Délmagyarország, 1974. december (64. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-10 / 288. szám

KEDD, 1974. DECEMBER 10. 5 Szocialista brigádok a gyermekekért Ha az óvodák felújitásáról esik szó, gyakran találkozunk szegedi üzemek, vállalatok nevével. Társadalmi munkájuk értékes segítség, hozzájárul ahhoz, hogy a legkisebbek jobb körülmények között töltsek napjaikat. A dorozsmai, Kossuth utcai óvoda belső felújításához 150 ezer forint értékű munkával járultak hozzá a Taurus szegedi gumigyára szocialista brigádjai. A vállalat párt-, szakszervezeti és KISZ-szervei szerződésben vállalták az óvoda patronálását, s a felújítás a város felszabadulása, nak évfordulójára el is készült. Az aljzatbeton elkészítését a Szabadság és a Kossuth Lajos brigád, a gumipadló ragasztását az Ifjú Gárda brigád vállalta. A festéstmázolást és a faburkolatok kivitelezését a X. pártkongresszusról, a magyar—lengyel barátságról, az Angéla Davisröl elnevezett brigádokkal együtt a Május 1. és November 7. brigád tagjai végezték el. Az újjáépített óvoda lakóinak játékokat és szemléltető eszközöket ajándékozott a Munkásőr és a Puskás Tivadar brigád. A gumigyáriak akciójához csatlakozott három dorozsmai üzem is. A Pamutnvomóipari Vállalat, a MEZŐGÉP és a Bútoripari Szövetkezet dorozsmai részlegének dolgozói gyermekbútorokkal, térelválasztó falakkal járultak hozzá az óvoda berendezésének szépítéséhez. Kamerával a múzeumban Uebmann Béla felvétele Az ifjúságnak szóló vasárnap délelőtti összeállításban mutatták be Az avar síroktól az óriásteknősig című filmet, amelyet a Móra Ferenc Múzeumban készített Fritz László rendező, Bónis Gyula operatőr, Takács Vera szerkesztő és Rékai Gábor riporter. Trogmayer Ottó igazgató és munkatársai a múzeum kincsei közül a legérdekesebbeket igyekeztek kiválasztani, hogy bemutassák az országnak. Az ötvenperces filmidő igy éppen arra volt elég, hogy kedvet ébresszen a nézőkben: megismerjék a szegedi gyűjtemény olyan részeit is, amelyekről csak egy-két szó esett az adásban, vagy amelyek létét sejttette a bemutatott anyag. Bár a meglehetősen zsúfolt kiállítótermekben és raktárakban láthatóan nehéz volt kamerával is megközelfíeni a tárgyakat, a múzeum munkatársainak szakszerű, ugyanakkor érdekes és fordulatos magyarázatai sikerrel pótolták vagy kiegészítették a látványt. Képünkön: Trogmayer Ottó az avar sírok leleteiről beszélget a riporterrelEletek megrontója — az alkohol 5

K. Z., 30 esztendős, nő- Munkatherápiás Intézet hasz• sülés előtt álló fiatal- nát? ember, pincér, 2000 forintot, keresete felét költötte szeszre havonta. Mint' mondja, egyre nagyobb adagok elviselésére tette képessé szervezetét: három-négy liter bort és nyolc-tíz fél konyakot is elfogyasztott naponta. Édesanyja kérésére, munkatársai biztatására négyszer vett részt elvonókúrán, többkevesebb 1 ' eredménnyel, ugyanis nem vált antialkoholistává. — Miért ivott? — A szesz magabiztossá tett. Vonzott a nagyvilági élet, az előkelő társaság, a szép nők. Aztán nagyjából ugyanezzel a társasággal ismét találkozott K. Z. A Pomázi Munkatherápiás Intézetben, ahol az alkoholisták foko— Abban, hogy gyógyít és nevel egyszerre. „Magunk között" vagyunk, könnyen oldódik az ember nyelve. Előbb-utóbb rájövünk arra: semmi értelme az ivásnak, és onnan kikerülve új életet, tiszta lapot kezdhetünk. Kiszakítva a nem ivók társadalmából