Délmagyarország, 1975. január (65. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-23 / 19. szám

6 CSÜTÖRTÖK, 1915 JANÜÁR 83. Edzőtáborozás Szegeden Kezdeményezés sport­törvény alkotására Alapoz a SZEOL labdarúgócsapata Szegedi győztes A napokban Budapesten tartották meg a túramotoro­sok 1975. évi országos érte­kezletét, amelyen többek kö­zött az OTSH, a Nagyar Ter­mészetbarát Szövetség, az Országos Közlekedésbizton­sági Tanács, a KISZ, vala­mint több gyár, és külkeres­kedelmi szerv is képviseltet­te magát. A beszámolóból ki­tűnt, a klubok tevékenysége erősödik, tartalmasabbá vált. Országos találkozóikon néha ezer körül járt a résztvevők száma; több csoport javító­műhellyel rendelkezik; mo­torkerékpár-vezetői tanfo­lyamok szervezésével segítik az állami oktatást. Az idei év munkáját ha­zánk felszabadulásának 30., a motorosok szervezésének 10. jubileumi évfordulója je­gyében tervezik. Súlyponti feladat lesz a kismotorosok, valamint a falusi motorosok szervezése, és az új KRESZ bevezetését megelőző okta­tásban való közreműködés. Az értekezletet az Orszá­gos Motoros KRESZ-vetélke­dó döntője zárta. A selejte­zők alapján döntőbe jutott ötven versenyző órákon át , vetélkedett a zsűri előtt, míg végre megszületett a végső sorrend. Szegediek is indul­tak, és figyelemre méltó he­lyezesekel értek el: az első helyen Dávid Lajos (Szeged) végzett, a nyolcadik a szin­ten szegedi Endrődi János lett. INNEN­ONNAN A korábban felmerült igé­nyek és kérelmek alapjárt a DÉLÉP SC elnöksége úgy határozott, a jövőben növeli szakosztályainak számát, így 1975. január l-től aszta­litenisz- és autós- (rullye) szakosztály is működik a sportklubnál. * Tömegsportakció kereté­ben a DÉLÉP SC vezetősége lehetőséget kíván biztosítani női és férfidolgozóinak a rendszeres testmozgáshoz. Hetente kétszer a tarján­telepi I. számú iskola torna­termében mozoghatnak, sportolhatnak a dolgozók. Minden kedden este fél 8­tól fél 10-ig a férfiak, csü­törtökön délután 5-től 7 óráig pedig a nők vehetik birtokukba a tornatermet, s • Kézilabda Szinte valamennyi sport­ágban az erőgyűjtés, az alapozás hónapja a január. A csapatok — legyen az ké­zilabda-, labdarúgó- vagy egyéb csapat — ilyenkor ed­zőtáborba vonulnak, lehető­leg minél távolabb a meg­szokott otthontól. Van, aki helyesli ezt, mondván, így nyugodtabban, zavartalanab­bul készülhetnek. Van, aki az ellenkezője mellett tör lándzsát. A labdarúgó NB II éllova­sa, a SZEOL együttese sza­kított az előző évek hagyo­mányával, s élve az új Sportcsarnok adta lehetősé­gekkel, hétfőn Szegeden vo­nult edzőtáborba. A csapat egyébként december 27-e óta edzésben van. Az akkori munka csupán „bemelegítés­nek" számított Január 2-ától már heti nyolc foglalkozást tartottak, hétfőtől pedig na­ponta kétszer. délelőtt és délután is gyűjtik az erőt a labdarúgók. * Jelenleg húsztagú a keret, tagjai: Nagy, Bencze kapu­sok, Hevesi, Bánfalvi dr., Kozma III., Kisjuhász, Mé­szár, Varga, Zámbori, Biri­nyi, Hojszák, Pipicz, Szeg­halmi, Vass, Antal, Jernei, Kanász (az elmúlt hetekben igazolták a sándorfalvi csa­pattól), Vígh, Szamosszegi, Török mezőnyjátékosok. Hét­főn reggel a gyülekezésnél hárman hiányoztak, mégpe­dig Bánfalvi dr., Mészár és Török. Az előbbi kettő inf­luenzával bajlódik, ők való­színűleg a hét közepén kap­csolódnak be a munkába. Töröknek tüdőgyulladása volt, eddig még egyáltalán nem edzett, talán a jövő hé­ten elkezdheti a tartalékok­nál. Helyére Hágelmann ke­rült, aki viszont csak a dél­utáni edzéseken vesz majd részt. Alighogy elhelyezkedtek kijelölt szobájukban a játé­kosok, Páder János gyúró kiosztotta a szerelést, lehe­tett készülődni a délelőtti „műsorhoz". Kontha Károly vezető edző az alapos beme­legítés után gyorsan két részre osztotta a társaságot. A keret egyik