Délmagyarország, 1975. január (65. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-29 / 24. szám

Ő2SERÍSA, 1975. SANUAR 29. 3 Találkozó az olajmezőn Emlékezés a partizáncsapatra Kedves vendége volt két napig a Nagyalföldi Kőolajés Földgáztermelő Vállalat szegedi üzemének Kós J. Géza nyugalmazott ezredes, a felszabadulás előtti Vörös Brigád partizáncsapat tagja. Hétfőn érkezett Szegedre, az algyői főgyűjtőállomás szocialista brigádjának meghívására. A vendéglátó kollektíva is a Vörös Brigád nevet viseli, a hős ellenállók tiszteletére. Kós J. Gézát délelőtt fogadta Juratovics Aladár üzemvezető, országgyűlési képviselő, s tájékoztatta a szegedi szénhidrogénmedence fejlődéséről. Délután üzemlátogatás következett, este pedig az olajipari KISZbizottság rendezésében, a városi KISZ-bizottság Dózsa György utcai klubjában ifjúsági gyűlést tartottak. Itt Kós J. Géza megismertette a fiatalokkal a partizáncsapat tevékenységét. Tegnap, kedden délelőtt a főgyűjtőállomáson beszélgettek vendégükkel a szocialista brigád tagjai arról a csoportról, melynek nevét viselik. Kós J. Géza egyike az ellenállók életben maradt tagjainak. Tizenegy társát éppen harminc évvel ezelőtt végezték ki a fasiszták, a budai vár mellett. — Nagyon örülök annak — jegyezte meg —, hogy ez Kós J. Géza, volt partizán élményeiről szól a brigádgyűlésen a szocialista brigád nem egyetlen mártír nevét vette föl, hanem egy egész kollektíváét. Olyan közösságét, amelynek tagjai a legdrágábbat, életüket áldozták a szabadságért, azért, hogy a mai nemzedék békében, nyugodtan dolgozhasson. Elmondta, hogy jóleső érzés hallgatni, mennyi mindent tudnak fiatal barátai a volt partizáncsapalról, az ellenállók életéről. A tegnapi kötetlen, baráti beszélgetésen még jobban megismerték a harcoló Vörös Brigádot, Kós J. Géza személyes élményeiből, akit ez alkalombői tiszteletbeli brigádtaggá választottak. A Könnyűipari Minisztérium intézkedései: n termékek minőségének javítására A termékek minőségéről tárgyaltak a napiokban a Könnyűipari Minisztérium vezetői értekezletén. Az előterjesztett jelentés megállapította: a rekonstrukció során meghonosodott új technológiák, az új anyagok elterjedése nyomán korszerűbbek a gyártmányok, számos termék élettartama növekedett, esztétikai megjelenésük szebb, felhasználásuk gazdaságosabb. A könnyűipar jobban ki tudja elégíteni a hazai lakosság igényeit, exportja versenyképesebb. A korszerűsítések lehetővé tették, hogy összességükben növekedjék a termékek minőségének színvonala, de emellett helyenként nem kielégítő a technológiai fegyelem és a szervezettség; a szakképzettség hiánya és egyéb okok miatt a technológiai feileszt'és nem mindig jár együtt kellő minőségjavulással. A textil- és textilruházati iparban például, ahol növekedett a szintetikus szá'felhasználás és a nemes kikészítésű szövetek aránya, sok az új termék, az új modell. Mégis, a termékek nagy részét a minőség erőte'jes ingadozása jellemzi, amit főleg a technológiai feg'/elem helyenkénti lazulása, a gyenge ellenőrzés, az alapanyag-ellátás korlátai, és a beszerzési források gyakori változása, a munkaerő-fluktuáció, to_ vábbá az elavult gének még mindig nagy aránya okoz. A textilipari rekonstrukció eredményeit rontja egyes üzemekben, hogy például az új, nagy teljesítményű gépek hagyományos technológiai környezetbe kerülnek, és a munkások képzettségének, szaktudásának felzárkózása elmaradt az új követelményektől. A bőr- és cipőiparban erőteljes volt a gyártmányfejlesztés, de még mindig a cipők minősége adja az okot a legtöbb fogyasztói reklamációra. Két év alatt csaknem megduplázódott a kifogásolt áruk értéke. A bútoriparban nagy fejlődést jelentett a modulrendszerű gyártmánycsaládok elterjedése, amelyek előállítása igényesebb munkát követel. A termékek összetételében bekövetkezett