Délmagyarország, 1974. december (64. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-22 / 299. szám

8 VASÁRNAP, 1911. DECEMBER 28. A

z emberi8ÓR történelmét a természet erőivel való folyamatos, forgatagos és változatos küzdelem jellemzi. A nagy természeti csapások, elsősorban a tűzvész, vagy az árvíz, hosszú időre rányomja bélyegét a tájra, s nemcsak a kortársakban, de nemegyszer a következő nemzedékekben is történelmi nyomokat hagy. Félrevert harangok kongása, a megvadult áradat zúgása, menekülő emberek rémülete, áldozatok megrendítő tragédiája és az anyagi veszteség sokakat sújtó ereje olyan emlék, amely mementót kiált hosszú időkre. A Tisza-táj az árvizek hazája. Története bővelkedik vízi katasztrófákban. Tájképében nemcsak az aranykalászos rónának a tekintetet a napsütötte messzeségbe ragadó varázsa, vagy a pasztellszínű Tiszapart szépségének bájos harmóniája található, hanem mindazok a romboló természeti erők is, amelyek gyászt, szomorúságot és veszteséget hozhatnak a lakosságnak és az egyénnek egyaránt. A Tisza-táj emberét az elmúlt évek folyamán több ízben sújtotta a víz. Szorongással figyelte a veszélyt, elszállt, nem ritkán ember feletti erővel védekezett ellene, és példát mutatott az emberi összefogás, az egymást segítő akarás, a társadalmi együttműködés és a lelkesedés erejéről. Ebben az évben is sújtott bennünket az Időjárás szeszélye által meghatározott sok víz. Elsősorban a belvizek okoztak gondot, számos család kenyerét szűkebbre szabva, otthonát károsítva. Szeged egyes helyein, a szegedi járásban, Makón, a makói járásban, Hódmezővásárhely körzetében és a szentesi járásban volt a víz a legmagasabb. Sokan, sok kedves család, megyénk számos derék lakója károsodott, veszítve ingóságaiból, kiszorulva lakásából, vagy fenyegettetve házában, lakóhelyén. A baj azonban nagy mozgató erőt is jelent. Fellobbantja az emberi összefogás, az együttérzés, a segíteni akarás, az ember•zeretettől motivált részvét magasztos érzését, és cselekvésre ösztönöz. Ez a készség jellemzően emberi tulajdonság, és kialakulása az emberi értelem- és érzelemvilág fejlődésének talán egyik legnagyobb ősi lépése volt. Segíteni mindig nagy lelki élmény, hatalmas és rendkívüli érzelmi pozitívum. Támogatni a rászorulókat, letörölni a könnyeket, enyhíteni a szenvedést, átélni a segítségnyújtás érzelmeket feszítő mámorát, adni ahelyett, hogy kapni akarna valaki, milyen szép, milyen értékes és nemes. Elénk tárja az igazi embert. A rászorulókon segíteni, az elesettek, a betegek támogatása az állam, a társadalom és az egyén sokrétű, színekben gazdag, gyakorta bonyolult tevékenysége révén lehetséges. Társadalmunk egyik ilyen jótékony szervezete a Vöröskereszt. Célja minden olyan rászorulónak segítséget nyújtani, aki betegség, a természet csapásai vagy valami egyéb katasztrófa miatt szenved, nélkülöz, károsodott. A Vöröskereszt nagy szervezet hazánkban. Aktívái mindenhol ott vannak és figyelemmel kísérik az emberi sorsokat Szemüket a segítőkészség, a segíteni akarás vezeti. Csongrád megye vöröskeresztes szervezete, célkitűzéséhez és feladatához híven, felfigyelt az említett belvízkárokra. Az országos központnak javaslatot tettj és kérte plyan erőfeszítések megtételét, amelyek révén a rászorultak segítséget, támogatást kaphatnak. A központ — főtitkára lelkes közreműködésével — sietve válaszolt, és a rászorulók megsegítésére tizenkétmillió