Délmagyarország, 1974. december (64. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-08 / 287. szám

VASARNAP, 1974. DECEMBER 8. 3 A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának irányelvei a párt XI. kongresszusára Az irányelvek bevezetőben rámutatnak: telmiség és alkalmazott. Az önálló kisárutermelők aránya A Magyar Szocialista Munkáspárt az elmúlt négy esz- mintegy 3 százalék, tendőben következetesen megvalósította fő politikai irány- Tovább erősödött a munkásosztály vezető szerepe. A vonalát, végrehajtotta a X. kongresszus határozatait. A munkásosztály politikai állásfoglalása, tevékenysége, feszocialista építés a X. kongresszus határozatainak megfele- gyelme, szemlélete meghatározó módon befolyásolja a dollően magasabb szinten, lendületesen és sikeresen folyt; en- gozók minden csoportjának, rétegének felfogását. A munnek eredményeképpen a Magyar Népköztársaság előbbre kásosztály politikai öntudata fejlődött, a munkások szakhaladt a szocializmus útján. képzettsége, műveltsége gyarapodott. A munkásosztály, Hazánkban érvényesült a párt, a munkásosztály vezető amely társadalmunk legnagyobb osztálya, a két kongresszus szerepe, tovább szilárdult a munkásosztály hatalma, a munkás-paraszt szövetség, fejlődött a szocialista demokrácia, mélyült a szocialista nemzeti egység. A népgazdaság tervszerűen, arányosan fejlődött. Megvalósul a negyedik ötéves terv, intenzívebb, hatékonyabb a gazdasági munka. Intézkedések történtek a gazdaságirányítás bevált rendszerének továbbfejlesztésére. A termelőmunka eredményeivel összhangban rendszeresen emelkedett a nép életszínvonala. Mindezt olyan körülmények között értük el, amikor a tőkés világban felgyorsult az infláció, a magasra szökött fűtő- és nyersanyagárak nehezítették gazdaságunk kiegyensúlyozott fejlődését. Társadalmunkban erősödött a marxizmus—leninizmus KONGRESSZUS .'{SÜSS .••'WS'Í; « között is tovább nőtt; derékhada a szocialista nagyüzemekben dolgozó munkásság. Pártunk a jövőben is nagy figyelmet fordít a munkások tevékenységére, életére. A dokumentum megállapítja, hogy az állami gazdaságok dolgozói a munkásosztály részét alkotják; majd aláhúzza: a soron levő feladatok végrehajtásának feltétele, hogy a munkásosztály vezető szerepe a társadalmi élet minden területén érvényesüljön. Fokozni kell a munkásosztály politikai felvértezettségét, közéleti aktivitását. E feladatok megoldásában nagy segítő erő az országossá vált szocialista brigádmozgalom. A munkásosztály vezető szerepe és annak érvényesülése I. befolyása, bővült hatóköre. Tovább emelkedett népünk az egész dolgozó nép érdeke; mindenekelőtt pártunk rnarműveltségi színvonala. A szocialista közgondolkodás mind- xista—leninista politikájában testesül meg. Elvi fontosságú inkább tért hódít, és meghatározza a társadalmi cselek- követelmény, hogy a párt-, társadalmi, állami szervek vést. vezető tisztségeibe és testületeibe növekvő számban, kellő Pártunk, államunk — testvéri szövetségben a Szovjet- arányban kerüljenek a termelésben élen járó, a társadalmi unióval, a szocialista országokkal és együtt minden haladó, tevékenységben kiemelkedő és megfelelően felkészült, tebékeszerető erővel — aktív nemzetközi tevékenységgel biz- betséges fizikai dolgozók. tosította épitőmunkánk külső feltételeit. Nagy utat tett meg a munkásosztály szövetségese, a A Központi Bizottság, híven a párt munkastílusához, szövetkezeti parasztság. Munka- és életkörülményei közea kongresszusi felkészülés segítése céljából nyílt és széles lednek a munkásokéhoz, termelési és közéleti tevékenysékörű megvitatásra a párttagság és az ország nyilvánossága gével a szocializmus építésének aktív részese. Tovább erőelé bocsátja irányelveit. södött a kollektív tulajdonosi és gazdálkodói szemlélete; emelkedett a mezőgazdasági dolgozók műveltsége, képzettsége, politikai tudatossága. Az irányelvek leszögezik, hogy a tudományos-technikai forradalom követelményeivel összhangban nő az értelmiség szerepe. Fontos feladat, hogy soraiban elmélyüljön a marxizmus—leninizmus befolyása, utánpótlásában pedig biztosítsuk a munkás- és parasztfiatalok, a dolgozó nők kellő arányát. A kisiparosok, a kiskereskedők és egyéb magánfoglalkozásúak a társadalmi termelésben hasznos szerepet