Délmagyarország, 1974. december (64. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-04 / 283. szám

mÁS PROLFTÁfHAt EGYESÜLJETEK) DEIMGYARORSZAG MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 64. évfolyam 283. szám 1974. december 4„ szerda Ára: 80 fillér A pártkongresszus tiszteletére : Jobb szolgáltatás és áruellátás Az AFIT XI. számú Autójavító Vállalatának dolgozói idei eredményeikkel a közelgő pártkongresszus és felszabadulásunk évfordulóján kívül az állami autójavító ipar 25. évfordulóját is köszöntik. Legfőbb célkitűzéseik a termelékenység növelése, a lakossági szolgáltatások javítása és a gazdálkodás eredményességének fokozása. A kilenchónapi munkájuk értékelésekor kiderült, hogy a termelékenység 8,7 százalékkal, a lakosságnak nyújtott szolgáltatás pedig több mint negyven százalékkal növekedett. A munkaidő jobb kihasználásával és a munkáslétszám növelésével jelentősen javult a szabad kapacitások kihasználása. A közel 14 százalékos növekedés elsősorban a munka- és üzemszervezőket dicséri. Fontos feladatuknak tartották a dolgozók az energiahordozókkal való takarékosságot is. A tervezett ötszázalékos megtakarítást több mint nyolc százalékra teljesítették, ezzel 287 ezer forintot nyertek. A kapacitások jobb kihasználásával; a termelékenység növelésével, s az önköltség csökkentésével a vállalat nyeresége majdnem 75 százalékkal növekedett a tavalyi év hasonló időszakához 'képest. Ha év végéig ilyen eredményesen tudnak tevékenykedni, úgy a dolgozók személyi jövedelmét 8,3 százalékkal növelik, s ez egyénenként közel 31 ezer forintos átlagjövedelmet jelent. Az ígért 514 óra társadalmi munkából az első kilenc hónap alatt 390 órát teljesítettek. Játékokat, illetve oktatási és szemléltetőeszközöket készítettek a béketelepi és a gyálaréti óvodásoknak, s az algyői, valamint a Móra Ferenc általános iskola tanulóinak. Ebben a munkában az Acél, a Haladás és a Kossuth Lajos nevét viselő brigád tagjai jártak élen. A VIDIA Dél-magyarországi Vas- és Műszaki Kereskedelmi Vállalat dolgozói az árbevételi tervet az első félévben 4 és fél százalékkal teljesítették túl, s ez meghaladja a vállalt bevételnövekedést. Az ígéretüknek megfelelően jobban gondoskodtak a kirendeltségektől beküldött áruigények összehangolásáról, ezzel egyenletesebbé tették az üzletek, s általa a lakosság ellátását. Jó eredményeket értek el a takarékos költséggazdálkodással, s a gépkocsifordulók gyorsabbá tételével is. Hogy az elfekvő készleteiket csökkentsék, listát készítenek az ilyen árukról, és ezt eljuttatják a társvállalataiknak és kiskereskedelmi partnereiknek. A vállalat vezetői fontosnak tartják a rakodást és szállítást végző dolgozók munkakörülményeinek javítását. Ennek érdekében idén egy emelővillás targoncát és 15 darab hidraulikus kézitargoncát vásároltak. Ily módon persze nemcsak a fizikai munkát könnyítették meg, hanem gyorsabbá tették a szállítást is. Idén üzletet nyitott a VIDIA Kereskedelmi Vállalat a Kölcsey utcában, ahol barkácscikkeket és ajándéktárgyakat lehet kapni. Rövidesen berendezhetik a Kossuth Lajos sugárúti helyiségüket is, s itt egyebek között zárakat, lakatokat, szeg- és csavarféleségeket árusítanak majd. Az áruforgalmi eredmények állandó javításával együtt fontosnak tartják a dolgozók szakmai képzését is. Jelenleg összesen 48-an járnak adatelőkészítő és adatgyűjtő tanfolyamra, egy tucatnyian áruforgalmi képzést kapnak, 15 felnőtt dolgozó pedig a szakmunkás-bizonyítvány megszerzéséért tanul. Gimnáziumba, illetve szakközépiskolába heten járnak. A központ és a Csongrád megyei kirendeltség dolgozói vállalásaiknak megfelelően jelentős mennyiségű társadalmi munkát is végeztek. Szojuz—16 Az űrhajósok második munkanapja Tizenhatszor kerülte meg a Földet útjának első 24 órájában a Szojuz—16 szovjet űrhajó, fedélzetén Filipcsenkóval és