forintot bocsátott rendelkezésre. A kár sújtotta területek műszaki felmérését az illetékes községi vagy városi tanácsok felelősei már elvégezték. A helyi vöröskeresztes aktívák, gondos adatgyűjtés alapján, javaslatot tettek a rászorulókról. Ezeket a Vöröskereszt helyi szervezete, majd a Vöröskereszt járási,- illetve megyei felelős társadalmi bizottságai mérlegelték. A támogatás a szociális helyzet,- illetve rászorultság étlapján történik (gyermekek száma, a család kereseti viszonyai, a keresők száma, a keresők életkora stb.). Segélyben részesül 1200 család, akik már a közeljövőben megkapják a támogatásról az írásbeli értesítést. V

annak családok, akik az Ingóságukat ért kár címén, mások pedig az ingatlanukat, lakásukat ért kár címén kapják a támogatást. Kívánjuk és szeretnénk, ha a társadalmi segítésnek és az így is kifejezésre jutó emberi szeretetnek említett ténye nemcsak azokban alakítaná ki az emberi együvétartozás érzését, akik a támogatást kapják, hanem egész társadalmunk is érezné és tudatában megőrizné annak az elvnek az érvényesülését, hogy „mindenki egyért és egy mindenkiért". Érezze mindenki, hogy nem vagyunk egyedül, társadalmunk velünk van, támogatása és segítsége pedig annál inkább érvényesül, minél inkább rászorul, és minél jobban érdemes valaki arra. DR. BERENCSI GYÖRGY egyetemi tanár, a Csongrád megyei Vöröskereszt vezetőségi tagja Szeged a hazai lapokban 1974/51 Tömegsport. — Lehetőségek éa •tkerck Szegeden. Közlekedés, november. [A szegedi közlekedést dolgozók között.] .SZALOKI Lambert: A szakszervezeti politikai oktatómunka a szegedi egyetemen. Pedagógusok Lapja, nov. 20. [REIGL Endrei R E.: Munkásgyűlés az első tlzeml bizottság tiszteletérc. Textllmunkás, december. (A szegedi kendergyárban. Fényképpel.] Gumiba ágyazott slnck. — Zajtalan villamosok. Esti llirlap, dee. 11. [Szegeden.l , Szegedi olajmező. — Felkészülés a télre. — Hnlnszcslzma a bányászoknak. Esti Hírlap, dec. U. Szeged körül. — Automata sorompók. Esti Hírlap, dee. 13. Népszava, dec. 14. |A vasúti kereszteződésekben.! Sz. LUKACS Imre; Kl Így, kl úgy... Élet és Irodalom, dee. 14. (A mórahalml Haladás Szakszövetkezetről ls.1 Nemzetiségi pedagógusok jubileuma Szegeden Magyar Hírlap, Népszava, der. 14. (A tanárképző főiskolán.) AnlüssUch des 30. Jahrestages tlcs Gründung der Natlonalen Unabhünglgkeitsfpont fand In Szeged elne Gedenkfeier statt. Hudapester Rundschau, dee. 1) [Fénykép az emléktábla koszorúzúsáróL) Szeged. — Kiváltságok a díszpolgároknak. Hétfői Hfrek, dec 18. [A díszpolgári címről hozott határozatot a városi tanács.] Paprikás vasárnap Szegeder Magyar Ulrlap, dec. 18. (Vasárnap is dolgoznak a paprikafeldolgozó vállalatnál.) Teljesítették idei tervüket a szegedi olajbányászok. Népszabadság* dec. UL Távhívó központ Szegeden Magyar Hírlap, Magyar Nemzet. dec. 19. [KELEMEN Gábor] (kelemen) Húsz szegedi vállalat felajánlása — Szemléltető eszközök az óvodáknak. Magyar Nemzet, dec. 19 ALFÖLDI Erzsébet: Pusztaszer gvarupodlk. Szabad Föld, dec. 22. [övoda- és lfjúságlház-épités a községben.! Gyárkorszerűsítés A gyermekcipő-ellátás javítása céljából az év első felében központi keretből 6,6 millió forintot kapott a nyírbátori Auróra cipőgyár. Az összegből eddig 5 millió forintot használtak fel gyártási eszközök korszerűsítésére. Magyar utca, Szerb utca A szegedi új utcanevek lepek elnevezésekor, 1934- rok"; az utóbbit saját tatáblái