Délmagyarország, 1975. január (65. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-28 / 23. szám

4 KEDD, 1975. JANUÁR ML Elhunyt iláriássy Félix A Kulturális Minisztérium, a Művészeti Szakszerveze­tek Szövetsége, a Magyar Film- és Televízióművészek Szövetsége, a Színház- és Filmművészeti Főiskola mély fájdalommal tudatja, hogy Máriássy Félix filmrendező, Kossu'.h-dijas érdemes művész, a Színház- és Filmművé­szeti Főiskola tanára, a Filmfőiskolák Nemzetközi Szer­vezetének (CILEKT) elnöke, a Magyar Film- és Televízió­művészek Szövetségének titkára, éleiének 56. évében vá­ratlanul elhunyt. Temetéséről később intézkednek. Emlékezetes filmek sorá- nyezet pontos kidolgozása, a val, áldozatkész munkásság- részletmegfigyelések gondos gal írta be magát a magyar felsorozakoztatása, a valóság film történetbe. Nemzedékek életteljes tükrözésének igé­sorát nevelte, tanította a nye jellemezte. A felszaba­filmművészet mesterségére, dúlás előtti idők haladó és megértésére. 1930-ben ke- mozgalmaival foglalkozó al­rült kapcsolatba a filmgyár- kotásaiból őszinte pátoGZ su­tással, a 40-es években vágó, gárzik, pályája kiemelkedő majd segédrendező lett a állomása volt az 1935-ös esz­Hunnia Filmgyárban. tendő, ekkor alkotta a Bu­A felszabadulás után do- dapesti tavasz, s az Egy pi­kumentum-filmeket készített ko10 világos című filmjeit, majd 1949-ben mutatkozott Sokoldalú rendező volt. be önálló játékfilmalkotó- 1948-tól a Színház-és Film­ként. Érdeklődése általában művészeti Főiskola tanára az aktuális témák, a mun- volt, halála a filmbarátok, a kásélet mai társadalmunk filmszakma és a leendő erkölcsi problémái felé for- filmművész-generáció súlyos dult Mint rendezőt, a kör- vesztesége. Automata vizielzö a tárnában A Bakony vidékén műkö­dő bauxitbányák zömét gyakran fenyegeti a vízbetö­rés veszélye. Évek óta na­ponta átlag 490 ezer köbmé­ter vizet kell belőlük a fel­színre szivattyúzni. (Ez a víz egyébként, mint ismeretes, oly tiszta, hogy minden ke­zelés nélkül alkalmas a fo­gyasztásra, ezért egy részét a balatoni regionális vízmű­ben hasznosítják.) A nagy teljesítményű szi­vattyúk jobb kihasználása és a veszély elhárításának meg­gyorsítása végett a napokban befejezték az egységes auto­mata vízszintcllenőrző háló­zat felszerelését. A föld mé­lyében elhelyezett műszerek ma már lcétpercenként jelzik a központnak minden egyes akna vízszintjét, így ideje­korán indíiha'ják a szivaty­tyúkat. A vízkárokat teteme­sen csökkentő automata jel­zőrendszert a bauxitbányák szakemberei tervezték. Ez idő szerint az európai bau­xitbányákban ez az első ilyen biztonsági berendezés. (MTI) A közönségnek igaza van? Ankét a televíziósokkal. Ök készültek, lelkiismerete­sen végiggondolták újra a már kialakult véleményüket műfajokról, műsorszerkezet­ről, alkotói magatartásokról, és a többi komoly és fon­tos dologról. A közönség ls készült — és a tévések elé zúdult a panaszáradat, ilyenformán: „Egész nap dolgozom a gyárban, este szeretnék kikapcsolódni. Er­re a televízió gyári riporto­kat közvetít!" „Elég volt megélni a borzalmakat. Mi­nek csinálják ezt a renge­teg háborús filmet?" „Nap­közben ülünk