Délmagyarország, 1975. január (65. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-17 / 14. szám

PÉNTEK, 1975. JANÜAR 17. 5 Portugál újságírók Szegeden A Magyar Újságírók Or­szágos Szövetsége meghívá­sára portugál újságíró kül­döttség érkezett " hazánkba. A delegációban a Portugál Kommunista Párt Központi Bizottsága lapja, az „Avante" szerkesztője, valamint más haladó portugál újságírók — a „Diario de Lisboa", a „Dia­riai de Noticias" és a „Dia­rio Populár" vezető munka­társai vesznek részt. A portugál újságírók teg­nap Szegedre érkeztek. A sajtóházban Rácz Lajos, a MUOSZ elnökségének tagja fogadta őket. Délben felke­resték a Szeged megyei vá­ros tanácsát, ahol Papp Gyula tanácselnök adott ré­szükre tájékoztatót. Délután ellátogattak a Szegedi Ruha­gyárba, ahol Szabó Sándor Igazgató fogadta őket, majd munkásokkal is találkoztak. A mai napon felkeresik a JATE Bölcsészettudományi Karát, majd a város neveze­tességeivel ismerkednek. Autósok és parkolók Lassanként már mi is odajutunk, hogy kevesell­nünk kell a parkolóhelyek számát Szerencsére ez jobbára még csak a Bel­városban fordul elő, mert Tarjánban például van még hely bőven. Annál is inkább, mert a parkolóhe­lyeket a jónéhány eszten­dővel későbbi. várható kocsiállomány számára ter­vezték. Illetve, szóval ta­lán még sincs elegendő hely. Például a Csillag té­ri boltnál. Fura tulajdonságuk le­het arrafelé a parkolóhe­lyeknek, mert ugyan akad erre szolgáló terület a bolt mögött sőt, az úttól két­méteres gyepsávval elvá­lasztva is, ezek a parkoló­helyek mégis üresek. Min­den bevásárolni induló au­tós a körútról induló ke­resztutcában hagyja ugyan­is a kocsiját, pár mé­terre a parkolóhelyektől. S mivel Tarjánban közis­merten keskenyek az utak, ebből akkor is kalamajka származik, ha csak az egyik oldalon állnak ko­csik, hiszen mire valaki eloldalog a tekintélyes ko­csisor mellett, a sarok mö­gül már akadhat addig lát­hatatlan szembejövő, aki­nek elsőbbsége lenne elvi­leg, ha megkaphatná. Még különösebb azonban a helyzet, ha — amint az megtörténik néha — a má­sik oldalon is parkol egy autó. Akkor a két kocsi között még egy Trabant is csak vazelinezett oldal­lal fér el, de teherautóról már szó sem lehet. S ha éppen ilyet vet arra a sor­sa, akkor állhat jó ideig, míg valamelyik parkoló tu­lajdonos megszabadítja. Keskenyek az utak — rendben van, de vannak parkolóhelyek. Am úgy látszik, valami nem stim melhet velük, mert fél­nek tőlük az autósok. Vagy nem tőlük, hanem két mé­ter többletgyalogtástól? Le­het, de akkor talán hasz­nos lenne megtiltani a szűk utcákban a várako­zást, hátha a büntetéstől inkább félnének. Sz. L Az anyag­mozgatás gépesítése A népgazdaság ágazatai­ban készülnek a felmérések az anyagmozgatás intenzív gépesítésének lehetőségeiről annák a közelmúltban ho­zott minisztertanácsi hatá­rozatnak a nyomán, amely a nehéz fizikai munka csök­kentésére, a gazdaságosság fokozására az anyagmozga­tás korszerűsítését írja elő a következő évekre. Mint ismeretes, jelenleg az összes foglalkoztatottak je­lentős hányada, 20 százaléka — ez mintegy 1,1 millió munkás — foglalkozik anyagmozgatással. (MTI) A KPM és a MALÉV gyászjelentése A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium és a Magyar Légiközlekedési Vállalat mély megrendüléssel jelenti, hogy a MALÉV IL—18-as típusú repülőgépét, Berlinből haza­térőben, január 15-én, 17 óra 22 perckor, leszállás közben a Ferihegyi repülőtéren szerencsétlenség érte. Őszinte részvéttel hajtunk fejet az áldozatok, barátaink, munkatársaink emléke előtt, akik feladatuk teljesítése köz­ben életüket