Délmagyarország, 1975. január (65. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-16 / 13. szám

A MAG Y A R SZOCI AL I S T A M U N K Á S P Á R T LAPJA 65. «vfolyam 13. szám 1975. január 16., csütörtök Ára: 80 fillér Az öntődében: T a karé kosabb a n azdálkodn Intézkedések — Megmarad egymillió forint Az Öntödei Vállalat sze­gedi gyáregységében most készítik az anyag- és ener­giatakarékosság lehetőségeit elemző tervet, amelyről Ha­bozt László műszaki vezető, valamint Árvái László, a munka- és üzemszervezési osztály vezetője adott tájé­koztatót. A születő tervben és a brigádok kongresszusi munkaverseny-felajánlásai­ban közvetlen és közvetett takarékosságot említenek — előbbi az anyag- és energia­felhasználás csökkentését je­lenti, az utóbbi pedig a mi­nőségjavításból, a kevesebb selejtből származó forintokat. Jelentős értékeket takarí­tanak meg azzal, hogy az ed­diginél is jobban odafigyel­nek az öntvények gyártásá­hoz szükséges anyagok — például koksz, hulladékvas — felhasználására. így a tervek szerint fél százalékkal kevesebb pénzt kell költeni egy tonna vas előállítására. Garantálja ezt a METRI­POND mérleggyárral közösen megvalósított adagoló beren­dezés, amellyel a kupolóke­mencét töltik. A most folyó próbaüzemelés után már nem kell többletanyag-felhaszná­lástól tartani, hiszen a szer­kezet pontosan kiméri az adagokat. De ezenkívül van más haszna is. Lényegesen megköViyíti a fizikai mun­kát, és mivel az előírásoknak megfelelően adagol, várható a minőség javulása is. A gyár vezetői remélik, hogy alkalmazásával a tavalyi 19,5 százalékról 19 százalékra tudják csökkenteni a fajla­gos kokszfelhasználást. Hpgy egy-egv fajta öntvényhez mennyi anyag szükséges, a gyár technológiai osztálya határozza meg számítások és kísérletek alapján. Lényeges­nek tartják a beérkező anya­gok vizsgálatát is, mert ha az gyengébb minőségű, több kell belőle. A MEO ezért idén az eddigieknél szigo­rúbban ellenőrzi a minősé­get. Nemrég két automata önt­vénymagkészítő-berendezést vásároltak, amelyek héjho­mokkal való megformázásra alkalmasak, ezzel lényegesen termelékenyebbé vált ez a munkafolyamat. A homokba azonban importált műgyan­tát is kell keverni, ezért, ahol lehet, visszatérnek a vízüveges magkészításre. A vízüveg ugyanis olcsó, hazai termék. Mindez persze nem azt jelenti, hogy az új gépe­ket nem használják ki kellő­képpen. A termékmennyiség növekedése biztosítja a be­rendezések folyamatos mű­ködését. Sok gondot okozott eddig, s okoz ma is a gázolajvásár­lás. Egy teherautót állandó­an leköt a szállítás, és ha már netán este fut be az autó, a raktáros csak másnap reggel tudja átvenni az olajat. Most az eddiginél azt tervezik a vezetők, hogy gazdálkodás. nagyméretű tartályt vásárol­nak, amelyet majd tankautó­ból tölthetnek meg. Így a felszabaduló gépkocsi öntvé nyeket hordhat, és ráadásul kevesebb hordóra lesz szük­ség. Tavaly elég magas, 9,7f> százalék volt a selejttermé­kek aránya. Ezt idén 0,4 szá­zalékkal kívánják csökkente­ni, ami közvetve ugyancsak anyag- és energiatakarékos­ságot eredményez. Módosíthatják még az ön­töde takarékossági tervét a felhasznált anyagok egység­árváltozásai. Annyi azonban bizonyosnak látszik, hogy egész évben körülbelül 1 millió forintot kamatozik is ésszerűbb Óriás üzemanyag­fárolökat építenek Szünyben Szovjet szakemberek irá- A tekercsek szétbontására, nyitásával különleges daru a roppant súlyok emelésére összeszerelését kezdték meg küldték a Szovjetunióból a a Komáromi Kőolajipari Vál- hatalmas darut. A nem lalatnál. Az egyszerre 50 mindennapi munkát március tonna súly emelésére alkal­mas gépmonstrum az Ural vidékéről érkezett, hogy se­gítségével új, óriási tartá­lyokat építsenek fel a kőolaj­feldolgozó szőnyi telepén. A Szovjetunió ugyanis hat, egyenként 20 000 köbméter üzemanyag tárolására alkal­mas tartályt szállított a ma­gyar fél megrendelésére. Ilyen óriási tárolókat eddig még nem építettek a hazai kőolaj-feldolgozó gyárakban. A berendezések acélköpenyét félkész állapotban, teker­csekben küldték az Alma Ata-i acélgyárból. Az előre­gyártásnak ez a módszere rendkívül előnyös, mert így negyedére csökkenthetik a tartályok helyszíni összesze­relését. elején kezdik meg. (MTI) A nők teljes erejükkel segítik a szocialista epitest Ölést tartott az Országos Nőtanács — Megvitatták a kongresszusi irányelveket Szerdán a Parlament Va­dásztermáben ülést tartott a Magyar Nők Országos Taná­csa. Az értekezleten — ame­lyen részt vett Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára is, — a párt XI. kongresszusának irányel­veit elemezték. Makoldi Mi­hályná alelnök megnyitó sza­vai után Erdei Lászlóné, a Nőtanács elnöke tartotta vita­indító referátumát. Egyebek közt