Délmagyarország, 1975. január (65. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-16 / 13. szám
CSÜTÖRTÖK, 1975. JANUÁR 16. 5 Az ideálok védelmében Lépten-nyomon találkozni a furcsa ellentmondással: halljuk, tapasztaljuk, hogy az emberek mindennapi életében még jóval kisebb szerepe van a szellefrii, művészeti értékeknek, mint a közvetlen, gyakorlati értékeknek. Egy-egy film, kép, színházi előadás is, de mindenekelőtt és leggyakrabban a sokat és sokak által nézett tévé valamely műsora mégis parázs vitákat, az erősen megoszló vélemények sistergő összecsapását képes provokálni. Ofl ' Ml a magyarázata, hogy az általában békés természetű állampolgárok, akik a legnyugalmasabb körülmények között, véletlenül vagy kikapcsolódás céljából nézik végig az adást, másnap szokatlan arroganciával, vérig sértetten és lendületesen igyekeznek visszaverni — a látottakról szóló ellenvéleményt. Nyilvánvalóan legsajátosabb, régen gyökerezett, egyéni érzéseik és ítéleteik helyességét nem szeretnék kétségbe vonni. Ez érthető. Másrészt azonban ott érzik a lenézés gesztusát az ellenvéleményben, ezért sértettek. Ez a kevésbé érthető. Bármekkora ls a művészetek, a szellemiek szerepe életünkben, a tévét majdnem mindenki nézi, véleménye, ítélete, valamilyen ízlése pedig mindenkinek van. Egy egészséges, kicsattanó, piros-ropogós almáról azonnal megállapítjuk: szép. Beleharapunk és máris kész az ítélet; jó. Igazunkat a valóságot felfogó érzékeink támogatják. De mennyire eltérőek a vélemények, amikor például egy film megítéléséről van szó. Mert nem valóságos, közvetlen taoasztalatok, hanem eszményeink alapján döntünk, ezek az ideálok pedig igencsak különbözőek. Olyannyira, hogy néha alig értjük egymást giccseket újra végig kell gondolnunk: bármennyit változzon az életforma, csak úgy, magától, automatikusan nem változik, nem lesz finomabb-fejlettebb az ízlés. Aki harminc-negyven évvel ezelőtt kikapcsolódni vágyott „szép", légies szerelmi történetek, álproblémás, hepiendes sztorik álltak rendelkezésére. Olyasmiről látotthallott, amiről valódi életében sohasem, ami vele nem történhetett, csak álmaibanvágyaiban. Ezek a vágyakideálok nem változtak? A giccsb^mutatók indoklásában nincs kérdőjel, az igényre hivatkoznak, amit ki kell szolgálni. Pedig szolgálni általában annyit jelent: segíteni. Mindenhol a sajátos eszközökkel. A tévében például úgy, hogy még az emlegetett generáció, az idősebbek számára is készítenek esztétikai alapismeretekkel szolgáló műsorokat, amelyek után lassan másfajta filmek, valódi művek is élvezhetővé válnak számukra. És ezeket a műsorokat, mondjuk, a giccsek helyett mutatnák be. un Könnyű mondani, nehezebb csinálni, bár vannak már példák. De tovább bonyolítja a dolgot, ha tudjuk, hogy korántsem csak az idősebb generáció nehezen változó ízlésvilágáról van szó. Levél bizonykodik középiskolás fiatalok élményeiről ls, akik szintén a giccshősökkel tudnak szívvel-lélekkel azonosulni. Pedig ők már esztétikát is tanulnak, vagy legalábbis kellene tanulniok. Ügy tűnik azonban, hogy a családban, máshol, az iskolán kívül hallott értékítéletek erősebben hatnak néhányukban, mint az iskolaiak, újrateremtcnek-éltetnek bennük avult képzeteket és ideálokat. Ügy tűnik, kevesebb a meggyőző érv — és főként az élmény — az iskolában, mint kellene. A szűkebb családi környezeten és az iskolánkívül pedig egyelőre igen kevés