Délmagyarország, 1975. január (65. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-03 / 2. szám

IS 1975. JANUÁR 3» Költözés közben Kétlaki élet 0 bútorgyárnál Hárompengés fürészgépen méretre vágják a bútorlapokat Az Ipartelepen, a Vásár- hiszen a város szélén mű- várhatóan 1977-ben végeztér utca, a Cserje sor és a ködik a préseléshez gőzt ter- nek. Akkor a mostani műDorozsmai úti vasútvágány melő, erősen füstölő kazán helyből áttelepítendő gépekáltal határolt területen ka- is. bői, valamint új berendezépott helyet a Tisza Bútor- ^ gépek mellett nyár óta sekből összeszerelik a telipari Vállalat szegedi gyára, 50 dolgozónak a külső gyár- ies gépsort, ezzel megszűamely így megkezdhette a ban kell tevékenykedni.' Itt ^étlLf"^lef Jetnleg^még Lenin körúti üzem kitelepí- a munkakörülmények ked- nagy erőt köt le a Lenin körtését. A vállalat az anyagi vezőbbek ugyan, de a jelen- úti és az ipartelepen levő lehetőségeihez mérten meg- legi rossz útviszonyok miatt üzem közötti anyagszállítás, tette az első lépéseket - nehéz megközelíteni az üze- Sre" szabott Srészek ketezer negyzetmeteres csar- met. Ezen a gondon azon- szerkezeti megmunkálását, nokot, öltözőt s fürdőt épí- ban tudnak enyhíteni az felületkezelését, s végül ösztett. Tavaly júniusban ide új csarnok, szociális épület, szeszerelését a belős gyárban költöztették az alapanyag- s irodaház elkészítése után, ve8z'k. raktárt, a szabászat s a vas- amikor a bejáratot a Vásár- * i^Jf5 üzem a beruházá, . . ... , . , sok megvalósításáig is altagsagi csiszolás gépeit, a ter utcáról a Fonogyari ut iandóan fejlődik. Néhány hőprést, valamint a szak- közeljövőben megépítendő hónapja társadalmi munkámunkástanulók műhelyét. Ez- szakaszához helyezik át. A val hozzáfogtak egy kézizei máris megkönnyebbül- létesítmények tervezése az labdapálya építéséhez, s ezhettek valamelyest a belvá- idei feladatok közé tartó- zel őszre végeztek. Így tarosi üzem környékén lakók, zik, a kivitelezéssel pedig vasszal már játékkal tölthetik szabad óráikat a fiatal dolgozók. Ugyancsak tavaszszal kiszállítják a csapoló, árkoló, furatkészítő és zárhelymaró gépeket is. Ezeknek még jut hely a csarnok végében. A bútorgyárnak 1980-ig kell befejeznie a kitelepülést. Azután az új üzem a jelenlegi alig több mint 30 millió forintos éves termelési értéket megkétszerezi. Sz. J. Termel a hengermű gépsora újabb A negyedik ötéves egyik legjelentősebb szati beruházása a diósgyőri Lenin Kohászati Művekben megépített nemesacélhengermű. Egy esztendeje kezdték meg a termelést az új üzem középsorán, amelyen az elmúlt évben több mint százharmincezer tonna acélt hengereltek ki. A kongresszusi versenyben az üzem dolgozói vállalták, hogy még 1974-ben ellátják a második, a finomsor üzemi próbáit, s 1975 első munkanapjától megkezdik azon is az üzemszerű termelést. A vállalásukat teljesítették, és csütörtökön, tegnap három műszakban megkezd-' terv idén a tervek szerint nyolckohá- vanezer tonna hengerelt árut készítenek. (MTI) Eszmecserék a tanácsok és a munkások között Interjú a Csongrád megyei tanács elnökével A Tanácsok Lapja újévi száma interjút közölt dr. Perjési Lászlóval, a Csongrád megyei tanács elnökével. A beszélgetés témája: a munkások közéleti szerepének növelése, a munkás tanácstagok tevékenysége, a tanácsok és a munkáskollektívák közötti alkotó eszmecserék rendszeres megvalósítása. Tekintettel a