hamarosan kikerülnek ben. Most a város egész ut- pasztalatomból is. a házfalakra. Nagyon sokan canévanyagának harmadát S mégis azt mondom Jótudják már utcájuk új ne- érintette a változás.) A terv zsef Attilává): „A harcot, vét, és barátkoznak vele, szerint 1976-ban új kiadás- melyet őseink vívtak, bekévagy vitatkoznak fölötte, ban jelenik meg Szeged ut- vé oldja az emlékezés." Az Szőreg városrészben például canevei című könyvem, s időnkénti uszítások nem fesokan megkérdezik: miért ebben majd egyenként is ledtethetik, hogy e két nép „kereszteltek" Magyar és magyarázatot adok a régi- immár négy évszázada jóSzerb névre utcát? új nevek indítékairól. Ezút- ban-rosszban együtt él. EnMost jelent meg a Magyar tal csak a szőregieknek sze- nek a testvéri együttélésnek, Nyelv című szakfolyóirat új retnék válaszolni, még mi- amely a szocialista társaszáma. Ebben a Somogy me- előtt az új utcanévtáblák dalomban most már intézgye földrajzi nevei c. mű is- fölkerülnek a házakra. ményes biztosítékokon nyűgmertetésében olvasom Kál- Sokan nem értik a Szerb szik, történelmi emléke lemán Bélától, a debreceni utca elnevezést. Nyilván, gyen a régi utcanév fölújiegyetem tanárától, a magyar mert nem tudják történeti tása, a Szerb utca. Nem névkutatás érdemes úttörő- magyarázatát. Nos, Szőreg a azért, hogy a nemzetiségek jétől, A nevek világa című török idők óta a századfor- elszigetelődjenek egymástól „sikerkönyv" szerzőjétől: dulóig többségében szerb la- (ettől nem kell tartani, hi„Az országos utcanév-vál- kosságú volt. Sajátos telepü- szen a megfogyatkozott toztató -mozgalom-, amely lési hagyományok szerint a szerbség a „Szerb utcán", de városaink, községeink több szerbek a mostani Petőfi ut- a magyarokkal elkeveredetévszázados utcaneveinek 70 cún, a magyarok az Árpád ten él együtt), hanem csupán —80 százalékát néhány év utcán laktak. Ez olyan erős azért, hogy így emlékeztesleforgása alatt letörölte tér- íratlan törvény volt, hogy. sen közös történelmi múlképeinkröl, sajnos Somogy az Árpád utcán ma sincs tunkra. megyét is elérte. A termé- egyetlen szerb se; a Petőfi S ugyanez vonatkozik a szetes keletkezésű, hagyó- utca fokozatosan betelepülő Budzsák elnevezésre is: mányos utca-, tér- és falu- magyarokkal telítődött, de a szerb szú, szögletet, zugolyt, résznevek jelentékeny részét, szöregi szerbek szinte kivé- sarkot jelent, eldugott hehelyenként felét vagy még tel nélkül ma is a Petőfi ut- lyet. Pontosan tükrözve a»többet személyekről elneve- cán laknak. Ezért a hivata- nak a falurésznek a helyzezett utcanevekre cserélt ki a los névadás előtt, a század- tét, amely egykor kapta: ez hatóság. Rendszerint olyan fordulóig a főutcát Szerb (az ugyanis hajdan a falu szélén személyek nevére, akik azt öregek ajkán Rác) utcának volt, a vasúti töltés mellett, sem tudták, hogy az illető nevezték, az Árpád utcát félreeső, kieső helyen. No falu, város vagy akár So- Magyar utcának. (A rác el- persze, ma is ugyanott van, mogy megye van-e a vilá- nevezésben akkor még sem- de azóta, a fölszabadulás gon. Az ismertetett kötet ar- mi sértő nem volt, hiszen után a hajdani egyetlen házra is jó, hogy megőrizze a Rascia az egykori Szerbia sorhoz újabbak épültek, több természetes, régi utcaelneve- történelmi neve, s a nép so- utcából álló, új jfalurész tűzéseket, amelyek közül egye- káig így hívta a délszlávo- madt mellette. Rákóczi utca sek még a 16. századból kat.) Csak