Délmagyarország, 1975. január (65. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-17 / 14. szám

PÉNTEK, 1975. JANUÁR 17. PWWW——• 3 Ölést tartott a KISZ megyei bizottsága Tóth Zsuzsannának, a KISZ megyei bizottsága tit­kárának elnökletével tegnap, csütörtökön az üjszegedi KISZ vezetőképző iskolában ülést tartott a KISZ Csong­rád megyei bizottsága. Az ülésen részt vett Oláh Mik­lós, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának mun­katársa is. A megyei bizott­ság 1975—76-os mozgalmi évi akcióprogramjának írásos anyagához Horváth Lajos, a megyebizottság titkára fűzött kiegészítéseket, majd a bi­zottság elfogadta a követke­ző évi akcióprogramot. Az elkövetkezendő mozgalmi év­ben a KISZ-szervezetek és KISZ-tagok legfontosabb fel­adata, hogy maradéktalanul végrehajtsák a KISZ VIII. kongresszusának határozata­it, eredményesen tevékeny­kedjenek a KISZ KB ápri­lisi határozatának megvaló­sításáért. A mozgalmi év ak­cióprogramját meghatározza a március végén összeülő XI. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 30. évfor­dulója alkalmából rendezen­dő akciók, pályázatok, fel­ajánlások sorozata. Bódi György, a megyei KISZ-bizottság első titkára terjesztette elő a második na­pirendi pontot, a KISZ me­gyei bizottsága és a végre­hajtó bizottság 1975 első fél­évének üléstervét, melyet a bizottság egyhangúlag elfo­gadott. A kongresszusi irányelvek vitája a vezetőségválasztó taggyűléseken A párt nyílt politikájának Ilikre Élmény, élvezet volt hall­gatni a pártvezetőség vitain­dító beszámolóját a Kézi­szerszámgyár szegedi gyár­egysége taggyűlésén. A mon­dandó tartalma és stílusa olyannyira egybevágott, hogy a hatvanfőnyi hallgatóság — lakatosok, öntők, kovácsok, művezetők, meósok, irodai dolgozók — figyelme szinte rátapadt a fiatal párttitkár­ra, Harmatos Józsefre, aki munkaköri beosztása szerint főművezető. Annak idején öntőmunkáskéní kezdte ugyanitt. A vitaindító beszámolóban a nagy téma, a pártkongresz­szus irányelvei szépen, oko­san öltöttek testet a gyáregy­ség életében, a tennivalók­ban és a fejlődés lehetőségei­nek feltárásában. Érvelt, agi­tált, meggyőzött a párttitkár azzal is, hogy az irányelvek­ből innen-onnan kicsippent­ve egy-egy témakört, hosz­szabban elidőzött fölötte. Ennek a gyáregységnek 380 dolgozója eddig is dicséren­dő munkát végzett. Az utób­bi négy év alatt termelési ér­tékük közel a duplájára emelkedett, s ennek ötven százaléka exportból szárma­zik. Ehhez mérten a bérszín­vonal is feljebb ment. Egy főre számítva, jelenleg eléri az évi 30 ezer forint átlagot, idén, 1975-ben pedig 5,2 szá­zalékkal tolják feljebb a fi­zikai dolgozók bérszínvona­lát Az eredménvekhez per­sze elválaszthata'.anul hoz­zátartozik egy másik tény: az MSZMP Szeged városi bi­zottsága 340 pártszervezete közül az első tíz közé sorolta a kéziszerszámgyárit a párt politikai kiállásának gyakor­lati megvalósításában, a pártmunka teljesítésében, és abban az igyekezetben, ahogy és amennyien tanulnak kü­lönböző fokon politikai, gaz­dasági és szakmai ismerete­ket. Mindig várat magára az első felszólaló. Itt is így volt. Részint azért, mert nagyon a beszámoló hatása a'á kerül­tek, a párttitkár rokonszen­ves, szuggesztív egyénisége miatt is. más-észt azon tű­nődtek, ho<rv mivel egészít­sék ki a hiiiottakat, i'tetve előzőleg miről nem beszél­tek eletet a pártcsooort­ü'éseken. S aztán egvszeree többen is szót kértek. A meóból ketten is— Gajdacsi György és Fekete Péter — utaltak az irányelvek azon