Rukavisnyikowal, a Szojuz—Apollo-program egyes számú szovjet tartaléklegénységével. A keddi, második munkanapot a két űrhajós részben orvosbiológiai kísérletekkel, részben a Szojuz—Apolloprogram közvetlen előkészítését szolgáló kísérletekkel töltötte. Ezek keretében az űrhajó belső légnyomását 540 higanymilliméterre csökkentették. Mint ismeretes, a korábbi szovjet űrkísérleteknél a szokásos, 760 higanymilliméteres légnyomást tartották fenn, míg az amerikai Apollo-úrhajókban alacsonyabb légnyomású belső légkört alakítottak ki. A légnyomás csökkentése a szovjet űrhajó kabinjaban így a két űrhajótípusban kialakított életfeltételek egymáshoz való közelítését szolgálja. Az asztronauták még számos kisebb módosítást hajtottak végre a Szojuz-űrhajó életbiztosítási és hírközlési rendszereiben. A Szojuz—16 űrhajó két pilótájának munkanapja magyar idő szerint este 9 órakor ért véget. Harminc éve alakult meg a Magyar Hemzeti Függetlenségi Front Ünnepség és koszorúzás Szegeden Harminc esztendővel ezelőtt, az akkori Városi Színházban, 1944. december 3-án alakult meg a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front. Erre a nevezetes évfordulóra emlékeztek tegnap Szegeden azon az ünnepségen, amelyet délelőtt 10 órai kezdettel tartottak a városi tanács épületének dísztermében, és amelynek rendezője aa MSZMP Szeged városi bizottsága, valamint a Hazafias Népfront megyei és szegedi bizottsága volt. Az eseményen küldöttséggel képviseltette magát Budapest, valamint országunk több megyéje. Ott láttuk a résztvevők között megyénk többi városának párt, állami és társadalmi tisztségviselőit, országgyűlési képviselőket, a munkásmozgalom régi harcosait, népfrontaktivistákat. nőket és fiatalokat. Az ünnepség alkalmából Szegedre érkezett Apró Antal. a párt Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, aki a jubileumi rendezvényt megelőzően a megyei pártbizottságon megbeszélést folytatott dr. Komócsin Mihállyal, a megyei pártbizottság első titkárával. Az eszmecserén jelen volt dr. Perjési László megyei tanácselnök és dr. Ágoston József, a megyei pártbizottság titkára. Az ünnepi ülés elnökségében foglalt helyet Apró Antal, dr. Sarlós István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, dr. Ortutay Gyula, az Elnöki Tanács tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke, dr. Komócsin Mihály, dr. Perjési László. Török József, a Szeged városi pártbizottság első titkára. Papp Gyula, Szeged megyei város tanácsának elnöke, dr. Antalffy György országgyűlési képviselő, egyetemi tanár, juhász József, a Szakszervezetek Megyei Tanácsánav vezető titkára. Tombácz Imre. a forradalmi munkásmozgalom régi harcosa. Takács Imréné országgyűlési képviselő. Nagy István, a megyei és dr. Kedvessy György, a szegedi városi népfrontbizottság elnöke. Részt vettek az eseményen a Varsói Szerződés értelmében hazánkban tartózkodó szovjet csapatok meghívott képviselői is. Az ünnepség nyitányaként a Himnuszt énekelte el a szegedi Tömörkény István gimnázium és művészeti szakközépiskola leánykórusa — dr. Mihálka György vezényletével —. majd Nagy István emelkedett szólásra. Megnyitójában hangsúlyozta: a harminc évvel ezelőtti, történelemformáló napokra való emlékezések sorozatában jelentős és fontos dátum ez a mai. Hiszen a három évtizeddel ezelőtt, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front megalakulásakor meghirdetett program az ország történelmében bekövetkezett gyökeres változás egyik alkotóeleme, az új élet egvik alapdokumentuma volt. Ezután dr. Antalffy György mondott ünnepi beszédet, majd Apró Antal szólalt fel. (Apró Antal beszédét lanunk 3. oldalán ismertetjük > Somogyi Károlyné felvétel* Részlet az ünnepi ölésről, dr. Antalffy György beszédét mondja A továbbiakban az elnöklő Nagy István bejelentette, hogy a mostani ünnepség elnöksége