Délmagyarország, 1975. január (65. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-25 / 21. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! VYV DELUAGYARORSZAG 65. évfolyam 21. szám 1975. január 25., szombat Ára: 80 fillér MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Megkezdődtek a zárszámadások Eredményes negyedszázad a Komszomoi Tsz-ben JÜfc záSSfe. ijgygák­Im SK L ™MmiX . \ v 1 ftr w W * : iJllll PRIKM. *tá. MBrjt 1 jglg •H^GpHHr' í V * JflÉilIk Bp M^Tt 3$ Somogyi Károlyné felvétele A közgyűlés résztvevőinek egy csoportja Tegnap délelőtt Szeged­Gyálaj-éten a Komszomoi Tsz mégtartotta 25. zárszám­adását. Hagyomány már, ­hogy 'a Szeged' környéki kö- ' zös gazdaságok közül elsőr ként e kollektívában kerül sor az év végi számvetésre, a gazdasági mérleg, a szö­etkezeti eredmények ismer-' tetérére. Így.történt ez most is. A Komszomoi Tsz tagiait elégedettséggel töltheti el a tudat, hogy az elmúlt ne­gyedszázadban eredménye­sen boldogult közösségük, s az elmúlt esztendőkben is. a nehézségek ellenére, sike­resnek bizonyult munkájuk, amit erkölcsi és anvagi meg­becsülés övez. A zárszámadó közevűtésiiköh meeieleut Nleszner Ferenc országgyű­lési kénviselő. Kalivuda, Im­re. a városi tanács munka­társa és Mucsi András. a» tsz-szövetség munkatársa. Csorba Mihálv tsz-elnök besrémolóiü eleién elisme­réssel szólt a Komszomni Tsz gazdálkodásáról. Arról, hogv sokan emlékeznek még az indulás kezdeti, nehéz naojaira. amikor félve az új­tól a bizalmatlanabbak sír­va írták alá a beléoési nyi­latkozatot, s az ellenforra­dalom okozta megingás után nagy erőfeszítésekkel megbízható, eredményes gaz­dasággá fejlődött a Komszo­moi Tsz is. A közös lehető­ségei szűkre szabottak, ép­pen ezért alapvetően fontos a helyes termelésszerkezet kialakítása. Ugyanis, egy növény- vagy állatféleségre nem alapozhatják a gazdál­kodást, mert kockáztatnák akkor az egész termelőszö­vetkezet stabilitását, ered­ményességét. A mini kollek­tíva az 1970-es árvíz idején szépen vizsgázott, az 1971­es belvizes esztendőben, 1973-ban, az aszály idején, úgyszintén tavaly is, az esős, próbára tevő őszben. Ösz­szesen 502 hektár földön gazdálkodtak, száz szövetke­zeti tag talált rendszeres munkát és tisztes megélhe­tést a közösben. Kalászoso­kon kívül. kpkoricát, fűszer­paprikát, .pritaminpaprikálj kendert, uborkát, kevés vö­röshagymát és szálas takar­mányokat termeltek kisebb területe"ken. A pritaminpap­rika terméseredményében csalódták, a kukoricater­mesztéssel sem fényeskedtek, úgyszintén á betakarítással sem. viszont terven fe'ül fi­zetett az uborka, a 700 má­zsa helvett közei ezer mázsát értékesíthettek, és a terve­zett 140 ezer forint árbevé­tellel szemben 445 ezer fo­rintot könyvelhettek el. A fűsrernporikában sem csa­lódtak. bár a holdanként! termésátlag csak közepes, de az összes árbevétel igen imnonáló. amire még nem volt Délda a termelőszövet­keretben, 916 ezer forint gyarapította a közös kasz­szát A kender is bevált, nemcsak a termésátlagok, hanem az árbevétel is szép. Igen jól sikerült a vörös­hagyma-termesztés alapját képező dughagymatermés, a kis területen termett takar­mányrépa, amiből holdan­ként 600 mázsát takarítot­tak be. A növénytermesztési ágazat 3 millió 625 ezer fo­rint árbevétellel zárt. Sok fáradtság, sok álmat­lan éjszaka és sok-sok meg­dolgozott nap van az ered­mények mögött. Különösen kitettek magukért a szö­vetkezet asszonyai, a trak­torosok, fogatosok és más beosztásúak. Igaz az is, hogy a traktorosok közül többnek akad még javítani való a munkájában. A szövetkezet másik fő ágazata, az állattenyésztés, korántsem zárt olyan jó eredménnyel, mint a korábbi esztendőben. Így aztán a hí­zóeladási tervet sem