téma időszerűségére és fontosságára, az alábbiakban részleteket közlünk a megyei tanács elnökének nyilatkozatából, különös figyelemmel az interjú azon részleteire, melyek a tanácsok és a munkások kapcsolatait érintik. — A mi megyénkben is egyre erőteljesebb igény, hogy a dolgozók beleszólhassanak a közügyekbe, s véleményt nyilvánítsanak a lakóterületi, városi, üzemi, munkahelyi döntésekben, önmagában ez a természetes igény is kifejezi a megye munkásosztályának növekvő öntudatát "és képviselőinek a tanácsi bizottságokban, a testületek ülésein megnyilvánuló aktivitását. — Az a tapasztalatunk, hogy egy-egy várospolitikai kérdés vagy a falugyűlések témái iránt különösen nagy a dolgozó emberek érdeklődése. Az is igaz viszont, hogy a fokozódó érdeklődéssel még korántsem tart lépést a lakosság vitakészsége. Ennek az okát egyrészt a tájékoztatás, másrészt a testületi döntések előkészítésének hiányosságaiban látjuk. — Ügy érzem, hogy a tanácsokban tevékenykedő munkások aktivitása az elmúlt időszakban sokat fejlődött. Ennek ellenére nagyobb gondot kell fordítanunk a munkások jogismeretének szélesítésére. A munkások, az egyszerű emberek ezért joggal várnak tőlünk az eddiginél sokkal hatékonyabb és sokoldalúbb jogpropagandát. — A közelmúltban a megyei párt-végrehajtóbizottság Gyorsmérleg tavalyról Utasforgalom, ték a folyamatos termelést a nemesacél-hengermű finomsorán. A megközelítőleg négyszázötven méter hosszúságú folyamatos hengersor a hozzátartozó berendezésekkel nemzetközi kooperációban készült. A hengersort a legkorsze rűbb technológiával, automatizált tirisztoros villamosvezcrlő-berendezés' sel működtetik. Teljesítménye teljes felfutás után évi száznyolcvanezer tonna különböző méíetú és profilú acél lesz. Az Egész évben csúcsforgalom — így jellemezhetnénk a tavalyi szállítási tevékenységet vasúton, közúton egyaránt. A MÁV Szegedi Igazgatósága december közepére teljesítette áruberakási tervét, de nem csökkent a szállítási igény a továbbiakban sem. Különösen nagy munkát jelentett a cukorrépa és az építőanyagok fuvarozása. A megbízók és a vasutasok jó együttműködése tette zavartalanná az áruk további, tását. Többek között a konzervgyár, a húsipar, a DEFAG, a MÉK a gabonafelvásárló időben táié'-o-tat. ta a MÁV-nt a szállítási fel _ adatokról, íev a vasutasok kése^e'em nélkül kiálli'hatták R szükséges tehervagonodat. Az tö^b min4 13 e"er rtoi«-'»zi.ia eT'<'',mé",ve. son zárta az évt A "ontos öss-*a~ep'"s most kés'ül. de már látható a s^ármkb '1. hogy á korábbi éveknél lényegesen többet, mintegy 10,3 millió tonna árut fuvaroztak el. Az előző évhez viszonyítva tavaly 9,9 százalékkal több árut raktak vasúti kocsikba, az export szállítások mennyisége pedig 15,2 százalékkal emel'edett. Az idei első negyedévre már tizenkét vállalattal megkötötték a szerződést kő, kavics és kohósalak előszállítására. A Szegedi Volán Vállalatnál is készül az év végi mérleg. A MÁV Szegedi Igazgatóságának eredményeihez hasonlóan a közúti teherforgalom is mintegy 10 százalékkal több árut szállított, mint 1973-ban. Az egész évi munkát tetőzte az őszi rendkívüli műszakok sorozata, a mezőgazdaság fuvarozási igényei melle4t eleget tettek az énítőinari szállítási megrendeléseinek is. A vasúti oályn'iRvarokra rengeteg ár'it szállította'*', az ér'-ező szállítmányokat HraVák és a meg-e"del"'böz tíák. A z autóbuszok tavaly 19 és fél millió