Délmagyarország, 1975. január (65. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-26 / 22. szám

I VASÁRNAP, 1975. JANUAR 26, II Csongrád megyei párt-végrehajtóbizottság 1975. évi gazdaságpolitikai irányelvei i. Csongrád megye gazdaságának 1974. évi fejlődése Megyénk gazdasága az elmúlt évben további jelentős sikereket ért el a X. pártkongresszus határozatainak, valamint a IV. öteves tervidőszak feladatainak végrehajtásában. A tanácsok és gazdasági egységek, középirányító és érdekképviseleti szervek múlt évi tevékenysége jól szolgálta a megyei pártbizottság 1974. évre szóló állásfoglalásában megjelölt gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósítását. Az 1974-es év gazdaságpolitikai céljainak megvalósítását elősegítették: — a tervidőszak korábbi jó eredményei; — a gazdasági év előkészítésére tett intézkedések; — a helyi párt-, gazdasági és társadalmi szervek részéről a XI. pártkongreszszus, valamint hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére tett munkaverseny-vállalások teljesítésében elért eddigi sikerek; — a megyei pártszervek irányító, ellenőrző és koordinációs tevékenysége. A kedvező feltételek mellett az 1974-es gazdasági év a szokásosnál több nehézséggel, nem tervezhető, váratlan hatással befolyásolta megyénk gazdaságának fejlődését: — a kedvezőtlen tőkés világpiaci helyzet hatására romlott az ipar és a mezőgazdaság anyag- és alkatrészellátása, egyes cikkek értékesítési lehetősége, nőtt az alapanyagok, alkatrészek beszerzési árszínvonala; — a csapadékos időjárás miatt váratlan be yzet alakult, ki a mezőgazdasági termikek betakarításában és a szállításban. Az árvízveszély és a belvíz elleni védekezés időlegesen lekötötte a termelőerők egy részét; — bár a munkaerőhelyzet összességében kiegyensúlyozott volt, több könnyűipari nagyüzemünk munkaerőhiánnyal kü .dött A gazdasági munkánkat segítő — és nehezítő — körülmények mellett megyénk gazdasága 1974-ben is dinamikusan — bár egyes területeken a korábbiakhoz képest mi rsékeltebben és kevésbé tervszerűen — fejlődött A megye népessége az élveszülési arány emelkedése következtében 1500-zal nőtt, s elérte a 454 ezer főt Valamelyest emelkedett a munkaerőforrás, folytatódott a háztartásbeli nők bevonása a termelőmunkába. A megye összes aktív keresőinek száma 1974-Den nem változott, de a foglalkoztatottsági szerkezetben további változások mentek végbe. Kismértékben javult a létszámfelhasználás hatékonysága, de fejlődése nem éri el a kivánt ütemet: — változatlanul nem kielégítő a munka íegy elem; — továbbra sem elég hatékony a tanacsuk munkaügyi szakigazgatási szervének munkaerőirányító tevékenysége; — a normák alkalmazására és karbantartására a vállalatok még mindig nem fordítanak kellő gondot; — a vállalatok nem foglalkoznak kielégítően a fiatalok munkahelyi beilleszkedésének segítésével; — a munkaszervezés hiányosságai folytán nem egyenletes a dolgozók leterheltsége, sok a túlóra. A beruházások értéke 1974-ben az előző évhez képest mintegy 4 százalékkal növekedett. A jelentősebb megyei beruházások közül üzembe helyezték Hódmezővásárhelyen a kőagyagburkolólap-gyárat, a furíurolüzemet; Szegeden a játékcsarnokot, a járási SZTK-rendelőintézetet, a IH-as számú vízművet, a Tavasz utcai kenyérgyárat, az algyői Tisza-hidat, a szalámigyár rekonstrukciójának három létesítményét; Makón a városi csatornát és az új Maros-hidat. Az 1974. évi beruházási tevékenységet a fontosabb létesítmények kivitelezésének elhúzódása jellemezte. Az erre az évre tervezett harminc jelentősebb beruházás közül csak tizenhat fejeződött be. A megye legjelentősebb egyedi nagyberuházása, a kőolaj- és földgázipari létesítmények 1974. évi kivitelezése késésben van. A beruházások megvalósítása során 1974-ben is gondot jelentett az előkészítés vontatottsága (főként lakásépítkezéseknél), valamint a közreműködő vállalatok, szervek nem kielégítő együttműködése. Í