kedvező változásokat azonban nem kísérte a kivitelezés jobb minősége; magas a hibás bútorok aránya. Kedvezőbben alakul a minőség a nyomdaiparban. A múlt évben megjelent minisztertanácsi határozat értelmében a könnyűiparban is meghatározták azokat a tennivalókat, amelvekkel biztosítható a magasabb minőségi követelmények kielégítése. Erre vonatkozóan miniszteri rendeletet és irányelveket is készítenek elő. Rögzítették a minőségszabályozás ágazati alanelveit Ezek szerint a termelő osztatlan felelősséggél tartozik az általa gyártott és forgalomba hozott termékek minőségéárt, s követelmény, hogy hibás minősítésű termék ne kerüljön forgalomba. A fogyasztókat tájékoztatni kell a gyártmányok használati tulajdonságáról, kezeléséről, és az esetleges panaszokat a kereskedelemmel együtt kell rendezni, a hibát termékek vásárlóit kártalanítani kell. A minisztériurr hatósági jogkörével élve ellenőrizteti, illetve befolyásolja a termékek és a szolgáltatások minőségét, a minőségszabályozási rendszer működését. A belkereskedelemmel együtt intézkednek arról, hogy szigorúbb legyen az áruátvétel. Már a beruházások idején gondoskodni kell arról, hogy a gyártmányok kellő minősége biztosítható legyen. Meghatározták a minőségellenőrző szervek, kutató-, fejlesztő intézetek feladatait, és azt is, hogy miként ösztönözzék a vállalatokat. s tegyék a bérezésnél még érdekeltebbé a dolgozókat a kifogástalan termékek gyártásában. (MTI) Élénk viták pezsgő partéiét Beszé'getés Jáhni Lászlóval, a szegedi járási pártbizottság első titkárával A szegedi járás falvaiban, községeiben élő kommunisták 127 pártalapszervezethez tartoznak. Mint mindenütt máshol, környezetünkben is a pártmunka homlokterébe a kongresszusi előkészületek kerültek. Az alapszervezetek vezetősége számot adott az elmúlt négy esztendőben végzett munkáról, majd áttanulmányozta és megvitatta a Központi Bizottság irányelveit, a párt XI. kongresszusára, valamint a módosításra kerülő szervezeti szabályzat tervezetét, s megválasztotta új tisztségviselőit. A vezetőségválasztó taggyűlések nemrégiben befejeződtek, s ezért arra kértük Jáhni Lászlót, a szegedi járási pártbizottság első titkárát, hogy mondjon véleményt a tapasztalatokról, válaszoljon néhány kérdésünkre. 0 — A beszámoló és a vezetőségválasztó taggyűlések előkészítése komoly munkát jelentett az alapszervezetek számára. Hogyan sikerültek a tanácskozások, milyen volt az érdeklődés? — A taggyűlések munkája Iránt most felfokozódott a tagság érdeklődése. Ezt magyarázza az a tény is, hogy készülünk a párt soron következő kongresszusára. Minden pártalapszervezetben megtartották a beszámoló taggyűléseket, valamint a vezetőség újjáválasztását. A tanácskozásokon a párttagság 90 százaléka részt vett, s egyharmaduk véleményt is mondott; ez annak köszönhető, hogy alaposan és körültekintően előkészítették a taggyűléseket. A kongresszusi dokumentumokkal kapcsolatban az volt a fő feladatunk, hogy megismertessük a tagsággal. és alkotóvéleményt kérjünk azokról. A járásban élő kommunisták, de a pártonkívüliek többsége is egyetértését fejezte ki a kongresszusi irányelvekkel. Nagyon jónak tartom, hogy az alapszervezetek tagsága az országos feladatokból kiindulva előtérbe helyezte községük és termelőszövetkezetük, lakóhelyük és munkahelyük sajátosságait, s azt keresték, hogy szűkebb környezetükben hogyan lehet hozzájárulni általános tennivalóink végrehajtásához, társadalmi, gazdasági és -politikai életünk magasabb színvonalra emeléséhez. Megfelelő arányokat találtak a kommunisták az össztársadalmi, és a helyi érdekek egyeztetésében. 