Délmagyarország, 1975. január (65. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-24 / 20. szám

51 PÉNTEK, 1975. JANUÁR 24. 3 M^MB Fnüi o ifATüe raktér Akkor szólhatunk elemzően, ka Epui a ituzos ramar SOkoidaIűan ismerjük a valóságot Nem kielégítő a kivifelezés üteme Az elmaradás megszüntethető Szeged külső nyugati ipar- egyeztetése, közmű, és út­körzetében 1973 áprilisában kezdtek öt kereskedelmi vál­lalat raktárának építéséhez. A létesítmény nagyságára jel­lemző, hogy 20 ezer 800 négy. zetméter alapterületű. Iro­dák és szociális helyiségek 4 ezer 200 négyzetmétert fog­lalnak el, az odavezető út­és térburkolat pedig 17 ezer 800 négyzetmétert A terve­zett költség 147 millió forint, amelynek kétharmad resze megj amely kihatott a társ­állami támogatas, a többit az vállalkozó ALÉP munkájá­építtetők adják területük nagysága szerint. A beruhá­zók: Csongrád—Bács megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagy­kereskedelmi Vállalat, a DÉLTEX, a Dél-magyaror­szági RÖVIKÖT Nagykeres­kedelmi Vállalat, a bu­dapesti Amfóra Üveg. és Porcelán Nagykereskedelmi Vállalat és a debreceni Ti­szántúli Cipőnagykereskedel­mi Vállalat. A közös raktár építését a 31-es Állami Építőipari Vál­lalat végzi, több alvállalko­zóval együtt. A munkák zö­me, mintegy 80 százaléka a 31-es Állami Építőipari Vál­lalaté. A terv szerint ezt a létesítményt 1975. december 31-én kell átadni rendelte­tésének, annak ellenére, hogy a munkákat 1973-ban néhány hét késéssel kezdték meg. Az építés befejezésének határ­ideje annál is inkább fon­tos, mert a beruházó válla­latok akkorra más, elsősor­ban üzleti célokra átadják majd jelenlegi raktáraikat Szeged különböző területein. Az Állami Fejlesztési Bank területi fiókja a munkálato­kat finanszírozó Magyar Nemzeti Bank Csongrád me­gyei igazgatóságával vizsgá­latot tartott az építkezésen abból a célból, hogy meg­nyugtató képet kapjanak a munkák jelenlegi állásáról. Megállapították, hogy sem a a raktárépítés, sem a meg­valósításhoz szükséges egyéb teendők, tervezői költségve­tés, kivitelezői szerződés A vizsgálat idején jelen­tős lemaradást állapítottak meg a munkálatok előreha­ladásában. Végül is az Álla­mi Fejlesztési Bank területi fiókja és a Magyar Nemzeti Bank Gsongrád megyei igaz­gatósága közös ellenőrzése azt summázza: az építkezés Állami Építőipari befejezését lehet teljesíteni a kivitelezésében, kitűzött határidőre. Ehhez szükséges valamennyi érde­kelt fél segítőkész együttmű­ködése, a felvonultatott ka­pacitás megtartása és ki­használása. összehangolt te­vékenység az alvállalkozók­kal. A raktár felépítéséhez kapcsolódik már menet köz­ben az a feladat, hogy az építtetők készítsék el az üze­melési technológia terveit A DÉLTEX például már elké­szítette raktára belső beren­dezésének tervét és készan. építés stb. nem haladt előre 1974-ben olyan ütemben, hogy áz előző évi késedel­mes intézkedések által oko­zott nehézségek feloldását eredményezték volna. A múlt év végéig ugyan jelentős munkák készültekel a 31-es Vállalat Mégis, e vállalat munkájá­ban lemaradást állapítottak ra is. Felvonultatott kapaci­tását ezért nem tudta meg­felelő ütemben kihasználni. Fennáll annak a veszélye is, hogy a késedelem miatt az alvállalkozók munkája Össze fog torlódni, amely sem az előrehaladásra, sem a mun­kák minőségére nem lesz jó hatással. A 31-es Állami %»tőipari Vállalat tavaly az nak költségvetése is. Ugyan­év első tíz hónapjában