helyen és fórumon találhatnak eligazító, okos, ízlést formáló szavakra. Amelyek aztán egyre jobban hiányoznak, mert maguk a giccset nézők is unják már kissé, hogy minduntalan megbántódniuk, sértődniük kelljen és levelekben ismételni: „szerintünk igenis szép volt". Sulyok Erzsébet Itl Lehet, hogy nem tisztáztuk még elégszer: sohasem a giccsfilmen könnyezők ellen. hanem a giccsfilm ellen kellenek szavak, nem lenézni, hanem segíteni kell. aki nek ízlése „kevésbé fejlett" Nem lehet ok tehát a személyes sértődöttségre. Mindenesetre, amikor felháborodott levélírók veszik védelmükbe a „lelkekhez szóló", „legalább eleje, közepe, vége van" filmeket, köztük a Rendelet Romániában a turisták elszállásolásáról Romániában új törvényerejű rende'et szabályozza az orsiágban ideiglenesen tartózkodó külföldiek elszállásolásának körülményeit. Ennek értelmében magánszemélyek csak abban az esetben szállásolhatnak el külföldieket, ha azokhoz szoros rokoni kötelékek fűzik: szülőt, gyermeket, testvért, ezek házastársát és gyermekeit. Más esetben magánszemélyek otthonukban külföldieket nem szállásolhatnak el, sem ellenszolgáltatás fejében, sem anélkül. Tilos a külföldiek részére teriiletet biztosítani kempingezés céljaira is. A törvényerejű rendelet megszegése szabálysértésnek, súlyosabb esetben bűncselekménynek minősül. A szabálysártőket 5000—15 000 lei pénzbírsággal büntetik. A rendelet leszögezi, hogy az országban turistaként vagv más célból ideiglenesen tartózkodó külföldiek elszállásolási körülményeinek megjavítása végett őket szállodákban, motelekben, kempingekben és olyan más szálláshelyeken helyezik el, amelyek szocialista szervezetek kezelésében vannak. Kíváncsiság kényelmetlenséggel Véletlenül kerültem a tett színhelyére. Csddálkoztam, és isten bizony azt hittem, pénzt osztanak. Az emberek egymást taposták, és a szó szoros értelmében mindenki a másiktól lopta a levegőt. Izgatott volt mindenki, végtére nem is lehetetlen elképzelni az OTP-nél a feltételezett cselekedetet. A tömeg növekedett, a levegő fogyott. Annyira azért nem zavart senkit, hogy kilépett volna a sorból. Mikor jobban odafigyeltem, feltűnt, mindenki betétkönyvet lobpgtat. Egy fiatalember lakonikus rövidséggel összefoglalta a közös akaratot: — Eevesetjük. — Még egv kérdést feltettem, és ezután világos lett e'öttem a tranzakció. A kamatot íratják be. Ezért topognak már kora reggel az emberek az OTP-nél, és délelőttönként rohamra indulnak a kíváncsiságukért. így megy ez egész januárban, lökiktaszigálják egymást. A költő szerint a babonák napja a csütörtök. De a kamatot egész évben be lehet íratni. Ráérősen, kényelmesen, mert senki sem veszi el, a kettő, három és öt százalék ugyanúgy jár júliusban, decemberben, mint januárban. De sokaknak sürgős a megbizonyosodás. — Valóban annyi jár-e, amit otthon kiszámított? Vállalják ezért a közelharcot, a kényelmetlenséget ... A kíváncsiság határtalan. Én meg arra 1-nnék kíváncsi, hogy naocta az egy-kétezer kamatbeírató nem hiányzik-e munkahelyéről. Vagy ezért tán szabadságra mennek? H. M, Elhuny! Sonkoly Pál Agrárproletár szülők gyermekeként, nehéz körűimé ayek között nevelkedett ídesapja korai halála miatl árvaházba került. Tanítói ok'evél birtokában folytatta tanulmányait a szegedi bölcs 5iiettudomlnyi karon, és szerzett orosz szakos tanári oklevelet, majd az egyetem marxizmus—leninizmus tanszékén