az értekezlete­ken. Mintha abba se hagy­tuk volna, este látjuk az embereket a tévében mell­magasságig, amint csupa fontos, időszerű, bonyolult kérdésről tárgyalnak." A refrén: „Szeretnénk ki­kapcsolódni!" A közönségnek igaza van Az utóbbi időben amióta szinte minden fórumon és minden témában sűrűn elő­fordul a szó: közművelődés, olyan légkör kezd kialakul­ni, amelyben már-már illet­lenség a másikat használni: kikapcsolódás. Nem is tit­kolt fölénnyel, enyhe sajnál­kozással, vagy éppen türel­metlenül fogadják a kultúra némely jószándékú, de a dolgukat félreértő munkásai a makacs „kikapcsolódás­igényeket". Pedig nem érde­mes, nem is lehet vitatni: ahhoz, hogy napi munkáját ki-ki jól végezze, kikapcso­lódásra, azaz a korábbitól eltérő tevékenységekre van szüksége. Olyasmire is, ami­be „könnyen bekapcsolód­hat". Nagyon széles közönségré­tegek idegenkedése 'a gyári riportoktól, háborús filmek­től, vagy értekezletszerű ke­rekasztal-beszélgetésektől az­zal magyarázható, hogy szá­mukra mindez nem jelent újat, mást, különösen érde­keset, pihentetőt. A hosszú­távfutónak se nem pihenés se nem kikapcsolódás, ha ötezer méter után hatvanra küldik — lazítani. Akkor az emlegetett mű sorokból valóban keveseb> kellene? Szó sincs erről Több. Minél több jó riport film, beszélgetés, tévéjáték dokumentum stb. Csak az! kellene végre tisztázni: a te­levíziónak korántsem dolga hogy mindenkor és minden eszközével a „könnyű bekíp csolódást" szolgálja. Arró' kellene meggyőzni magunkat, hogy kikapcsolódni szüksé- lye van a felfrissülésnek, a ges, de nem feltétlenül, sőt feltöltődésnek, a kikapcsoló­általában nem a színházban, a moziban, a tévé előtt. El­lenkezőleg: ezeket a helye­ket akkor érdemes felkeres­ni, ha elég erőt érzünk ma­gunkban egyfajta meglehető­sen megerőltető szellemi munkához. Mondjuk, miután kikapcsolódtunk. Például já- títható a magunkévá, tékban, sportban, sétában, persze enélkül a nehéz dásnak. Amire igenis szüksé­gük van. De tudomásul kel­lene vennünk, hogy a műal­kotás (meg még az igazán jó riport is) mindig olyan érték volt és marad, ami csak kemény munkával kö­zelíthető meg, nehezen sajá­És be­főzésben, táncban, barkácso- kapcsolódási folyamat" nél­lásban, kirándulásban — kül, az átélt és értett mű kinek mi tetszik. A televízi- nélkül szegényebbek len­ón, mozin, könyvön, rádión, nénk — még a kikapcsoló­szinházon, tárlaton és a töb- dásunk ls értelmetlenség és bin kívül ezer más hivatot- képtelenség, tabb fóruma, alkalma, he- s. e. Országos képző­és iparművészeti pályázat Az idei országos diáknapok keretében hirdeti meg a ICISZ Központi Bizottsága — oz Oktatási, a Kulturális és a Munkaügyi Minisztérium, valamint a KISZ megyei bizottsága sával — az országos képző­és iparművészeti pályázatot. A beküldött legjobb alkotá­sokból az idén a Tömörkény István gimnázium és művé­szeti szakközépiskola rendez kiállítást Szegeden, a Bartók Béla művelődési központban. A pályázati feltételek sze­rint festményeket, grafiká­kat, szobrokat, bármilyen anyagból alakított, térben plasztikusan megjelenő alko­tásokat lehet beküldeni. Az iparművészeti pályázatra küldött munkák anyaga és