és az ivókéból is, amolyan harmadik csoportot alkot a pomázi közösség: a gyógyuló, az ivásból kiábrándult ivókét. Mert számtalan hibájával, gyöngeségével együtt az alkoholista is ember, aki megértésre, baráti szóra, közösségre vágyik. — Tudja, van valami észbontó ellentmondás nálunk, az alkoholisták és a nem ivók tábora között. A társadalom, a munkahelyi közösségek aránylag jól elviselik az ivó, a rendszeresen ivó embertársaikat. Csak akkor zatos rehabilitációjával fog- nyúlnak erélyes eszközökhöz, ha az alkoholista kirívó cselekedeteivel már tűrhetetlenné teszi a körülményeket. Pedig akkor már legtöbbször késő! — mondja elkomorodva K. Z. — Aztán: az elvonókúra, a kezelés után visszatért saját munkatársukat, szomszédjukat, sőt, családtagjukat is nagy-nagy ellenszenvvel fogadják. Megbélyegezettnek tekintik, szinte bűnözőnek, aki letöltötte ugyan a büntetését, de ... Mindez nagyon megnehezíti a gondos gyógykezelés utáni teljes rehabilitációt. Kiközösítetté válik az egyén, hiszen nem fogadja be teljes mértékben a nem ivók társadalma, az ivók pedig nem tartják többe megbízható havernak. Lényegében a nem ivó többi munkatárs az elvonókúrával látja bizonyítottnak, hogy a szaki alkoholistává vált. Odáig már nem jutnak el a következtetésükben — és éppen ez lenne a józanok okos álláspontja —, hogy a súlyos betegségből gyógyult munkatársukat éppen a közösség rendkívül nagy ha tású befogadóerejével kel lene szívükre ölelni. — A pomázi intézet veze tői igyekeznek segíten ápoltjaikat — mondja K. Z — Azzal, hogy a kezeié: után még hónapokig engedélyezik az intézet gazdasű gában dolgozni a volt alkoholistát. Megszokhatja r. nem ivók józan közösségé' (sorstársaiét), jelleme erősödik, csiszolódik a normális életre, akaraterejét edzi. Aztán, ha már elég szilárd a cél, hogy nem iszom! — a Pomázi Munkatherápiás Intézet segít az elhelyezkedésében. — De miért csak az intézet a biztos pont? Önvallomás Kalmár Márton szobrai Az első önálló kiállítás mindig meghatározó jelentőség egy művész életében. Bizonyíték mesterségbeli felkészültségről, orientációról, — önvallomás. Kalmár Márton 1946-ban született Szegeden. Fiatalember, fiatal művész. Kiállításának leporellójában többek között így ír: „A szakma alapjait a Tömörkény István Művészeti Szakközépiskolában tanultam Tápai Antal irányítása alatt. Később a képzőművészeti főiskolán Pátzay Pál volt a mesterem. 1969 óta újra Szegeden élek és dolgozom, a volt középiskolámban tanítok." Ennyi. Rövid életrajz, néhány mondat csupán, s mégis nagyon sokatmondó, eligazító a kiállítást szemlélők számára. Mi is látható Kalmár Márton első önálló kiállításán a Horváth Mihály utcai képtárban? Körülbelül húsz tenyérnyi méretű ólomszobrocska, néhány remekbe faragott portré, a falakon rajzok, tanulmányok. Körülbelül negyven alkotás. A téma ölelésnyi. Legtöbb szobrának inspirációja a család, nem absztrakt, a saját valóságos | családja. A feleség, és főleg; a gyerekek. Ok jelennek meg ' a rajzokon, ők öltenek testet a szobrokban. Szűk témakör, de nagyon tág és egyetemes világ. Mert Kalmár Márton számára nem a karakter, nem a hasonlóság a döntő. Minden egyes szobor, legyen az önportré, a feleség arcmása, vagy a három kislány egy-egy mozdulatát megörökitö szobor, mindegyik Kalmár Mártont fejezi ki, az ő érzés- és gondolatvilágának töltése árad belőlük, az ő szeretete, férfias