Délmagyarország, 1975. január (65. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-21 / 17. szám

KEDD, 1975. JANUAB 21. eaammmmmmmmmmmmmmmm—mmm 3 A kongresszusi Irányelvek vitája a vezetőségválasztó taggyűléseken flU emcsak szavakban « A Belváros I. pártalap- hogy amikor a takarékosság tük ki, becsületesek, felkétaervezet jelenlegi összeté- nemzetgazdasági szempontból szültek, a közösség érdeketelében alig egyéves, Egy oly fontos szerepéről beszé- ben kívánnak cselekedni, nagyobb létszámú alapszer- lünk, fél vekni kenyerekkel Mégis sok helyen döcög az vezet osztódott két részre a vannak tele a szemetes ku- üzemi demokrácia érvényejobb munka érdekében, ön- kák. Hathatósabban meg sülése, a kollektív bölcsesalló vezetőséggel. Létszáma kell vizsgálni ennek okát, je- ség felszínre jutása akadoazőta már ismét meghaladja lentősen javítani a kenyér zik. Adjunk ehhez több sea 200-at, s a nyugdíjasok fo- minőségét, tartósságát, mert gítséget! — Sokat tettünk a lyamatos átjelentkezésével to- az emiatt kidobott milliók munkásművelődés, a tömevább szaporodik. Jellege: te- is a mi zsebünkre mennek, gek művészi nevelése érdemlett; feladatai nagy voná- — Beszélünk, beszélünk és kében. Nemcsak szervezsokban a többi páltalapszer- ma sem tudtuk elérni, hogy tünk, áldoztunk is érte. S vezetével azonosak: a köz- a parkok, közterek fáit, be- akkor joggal háborodhatunk ponti és helyi határozatok rendezéseit megóvjuk a van- fel neves, nemegyszer művégrehajtásának segítése, dál rongálóktól, jelentós vészeink felkészületlen, a biztosítása. Tevékenységének pénzösszegeket, társadalmi hallgatóságot sértő és méformája: sajátos. Egészen az, munka eredményét viszi el lyen lebecsülő előadóestjein, mert nem kötődik egyetlen ez is évről évre. — Határo- és keressük a mi korunkat, termelőüzemhez, intézmény- zottabb gazdasági, szervezési munkás életünket, élméhez, vagy hivatalhoz —, s intézkedésekkel kell oda- nyeinket az irodalomban, mégis minden, a területén hatni, hogy termelőüzemeink képzőművészetben — és lelétező hivatal (tanács, posta, valóban minőségi munkát galább annyira érthető forközlekedés stb.), intézmény végezzenek és követeljenek mában, ahogyan az értéket (színház, mozi, művelődési kollektívájuktól, hogy annak mi magunk termeljük, illetotthonok. klubok), kereske- bel- és külföldön egyaránt ve tettük, amikor ez volt a deli ni hálózat és társadalmi olyan értéke legyen, amely a feladatunk. — Számos válszervezetek munkájában személyi, csoport- és kö- lalatnál több a személygéprészt vesz. Küldötteivel, ak- zösségi, de a szocialista or- kocsi, s valamennyinek kütivistáival átszövi a város e szágok közösségi érdekeinek lön sofőrje van, akik munkaközponti részét. Tagjai közt is megfeleljen. Az a gya- idejük jó részében csak váorsz.ággyűlési képviselők, korlat, amely sok helyen a rakoznak vagy a karbantartanácstagok, népi ülnökök, csoportérdek túlhajtásával a tást végzik. Oldjuk meg ezt társadalmi ellenőrök, önkén- termelést egyedül a prémi- gazdaságosabban, hiszen tes rendőrök, munkásőrök um, nyereségrészesedés biz- szakképzett gépkocsivezetővan iák, és nagyon sok öreg tosítása érdekének rendeli inket a tömegközlekedés is harcos. alá, még a külföldön való nélkülözi. — A kispolgári A munka más területein olcsóbb értékesítés árán is, magatartás most a közönyösmár kipróbált, csak élet- olyan öncsalás, amely a ségben is jelentkezik: ha mi éveiben koros, csak testében dolgozók zsebére üt vissza, szocialista módon élünk és betegesebb, mindenre