Délmagyarország, 1974. december (64. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-22 / 299. szám

8 VASÁRNAP, 1911. DECEMBER 28. A z emberi8ÓR történelmét a természet erőivel való folyamatos, forgatagos és változatos küzdelem jellemzi. A nagy természeti csapások, elsősorban a tűzvész, vagy az árvíz, hosszú időre rá­nyomja bélyegét a tájra, s nemcsak a kor­társakban, de nemegyszer a következő nemzedékekben is történelmi nyomokat hagy. Félrevert harangok kongása, a meg­vadult áradat zúgása, menekülő emberek rémülete, áldozatok megrendítő tragédiá­ja és az anyagi veszteség sokakat sújtó ereje olyan emlék, amely mementót kiált hosszú időkre. A Tisza-táj az árvizek hazája. Története bővelkedik vízi katasztrófákban. Tájképé­ben nemcsak az aranykalászos rónának a tekintetet a napsütötte messzeségbe raga­dó varázsa, vagy a pasztellszínű Tisza­part szépségének bájos harmóniája talál­ható, hanem mindazok a romboló termé­szeti erők is, amelyek gyászt, szomorúsá­got és veszteséget hozhatnak a lakosság­nak és az egyénnek egyaránt. A Tisza-táj emberét az elmúlt évek fo­lyamán több ízben sújtotta a víz. Szo­rongással figyelte a veszélyt, elszállt, nem ritkán ember feletti erővel védekezett el­lene, és példát mutatott az emberi össze­fogás, az egymást segítő akarás, a társa­dalmi együttműködés és a lelkesedés ere­jéről. Ebben az évben is sújtott bennünket az Időjárás szeszélye által meghatározott sok víz. Elsősorban a belvizek okoztak gondot, számos család kenyerét szűkebb­re szabva, otthonát károsítva. Szeged egyes helyein, a szegedi járásban, Makón, a makói járásban, Hódmezővásárhely kör­zetében és a szentesi járásban volt a víz a legmagasabb. Sokan, sok kedves család, megyénk számos derék lakója károsodott, veszítve ingóságaiból, kiszorulva lakásából, vagy fenyegettetve házában, lakóhelyén. A baj azonban nagy mozgató erőt is jelent. Fellobbantja az emberi összefogás, az együttérzés, a segíteni akarás, az ember­•zeretettől motivált részvét magasztos ér­zését, és cselekvésre ösztönöz. Ez a kész­ség jellemzően emberi tulajdonság, és ki­alakulása az emberi értelem- és érzelem­világ fejlődésének talán egyik legnagyobb ősi lépése volt. Segíteni mindig nagy lel­ki élmény, hatalmas és rendkívüli érzelmi pozitívum. Támogatni a rászorulókat, letö­rölni a könnyeket, enyhíteni a szenvedést, átélni a segítségnyújtás érzelmeket feszítő mámorát, adni ahelyett, hogy kapni akar­na valaki, milyen szép, milyen értékes és nemes. Elénk tárja az igazi embert. A rászorulókon segíteni, az elesettek, a betegek támogatása az állam, a társadalom és az egyén sokrétű, színekben gazdag, gyakorta bonyolult tevékenysége révén le­hetséges. Társadalmunk egyik ilyen jóté­kony szervezete a Vöröskereszt. Célja minden olyan rászorulónak segítséget nyújtani, aki betegség, a természet csapá­sai vagy valami egyéb katasztrófa miatt szenved, nélkülöz, károsodott. A Vöröske­reszt nagy szervezet hazánkban. Aktívái mindenhol ott vannak és figyelemmel kí­sérik az emberi sorsokat Szemüket a se­gítőkészség, a segíteni akarás vezeti. Csongrád megye vöröskeresztes szervezete, célkitűzéséhez és feladatához híven, felfi­gyelt az említett belvízkárokra. Az or­szágos központnak javaslatot tettj és kérte plyan erőfeszítések megtételét, amelyek révén a