rámutatott, a magyar lányok, asszo­nyok hazánk felszabadulá­sának első napjától teljes erejükkel, munkájuk leg­javát adva részt vettek a párt politikájának megva­lósításában, s az építőmun­ka következő szakaszainak feladatait is hasonló elkö­telezettséggel vállalják. Akik figyelemmel áttanul­mányozták a dokumentumot, egyértelműen meggyőződhet­tek arról, hogy az a párt ed­digi politikájának töretlensé­gét, folytatását tükrözi. A Nőtanácsot nagy meg­elégedéssel tölti el, hogy a nőkérdés az egész társada­lom ügyévé lett. A szocializ­mus építésének sikerei pe­dig egyre biztosabb. gazdasá­gi, művelődési, szociális kö­rülményeket biztosítanak a női egyenjogúság kibontakoz­tatásához. A lányok, asszo­nyok társadalmi helyzetének Mától nyitva a betegeknek Egy hete avatta föl az egészségügyi miniszter helyet­tese a szegedi városi tanács kórházának új épületszárnyá­ban berendezett ideg-elmegyógyászati osztályt. A Tolbuhin sugárút kétszintes, szimmetrikusan kiképzett épületében 32 kórtermet és négy betegfoglalkoztató szobát helyeztek el, s mint korábban beszámoltunk róla, átmenetileg itt lesz a kijózanító állomás is. A 150 ágyas ósztály közel 15 millió forint költséggel készült, további bő másfél millióból biz­tosítják folyamatos felszerelését. A múlt heti avatóünnep­séget követően, mától csütörtöktől fogadja betegeit. változását jelzi a munkaal­kalmak növelése, az iparban, és a mezőgazdaságban a munkakörülmények javulása, a béremelések, a 44 órás munkahét, a gyermekes anyáknak juttatott szabadna­pok és pótszabadság beveze­tése. a családjogi törvény módosítása, a többgyermekes családok megkülönböztetett védelme és támogatása. Ugyanígy sokoldalú gondoskodást tükröz a . gyermekápolási táppénz kiterjesztése, a háztartási szolgáltatások fejlesztése, a gyermekintézmények gyors­ütemű gyarapítása, a nők tu­datos felkészítése és bevoná­sa a közélet különböző terü­leteire. Mindez elősegítette a lányok, asszonyok társadal­mi helyzetének javulását. A feladatokról szólva meg­állapította: a női egyenjogú­ság teljes megvalósítása hosz. szú távú feladat. Utalt a XI. kongresszus irányelvei­ben a nők helyzetének javí­tásáról megfogalmazott fel­adatokra, miszerint ez a szo­cialista építés egyik fontos területe. Jövőnk célját szolgálja, ha társadalmi előrehaladásunk ütemével és lehetőségével együtt válik teljessé a nők egyenjogúsága. A Magyar Nők Országos Ta­nácsa megtisztelő, felelősség­teljes feladatot teljesít ami­kor a nők társadalmi helyze­tét érintő kérdésekben él ja­vaslattevő és bírálati jogá­val. A vitában sok észrevétel és javaslat hangzott el az irányelvek minden fejezeté­vel kapcsolatban. Kifejtette — vagy írásban nyújtotta be véleményét Király Lászlóné, a lakiteleki Szikra Tsz fő­könyvelője, Sztojka Lajosné, a Dunai Vasmű kohászati anyagvizsgálója, Derzsi Bá­lintné balmazújvárosi peda­gógus, Hovanyecz Józsefné, a Ganz-MÁVAG ellátási cso­portvezetője, Körmendi La­josné, a Patai Állami Gaz­daság alkalmazottja, Kocsis Jánosné, a balatonkenesei Egyetértés Tsz főkönyvelő­helyettese, Mikó Jánosné, az Ózdi Kohászati Művek osz­tályvezetője dr. Döbröntel Károlyné nyugdíjas bíró, Forgács Endréné, az OFOTÉRT osztályvezetője, Szekeres Sándorné, a kom­lói Mecseki Szénbánya gén­kezelője, dr. Zsögön Éva, egészségügyi minisztériumi államtitkár, Boros Istvánné, a Volán 20. számú Vállalatá­nak dolgozója, Pullai Árpád, az MS'ZMP KB titkára, Or­tutay Zsuzsa, a Magyar Vö­röskereszt alelnöke, Koletár Józsefné, a kaposfűredi Vö­rös Október Tsz tagja, Szent­györgyi Zsuzsa, az MTA számítástechnikai és automa­tizálási kutató intézetének tudományos munkatársa, Bácskai Mihályné, a szentesi általános iskola tanára, Blas­kó Istvánné, a Csepel Autó­gyár festőmunkása. Nagy La­josné, a földesi Rákóczi Tsz elnöke, Koncsek Aranka, az Egészségügyi Dolgozók Szak­szervezetének titkára. Szabó Józsefné, a sátoraljaújhelyi ktsz személyzeti vezetője, Dési Huber Istvánné nyugdí­jas. Fáy Boris nvugdíjas. Ba­ráth Pálné. a MOM máté­szalkai gyárának alkalma­zottja, Szegleti Balázsné, az alsónemesanáti tsz tagja és Küronya Istvánné. Nagyka­nizsa vezető óvónője. A vitában elhangzottakat Erdei Lászlóné foglalta ösf­sze. A Nőtanács állásfoglalásá­ban leszögezte: egyetért í párt irányelveivel, a bennük meghatározott bel­és külpolitikai, szociális és kulturális célokkal, felada­tokkal. A vita során elhang­zott észrevételeket, javaslato­kat, eljuttatják, a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak. Az országos tanács ülése Makoldi Mihályné zárszavá­val ért véget. (MTI) mÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Épületszárny a Tolbuhin sugárúton A gyógyszerszekrény előtt Mától benépesülnek a folyosók

Next

/
Thumbnails
Contents