teljesí­tette a közös. A termeléshez különböző beruházásokra és egyéb rrryagi ráfordításokra _is gondoltak, vetőm^gvá^ár­lásra 260 ezer forintot, mű­trágya és növényvédő szer vételére 330 ezer forintot, 180 ezér forintot üzemanyag­ra, 370 ezer forintot takar­mányra, míg alkatrész és más anyagok ' vásárlására 190 ezer forintot költöttek. A gépparkukat is gyarapí­tották. • » ' A tagok munkadíja 2 mil­lió 400 ezer forint alapmun­kabért és 261 ezer forint ki­egészítő munkabért igényelt Így. aztán az egy tagra jutó átlagjövedelem elérte a 27 ezer forintot, vagyis a 10 órás munkanapra eső kereset 118 forintra sikeredett. Ugyanakkor az 1975-ös évre is tartalékoltak, 600 ezer fo­rintot fejlesztési alapra, 1 millió 102 ezer forintot pe­dig biztonsági alapra helyez­tek. Az elmúlt negyedszázad alatt ilyen összegű pénztar­talékkal a Komszomoi Tsz sohasem rendelkezett. A küzdelmes munka szép si­kert hozott Gyálaréten. Sz. L. I. Illést tartott a Szeged városi pártbizottság Az MSZMP Szeged városi bizottsága dr. Ozvald Imrének, a pártbizottság titká­rának elnökletével tegnap ülést tartott. Az ülésen részt vett és felszólalt dr. Csendes Lajos, az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propagandaosztályának he­lyettes vezetője is. Napirend: 1. A kong­resszusi irányelvekkel és a Szervezeti Szabályzat-tervezettel kapcsolatos javasla­tok megvitatása, a városi pártbizottság ál­lásfoglalásának kialakítása; 2. Az MSZMP programnyilatkozat-tervezetének megtár­gyalása. A két pártdokumentumhoz Török József, a városi pártbizottság első titkára — mint­egy vitaindítóként — szóbeli kiegészítőt adott. Ismertette a vezetőségválasztó tag­gyűléseken szerzett tapasztalatokat, az ott elhangzott sokrétű és értékes javaslatot, hangsúlyozva, hop' a szegedi alapszerve­zetek ezúttal is jó munkát végeztek, és ki­fejezték elhatározásukat, hogy készek te­vékenyen részt venni a dokumentumok­ban megjelölt föladatok aktív végrehaj­tásában. Ezt bizonyítja, hogy a taggyűlé­seken a párttagságnak több mint 90 szá­zaléka részt vett, a megjelentek 27 szá­zaléka tett észrevételt, illetve nyilvánítot­ta véleményét, sőt a taggyűléseket megelő­zően 1300 pártcsoportban, is megvitatták az irányelvekben és a Szervezeti Szabály­zat-tervezetben foglaltakat, keresve a módját, hogyan lehet azokat jól alkalmaz­ni, hasznosítani saját tevékenységükben. Török József kérte a pártbizottság tagjait, ezen a fórumon ők is mondják el véle­ményüket, indítványaikat a dokumentu­mokkal kapcsolatban, segítsenek kialakí­tani a pártbizottság állásfoglalását. Ezután került sor a vitára, s a követ­kezők szólaltak föl: dr. Szilárd János, a Szeged Városi Kórház osztályvezető főor­vosa; dr. Cserháti István, a Il-es sz. Bel­gyógyászati Klinika igazgatója, a Szegedi Orvostudományi Egyetem pártbizottságá­nak titkára; dr. Piros László, a Csongrád megyei Húsipari Vállalat igazgatója; Ha­lász Árpád, a Szegedi Biológiai Központ gazdasági igazgatója; dr. Fehér István, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola párt­szervezeteinek titkára; Hofgesang Péter, a Móra Ferenc Szakmunkásképző Intézet igazgatója; Juhász Géza, a szegedi textil­művek igazgatója; dr, Dóni Mihály, a MÁV Szegedi Igazgatóságának osztályve­zetője és dr. Csendes Lajos. Végül a pártbizottság a dokumentumok­kal, a vitaindítóval és a hozzászólásokkal kapcsolatban megfelelő határozatokat fo­gadott el. A porcelángyárban: Új üzemet avattak Négyéves gyártásfejlesztési és beruházási program befe­jezéseként avatták fel pén­teken a Finomkerámiaipari Művek kőbányai porcelán­gyárának új üzemét, amely a híradás- és számítástechni­kai iparnak készít kerámia fóliakondenzátorokat és több rétegű monolitkondenzátoro­kat. Az