Délmagyarország, 1974. december (64. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-04 / 283. szám

SZERDA, 1974. DECEMBER 4, 5 A polgári védelmi kötelezettségről Fontos a tudnivalók elsajátítása Békés viszonyok között élünk, s azzal a reménnyel tekintünk a jövőbe, hogy ez így is marad: a munka, a család, a tanulás, meg a szórakozás lehet az ember gondja. De valamifé­le mesebeli álomvilág csen­dességére mégsem számítha. tunk, hiszen nyugtalaníta­nak állandóan a természeti csapások és háború is le­selkedhet. az emberiségre, önmagáért s a jövő nem. eedékekért ésszerűnek lát­szik. hogy a békés úton ha­ladó ember minden eshető­ségre készüljön fel. De mit jelent ez, kire vonatkozik a kötelezettség? Törvényeink általános védkötelezettségről szólnak. A polgári védelmi feladatok igen széles réte­get érintenek. E kötelezett­ség alól mentes a terhes- és szoptató-anya. és aki egye­dül neveli hat éven aluli vagy legalább három 14 éven aluli gvérmékét. Men­tes a munkaképtelen is. Ismernünk kell a konkrét tennivalókat és a végrehaj­tás módjait, eszközeit is Ennek megfelelő ismeretek megszerzésére szolgál a ki­képzés. amelynek sokféle formája van. A munkavi­szonyban nem áll*k (a ház­tartásban dolgozók, a kisipa­rosok. a beldolgozók. a nyugdíjasoki más m^don, a sajtó, a rádió, a tévé sepíf­ségével szerezhetnek megfe­lelő Ismereteket. Vagyis: nem tanfolyamokon, nem is­kolai va°y hasonló oktatás útján. Hangsúlyozzuk vi­szont, hogv az ismeretszer­zés, a felkészülés számokra is fontos önmaguk, család­juk és nem utolsó sorban a közösség é-dekében. A nukleáris eszközök ha­tása érfntheti az anyagi ja­vakat az állatállományt, a nagyiizemben és a háztáji­ban egyaránt. Károsíthatja, szennyezheti az élelmiszer­készleteket. Fontos tudni, mi módon, hogyan menthetjük ezeket. De persze elsődlege. sen az embert A polgári védelmi kötele­zettség tehát mindenekelőtt azt jelenti, hogy a szüksé­ges tudnivalókat igyekezzünk elsajátítani. Mind ennek szellemében — a PV Csongrád megyei Törzsparancsnokságán el­hangzott tegnapi tájékoztató szerint — az elkövetkező he­tekben, hónapokban gyak­rabban szólunk majd a pol­gári védelem kérdéseiről. Annál is inkább, mert a munkaviszonyban nem állók felkészülését, amely me­gyénkben is megkezdődött — ily módon segítjük. A törzs­parancsnokság kéri a lakos­ságot hogy a napilapok, va­lamint a rádió és a tévé polgári védelmi témáit kí­sérje figyelemmel. Játsszunk együtt Szegetlen! Síppal, dobbal, hegedűvel, vidám muzsikával mutatko­zott be a rádióhallgatóknak a szegedi JATE klub hétfőn délután, a Kossuth adón. A fiatalok táncházra, gyöp. rugira gyűltek össze, amikor Padisák Mihály szerkesztő­játékmester mikrofonjával ellátogatott hozzájuk. A kel­lemes zene, az ütemes lépé­sek zaja nevetéssel kevere­dett, jól hallatszott a tánc­ház vezetőjének segítő, el­igazító szava — a hangok után igazán könnyű volt fel­idézni a hitványt is. Szóra­koztató, hasznos játék a gyöprugi. Együtt — ki-ki a maga gyönyörűségére — táncolnak a beat-kedvelő fiatalok, felelevenítik a rit­ka, már-már elfeledett népi táncokat. Sokan könnyedén, hamar elsajátítják a legne­hezebb léoéseket is. a ke­vésbé ügyeseket a többiek segítik. Nemcsak a táncház­RADIONAPLO zal. a 2500 tagot számláló klub egész tevékenységével, még megalakulásának törté­netével is megismertette hallgatóit a játékmester. A klub a JATE kulturális éle­tének központja. eeyetemi színpadnak, énekkarnak, néptánccsoportnak. számos szakkörnek ad otthont, ki­váló dzsesszzenekart is mű­ködtet. Rendszeresen vendé­gül látják itt más egyete­mek kulturális csoportjait, kiállításokat, koncerteket, irodalmi esteket szerveznek. Kielégítik a legkülönfélébb érdeklődésűek ic4nv«»H