ébe- Különösen, ha tömegévelve- dolgozunk, joggal követeljük ren figyelő harcosok fárad- szünk az ezekért kapott va- fiaink ilyen szellemben való hatatlan csoportja ez —, itt- lután értéktelen, bár drága nevelését, és a még ma is ott egy-egy fiatallal. Nem bóvlit, kacatot. — Érthetet- másként gondolkodók felvi. különös csoda tehát, hogy a len az is, hogy" amikór olyan lágosítását. A jövő tudatos kongresszusi irányelvek vi- lényegesen fontos anyaggal, tervezése nem ismerheti a tájában nem utcák, házak, ^ olaj a nyersolaj közönyt! - A módszerekről, , , ,. tisztításával számottevo meg- hogy mit mivel erhetunk, de ország s világ problémai takarítást érhetünk el, ez vagy értünk el — pl. az üzeszerepeltek és ha néhol szenvedély vagy az egyértelműségre való törekvés nyerma még csak egyetlen he- mi demokrácia alkalmazásá lyen az országban, a Volán val — a sajtónak konkrét tődől6 — ^"év^na ^idő helyzetek bemutatásával kelsebb hangot is kapott, ászán- na^on sok eredményei V- !ene írnia" A lehetöségek al~ dék tiszta maradt. csekedhetünk, még többet kalmazására naponta kell „ A tagok között sok a be- akarunk, tudunk és fogunk nevelnünk ma is." teg, a magával tehetetlen is elérni. Munkásosztályunk Számos hozzászólás, véleöreg kommunista, széles bi- jól dolgozik és nem él rosz- mény, megannyi javaslat és zalmi hálózat biztosítja a szul, aki igyekszik, a dolgo- vállalás hangzott el már a rendszeres kapcsolatot. Gya- zók m£s rétegeiben is meg- pártcsoportgyűléseken is, ide koribb itt a temetés, mint a -lja számítását Pa- már csak összegezésük került, tagfelvétel. Utánpótlást a •' ... A téma is szélesebb volt nyugdíjasok jelentenek. 63 rasztságunk végre valóban (nemzetközi és belpolitikai, tag kapott felmentést be- magának termel és jobban művészetpolitikai és kerestegsége miatt —, s ebből 11 él, mint valaha is hitte. Ezt kedelmi), mint amiről itt mégis eljött, hogy részt ve- fgy a jó De képte- számot adtunk, de ennek felgyen a határozatok meg- ' ' „6rnsn1r dolgozása, a feladatok megszavazásában. Talán nem lesz len neiyzet, nogy a vaii*,^ o]d^sa a pártszervezet vezehiba, ha a taggyűlésről adott élelmiszer-ellátásában még tőinek és tagjainak lesz jöbeszámolónkat ezek előre- mindig nem jelentenek kon- vőbeni teendője. bocsátásával kezdjük. kurenciát a városellátó gazTombácz Imre elnöki meg- daságok, termelőszövetkezenyitoja után Lakó Ferenc, az alapszervezet titkára fűzött tek A 9 tagú új vezetőségben 6 nő dolgozik majd, Lakó Femagántermelőkkel renc titkár irányításával. A gondolatébresztő bevezetést szemben. Nem elég erről bea kongresszusi irányelvek vi tája elé, majd a Szervezeti Szabályzat módosításának szükségességét, s a lényegesebb módosításokat ismét Tombácz Imre ismertette. Az MSZMP városi bizottságát Ludányi István képviselte, aki a vitában is részt vett. A vita egyébként nem is volt vita, a taggyűlés a kongresszusi irányelveket és a Szervezeti Szabályzat módosítását általában és részleteiben elfogadta. Két egyéni javaslatot jegyzőkönyvileg és továbbításra tudomásul vett, számos hozzászólás foglalkozott viszont a gyakorlati megvalósítással, annak lehetőségeivel. S itt ezekbö' idézünk kommentár nélkül Az alaoszervezet tagjainak helyzetéből fakad, hogy a konkrét termelő munka kérdéseivel kevesebbet, a takarékosság. a közös vagyon védelme és megbecsülése, a közbiztonság, a szolgáltatások javítása, a közművelődés, kultráltabb magatartás és az éberség kerdésével lényegesen többet foglalkoztak: — „Tűrhetetlen állapot, szélni, átgondoltan