lírája. S azt hiszem, ez művészetének egyik lényege. A környezetében levő emberi figurákban mindent el lehet mondani a világról. Minden nonfiguratív törekvés ellenére kimeríthetetlen az emberi test, az emberi arc. Nem kompozíciós témákban gondolkozik, műveinek rendjét mondandója alakítja. Ezért olyan elevenek, olyan vidámak, olyan gondolat- és érzelemgazdagok Kalmár szobrai. Jó néhány figurája emlékeztet Ferenczy Béni fiúszobraira. A feltétlen élet;, szeretetet, a kirobbanó életörömet jelentik számára pzek a kamaszfigurák. Szobrainak jelentős része ólomplasztika. Maga készíti őket. Így szobrai a fogantatás pillanatától a megszületésig viselik alakítójának keze nyomát. Szakmai tudás és anyagszeretet ötvöződik ezekben a szobrokban. Az anyagszeretel és szakmai tudás művészi tarisznyájában hamuba sült pogácsa, melyet egykori tanárától, önálló tárlatának megnyitójától, Tápai Antaltól kapta. , Szembetűnő a felületek "megmunkálása, a mintázás érzékenysége. Temperamentumához, úgy tűnik, a bronz áttört ágas-bogas formákra is alkalmas anyaga állna azonban legközelebb. A családi harmónia szépségeiről, lírai és humoros töltéseiről, az emberi élet megannyi apró, hétköznapi pillanatáról készít szobrokat. Ezek az alkotásai csakúgy, mint a feleság sorakozó portréi vagy önarcképe, mindmind Kalmár Márton emberségének, tehetségének bizonyítéka. Ez az őszinte és tiszta szándékú plasztika minden bizonnyal még nagyon sok örömet szerez mindannyiunknak. Tandi Lajos Hemzetközi téli egyetem Európai hírű fürdőhelyünkön. Harkányban, hétfőn ünnepélyesen megnyílt a VI. nemzetközi téli egyetem — az egyetlen téli universitás hazánkban. A rendező szerv nevében Právicz Lajos, a TIT Baranya megyei titkára köszöntötte a Bulgáriából, Csehszlovákiából, Jugoszláviából, Lengyelországból, a Német Demokratikus Köztársaságból és hazánk minden tájáról érkezett csaknem száz hallgatót. A harkányi téli egyetem sokoldalú ismeretet nyújt a részvevőknek Magyarország, ról és ezen belül Baranyáról. Cirkuszhercegnő Operettbemutató a színházban lalkoznak orvosok, pszichológusok, ápolók. Az intézetben az átlag három-öt hónapig tartó komolex kezelés befejezése után az elbocsátott beteget (alkoholistát) az intézet mezőgazdasági üzeme alkalmazza. A szállás ingyenes, a betegek étkezéséhez hozzájárul az állam, ingyen munkaruhát adnak és a kezeltek az ápolók felügyelete mellett naponta kétszer beveszik az Antaethyl tablettát. — A társadalom minden rétegéből vannak ott betegek — folytatja K. Z. — Az intézet vezetői a vn-mka után sport- és kulturális foglalkozásokat is szerveztek. Esténként együtt nézhettük a tv-t, ki-ki sakkozhatott, olvasgathatott, beszélgethetett, egy-egv nohár üdítő ital, kóla mellett. — Miben látja a Pomázi Januárban, februárban : Nevelőtestületi értekezlet Az oktatási miniszter és a munkástanuló otthonban munkaügyi miniszter együt- (kollégiumban) nevelőtestütes utasításban egészítette ki leti értekezletet tartanak, az idei tanév munkarendjét, amelynek keretében feldolEnnek értelmében a követke- gozzák a Magyar Szocialista ző esztendő januárjában vagy Munkáspárt Központi Bizottfebruárjában az óvodákban, sága mellett működő kultúraz általános iskolákban, a politikai munkaközösség „A gyógypedagógiai intézmé- szocialista hazafiság és a pro. nyekben, a diákotthonokban letár internacionalizmus időés a nevelőotthonokban, to- szerű