a játékról, a szórakoztatásról sem feledkeznek meg. Minderről alig egy óra alatt kaptunk Ízelítőt. Han­gulatos. színes műsor volt a hétfői, játékra invitált sike­resen. L. ZS. Életek megrontója - az alkohol i. Homérosz szerint a bor útfélen „bögrecsárdákban" dig mondta: a bor egészsé­elűzi a bajokat és gon- mérték az alkoholos italokat; dókat, megörvendezteti az Tizennégy évvel később Roo­ember lelkét, egészségessé, sevelt elnök megszüntette a virulóvá teszi a testet. De az prohibiciót. Egyébként sehol ókori ember alkoholizmusa a világon nem vezetett ered­jóformán összehasonlíthatat­lan napjaink alkohol iránti szenvedélyével. A régi ró­maiak ugyanis csak bort, esetleg sört fogyasztottak. — Az alkohol valójában akkor kezdett igazán veszélyessé keztében kialakuló állapot, ményre a szesztilalom. * Mi az alkoholizmus? Az Egészségügyi ABC szerint: „alkoholtartalmú italok mér­téktelen fogyasztása követ­amely súlyos helyzetbe hoz­za az egyént és környezetét. Az alkohol — már aránylag kismértékben fogyasztva — az egészséges ember lelki életében, magatartásában is változást okoz. Az idült al­válni az emberiség számára, amikor az arabok feltalálták a bordesztillálást. A közép­kor óta ugyancsak megsok­szorozódott az alkoholos ita­lok választéka. Ma akárme­lyik falusi, városi élelmiszer­boltban, presszóban vagy vendéglőben több tucat al­koholtartalmú italt talál a vásárló a tíz-egynéhányíéle körnvezetével szemben gát­boron kívül... lástalanná válik. Elhanyagol­* ja kötelességét, munkáját. Kínában fél évezreddel ez- Családi élete szétzilálódik, előtt kiirtották a szőlőültet- munkateljesítménye meg­vényeket. hogy visszaszorít- -romlik, és az ivászat közben sák az alkoholizmus terjedé- szerzett rossz társasag a bú­sét. A leleményes kínaiak "özés, az erkölcsi fertő vagy fölfedezték: rizsből is lehet °z elmegyógyintézet fele so­pálinkát főzni! A rizsfölde- dórja az akarat nélküli em­ket viszont már nem lehe- ber* • ' ^ tett pusztasággá tenni... — ges, attól tisztul az ember vére. — Miért kísér a rendőr? — Újévkor a haverommal kizsebeltünk egy srácot. In­ni akartunk. — Erre kellett a gyerek pénze? Azt mondtad, van otthon bor elég. — Nem akartunk a haver­ral kigyalogolni hozzánk. Nagy hó, hideg voltésmesz­sze. — Tudod, hogy ez közön­séges rablás? Meghökken: — Csak egy húszast vet­tünk el tőle... A fiatalembert a bíróság koholista egészségi állapota kötelező alkoholelvonásra, pedig súlvosan romlik... Az néhány hónap bórtonbünte­alkoholista a családjával, • • •• - aí Több fényt! tésre ítélte. POSTA­LADA Szúnyog­invázió A tarjáni 502-es épület la­kói, összesen 35-en fordultak hozzánk levéllel, amelyben meglehetősen kellemetlen ál­lapotokat tesznek szóvá. A víz- és szennyvízelvezető csö­vek aknájába dugulás kö­vetkeztében nagy mennyiségű szennyvíz került, ám hiába fordultak a VI. lakásfenn­tartó szövetkezethez, amely­nek kezelésébe az épület tar­tozik, segítséget nem kap. tak. Föltehetően ennek köszön­hető, hogy amióta a hideg idő beköszöntött, a liftet, a lépcsőházat, a szárítót való­sággal ellepték a szúnyogok, amelyek lassanként már a lakásokat is elárasztják. Egyelőre csupán annyi tör­tént, hogy a lakásfenntartó szövetkezet száz forintot adott a házfelügyelőnek Che­motox beszerzésére, de ez aligha megoldás. Válaszol az illetékes November 20-1 Postalá­dánkban Kerítésen innen és túl címmel megjelent pa­naszra Hégely Gábor, a Sike. tek Általános Iskolája és Nevelőotthona igazgatója vá­laszolt. Levelében elmondja, hogy az otthon meglehetősen nehéz helyzetben van, hiszen 150 mozgásra éhes, játszani szerető gyermeknek alig pár négyzetméteres udvar áll rendelkezésére. Ilyen körül­mények között a leggondo­sabb ellenőrzés