mérete szabadon választható. Dísztárgyakat és már meg­lévő tárgyak másolatát nem fogadják el, használati ér­tékű iparművészeti tárgya­kat várnak. A pályázati fel­tételek között szerepel, hogy a beküldött alkotások har­monikusan illeszkedjenek a mai formavilághoz, kapcso­lódjanak felszabadulásunk 30 éves évfordulójához. A középiskolákból február 20-ig kell beküldeni a pálya­munkákat, a megyei KISZ­bizottság által kijelölt isko­lákhoz. Az országos pályá­zatra érdemes munkákat a megyei kiállításokon választ­ja ki á szakemberekből álló zsűri, ezekből rendezik meg Csongrád alkotókat, támoga tá­Szegeden az országos kiállí tást ápriljsban. A rendező Tömörkény gimnázium há romnapos tanácskozásra ir meghívja majd a legjobb Az iskola szellemi műhelyei Korszerű iskola nincs kor- ba, ebben az évben szintén könyvek, lexikonok, szótárak szerű könyvtár nélkül. Ez várható ennyi. Jegyezzük és ismeretterjesztő könyvek az alapigazság többszörösen meg mindjárt, ezek a szá- sokasága igaz: tartozéka a jó jskolá- mok szép átlagot mutatnak, is előtértje került magyartanár ezt nak a jó könyvtár, mért csak de mögöttük még mindig ta- könyvtárat eddigi jártassága így lesz igazán jó iskola. Az lálható szerényebb adottsá- alapján már nem mindig utóbbi két év lényeges váltó- gokkal rendelkező könyvtár tudja kezelni, hiszen a szak jától távol álló témákról is tájékozódnia kell. Ezért ren­deztek az országos pedagó­zást hozott az iskolai könyv- is. tárak életében — mondja Ha az iskola szerves része Vörös Mihály, e könyvtárak a könyvtár, ha a benne fo­szakfelügyelője, a vásárhelyi lyó munka segítője, az önálló gfaj" könyvtár és" a megyei könyvtár igazgatója. A szak- gondolkodás, önálló kutatás, módszertani központ közre­felügyelet azzal kezdte mun- az elmélyült tanulás célra- működésével könyvtári alap­káját, hogy fölmérte mi van, vezető módszere, az iskola min kell változtatni. fokú tanfolyamot az iskola szellemi műhelye, akkor kö- könyveivel foglalkozó peda­m Az első tapasztalatok így rültekintőbb fejlesztése nagy gondosságot kíván. Az utób­bi évek szép páldákkal di­csekedhetnek: a vásárhelyi Bethlen Gábor Gimnázium gógusok számára. Szinte minden iskolából jelentkez­tek a tanfolyamra, el is vé­gezték, mégis szükség van újabbra is. Bizonyára az ÖS^HET^rr1KE^IÉS ^ többsége elhanyagolt volt. Legtöbbször kézdő pedagó­gusra bízták. Ez azért jelen­tett problémát, mert ő is to­vábbadta, ha újabb kezdő érkezett a tantestületbe. Pe­dig a könyvtárossághoz a a szentesi Horváth Mihály Gimnázium, a makói József Attila Gimnázium, vagy a vásárhelyi dr. Münnich Fe­renc Általános Iskola könyv­tára megszületése pillanatá­ban már mintául is szolgált hasonló könyvtárak létesíté­szeretet és az igyekezet mel- ~ ErdXTszám, eiíl le­lé jartassag .s kell. Elha- m ,e ke„ frmmk. könyv_ jártasság nyagoltak voltak ezek a könyvtárak azért is, mert alkalomszerűen vásároltak könyveket — amikor éppen pénzhez jutottak —, és azt vették, ami éppen kapható volt akkor. A másik gond, hogy a beszerzést általában nem kapcsolták össze céltu­datos selejtezéssel. Az isko­lai könyvtár könyvszekrényt ielentett csak, jól bezárva, a