töltenek be. Rendszerünk legfőbb politikai alapja a munkás-paraszt szövetség, amely tartalmában gazdagodik. A szocialista építőmunka folyamatában egyre szilárdabbá ötvöződik a társadalom minden alkotó erejét felölelő szocialista nemzeti egység. A továbbiakban a dokumentum szól arról, hogy a két kongresszus között a párt kezdeményezésére tett intézkedések előmozdították az államélet és a szocialista demokrácia politikai, valamint a kölcsönösen előnyös gazdasági, mű- fejlődését. Nő szocialista államunk szerepe elsősorban a szaki-tudományos és kulturális együttműködés felé. Ebben gazdasági építésben és a kulturális életben. A fokozódó kömeghatározó szerepe van a szocializmus javára megváltó- vetelmények miatt a központi irányítást hatékonyabbá kell zott erőviszonyoknak, a Szovjetunió, a Varsói Szerződés tenni; erősíteni kell a központi államigazgatási szervek szervezetébe tömörült szocialista országok kezdeményező összehangolt irányító munkáját. külpolitikájának, egyeztetett tevékenységének. A nemzetkö- A X. kongresszus állásfoglalása alapján alkotott törzi enyhülés fontos tényezője a Szovjetunió és az Amerikai vény rendezte a tanácsoknak a szocialista állam népképviEgyesült Államok viszonyának javulása, kétoldalú kapcso- seleti önkormányzati és államigazgatási szerveinek tevélataik fejlődése. kenységi körét, növelte önállóságukat. A tanácsok nyújtsaA szocialista országok — növekvő politikai súlyukkal nak a lakosságnak az eddiginél nagyobb lehetőséget az érés vonzerejükkel, gazdasági hatalmukkal — mind nagyobb demi beleszólásra és ellenőrzésre. A tanácsok önállóságának mértékben hatnak az emberiség sorsának alakulására. A növelésében fontos feltétel, hogy gazdasági eszközeik gyakapitalista rendszer általános válsága mélyülőben van. rapodjanak és azokat célirányosan használják fel. Eredményeink legfőbb biztosítéka a szocialista orszá- Az üzemi demokrácia a szocialista demokrácia alapvegoknak a marxista—leninista elveken alapuló összeforrott- tő része. Jelenlegi működése és hatékonysága nem felel sága — hangsúlyozza a dokumentum, s kiemeli, hogy ha- meg a követelményeknek, ezért mind tartalmában, mind zánk aktívan részt vesz a Varsói Szerződés és a KGST te- módszereiben tovább kell fejleszteni. Növelni kell az üzemi vékenységében. Teljesíti szövetségi kötelezettségeit, s tá- pártszervezetek szerepét a gazdasági munka pártellenőrzémogatja a szocialista gazdasági integráció fejlesztését. sében, a jogok és kötelességek összhangjának megteremtéA békés egymás mellett élés alapján a kapcsolatok bő- sében. A szakszervezetek állásfoglalásaikat a dolgozók közvítésére törekszünk a fejlett tőkés országokkal, s különösen vetlen közreműködésével, minél szélesebb körből szerzett nagy súlyt helyezünk együttműködésünk szélesítésére a tapasztalatok felhasználásával alakítsák ki, Általánossá kell haladó rendszerű fejlődő országokkal. tenni a fizikai dolgozók bevonását az igazgatói tanácsok, a Az európai biztonság megteremtésének jelentőségéről vállalati felügyelő bizottságok munkájába. Olyan belső elszólva kiemeli: a szocialista országokkal együtt támogatjuk számolási rendszer kialakítása szükséges, amely a dolgo.a biztonsági és együttműködési értekezlet munkáját, a bé- zók számára pontosabb áttekintést nyújt a termelés kérdéA nemzetközi helyzet, külpolitikánk fő Iránya és feladatai Külpolitikánk alapvető feladatai változatlanok: aktiv hozzájárulás szocialista építőmunkánk nemzetközi feltételeinek javításához, a szocialista világrendszer erősítéséhez, a társadalmi haladás, a tartós béke biztosításához. Jelenleg a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének jegyében fordulat megy végbe a nemzetközi helyzetben a hidegháború korszakából a esi haderőcsökkentési tárgyalásokat, és a genfi leszerelési bizottságban folyó tevékenységet, a fegyverkezési verseny csökkentésére irányuló minden törekvést. Hazánk aktívan közreműködik az Egyesült Nemzetek Szervezetének és intézményeinek munkájában. II. seiről és világossá teszi a teljesítmények szerinti részesedés mértékét. Az a legfontosabb, hogy jobban építsünk az üzemi demokrácia meglevő fórumaira: több érdemi ügyet terjeszszünk eléjük. A szakszervezetek szervezzék meg a munkásgyűléseknek — nagyobb egységekben a munkásküldöttek gyűléseinek —, illetve a bizalmiak tanácskozásainak rendszerét. A társadalmi viszonyok továbbfejlesztéséről Szocialista fejlődésünk döntő fontosságú biztosítéka a termelőeszközök zömének társadalmi tulajdona. Az állami tulajdon — társadalmasításának szintjénél, a népgazdaságban betöltött szerepénél és nagyságrendjénél fogva — döntő tényező. A szövetkezeti tulajdon fontos helyet foglal el népgazdaságunkban. További fejlődésének útja mindenekelőtt az, hogy a termelőszövetkezetek korszerű nagyüzemekké válnak, gazdálkodásukban erősödnek a vállalati jellegű vonások Az elkövetkezendő időkben is szükség van főként a saját munkán és a családtagok munkáján alapuló kisárutermelésre. Az életszínvonal rendszeres emelkedésével bővül a személyi tulajdonban levő javak köre. Ez szocialista fejlődésünk fontos eredménye. Államunk támogatja a munkával szerzett személyi tulajdont, azonban a családi szükségleteket meghaladó, spekulációs jellegű ingatlanszerzési törekvéseket törvényes eszközökkel visszaszorítja. Törvényeinket olyan irányban fejleszti tovább, hogy gátat vessenek a nem munkából származó, a szocialista elveket sértő jövedelemfelhalmozásnak. A társadalom osztályszerkezetének változásairól a dokumentum megállapítja: az aktív keresők 58 százaléka munkás, 15 százaléka szövetkezeti paraszt, 24 százaléka érmelés hatékonyságának eddiginél erőteljesebb növelésére alapozzuk. Ez megköveteli a termelési szerkezet további átgondolt korszerűsítését. A világgazdaságban jelenleg végbemenő folyamatod sok szempontból új helyzetet teremtenek. A legutóbbi egy-két évben, főképpen a nemzetközi tőkés monopóliumok mesterkedései következtében, kiéleződött a nyersanyag- és energiaprobléma, nagyarányú árváltozások következtek be a világpiacon. Szocialista tervgazdaságunk bizonyos mértékig kivédi ennek hatását, de nem függetlenítheti magát a világgazdaságban lejátszódó folyamatoktól. Az iparfejlesztés feladatait hazánk lehetőségeivel és a nemzetközi együttműködéssel egyaránt számolva kell meghatározni. Differenciáltabban kell fejleszteni az ipar egyes ágait, szűkíteni a gyártmányszerkezetet. Fejlesztjük a személy- és áruszállítást; figyelmünket az előttünk álló időszakban a tömegközlekedésre összpontosítjuk. A nagyvárosokban a tömegközlekedés javítását a járműpark korszerűsítésével, a fővárosban a gyorsközlekedés — elsősorban a metróhálózat — fokozott ütemű kiépítésével kell elérni. A mezőgazdaságban folytatjuk a nagyüzemi, iparszerű termelés elterjesztését. Az állami gazdaságok, amelyeknek szerepe egyre növekszik, ennek hozzáértő kezdeményezői. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek általános fejlesztése mellett, ezután is számolunk a háztáji, a kisegítő gazdaságok termelési lehetőségeivel. A beruházási igényeket népgazdasági, társadalmi fontosságuk szerint kell rangsorolni. Csökkenteni kell az eszközök felhasználásának szétaprózottságát, meg kell akadályozni a költséges megoldásokat, a túlzott igények érvényesítését. A vállalati beruházások is jobban feleljenek meg a népgazdasági érdekeknek. Javítani kell az előkészítést, rövidíteni az indokolatlanul hosszú kivitelezési időt. A népgazdaság fejlesztésében a szocialista tervszerűség érvényesítése alapvető jelentőségű feladat. Ezért a központi tervező szervek és a vállalatok tervezésének erősítésére, az érték- és mennyiségi mutatók, valamint a tervcélok és -eszközök teljesebb összhangjára van szükség. A bevált alapelveket érvényesítve, gazdaságirányításunkat — mint a szocialista tervgazdálkodás eszközét — jobban mai és holnapi feladataink, céljaink szolgálatába állítjuk; működését javítjuk. Arra törekszünk, hogy a szabályozók hatékonyabban alkalmazkodjanak a különböző területek konkrét feltételeihez. Javítani kell a nagy értékű berendezésekkel fölszerelt ipari nagyvállalatok gazdálkodási feltételeit. A szocialista világpiacra támaszkodva, objektív lehetőségeink figyelembevételével szabályozzuk a hazai árszínvonalat. A világpiaci árak tartós változásait a gazdaságilag szükséges mértékig a hazai termelői árakban érvényesíteni kell, hogy jobban orientáljanak a hatékony gazdálkodásra. E változások kihatnak bizonyos fogyasztási cikkek áraira is, ugyanakkor