ünnepségen megje­lent Bondor József építés­ügyi és városfejlesztési mi­niszter, dr. Horgos Gyula ko­hó- és gépipari miniszter, Katona Imre, az MSZMP bu­dapesti bizottságának első titkára és Gyöngyösi István, az Építők Szakszervezetének főtitkára. Ott volt Bemard le Duc. Franciaország budapesti nagykövetségének kereske­delmi attaséja és Steffen Rudolf, a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagy­követségének első titkára is. Habuda Ádám, a Finomke­rámiaipari Művek vezérigaz­gatója méltatta at 1971. és 1974. évek között megvalósí­tott komplex beruházási programot, amelyre 262 mil­lió forintot költöttek. A lakásépítési feladatok teljesítését segítették a kis­feszültségű elektromos por­celánszigetelők gyártásának fejlesztésével. Oj üzemrészt rendeztek be, s így már évente ezer tonnával termel­nek többet ezekből a termé­kekből. NSZK-beli és francia know how-k megvásárlásá­val és korszerű technológiai gépsorok felállításával az elektronikai ipar alkatrész­ellátását növelték cső- és tárcsakondenzátorok, vala­mint különböző ferritalkatré­szek gyártásának fejlesztésé­vel. A legújabb igények ki­elégítésére, a választék bő­vítésére hozták létre a fó­Iiakonderzátorokat és a több­rétegű monolitkondenzáto­rokat készítő új üzemet. Ezekkel a fejlesztésekkel a Kőbányai Porcelángyárban 1970. óta 252 százalékkal emelkedett a különböző hír­adás- és számítástechnikai kerámia-alkatrészek terme­lése, s ezen belül 355 száza­lékkal nőtt az export volu­mene. Az új fóliakondenzátor­üzemet Bondor József mi­niszter avatta fel, és kitün­tetéseket adott át a fejlesz­tésben kiváló eredményt el­ért dolgozóknak. Huszár István látogatása a Csepel Autógyárban Huszár István, a Minisz­tertanács elnökhelyettese pénteken Cservenka Ferenc­né, a Pest megyei pártbi­zottság első titkára és dr. Mondok Pál, a megyei ta­nács elnöke társaságában lá­togatást tett a Csepel Autó­gyárban. A vendégeket dr. Betlej Sándor kohó- és gép­ipari miniszterhelyettes, dr. Nóvák Béla, a gyár vezér­igazgatója és szeghalmi Gyu­la párttitkár fogadta. Az üzem fejlődésének is­mertetése után a vezérigaz­gató beszámolt a termék­szerkezet átalakításával kap­csolatban eddig tett intézke­désekről és az elképzelé­sekről. A megbeszélésen megvitatták, hogy a gyár mi­ként tudja leggyorsabban megoldani a termékszerkezet átalakításának feladatát. A vendégek a tanácskozást követően megtekintették a motorgyáregységet, a jármű­gyár új, 22 000 négyzetméter alapterületű üzemcsarnokát és a szervo-kormány üzemét Elutazott a lengyel oktatási miniszter Pénteken elutazott Buda­pestről a Jerzy Kuberski len­gyel oktatási és nevelési mi­niszter vezette küldöttség. A miniszter itt tartózkodása soT rán ismerkedett a magyar oktatásügy tapasztalataival, tárgyalásokat folytatott az Oktatási Minisztérium veze­tőivel a magyar—lengyel köz­oktatási kapcsolatok fejlesz­téséről, valamint a taneszkö­zök területén kialakítandó együttműködés lehetőségei­ről, Budapesten és Bács­Kiskun megyében oktatási intézményeket látogatott meg. Jerzy Kuberskit fogadta áczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnök­helyettese, 'és dr. Kornidesz Mihály, .az MSZMP KB osz­tályvezetője. A küldöttség bú­csúztatására a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent dr. Polinszky Károly oktatá­si miniszter. Ott volt a bú­csúztatáson Jerzy Zielinski, a Lengyel Népköztársaság ide­iglenes ügyvivője is. Kedvezményes üdülés Megkezdte a nyári üdülő­jegyek izétosztását a SZOT üdülési és szanatóriumi fő­igazgatósága. 1975-ben — az elmúlt évihez hasonlóan — összesen 375 ezren pihenhet­nek kedvezményesen az or­szág különböző szakszerveze­ti üdülőiben, és külföldön is.

Next

/
Thumbnails
Contents