levelet intézett a harminc évvel ezelőtti események két, ma is élő jelentős személyiségéhez, id. Komócsin Mihályhoz, a forradalmi munkásmozgalom régi harcosához, és dr. Balogh István nyugalmazott államtitkárhoz. A levélben köszönetüket és elismerésüket fejezik ki azért az áldozatos tevékenységükért, amellyel a magyar nép életének. sorsának jobbra fordításáért fáradoztak. „Örömünkre szolgál, hogy személyében azt a harcostársat üdvözölhetjük, aki már a felszabadulás előtt is munkásszívvel, kommunista helytállással küzdött a munkásosztály és egész népünk felszabadulásáért, • hazánk függetlenségéért, a szabadságért" — hangsúlyozza többek között az id. Komócsin Mihályhoz intézett levél. „Az országépítő munkában, nemzetünk felvirágoztatásában elért eredményeink, hazánk nemzetközi tekintélyének növekedése, a békét szolgáló erőfeszítéseivel kivívott megbecsülése bizonyítja. hogy nem volt hiábavaló az Önök harminc évvel ezelőtt elkezdett küzdelme" — erre is utal a dr. Balogh Istvánhoz küldött levél szövege. Az ünnepség az Internacionáléval ért véget, majd a résztvevők a Szegedi Nemzeti Színház épületéhez vonultak, hogy megkoszorúzzák a főbejárat melletti falon elhelyezett, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front megalakításának emlékét megörökítő márványtáblát, amelyben az országos politikai, állami és társadalmi szervek nevében Apró Antal, dr. Sarlós István és dr. Ortutay Gyula míg a megyei és a szegedi politikai, állami, társadalmi szervek nevében dr. Komócsin Mihály. dr. Perjési László. Török József. Nagy István és Molnár Sándor megyei népfrontbizottsági titkár helyezett el koszorút. Dr. Antalffy György beszéde Tisztelt ünnepi ülésl Ahogyan telnek az évek, mind jobban érezzük áldásos gyümölcsét mindannak, amit a felszabadulás hozott.' Amit akkor még csak kevesen — a legöntudatosabbak — hittek, vagy valamivel többen reméltek, az valósággá lett. Üj világ épült ebben az országban, ahol a nép az úr. A történelmi elismerés ma már nyugtázta, hogy 1944ben a szovjet hadsereg felszabadító harcai nyomán új honfoglalás kezdődött — Magyarországon is új korszak vette kezdetét. Szegeden 1944 ősze nemcsak a háború végét jelentette, hanem a nép felszabadulását is. Mindennek azonban voltak történelmi előzményei. Közismert, hogy a Kommunisták Magyarországi Pártja irányító szerepet játszott a magyarországi népfront mozgalom kialakításában. A Márciusi Front, amely 1937. március 15-én a kommunisták ösztönzésére alakult, fő programjává tette a földreformot, a szabadságjogok, a demokratikus választójog biztosítását, valamint a dunai népek összefogását. A Kommunisták Magyarországi Pártja 1941 áprilisában dolgozta ki a függetlenségi mozgalom programját, amely többek közt tartalmazza a Hitlerrel való szakítást, követeli a népek önrendelkezési jogának biztosítását, a demokratikus szabadságjogok védelmét, az államrend demokratizálását, és á szociális intézmények szélesebb körű kiépítését. Számos, fontos politikai esemény fűződik a háború idején is a népfrontmozgalomhoz, melyekben kezdeményező szerepet vállaltak a kommunisták. A felszabadulás idején is fontos szerepet töltött be az antifasiszta függetlenségi mozgalom. Az ország még fel nem szabadított területein, elsősorban a fővárosban súlyos áldozatokat követelő illegális harcot folytatott a kommunisták vezetésével, a felszabadított területeken pedig már legálisan szervezhették az új élet kibontakozását. A legális népfrontmozgalom megszervezése Szegeden kezdődött, nagy lendülettel. A dél-alföldi városok kommunista pártszervezeteinek 1944. november 9-i szegedi értekezletén hangzott el először: „Ki kell alakítanunk a demokratikus egyesülést... az egyesülés neve: Magyar Nemzeti Függetlenségi Front." A szegedi pártszervezetnek is nagy szerepe volt abban, hogy e mozgalom ^Folytatás a 3. oldalonJ • «