0 — Mivel a szegedi járásra döntően a mezőgazdaság a jellemző, valószínű részletesebben is szóba kerültek az irányelvekből azok a megállapítások, javaslatok, amelyek a termelőszövetkezetekkel kapcsolatosak. Ezekről a kérdésekről hogyan vélekedtek a szegedi járás kommunistái? — Egyetértenek a járásban dolgozó párttagok, s azok a téesz-tagok is és vezetők is, akik nem tagjai a pártnak, hogy a fejlődés útja a korszerű nagyüzemben rejlik. Ezért támogatják az ésszerű egyesüléseket is a szövetkezetekben. Szeretném azonban megemlíteni, hogy ez a folyamat nem újszerű, s nem az irányelvek megjelenésekor kezdődött el, hanem már korábban is errefelé tendáltak a termelőszövetkezetek, elképzeléseikhez most segítséget adtak az irányelvek is. A szegedi járásban tavaly már több szövetkezet egyesült: Csengelén például a falu három közös gazdasága döntött úgy, hogy együtt, erőit összevonva végzi további munkáját. Minden feltétele adott annak is, hogy a Tisza—Maros háromszögében levő termelőszövetkezetek a jövőben együttműködjenek. Mivel a szegedi járásban több helyütt van szakszövetkezet, említést érdemel, hogy ezek a közösségek is előbbre kívánnak lépni, nagyobb területen és magasabb szervezettségi színvonalon szeretnének gazdálkodni. Ilyen lépések történtek Domaszéken, ahol két szakszövetkezet egyesült, Zsombón is együtt dolgozik már a hajdani két szakszövetkezet, Bordányban három közösség lépett egységes útra, míg Ásotthalmon két szakszövetkezet a Szabadságharcos Termelőszövetkezettel egyesült, és így magasabb szervezettségi színvonalra lépett." De általában is igaz, hogy a szegedi tájban működő szakszövetkezetek tagsága megértette, hogy előrehaladásának, fejlődésének jövője, boldogulásuk és lépéstartásuk záloga az erős termelőszövetkezeti nagyüzem. 0 — Milyen lényeges észrevételek, javaslatok hangzottak el a párttagság vitája során a kongresszusi irányelvekkel kapcsolatban? — A párttagság egyetértett azzal a gyakorlattal, hogy a felsőbb szervek rendszeresen tájékoztatják a lakosságot a legfontosabb külés belpolitikai kérdésekről. Ezt igénylik az emberek. Megnyugvással vették tudomásul, hogy a szövetkezeti mozgalom szerepét, jelentőségét, mily komolyan elismerik. Általában helyeselték párttagjaink a politikai irányvonalunkat, s igénylik a Meghalt dr. Háy László A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Tud m'.nyos Akadémia, a Marx Károly Közgazdaságtud amányi Egyetem mélységes fájdalommal tudatja, hogy hosszan tartó, súlyos betegsíg után, január 27-cn elhunyt az 1891-ben született dr. Háy László elvtárs, állam: díjas akadémikus, a párt, a magyar cs a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom régi, kiemelkedő harcosa. Elhunyt elvtársunk temetése február 4-én (kedden) délután 2 órakor lesz, a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában. Dr. Háy László elvtárs volt harcostársai, elvtársai, tudóstársai, barátai és tisztelői délután fél 2 órától róhatják le kegyeletüket s ravatalnál. es bnrafisogi munka Tegnap, kedden délelőtt Szegeden, a városi népfrontszékházban ülést tartott a Hazafias Népfront Csongrád megyei elnöksége mellett működő béke. és barátsági bizottság. Dr. Szilágyi Júlia, a bizottság elnöke referátumában beszámolt a megyei népfrontbizottságok múlt évi nemzetközi agitációs-propaganda, béke és barátsági, va' amint szolidaritási munkááróL A mérleg jó, a tavalyi tapasztalatok is bizonyították, 0 béke és barátsági munka 1 népfrontmozgalom tömegpolitikájának szerves részévé vált. Előrelépésről is be lehet számolni. A kampányszerűséget felváltotta a folyamatosság" a lakosság tartalmasabb tájékoztatása. A szolidaritási akciókban a megye dolgozói mélyen elítélték és elítélik a chilei diktatúrát, a közel-keleti agressziót. Táviratban és felhívásukban kifejezésre juttatták szolidaritásukat a szabadságukért küzdő népekkel. A Szegeden működő béke és barátsági klubnak jelentős szerep jutott a tájékoztatásban — bár a lehet 3ségek koránt sincsenek teljesen kihasználva, elsősorban több vitaestet lehetne