Délmagyarország, 1975. január (65. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-18 / 15. szám

SZOMBAT, 1975. JANüAR 18. 5 Az előrelépés lehetőségei X szegedi járás homokjának nagyobbik fele hivatalos kategóriák szerint is gyenge termőhelyi adottságú terület, zömmel szakszövetkezetek dolgoznak rajta. A kongreszszusi irányelvek célul tűzik ki, hogy a mostaninál többet teremjenek a gyengének minősített területek is, az itt működő szövetkezetek zárkózzanak föl és a természeti beszélgetés A szakszövetkezet ereje a tagok által művelt föld termésétől is függ. Tendenciának látszik, hogy egyre kisebb lesz az egy-egy tag kezén visszamaradt föld, de egyre többet terem az is. A nagyüzemben használt új termelési módszerek áthúzódnak a kis gazdaságokba is. A zöldságtermesztésnél és állattartásnál jóváírt napokkal megoldódtak a nyugdíjproblémák is, egyedül a a barack termőre fordul, közepes esztendőben is négytöbbiekhez, ezer mázsára számítanak. A a természeti feltételeik- MÉK-kel előre szerződést kőnek jobban megfelelő terme- töttek, a csemetét is ez a lési szerkezetet alakítsák ki. vállalat adta a telepítéshez, gyermekgondozási segély hiáKisebbfajta tanácskozás- Csakhogy a barack kényes nya jelent gondot, nak is nevezhetnénk a zú- jószág, sok tízezer forintot kányszéki Homokkuitúra elvihet az is, ha nem ma, ' Szakszövetkezetben folyta- hanem holnap szedik le a fá- EwfJ tott beszélgetést, hiszen a ve- ról. Van-e hozzá ember? Ré- •»« vhíivivm^j zetőség néhány tagja is részt szesművelésre adták, aki vett azon. Egyszerű témát vállalja, a szedés is az ő jártunk körül: tud-e előre- gondja mindig. ., . . • lépni a szakszövetkezet, lát- ötven hektár almáskert járnak most amely aj?yenja-e a következő évek varha- már tavaly is termett, erre f^^f^^^l^g: tó lehetőségeit, és ha látja, az évre huszonöt vagon ter- lenérei is eredményes gazdáltud-e igazodni hozzájuk. mést várnak. A közös terű- kodáshoz vezet. Némi tétolet egyik fele szőlő és gyür | « el mölcs, a másik fele a most rGlCl9jC bontakozó állattartást szol. . ... gélja takarmánnyal. LépésA téma egyszerűnek Iát- váltás ls van M állatenyész•zik. de válaszolni rá eleg tésben áttértek a számukra nehéz. Olyan gyorsan váltó- kedvezőbbnek ígérkező, húszik mezőgazdaságunk arcú- termelést célzó szarvasmar- se ünnep, szinte percnyi pi lata — tegyük hozzá rögtön: hatartásra. Most ötvennyolc henő sincs, csak a maguk ál jobbára előnyére van ez a tehenük van. arról beszélnek, tal görcsösen diktált szigorú változás —, kis gazdaságnak jöv6re ennek már háromszonehéz lépést tartani vele. rosa lesz Évente 120 hízott Ügy gondolják a szövetkezet vezetői, azon az úton Járnak most, amely erre ge termőhelyi adottságok el' lyes g kodáshoz vezet. Némi této vázás is érezhető szavaikon. Jól terem ugyan a tagok által külön-külön művélt föld többsége, haszna is megvan, de hihetetlenül sok munka az ára. Nincs náluk se vasárnap, munka van — amíg egészséggel bírják. Jönnek a hírek Kézzel fogható példát mond jószágot adnak el. A specia- Asotthalomról, érdeklődéssel az elnök. Amikor a negyven jjzálódás lényege: amit csihektárt kitevő szőlőt telepi- „álnak, tökéletes legyen. A tették, a legkorszerűbb sző- mostani támogatási rendszer lötáblának számított