mellett is előfordulhat, hogy a labda, vagy esetleg kavics átrepül a kerítésen. Megértik a szom­szédok panaszát és a kerítés magasításával igyekeznek elejét venni a további kelle­metlenségeknek. Az igazi megoldás azonban az lenne, ha a nagyobb alapterületű, játékra és sportra alkalmas udvar szolgálhatná a gyerme­keket. Továbbra is reméljük, hogy a szomszédok ezután is meg­értőek lesznek. SZERKESZTŐI CZENET Bózsó József (Szőreg, Béke u. 51.); November 27-én leve­lének feladását követő napon már teljesen üres volt az ön által megjelölt ház. Mivel a műhely elköltözött, úgy gon­doljuk, hogy megoldódtak problémái is. Ha mégsem ígv van, küldjön ismét levelet szerkesztőségünknek. Sz. I. olvasónk (levelében teljes nevét is közölte) a Pe­tőfi Sándor sugárúton a köz­világításra panaszkodik. „Szükségesnek látom szóvá tenni azt a lehetetlen világí­tási helyzetet, ami a Petőfi Sándor sugárút Nagykörút és Rákóczi utca közötti szaka­szán van, annál is inkább, mert nemrégiben újabb sú­lyos baleset történt a sugár­úton, meggyőződésem szerint a rossz világítás miatt is — írja olvasón^. Az említett útszakasz része az E5-ös nemzetközi útvonalnak, 6 úgy érzem, városunk szégyene; hogy az úttest megvilágítása mégis hatodrangú. Este itt igen rosszak a látási viszo­nyok, aminek a közelmúlt­ban négy súlyos baleset volt a következménye. A balese­tek szerintem azért követ­keznek be, mert — elsősor­ban az idősebb gyalogosok — nem látva a közeledő gépko­csit, csupán annak két lám­paszeméből nem tudják fel­mérni a távolságot, s úgy lépnek le a járdáról, hogy az autó már nem tud meg­állni." Sáros átjárók Kocsis István, Odessza 210­es épületéből a sáros közúti átjárókra panaszkodik. Amint írja, esőzések után ezek so­káig járhatatlanok, vagy leg­alábbis nyakig sáros lesz az arra járó. Sajnos tény, az építkezé­sekkel Szegeden mindenütt együttjáró kellemetlenség az, hogy az utak sárosak. Ez el­len az építővállalat tehetne, ha letisztogattatná az épít­kezési területről kihajtó ko­csik kerekeit. Ezt különben a KRESZ is előírja. Remél­'hetőleg előbb-utóbb a gépko­csivezetők is figyelembe ve­szik ezt az előírást, annál is inkább, mert ha a szép szó nem használ, netán büntetés, sel is lehet érvelni. Ugyancsak Kocsis l6tván írja, hogy a 210-es épület lépcsőházában szeptember 28-a óta állandóan ég a vil­lany, mivel nem szereltek be automata kapcsolót. Olvasónk pazarlásnak tartja ezt és ja­vasolja, hogy legalább utó­lag építsék be a szükséges kapcsolót. Alkatrészhiány Sziládi Zoltán (Üllés, Pe­tőfi Sándor u. 21.) M—2l-es Volga személygépkocsijához már több mint egy hónapja keres alkatrészeket, az első futómű rendbehozásához. Próbálkozott már Budapes­ten, Szegeden, s még jó né­hány helyen, de a szükséges harminc alkatrész helyett mindössze kettőt tudott be­szerezni. Íme levelét közzé­tesszük, talán lesz, aki tud segíteni olvasónk gondjain. Az Amerikai Egyesült Álla­mokban 1919-ben bevezették a prohibiciót, a szeszes italok előállításának és forgalomba hozatalának állami tilalmát. Erre föllendült a szeszcsem­pészés, háromszorosára nö­vekedett a szeszforgalom, ug­rásszerűen terjedt a bandi­tizmus, gengszterek ezreinek lett biztos jövedelemforrása a rablott, lopott, külföldről titokban behozott szesz, úton­Rendőri kísérettel érkezett a gy-i kórház elmeosztályá­ra egy fiatalember. Fekete, kerek képű fiú, amint jobb kezével a cigarettát a szájá­hoz emeli, ujjai tövén teto­válás látszik: PIÁT! — Mikor kezdtél inni? — Nyolcadikos voltam ... — Miért iszol? — Apám bortermelő volt, bőven termett a szőlő. Az öregapám és az apám min­A mai magyar zene \ hete programjából A mai magyar zene heté­nek szegedi programjában ma, szerdán két érdekes ren­dezvény