Délmagyarország, 1975. január (65. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-03 / 2. szám

IS 1975. JANUÁR 3» Költözés közben Kétlaki élet 0 bútorgyárnál Hárompengés fürészgépen méretre vágják a bútorlapokat Az Ipartelepen, a Vásár- hiszen a város szélén mű- várhatóan 1977-ben végez­tér utca, a Cserje sor és a ködik a préseléshez gőzt ter- nek. Akkor a mostani mű­Dorozsmai úti vasútvágány melő, erősen füstölő kazán helyből áttelepítendő gépek­által határolt területen ka- is. bői, valamint új berendezé­pott helyet a Tisza Bútor- ^ gépek mellett nyár óta sekből összeszerelik a tel­ipari Vállalat szegedi gyára, 50 dolgozónak a külső gyár- ies gépsort, ezzel megszű­amely így megkezdhette a ban kell tevékenykedni.' Itt ^étlLf"^lef Jetnleg^még Lenin körúti üzem kitelepí- a munkakörülmények ked- nagy erőt köt le a Lenin kör­tését. A vállalat az anyagi vezőbbek ugyan, de a jelen- úti és az ipartelepen levő lehetőségeihez mérten meg- legi rossz útviszonyok miatt üzem közötti anyagszállítás, tette az első lépéseket - nehéz megközelíteni az üze- Sre" szabott Srészek ketezer negyzetmeteres csar- met. Ezen a gondon azon- szerkezeti megmunkálását, nokot, öltözőt s fürdőt épí- ban tudnak enyhíteni az felületkezelését, s végül ösz­tett. Tavaly júniusban ide új csarnok, szociális épület, szeszerelését a belős gyárban költöztették az alapanyag- s irodaház elkészítése után, ve8z'k. raktárt, a szabászat s a vas- amikor a bejáratot a Vásár- * i^Jf5 üzem a beruházá­, . . ... , . , sok megvalósításáig is al­tagsagi csiszolás gépeit, a ter utcáról a Fonogyari ut iandóan fejlődik. Néhány hőprést, valamint a szak- közeljövőben megépítendő hónapja társadalmi munká­munkástanulók műhelyét. Ez- szakaszához helyezik át. A val hozzáfogtak egy kézi­zei máris megkönnyebbül- létesítmények tervezése az labdapálya építéséhez, s ez­hettek valamelyest a belvá- idei feladatok közé tartó- zel őszre végeztek. Így ta­rosi üzem környékén lakók, zik, a kivitelezéssel pedig vasszal már játékkal tölthe­tik szabad óráikat a fiatal dolgozók. Ugyancsak tavasz­szal kiszállítják a csapoló, árkoló, furatkészítő és zár­helymaró gépeket is. Ezek­nek még jut hely a csarnok végében. A bútorgyárnak 1980-ig kell befejeznie a kitelepü­lést. Azután az új üzem a jelenlegi alig több mint 30 millió forintos éves termelési értéket megkétszerezi. Sz. J. Termel a hengermű gépsora újabb A negyedik ötéves egyik legjelentősebb szati beruházása a diósgyő­ri Lenin Kohászati Művek­ben megépített nemesacél­hengermű. Egy esztendeje kezdték meg a termelést az új üzem középsorán, amelyen az elmúlt évben több mint százharmincezer tonna acélt hengereltek ki. A kongresszusi versenyben az üzem dolgozói vállalták, hogy még 1974-ben ellátják a második, a finomsor üzemi próbáit, s 1975 első munka­napjától megkezdik azon is az üzemszerű termelést. A vállalásukat teljesítet­ték, és csütörtökön, tegnap há­rom műszakban megkezd-' terv idén a tervek szerint nyolc­kohá- vanezer tonna hengerelt árut készítenek. (MTI) Eszmecserék a tanácsok és a munkások között Interjú a Csongrád megyei tanács elnökével A Tanácsok Lapja újévi száma interjút közölt dr. Perjési Lászlóval, a Csong­rád megyei tanács elnökével. A beszélgetés témája: a mun­kások közéleti szerepének növelése, a munkás tanács­tagok tevékenysége, a taná­csok és a munkáskollektívák közötti alkotó eszmecserék rendszeres megvalósítása. Tekintettel a téma idősze­rűségére és fontosságára, az