Csak gépi művelésről volt szó. A szőlőtermelés egész rendszere annyit változott azóta — dupla széles sorok, úgynevezett magasművelés, szüretelő kombájn, permetező helikopter —, hogy a korszerűnek hitt szőlőtábla egyáltalán nem korszerű már, „gépi szőlő" helyett „gyalog szőlő" lett belőle. A munkák javát kézzel kell végezni. A másik példa az állattenyésztésből való. Nagy istállót építettek, a lehető legjobbat Középen a jászol, két sorban, betonból. Még el sem készült, Gödöllőn azt mondták, nem korszerű már. Majdnem megsértődtek a zákányszéklek. Legjobb igyekezetüket építették bele, a tervezők a legújabb tudományos elemekre alapoztak, hol akkor a hiba. Ott például — mondták Gödöllőn —, hogy a betont szétbombázni sem lehetne. Az a jó istálló, ahol változtathatók a tartási körülmények. Azóta kénytelenek belátni, valóban nem jó a változtathatatlanság: most térnek át az úgynevezett kötetlen tartásra. A két példa egyébként a szövetkezet törekvéseinek két ágát is jelzi. Szakszövetkezetről van szó, a föld egy részét a tagok külön művelik, a másik része közös terület. Évről évre nő a közös, a maga természetes útján. A tagok fölajánlják eddig művelt holdjaik egy részét, és a kívülállók földjének szabályos megvásárlása — „megváltása" — is ezt gyarapítja. Most fele-fele az arány, de várhatóan tovább növekszik a közös földterület. Tavaly közel 100 hektárral nőtt. Törekvések A közös föld még nem jelent nagyüzemi táblát. Tavaly sikerült összevonni a határ egy részén tíz hektárt, a másikon nyolcat. Jellemző, hogy legelőször a sovány földektől szabadulnak a tagok, a szövetkezetnek első gondja tehát a tereprendezés és talajjavítás. Ahol tavaly 29 hektár őszibarackot telepítettek, azelőtt szinte homoki ősvadon, használhatatlan parlagföld volt. Szerencsére a telepítési szabályzatok szigorúan előírják, hogy csemetét csak jó földbe szabad ültetni. Hektáronként 400 mázsa istállótrágyával, 20 mázsa műtrágyával, és 150 mázsa ásotthalmi tőzegfölddel hizlalták meg a homokot Ha várnak minden szót. Ott a szakszövetkezetekből egye' süléssel termelőszövetkezet mellett az ő területükön ez lett látszik kifizetődőbbnek. Horváth Dezső Megérkeztek a jégmadarak A madárvilág közép-európai menedékhelyén, a Balatonon csapatosan tűntek fel 'az elmúlt napokban a már évek óta rendszeres téli vendégek, a csonttollú madarak. A hidegebb tájakról érkeztek a magyar tengerhez a kék jégmadarak is. E jövevények a patakok balatoni torkolatánál, a nádasokban és a keszthelyi öböl környékén tanyáznak. Gondozás, ápolás Új rendelet az öregek napközi otthonairól Az egészségügyi miniszter új rendeletben szabályozta az öregek napközi otthonainak létesítését, működésük feltételeit, s azt, hogy kik, milyen körülmények között, és milyen térítés mellett vehetik igénybe a napközi otthoni gondozást. A régi rendelet szerint az öregek napközi otthonában csak azok kaphattak ingyenes ellátást, akiknek egyáltalán nem volt nyugdíjuk, s a gondozásra szorulók többségének viszonylag alacsony jövedelem esetén is térítést kellett fizetniök. Ez egyre hátrányosabban érinellátják a rászorultakat. Rendszeres orvosi felügyeletek óvják egészségüket, gondoskodnak ruházatuk tisztán tartásáról, közös kulturális programokat szerveznek számukra, és