Délmagyarország, 1974. december (64. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-24 / 300. szám

KEDD, 1974. DECEMBER 24. 3 mmmmm Várospolitika - közös gondolkodással Összehívják az országos diák­parlamentet Erdő Újszegeden Az Oktatási Minisztérium december 28. és 30. között ötödik alkalommal hívja ösz­sze az országos diákparla­mentet Budapesten, a Fe­hérvári úti Fővárosi Műve­lődési Házban. A diákpar­lamenten valamennyi megye és a főváros küldöttekkel képviselteti magát. A diákparlament referá­tumát dr. Gosztonyi János oktatási államtitkár tartja. Beszámol az 1972-es diák­parlamefit óta tett intézke­désekről, az oktatásügy je­lenlegi helyzeíéről, majd szekciókban vitatják meg a gimnazisták, a szakközépis­kolások és a szakmunkásta­nulók eredményeiket, problé­máikat. A harmadik napon a fel­vetődő kérdésekre az Ok­tatási és a Munkaügyi Mi­nisztérium, az Állami Bizott­ság és a KISZ Központi Bi­zottság vezetői válaszolnak, majd döntenek a küldöttek a középiskoláknak, a KISZ­szervezeteknek szóló ajánlá­sokról. (MTI) Olaj a régi mezőkről A zalai olajmezőkön sí- 75—80 százaléka még a keresen valósítják meg azo- mélyben van. Ezt az olaj­kat a tudományosan és mű- mennyiséget nem hagyhat­szakilag megalapozott terve- juk a földben, ket, arr^plyek eredménye- — 1975-ben 2 új, bár ki­képpen masodlagos művelési sebb lelőhely termelése is eljárással a földtani olaj- hozzájárul a népgazdaság készlet nagyobb hányadát energiaellátásának javítá­hozzák felszínre, ezzel is ja- sához. vítva az ország energiaellá­tását. Dr. Bálint Valér, a Du­nántúli Kőolaj- és Földgáz­termelő Vállalat műszaki igazgatóhelyettese a hozam­növelő eljárásokról és ter­vekről a következőket is mondta: — Másodlagos művelési el­járás alkalmazása nélkül Dél-Zalában, a bázakerettyei és a lovászi olajmezőkön 1975-ben be kellett volna szüntetni a termelő tevé­kenységet. Az olajkutak ugyanis olyannyira elapad­tak. hogy a termelés már nem lett volna gazdaságos. Olajipari szakembereink azonban olyan művelési technológiát dolgoztak ki, amelynek alkalmazásával to­vábbi 10—15 évig olajat ad­nak a régi zalai olajmezök. Az eljárás során nagy mennyiségű széndioxid be­sajtolásával helyreállították a tárolókőzetekben az ere­deti rétegnyomást, majd vi­zet sajtoltak a kőzetekbe. A gáz és víz együttes hatá­sára mozgásba jön. a kőzetbe szorult olaj, amely így ki­termelhető. A gazdaságos el­járást a bázakerettyei me­zőn alkalmazzák. Üzemi mé­retű bevezetése folyamat­ban van a lovászi olaj me­zőn is. Hatása várhatóan már 1975. év végén jelent­kezik, gazdaságilag jelentős olajtermelésre, illetve ho­zamnövekedésre pedig 1976­ban számítunk. Előkészítés alatt van ennek az eljá­rásnak az alkalmazása a nagylengyeli olajmezőn is. A széndioxid gáz mellett a nagylengyeli olajmezőn a hozamok növelésére, a föld­tani olajkészlet teljesebb kikanázására más eljárások­kal is kísérletezünk. — Több, már leművelt­nek tartott kisebb olajlelő­helyünk is van, amelyeket éppen az energiahordozok termelésének növelése ér­dekében újból megvizsgá­lunk. Ezek elsődleges mű­velése lezárult, de az ottani eredeti földtani olajkészlet L ehet-e a várospolitikát segíteni annak, akinek