kitételére, amely a dolgozók hétvégi pi­henésével és a turizmussal foglalkozik. Hangoztatták mindketten, hogy a hazai tu­rizmussal járó költségeket és a tömegsporthoz nélkülözhe­tetlen sportcikkek árát job­ban közelítsék az igények­hez, szükségletekhez. Hang­súlyozták, hogy a munka utáni és a hétvégi pihenés, a dolgozók regenerációjának feltételei nincsenek megfele­lően biztosítva gyáregységük­ben sem. Fekete Péter azt is hozzátette, hogy náluk rend­ben levőnek találják az üze­mi demokrácia megannyi fó­rumát, amelyre támaszkod­nak is vezetőik, viszont célszerű lenne fontos válla­lati döntések előkészítésére meghívni egy-egy részleg te­kintélyes, tapasztalt dolgozó­ját is. Gulyás Ferenc szerszámla­katos pártcsoportja egyetér­tését hangoztatta a tekintet­ben, hogy a tervezet a szer­vezeti szabályzatban szélesí­ti a párttag kötelességeit és jogait. E témához kapcsoló­dott szavaiban Mátyi Csaba műszaki osztályvezető is. Elégedettségét fejezte ki a pártban megkövetelendő új normák iránt. Hangsúlyozta azonban, hogy az üzemen belül a tájékoztatás nyelve­zete igazodjon a dolgozók gondolkodásához, hiszen a legnagyszerűbb mindig a közérthetőség. Bárányi Tibor termelési osztályvezető arra serkentett hozzászólásában, hogy üzemük szocialista bri­gádjai és a vezetők kapcsola­tában le kell fejteni a for­malitásnak még meglevő je­gyeit. P. Szabó István sze­mélyzeti vezető számokkal érzékeltette hozzászólásában, hogy gyáregységükben a szakmai és politikai képzés fokozása miért szükségszerű a munkában, a különböző szinten dolgozó vezetők utánpótlásának biztosításá­ban. Ezt szolgálja például náluk egy 110 órás vállalati tanfolyam, amelynek hallga­tói megismerkednek irányítá­si, szervezési feladatokkal. — Érjünk el a vezetésben kellő stabilitást — mondotta. Té­nyekkel bizonvította, hogy a különböző hatókörű vezetői beosztások változásában mi volt a jó. az eredményes, és milyen hibák adódtak. Falat László vegyész, a gyáregység KISZ-szervezeíének titkára a párttagság sorainak erősí­tését szorgalmazta a fiatal munkások közül. Szabó Ferencné meós ha­tározottan kikelt felszólalá­sában, amiért a gyáregység­ben nem fordítanak figyel­met a tisztaságra, rendre. Azt sem hagyta szó nélkül, hogy soraikból a kismamákat és a nyugdíjas dolgozókat nem látogatja meg senki, pedig hátha segítségre szo­rulnak valamiben. A taka­rékosság jegyében azt sem nézte el, hogy a gyáregység átvesz partnereitől selejtes munkát, amivel aztán nem tudnak mit kezdeni. Dr. Udvardi Péter, az MSZMP KB párt- és tömeg­szervezeti osztálya képvise­letében a taggyűlés elnöksé­gének sorából kért szót. Tol­mácsolta a Központi Bizott­ság üdvözletét, és elismerés­sel nyilatkozott a taggyűlés szelleméről, a szenvedélyes, érdemi vitáról, amelyről Bu­dapesten beszámol majd. A párt nyílt politikája tükré­nek nevezte ezt a taggyűlést is. Urbán Lajos, a gyáregy­ség igazgatója felszólalásá­ban a többi között utalt a központi akarat és az önálló gazdálkodás összhangjára. Hangoztatta a vezetés tech­nikai eszközei mellett az em­beri vonásokat, amely nél­kül a legrangosabb eredmé­nyek is hideg tények marad­nak. A tarta'om csak jó ve­zetési sTussal párosulhat. A vitában sok kiigazítan' vaiója nem maradt a rési vezetőséggel egvütt leköszönő párttitkárnak, Harmatos Jó­zsefnek. Szólt azonban a ma­ga nevében például arról, hogy a városban folyó út- és egyéb építkezések lassúságát nem lehet nézni rosszallás nélkül. Sok dolgozó szalad­gál munkaidőben hivatalos, ügyes-bajos