alábbiakban részleteket köz­lünk a megyei tanács elnöké­nek nyilatkozatából, különös figyelemmel az interjú azon részleteire, melyek a taná­csok és a munkások kapcso­latait érintik. — A mi megyénkben is egyre erőteljesebb igény, hogy a dolgozók beleszólhas­sanak a közügyekbe, s véle­ményt nyilvánítsanak a la­kóterületi, városi, üzemi, munkahelyi döntésekben, ön­magában ez a természetes igény is kifejezi a megye munkásosztályának növekvő öntudatát "és képviselőinek a tanácsi bizottságokban, a tes­tületek ülésein megnyilvánu­ló aktivitását. — Az a tapasztalatunk, hogy egy-egy várospolitikai kérdés vagy a falugyűlések témái iránt különösen nagy a dolgozó emberek érdeklő­dése. Az is igaz viszont, hogy a fokozódó érdeklődéssel még korántsem tart lépést a la­kosság vitakészsége. Ennek az okát egyrészt a tájékoz­tatás, másrészt a testületi döntések előkészítésének hi­ányosságaiban látjuk. — Ügy érzem, hogy a ta­nácsokban tevékenykedő munkások aktivitása az el­múlt időszakban sokat fejlő­dött. Ennek ellenére nagyobb gondot kell fordítanunk a munkások jogismeretének szélesítésére. A munkások, az egyszerű emberek ezért joggal várnak tőlünk az ed­diginél sokkal hatékonyabb és sokoldalúbb jogpropagan­dát. — A közelmúltban a me­gyei párt-végrehajtóbizottság Gyorsmérleg tavalyról Utasforgalom, ték a folyamatos terme­lést a nemesacél-henger­mű finomsorán. A megközelítőleg négy­százötven méter hosszúsá­gú folyamatos hengersor a hozzátartozó berendezések­kel nemzetközi kooperáció­ban készült. A hengersort a legkorsze rűbb technológiával, automatizált tirisztoros villamosvezcrlő-berendezés' sel működtetik. Teljesítménye teljes felfu­tás után évi száznyolcvan­ezer tonna különböző mé­íetú és profilú acél lesz. Az Egész évben csúcsforga­lom — így jellemezhetnénk a tavalyi szállítási tevékeny­séget vasúton, közúton egy­aránt. A MÁV Szegedi Igaz­gatósága december közepére teljesítette áruberakási ter­vét, de nem csökkent a szál­lítási igény a továbbiakban sem. Különösen nagy mun­kát jelentett a cukorrépa és az építőanyagok fuvarozása. A megbízók és a vasutasok jó együttműködése tette za­vartalanná az áruk további, tását. Többek között a kon­zervgyár, a húsipar, a DEFAG, a MÉK a gabona­felvásárló időben táié'-o-tat. ta a MÁV-nt a szállítási fel _ adatokról, íev a vasutasok kése^e'em nélkül kiálli'hat­ták R szükséges tehervago­nodat. Az tö^b min4 13 e"er rtoi«-'»zi.ia eT'<'',mé",ve. son zárta az évt A "ontos öss-*a~ep'"s most kés'ül. de már látható a s^ármkb '1. hogy á korábbi éveknél lé­nyegesen többet, mintegy 10,3 millió tonna árut fuva­roztak el. Az előző évhez vi­szonyítva tavaly 9,9 száza­lékkal több árut raktak vas­úti kocsikba, az export szál­lítások mennyisége pedig 15,2 százalékkal emel'edett. Az idei első negyedévre már tizenkét vállalattal megkö­tötték a szerződést kő, ka­vics és kohósalak előszállí­tására. A Szegedi Volán Vállalat­nál is készül az év végi mér­leg. A MÁV Szegedi Igaz­gatóságának eredményeihez hasonlóan a közúti teherfor­galom is mintegy 10 száza­lékkal több árut szállított, mint 1973-ban. Az egész évi munkát tetőzte az őszi rend­kívüli műszakok sorozata, a mezőgazdaság fuvarozási igé­nyei melle4t eleget tettek az énítőinari szállítási megren­deléseinek is. A vasúti oá­lyn'iRvarokra rengeteg ár'it szállította'*', az ér'-ező szál­lítmányokat HraVák és a meg-e"del"'böz t­íák. A z autóbuszok tavaly 19 és fél millió kilontoterey1 utat tettek meg. közel 