vesztették. Mély együttérzésünket fejezzük kl az áldozatok hozzátartozóinak. A magyar repülés, a magyar közlekedés minden velük együtt érző dolgozója meghajtja fejét Szerencsés András re­pülőgép-parancsnok, Lengyel György másodpilóta, Ágoston Lajos navigátor. Szatmári István rádiótávírász. Pogány Béla hajózó-szerelő, Vána János légiutas-kísérő, Licthblau Péterné Pálfai Erzsébet légiutas-kísérő, Hámori Andrea légiutas-kísérő és Benkő Péterné Varga Katalin légiutas­kísérő emléke előtt. A hivatásuk teljesítése közben életüket vesztett mun­katársaink tiszta emlékét szívünkben megőrizzük. Még több szakember kell a termelőszövetkezetekbe Befejeződött a TOT ülése Újjászervezték a volt megyei kiegészítő parancsnokságokat A Honvédelmi Minisztérium sajtótájékoztatója Az államigazgatás korszerűsítésének részeként a ma­gyar néphadseregben — a volt megyei kiegészítő parancs­nokságok átszervezésével — az elmúlt esztendő végén megalakultak a megyei hadkiegészítési és területvédelmi parancsnokságok — tájékoztatta az újságírókat a néphad­sereg központi klubjában Szűcs Ferenc vezérőrnagy, a ve­zérkari főnök helyettese. Elmondotta, hogy az új pa- ládjára. Családi segéllyel tá­rancsnokságok — mint a mogatják például a sorkato­katonai igazgatás területi nák ellátatlan hozzátartozóit, szervei — az államigazgatás s ennek összege folyamato­rendszeréhez igazodva vég- san növekszik. A honvédelmi zik a katonai igazgatassal, a . . . ,. _ , ,, honvédelmi kötelezettség- miniszter arról rendelkezett, gel, a hadkiegészítéssel, va- hogy a nős és családos sor­iamint a területvédelemmel katonákat — lehetőség sze­összefüggő feladatokat. A „nt _ ^ állandó lakóhe­megyei hadkiegészítési és . - CSaDathoz területvédelmi parancsnok- lyuKnoz Kozel eso csapatnoz ságok illetékessége és ha- kell bevonultatni, s ugyan­tásköre — a honvédelmi kö- csak a miniszter rendelete telezettséggel összefüggésben alapján ma már a leszerelő — a lakosság széles körét sorkatonák jelentős része érintik: irányítják a hadkö- xooo—2400 forint közötti teles korba lépő állampol- egyszeri leszerelési segély­gárok összeírását, katonai ben részesül. A kormány né­nyilvántartásba vételét és a pesedési politikájának meg­szolgálatra való alkalmassá- valósítását is szolgáló továb­guk előzetes megállapítását, bi paragrafus: azokat a sor­vezetik a honvédelmi köte- köteleseket, akiknek két vagy lezettséggel kapcsolatos ka- több gyermekük van, egyesz­tonai nyilvántartásokat, szol- tendős szolgálat után külön gálatra készítik elő a sorkö- kérelem nélkül is leszerelik teleseket stb. Az új parancs- — A Magyar Néphadsereg nokságok hatásköre és fel- parancsnoki állománya min­adata a volt megyei kiegé- dent elkövet, hogy segítse a szítő parancsnokságokhoz vi- sorköteleseket az életre való szonyítva sok tekintetben felkészülésben — folytatta a módosult, illetve új felada- vezérőrnagy. — Törekszenek tokkal bővült: új szerveze- arra, hogy a szakmunkásta­tükben ellátják a területvé- nulók, a középiskolába já­delemmel összefüggő fel- rók bevonulásuk előtt befe­adatokat, s végzik az álla- jezhessék tanulmányaikat, mi népesség-nyilvántartáshoz sőt a lehetőség határain be­kapcsolódó katonai nyilván- lül a kellő gyakorlati isme­tartási teendőket reteket is megszerezzék. Az A sorkötelezettségről szól- egyetemi, illetve a négyéves va a vezérőrnagy rámutatott: képzési idejű főiskolák hall­a sorkatonai szolgálat telje- gatói sorkatonai szolgálatu­sitése nem egy esetben nagy kat megosztva teljesítik, ré­megterhelést ró mind a be- szint tanulmányuk megkez­vonulóra, mind annak csa- dése előtt, részint