sok helyen a gondozottak foglalkoztatását is megoldották. Betegségük esetén pedig a lakásukon is meglátogatják és gondozzák őket. Az öregek napközi otthonaiba való felvétel feltételei az új rendelet értelmében sem változtak. A gondozásra szorulók továbbra is a lakóhelyük szerint illetékes tanácsok egészségügyi hatóságainál kérhetik felvétette a nyugdíjasokat. Az án azokatnem alacsony összegű nyugdijak vehetlk fel ^ket családi es jaradékok emelése miatt kömyezetbe'n vagy __ eltar. ugyanis - a régi rendelet tó szerződés lapján - ottalapján ~ az utóbW évék- hon ápolnak. rendelet — az elalapjan - az müuui = - hon ápolnak. ben már csaknem mindenkinek fizetnie kellett volna a az « "—i x V „Hátscirt a múlt évek tapasztalatai alapü??^0? Í?i ^L!lfnW««át Ján - elsősorban az eredtérítési ményesen működő napközi ezért az uj rendelkezés ni- otth>nok gyakorlatban is galmasan a tanácsokra bízza, amelyek az anyagi és a szociális helyzet mérlegelése alapján bárkit mentesíthetnek a térítési kötelezettség alóL Ugyanakkor az években jelentősen jól bevált, egyre bővülő, szélesedő „szolgáltatásait" foglalja jogi formába. Mindezt a rászorulók, a kedvezőtlen szociális helyzetben levő és a családi gondozást nélkülöző idős emberek érdekeinek legmesszebbmenő figyelemutóbbi fejlődtek e napközi otthonok szol- bevételével. (MTI) gáltatásai is. A kezdeti törekvésekkel ellentétben ezek az intézmények a magukra maradt idős korúaknak már nemcsak klubszerű elfoglaltságot, tartalmasabb időtöltést és az emberi kapcsolatok kiépítésének lehetőségeit jelentik, biztosítják, hanem állandó, rendszeres gondozásukat is. Az öregek napközi otthonainak különösen ez a gondozási jellege fejlődött sokat az elmúlt években. A korábbi egyszeri étkezéssel szemben ma már a legtöbb helyen reggelivel és vacsorával ls Új határátkelőhely Ünnepélyesen adták át pénteken a Vas megye déli részén elterülő Bajánsenye és a szomszédos szlovéniai Hódos között magyar—jugoszláv határátkelőhelyet. Az ünnepségen részt vett magyar részről dr. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter, dr. Ábrahám Kálmán közlekedési és postaügyi államtitkár, Halász József, Magyarország jugoszláviai nagykövete, Kovács Antal, a Vas megyei pártbizottság első titkára, dr. Gonda György, a Vas megyei tanács elnöke. Jugoszláviát Rudi Csacsinovics, a Szlovén Szocialista Köztársaság végrehajtó tanácsának alelnöke, dr. Ziga Vodusek, Jugoszlávia magvarországi nagykövete, Aszen Szimitcsijev, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja, a jugoszláv—magyar gazdasági együttműködési bizottság jugoszláv tagozatának elnöke képviselte. A határátkelőn eddig csak kishatárforgalmat bonyolítctfak le. Az átkelőhelyet mindkét részről azok vehették igénybe, akik a határtól számítva egy meghatározott kilométeren belül laktak. Most mindkét ország összes lakóinak rendelkezésére áll. Az ünnepségen dr. Gonda Györgv és Rudi Csacsinovics mondott üdvözlő szavakat (MTI) Folyóiratszemle A közlés formái „Egész nemzeti műveltsé- oktatási intézményben kelle- „elütötték egymást az igazgünk anyanyelvünkön alap- ne tanítani, mert a szép és ságtói". szik" — idézi a Köznevelés kifogástalan magyar beszéd Végül a szerző a követkecímű hetilap egyik írásának minden pedagógusnak