az 1920-as évek- lett ez, de Szegeden ez is maradtak fenn (a török ben lett Rónay utca, Toron- van, meg Rákóczi tér is, fceegyébként a hódoltsági terű- túl vármegye egykori főis- hát nem maradhatott meg. leien nem változtatta meg pánjáról, zombori Rónay A Budzsák azért is eredeü. az utcaneveket). Így, ha egy- Je™r6! (1854-1921). sajátos név lesz, mert utca .... ... Ne nehezteljenek meg,aki- járulék nélkül szerepel (teszer esetleg eljönne az idő, ket met de le keU irnom. hát nem Budzsák utca, csak hogy községeink jobban aki a Szerb utca nevének egyszerűen Budzsák), akár megbecsülik majd múltjukat, visszaállítása ellen berzen- Szegeden a Palánk. Az ilyen akkor az eredeti utcaneveket kedik, abban nacionalista el- jellegzetességek szintén nö,„.„ . , fogultságok élnek, még ak- vélik a szegedi utcanévlesz hol megtalalm, hogy k(yf ^ ha ^ magának s(m anyag szépségét) eredetiségét. visszaallitsák okét az osi, ko- akarja bevallani. Tudom én, Szőregen sok olyan földrajzi zépkori városmagban vagy hogy a magyarság és szerb- név van, főként a külterüleközségrészben." ség együttélése évszázadokon ten, amely párhuzamosan, A véletlen tiev hozta hocv át nem volt konfliktustól szerb és magyar néven is isn ilui^ a tav!L Szeéedhlz mente5 Szőregen sem. mert (.Tatari bara: Tatár-tó; nálunk, a tavaly bzegeanez Eszemí)e jut Tömörkény Ist_ Popin paor: Papiföd s így ván pompás tárcája, a Faj tovább); a Budzsák é kivea vele rokon sző nevek helyett is jelkécsatlakozott • községekben ez az idő elérkezett. Részint a ieU>ke.et kényszer, hogy a városban fLií ' is meelevn nevekkel azonos a Harmadikon, pezi a régi szerb—magyar utcarmvek ne leűyenek ré- Ebb™ mind a két író együttélést. (Egyébként a dusrin? a szegei tanács i emberismerettel és nántúli Buzsák község neve ; ? „ - „ „ mely humamzmusú iróniával ugyanerre a szláv szóra ^ - n kS mutatta meg, 1849-ben mi- megy vissza, csak már évzeleő néoességösszeírás előtt ként ugrasztották egymásnak századok múltán a magyar meeúiíthassuk az öt község 3 vezet5k 3 ^Wnben testve- ejtéshez alkalmazkodott) megujitnassuk az ot Kozseg békességben együttélő Bízom benne, hogy az érnemzetiségeket. „Az úgy telmes fölvilágosító szó nem — ma már szegedi városrész — utcanévanyagát, s ez a [f , megújítás elsősorban a régi, m07^dta. bakter marad hatástalan, s a kérrácok, dezgetők belátják: a helyi magyar . - , ,, Tauiaau: —gyinnek szX™en°Sva?óP1 /SS rnegölnek benneteket-, rác történelmi és népi haeyomájelenti. A Délmagyarország bakter Imondta.:, "finnek nyok apolasa olyan tobbletannak idején, augusztus 16- avarok, megölnek benne- erteket jelent szamunkra, án beszámolt azokról az tehet-. Addig beszélte ma- amellyel ha tudatosan élünk, alapelvekről, amelyek az el- gyar bakter, rác bakter, még a mai politikánkhoz, a nénevező bizottságot vezérel- a népek csakugyan megöl- pek és nemzetiségek közötti caelnevezés cfaktoéE vott dösték e^mást " Tudom 3zt békess*° es~~méihe* is Szeged történetében: az ár- is- hogy 1919-ben és 1944- zájárulunk. víz után, 1880-ban, és a te- ben is akadtak ilyen „bakte- Péter I '".dó FELICE CHILÜNTI Giuliano, a bandita íi. Késő este kopogtatod a monrealei érsek házának kapuján. Fiatal diakónus nyitott ajtót; Giuliano azonnal megmondta, kicsoda, és kérte, hogy beszélhessen őeminenciájával. Azt akarta, hogy az összes formaság betartásával rendezzék meg az esküvőt: fehér menyaszszonyi ruha, tanúk, esküvői