dolgozott. Az ellenforradalom idején példásan helytállt munkásőrként is. A Rektori Hivatal oktatási osztálya vezetőjeként jelentős szerepet játszott a szocialista egyetemi oktatás újjászervezésében, majd az Orosz Intézet oktatójaként dolgozott, 46 éves korában bekövetkezett haláláig. Tudományos munkássága a mngvarorszng' szlovák nyelvjárások, valamint az orosz nyelvtörténet kutatására irányult, de szívesen foglalkozott szűkebb pátriáia, Békés megye történetével is. 1P46 óta volt a párt áldozatkész tagja. Szemet a háznak Egyikük sincs még harmincéves, ügyesek, szorgosait, vidámak. Röviden így jellemezhetjük a DÉLÉP házgyárának „Komplettáció II." üzemében dolgozó fiatalokat Valamennyi szegedi paneles házhoz ők állítják össze az ablakokat. Keretek az ÉPFA-tól, üvegtáblák Salgótarjánból, a Szovjetunióból és Lengyelországból érkeznek, ők meg méretre vágják az üveget és beragasztják a fakeretbe. Két éve alakítottak ifjúsági brigádot, s névadójuknak Rózsa Ferencet választották. Vezetőjükkel, Horváth Jánossal a tágas, világos csarnokban beszélgetek. A BRIGÁD VONZEREJE — Amióta a brigádunk létezik, mindig akad jelentkező, aki közénk akar állni. Biztosan azért van így, mert nálunk munkaidőben és azután is testvéries a légkör. Eddig majdnem valamennyit befogadtuk, hiszen a régiek közül nem mindenkire számíthatunk a termelőmunkában. Lengyel Józsefné teljesítményelszámoló, Csúri Katalin az üzemvezeiöi irodában adminisztrátor, Bartók Pálné és Csillag Béláné gvermekét gondozza otthon, Nagy József pedig katona. Velük együtt tizenhármán vagyunk. Az egyik legfiatalabb brigádtag, Zámbó Erzsébet szabáshoz készülődik. Üvegvágót, derékszögű vonalzót és csuklós mérőlécet vesz elő egy fiókból, s közben magáról beszél. — Zsornbóról járok be dolgozni naponta autóbusszal. Egy éve még szövőnő voltam a dorozsmai textilgyárban, de nem bírtam a három műszakos munkát, és eljöttem. Most ugvan nár kilométerrel messzebbre kell utazgatnom, de nem bánom, mert itt sokkal jobban érzem magam. Segítőtársával. Bacsa Sándorral üvegtáblát tesz a filccel borított asztalra, vonalzó mellett végigkarcolja, elpattintja, s már jön is érte Mandzsu Imre. „Josztával", azaz három tapadókorongból szerkesztett fogantyúval felemeli a méretre vágott üveget, az egyik kerethez megy, s lassú mozdulattal helyére illeszti. Amikor meghallja az ismerős koccanást, leveszi a korongokat, kifújja magát. — Szüleim Maroslelén élnek, de én nemrég megnősültem és Szegedre költöztem albérletbe: Még elpanaszolja, hogy nehéz kifizetnie havi ezer forintot a lakásért, aztán a következő tábláért indul. Juhász József fúróhoz hasonló kisgépet tart a kezében, azzal tekeri helyükre a fejescsavarokat. Hallott már arról, hogy ezek a srófocskák sok bosszúságot okoznak az új házak lakóinak, hogy egynémelyiket lehetetlen kicsavarni beépítés után, de úgy véli, a hibát máshol kell keresni. — Ügy gondolom, hogy a panelbe szereléskor egy kicsit torzulnak a keretek. Talán emiatt szorulnak be gyakran a csavarok. Akár így van, akár nem, annyi bizonyos, hogy Juhász József gondosan, szakértelemmel dolgozik. Nyert vele a brigád. A fal mellett egész sor ablak vár gittelésre, de nem sokáig, mert Horváth János odamegv. és serénven ragasztani kezd. Ujjával keni fel a gittet az üveg szélére, majd késsel, gyors mozdulatokkal elsimítja. Még egy ecsetvonás a nyílegyenes felületen — ezt snájdolásnak