Délmagyarország, 1974. december (64. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-13 / 291. szám

A M A C Y A R S Z O C I A L ISTA MUNKÁS PÁ R T LA P J A 64. évfolyam 291. szám 1974. december 13., péntek Ára: 80 fillér AA IMF \ ClLn v * líU VILÁG RROLETÁRIAL EGYESÜLJETEK! Fontos határozatokat hozott Szeded város tanácsa Hol tartunk az ötéves terv teljesítésével ? Tanácsrendelet az új címerről és a díszpolgári címről Szeged megyei város taná­csa tegnap, csütörtökön dél­előtt tartotta idei utolsó ülé­sét. A tanácskozáson részt vett és az elnökségben fog­lalt helyet dr. Komócsin Mi­hály, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkára, dr. Perjést László, a Csongrád megyei tanács el­nöke, dr. Ozvald Imre, az MSZMP Szeged városi bi­zottságának titkára, dr. Pusz­tai Ferenc, a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatalának képviselője és Tóth László, az Országos Tervhivatal fő­osztályvezető-helyettese is. Tanácskozási joggal meg­hívták a tanács ülésére a szegedi nagyvállalatok, a ta­nácsi vállalatok, intézmé­nyek, társadalmi és tömeg­szervezetek vezetőit. Ott vol­tak Szeged országgyűlési képviselői. A tanács elsőként a negye­dik ötéves terv időarányos teljesítéséről és a hátralevő időszak feladatairól tár­gyalt, Papp Gyula tanácsel­nök előterjesztésében. Az írásba foglalt jelentéshez a tanácselnök fűzött szóbeli kiegészítést Ezután a jogi és igazgatási bizottság munká­ját értékelte a testület, majd a tanács és a végre­hajtó bizottság jövő évi munkatervét fogadta el. Döntött a tanács Szeged új címeréről és a díszpolgári cím adományozásáról is, to­vábbá elfogadta a lakásellá­tási formákra való jogosult­ságról szóló tanácsrendeletet, és a szakigazgatási kiren­deltségek ügyrendjének mó­dosítására vonatkozó előter­jesztést. A negyedik ötéves terv időarányos teljesítéséről szó­ló napirend vitája igen élénk volt Felszólalt Hörömpő József, dr. Oláh Ferenc, Ku­tiván Rezső, dr. Diós József, Bors István, Link Mihály, Nitsinger Gyula és Dobó Istvánné tanácstag. Takács Imréné országgyűlési képvi­selő. dr. Komócsin Mihály és Tóth László. Más témák vitájában Csejtei Istvánné, Bézi Ferenc, Solymosi Lajos, Horváth Pálné és dr. Per­jési László szólalt fel. Határozott a tanács a meg­üresedett tanácselnök-he­lyettesi munkakör betöltésé­ről is. Dr. Kedvessy György, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke ismer­tette a népfront elnökségé­nek javaslatát. Az elnökség Bányai Sándorné dr. Birkás Máriát javasolta megbízni a tanácselnök-helyettesi teen­dők ellátásával, ideiglenesen, a legközelebbi időközi ta­nácstagválasztásig. Erre azért volt szükség, mert a jelölt nem tagja a városi ta­nácsnak, ám az érvényes rendelkezések értelmében a tanács jogosult a megbízásra. Bányainé dr. Birkás Mária — aki hosszú éveken keresz­tül dolgozott Szegeden pe­dagógusként, majd a városi tanács művelődésügyi osztá­lyán — a tanácstól egyhan­gúlag megkapta a megbízást, és letette a hivatali esküt, így, a határozat szerint. 