lllSir A megyei ipar 1974"ben a ne" • 1)101. gyedik ötéves terv eddigi tervidőszakára jellemző — átlagosan mintegy 7 százalékos növekedést ért el. A termelés az ipar valamennyi ágazatában dinamikuséin bővült. .4 vállalatok, szövetkezetek többsége kiegyensúlyozottan gazdálkodott: — a lernWékenységgel fedezett termelésbővülés több mint 70 százalékos volt (ez elmarad a korábbi években elért aránytól); — az értékesítés bővülésével arányosan növekedett a nyereség; — a tervezett műszaki és szervezési intézkedések többsége megvalósult, az előrehaladás azonban lassúbb a kívánatosnál; — tovább csökkent a gazdaságtalan termelés részaránya, de a lehetőségek koránt sincsenek kihasználva; — a termelés növekedését meghaladó ütemben — 13 százalékkal — bővült az exportértékesítés. A gazdálkodás nehezebbé váló külső körülményeinek hatását a vállalatok, szövetkezetek csak részben ellensúlyozták belső tartalékaik mozgósításával. A gazdálkodás hatékonyságát meghatározó számos területen — kooperációs együttműködés, kapacitáskihasználás, munkaerő-gazdálkodás stb. — a fejlődés nem kielégítő mértékű. 2. Élelmiszer-gazdaság. Az 1974. évi gazdaságpolitikai aunsiu£iaids a mezőgazdasági termelés növelését az országos 2—2,5 százalékos ütemet meghaladó mértékben határozta meg. Mezőgazdaságunk ezt a célkitűzést teljesítette. A két főágazat közül az állattenyésztés fejlesztése dinamikusabb volt. Mintegy 3 százalékkal növekedett a szarvasmarna-, és 15—17 százalékkal a sertésállomány. Az ágazat fejlődésében érezhető a szakosított telepek árutermelést bővítő hatása. Az exportkorlátozások miatt viszont a vágómarha-értékesítés közel 15 százalékkal csökkent. ^ A növénytermesztési főágazaton belül tovább emelkedett a kenyérgabona és a kukorica egységnyi területre eső hozama. Növekedett, de nem a kívánt mértékben a cukorrépa vetésterülete és terméshozama. E fejlődésben döntő szerepük volt az ágazatnál bevezetett iparszerű termelési rendszereknek. A kedvezőtlen időjárás miatt a szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztésben mennyiségileg és minőségileg is rosszabb termést takarítottunk be. Növekedett a nagyüzemek műszaki, technikai bázisa, és javult a gazdálkodás színvonala. Tovább csökkent a pénzügyileg hiányos termelőszövetkezetek száma. Az élelmiszeripar közel 6 százalékos termelésnövekedést ért el. Javult a termelékenység, nőtt a jövedelmezőség. A tejiparban a tejporgyártás, a konzerviparban a húsüzem korszerűsítése és az új sterilezőberendezés jelent kapacitásbővülést. A Szegedi Sütőipari Vállalatnál megvalósult a péksüteménygyártás rekonstrukciója. Az élelmiszer-gazdaságban az elért eredmények mellett gondot jelent: — a növénytermesztés lassú szakosodása; — a szántóföldi zöldségtermesztés alacsony színvonala; — egyes növényeknél területileg differenciált mértékben tapasztalt alacsony termésátlag (pl. makói járásban a kenyérgabona) ; — a mezőgazdasági üzemek gépi beruházásainak lassú üteme, a műtrágya és növényvédő szer racionális felhasználását biztosító szakszerű tárolókapacitás hiánya; — az üzemek vezetőinek, dolgozóinak képzettségében és továbbképzésében mutatkozó lemaradás; — javuló, de még mindig nem kielégítő az együttműködés a mezőgazdaság és az élelmiszeripar között; — az élelmiszeripar kapacitása időnként nincs kihasználva, nem tervszerű az alapanyagellátás ; — egyes élelmiszeripari vállalatok nem fordítottak kellő figyelmet a termékek minőségére, a felvásárolt áruk megóvására, a gyártási folyamatok fejlesztésére. 3

£nítninar Az építőipari szerveze• L|lltUI|I(ll. tek saját építési-szerelési tevékenysége 13 százalékkal meghaladta az előző évi teljesítményt. A termelés növekedését teljes egészében a termelékenység emelésével biztosították. Az építőipar gyors ütemű fejlődése ellenére a beruházások 1974. évi kivitelezésénél mutatkozó lemaradás részben az építőipari (döntően magasépítési) kapacitáshiány, részben a munka hiányos szervezettsége és fegyelme miatt történt. Feszültség továbbra is a hagyományos technológiáknál, a befejező szak- és épületgépészeti tevékenységnél és a technológiai szerelésnél van. Évek óta lassú előrehaladás mutatkozik a korszerű előregyártott vasbeton- és könnyűszerkezetek felhasználásában. A megye építőipari szervezetei — az ALÉP kivételével — rentábilisan, egyes vállalatok igen magas nyereséget {realizálva gazdálkodtak* A tervezővállalatok általában megfeleltek a követelményeknek. 4