szerepel. Délelőtt a Somogyi-könyvtár olvasóter­mében zenei könyvtárosok országos klubnapját rende­zik meg. Délután 6 órakor ugyanott a Zeneszerző és közönsége című sorozat ötö­dik találkozójára kerü! sor. Műveit ezúttal Kurtág György Kossuth-díjas zene­szerző mutatja be. A mű­vésszel Somfai László zene­történész beszélget. Erre az alkalomra a Somogyi-könyv­tár munkatársa, Skaliczki Józsefné válogatott bibliog­ráfiát állított össze Kurtág György műveiről, és a róla szóló írásokról. A könyvtár zeneszobájában megtalálha­tók Kurtág György Magyar­országon kapható zeneművei. Volán-ráadás A Volán Tröszt újabb fel­hívására megismételte a Vo­lán 10-es számú Vállalat a két héttel ezelőtti, jól sike­rült szállítási műszakot. Szombaton és vasárnap 861 gépkocsi, 940 vezető, 284 ra­kodómunkás és 46 rakodó­gép-kezelő, közel 25 ezer hétszáz tonna terhet mozga­tott meg. A teherautók javí­tásával, karbantartásával több mint kétszáz szerelő, a rendkívüli forgalom irányítá­sával pedig további 89 dol­gozó vett részt a hétvégi fu­varozási műszakon. A gépkocsivezetők és a te­herautók egy része a mező­gazdaság gondjain igyekezett enyhíteni — főként a cukor­répa elszállításával —, a töb­biek pedig a szegedi építő­ipari és útépítő vállalatok anyagait szállították a fel­használási helyre. Izgalmas fotók. O 7 újfajta hangzások Még ma is tartja magát az a vélemény, hogy a fotózás­nak legfontosabb célja és feladata a valóság egy-egy szeletének, egy-egy kiraga­dott részletének dokumentá­lása, objektív megragadása. A fotós egyetlen feladata, hogy észre vegye a temérdek dolog és jelenség közül a megörökítésre érdemeseket; hogy jól válogasson. A meg­fagyott pillanat eme szűk­körű értelmezését tágítja ki a Duna-kanyar Fotóklub al­kotó kollektívája. A klub kilenc tagjának alkotásaiból hétfőn este nyílt kiállítás a szegedi Sajtóház Művész­klubjában. A váci fotósok a fotográfia új útját keresik, nem elégednek meg a lát­vány objektív dokumentálá­sával, hanem saját maguk gondolatalt. érzéseit, vélemé­nyét is fotókban akarják megfogalmazni. Üj módon ábrázolnak, egyszer újra ját­szatják a valóságot, másszor új módon csoportosítanak, megint másszor a lépték vál­tások segítségével fejeznek ki új gondolati tartalmakat. S ezeket adják vissza a fény­képezés technikai eszközei­nek segítségével. így szület­nek szinte szürreális képeik, fotósorozataik, etűdjeik, mon­tázsaik, merész asszociáció­kat nyitó fényképeik. Sok­színű, sokarcú művészet a váci fotósoké. A kilenc mű­vész 50 kéjpe fölsorakoztatja a mai modern fotózás szinta minden jelentős stílusát, ki­fejezésmódját. Kísérletező kedvüket bizo­nyítja az esten bemutatott diaporáma összeállítás. Szí­nes diapozitívek és zene se­gítségével olyan film és fo­tó közötti átmeneti műfajt teremtettek, melynek még ki­aknázatlan lehetőségeik van­nak. Az egymásra fényképe­zett, úgynevezett szendvics­diák ismét a műfaj új, gaz­dagító színét jelentik. Soka­kat vitára ingerlő, tanulságos és elgondolkodtató kiállítás a Duna-kanyar Fotóklub sze­gedi bemutatkozása. Érdemes megjegyezni a kiállítók ne­veit: Döbrössy Pál, Fazekas Ferenc, Gyimesi Sándor, Hohner Miklós, Horváth Ti­bor, Kocsis Iván, B. Müller Magda, Németh Aladár és Török László. Az est második részében a sok hazai és külföldi sikert megért szegedi dzsesszegyüt­tes, a Vági-zenekar lépett közönség elé. A beszélgetés­ből megtudtuk, hogy a te­hetséges fiatal dzsesszmuzsi­kusoknak milyen szemlélet­beli és anyagi nehézségekkel kell meeküzdeniök szegedi fellépéseikért, szerepléseikért. Sajnos, a Művészklub mére­tei kevéssé bizonyultak al­kalmasnak arra, hogy Vági­ék muzsikájának minden ér­tékét és szépségét megismer­hessük, T. L. i

Next

/
Thumbnails
Contents