kilontoterey1 utat tettek meg. közel 56 millió utast szállítottak, ebből 38 millió embert a különböző helyi járatok. A Volán a munkásszállításból is alaposan kivette a részét, 3 millió embert hoztak-vittek az elmúlt évben reggel munkába, este haza. Jelentős forgalmat bonyolítottak le a különjáratok is, utaslétszám: 800 ezer. Ezek közül figyelemre méltóak a szomszédos országokban tett kirándulások. Vitték a buszok az utasokat Opatijába, Krakkóba, Zakopanéba, Brassóba, Kassára, , és még számos városba. Nagy sikert aratott az utazóközönség körében az a járat, amely a nyáron Dubrovnikba közlekedett. Az év végén, karácsony előtt Budapestre, Pécsre, Székesfehérvárra, Debrecenbe és így tovább, rendkívüli 4áratokat indítottak — szám szerin1 százharmincat — az ünne i f"r"al'm''a tekintettel. Vasúton és k"-úton ? "yf rmán kés~en állnak az űi év úi feladatainak elvégzésére. Ha a fuvaroztatok 'sa szállító vállalatok között to vább javul a kaocsolat — gondolunk itt a hét végi rakodásokra — ez év végén megelégedéssel gondolhatunk a vasutasokra és a gépkocsivezetőkre. részletesen elemezte a munkások közéleti és állami tevékenységének helyzetét. Megállapítottuk, hogy azöszszes tanácstagok 10,9 százaléka, a megyei tanácstagok 20,2 százaléka munkás. Hasonló a helyzet a városi tanácsokban is. A számadatokból is kitűnik, hogy a jövőben még inkább törekednünk kell a tanácsokon belül a munkások számarányának további javítására. Fontos feladatunknak tekintjük, hogy hatékonyabban segítsük a testületi ülésekelőtt a munkás tanácstagok felkészültségét, a tanácsi munka legfontosabb szakigazgatási területein való eligazodásukat, nemkülönben általános, közéleti és jogi ismereteinek gyarapodását. — A tájékoztatás kötetlenebb formáira az üzemekben szervezett, személyes konzultációkra azért is szükség van, mert az írásos előterjesztések túlsúlya — azok terjedelme — sokszor elriasztja fizikai munkás tanácstagjainkat a hozzászólásoktól. Oldottabb munkahelyi beszélgetés keretében jó lehetőséget látunk a munkások véleményének megismerésére, a munkás tanácstagok testületi szereplésének előkészítésére és bátorítására. A jó testületi ülések politikai, tartalmi kritériuma tehát az, a tervezett döntésekben mind több munkás érezzen közvetlen érdekeltséget és felelősséget, hogy az üzemekben dolgozó tanácstag mindenekelőtt a vélemények és törekvések oda- és visszacsatolására, egyeztetésére fordítsa fő figyelmét. — Mindezt szem előtt tartva, speciális továbbképzést kívánunk szervezni munkás tanácstagjaink számára. Bevezetjük azt a gyakorlatot, hogy a városi tanácsok tisztségviselői legalább évente egyszer, minden nagyobb üzemi kollektívát személyesen informálják a tervezett várospolitikai intézkedésekről es a jelentős döntésekről. Kiterjesztjük azt a helyenként már jól bevált, hasznos gyakorlatot, hogy a tisztségviselők évente legalább egy alkalommal folytassanak eszmecserét a szocialista brigádok vezetőivel. Pontosabban: rendszeres dialógust akarunk a tanácsok és a munkások között életre hívni. — Véleménvem szerint a jelenlegi területi elvet természetesen nem kellene feladni, bár bizonyos kombinációk a jelöléseknél — majd a választást követően több tekintetben — hatékonyabb előrelépést jelenthetnének, különösen a munkásosztály aktív állami és közéleti szerepkörének növelésében. Mire gondolok? Gyakran tapasztaljuk, hogy a munkahelyeken a vezetőket