1975. január 1-től íanácselnök-hc­lyettesi munkakörben kezd tevékenykedni. Egy tanácstagi lemondást is tudomásul vett a városi tanács: dr. Elek György, a 113. választókörzet tanács­tagja elköltözött Szegedről, s mivel nem tud eleget tenni tanácstagi kötelezettségei­nek, a választókörzetet a ta­nács megüresedettnek nyil­vánította. Három interpelláció is el­hangzott az ülésen: dr. Zsi­kó Istvánné, Bors István és Gera Istvánné interpelláció­jára a szakigazgatási szervek vezetői adtak elfogadott vá­laszt. A tanácsülés Paoo Gyula zárszavával fejeződött be. A továbbiakban a IV. öt­éves terv időarányos telje­sítésének anyagából és vitá­jából adunk ismertetést (en­nek, valamint az elnö­ki szóbeli jelentésnek rész­letes ismertetésére visszaté­rünk), ismertetjük a város új címerével és a disznóieári címmel kancsolatos tanács­rendeletet és a lakásellátási formákra való jogosultságról szóló tanácsrendeletet. Szeged fejlődésének dinamikus korszakát éli A negyedik ötéves terv­szegedi programja mind mé­reteiben, mind a város mi­nőségi fejlődésére gyakorolt hatásával páratlan: soha nem volt Szeged fejlődésé­nek ilyen rohamos tempója. Ezt a tervet Szeged várha­tóan teljesíteni is tudja, a városépítés néhány dolgában még meg is tetézi. Ugyan­akkor ez a nagyarányú fej­lesztés maximálisan igény­be veszi építőkapacitásunkat és munkaerőnket. Erre az időszakra esik a város terü­letének és lakosságának nagyarányú növekedése is: ma mar 170 ezerre becsül­hetjük a város lélekszámát, és területét 334 négyzetki­lométerben jegyezzük. A szomszédos községek csatla­kozása egymagában mintegy 30 ezerrel növelte a lélek­számot. Ugyanakkor a ter­mészetes szaporodás is ked­Hazánkba látogat az indonéz külügyminiszter Púja Frigyesnek, a Magyar Népköztársaság külügymi­niszterének meghívására Adam Malik, az Indonéz Köztársaság külügyminisz­tere hivatalos látogatásra pénteken hazánkba érkezik. * Adam Malik indonéz kül­ügyminiszter 1917-ben szü­letett az észak-szumátrai Pematang Siantar-ban. Már fiatalon bekapcsolódott a politikai életbe: s az „Indo­néz Párt" aktivistája volt Észak-Szumátrán. Újságíró­ként is működött, 1937-ben egyik alapítója volt az „An­tara" hírügynökségnek. 1945-ben részt vett az in­donéz függetlenség kikiáltá­sának előkészületeiben, majd 1945 és 1947 között tagja volt az ideiglenes jellegű el­ső indonéz képviseleti szerv vezetőségének. 1956-ban par­lamenti képviselővé válasz­tották, majd 1959-ben kine­vezték a Legfelsőbb Tanács­adó Testület tagjává. 1959-től Indonézia moszkvai és varsói nagyköveteként tevékenyke­dett. 1963-ban kereskedelmi miniszternek, majd 1965-ben az „irányított gazdaság" kér­déseivel foglalkozó állammi­niszternek nevezték ki. 1966 óta külügyminiszter. 1971—72-ben az ENSZ-köz­gyűlés elnöke volt. Tájékoztató: A lakosság téli energia­és élelmiszer ellátásáról SZEGED ŰJ CÍMERE. A címer szinei: a sas fekete, arany háttérben. A napkorong arany, a csillag vörös. A mezőkre osztott fél pajzsban a sötétebb tónus — föntről számítva az első, a harmadik és az ötödik sáv — sötétkék, a második és a negyedik sáv ezüst. Az új címert Sinka Mátyás grafikusművész tervezte. vezően alakult. A kormány­intézkedések, az ismert tá­mogatási és kedvezmény­rendszer hatására négy év alatt 1700-ról 2500-ra nőtt a születések száma évente. Négy esztendővel ezelőtt 78 ezer volt Szegeden a foglal­koztatottak száma, a legfris­sebb statisztika