ninct áttekintése a nagy összefüggések fölött, és a dönté* sek értelmezéséhez, magyarázásához csak kevés in­formációja van. A kérdés fölösleges, hiszen a hétköznapok sikerei bizonyították már. milyen sok has/nos eredmény származik abból, ha a legkülönfélébb foglalkozású és fel­fogású emberek összedugják a fejüket. A demokratikus gyakorlat eddig is bizonyította diadalát, és fölösleges petár­dát durrantani tiszteletére. De szólni kell mellette sokáig és mindig, különösen, ha újabb-újabb formában jelenik meg, hogy még több garanciát nyújtson közös dolgaink szép kimunkálásához. Egy vendégség sok mindenre jó alkalom, ha pedig egy tanácselnök a házigazda, akkor százféle lehetőséget teremt, alkalmat ad a beszélgetésre, barátságra, vitára stb. De hogy milyen kitűnő lehetőség a várospolitika alakítására is, azt a minapi eset példázza. A szegedi tanács elnöke szocialista brigádvezetőket hívott meg vendégségbe. A város nagyüze­mei — konzervgyár, gumigyár, ruhagyár, DÉGÁZ, KSZV, kábelgyár, paprikafeldolgozó vállalat, textilművek — mun­kásainak szólt a meghívó, pontosabban egy-egy szocialista brigádvezetőnek. A délutáni beszélgetésre mindenki felké­szült, jegyzetekkel ültek az asztalhoz, s a papírlapokon ott sorakozott a kollégák véleménye is. A közel háromórás esz­mecsere mindenki számára pontosabbá tette azt az irány­tűt, ami nélkül az indulatok szertelenül csapongnak, és az alkotó energiák kihasználatlanul maradnak. Nyilvánvaló volt, hogy a brigádvezetők nemcsak önma­gukat képviselik, és az is, hogy egy demokratikus város­vezetés számára mindenfajta kritikai kontroll szükséges (félreértés ne essék, nem arról van szó, mintha eddig hi­ányzott volna). Az új kezdeményezés, ez a beszélgetése — amelyet megelőzött vagy követ más társadalmi csoportok­kal való találkozás — mindenképp azt eredményezi, hogy a tanácstagok kritikai megjegyzéseivel együtt a társadalom még szélesebb rétegeinek véleménye kap fórumot, s ilyen formában a gondok is feleződnek. Nemcsak együtt lehet örülni, bosszankodni, hanem a problémákon közösen kell gondolkozni. A tanácselnök az eredmények mellett a várospolitika gondjaiból is kóstolót adott. Mivel a tények, számok bizta­tóak, különösképpen nem igényelnek magyarázatot. Az sem volt szükséges bizonyítani, hogy a várospolitika mindenkit végigkísér, a bölcsőtől a koporsóig. Senkinek sem lehet kö­zömbös, hogy van-e munkahelye, milyen az otthona, ho­gyan jut el üzemébe, hol tanulhat a gyereke, elég-e a kór­házi ágy. Sokfajta érdeket kell tehát a várospolitikában közös nevezőre hozni. Hiszen sokfajta akarat, elképzelés él egymás mellett — például gondolnak-e a tarjániak kényel­mes lakásaikban a rókusi öregekre, akik a nagy sár miatt egyik sarokról a másikra nem mernek átmenni, vagy az alsóvárosi gyerekekre, mert nincs játszóterük. Gondclnak-e ezekre akkor, amikor még több kereskedelmi létesítményt kérnek, vagy kritikai megjegyzéseikkel elmarasztalják a városvezetést, mert mindjárt a beköltözés után óriásit szök­kennek az igényeik. Pedig, ha valamelyik igénylőtől meg­kérdezzük, elfogadja-e a lakást, ha egyelőre nincs telefon, a közlekedés sem zökkenőmentes, a válasz ilyenkor: „csak lakásom