mi- ez mondható el a Délmagyar­nimális munkáslétszámmal országi RÖVIKÖT-ről is. dolgozott itt, és csak az év A közö6 nagy raktár ha­utolsó két hónapjában, no- táridőre tervezett felépftésé­vemberben és decemberben vei egyúttal biztosítani kell biztosított nagyobb létszá- a létesítmény használhatósá­Befejeződön a felszabadulási tudományos emlékülés Salgótarjánban befejező- sos voltát, pesszimista látás- irányítói legyünk a fejlődés dött az MSZMP Központi móddal vádolják. Bizottságának agitációs és propagandaosztálya által ren­dezett felszabadulási tudo­mányos emlékülés. A részt­vevők — a párt megyei okta­tási igazgatóságának vezetői, tanárai, valamint az ideoló­giai kérdésekkel foglalkozó A valóság ellentmondásai­nak feltárása pedig alap­vető feltétele annak, hogy reális következtetésekre jussunk politikai döntése­inkben. .. .. , , , Pártunknak éppen az a vezető megyei partmunkasok feladata< hogy a valóság - a felszabadult Magyaror- k lex ismereteiben ho­szág tarsadalmi-politikai, ^ politikai döntésekkel se­gazdasagi es kulturális szer- ftSe elő naponta születő menetének. A politikusság és a mányosság között nem­hogy ellentmondás volna, de kölcsönösen fel is téte­lezik egymást — mutatott rá végül Győri Imre. A konferencián el­hangzott előadások is azt tükrözték, hogy mind a po­litika, mind pedig a tudo­mány számára csak az lehet hasznos munka, amelynek a mot, amellyel jelentősen elő­re lehetett haladni az épít­kezésben. A jelenlegi mun­gát. Akkorra tehát meg kell építeni a külső közműveket és bekötő utakat, mert azok káslétszám 160 fő, s ennek elmaradása nagy költségeket állandó foglalkoztatása re- okozna, ha ideiglenes, provi­ményt kelt arra, hogy a rak- zorikus megoldásokat kelle­tár építése a tervezett ha- ne igénybe venni, táridőre elkészüljön. L. P. Fejlesztik a traktorpatkot A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériumban — a Mezőgazdasági Gépkí­sérleti Intézet bevonásával — elkészült a mezőgazdasági traktorpark fejlesztési terve. Ez messzemenően figyelem­be veszi az energiatakarékos sági intézkedéseket és a me­zőgazdasági termelési rend­szerek, valamint a nagyüze­mek speciális igényeit. A terv számol azzal, hogy a mezőgazdasági üzemek anya­gi eszközeik részét vontatók vásárlására fordítják — gé­pek és gépi berendezések be­szerzésére évente 6,5—7 mil­liárd forintot költenek. A traktorok teljesítményé­nek növelését energiagazdál­kodási szempontok is indo­kolják; a gépkísérleti intézet adatai szerint például a 150 lóerős univerzális traktorok alkalmazásával — a jelenle­gi, kisebb teljesítményű gé­pekhez képest — a kukoricá­nál 15, a búzánál csaknem 20, a cukorrépánál pedig 35 —40 százalék üzemanyagot lehet megtakarítani. kezeiében 30 ev alatt végbe- ellentmondások feloldását, s valóságtartalma a lehető leg­ment fejlodest elemezték. A ezzel a fejlődés zavartalan teljesebb, s amely beilleszt­háromnapos tanácskozáson menetét. A továbbiakban hető a ma emberének anyagi ót szekcióban husz eloadas részletesen kifejtette ezt a és szellemi életébe. A való­és harmindcet korreferátum gondolatot a Központi Bi- ság feltárása, a történeti hangzott el. Ezek zottság titkára, és hangoztat- elemzés, . a következtetések tanulságait, tapasztalatait a ta; ez a szemléletmód mély- levonása, a tudomány és a csütörtökön megtartott ple- ségesen ootimista: a maga politika számára egyaránt náris ülésen Győri Imre, ellentmondásosságában