K(Í7!plrpHpC A közlekedés 1974. évi • nUtlGAGUGO. legfontosabb feladata a kózieiatíucspun utcai koncepció időarányos megvalósítása, személy- és teherforgalom megnövekedett igényének kielégítése volt. Tavaly a vasúti áruszállítás a bázishoz képest mintegy 6 százalékkal növekedett, míg a személyszállítás változatlan maradt. A közúti áru- és személyszállítás — a vasúti szállítást meghaladó mértékben — emelkedett. A közúti járműpark nem fejlődött a szükséges mértékben. Az őszi csúcsforgalom idején állandósult a tehervagonhiány. Ezt súlyosbította, hogy néhány vállalat, gazdaság és intézmény nem gondoskodott a vagonok mielőbbi kirakásáról. A postaforgalmi tevékenység gépesítésében előreléptünk. A távbeszélő-ellátottság igen alacsony színvonalú. A megye egyes területein továbbra is gyenge a rádió- és a televízióműsor vételi lehetősége. 5

F!ptC7Ínunnal Az életszínvonal • LIGlOllllVPildl. politikai célkitűzéseinknek megieieioen, a megye lakosságának pénzbevételei gyors ütemben — mintegy 10 százalékkal — emelkedtek. A társadalmi juttatások erőteljesebb fejlődése mellett a munkával kapcsolatos jövedelmek az átlagosnál lassabban nőttek. A mezőgazdaságban — részben a kedvezőtlen időjárás miatt — a jövedelemnövekedés mérsékeltebb ütemű volt. Munkaidőcsökkentésre került sor a kereskedelemben, a kommunális szolgáltatásban és a vízügyi ágazatban. A lakosság jövedelmének növekedésével azonos arányban alakult a kiskereskedelmi forgalom. Kedvező a húsellátás javulása. A tej és tejtermékek fogyasztása több mint 10 százalékkal, a zöldség-gyümölcs értékesítés kb. 20 százalékkal emelkedett. A csecsemő- és gyermekruházati cikkek kínálata javult. Legdinamikusabban a vegyesipari cikkek értékesítése fejlődött Az év második felétől azonban az ipar szállítókészségének romlása miatt a hiánycikkek száma ugrásszerűen megnőtt A ruházati forgalom növekedése alacsonyabb volt az országos átlagnál. A fogyasztási szövetkezetek 1974-ben is tovább növelték értékesítésüket, javították a falusi és tanyai lakosság ellátását Tovább fejlődött a kiskereskedelmi hálózat, új egységek nyíltak meg Hódmezővásárhelyen, Szegeden, Szentesen, Csong.rádon, valamint néhány községben. Gond, hogy az új kiszolgálási formákban üzemelő boltok száma alig növekedett Az életviszonyok javulását tükrözi, hogy a lakosság 16 százalékkal többet költött szolgáltatásokra, mint egy évvel korábban. Legnagyobb mértékben a kulturális és közlekedési szolgáltatások nőttek. A javító szolgáltatásoknál tapasztalt fejlődés minimális. Kedvezőtlen, hogy csökkent a szövetkezeti szektor részesedése a lakosságnak nyújtott szolgáltatásokban. A megye idegenforgalma noha dinamikusan fejlődött, tranzit jellege azonban nem változott. 1974-ben 3800 lakás épült fel, melyből 1600 állami. A tervezettből 160 állami lakás üzembe helyezése áthúzódik az idei évre. A víz- és csatornaellátottság a megvalósult fejlesztés eredményeként különösen Szegeden javult. A megyeszékhelyen befejeződött a földgázra való átállás, és Makót is bekapcsolták a földgázellatasba. A városok tömegközlekedésében továbbra is gond a zsúfoltság és a menetrendtől való eltérés.' A bölcsődei és óvodai férőhelyek száma tovább nőtt. Ennek ellenére gond maradt a túlzsúfoltság, magas a visszautasítottak száma. A felvételeknél jelentős korlátozó tényező az étkezési kapacitás szűkössége. 6. Az irányító munka. JSTt pártszervezeteinK irányító, szervező és ellenőrző munkája — együttműködve a gazdaságvezetéssel — alapvetően biztosította, hogy a X. kongresszus határozatainak szellemében teljesítsük megyénkben az 1974. évi népgazdasági terv legfontosabb előirányzatait. Ezt elősegítette megyénk dolgozóinak a párttagság személyes példamutatására épülő cselekvési egysege és aktivitása. A szocialista munkaverseny-mozgalom továbbfejlesztésében javult az együttműködés a párt, a szakszervezeti és a gazdasági vezetők között. A szakszervezetelí és a KISZ mozgósította tagjait a fegyelmezettebb munkára, a munkaversenymozgalomban való részvételre. Megyénkben közel 6000 brigád vesz részt a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyben. Az élen járó brigádokban 60 ezren dolgoznak, köztük 