azután, jöttek a vádak, és az 'ró írta a „védekezés drámáit^; az árulás vádjával küzdő Görgeyét és 1953-ban a „szörnyetegséggel" vádolt Sárkány professzorét. Akinek azért a vádjai-védekezése, pöre-drámája: nem annyira tágas érvényű, mint Galileié vagy Görgeyé. Talán a figyelmen kívül nem hagyható gondolat miatt, melyet a dátum segít felszínre: a Sárkány-történet a 30-as években játszódik, amikor a valóságban sem voltak éppen kevesen a magánybarlangba kényszerült jobbra érdemesek. Másrészt azonban, ha a megjelenítés oldaláról, a hatás szempontjaiból vizsgálódunk, fogalmazódhat a gyanú: a közönség a tévéjáték alapján egész más okok miatt különösnek, egyedinek, szűkebb körben érvényesnek tarthatta a professzor drámáját. Míg ugyanis az írott szöveg, a könyvlapokon olvasott dialógusok alapján minden pontos és világos ebben a többinél nem kevésbé sokrétű és gondolatgazdag darabban, addig a színnadon vagv a tévéiátékban őrte'mezesek, hangsúlyok változható nak. Sem értelmezés, sem hatás szemoontjából nem közömbös például a szereplők megválasztása. Hogy a színházi előadáson (1968-ban) Törőcsik Mari idősebbnek „látszott", mint most Vörös Eszter, Básti Lajos pedig fiatalabbnak, mint Mensáros László — nem vált a tévéjáték javára. Apróság, mond hatnánk, ha arra gondolunk, hogy a tartalom, a lényeg (az embert emberhez kapcsoló kötelékek meggyengülésétől az szenved leginkább, aki e betegség elharapőzásában a legkevésbé vétkes), azért a tévéjátékból is erőteljesen szólt. De a hangsúlyok kisebb-nagyobb eltolódása sem lehet semmiképpen közömbös, ha tömegek — Németh László művét vagy életművét esetleg kevéssé ismerők — a közönság. Bár ha a főszerepek alakítói tudásuk legjavát nyújtották, félő, hogy a puszta (de látványos) életkorkülönbség a darabnak az eredetivel össze nem férőén konkrét értelmezésére késztette a nézőket. Külön elemzés tárgya lehetne, hogy a szép, sajátosan Németh László-i stílus hogyan érvényesül, vagy milyen hatású az arcokra szűkült képek közvetítésével. Ez a nyelvezet egyszer már „csatát nyert" az Irgalom te levíziós változatában is. Mensárostól pedig újfent. Mintha a fiatalabbaknak szokatla nabb' lenne ... S. E. mezte, hogy a műveletlenség nemcsak az olyan hétköznapi gesztusokban, mint a vagon, telefonfülkék rongálása, és az alkoholizmusban jelentkezik. Az élet számos területén aprópénzre válthatóan megmutatkozik a műveltség hiánya. Éppen ezért a népfrontnak a Központi Bizottság határozata alapján még jobban kell fokozni közművelődés tevékenységét, mégpedig olykor a hagyományös módszerek megváltoztatásával. E metodika kérdése azért fontos, mivel ezt a népfrontprogramot zömmel a pedagógusok segítik. A lakóterületen nem lehet oly módon nevelni, mint az iskolában. Szükségesnek látszik a nemes lokálpatriotizmus érdekében a lakóhely értékeinek, a szocialista vívmányoknak megismertetése, különösen a fiatalok körében. Dr. Kedvessy György hangsúlyozta, hogy a társadalmi erőfeszítések ellenére sem használta ki jói a fiatalság a szocializmus adta tanulási lehetőséget. Nem kevés azoknak a száma, akik nem végezték el a nyolc általánost. kasonló gondolatot fogalmazott meg dr. Szániel Imre, azzal a kiegészítéssel, hogy a termelés intenzív fejlesztését csak művelt munkásokkal lehet elérni. Az üzemi vezetők a közművelődés fokozása érdekében jobban kihasználhatnák a vállalati lehetőségeket A népfront erősítse együttműködését a Szegedi Akadémiai Bizottsággal, az MTESZ-szel, az agrárszakemberek szervezetével, a MAE-vei. az ismertetett célok miatt. Bordás Ferenc a művelődési közérdek primátusát említette, a magánérdekkel szemben. Dr. Csillik Bertalan arról szóit hogy az egyetemek oktatói és hallgatói miként segíthetik ezt a