fele a fenti termet vette birtokába, a másik csoport Nagy László edzővel, a tanárképző főisko­la testnevelési tanszékének adjunktusával a kondícióte­rembe vonult.. Fél óra eltel­tével cseréltek, nehogy vala­ki esetleg megirigyelje má­sik csoportban levő társát Kontha edző csoportjából a labdáé volt a főszerep. Egymást váltották a külön­böző gyakorlatok, az erősen meglőtt ívelt átadások levé­tele, labdavezetés — termé­szetesen mindezek lendületes futás közben. — Tessék gyorsabban, pon­tosabban csinálni! Nem ál­lunk meg, nem lazítunk! — pattogott olykor az edző hangja, ha netán valaki en­gedni próbált az iramból. Különösen a gyakorlatok végén kelt el a biztató szó, mert ilyenkor már nemigen Ügyességi, hasizomerősítő-verseny labdával — az kívánsága szerint edző engedelmeskedett a lábnak a fránya labda, a tüdő is job­ban zilált. — Ne csüggedjetek, ez még csak a kezdet, alig van már hátra tíz-húsz hossz — nógatta átnedvesedett mezű fiait, szusszanásnyi pihenő­időt adva nekik. * Mozgalmas kép fogadott a kondícióteremben is, amely első látásra holmi „játékte­remnek" tűnik. Később, mi­után a játékosok megismer­kedtek a falra erősített ru­gós expanderral, a rögzített kerékpárral, a bordásfallal és a súlyzókkal, kiderült, fá­rasztó, mi több, kínzó játék­szerek ezek. — Altalános és speciális jellegű derék-, váll- és láb­izom-erősítést végzünk az itt látható alkalmatosságok­kal — magyarázta Nagy László. — Betartva a foko­zatosság elvét, ma még csak olyan bíbelődés, ismerkedés folyik a szerekkel, mit ho­gyan is kell használni anél­kül, hogy sérülést, húzódást okoznának. Miközben a játékosok kör­forgásszerűen végezték az erőgyűjtést, a délutáni prog­ram felől érdeklődtem Nagy Lászlótól. — Kétórás edzés követke­zik a szabadban. A fő hang­súly a kétezer méteres rész­távos futáson lesz, amit ter­mészetesen sok-sok gimnasz­tikával, játékos gyakorlatok­kal körítünk. Egyik nap ki­tartó, a másik nap résztávos futás váltogatja egymást. Szombaton már ötezer mé­tert futnak majá a fiúk az egyéb munka mellett # A technikai gyakorlatokat befejezve, a játékosok szobá­ikba vonultak. No, nem azért, hogy pihepjenek — cipőt cseréltek. A tornaci­pőt a gumistoplis vü'tottafel, annak jeléül, hogy kiskapus já'ék következik — leveze­tőül. Míg a többiek melegítőt, jambósapkát húztak, Vass Ferenc zuhanyozni indult. Ö nem tartott a többiekkel. Később szobájában könyvek, jegyzetek m el tett találtam. A Magyar Munkajogot tanulta éppen. — Nem azért kaptam fel­Magyar válogatott—Volán SC 27:17 (14:8) mentést, hogy tanulhassak — mondta könyveire vetett kérdő tekintetemet követve. — A napokban könnyebben megsérültem, megroppant a jobb térdem, ami azóta is fáj. Egyelőre kímélnem kell, naponta járok injekcióra. * A januári, tavaszinak be­illő napsütésben a liget felé ballagva Kontha Károllyal váltottam szót. — Nagy ambícióval lát­tunk munkához, a szorga­lomra sincs panasz — mond­ta. — Keménjíen dolgozunk, mert a neheze még hátra van. A sikeres, jó felkészülés mindannyiunk érdeke. Sokat kell tennünk azért, hogy a tavasz is olyan eredményes legyen, mint az ősz volt. Nem szeretnénk, ha három­pontos előnyünk csökkenne, megtartani, sőt növelni akar­juk. i Utolérve a fiúkat, már ja­vában tartott a négy csapat vidám, meg nem adott gó­lokkal való ugratásoktól fű­szerezett kiskapuzása. Ám, hangulatkeltő játék ide, han­gulatkeltő játék oda, ha va­laki lassan battyogott az el­rúgott labda után, vagy ha ácsorgott, az edző félre nem érthető szavakkal reagálva serkentette a lazsáló „bű­nöst". — Miért döntöttek a szege­di környezet mellett? — Itthon is ideálisak le­hetőségeink. Minden igényt ki­elégítő Sportcsarnokban la­kunk, étkezünk, edzéseink egy részét is itt bonyolítjuk le. Labdás gyakorlatainkat a szomszédos Kisstadionban, a