diplomá­Metszik a szőlőt juk kézhezvétele után. A be­vonuló fiatalok mind maga­sabb képzettséggel rendel­keznek, ez a hadsereg szá­mára is kedvező. Csaknem egyharmaduknak azonban nincs szakképzettsége. Az ő további életpályájuk meg­határozását segíti az a lehe­tőség, hogy katonaidejük alatt 38 szakmában szerez­hetnek képesítést. A sajtótájékoztatón szó esett a tartalékos hadkötele­sekről is. Évente sok ezer azoknak a tartalékosoknak a száma, akik az új haditech­nika megismerése céljából továbbképzésre, vagy néhány napos gyakorlatra vonulnak be. A tartalékosok családja, hozzátartozói a kormány reft­delkezése szerint olyan bér­ben, vagy segélyben része­sülnek, amely nagyjából azonos a bevonuló fizetésé­vel. Csütörtökön befejeződött a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának kétnapos ülése. Moharos József, a TOT elnökhelyettese a termelő­szövetkezetek szakember­ellátottságáról számolt be. Elmondotta, hogy a MÉM­hez tartozó oktatási intéz­ményekben korszerűsítették a képzést, és erőfeszítéseket tesznek a növekvő szakem­berigény kielégítésére. En­nek ellenére még mindig ke­vés a szakember a közös gazdaságokban, s ez külö­nösen azért okoz gondot, mert a téeszekben új tech­nológiákat alkalmaznak és nagyhozamú növények ter­mesztésére térnek át. Ilyen körülmények között nem le­het nélkülözni a magasfokú­an képzett, az elméletben és a gyakorlatban egyaránt jár­tas szakmunkásokat, techni­kusokat és mérnököket. A szakmunkásképzésnél kedvezőtlen jelenség, hogy egyes szakmákra túlságo­san kevés a jelentkező. Hát­rányosan érinti a közös gaz­daságokat az is, hogy a kezdő szakmunkásoknak csak kisebb hányada megy a téeszekbe dolgozni, mivel az iparban kedvezőbb mun­kafeltételeket talál. De a gazdaságok is többet tehet­nének dolgozóik továbbta­nulása érdekében, s a szak­munkát igénylő munkakö­rökben valóban szakmun­kásokat kellene alkalmaz­niuk, nem pedig betanított munkásokat. A felsőfokú szakemberek közül mintegy 8000-en az utóbbi öt évben szerezték meg diplomájukat. Ha ez a fejlődési ütem ál­landósul, úgy a téeszek fel­sőfokú képzettségű szakem­bereinek aránya 1980-ra éri el az állami gazdaságok je­lenlegi szintjét. Az elnök­helyettes figyelmeztetett ar­ra, hogy egyes munkaterüle­teken különösen kevés a szakember, például nagy hi­ány van gépészmérnökökben és állatorvosokban. A TOT az illetékes tár­cáknak azt javasolja, hogy az V. ötéves terv oktatási kereteinek kialakításánál fo­kozottabban vegyék figye­lembe a téeszek szakember­és szakmunkásigényeit. Egyes felsőfokú képzési ágakban növelni kell a szakosodást, a szakmunkásképzésnél pe­dig meg kell vizsgálni a te­rületi igényeket, és ennek megfelelően esetenként át kell csoportosítani a tovább­képzési központokat. Kérte a tanács, hogy az illetékes állami szervek vizsgálják meg a téeszeket terhelő ok­tatási és továbbképzési költ­ségek elszámolási rendjét és jelenlegi gyakorlatát, mert a továbbtanulást az eddiginél jobban kell ösztönözni. Fel­hívták a figyelmet, hogy a tankönyveket és jegyzeteket az eddiginél gyorsabban a szövetkezeti gazdálkodás színvonalához kell „igazíta­ni". (MTI) flz egyetemi-főiskolai felvételik idei rendje Elkészült az egyetemi-főis­kolai felvételik idei rendje. Eszerint a nappali tagozatokra felvételüket kérhetik a kö­zépiskolák utolsó éves diák­jai. illetve azok az érettsé­A balatoni történelmi bor­vidéken az utóbbi napok ta­vaszias időjárásának hatá­sára felszikkadt a talaj és számos helyen megkezdték a Szőlők metszését, Elsősorban a nagygazdaságok láttak hoz­zá a munkához. A tó part­vidékén megelevenedtek a gyümölcsösök