első zőképpen osztályoz: van procíme Bárczi Gézának, a ma- kötelessége. Minthogy a tokollhazugság, vágyhazuggyar nyelv egyik legkiválóbb nyelv, fő funkciója, a közlés ság, színlelés, harci hazugHa félreverik a harangot... A tűzoltás szakértelmet, a tűzoltás társadalmi munkábátorságot, tételez fel. S ta- sait, megismertetik velük a Ián, mert csupa szép emberi mentő és a megelőző tűzvéerényt tulajdonítunk e hiva- delmi tudnivalókat. A gyatás űzőinek, a kisfiúk is szívesen emlegetik, mint Jövendő foglalkozásukat. A városoknak mindig is korlatok, a közös élmények és a közös munka összekovácsolja az egyesületek tagjait Nem ritka az sem, hogy pélegyik legmegbecsültebb köz- dás közösségi élet, barátság intézménye volt a tűzoltóság a'akul ki az önkéntes tűzoltók Szegeden például az árvíz és családtagjaik között egyutáni újjáépítés során első- egy községben. A felnőtteket ként kapott új otthont. Csak- pedig követik a fiatalabbak hogy a hivatásos szakembe- is: több község iskolájában reken kívül szükség van tűzoltó-szakkörök működolyan önkéntes gárdára is — nek. A lelkes diákok — az főként a községekben, a fal- igazgatók Szerint — élen jávakban —, akiknek tagjai rók a tanulásban is. Dorozsmán és Kisteleken a muzsikáló úttörőkből tűzoltó-zeneismerőjének szavait. 1. mellett, egyszersmind művé- ság. A hallgatás és a titok szi anyag is, súlyos hiba, pedig rokonai a hazugsághogy iskoláinkban visszaszo- nak. rult a verstanulás. „A könyv nélküli verstudás több mint egyszerű bevésés, a nyelv tu- lelkét ültetjük magunkba a 3. A 81 éves nyelvész, dós és a nagyszerű tanár ta- versekkel." nulságos és érdekes megállapításai a mostanában különösen aktuális „nyelvi ügyekről" szólnak. Az élő beszéd, a kiejtés romlásáról Egy bonyolult, 2. A közlés másfajta lehető* ségeiről, a maszk és a mimika által közvetített Jelentésekről szól Köpeczi Bócz István cikke, a Színház című folyóiratban. Hiányolja szín_ _ de eléggé házainkból a maszktervefVi01/8^ rne^úll'túsának mindennapi közlésforma, a z6t» akinek pedig a díszletlehetőségeiről; az írott nyelv, hazugság világáról szól Her- és jelmeztervezővel egyena helyesírás és az iskolai nádi Miklós tanulmánya (A rangú feladatai lehetnének, nyelvtanítás problémáiról. A hazugság mozgásformái a Elemzi és dbrán is bemutatnyelvtan már-mar olyan mindennapi életben) a janu- ja milyen szerepe van az „mumustantarp" tanulok- ári világosságban. A szerző, £rc izmainak a „mimikai nak és tanároknak egyaránt, miközben tudományos igény- ránCrend" alakulásában, a mint korábban a matematika nyei elemzi a hazugság ter- küiönféle arckifejezések kivolt. Ennek okait Barczi Gé- mészetét, érdekesen vázolja alakításában. Egy 1898-ban " ®bbar\ lá.tjai JJ0®' a„zJf- fel a beszélő ember hazugsá- megjelent kézikönyv jellemkolák eltávolodtak az ugyne- gainak lehetséges indítékait, zé£(t is közli a ráncokról, VeStt ^x,'; a-íu v a hazudó stratégiáját, és a amelyeknek - kedves naivimódszertől". Ha a diákok p másik fél, a szándékosan fél- tássai _ karakterológiai jeélo nyelvből, sajat nyelvi te- revezetett, lehetséges védeke- ientéseket tulajdonított a pasztalataik alapján juthat- zési módjait. szerző. E szerint az erős nan^, <5 * ~ A téma kapcsán olyan te- homlokráncok a