56 millió utast szállítottak, eb­ből 38 millió embert a kü­lönböző helyi járatok. A Vo­lán a munkásszállításból is alaposan kivette a részét, 3 millió embert hoztak-vittek az elmúlt évben reggel mun­kába, este haza. Jelentős for­galmat bonyolítottak le a különjáratok is, utaslétszám: 800 ezer. Ezek közül figye­lemre méltóak a szomszédos országokban tett kirándulá­sok. Vitték a buszok az uta­sokat Opatijába, Krakkóba, Zakopanéba, Brassóba, Kas­sára, , és még számos város­ba. Nagy sikert aratott az utazóközönség körében az a járat, amely a nyáron Dub­rovnikba közlekedett. Az év végén, karácsony előtt Buda­pestre, Pécsre, Székesfehér­várra, Debrecenbe és így to­vább, rendkívüli 4áratokat indítottak — szám szerin1 százharmincat — az ünne i f"r"al'm''a tekintettel. Vasúton és k"-úton ? "yf r­mán kés~en állnak az űi év úi feladatainak elvégzé­sére. Ha a fuvaroztatok 'sa szállító vállalatok között to vább javul a kaocsolat — gondolunk itt a hét végi ra­kodásokra — ez év végén megelégedéssel gondolhatunk a vasutasokra és a gépkocsi­vezetőkre. részletesen elemezte a mun­kások közéleti és állami te­vékenységének helyzetét. Megállapítottuk, hogy azösz­szes tanácstagok 10,9 száza­léka, a megyei tanácstagok 20,2 százaléka munkás. Ha­sonló a helyzet a városi ta­nácsokban is. A számada­tokból is kitűnik, hogy a jö­vőben még inkább töreked­nünk kell a tanácsokon be­lül a munkások számará­nyának további javítására. Fontos feladatunknak tekint­jük, hogy hatékonyabban se­gítsük a testületi ülésekelőtt a munkás tanácstagok felké­szültségét, a tanácsi munka legfontosabb szakigazgatási területein való eligazodásu­kat, nemkülönben általános, közéleti és jogi ismereteinek gyarapodását. — A tájékoztatás kötetle­nebb formáira az üzemekben szervezett, személyes konzul­tációkra azért is szükség van, mert az írásos előterjeszté­sek túlsúlya — azok terje­delme — sokszor elriasztja fi­zikai munkás tanácstagjain­kat a hozzászólásoktól. Ol­dottabb munkahelyi beszél­getés keretében jó lehetősé­get látunk a munkások vé­leményének megismerésére, a munkás tanácstagok testületi szereplésének előkészítésére és bátorítására. A jó testü­leti ülések politikai, tartalmi kritériuma tehát az, a terve­zett döntésekben mind több munkás érezzen közvetlen ér­dekeltséget és felelősséget, hogy az üzemekben dolgozó tanácstag mindenekelőtt a vélemények és törekvések oda- és visszacsatolására, egyeztetésére fordítsa fő fi­gyelmét. — Mindezt szem előtt tart­va, speciális továbbképzést kívánunk szervezni munkás tanácstagjaink számára. Be­vezetjük azt a gyakorlatot, hogy a városi tanácsok tiszt­ségviselői legalább évente egyszer, minden nagyobb üzemi kollektívát személye­sen informálják a tervezett várospolitikai intézkedések­ről es a jelentős döntések­ről. Kiterjesztjük azt a he­lyenként már jól bevált, hasznos gyakorlatot, hogy a tisztségviselők évente leg­alább egy alkalommal foly­tassanak eszmecserét a szo­cialista brigádok vezetőivel. Pontosabban: rendszeres dia­lógust akarunk a tanácsok és a munkások között életre hívni. — Véleménvem szerint a jelenlegi területi elvet ter­mészetesen nem kellene fel­adni, bár bizonyos kombiná­ciók a jelöléseknél — majd a választást követően több tekintetben — hatékonyabb előrelépést jelenthetnének, különösen a munkásosztály aktív állami és közéleti sze­repkörének növelésében. Mi­re gondolok? Gyakran ta­pasztaljuk, hogy a munka­helyeken a vezetőket kivéve a dolgozó kollektívák