16 ezer fiatal. A pártszervek és alapszervezetek széles körű és céltudatos gazdaságpolitikai, propaganda- és agitációs tevékenységet fejtettek ki. Ennek előterében a gazdaságos termelés, az eszközök, a kapacitás hatékonyabb kihasználása, az élőmunka termelékenysége növelésének, jó minőségű hazai és exporttermékek előállítása szükségességének sokoldalú magyarázása állt. II. Az 1975. évi gazdaságpolitikai feladatok Népgazdaságunk és megyénk gazdaságának a tervidőszak eddig eltelt időszakában elért eredményes fejlődése biztos alapot nyújt ahhoz, hogy az idén gazdasági életünk további gyors fejlesztésével teljesítsük a IV. ötéves terv hátralevő feladatait. A Központi Bizottság 1974. december 5-i ülésén — az éves terv- és költségvetés irányelveiről — hozott határozat, valamint a megye múlt évi fejlődése alapján az MSZMP Csongrád megyei Végrehajtó Bizottsága a gazdasági élet területére az alábbi főbb feladatokat jelöli meg: 4 Az 1975-ös év a negyedik ötéves tervidőszak utolsó esztendeje. Ez a tény, valamint az, hogy a gazdasági növekedés feltételei a jövőben bonyolultabbá és nehezebbé válnak, gazdaságpolitikai céljaink teljesítése a korábbi évekhez képest intenzivebb és szervezettebb munkát igényel az építőmunka valamennyi résztvevőjétől Különösen fontos, hogy növeljük a gazdasági vezetők és dolgozók kollektív felelősségét a tervfegyelem általános szigorításában, a társadalmi érdekek fokozottabb érvényesítésében. Gondos munkával biztosítsuk az 1975. évi terv, valamint a vállalati, szövetkezeti középtávú tervkészítő munka megalapozottságát. O Fokozni szükséges a párt központi szervei által a gazdálkodás hatékonyságának emelésére hozott korábbi határozatok — munka- és üzemszervezés fejlesztése, a gazdaságtalan termelés visszaszorítása, kapacitáskihasználás javítása — végrehajtásának ütemét O A vállalati gazdálkodás hatékonyságának növelése megköveteli a fokozottabb takarékoskodást a felhasználásra kerülő anyagokkal és az energiával. Törekedjünk arra, hogy az importanyagokat hazai gyártású termékkel helyettesítsük. Csökkenteni kell a hulladékok keletkezését J A piaci viszonyok tapasztalt változásai feszültséget teremtettek a kereslet-kínálat arányaiban. A vállalatok vezetésének eddigi intézkedései e káros tenüte-ncia elkerülésére — nem bizonyultak! elég hatásosnak. A piaci igények alaposabb áttekintésére alapozva a jövőben a kereslethez mennyiségben, korszerűségben és minőségben jobban idomuló fejlesztési és termelési politikát kell alkalmazni C A vállalati bérpolitika fontos kérdése 1975-ben az országos szakmai bértáblázat alkalmazásának előkészítése. Ezzel I érhetjük el a személyi jövedelmek növelését szolgáló források megalapozottabb felhasználását. £ A tervezett — 3,6 százalékos — fogyasztói árszínvonal-emelkedés betartása a termelő- és forgalmazó vállalatoknál egyaránt fontos feladat A vállalatok fokozzák az árpolitikai intézkedéseik megalapozottságát. Az árellenőrzésben érintett szervek (tanácsok, NEB, PM. Bevételi Igazgatóság stb.) dolgozzanak ki összehangolt ellenőrzési programot. T Fokozottan takarékoskodjunk a mun'm kaerövel. Megyénkben is tapasztalt negatív jelenségek: magas az alkalmazotti létszámarány, a kézi munkára épülő anyagmozgatás, a teljesítménykövetelmények kimunkálatlansága, illetve megalapozatlansága, a munkafegyelem lazasága. Az alapvetően intenzív jellegi létszámfelhasználás mellett jelentkező újabb munkaerőigények kielégítése érdekében továbbra is törekedni kell a meglevő női munkaerő-tartalékok (főként Makó, Kistelek és vonzáskörzetük) felhasználására, s az ehhez szükséges feltételek (gyermekintézményi férőhelyek bővítést nők szakképzési lehetőségeinek javítás, stb.) megteremtésére. A tanácsok munkaügyi szakigazgatás szervei törekedjenek a vállalaton Heio munkaerő-tartalékok feltárásának segítés re és a hatékony foglalkoztatást biztosi átcsoportosítására, a felnőtt szakmunkás képzés és továbbképzés kiszélesítésére, az ifjúsági munkaerőforrás optimális beiskolázási arányainak kialakításara. Az 1975-ben esedékes további munkaidő-csökkentésben érintett területeken a munkaerő racionálisabb felhasználásával . ÍFolutatás ® oidalonj _ \ I