könyvek egymást takarva, tárak fejlődését is segítő közoktatási irányelvek ta­nulónként legalább öt köny­vet említenek a fejlesztés alsó határaként, a most ér­vSbyes általános iskolai rendtartás már tí'ről beszél, nedig mindöss'e három év telt el azóta. Három év alatt a duplája! A tanyai könyv­tárakról is szólnunk kell: amióta a tanyai iskolák kis könvvgyűiteménvei, a közsé­gi könvvtár fiókjaként be­a nagvkönyvtári sokkal Inkább célkitű­rés még mindig meglevő hé­zagai segítenek abban, hogy sok iskolában a tanfolyamot végzett pedagógus újra to­vábbadta a könyvtárat, idő­közben érkezett új kartársá­nak. Továbbra is szorító gond a helyhiány. Követelmény len­ne, hogy legalább 50 négy­zetméter alapterületű, tan­terem nagyságú helyiség áll­jon a rendelkezésre, hogy a szellemi műhely követelmé­nyének olvasótermi jellegé­vel is megfeleljen. egy polcon több sorban vár ták, amíg rájuk került a sor. kerültek Rendszerező katalógus hiá- áramlatba, nyában sokszor a könyvtáros me»'e!e'nek eredeti sem tudta áttekinteni, mivel .Jd^StűvS rendelkezik, mit kellene be- d*sét is jobban tudják szol­szereznie, és mi az, ami itt gálni. van ugyan, de semmi szük- .—, ség nincsen rá. |2.| Az új szakfelügyeleti rend­szer az alapos tájékozódás A céltudatos fejlesztés az­... ,. . .. zal is gondol, hogy a könyv­után a megoldás módozatait tárak jrodalomcentrikusságát meg tökéletesen, de egy má­felolQlja. Anélkül természete- sik szempont legalább ennyi­Sok új kezdeményezés ta­pasztalható, Mórahalom, Ásotthalom és Forráskút is­koláit külön is említette a szakfelügyelő. Arról is szól­nunk kell, hogy a szakközép­iskolák és a szakmunkáskép­ző intézetek legalább olyan fontosnak tartják könyvtá­ruk fejlesztését, mint a na­gyobb hagyományokkal ren­delkező középiskolák és ál­talános iskolák. Azért fontos ez, mert a könyvek segítsége nélkül a legegyszerűbbnek vélt szakma sem tanulható keresve, a fejlesztésre vonat­kozó irányelvek tételeinek a megvalósításán fáradozott. A megyei tanács művelődés­ügyi osztálya elrendelte, hogy három évre szóló fej lesztési tervet ki az iskolák, és a könyvtá­raknak a lehető legnagyobb összeget biztosítsák. A tervszerű fejlesztés ered­ményeként írhatók sorba a következő számok: megyénk minden iskolájában — közei násfél százról van szó — van könyvtár, 36 ezer tanuló körülbelül 450 ezer kötetből válogathat. Tavaly 30 ezer új könyv került a könyvtárak­Fejlesztik a gépész mérnöl^oktatást sen, hogy az irodalom tani- re fontos: a könyvtár szere­tásában betöltött szerepüket tete jelenti a biztosítékot ar­bármi kevéssel is csökkenni ra, hogy a mostani tanuló engedné. Arról van szó, felnőtt korában ls a köny­hogy sokat áldoznak a vekhez fordul segítségért, és könyvtárak irodalmi olvas- az állandó képzés, önműve­dolgozzanak mánvok beszerzésére, többet, lés, a többet tudás igénye mind eddig, de egyéb tan- lételemévé válik, tárgyakhoz szükséges kézi- H. D. alapokra helyezik az egészségügyi dolgozók képzését 1975 szeptemberétől jelen- magyar nyelvet és irodalmat tős változások lesznek az történelmet, matematikát, fi~ egészségügyi do'gozók kép- zikát, kémlát és biológiát is. zésében — tájékoztattak az E tantárgyak óraszáma Egészségügyi Minisztérium- azonban kevesebb, mint az ban. Eszerint minden általános egészségügyi szakközéplsko­iskolát végzett tanuló a 8. Iákban. A szakmai oktatás osztály befejezése után két keretében viszont azonos iskolatípusban tanulhat to- óraszámmal ugyanazokat a vább, és szerezhet egészség- szakmai ismereteket sajátít­ügyi szakképesítést. Az egyik hatják el a tanulók mind a két iskolatípusban. A szakiskolai oktatás elő­Hétfőn megkezdődött Ba­latonfüreden a Budapesti Műszaki Egyetem gépészmér­nöki karának háromnapos továbbképzése. Az egyetem oktatói megvitatják az okta­tás jelenlegi helyzetét és fejlesztési terveit, továbbá a pártkongresszussal kapcso­latos egyetemi feladatokat Béda Gyula, a gépészmér­nöki kar dékánjának meg­nyitója után dr. Horgos Gyu­la kohó- és gépipari minisz­ter a gépipar fejlődéséről tartott előadást. Vázolta a ipar szerepe népgazdaságunk­ban, a szocialista ipar fej­lesztésében a jövőben sem csökken. A megnyitó előadást köve tőén a háromnapos tanács­kozás során napirendre ke­rül az oktatás fejlesztése is Ebben a témakörben azokról a változásokról beszélnek amelyek nyomán az objek­tum centrikus oktatás he­lyett a tényleges gyakorlati, mérnöki munkára orientált oktatást valósítják meg. En nek kapcsán megnövelik a szocialista gépipar kialakulá- maradandó gépészeti ismere sának főbb szakaszait, leszö- tek oktatásának óraszámát gezte többek között, hogy a nagyobb hangsúlyt kap az gépipar az elmúlt 10—12 év- üzemszervezés és az eddigi ben a párthatározatoknak négy félévről 6 félévre eme­megfelelően fejlődött és az lik a kötelező közö6 oktatás az egészségügyi szakiskola, amelyben a szakképesítést - nye ^ hogy akik ^ je_ nappali képzéssel — három lentkeznek és felvételt nver­áv alatt lehet megszerezni; a nek, tanulmányaik ideje másik az egészségügyi szak- alat* állami támogatásban , részesülnek, és az egészség­kozéplskola, amely ugyan- ügyi s2akközéPiskolásokhoz csak nappali képzéssel négy képest egy éwe! hamarabb év alatt ad egészségügyi állhatnak munkába szakkép­szakképesítést és érettségit zettként Ugyanakkor, ha — Mindkét iskolatípusban * késóbbiek ,során ~ ér?tt" végzett tanulók általános ségit akarnak szerezni, ko­ápolók és általános asszisz- rábbi szakiskolai tanulmányi tensek lesznek, s ezzel a ké- Idejüket is beszámítják, és pesítéssel valamennyi kór- ,evelező vagy esti tagozaton házban, klinikán általános ... . , "r , „ , ápolóként Illetve valameny- két-három év alatt szerezhe­nyi szakrendelőben és gondo- tik meg az érettségit zóintézetben általános asz- Az egészségügyi szakkép­szisztensként helyezkedhet- zés új lehetőségeiről, szít vő­nek el. A korábbiaktól elté- nalas tájékoztatót állított rően ugyanis egységesítették össze az Országos Pályavá­a két iskolatípus szakmai lasztási Tanácsadó Intézet tananyagát, és a jövőben a A kiadvány a megyei pálya­ipar ezyik legdinamikusab- idejét és csak ezután kerül szakiskolákban is oktatnak választási intézeteknél sze­ban fejlődő ága volt A gép- het sor a szakosodásra. (MTI) i közismereti tantárgyakat rezhető be. (MTI) 4

Next

/
Thumbnails
Contents