nem­igen ismerik a tanácstago­kat, tevékenységükről sem mindig tudnak. Ezért sokan hajlamosak lebecsülni a ta­nácstagi munkát, s nem te­kintik egyenértékűnek az üzemben végzett társadalmi, párt-, szakszervezeti és egyéb megbízásokkal. — Másik tapasztalat a vá­-osi tanácstagi beszámolók során jelentkezik. Amikor ugyanis a résztvevők össze­tételét vizsgáljuk, általában azt látjuk, hogy az aktív munkavállalók ezeken a gyű­léseken csak igen kis szám­ban vesznek részt. Inkább az idősebbek, a nyugdíjasok je­lenléte. aktivitása domináló. — Az egyébként fontos, de a várospolitikai törekvések­hez viszonyítva inkább apró, kis ügyek kerülnek itt a fi­gyelem homlokterébe, ame­lyeknek megoldása általában anyagi természetű. Érdemes lenne tehát a nem olyan tá­voli jövőben fontolóra ven­ni, hogy a tanácstag jelölé­sét előzetesen a munkáskol­lektíva támogassa, a jelölt az ő javaslatuk egyetértésével kerüljön, a Hazafias Nép­front ajánlása után, előter­jesztésre a jelölő gyűlésen. Amennyiben pedig a mun­káskollektiva jelöltjei a vá­lasztások során elnyerik az állampolgárok bizalmát, kö­telezővé kellene tenni éven­ként legalább egyszer a munkahelyi kollektívák előtt tanácstagi beszámolókat is. — A szocialista demokrá­cia folyamatos fejlesztése el­képzelhetetlen anélkül, hogy a társadalom vezető ereje, a munkásosztály, ne folyjon bele az eddiginél is jobban a tanácsi döntések előkészí­tésébe és végrehajtásába. A tudatos közéletiségre való nevelés és a döntésekben való aktív érdekeltség egy­mástól elválaszthatatlan. — Tapasztalataink szerint a döntések előkészítéséhez és a végrehajtás ellenőrzéséhez legközvetlenebbül azok a munkások kapcsolódnak, akik a lakosság bizalmából kerül­tek tanácstagi funkciójukba. Ezért is indokolt, hogy ^ta­nács tagjaink összetétele min­dig megfeleljen a megye tényleges társadalmi összeté­telének. Erre törekedtünk a legutóbbi tanácsválasztások során is. Hangsúlyoznom kell viszont, hogy itt nem vala­miféle statisztikai szemlélet­ről, hanem a társadalmi va­lóság megfelelő tükröződésé­nek biztosításáról van szó. Elmondhatom, hogy munkás tanácstagjaink a tanácsokban aktívan és érdemben teljesí­tik megbízatásukat. Közülük többen tagjai a végrehajtó bizottságoknak, sokan a ta­nácsi bizottságoknak és albi­zottságoknak. Arra törekszünk, hogy a testület fontos társadalom­politikai, ipari, településfej­lesztési, beruházási témáiban előzetesen kikérjük a mun­kás tanácstagok véleményét, s már az előkészítés szaka­szában bevonjuk és érde­keltté tegyük őket az elkép­zelések kimunkálásában. Kezdeményezzük, hogy a munkás tanácstagok a mun­kahelyi kollektívák előtt is adjanak számot saját tanács­tagi tevékenységükről. Az MSZMP Központi Bizottsága XI. kongresszusi irányelvei is felhívják valamennyiünk figyelmét, hogy „az ország­gyűlési képviselők és a ta­nácstagok fűzzék még szoro­sabbra a kapcsolataikat vá­lasztóikkal, az üzemi mun­kahelyi kollektívákkal, le­gyenek a helyi közélet aktív részesei, a közérdek figye­lembevételével teljesítsék vá­lasztóik megbízatásait". Az irányelvek e fontos ajánlá­sait 6zem előtt tartva arra törekszünk, hogy a tanács­ülések nyilvánosságában job­ban igényeljük a szocialista brigádok közreműködését, mind több szocialista brigád kapjon meghivá6t tanácsülé­seinkre, hogy az írásos elő­terjesztéseket véleményezés­re időben kézhez kapják. Ez­zel is a tanácsi döntések biz­tonságát és realitását segít­hetjük elő. i *

Next

/
Thumbnails
Contents