rászorultak segítséget, támogatást kaphatnak. A központ — főtitkára lelkes közreműködésével — sietve válaszolt, és a rászorulók megsegítésére tizenkétmillió fo­rintot bocsátott rendelkezésre. A kár súj­totta területek műszaki felmérését az ille­tékes községi vagy városi tanácsok felelő­sei már elvégezték. A helyi vöröskeresztes aktívák, gondos adatgyűjtés alapján, ja­vaslatot tettek a rászorulókról. Ezeket a Vöröskereszt helyi szervezete, majd a Vö­röskereszt járási,- illetve megyei felelős társadalmi bizottságai mérlegelték. A tá­mogatás a szociális helyzet,- illetve rászo­rultság étlapján történik (gyermekek szá­ma, a család kereseti viszonyai, a keresők száma, a keresők életkora stb.). Segélyben részesül 1200 család, akik már a közeljö­vőben megkapják a támogatásról az írás­beli értesítést. V annak családok, akik az Ingóságukat ért kár címén, mások pedig az in­gatlanukat, lakásukat ért kár címén kapják a támogatást. Kívánjuk és szeret­nénk, ha a társadalmi segítésnek és az így is kifejezésre jutó emberi szeretetnek em­lített ténye nemcsak azokban alakítaná ki az emberi együvétartozás érzését, akik a támogatást kapják, hanem egész társadal­munk is érezné és tudatában megőrizné annak az elvnek az érvényesülését, hogy „mindenki egyért és egy mindenkiért". Érezze mindenki, hogy nem vagyunk egye­dül, társadalmunk velünk van, támogatása és segítsége pedig annál inkább érvénye­sül, minél inkább rászorul, és minél job­ban érdemes valaki arra. DR. BERENCSI GYÖRGY egyetemi tanár, a Csongrád megyei Vöröskereszt vezetőségi tagja Szeged a hazai lapokban 1974/51 Tömegsport. — Lehetőségek éa •tkerck Szegeden. Közlekedés, november. [A szegedi közlekedé­st dolgozók között.] .SZALOKI Lambert: A szak­szervezeti politikai oktatómun­ka a szegedi egyetemen. Pedagó­gusok Lapja, nov. 20. [REIGL Endrei R E.: Munkás­gyűlés az első tlzeml bizottság tiszteletérc. Textllmunkás, de­cember. (A szegedi kendergyár­ban. Fényképpel.] Gumiba ágyazott slnck. — Zaj­talan villamosok. Esti llirlap, dee. 11. [Szegeden.l , Szegedi olajmező. — Felkészü­lés a télre. — Hnlnszcslzma a bányászoknak. Esti Hírlap, dec. U. Szeged körül. — Automata so­rompók. Esti Hírlap, dee. 13. Népszava, dec. 14. |A vasúti ke­reszteződésekben.! Sz. LUKACS Imre; Kl Így, kl úgy... Élet és Irodalom, dee. 14. (A mórahalml Haladás Szak­szövetkezetről ls.1 Nemzetiségi pedagógusok ju­bileuma Szegeden Magyar Hír­lap, Népszava, der. 14. (A ta­nárképző főiskolán.) AnlüssUch des 30. Jahrestages tlcs Gründung der Natlonalen Unabhünglgkeitsfpont fand In Szeged elne Gedenkfeier statt. Hudapester Rundschau, dee. 1) [Fénykép az emléktábla koszorú­zúsáróL) Szeged. — Kiváltságok a dísz­polgároknak. Hétfői Hfrek, dec 18. [A díszpolgári címről hozott határozatot a városi tanács.] Paprikás vasárnap Szegeder Magyar Ulrlap, dec. 18. (Vasár­nap is dolgoznak a paprikafeldol­gozó vállalatnál.) Teljesítették idei tervüket a szegedi olajbányászok. Népsza­badság* dec. UL Távhívó központ Szegeden Magyar Hírlap, Magyar Nemzet. dec. 19. [KELEMEN Gábor] (kelemen) Húsz szegedi vállalat felajánlása — Szemléltető eszközök az óvo­dáknak. Magyar Nemzet, dec. 19 ALFÖLDI Erzsébet: Pusztaszer gvarupodlk. Szabad Föld, dec. 22. [övoda- és lfjúságlház-épi­tés a községben.! Gyár­korszerű­sítés A