szerint pe­dig több mint 90 ezer. Az állami iparban 29, a szövet­kezeti iparban 24 százalék­kal nőtt a dolgozók jövedel­me, a kiskereskedelmi for­galom pedig 51 százalékkal emelkedett. Érdemes a föl­jegvzésre még egy szám: a személygépkocsik száma 2900 volt a terv kezdetén — ma 7200. A továbbiakban arra van szükség, hogy az utolsó tervévben minden erőnket koncentráljuk a hátralevő terv feladatokra. Legfonto­sabb ezek késett * iokú­építés. Az év végén mint­egy 8077 lakásnál járunk már — így jövőre 2400-nál többet kell megépítenünk. A városrekonstrukció terveit azonban nem tudjuk mara­dék nélkül teljesíteni, s adósságban maradunk az új lakónegyedekben bizonyos kapcsolódó létesítmények megépítésével is. Igen tanulságos volt e té­ma vitájában dr. Komócsin Mihály felszólalása. A me­gyei pártbizottság első tit­kára elmondotta, hogy a nagyarányú fejlődés bizo­nyos feszültségei kétségtele­nül zavarják a közvéleményt és a tanácsot, ám a város­fejlődés jelen eredményei páratlanok a város történe­tében. A város teljes lakás­állományának közel egyne­gyede épült meg csak Tar­jánban, az úthálózat most folyó rekonstrukciója minő­ségi változást ígér Szeged közlekedésében; a földgáz­program befejezése során 80 kilométer új vezeték épült; sikeres erőfeszítések tör­téntek a városban óvodai ellátás bővítéséért; hatal­mas tudományos bázisok épültek ki Szegeden ... — és így tovább. Remélhető, hogy a fejlődésnek ez az üteme fogja jellemezni Sze­ged következő ötéves tervét is. Ez figyelmet és megbe­csülést érdemel a lakosság­tól, s újgbb erőfeszítéseket mindenkitől. Nagy elismeréssel szólt a tervteljesítés arányáról az Országos Tervhivatal főosz­tályvezető-helyettese, Tóth László is. Nagyvonalú — de nem illuzórikus; erőfeszíté­sekre ösztönző — de nem erőltetett a fejlesztési prog­ram — mondotta, s megerő­sítette, hogy várhatóan ez a dinamizmus fogja jellemez­ni Szeged fejlődését, a jövő­ben is. Á város új címere A tanács tagjai eredeti szí­nekben láthatták a tanácste­remben Szeged tervezett új címerét. A címer felül egye­nes futású, oldalt párhuza­mosan haladó, alul élesen forduló ívű, középen hegyes csúcsban záródó vonallal ha­lárolt pajzs, melyet középen egyenes vonal oszt két rész­re. A régi városi címer be­osztása és színeinek megőr­zése mellett annyi a változás, hogy a sas stilizált, s a feje fölött, a címerpajzs tenge­lyében ötágú vörös csillag, a címer közepén pedig, szim­metrifmit Mihelyezésben aranyszínű, sugaras napko­rong helyezkedik el. A városi címert csak hite­les alakban, a méretarányok és színek betartásával — ki­vételesen fekete—fehér áb rázolásban — szabad hasz­nálni. Külön engedély nél­kül alkalmazható tanácsi nyomtatványokon, oklevele­ken, meghívókon, ünnepsé­geken, Szeged történetével, életével, fejlődésével foglal­kozó kiadványokon, a vá­rosra utaló emléktárgyakon, az idegenforgalmi hivatal, a szabadtéri játékok, a feszti­vál, az ipari vásár kiadvá­nyain, az idegenforgalmi (Folytatás a 3. aldalonj A Belkereskedelmi Mi­nisztériumban csütörtökön egymás után két sajtótájé­koztatót tartottak a lakosság téli ellátásáról. A közönség többsége az idén nyáron szerezte be a téli tüzelőt, így az elmúlt két hónapban a várakozás­nak