Délmagyarország, 1975. január (65. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-17 / 14. szám

PÉNTEK, 1975. JANUÁR 17. PWWW——• 3 Ölést tartott a KISZ megyei bizottsága Tóth Zsuzsannának, a KISZ megyei bizottsága titkárának elnökletével tegnap, csütörtökön az üjszegedi KISZ vezetőképző iskolában ülést tartott a KISZ Csongrád megyei bizottsága. Az ülésen részt vett Oláh Miklós, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának munkatársa is. A megyei bizottság 1975—76-os mozgalmi évi akcióprogramjának írásos anyagához Horváth Lajos, a megyebizottság titkára fűzött kiegészítéseket, majd a bizottság elfogadta a következő évi akcióprogramot. Az elkövetkezendő mozgalmi évben a KISZ-szervezetek és KISZ-tagok legfontosabb feladata, hogy maradéktalanul végrehajtsák a KISZ VIII. kongresszusának határozatait, eredményesen tevékenykedjenek a KISZ KB áprilisi határozatának megvalósításáért. A mozgalmi év akcióprogramját meghatározza a március végén összeülő XI. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából rendezendő akciók, pályázatok, felajánlások sorozata. Bódi György, a megyei KISZ-bizottság első titkára terjesztette elő a második napirendi pontot, a KISZ megyei bizottsága és a végrehajtó bizottság 1975 első félévének üléstervét, melyet a bizottság egyhangúlag elfogadott. A kongresszusi irányelvek vitája a vezetőségválasztó taggyűléseken A párt nyílt politikájának Ilikre Élmény, élvezet volt hallgatni a pártvezetőség vitaindító beszámolóját a Kéziszerszámgyár szegedi gyáregysége taggyűlésén. A mondandó tartalma és stílusa olyannyira egybevágott, hogy a hatvanfőnyi hallgatóság — lakatosok, öntők, kovácsok, művezetők, meósok, irodai dolgozók — figyelme szinte rátapadt a fiatal párttitkárra, Harmatos Józsefre, aki munkaköri beosztása szerint főművezető. Annak idején öntőmunkáskéní kezdte ugyanitt. A vitaindító beszámolóban a nagy téma, a pártkongreszszus irányelvei szépen, okosan öltöttek testet a gyáregység életében, a tennivalókban és a fejlődés lehetőségeinek feltárásában. Érvelt, agitált, meggyőzött a párttitkár azzal is, hogy az irányelvekből innen-onnan kicsippentve egy-egy témakört, hoszszabban elidőzött fölötte. Ennek a gyáregységnek 380 dolgozója eddig is dicsérendő munkát végzett. Az utóbbi négy év alatt termelési értékük közel a duplájára emelkedett, s ennek ötven százaléka exportból származik. Ehhez mérten a bérszínvonal is feljebb ment. Egy főre számítva, jelenleg eléri az évi 30 ezer forint átlagot, idén, 1975-ben pedig 5,2 százalékkal tolják feljebb a fizikai dolgozók bérszínvonalát Az eredménvekhez persze elválaszthata'.anul hozzátartozik egy másik tény: az MSZMP Szeged városi bizottsága 340 pártszervezete közül az első tíz közé sorolta a kéziszerszámgyárit a párt politikai kiállásának gyakorlati megvalósításában, a pártmunka teljesítésében, és abban az igyekezetben, ahogy és amennyien tanulnak különböző fokon politikai, gazdasági és szakmai ismereteket. Mindig várat magára az első felszólaló. Itt is így volt. Részint azért, mert nagyon a beszámoló hatása a'á kerültek, a párttitkár rokonszenves, szuggesztív egyénisége miatt is. más-észt azon tűnődtek, ho<rv mivel egészítsék ki a hiiiottakat, i'tetve előzőleg miről nem beszéltek eletet a pártcsooortü'éseken. S aztán egvszeree többen is szót kértek. A meóból ketten is— Gajdacsi György és Fekete Péter — utaltak az irányelvek azon kitételére, amely