tenni kell. — Gazdasági vezetőinket döntő százalékban mi képeztaggyűlés hangulata a biztosíték arra, hogy nem is akárhogyan. Andrássy Lajos Emléktáblát avattak Harminc esztendeje, 1945. január 20-án a fővárosi vízművek óvóhelyén kezdte meg a felszabadult főváros életre keltését a demokratikus városvezetés, élén a budapesti Nemzeti Bizottsággal. Az esemény színhelyén — Károlyi Mihály utca 12. számú ház falán — hétfőn, az évforduló alkalmából emléktáblát avattak. Növekvő magyar— NDK árucsere Baczoni Jenő külkereske- százalékos emelkedést irádelmi államtitkár és Gerhard ny°z elő,. a^fly jelentősen Nitzschke az NDK külkeres meghaladja a hosszú lej ratu Nitzschke, az NDK Kulkeres- megállapodás 1975. évre vokedelmi miniszterhelyettese natkozó előirányzatát, és meg. hétfőn Budapesten aláírta az közelíti a 800 millió rubelt. 1975. évi magyar—NDK áru. Az emelkedő áruforgalom csereforgalmi jegyzőkönyvet, hozzájárul a KGST-országok Az új jegyzőkönyv, az 1974. komplex programja által kiévi áruforgalomhoz viszo- tűzött feladatok teljesítésényítva, 1975-re mintegy 15 hez. A húsipar rekonsfrukcióia Új, automatizált vágóhíd Szegeden m Függőpályán a sertések ax új vágócsarnokban Mint a ruhák a szekrény- adott helyen dolgozik, a füg- nyitott üstökben olvasztotben, vállfákon, úgy csüng- gőpályán sorra jönnek eléje tak. Itt maximum 105 fokon, nek a sertések sorban, egy- a sertések. A munkaművele- zárt rendszerben történik más után, s haladnak mind tek között nincs fennakadás, ugyanez, egy ALFA-LAVAL előbbre. A szegedi vágóhíd Többek között ez eredménye- nevű mindentudó berendezés új sertésvágó csarnokában zi, hogy akár 4—500 darab- segítségével. Várják a csovagyunk, Miklós József mű- bal is fölülmúlhatják a régi magoló automatát, ami félvezető mutatja be a techno- vágóhíd napi teljesítményét, kilós adagokat bocsájt majd lógiai sorrendet. Elindulunk Hozzájárul a termelékeny- ki. ott, ahol az élő sertéseket ség emelkedéséhez a vágó- » zsírűzemben szélpál Jóhajtják fel, s távozunk az hídra jellemző munkásma- f csatlakozik hozzánk, aki üzemből a szalag vegénél, gatartas. Az emberek érzik harminchét éve dolgozik a ahol a zsírüzembe megy a felelősségüket az ország la- vágóhídon idén már nyug„fehéráru", hűtőbe a hús. kosságának húsellátásában, vagoniaon- laen mar nyug A művezető elmondja, ennek megfelelően dolgozhogy az új vágóvonalon lé- nak. nyegesen magasabb a terme- Ezt a gondolatot lékenység, mint a régi csar- föl Kiss János nokban. Az emberi munka- szakmunkás is, az erő igénybevétele egyharma- szocialista brigád vezetője, dára csökkent, hiszen a ser- Fiatal kora ellenére több díjba megy. Munkahelye mindig a zsírüzem volt. . .. Nincs olyan munka, amit ne vetette kóstoit voina meg a hosszú nusipan jdő alatt kiváló ismerője te„ujusag hát ennek a területnek. Nagyon jól emlékszik a szorgalTUNIT, lusicii a SER- naiai ívuia ciicncie UJUU kj rsnrcira ami annak tést nem kézzel továbbítják, mint egy évtizede dolgozik ÍSején feltáltoUa aT embert a zsírnakvalót hordó kiskoVégső búcsú Ék Sándortól majdnem mindent elvégez- a vágóhídon, a régi technolónek a gépek. A szalag moz- gia idejében tanulta a szakgási sebessége állandó, a mát. Véleménye szerint a munkás is viszonylag egy munkások szakértelme, fizikai erőnléte itt is döntő, épHétfőn a Mező Imre úti temetőben nagy részvéttel temették el Ék Sándor Kossuthdíjas kiváló művészt, a párt, a magyar és a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom régi, kiemelkedő harcosát. A temető fedett