ügyekben. —Ép­pen ezért — mondotta — sürgősen felül kell vizsgálni a tanácsi hivatalok félfoga­dási idejét a munkában le­vőknek legjobban megfelelő­en. A taggyűlés második napi­rendjén, amely a késő estébe nyúlt, a meghívottak már nem lehettek jelen. Másnap értesültem, hogy titkos sza­vazással és egybehangzóan ismét Harmatos Józsefet vá­lasztották meg párttitkárnak. Ha tehettem volna, én is őrá adom voksomat. Lodi Ferenc Gyöngyösvisontán. a Thorez külfejtéséé bányában dolgozik majd az ország legnagyobb marótárcsás kotrogépe. A bánya szocialista brigádjai a pártkongresszus tiszteletére felaján­lották, hogy határidő előtt két héttel befejezik a gépóriás szerelését. Az NDK-tól vásárolt SRs 2080-es típusú kotró­gép próbái január 20-án befejeződnek, és percenkénti hat­méteres „sebességgel" haladó óriás a szerelőtérről körülbelül két hét alatt teszi meg az utat a munkahelyig. Így, a tervek szerint, február közepén megkezdi a termelést. Képünkön: Az SRs 2000-es marótárcsás kotrógép szerelése. Ny. Faggyejev elutazott hazánkból Elutazott hazánkból Nyi­kolaj Faggyejev, a KGST titkára. Fogadta őt Lázár György, a Minisztertanács elnökhelyettese, a végrehaj­tó bizottság soros elnöke, akivel a KGST végrehajtó bi­zottsága a közeljövőben sor­ra kerülő ülésének előkészí­téséről tárgyalt. Takarékosság a kohó­és gépiparban A Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium intézkedési ter­vet dolgozott ki és juttatott el a vállalatokhoz, hogy se­gítse az idei tervelőirányza­tok teljesítését és a vállala­tok anyag-, üzemanyag-, tü­zelőanyag- és villamosener­gia-takarékossági terveinek kidolgozását. Az intézkedési terv szerint jobb gazdálko­dással jelentős önköltség­csökkentést is el kell érni. Változó igények A személyi szolgáltatások gondjai Nem is tudom, miért kap­ták ezt az elnevezést — sze­mélyi szolgáltatások — a cipészek, fotósok és a fod­rászok. Hiszen a GELKA vagy az autójavító szervizek sem csak közületeket szol­gálnak ki, a tévének is úgy van tulajdonosa, mint a ci­pőnek viselője. Azt hiszem, kár ezen morfondírozni, mert a statisztika érdekes dolgok­ról árulkodik. Ki gondolta volna két év­vel ezelőtt, hogy cipőjavító üzletet kell bezárni, mert I nincs elég munka. Akkor örökre lehúzták a redőnyt a Szabadság téri műhelyben a forgalom hiánya miatt. A szakemberek az életszínvonal növekedésével magyarázzák, hogy egyre kevesebb javító­munkát vesz igénybe a la­kosság. E szolgáltatás leg­főbb lebonyolítójának, a ci­pő- és papucskészítő szövet­kezetnek évről évre csökken a forgalma. Beszédesek a számok, 1972-ben 2 millió, 1973-ban 1,8 millió, 1974-ben 1,6 millió forint volt a bevé­telük a javításokból. Jelen­leg a városban 11 üzletben lehet sarkalni, talpalni stb. Már csak kis megbízásokat kapnak, hiszen a műanyag talpak miatt — három felső­részt is túlélhetnek —, csak nagyon ritkán végeznek fe­jelést, vagy összetettebb munkát. Felverik a sarokva­sat, és legföljebb a félreta­posott sarkat reparálják meg. Leginkább csak erre szorítkozik tevékenységük, így nem csoda, ha állandóan csökken a forgalom. Persze a gondok nem ebből adód­nak, a csökkenő igények el­lenére még tíz cipőjavító szakemberre lenne szükség Szegeden. Mivel a szakmát nem a divatos foglalkozások között tartják számon, így nem elegendő az utánpótlás, nehéz a kiöregedett mesterek helyére fiatalokat találni. Pedig nem keresnek rosszul, kétezer-ötszáz—négyezer-öt­száz forint között van a fi­zetésük. helyett új bázisrészlegeket alakítson