kérdései" című állásvábbá a középfokú oktatási foglalását. A témának külöintézményekben — tehát a nös jelentőséget ad az, hogy gimnáziumokban, szakközép- feldolgozása összekapcsolóiskolákban, szakmunkásképző dik hazánk felszabadulásának iskolákban, gép- és gyorsíró, ^ a fasizmus föiött aratott iskolakban es az egészségügyi _ - , , , . , ,,., szakiskolákban -7 valamit gyozelemnek 30" évfordulójáa dolgozók általános és kö- va3zépiskoláiban és valamennyi Az utasítás hatályba lékollégiumban, illetve szak- petfc, Modern Idők színházi divatja a régi szerzemények portalanítása. A buzgalom műtőasztalán hemzsegnek az operettek, ám némelyikük ahhoz a szerecsenhez hasonlítható, aki hasztalanul sikálhatnak hófehérre, mert bőre színe szénfekete. Ilyen operett a Cirkuszherceg nö. Ha lefújják róla a port, ki győzi tüdővel, addig fújhatják, míg semmi sem marad belőle. Ezért inkább elvállalják. Ezt tette (és jól tette) Szász Károly rendező a szombaton bemutatott Cirkuszhercegnővel. Kálmán Imre ábrándos muzsikája nagyvonalúan legyint a butácska szövegkönyvre, felőle akár telefonkönyvet is felolvashatnának: amikor a karmester fölemelkedik a pult előtt, és megszólal a zene, a néző hajlamos megbocsátani a csacska mesét, amivel etetik menet közben. Mert etetik, hangzatos tirádákkal az érzelmek szabadságáról, a könnyfacsaró történet szereplői tiszteletköröket rónak a párválasztás gondolata körül, hogy éppen az ellenkezőjét igazolják: a hercegnőnek nem dukál az artista, csak akkor, ha kiderül róla, hogy hercegi sarj, s ugyanígy találja meg, zsák a foltját. Slukk Tóni és a kis Mabel — mezaliansz, a különböző rangúak házassága, kizárva. Az operett örök — sugallta az előadás, olyannyira, hogy a simitáncot mintha láttuk volna már valahol, Sándor Lajos (egyébként hangulatos) díszleteitszintén. A humor úgy áll a darabban, mint fókán a fülvédő — van, de minek. A feltálaló pincér a feltaláló Einsteint emlegeti, rakásnyl bugyuta szóvicc után, s hogy a költészeten se "essék csór-, ba, íme egy rímcsoda: „Grété, Gréte, jöjj a virágos rétre." Mindazonáltal a szórakozás is garantált (vele együtt a kasszasiker), elsősorban a szereplők jóvoltából. A vezető négyesfogat szerelmesei remekül kiegészítik egymást; a kulturáltan játszó, szépen éneklő Zsadon Andrea és Csizmadia László mellett fölszabadultan komédiázó szubrétt és táncos komikus a Krasznói Klári—Király Levente duó. Máriáss József, akinek szerepébe a legtöbb szóviccet injekciózták a szerzők, természetadta humorával igyekszik menekülni a nagyhercegi göncöktől, Kovács Gyula adjutánsa asszisztál hozzá. Herczeg Zsolt főpincére finoman emberi; Décsy Györgyi tekintélyes asszonyság, Bagó László harsogó cirkuszigazgató, s egy-egy pillanatra figyelmet kelt Katona András, Gyürki István, Tóth Kati, Rosta Mihály, Székelyhídi György. A boldog békeidők kamaraszínházában annyi ellenállhatatlan kedvességű vígjátékot rendezett Szász Károly viszszatérése néhány ötlettel válik emlékezetessé, meg a csillogó, meleg színhatású jelmezekkel, melyeket szintén 6 tervezett. Ligeti Mária koreográfiája olykor látványos mozgásba hozta a tánckart és a tornászokat. Amit viszont hazavihetett a közönság emlékbe, inkább a Szalatsy István dirigálása nyomán fölcsendülő melódiák. Kálmán Imre zenéje: > N. L Hernádi Oszkár felvétel* Mister X: Csizmadia László, Palinska hercegnő] Zsadon Andrea,