gyermekcipő-ellátás ja­vítása céljából az év első felében központi keretből 6,6 millió forintot kapott a nyírbátori Auróra cipőgyár. Az összegből eddig 5 millió forintot használtak fel gyár­tási eszközök korszerűsítésé­re. Magyar utca, Szerb utca A szegedi új utcanevek lepek elnevezésekor, 1934- rok"; az utóbbit saját ta­táblái hamarosan kikerülnek ben. Most a város egész ut- pasztalatomból is. a házfalakra. Nagyon sokan canévanyagának harmadát S mégis azt mondom Jó­tudják már utcájuk új ne- érintette a változás.) A terv zsef Attilává): „A harcot, vét, és barátkoznak vele, szerint 1976-ban új kiadás- melyet őseink vívtak, beké­vagy vitatkoznak fölötte, ban jelenik meg Szeged ut- vé oldja az emlékezés." Az Szőreg városrészben például canevei című könyvem, s időnkénti uszítások nem fe­sokan megkérdezik: miért ebben majd egyenként is ledtethetik, hogy e két nép „kereszteltek" Magyar és magyarázatot adok a régi- immár négy évszázada jó­Szerb névre utcát? új nevek indítékairól. Ezút- ban-rosszban együtt él. En­Most jelent meg a Magyar tal csak a szőregieknek sze- nek a testvéri együttélésnek, Nyelv című szakfolyóirat új retnék válaszolni, még mi- amely a szocialista társa­száma. Ebben a Somogy me- előtt az új utcanévtáblák dalomban most már intéz­gye földrajzi nevei c. mű is- fölkerülnek a házakra. ményes biztosítékokon nyűg­mertetésében olvasom Kál- Sokan nem értik a Szerb szik, történelmi emléke le­mán Bélától, a debreceni utca elnevezést. Nyilván, gyen a régi utcanév fölúji­egyetem tanárától, a magyar mert nem tudják történeti tása, a Szerb utca. Nem névkutatás érdemes úttörő- magyarázatát. Nos, Szőreg a azért, hogy a nemzetiségek jétől, A nevek világa című török idők óta a századfor- elszigetelődjenek egymástól „sikerkönyv" szerzőjétől: dulóig többségében szerb la- (ettől nem kell tartani, hi­„Az országos utcanév-vál- kosságú volt. Sajátos telepü- szen a megfogyatkozott toztató -mozgalom-, amely lési hagyományok szerint a szerbség a „Szerb utcán", de városaink, községeink több szerbek a mostani Petőfi ut- a magyarokkal elkeveredet­évszázados utcaneveinek 70 cún, a magyarok az Árpád ten él együtt), hanem csupán —80 százalékát néhány év utcán laktak. Ez olyan erős azért, hogy így emlékeztes­leforgása alatt letörölte tér- íratlan törvény volt, hogy. sen közös történelmi múl­képeinkröl, sajnos Somogy az Árpád utcán ma sincs tunkra. megyét is elérte. A termé- egyetlen szerb se; a Petőfi S ugyanez vonatkozik a szetes keletkezésű, hagyó- utca fokozatosan betelepülő Budzsák elnevezésre is: mányos utca-, tér- és falu- magyarokkal telítődött, de a szerb szú, szögletet, zugolyt, résznevek jelentékeny részét, szöregi szerbek szinte kivé- sarkot jelent, eldugott he­helyenként felét vagy még tel nélkül ma is a Petőfi ut- lyet. Pontosan tükrözve a»­többet személyekről elneve- cán laknak. Ezért a hivata- nak a falurésznek a helyze­zett utcanevekre cserélt ki a los névadás előtt, a század- tét, amely egykor kapta: ez hatóság. Rendszerint olyan fordulóig a főutcát Szerb (az ugyanis hajdan a falu szélén személyek nevére, akik azt öregek ajkán Rác) utcának volt, a vasúti töltés mellett, sem tudták, hogy az illető nevezték, az Árpád utcát félreeső, kieső helyen. No falu, város vagy akár So- Magyar utcának. (A rác