ki a szövetkezet. Az elmúlt évben a tanács 600 ezer forint támogatást nyújtott a fejlesztésre. Eb­ből még az új üzletek nyi­tására — Tarján és Odessza — is; telik. A fotószakmában a gazda­ságossági probléma és kocká­zatvállalás régi téma. A ta­nács szorgalmazza, hogy a szövetkezet az új városré­szekben is nyisson üzletet, ne kelljen egy arcképért autó­buszra ülni. A hálózatfejlesz­tésnél a jövőben még többet gondolnak az ellátatlan terü­letekre. Az igények felméré­sében a tanács is segít. Szívósan tartja magát a tizen- és huszonéves fiúk és férfiak hosszú hajviselete, így hát érthető, ha a férfi­fodrászatban némi forgalom­csökkenés jelentkezett, amit a női részen ellensúlyoz a kozmetika felfutása. A há­rom szektor állami, szövet­kezeti és magánkisipar — Szegeden teljesen eleget tud tenni az igényeknek. A fod­rászvállalat és a -szövetke­zet 500—500 ezer forintot ka­pott a tanácstól a szolgálta­tások fejlesztésére. Űj, kor­szerű üzletek létesültek, pél­dául Tarján 3-as ütemben, a 6-os és 8-as ütemben is újat fog nyitni. A KSZV újszege­di üzemében egy éve műkö­dik üzlet, ahol a szolgáltatási díj felét a gyár fedezi (ily módon is segíti nődolgozóit). Az új városrészekben a la­kószámnak megfelelően bő­vítik a hálózatot. Ám a jö­vőben még nagyobb gondot kell forditani a hálózatfej­lesztésnél a peremkerületek­re. Igaz az is, a szövetkezeti üzletek a külterületen nem­igen tudnak megélni. A fod­rászvállalat különösen sokat törődik a kiszolgálás változa­tosságával, ennek is köszön­heti, hogy termelési értékük az 1973-as 7 millió 200 ezer forintot tavaly 1 millió fo­rinttal meghaladta. H. M. A változó élet mellett to­vábbra is szükség van erre a szakmára. Érthető a váro­si tanács ipari osztályának koncepciója, a szintentartást látja célnak, úgy, hogy a régi, korszerűtlen üzletek Tanácsi dolgozók Tegnap, csütörtökön a Csongrád megyei tanács épü­letében Kovács Imre, a me­gyei tanács általános elnök­helyettese adott át kitünte­téseket tanácsi dolgozóknak. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa nyugdíjbavo­nulása alkalmából, munkás­ságának elismeréseként a Munka Érdemrend ezüst fo­kozata kitüntetést adomá­nyozta dr. Csongor Győző­nek, a Móra Ferenc Múzeum tudományos főmunkatársá­nak, dr. Kékesi Margitnak, a szentesi városi tanács vb igazgatási osztálya főelőadó­jának, dr. Kunfalvi András­nak, a szegedi, városi tanács vb művelődésügyi osztálya főelőadójának, dr. Salgó Lászlónak, a Csongrád me­gyei Vendéglátó Vállalat igazgatóhelyettesének és So­mogyi Károlynak, a Csong­rád megyei tanács vb pénz­ügyi osztálya csoportvezető­jének. A Minisztertanács 1973­ban kiadott rendelete lehető­séget nyújt a tanácsappará­tusban kiemelkedő, illetve tartósan jó munkát végző és példamutató magatartást ta­núsító dolgozók számára a tanácsosi cím adományozásá­ra. E rendelet alapján a me­gyei tanács elnöke városi ta­nácsosi címet adományozott dr. Csík Sándornak, a szen­tesi városi tanács vb műve­lődésügyi osztálya főelőadó­jának, Kecskés Lászlónak, a csongrádi városi tanács vb személyzeti osztálya főelő­adójának, Sztraka Erzsébet­nek, a makói városi tanác3 vb igazgatási osztálya főelő­adójának és Szűcs Márton­nénak, a hódmezővásárhelyi városi tanács vb pénzügyi osztálya csoportvezetőiének. A kitüntetések átadása után Kovács Imre jó pihe­nést kívánVa köszönetet mon­dott a nyugdíjba vonulók eredményes munkájáért, s a tanácsosi címmel felruházott dolgozóknak további jó mun­kát kívánt.

Next

/
Thumbnails
Contents