kivéve a dolgozó kollektívák nemigen ismerik a tanácstagokat, tevékenységükről sem mindig tudnak. Ezért sokan hajlamosak lebecsülni a tanácstagi munkát, s nem tekintik egyenértékűnek az üzemben végzett társadalmi, párt-, szakszervezeti és egyéb megbízásokkal. — Másik tapasztalat a vá-osi tanácstagi beszámolók során jelentkezik. Amikor ugyanis a résztvevők összetételét vizsgáljuk, általában azt látjuk, hogy az aktív munkavállalók ezeken a gyűléseken csak igen kis számban vesznek részt. Inkább az idősebbek, a nyugdíjasok jelenléte. aktivitása domináló. — Az egyébként fontos, de a várospolitikai törekvésekhez viszonyítva inkább apró, kis ügyek kerülnek itt a figyelem homlokterébe, amelyeknek megoldása általában anyagi természetű. Érdemes lenne tehát a nem olyan távoli jövőben fontolóra venni, hogy a tanácstag jelölését előzetesen a munkáskollektíva támogassa, a jelölt az ő javaslatuk egyetértésével kerüljön, a Hazafias Népfront ajánlása után, előterjesztésre a jelölő gyűlésen. Amennyiben pedig a munkáskollektiva jelöltjei a választások során elnyerik az állampolgárok bizalmát, kötelezővé kellene tenni évenként legalább egyszer a munkahelyi kollektívák előtt tanácstagi beszámolókat is. — A szocialista demokrácia folyamatos fejlesztése elképzelhetetlen anélkül, hogy a társadalom vezető ereje, a munkásosztály, ne folyjon bele az eddiginél is jobban a tanácsi döntések előkészítésébe és végrehajtásába. A tudatos közéletiségre való nevelés és a döntésekben való aktív érdekeltség egymástól elválaszthatatlan. — Tapasztalataink szerint a döntések előkészítéséhez és a végrehajtás ellenőrzéséhez legközvetlenebbül azok a munkások kapcsolódnak, akik a lakosság bizalmából kerültek tanácstagi funkciójukba. Ezért is indokolt, hogy ^tanács tagjaink összetétele mindig megfeleljen a megye tényleges társadalmi összetételének. Erre törekedtünk a legutóbbi tanácsválasztások során is. Hangsúlyoznom kell viszont, hogy itt nem valamiféle statisztikai szemléletről, hanem a társadalmi valóság megfelelő tükröződésének biztosításáról van szó. Elmondhatom, hogy munkás tanácstagjaink a tanácsokban aktívan és érdemben teljesítik megbízatásukat. Közülük többen tagjai a végrehajtó bizottságoknak, sokan a tanácsi bizottságoknak és albizottságoknak. Arra törekszünk, hogy a testület fontos társadalompolitikai, ipari, településfejlesztési, beruházási témáiban előzetesen kikérjük a munkás tanácstagok véleményét, s már az előkészítés szakaszában bevonjuk és érdekeltté tegyük őket az elképzelések kimunkálásában. Kezdeményezzük, hogy a munkás tanácstagok a munkahelyi kollektívák előtt is adjanak számot saját tanácstagi tevékenységükről. Az MSZMP Központi Bizottsága XI. kongresszusi irányelvei is felhívják valamennyiünk figyelmét, hogy „az országgyűlési képviselők és a tanácstagok fűzzék még szorosabbra a kapcsolataikat választóikkal, az üzemi munkahelyi kollektívákkal, legyenek a helyi közélet aktív részesei, a közérdek figyelembevételével teljesítsék választóik megbízatásait". Az irányelvek e fontos ajánlásait 6zem előtt tartva arra törekszünk, hogy a tanácsülések nyilvánosságában jobban igényeljük a szocialista brigádok közreműködését, mind több szocialista brigád kapjon meghivá6t tanácsüléseinkre, hogy az írásos előterjesztéseket véleményezésre időben kézhez kapják. Ezzel is a tanácsi döntések biztonságát és realitását segíthetjük elő. i *