a dolgozók hétvégi pihenésével és a turizmussal foglalkozik. Hangoztatták mindketten, hogy a hazai turizmussal járó költségeket és a tömegsporthoz nélkülözhetetlen sportcikkek árát jobban közelítsék az igényekhez, szükségletekhez. Hangsúlyozták, hogy a munka utáni és a hétvégi pihenés, a dolgozók regenerációjának feltételei nincsenek megfelelően biztosítva gyáregységükben sem. Fekete Péter azt is hozzátette, hogy náluk rendben levőnek találják az üzemi demokrácia megannyi fórumát, amelyre támaszkodnak is vezetőik, viszont célszerű lenne fontos vállalati döntések előkészítésére meghívni egy-egy részleg tekintélyes, tapasztalt dolgozóját is. Gulyás Ferenc szerszámlakatos pártcsoportja egyetértését hangoztatta a tekintetben, hogy a tervezet a szervezeti szabályzatban szélesíti a párttag kötelességeit és jogait. E témához kapcsolódott szavaiban Mátyi Csaba műszaki osztályvezető is. Elégedettségét fejezte ki a pártban megkövetelendő új normák iránt. Hangsúlyozta azonban, hogy az üzemen belül a tájékoztatás nyelvezete igazodjon a dolgozók gondolkodásához, hiszen a legnagyszerűbb mindig a közérthetőség. Bárányi Tibor termelési osztályvezető arra serkentett hozzászólásában, hogy üzemük szocialista brigádjai és a vezetők kapcsolatában le kell fejteni a formalitásnak még meglevő jegyeit. P. Szabó István személyzeti vezető számokkal érzékeltette hozzászólásában, hogy gyáregységükben a szakmai és politikai képzés fokozása miért szükségszerű a munkában, a különböző szinten dolgozó vezetők utánpótlásának biztosításában. Ezt szolgálja például náluk egy 110 órás vállalati tanfolyam, amelynek hallgatói megismerkednek irányítási, szervezési feladatokkal. — Érjünk el a vezetésben kellő stabilitást — mondotta. Tényekkel bizonvította, hogy a különböző hatókörű vezetői beosztások változásában mi volt a jó. az eredményes, és milyen hibák adódtak. Falat László vegyész, a gyáregység KISZ-szervezeíének titkára a párttagság sorainak erősítését szorgalmazta a fiatal munkások közül. Szabó Ferencné meós határozottan kikelt felszólalásában, amiért a gyáregységben nem fordítanak figyelmet a tisztaságra, rendre. Azt sem hagyta szó nélkül, hogy soraikból a kismamákat és a nyugdíjas dolgozókat nem látogatja meg senki, pedig hátha segítségre szorulnak valamiben. A takarékosság jegyében azt sem nézte el, hogy a gyáregység átvesz partnereitől selejtes munkát, amivel aztán nem tudnak mit kezdeni. Dr. Udvardi Péter, az MSZMP KB párt- és tömegszervezeti osztálya képviseletében a taggyűlés elnökségének sorából kért szót. Tolmácsolta a Központi Bizottság üdvözletét, és elismeréssel nyilatkozott a taggyűlés szelleméről, a szenvedélyes, érdemi vitáról, amelyről Budapesten beszámol majd. A párt nyílt politikája tükrének nevezte ezt a taggyűlést is. Urbán Lajos, a gyáregység igazgatója felszólalásában a többi között utalt a központi akarat és az önálló gazdálkodás összhangjára. Hangoztatta a vezetés technikai eszközei mellett az emberi vonásokat, amely nélkül a legrangosabb eredmények is hideg tények maradnak. A tarta'om csak jó vezetési sTussal párosulhat. A vitában sok kiigazítan' vaiója nem maradt a rési vezetőséggel egvütt leköszönő párttitkárnak, Harmatos Józsefnek. Szólt azonban a maga nevében például arról, hogy a városban folyó út- és egyéb építkezések lassúságát nem lehet nézni rosszallás nélkül. Sok dolgozó szaladgál munkaidőben hivatalos, ügyes-bajos ügyekben. —Éppen