szocialista tervgazdálkodásunk a termelés bővülésével, hatékonyságának növekedésével összhangban biztosítja az életszínvonal további tervszerű és rendszeres fejlődését. A KGST keretében segítjük a szocialista gazdasági integráció kibontakozását, a komplex program valóra váltását. Főként a termelési együttműködést és kooperációt, valamint a szakosodást és a tudományos-műszaki együttműködést szélesítjük, mindenekelőtt a Szovjetunióval és a KGST többi tagállamával. Részt veszünk nyers- és alapanyagok együttes kitermelésében, közös gazdasági szervezetek, vállalatok létesítésében. A fejlett tőkés országokkal a kölcsönös előnyök alapján bővítjük a gazdasági, kereskedelmi kapcsolatokat; fellépünk mindenfajta megkülönböztetés ellen. Gyümölcsöző gazdasági együttműködést építünk ki a gyarmati sorból felszabadult, a nemzeti függetlenség útjára lépett országokkal. A továbbiakban az irányelvek rámutatnak: Legfontosabb feladatunk a népgazdaság belső tartalékainak jobb kihasználása, a munka termelékenységének növelése, az önköltség csökkentése, a minőség javítása. A termelés növekedése mindenekelőtt a termelékenység emelkedésétől függ. Az anyagi lehetőségek arányában — különösen a népgazdaság fő területein — folytatni kell a termelőfolyamatok korszerűsítését, gépesítéssel csökkenteni a nehéz fizikai munkát. Javítani kell a munkaerő-gazdálkodást. Gyorsabb haladást kell elérni az üzem- és munkaszervezésben, amelyet a vállalatok, a szövetkezetek gazdálkodásának szerves részévé kell tenni. Átfogó és ésszerű takarékosságot kell megvalósítani a népgazdaság minden területén. IV. lau A gazdasági építőmunka feladatai A népgazdaság a X. kongresszuson jóváhagyott gazdaságpolitikai elveknek megfelelően, a IV. ötéves tervben meghatározott feladatok végrehajtásával tovább fejlődött. Közelebb jutottunk a kitűzött célhífí, hogy a gazdaságilag közepesen fejlett országok sorából a fejlettek közé emelkedjünk. Bővültek a szocializmus anyagi-műszaki alapjai, gyarapodott a nemzeti vagyon, emelkedett népünk életszínvonala. A népgazdaság egységes irányításának erősítésére létrehoztuk az Állami Tervbizottságot, megalkottuk a tervtörvényt, az irányítási rendszer továbbfejlődött, javult a tervszerűség. Gazdaságpolitikánknak az V. ötéves terv időszakában a távlati célokkal összhangban kell biztosítania gazdaságunk tervszerű és arányos fejlődését. Az V. ötéves terv idején a nemzeti jövedelem mintegy 30 százalékkal, az ipari termelés 33—35, az építőipari termelés 35—37, a mezőgazdasági termelés 16—18 százalékkal növekedjék. A felhalmozás aránya a tervidőszak átlagában 25—27 százalék, a fogyasztás aránya 75—73 százalék legyen. A népgazdaság két fő ágát, az ipart és a mezőgazdaságot összehangoltan fejlesztjük. Egész gazdasági tevékenységünket a társadalmi tec x Életszínvonal szociálpolitikai feladatok Szocialista előrehaladásunk során, gazdasági építőmunkánk eredményeként rendszeresen emelkedik dolgozó népünk életszínvonala. Az egy főre jutó reáljövedelem a IV. ötéves terv időszakában 24 százalékkal, a tervezettet megközelítően növekszik, népünk jobban táplálkozik, szebben öltözködik, kulturáltabban él, mint bármikor ezelőtt. Az életkörülmények javulásához a munkaidő-csökkentés is hozzájárult, számottevően növekedett a családi pótlék, a gyermekgondozási segély összege, nőtt az átlagnyugdíj, s az egészségügyi ellátás, a társadalombiztosítás ma már minden állampolgárra kiterjed. Az V. ötéves terv során a reáljövedelem 23—25 százalékkal növekszik. A bérpolitikában fő célunk a munka szerinti elosztás erősítése. A munkásságnak és a parasztságnak a jövedelme arányosan növekedjék, a differenciált bér- és jövedelemszabályzókkal biztosítani kell a jó munka megérdemelt anyagi elismerését. A legalacsonyabb keresetek az átlagosnál gyorsabb ütemben emelkedjenek. Következetesebben kell érvényesíteni az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét, így szüntetve meg a nők és a férfiak keresetében még meglevő különbséeeuet is. A lakosságot több, jobb, választékosabb közszükségleti cikkel látjuk el, s gondoskodunk arról, hogy elegendő olcsó fogyasztási cikk legyen. Az V. ötéves terv éveiben általánossá tesszük a 44 órás munkahetet. A lakáshelyzet javí(Folytatás a 4. oldalon.) \