nagyon fontos társadalmi programot 'A felvetett kérdésekkel, állásfoglalásokkal kiegészítve a tanácskozás résztvevői elfogadták azt az ajánlást, amely a megye népfrontbizottságainak közművelődési feladatait megszabja. Forintok és betűk A forintok és betűk idejét éljük. A téeszekben, ezekben a napokban zajlanak a zárszámadások, amikor a megérdemelt munka eredményeként jelentős összegekhez jutnak a szövetkezetiek. S február elsején ünnepélyes külsőségek között a 900 éves Szolnokon lesz a mezőgazdasági könyvhónap országos megnyitója. A forintok mellé tehát betűket is kínálnak a mezőgazdaságból élőknek, a szellem napvilágát. Bizonygatnunk sem kell, hogy az egyik legnagyobb tartalék az emberben rejlik. Az egyik legfontosabb termelőerő maga az ember. A korszerű nagyüzemekben nemcsak a jövő, a továbbhaladás elképzelhetetlen magasabi) szakismeret, szaktudás nélkül, de már a jelen is szükségképpen írja elő a rendszeres önképzést, a fontos mezőgazdasági tudományok, tapasztalatok, módszerek ismeretét Korábban úgy tartottuk, hogy a téli hónapokon ráérnek a falvakban művelődni, olvasgatni, ezért is esik a téli hónapok valamelyikére a mezőgazdasági könyvek ünnepe. Ez a mondás és gyakorlat azonban módosult, mert a szellemi javak gyűjtögetésére mostanság már nem elég a disznótorozások ideje, egész évben alkalom adódik és elengedhetetlen a mezőgazdasági szakkönyvek forgatása. Különlegesen fontos most a tudás, a szellemi tőkekoncentráció a mezőgazdaságban, hiszen köztudott hogy szigorú szabályozók, nagyobb elvárások közepette kell jobban, olcsóbban és korszerűbben termelni. Ha csak a jogszabályokat kísérik figyelemmel egy-egy termelőüzemben, s alkalmazzák helyesen, azzal is százezreket takaríthatnak meg. Méginkább áll ez olyan nagyüzemre, ahol a szellemi hatóerő kibontakozhat, s a közösség érdekében munkál. Ezt szolgálja a tizennyolcadik alkalommal megrendezendő mezőgazdasági könyvhónap is. Ki vitatná, hogy a szaklapok, szakkönyvek, szakfolyóiratok által közvetített ismeretek nem segítik az élelmiszer-gazdaság fejlődését? A nagy teljesítményű gépek, kombájnok, termelőeszközök munkába állítása növeli a hatékonyságot, jövedelmezőbbé teszi a termelést, magasabb termésátlagokat produkál a növényvédő szerek, műtrágyák használata szintén segít a nagyobb terméseredmények elérésében, a pontos és okos munkaszervezés, a különböző termelési rendszerek terjedése ^szintén fokozza a rentábilitást. Mindez nemcsak az egyén, a szövetkezet, de a népgazdaság érdekét is szolgálja, a nemzeti jövedelem emelkedését. Nem véletlen az a siker, amit az élelmiszergazdaság a párt és kormány következetes agrárpolitikája eredményekén! magáénak mondhat. Javul! a közgazdasági környezet a termelés anyagi, műszaki bázisa és a magyai mezőgazdaság történetéber példa nélkül áUó fejlődést hozott, mindez csak az ész, az alkotó tudomány felhasználásával vált lehetségessé. A mezőgazdaságban dolgozók szakmai felkészültsége dönti el, hogy a nagy értékű és nagy teljesítményű, korszerű technikát nc csak kiszolgálják, hanerr irányítsák is. Az elmélet1 képzés egyik nélkülöztíetet len formája a szakiroda lom. Nem véletlen, hog1 a környékünkön gazdálkodó erősebb termelőszövetkezetekben elhatározták könyvtárat létesítenek, ahol természetesen a szépirodalmi művek mellett megtalálhatók azok a szakkönyvek is, amelyek a moderr gazdálkodásra vonatkozó ismereteket tartalmazzák Válogatni és vásárolni való bőven van, hiszen a mezőgsfedasági kiadó 1975-ig két és fél évtizedes fennállása alatt, közei tízezei kiadvánnyal segítette az élelmiszer-gazdaságot, a ta- 1 nulni akarókat Szerencsérc nemcsak könyvekből van nagy választék, de forintból is egyre több jut a szövetkezeti tagoknak. Sz. L. t