is: hozzáláttak a fák metszéséhez, tisztítá­sához. Politika, történelem Nagyon jól sikerült, érde­kes és tartalmas műsor volt az év első Fórum adása. Mi­közben röpködtek a jó, lé­nyegről vagy ismeretlen kö­rülményekről érdeklődő kér­dések, és a megfontoltan rög­tönzött válaszok, arra kellett gondolnunk: olyan ez a Fó­rum, mint egy igazi sajtótá­jékoztató. Amelyen tényleg tájékoztatnak, és nem formá­lis kérdezz-felelek játék zaj­lik, csevegés a csevegésért. Bár az ország sajtótájékozta­tóján a megszokottól eltért a szereposztás. A máskor min­denki nevében kérdező új­ságírók ezúttal válaszoltak, és mindenki kérdezett, akit ér­dekel a téma, a nemzetközi politika. De helyesebb talán úgy fo-' galmazni: akinek ideje-tele­fonja engedte, az kérdezett. Mert annak számtalan a je­le, bizonyítéka, hogy mosta­nában egyre fokozódik va­lamennyiünk külpolitikai ér­deklődése. A nagyvilág dol­gainak alakulása ugyanis egyre közvetlenebbül érint bennünket, a nemzetközi ese­mények valamiképpen a min­dennapjainkra is hatnak, vál­toztatják. Mintha összezsugo­rodott volna a földgolyó. Olyan világban élünk, amelyben nemcsak a törté­nelem példái intenek: nem szabad legyinteni, mondván, ami történt, messze van, ml itt mással vagyunk elfoglal­va. Ha akarnánk, se tud­nánk kitérni: a felelősség­vállalás immár nemcsak be­látás dolga, hanem szükség, kényszer is. Az idei első Fó­rum témaválasztása, élénk­sége is bizonyíték minderre. 'C Boldizsár Iván: Halálaim című novelláskötetét il­lusztrálta a Nyitott könyv, három elbeszélés tévéváltoza­tával. A novellák, és persze az adaptációk, tele vannak önéletrajzi elemekkel és egy nemzedék életének meghatá­rozó élményeivel, A faluku? tatók egy estéjéről, az ellen­állók tragikomikus pillana­táról és az asszonysorsát örömmel, lázadással viselő mai fiatalasszony történetérő! Mihályfy Sándor olyan tévé­jeleneteket rendezett, ame­lyek azért keltenek érdeklő­dést, mert Boldizsár Iván személyes véleményét sze­retnénk megismerni belőlük Az íróét, aki számos nemze­déktársával együtt aktívan élte végig, és túlélte közel­múltunk sűrűn egymást kö­vető eseményeit, tehát van mit mondania. Es végre mondja is. a közlés leküzd­hetetlen vágya miatt, és azért hogy ne legyen ezentúl ak­kora a nyugtalansága a kö­vetkező nemzedékekért. Hogv higgyen neki a fiatal: a' ellenállók nem az írói kép­zelet szülöttei. Ezért nem sajnáljuk ezút­tal, hogy. a tévéváltozatok a kötet illusztrációi voltak. gizett, képesítőzött dolgozók, akik 35. életévüket még nem töltötték be. A középiskolai végzettségű szakmunkástanu­lók bármelyik felsőoktatási intézménybe abban az évben jelentkezhetnek felvételre, amelyben a szakmunkáské­pesítést legkésőbb augusztus 31-ig megszerzik. A felvételi kérelmeket az érettségi, illetve képesítő bi. zonyítványt kiállító középis­kola igazgatójához kell be­nyújtani ; a munkaviszony, ban állók kötelesek kérel­mükhöz a munkáltató írá­sos javaslatát is mellékelni. Ha a jelentkező a közénis­kolát 1973-ban vagv koráb­ban. illetve esti-levelező ta­gozaton végezte, közvetlenül a felsőoktatási intézmény dé­káni (főigazgatói, igazgatói) hivatalába küldje kérelmét A felvételi kérelmet a kö­zépiskolák február 10—25. között, a felsőoktatási intéz­mények pedig március 30-lg (a tanárképző főiskolák, a gyógypedagógiai tanárképző főiskola, a tanítóképző és óvónőképző Intézetek az al­kalmassági vizsgák miatt március 20-ig) fogadiák el. A művészeti főiskolákra történő jelentkezés feltételeit külön rendelkezésekben rész. letezik. A részletes tájékoztató ha­marosan a könyvesboltokban

Next

/
Thumbnails
Contents