bitumenes pályákon végez­hetjük. Mondhatom, minden egy helyen van. Az sem mellékes, hogy a játékosokra megnyugtatólag hat itthon maradásunk, bár a tábort, illetve a Sportcsarnokot nem hagyhatják el. .Szombaton délben viszont hazamehet­nek, hétfőn reggel ta'álko­zunk majd ismét. Egyébként február elsejéig leszünk itt, utána visszatérünk pályánk­ra. Első edzőmérkőzésünket edzőtáborozásunk utolsó napján, február elsején, szombaton a SZAK-kal játsszuk a SZEOL-pályán. Az „igazságos" eredmé­nyekkel végződő meccsek után lassú fu'ás zárta a dél­előtti edzést. Ebéd után kö­telező pihenő volt — ami egyébként minden napra szól —, mnjd délu-án hasoh­ló folytatás következett, amely két hétig, tartalmi változtatásokkal ugyan, de naponta ismétlődik. GyUrki Ernő Sporttörvény, a testnevelés és a sport ügyét magas szin­ten szabályozó paragrafusok kidolgozását kezdeményezi az országgyűlés kulturális bi­zottsága — döntöttek szerdai ülésükön a kulturális bizott­ság tagjai. A dr. Ortutay Gyula elnökletével megtar­tott tanácskozáson — ame­lyen részt vett Nádor György, az állami ifjúsági bizottság titkára is — a képviselők a sportélet időszerű kérdéseit elemezték. Dr. Beckl Sándor államtit­kár, az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnöke vita­indítójában egyebek között elmondotta, hogy — jóllehet 1973. áprilisától a testnevelés és sport irányítása állami feladat — változatlanul meg­maradt a sport társadalmi jellege, igényelve a legszéle­sebb körű társadalmi össze­fogást, a különböző szervek összehangolt együttműködé­sét. A tíz legjelentősebb sportegyesület felügyeletét és irányítását az OTSH, a töb­bi — mintegy 3500 — egye­sület „igazgatását" pedig a székhelye szerint illetékes já­rási hivatal, illetőleg városi, szakigazgatási szerve végzi. A tapasztalatok szerint az át­szervezés óta eltelt másfél esztendőben a tanácsok való­ban gazdáivá váltak terüle­tük testnevelési és sport­ügyeinek: csuoán az elmúlt esztendőben Budaoesten és 15 megyében tűzték — vb­ülésen — sporttémát napi­rendjükre. Már érzékelhető — ha szerény mértékben is — a községi tanácsok tevé­kenységének hatása a falusi testnevelési és soortéletben, növekedett öntevékenységük, többhelvütt javultak a test­edzés feltételei, a közéofokú tanintézetekben megalakul­tak a diáksportkörök, elké­szült a diáksportolók új baj­noki és versenyrendszere. A Központi Bizottság ifjú­ságpolitikai határozatát, s az ifjúsági törvény megalkotását követően bővültek az új nemzedék testedzési, sporto­lási lehetőségei: az elmúlt esztendőben az úttörőolimpi­án például félmillió kék- és pirosnyakkendős pajtás vett részt, százezernél többen in­dultak a középfokú taninté­zetek versenyein és bajnok­ságain, s félmilliónál több fiatal kapott testedzési lehe­tőséget a különböző sport­egyesületekben. Beszédes szá­mok a tavalyi tömegsport­versenyekről, akciókról: 439 ezer részvevője volt az or­szágos sportnapok ünnepé­lyeinek, 240 ezer a falusi spartakiádoknak, 380 ezer a KISZ KB versenyeinek, 800 ezer a SZOT szakmai, üze­mi versenyeinek, s több mint 900 ezer az MHSZ összetett honvédelmi versenyeinek. Az OTSH fontos feladatá­nak tekinti az utánpótlás ne­velést, s fokozottan törődik a testedzés, sportolás személyi, tárgyi és működési feltételei­nek javításával is. A IV. öt­éves terv eddig eltelt esz­tendeiben az iskolai torna­termek száma 270-nel, a sza­badtéri pályák, sportudva­rok száma 1300-zal emelke­dett, s felépült 25 tanmeden­ce is. Központi, tanácsi és helyi forrásokat egybevetve a IV. ötéves terv éveiben kö­rülbelül 2,8 milliárd forint értékű beruházás szolgálja a testedzés céljait. A testneve­lés és sport hatékonyságá­nak, eredményességének dön­tő feltétele — húzta alá dr. Beckl Sándor —, hogy fej­lesszük az állami irányító munkát, az