megfelelően mérsékel­tebb volt a forgalom — 300 ezer tonnával maradt alatta a tavalyinak — a készletek viszont 50 ezer tonnával nö­vekedtek, s így a fűtési idény második felében is jó ellá­tás várható szilárd tüzelőből — jelentette be Gábor Pál főosztályvezető. Hasonlóan jóval több fűtőolajat tarta­lékolt a lakosság a fűtési idény kezdetére. A kereske­delem a jövő év első negye­dére is gondoskodott elegen­dő tüzelőolajról, s a folya­matos ellátás érdekében in­tézkedett a megfelelő üte­mű szállításról is. A csúcs­időszakban az ellátó telepe­ket, a tankautós hálózatot három műszakban, szükség esetén szombaton és vasár­nap is üzemeltetik. A tájé­koztatás szerint a propán­butángáz-ellátás is zavarta­lan lesz a téli hónapokban. Az élelmiszerellátás az idén örvendetesen fejlődött, jelenleg is kiegyensúlyozott, s a szerződések ismeretében az alapvető fontosságú élelmi ­szerekből rendelkezésre álló árualapok kielégítik a lakos­ság igényeit — foglalta össze az ellátás biztató kilátásait, dr. Szigeti Gyula főosztály­vezető, aki külön beszélt a zöldség- és gyümölcsellátás­ról. A téli hónapokban, már­cius 31-ig az állami és a szövetkezeti kereskedelem a tavalyinál 24,3 százalékkal több, összesen 27 384 vagon burgonyát, hagymát, zöldsé­get és almát tartalékolt. A választékot az első negyed­év végéig 350 tonna paradi­csom és 410 tonna szőlő im­portjával növelik. Kora ta­vaszra 25 ezer tonna étke­zési burgonyát is behoznak. Bejelentette a főosztályveze­tő azt is. hogy a lakosság ki­egyensúlyozottabb és válasz­tékosabb ellátásának biztosí­tására, s arra, hogy a fo­gyasztói árak az előírt szin­ten belül maradjanak — legfeljebb három százalékkal emelkedhetnek — a kereske­delem jövőre is 250 millió forint kockázati alapkiegészí­tést, juttatást kap a költség­vetésből. A líbiai laziaságugyi miniszter magyarországi tárgyalásai Dr. Bíró József külkeres­kedelmi miniszter és Abu­Bakr Ali El-Sherif líbiai gaz­daságügyi miniszter vezeté­sével Budapesten megkez­dődtek a magyar—líbiai gaz­dasági együttműködési ve­gyesbizottság tárgyalásai. Áttekintették az 1974 már­ciusában Tripoliban minisz­teri szinten aláírt tárgyalási jegyzőkönyvben foglalt fel­adatok megvalósítását és megkezdték a gazdasági együttműködés fejlesztésére irányuló további teendők ki­dolgozását. Líbia a második legna­gyobb exportpiacunk az af­rikai kontinensen. A magyar export háromnegyede élel­miszer és fogyasztási cikk. A könnyű- és élelmiszeripari cikkekből (textíliák, húsféle, ségekj konzervek stbj áMp hagyományos exporttermé­keink iránt nagy a kereslet. Líbia természeti kincsei elsősorban az olajexportját teszik lehetővé, így számí­tásba jöhet a jövőben a líbiai olaj magyar importja is. A líbiai minisztert fogadta dr. Faluvégi Lajo6 pénzügy­miniszter. A megbeszélés során a két ország közötti pénzügyi együttműködés ki­alakításának lehetőségeiről tárgyaltak. Ezt követően El­Sherif miniszter látogatást tett a Medicor Művekben, Csütörtökön dr. Heiczman János kohó- és gépipari mi­niszterhelyettes kíséretében El-Sherif miniszter és a lí­biai delegáció látogatást tett az Agárdi Állami Gazdaság­ban és az Ikarus székesfehér­vári üzemében. (MTI) / T

Next

/
Thumbnails
Contents