lakoma. Túl sok volt azonban az akadály. Már a kihirdetés is nehézségekbe ütközött volna, hiszen Giulianót többszörösen körözték. A főpap igyekezett lebeszélni. — Nem, eminenciás uram: a szertartás a dómban legyen, késő éjjel. Am a főpap nem egyezhetett bele, bár emberileg megértette a fiatal banditát, meg a többi szicíliai fiatalt is, akik az alvilág karmaiba kerültek, és szüntelenül a rendőrkopók elől menekültek. • A monrealei maffiásoknak, akik a szeparatistak közé hívták, azt mondta: a hercegeknek meg a főnököknek nyilatkozom majd. És feltételét, hogy személyesen akar velük találkozni, Sciortino közvetítésével, elfogadták. Sőt, a főnökök meg a hercegek maguk szorgalmazták a találkozást. A helyet és a feltételeket Giuliano szabta meg. A Ponté Saganát jelölte meg, egy elhagyott nagybirtokot, nem messze Monteleprétől. A találkozón két herceg jelent meg, egy autóversenyzőként ismert báró és Nyugat-Szicília leggazdagabb földbirtokosa, aki többek közt arról volt híres, hogy mérhetetlen birtokai egy részét észszerű, modern elvek alapján műveltette. Mind autón jöttek. Giuliano kikötötte, hogy az urak fegyvereiket hagyják az autóban, és gyalog, fegyvertelenül érkezzenek az általa megjelölt helyre. És ezek a gazdag, kiváló urak így is tettek. Giulianót egyedül, fegyvertelenül találták, egy kövön üldögélt. Mielőtt Montelepre királya elindult a találkozóra a szeparatisták követeivel, bandájának meghagyta, hogy feltűnően mutatkozzanak majd. És csakugyan, vagy tíz fegyveres járkált fel s alá a környező magaslatokon: a szeparatisták érkezésekor azonban Giuliano széles mozdulattal leshelyükre parancsolta vissza őket. A báró azt mondta: — A független szicíliai államban ön hadügyminiszter lesz. Egy gróf pedig: — Nemetsi címet adományozunk majd önnek. Giuliano hagyta őket, hadd beszéljenek. Kissé undorodva hallgatott, s végül hidegen közölte feltételeit. Azért akar háborúi indítani „ csendőrök ellen, hogy Szicília amerikai típusú aliam legyen. Neki nem fontos, hogy miniszter vagy herceg legyen. Inkább egy malom és tésztagyár tervét forgatja fejében. Egy papírt mutatott, melyen saját kezű rajza díszelgett: kezdetleges térkép volt. Szicíliát ábrázolta, amint egyik oldalon Rómához, a másikon meg az Egyesült Államokhoz van láncolva: egy lázadó géppisztolyával éppen szétzúzza a Rómához kötő láncot — Ez a szeparatizmus programja, kiáltványa és zászlaja — magyarázta. A hercegek, a grófok meg a bárók nézegettek u kezdetleges rajzot, és megígérték, hogy csináltatnak belőle egy plakátot, és kifüggesztik az egész szigeten. Giulianónak azonban más elképzelése volt: fessék a falakra a gerillaakciók után. így mindenki megtudja majd a támadások értelmét. Az a vágy égett benne, hogy kitűzzön egy tászlót oda, ahová lesújtott, eszmékkel akarta ,igazolni" egész életét. A fegyverek? Vott neki sok, a többit meg majd az ellenségtől (a csendőröktől) veszi el. Pénz viszont kell. az emberek fizetésére, jutalmazására az akciók után. Minden új harcosnak .s kell toborzópénz, meg jutalom a támadások után. Családos fiúk ezek. És kérte, hogy lássák el pénzzel, mint a zsoldosvezéreket. Ezek a nagyurak azonban sürgősen kijelentették, hogy koldusszegények, és azonnal az eszmékre hivatkoztak, a sziciliai hazafiságra. Giulianónak szüksége volt „arra a 'zászlóra", nem akarta megszakítani a tárgyalásokat. Később azt mondta erről Gaspare Pisciottónak: (Folytatjuk.)