legyen". Nem lehet többet akarni, mint amennyire erőnk van. De az erőt az együttgondolkodással, közösen meg lehet sokszorozni. A szocialista brigádvezetők úgy szóltak a várospolitiká­hoz, mint ahogyan üzemük életében véleményt nyilvání­tanak. Hangosan gondolkodtak, s a várospolitika további erőtartalékainak feltárására keresték a lehetőséget. Igaz, kértek is, de próbáltak olyan helyzeteket elképzelni, ami­ben hasznos segítséget tudnának nyújtani. Mi lenne, ha? Ez mottója volt a beszélgetésnek, többen szóvá tették a zsúfolt közlekedést, a konzervgyáriak már arra is gondol­tak régebben, hogy társadalmi munkában kijavítják a rossz buszokat. Bizonygatták, javult a közlekedés, de a végső megoldás a lépcsőzetes munkakezdés lenne. Még sokat ide­geskednek, reggelente kismamák közelharcot folytatnak a helyekért, és nem csoda, ha fáradtan kezdik a munkát. Szó esett egyes városrészek elmaradottságáról, az ellá­tatlan területekről, a sáros utcákról, járhatatlan járdákról. Például az újszegedi csendes esték nyugalmát gyakran a háztulajdonosok és gépkocsivezetők sajátos párbeszéde töri meg. A házigazdák ugyanis nem akarják az autókat a jár­dára felengedni. Felmerült, hogyan lehetne törmelékkel egyes utakat társadalmi munkában feltölteni, vagy a busz­megállóknál tetőt emelni — hogy léhetne elérni; több nyil­vános telefonfülke legyen a városban, az útépítéseket meg­gyorsítani, játszótereket építeni, az új városrészek egyhan­gúságát szobrokkal megtörni, az éjszakai orvosi ügyeletet Tarjánban és más városrészekben megszervezni, és létre­hozni a szocialista brigádvezetők klubját. Egy olyan klu­bot, ahol a munkások találkozhatnak a város vezetőivel, é9 még többet tudhatnának a tervekről, a gondokról, és hogy miben segíthetnek. De terítékre kerültek a bosszantó, kis ügyek; korán bezárnak a Marx téri zöldségespavilonok, és mident árulnak, csak sokszor zöldséget nem, nincs elég ut­cai hulladékgyűjtő stb. M int ahogy eddig sem hiányzott a jó szándék, ha a város segítéséről volt szó, úgy a jövőben még szer­vezettebben szeretnék társadalmi munkával a város­építés lehetőségeit megsokszorozni. Többek között ez az akarat is nyilvánvalóvá vált amellett, hogy a néhány órás műhelybeszélgetésekből sok minden kiderült, például a várospolitikában nincsenek kicsi vagy nagy ügyek. Aki nap mint nap a sárban gyalogol, az ugyanúgy bosszankodik, mint aki a buszt várja, és idegeskedik, nem késik-e el. A „kis ügyekre" is gondot kell fordítani, persze a városter­vezés minden egyes dolgot nem tud figyelembe venni, viszont a társadalmi összefogással ezek megoldására összpontosítani lehet az erőt. A várospolitika számol is ezzel, s nem vé­letlenül támaszkodik a munkások segítségére — de a vá­rospolitika a munkáspolitikával úgy is összefügg, hogy a munkások érdekeit szolgálja. Halász Mlklfc A Holt-Maros mentén, az eddig kihasználatlan, 17 hek­tárnyi területen az idén megkezdődött az összefüggő zöldövezet kialakítása. s várhatóan tavaszig be is fejeződik a fásítás Üjsze­gednek a szőregi országúttál a Tiszáig terjedő, vízparti szalagján. A város általános rende­A facsemetékből erdősáv lesz zési terve minden arra alkal­mas, talpalatnyi