együttműködést az állami, tanácsi szervek­kel, a KISZ-szel, a szakszer­vezetekkel és a szövetkeze­tekkel. Az előterjesztést követő vi­ta központi témája volt, hogy miként lehetne még tovább javítani a tömegsport lehe­tőségeit, hogyan lehetne még nagyobb tömegeket megnyer­ni a rendszeres testedzésnek. A képviselők úgy vélekedtek, hogy — szerves egységben ugyan — de a tömegsport az alapvető, s ennek az orszá­gos „testedzésnek" részeként kell foglalkozni az ifjúság testnevelésével, s az erre épülő versenysporttal. A kép­viselők örvendetes tényként nyugtázták, hogy állami pénzből, társadalmi összefo­gással rendre épülnek 8 mindenki által igénybe vehe­tő sportpályák, tanuszodák. Szó esett arról, hogy a tan­intézetekben 1200 testnevelő tanár hiányzik, nincs ele­gendő edző, játékvezető, sportszervező. Dr. Beckl Sán­dor ezzel kapcsolatban be­számolt arról, hogy az OTSH megegyezett az oktatási mi­nisztériummal: részint több hallgatót vesznek majd fel a testnevelési főiskolára, ré­szint pedig lehetőséget te­remtenek ilyen képesítés megszerzésére a tanárképző főiskolákon is. A bizottság végezetül úgy döntött; sporttörvény kidol­gozását kezdeményezi, azt várva a magas szintű jogsza­bályoktól, hogy továbbfej­leszti az eredményekben gazdag magyar sportéletet. A vitában felszólalt dj\ Dömö­tör János, Csongrád megyei országgyűlési képviselő is. A kulturális bizottság ülé­se dr. Ortutay Gyula zársza­vával ért véget. Értesítjük tenyésztőinket, hogy 1975. JANüAR 25-ÉN öreggalamb­felvásárlást tartunk. Átvevőhelyeink: MAKÓ. PIACTÉR, HÓDMEZŐVÁ­SÁRHELY, PIACTÉR. Kérjük kedves tenyésztőinket, hogv az átadandó öreg galambok mennyiségét szíves­kedjenek lehetőleg előre bejelenteni átvevőhelyeinken. ALGYŐI ÁFÉSZ Telt ház, mintegy 1500 né­aö előtt került sor tegnap, szerdán este az újszegedi Sportcsarnokban a magyar férfi kézilabda-válogatott és a Szegedi Volán bemutató jellegű, barátságos mérkőzé­sére. melyet Horváth László, a Magvnr Kézilabda Szövet­ség f'VF'-ára is megtekintett. A játékosok bemutatása után S-.'cs és Kiss játékve­zetésével az alábbi összeállí­tásokban léptek pályára a csapatok. Magyar válogatott: Badó — Vass K. (3), Kovács (7), Demjén (3), Budai (3), Ta­vasz, Tamás. Csere: Barta­los B„ Káldi, Kontra (3), Molnár (1). Süvöltós dr. (2). Kocsis (1), Bit vai, Szilágyi (4). Volán SC: Farkas — Bar­iba, Várhegyi, Giricz (4), Várkonyi, Oláh B. (S), Ba­ráth (3). Csere : Badó L., Ta­más (4), Bárok (1), Maran­csik. Hidegkúti, Vinkó. Nagy lendülettel kezdett mindkét csapat. Az első gólt Oláh révén, 7 méteresből, a szegediek szerezték, majd Oláh szép bejátszása után Giricz lőtt újabb gólt. Rá­kapcsolt a válogatott, és 3:l-es szegedi vezetés utan kiegyenlített. Mindkét olda­lon szép akciókat, jól helye­zett lövéseket láthattunk. A feltűnően jó erőben levő sze­gediek jól tartották magukat, egyenrangú ellenfélnek bizo­nyultak, amit az is igazol, hogy a ll percben még csak 4:4 volt az eredmény. A ké­sőbbiekben látványos beját­szások, átlövések után elhú­zott a válogatott. Szünet után Badó állt a szegedi kapuba. Az első per­cekben a válogatott nagyobb rutinja révén egyre-másra dobta góljait, a 9. percben már 20:9-re vezetett. A 8— 10 gólos előny a későbbiek­ben is megmaradt az egyéb­ként nagyszerűen küzdő Vo­lán ellen. A Dél-magyarországi (MEH) Nyersanyag hasznosító Vállalat SZEGED, SZT. ISTVÁN TÉR 15. SZÁM ALATTI fémboltjőban nagy választékban kaphatók: ÖNTÖTT ÉS HÜZOTT BRONZ, SÁRGARÉZ RUDAK, PERSELYEK, SZÜRKEÖNTVÉNY RUDAK. További aiánlataínk: ALUMÍNIUM CSÖVEK. IDOMOK. SZALAGOK HUZALOK. VÖRÖSRÉZ, SÁRGARÉZ CSÖVEK, RUDAK, LEMEZEK, SZALAGOK ÉS MÁS, SZlNES­FÉMKOHÁSZATI TERMÉKEK. Fenti áruféleségekre megrendeléseket nagy tételben is felveszü^k DÉL-MAGYARORSZÁGI 'MM VÁLLALAT.

Next

/
Thumbnails
Contents