nevezik — és jöhet a következő ablak. Az egész művelet mindössze egy-két percig tartott. Már számolgatják, hogy egy ablak összeállításához körülbelül negyedóra kell, hiszen január elseje óta teljesítménybérben dolgoznak. Faragó Mihály művezető — aki ugyancsak brigádtag — most érkezik a terem túlsó végéből, s elmondja, hogy — bár gyorsan dolgoznak — A téeszek előbbre lépnek Szerdán Budapesten megkezdődött a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának kétnapos ülése. Szabó István, a TOT elnöke megnyitó előadásában elmondotta: a termelőszövetkezetek az elmúlt évben jól gazdálkodtak, a mezőgazdaság ágazatai közül a tsz-ek fejlődtek továbbra is a legdinamikusabban. A közös gazdaságok mezőgazdasági termelése — nem számítva ide a melléktevékenységet — mintegy 9 százalékkal nőtt, és több mint négy-. milliárd forinttal haladta meg a népgazdasági terv előirányzatát A szövetkezetek 1975-ben előbbre lépnek: a közös gazdaságok összes termelése, idén a terv szerint meghaladja majd a 100 milliárd forintot. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa megtárgyalta a tsz-árukapcsolatok és a termelőszövetkezetek oktatási-művelődéspolitikai helyzetét, és a szakmai képzés növelésének további lehetőségeit A TOT ma folytatja ülését (MTI) mindig szem előtt tartják a munkavédelmi előírásokat. — Mindenki tudja, hogy üveggel bánni veszélyes. Á kapkodás, pillanatnyi figyelmetlenség, komoly bajt okozhat. Büszkék vagyunk arra, hogy eddig nálunk még nem történt baleset Az ablakokat tőlük a végszerelvényezők veszik át ök vízvető lemezeket szerelnek rájuk, s lefestik, így kerülnek a házak szemei a félkész raktárba, onnan pedig a „hajóba". ADÉLÉP többi brigádjához hasonlóan ők is vállaltak feladatokat a kongresszusi munkaversenyben. Ennek eredményeként loggiafalhoz 140 ablakot, s ajtót üvegeztek a tervezett mennyiségen felül. Ily módon nagyban hozzájárultak a zökkenőmentes lakásépítéshez. Ügyelnek arra is, hogy az üveghulladék három százalék alatt maradjon, s ez további terveikben is szerepel. Az ígért két kommunista műszak helyett háromat teljesítettek, s jó néhány órát töltöttek el társadalmi munkában a már átadott Tabán utcai óvodában is. Üvegeztek, árkot ástak gázvezetéknek, járdalapokat öntöttek, homokozót építettek. Az újszegedi csecsemőotthon főorvosának köszönő levele az apróságok körülményeinek javításáról tanúskodik, a városi KISZbizottság dicsérő oklevele pedig a tavalyi — általuk készített — karneváli díszletek sikeréről. Szabad idejükből jut még tanulásra, sportolásra, és egyéb hasznos elfoglaltságokra is. Eddig négyen érettségiztek, Horváth János most jár marxista középiskolába, Terhes Ambrus pedig építőipari szakközépiskolába. Részt vesznek politikai szemináriumokon, s évente a KISZ-bizottság által szervezett focibajnokságon. Kispuskalövészetre járnak a lőtérre, s kirándulni Mártélyra, Csongrádra. Tavaly előtt nagy mennyiségű vashulladék gyűjtésével tűntek ki, jutalmul ketten, Horváth János és Terhes Ambrus kedr vezményes, Leningrádot, valamint Helsinkit is érintő körutazáson vehetett részt A lelkes fiatalok tavalyelőtt, az építők napján elnyerték a szocialista brigád címet, vezetőjük pedig tavaly az Építőipar Kiváló Dolgozója kitüntetést. További céljuk a kiváló ifjúsági brigád cím elnyerése, s erre munkájuk, illetve társadalmi tevékenységük alapján komoly esélyük van. Sairák József j