középszerűmegállapításához, nem len- nulságokat is megfogalmaz, ség, a hirtelen harag, a ma^af^wtcT? amelyeket mindennapi éle- kacsság és aggodalmaskodás pötrelmesek a nyel^anóráfc tünkben sem árt megszívlel- jellemzői. A szem körüli £ tz i inn^t ni- A hazudó fél „informá- ráncok diplomatikus fortély1 "IÍ^LLkkLÍ1 iJSS ciós fölényben" van, hiszen ra, furfangra és kiváló észre hogy oldottabbak lepenek ^ , á t ,s lsmerl Aldo_ utalnak, a gödröcske az arés maradandóbb ismereteket zata azonban sem az igazság_ con (amit hagyományosan a aajan^K az oraK. ról, sem a hazugság tényéről széoség jeleként becsülünk! Érdekesebbé lehetne tenni nem tud. Ha „információs féltékenységét, hiúságot, a tanítást nyelvtörténeti vo- hátrányát" úgy próbálja irigységet jelent stb. natkozások ismertetésével is, megszüntetni, hogy úgy tesz, A könyvecskét színészek hisz a gyerekek történelmi mintha mindent elhitt volna, használták hajdan, mintegy írzéke és tájékozottsága ál- de nem ad hitelt a hazugság- „súgónak" a maszkkészítéstalában sem kielégítő. Be- nak, már ő van fölényben, hez. szédművelést minden felső- Csakhogy a végeredmény: 8, EL tűz esetén részt vesznek a lángok eloltásában, a mentésben. Eddig testületeket al- kar verbuválódott. A fiatalok kották a rendszeresen gya- nemegyszer lelkes követői a Szar- hagyományoknak. k„-p- Egyik-másik községi egyeés sülét ugyanis élményekben irányításuk is a BM feladata gazdag múltra tekinthet viszvolt. Egy új rendelet szabá- sza. Nemrégiben ünnepelte lyozza ezeknek a csoportok- például 70 éves „születésnapját" a kübekházi és a sánhogy ezután dorfalvi testület. Jubileumi működjenek közgyűlésen elevenítették fel néhány alapító taggal együtt a régi eseményeket. Mórahaa lom önkéntesei negyven éve szegedi járásban is. Ez azt kováesolódtak testületté, s is jelenti, hogy kapcsolatba mint ahogy munkájuk bizolépnek új gazdájukkal, a nyitja, jól szervezett testületközségi tanácsok szakigazga- té: legutóbb sikerült megtási szerveivel, melyek egy- akadályozniuk ben anyagilag is támogatják az ásotthalmi őket. A járásban tűzoltóknak 25 négy városi csoportja műkő dik. Akinek nem hivatása korlátozó önkéntesek, vezetük azonban nem viselt önálló jogi személyt nak a munkáiét. Többek kö zött előírja, egyesületként tovább. A volt önkéntes tűz oltótestületek folyamatosan alakulnak át egyesületté a egy erdőtüzet erdőgazdaság területén, amikor egy lángaz önkéntes ba borult lakókocsihoz voközségi és nultak ki gépjármű-fecskendőjükkel. Az önkéntes tűzoltás tárez a mesterség, csuoán sza- sadalmi munka. Értékét más bad idejében, kedvtelésből mércével mérik, mint a fa— ám rendszeresen — vesz ültetők felajánlott óráit és részt gyakorlatokon, verse- energiáit. Kitartó gvakorlásnyeken — az sem nélkülöz- sal, tanulással készülnek arheti a szakmai hozzáértést, ra, mit kell tenniük, ha a faA tanítók, a hivatásos tűz- luban félreverik a harangot. oltók: oktatják, továbbképzik Ch. Á. Amatőregyüttesek pódiuma Pécsett érdekes kezdemé- A kezdeményezés kitűnőnyezés született a múlt év- en sikerült. A kamaraestéken ben: a városi tanács vb mű- az ország tizennégy élvonalvelődésügyi osztálya életre- beli amatőregyüttese mutathívta az amatőregyüttesek kozott be a mecsekaljai váállandó pódiumát, sósban,