helyet meg­őriz a kikapcsolódást, felüdü­lést, pihenést szolgáló cé­loknak, különösen szembe­tűnő és örvendetes ez Újsze­geden, ahol a kertváros han­gulatát a nagyarányú épít­kezések ellenére is meg le­het őrizni. Amikor a CSOMIÉP elké­szítette a Holt-Maros partjá­nak rendezési tervét, kide­rült, hogy a parkosítás költ­ségeit csak évek múlva tud­ná a tanács összegyűjteni. Segítséget kerestek hát, s találtak is. Az erdőrendező­ség vette gondozásba az ügyet, parkszerű teleoítés he­lyett összefüggő erdősáv ki­alakítását vállalták. A mun­ka így gyorsabban haladhat, az erdőrendezőség és kivite­lezője, a DEFAG segítségé­vel ebben az évben 6 hektár erdő telepítését már be ís fejezték. A tanács ezzel egy­időben folytatja a további teren rendezést, s a kör­nyékbeli utcák felszíni vi­zeinek elvezetésére a vezér­Somogy, Karoiyne lelvétele árokrendszer kiépítését. Jö­vőre, ha az erdősáv végig elkészül, a tajiács kocogó­utak és tomapálya kialakí­tását tervezi. Megszépül hát Újszeged nek ez a része is, pihenő­park, sétálásra alkalmas te. rület lesz a holtág eddig sze metes, gondozatlan környé­ke. Érdemes lesz oda kisé­tálni, s érdemes lesz vigyáz­ni is rá. Amikor a váro.i szennyezett levegőjéről, zaj­ártalmairól beszélünk, érde­mes arról is elgondolkodni vigyázunk-e eléggé a tiszta levegőjű, csendes zöldterü letekre. Szeméttelepnek hasz­nálni a holtág partját, a cse­meteerdőt, felelőtlenség és hálátlanság. Minden város­lakó érdeke, hogy a kőhá­zak zsúfoltságából legyen ho­va kimennie, akár félórás, pihentető sétára is. A Holt­Maros környékét, most és ha teljes hosszában elkészül, mindannyiunknak. közösen kell megóvnunk. Uttörőkarácsony Két és fél ezer szegedi kisdobos és úttörő szórako­zott tegnap, hétfőn délután a Szegedi Sportcsarnokban felállított közel 8 méteres karácsonyfa körül. Sok-sok kiló szaloncukor, csokoládé és rengeteg karácsonyfadísz ékítette a hatalmas fenyőfát. A kiemelkedő munkát vég­zett, a tanulásban is élen­járó szegedi pajtások nagy­szabású fenyőfaünnepségnek műsorában felléptek a Sze­gedi Nemzeti Színház mű­vészei, a Juhász Gyula ta­nárképző Főiskola gyakorló általános iskolájának száz­tagú énekkara, valamint a Szeged ÉDOSZ néptánc­együttes. A műsor után vi­dám táncházat rendeztek, ahol sok százan ropták a felélesztett népitáncokat. Vi­dámság, önfeledt játék, ked­ves műsor, apró ajándékok várták a szegedi gyerekeket a nagyszabású ünnepségen. Soha nem volt olyan gaz­dag alsótagozatos fiú neve­lőotthon közös, nagy ka­rácsonyfája alatt az aján­dékkosár, mint az idén. Szo­cialista brigádok kommunis­ta szombatokon keresett ösz­szegeiből több ezer forint ér­tékű játékot vásároltak, azo­kat tették a nevelőotthon gyerekeinek fenyőfája ' alá. A kazánjavító Ksz, a föl­deáki Dózsa termelőszövet­kezet, a DEFAG József At­tila szocialista brigádja, és a patronáló üzemek szo­cialista brigádjai több ezer forint értékű ajándékkai kedveskedtek a gyerekeknek egyéni ajándékot is kapott egy-egy brigádtagtól. Szép és gazdag a mostani karácsony. somogyi Károlyné felvétele A brigádok nemcsak a ne­velőotthon közösségének sze­reztek feledhetetlen pilla­natokat, de minden gyerek

Next

/
Thumbnails
Contents