meg- fontosak. A politika ugyanis az MSZMP Központi Bi- ragadott valóságból vonja le csak azt tudja felhasználni, zottságának titkára érté- konstruktív következtetéseit, ami valóságos összefüggések­kelte. s miközben egyengeti a fej- re épül. Rámutatott, hogy a tanács- lődés útját, szilárdan és Győri Imre ezután a közel­kozáson elhangzott előadások megingathatatlanul hisz is gő XI. pártkongresszussal és korreferátumok anyaga ebben a fejlődésben. E két kapcsolatos időszerű tenni­együttesen értékes adalék a tényező — a marxista tudo- valókkal foglalkozott, majd Iegújabbkori történeti iro- mányos elmélet és módszer Géczi János, a Nógrád me­dálomhoz, s ugyanakkor helyességébe vetett hit, illet- gyei pártbizottság első titká­hasznos forrás mind a poli- ve az ezen alapuló valóság- ra mondott zárszót, s ezzel a tikai oktatás, mindpedig a érzék — teszi lehetővé, hogy háromnapos konferencia be­mindennapi gyakorlati poli- ne rabjai, hanem tudatos fejezte munkáját tikai munka számára. Egy­értelműen bebizonyította, I mmmmm^^mmi^^^^^^^m^mmmmm^^^^^^^^um^^^ hogy szocialista társadalmunk fejlődése a párt fáradha­tatlan irányító, szervező­munkájának. az MSZMP helyes politikájának, a munkásosztály vezető sze­repének, a dolgozó osztá­lyok, rétegek erős szövetsé­gének, a proletár interna­cionalizmus érvényesülésé­nek köszönhető. A tanácskozás nagy ered­ménye volt — hangoztatta a továbbiakban Győri Imre — az az összhang, amely a poli­tika és a tudomány követel­ményei között nyilvánult meg. E két tényező egyezte­tésének fontosságával, s az ezekkel kapcsolatos szemlé­leti eltérésekkel és vitákkal a KB titkára közelebbről is foglalkozott. Mint hangsú­lyozta: csak akkor vagyunk képesek napjainkról elemző módon szólni, ha a valóságot mélyen, sokoldalúan és átfo­góan ismerjük, s ha megvan a politikus problémaérzé­kenységünk. A torzítások ve­szélyére figyelmeztetve külö­nösen óvott az „éppen diva­tos" vagy az uralkodó felfo­gás befolvásoló erejétől, il­letve attól a törekvéstől, hogy mindenáron igazoliuk ezeket. Ilyen módon jelle­mezhető a rosszul értelme­zett „pohtíkusság" — muta­tott rá Gvőri Imre. — Ez tartózkodik napjaink valósá­gos folyamatainak bemutatá­sától, mert attól tart. ha fel­tárja a fejlődés ellentmondó­Segítség az alumínium­üzem építéséhez Brigádvezetők tanácskozása az öntődében Az esztergomi Berzeviczky Ge'gely Közgazdasági Szakközép _ _ iskola tanulói az ilci tanévben már tigyviteltechnikát is ta- ommunista építőmunkáját. . , . nulnak. A megyei tanács támogat s 'val mintegy 2 millió \ továbbiakban gondolato­torintért korszerű irodagépeket vás Toltak. Az iskola tanú j cat cseréltek a sajtómunká- dolgozóinak munkájává k»i számítástechnikai alapfogalmakkal is megismerkednek. ' ról. életével. Vendégek Odesszából Anatolij Sztyepanovicx Tegnap délután a vendé­Sluscsak, Odessza terület gek a szegedi Sajtóházat ke­pártbizottságának agitációs resték fel. Itt a Csongrád és propagandaosztálya he- megyei Hírlap és a Délma­lyettes vezetője és Borisz gyarország szerkesztősége Fjodorovics Gyernevjanko, a valamint a Csongrád megye' Vecsernyaja Odessza című Lapkiadó Vállalat vezetőivel 'ap főszerkesztője Szegedre folytattak tapasztalatcserét a érkezett. sajtómunkáról, és a kiadóhi­Az odesszai vendégeket vataIi tevékenységről, tegnap, csütörtökön délelőtt 2 megyei pártbizottságon fo- Az Odessza területről jadta dr. Koncz János, a Csongrád testvérmegyéjébó' -negyei