díszravatalozójában koporsója mellett díszőrséget állt az MSZMP KB és a kormány több tagja, a Kulturális Minisztérium, a Magvar Partizán Szövetség, a Magyar Képzőművészek Szövetsége, a Képzőművészeti Főiskola képviselői, a munkásmozgalom régi harcosai. A hozzátartozókon kívül nagy számban vettek részt a végső tiszteletadáson a politikai, a társadalmi és a kulturális élet ismert személyiségei, az elhunyt művésztársai, és barátai, munkaés harcostársai, tisztelői és tanítványai. Az MSZMP Központi Bizottsága, a Magyar Partizán Szövetség és a Kulturális Minisztérium nevében dr. Kornidesz Mihály, a Központi Bizottság tudományos, kulturális es közoktatási bizottságának vezetője búcsúzott Ek Sándortól. — Élete a proletárharcos élete volt — mondotta többek között. •— Nemcsak írta, élte is: „nemzedékem ifjúságával kezdődött a győzedelmes szocializmus új történelmi korszaka." Művész volt, aki egész életművével példázta: nem csökkenti, sőt növeli az alkotó rangját, ha művészetét a forradalomnak rendeli alá. Kiss István Kossuth-díjas szobrászművész a Magyar Képzőművészek Szövetségének utolsó üdvözletét tolmácsolta. A Képzőművészeti Főiskola tanárai, dolgozói, hallgatói nevében dr. Nemes László tanszékvezető tanár búcsúzott az elhunyt kollégától és jó baráttól. A tanítványok gyászát, akik Ék Sándorban mindig őszinte barátit és segítőtársat találtak, Csohány Kálmán grafikusművész fejezte ki. A gyászbeszédek után Ék Sándort a munkásgyászinduló hangjai közben helyezték örök nyugalomra a temető tudósés művészparcellájában. A sírt elborították a kegyelet és a megemlékezés virágai. A temetés az Internacionálé hangjaival végződött. Ék Sándor nevét a munkásmozgalom panteonjában is megörökítik. esi előtt. Az is más volt, mint kézi erővel fuvarozni egész nap a vágócsarnok és a zsírüzem között. A húszkilós folyamatosan, állandó sebes- „ hni„H„nir = níirin »„ cipelték, nagyon nehez fizipen azért, mert a sertések séggel haladnak a pályán. Ez kai ^ Ez a csodaa fegyelemre is jó hatású. ^* ™ ~ • „ .. szép, automatizalt üzem nem Senki se teszi meg mellette has£nlítható össze a régivel. dolgozótársával, hogy hoszszabb időre kilépjen a sorból. hiszen ezzel mások munkája • 1 válna lehetetlenné. Kiss Já- ^ haZr^b Sok fáraS nos a többi brigád vélemé- S? „^^jJ^T nyét is tolmácsolta, amikor ^ azr^berek1t. azt mondta, ez a környezet meg az embereket' megnyugtatóan hat rájuk. Oj az öltöző, fürdő, konyMegfelelő a világítás, nincs ha és étterem is. Munkászsúfoltság. A falak kék gyűléseken megbeszélték, csempéje kellemes a szem- hogy mindenkinek érdeke a nek, tisztább az egész csar- szép, korszerű létesítmények, nok. Semmi pénzért se roen- berendezések társadalmi vénének vissza a régi vágóhíd- delme. Vigyáznak is mindenra. Igaz, már nem is lehetne, re, az öltözőszekrényekre, a hiszen lebontották. rendre, a tisztaságra. IgéA vágócsarnok végén a nyelték a jobb szociális kö-.ertésekről lefejtett, „zsír- rülményeket, de meg is be-lakvalót" továbbítja egy sza- csülik. iag a zsírüzembe. Persze, . j ,, , , . , nem lesz mindenből zsír. Az A dolgozok magukénak erttteni munkaműveletekről zlk a ™nkaheiyuket, T fzt Bényi László művezető adott mar azépítkezéseknel is bitajékoztatást. Itt döntik el, zoayl °"ak melyik részből lesz sózott iák tebát ötleteiket újabb erőfeszítésekre sem, szalonna, mi kerül át a hús- UJ"UU ^ruieszi lesedre képeüzembe, s mit olvasztanak. ?®k azet£ hogy ™eS l°bban Ez a zsirüzem nem is hason- menJenek a dolgok, lít a régire. Ott 150 fokon, B. S.