ezért — mondotta — sürgősen felül kell vizsgálni a tanácsi hivatalok félfogadási idejét a munkában levőknek legjobban megfelelően. A taggyűlés második napirendjén, amely a késő estébe nyúlt, a meghívottak már nem lehettek jelen. Másnap értesültem, hogy titkos szavazással és egybehangzóan ismét Harmatos Józsefet választották meg párttitkárnak. Ha tehettem volna, én is őrá adom voksomat. Lodi Ferenc Gyöngyösvisontán. a Thorez külfejtéséé bányában dolgozik majd az ország legnagyobb marótárcsás kotrogépe. A bánya szocialista brigádjai a pártkongresszus tiszteletére felajánlották, hogy határidő előtt két héttel befejezik a gépóriás szerelését. Az NDK-tól vásárolt SRs 2080-es típusú kotrógép próbái január 20-án befejeződnek, és percenkénti hatméteres „sebességgel" haladó óriás a szerelőtérről körülbelül két hét alatt teszi meg az utat a munkahelyig. Így, a tervek szerint, február közepén megkezdi a termelést. Képünkön: Az SRs 2000-es marótárcsás kotrógép szerelése. Ny. Faggyejev elutazott hazánkból Elutazott hazánkból Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára. Fogadta őt Lázár György, a Minisztertanács elnökhelyettese, a végrehajtó bizottság soros elnöke, akivel a KGST végrehajtó bizottsága a közeljövőben sorra kerülő ülésének előkészítéséről tárgyalt. Takarékosság a kohóés gépiparban A Kohó- és Gépipari Minisztérium intézkedési tervet dolgozott ki és juttatott el a vállalatokhoz, hogy segítse az idei tervelőirányzatok teljesítését és a vállalatok anyag-, üzemanyag-, tüzelőanyag- és villamosenergia-takarékossági terveinek kidolgozását. Az intézkedési terv szerint jobb gazdálkodással jelentős önköltségcsökkentést is el kell érni. Változó igények A személyi szolgáltatások gondjai Nem is tudom, miért kapták ezt az elnevezést — személyi szolgáltatások — a cipészek, fotósok és a fodrászok. Hiszen a GELKA vagy az autójavító szervizek sem csak közületeket szolgálnak ki, a tévének is úgy van tulajdonosa, mint a cipőnek viselője. Azt hiszem, kár ezen morfondírozni, mert a statisztika érdekes dolgokról árulkodik. Ki gondolta volna két évvel ezelőtt, hogy cipőjavító üzletet kell bezárni, mert I nincs elég munka. Akkor örökre lehúzták a redőnyt a Szabadság téri műhelyben a forgalom hiánya miatt. A szakemberek az életszínvonal növekedésével magyarázzák, hogy egyre kevesebb javítómunkát vesz igénybe a lakosság. E szolgáltatás legfőbb lebonyolítójának, a cipő- és papucskészítő szövetkezetnek évről évre csökken a forgalma. Beszédesek a számok, 1972-ben 2 millió, 1973-ban 1,8 millió, 1974-ben 1,6 millió forint volt a bevételük a javításokból. Jelenleg a városban 11 üzletben lehet sarkalni, talpalni stb. Már csak kis megbízásokat kapnak, hiszen a műanyag talpak miatt — három felsőrészt is túlélhetnek —, csak nagyon ritkán végeznek fejelést, vagy összetettebb munkát. Felverik a sarokvasat, és legföljebb a félretaposott sarkat reparálják meg. Leginkább csak erre szorítkozik tevékenységük, így nem csoda, ha állandóan csökken a forgalom. Persze a gondok nem ebből adódnak, a csökkenő igények ellenére még tíz cipőjavító szakemberre lenne szükség Szegeden. Mivel a szakmát nem a divatos foglalkozások között tartják számon, így nem elegendő az utánpótlás, nehéz a kiöregedett mesterek helyére fiatalokat találni. Pedig nem keresnek rosszul, kétezer-ötszáz—négyezer-ötszáz forint között van a fizetésük. helyett új bázisrészlegeket alakítson