pártbizottság agitá- érkezett A Sz. Gluscsak ^ nos es propagandaosztalyá- _ . , nak vezetője, s tájékoztatott B" F- Gyernevjanko egyhe a megye életéről. A. Sz. tes itt-tartózkodása során — "luscsak ismertette az a Csongrád megyei Hírlap és odesszai terület dolgozóinak a Délmagyarország vendége ismerkedik a megye Hamarosan megkezdik az Öntödei Vállalat szegedi gyáregységében az új alumí­niumüzem építését, hogy a több mint 200 négyzetméter alapterületű csarnokban mi­nél hamarabb megkezdhes­sék a termelést. Árvái Lász­ló, a munka- és üzemszerve­zési osztály vezetője kéréssel fordult a dolgozókhoz az év első brigádvezetői tanácsko­zásán. Ismertette az építés­sel kapcsolatos nehézségeket és kérte a kollektívák veze­tőit, hogy az idei vállalása­ikban lehetőség szerint sze­repeljenek majd az új üzem létrehozását gyorsító felada­tok. Elmondotta, hogy külö­nösen az alapozásnál segít­hetnének sokat. Javaslatot tett még, hogy a vállalások elsősorban a munka meny­nyiségének növelését és mi­nőségének javítását, az újító­mozgalom kiszélesítését, a munkafegyelem megszilárdí­tását célozzák. Tervezzenek társadalmi munkákat, javu­'ást a munkavédelmi előírá­sok betartásában, s oktatáso­kon való részvételt. közös nend°7vényeket. Szükség lesz a lelkes munkára, hiszen idén fél százalékkal kívánja a gyár túlteljesíteni a ter­ve'. íev a cél közel 109 millió forint érték előállítá­sa. Közben a seleittermékek aránvát 9 78-ról 9.4 százalék­ra kívánják csökkenteni. Élénk viták alakultak ki Arvai László szavai után. amelvek közös jellemzője a tenni akarás volt. Egvik bri­gádvezető úgy gondolta, hogy az alumíniumüzem építés® az ottaniak feladata, de már­is jött a helyes ellenvetés, miszerint egy ilyen, több mint egymillió forintos beru­házás valamennyi dolgozó ügye. Annál is inkább, mivel az öntöde jövője az alumini­umfeldolgozás. Vitáztak arról is, hogy a brigádon kivüll dolgozók besegítése egy-egy társadalmi munkába bele­számíthat-e a kollektíva eredményeibe, vagy sem. Egy felszólaló kérte: vizsgálják meg alaposan az igazolatlan hiányzások okát, s aszerint mérlegelve róják fel mu­lasztásként a brigádnak. Egyikük uzsonnázóhelyiséget kért a melegüzem dolgozói ré­szére, ahol kézmosás után fogyaszthatják el elemózsiá­jukat, biztató ígéretet kapott. A felszólalások után Ár­vai László kérte a brigádok vezetőit, hogy vállalásaikat február közepéig tegyék meg. Javasolta, hogy ígére­teik teljesítését minden idő­ben igazoltassák az illetéke­sekkel. Például termelési értéket a termelési osztály­lyal, társadalmi munkát a munkahelyi vezetővel. Nap­lót adott át mind a 12 kol­lektívának — most alakul a héjformázók és az alumíni­umfeldolgozók brigádja, így lesz egy tucatnyi —, hogy eredményeiket rögzíteni tud­ják. Végül felhívta a figyel­met további brigádok létre­hozására, hiszen jelenleg a dolgozóknak mindössze ne­gyede tartozik valamilyen kollektívához. Több acélt termelünk Dr. Kocsis József kohó- és gépipari miniszterhelyettes -sü törtökön sajtótájékoztatón ismertette a vaskohászat, az ö-tödék és a kovácsoltáru-gyártás helyzetét, problémáit a Magvar Vas- és Acélinari Egyesülés tanácstermében. Elmondta, hogy 1974-ben a nyersacéltermelés elérte a 3 millió 470 ezer tonnát, hengerelt késztermékekből pedig csaknem 2,5 millió tonnát gyártottak. A múlt évi eredmé­nyek alapján 1975-ben az aeé'termelés országos szinteQ meghaladja majd a 3,6 millió tonnát.

Next

/
Thumbnails
Contents