rendezni. Csongrád megye lakossága fokozott érdeklődést mutatott a nemzetközi események iránt. Bizonyította ezt, hogy a békehónap és egyéb akciók 861 gyűlésén, közel 55 ezren vettek részt. Nagy gonddal foglalkoztak minden olyan nemzetközi eseménnyel, ahol szükség volt a cselekvő együttérzés kifejezésére. Nagy figyelmet fordítottak a Szovjetunióval való barátság, együttműködés elmélyítésére, a szocialista országok közötti szorosabb kapcsolatokra. A bizottság Hódi Istvánnénak, a népfront megyei munkatársának előterjesztésében megvitatta az idei munkatervet. A felszólalásokból olyan közös vélemény alakult ki hogy a béke és barátság munka tartalmában, formájában, rendszerességében tovább fejlődött. Az eddigi eredmények alaojan határozták meg az idei feladatokat., rendszeres ellenőrzést, a kisebb területeken is. Így szóba került az is, hogy az országos kérdések tájékoztatója után a helyi szervek is adjanak olyan információkat, amelyek már a környezet sajátosságait is számba veszik. Elmondták többen is, hogy meglevő hatarozatainkat, rendelkezéseinket következetesebben alkalmazzuk, különösen olyan területeken, ahol munka nélkül szerzett előnyöket tapasztalnak. Szóvá tették, hogy a zöldség- és gyümölcstermelésben a jelenlegi árstruktúra, a felvásárlási és a kiskereskedelmi árak közötti magas árrés negatívan befolyásolja a termelési kedvet. 0 — A vezetőségválasztások milyen tapasztalatotokat adtak? — Igen örvendetes, hogy az alapszervezeti vezetőségválasztások során érvényesült a Központi Bizottság 1973. novemberi határozatának iránymutatása, amelyben köztudottan a káderpolitikai kérdésekkel foglalkoztak. A járásban levő alapszervezetek vezetőségébe több nő, fiatal és fizikai munkás került, mint amennyi a számarányuk a tagság soraiban. Lehet, hogy a számok nem sokat mondanak, de megemlítem, hogy a pártalapszervezetek vezetőségeiben a nők aránya 27,8 százalék, a fizikai dolgozóké 49,6 százalék,® a harminc éven aluli fiataloké pedig 14,1 százalék. Valamivel több mint egyharmad arányban új párttagokat választottak a vezetőségekbe. Megjegyzem, hogy a jelölőbizottságok alapos és körültekintő munkát végeztek, s elsősorban nem a statisztikai arányokat vették tekintetbe, hanem a rátermettséget és a közéleti tevékenységet. 0 — Hogyan foglalná össze a szegedi járás pártalapszervezeteiben tapasztaltakat? — A summázás előtt még megemlíteném, hogy sok hasznos észrevétel és javaslat is elhangzott az alapszervezetek taggyűlésein, amelyeket továbbítottak a felsőbb pártszervekhez. így említést érdemel még például az észrevételek közül, hogy a falusi emberek, a termelőszövetkezetek tagjai igénylik a magasabb szakmai éa általános művelődési lehetőségeket. így például azt is kérték, hogy a nagyobb községekben talán érdemes volna a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemnek kihelyezett tagozatot nyitni, ezzel különösen a faluban élő, dolgozó lányok és asszonyok politikai képzését segíthetnék elő. Elmondtak olyan dolgokat is, hogy a három, vagy többgyermekes falusi családoknak a lakásépítéséhez olyan hitelfeltételeket kellene biztosítani, mint a városi munkáscsaládoknál. A Szervezeti Szabályzat módosításának tervezeténél általános egyetértés fogadta a magasabb követelményeket. Végezetül még annyit, hogy a beszámoló és a vezetőségválasztó taggyűlések során egészségesen felpezsdült a párttagság és az alapszervezetek munkája, élénkebbé vált a pártélet. A szegedi járás párttagsága is megértette a Központi Bizottság kérését és bátran véleményt mondtak a kongresszusi dokumentumokról. Az is az általános tapasztalatok közé tartozik, hogy a párttagság igényli is ezt a pezsgőbb ->ártéletet, a vitákban való cözreműködést, a párt politikai irányvonalának meghatározásában való aktivitást, — fejezte be nyilatkozatát Jáhni László. Gazdagh István