ki a szövetkezet. Az elmúlt évben a tanács 600 ezer forint támogatást nyújtott a fejlesztésre. Ebből még az új üzletek nyitására — Tarján és Odessza — is; telik. A fotószakmában a gazdaságossági probléma és kockázatvállalás régi téma. A tanács szorgalmazza, hogy a szövetkezet az új városrészekben is nyisson üzletet, ne kelljen egy arcképért autóbuszra ülni. A hálózatfejlesztésnél a jövőben még többet gondolnak az ellátatlan területekre. Az igények felmérésében a tanács is segít. Szívósan tartja magát a tizen- és huszonéves fiúk és férfiak hosszú hajviselete, így hát érthető, ha a férfifodrászatban némi forgalomcsökkenés jelentkezett, amit a női részen ellensúlyoz a kozmetika felfutása. A három szektor állami, szövetkezeti és magánkisipar — Szegeden teljesen eleget tud tenni az igényeknek. A fodrászvállalat és a -szövetkezet 500—500 ezer forintot kapott a tanácstól a szolgáltatások fejlesztésére. Űj, korszerű üzletek létesültek, például Tarján 3-as ütemben, a 6-os és 8-as ütemben is újat fog nyitni. A KSZV újszegedi üzemében egy éve működik üzlet, ahol a szolgáltatási díj felét a gyár fedezi (ily módon is segíti nődolgozóit). Az új városrészekben a lakószámnak megfelelően bővítik a hálózatot. Ám a jövőben még nagyobb gondot kell forditani a hálózatfejlesztésnél a peremkerületekre. Igaz az is, a szövetkezeti üzletek a külterületen nemigen tudnak megélni. A fodrászvállalat különösen sokat törődik a kiszolgálás változatosságával, ennek is köszönheti, hogy termelési értékük az 1973-as 7 millió 200 ezer forintot tavaly 1 millió forinttal meghaladta. H. M. A változó élet mellett továbbra is szükség van erre a szakmára. Érthető a városi tanács ipari osztályának koncepciója, a szintentartást látja célnak, úgy, hogy a régi, korszerűtlen üzletek Tanácsi dolgozók Tegnap, csütörtökön a Csongrád megyei tanács épületében Kovács Imre, a megyei tanács általános elnökhelyettese adott át kitüntetéseket tanácsi dolgozóknak. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nyugdíjbavonulása alkalmából, munkásságának elismeréseként a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetést adományozta dr. Csongor Győzőnek, a Móra Ferenc Múzeum tudományos főmunkatársának, dr. Kékesi Margitnak, a szentesi városi tanács vb igazgatási osztálya főelőadójának, dr. Kunfalvi Andrásnak, a szegedi, városi tanács vb művelődésügyi osztálya főelőadójának, dr. Salgó Lászlónak, a Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat igazgatóhelyettesének és Somogyi Károlynak, a Csongrád megyei tanács vb pénzügyi osztálya csoportvezetőjének. A Minisztertanács 1973ban kiadott rendelete lehetőséget nyújt a tanácsapparátusban kiemelkedő, illetve tartósan jó munkát végző és példamutató magatartást tanúsító dolgozók számára a tanácsosi cím adományozására. E rendelet alapján a megyei tanács elnöke városi tanácsosi címet adományozott dr. Csík Sándornak, a szentesi városi tanács vb művelődésügyi osztálya főelőadójának, Kecskés Lászlónak, a csongrádi városi tanács vb személyzeti osztálya főelőadójának, Sztraka Erzsébetnek, a makói városi tanác3 vb igazgatási osztálya főelőadójának és Szűcs Mártonnénak, a hódmezővásárhelyi városi tanács vb pénzügyi osztálya csoportvezetőiének. A kitüntetések átadása után Kovács Imre jó pihenést kívánVa köszönetet mondott a nyugdíjba vonulók eredményes munkájáért, s a tanácsosi címmel felruházott dolgozóknak további jó munkát kívánt.