el- persze, ma is ugyanott van, mogy megye van-e a vilá- nevezésben akkor még sem- de azóta, a fölszabadulás gon. Az ismertetett kötet ar- mi sértő nem volt, hiszen után a hajdani egyetlen ház­ra is jó, hogy megőrizze a Rascia az egykori Szerbia sorhoz újabbak épültek, több természetes, régi utcaelneve- történelmi neve, s a nép so- utcából álló, új jfalurész tű­zéseket, amelyek közül egye- káig így hívta a délszlávo- madt mellette. Rákóczi utca sek még a 16. századból kat.) Csak az 1920-as évek- lett ez, de Szegeden ez is maradtak fenn (a török ben lett Rónay utca, Toron- van, meg Rákóczi tér is, fce­egyébként a hódoltsági terű- túl vármegye egykori főis- hát nem maradhatott meg. leien nem változtatta meg pánjáról, zombori Rónay A Budzsák azért is eredeü. az utcaneveket). Így, ha egy- Je™r6! (1854-1921). sajátos név lesz, mert utca .... ... Ne nehezteljenek meg,aki- járulék nélkül szerepel (te­szer esetleg eljönne az idő, ket met de le keU irnom. hát nem Budzsák utca, csak hogy községeink jobban aki a Szerb utca nevének egyszerűen Budzsák), akár megbecsülik majd múltjukat, visszaállítása ellen berzen- Szegeden a Palánk. Az ilyen akkor az eredeti utcaneveket kedik, abban nacionalista el- jellegzetességek szintén nö­,„.„ . , fogultságok élnek, még ak- vélik a szegedi utcanév­lesz hol megtalalm, hogy k(yf ^ ha ^ magának s(m anyag szépségét) eredetiségét. visszaallitsák okét az osi, ko- akarja bevallani. Tudom én, Szőregen sok olyan földrajzi zépkori városmagban vagy hogy a magyarság és szerb- név van, főként a külterüle­községrészben." ség együttélése évszázadokon ten, amely párhuzamosan, A véletlen tiev hozta hocv át nem volt konfliktustól szerb és magyar néven is is­n ilui^ a tav!L Szeéedhlz mente5 Szőregen sem. mert (.Tatari bara: Tatár-tó; nálunk, a tavaly bzegeanez Eszemí)e jut Tömörkény Ist_ Popin paor: Papiföd s így ván pompás tárcája, a Faj tovább); a Budzsák é kive­a vele rokon sző nevek helyett is jelké­csatlakozott • községekben ez az idő elérkezett. Részint a ieU>ke.et kényszer, hogy a városban fLií ' is meelevn nevekkel azonos a Harmadikon, pezi a régi szerb—magyar utcarmvek ne leűyenek ré- Ebb™ mind a két író együttélést. (Egyébként a du­srin? a szegei tanács i emberismerettel és nántúli Buzsák község neve ; ? „ - „ „ mely humamzmusú iróniával ugyanerre a szláv szóra ^ - n kS mutatta meg, 1849-ben mi- megy vissza, csak már év­zeleő néoességösszeírás előtt ként ugrasztották egymásnak századok múltán a magyar meeúiíthassuk az öt község 3 vezet5k 3 ^Wnben testve- ejtéshez alkalmazkodott) megujitnassuk az ot Kozseg békességben együttélő Bízom benne, hogy az ér­nemzetiségeket. „Az úgy telmes fölvilágosító szó nem — ma már szegedi városrész — utcanévanyagát, s ez a [f , megújítás elsősorban a régi, m07^dta. bakter marad hatástalan, s a kér­rácok, dezgetők belátják: a helyi magyar . - , ,, Tauiaau: —gyinnek szX™en°Sva?óP1 /SS rnegölnek benneteket-, rác történelmi és népi haeyomá­jelenti. A Délmagyarország bakter Imondta.:, "finnek nyok apolasa olyan tobblet­annak idején, augusztus 16- avarok, megölnek benne- erteket jelent szamunkra, án beszámolt azokról az tehet-. Addig beszélte ma- amellyel ha tudatosan élünk, alapelvekről, amelyek az el- gyar bakter, rác bakter, még a mai politikánkhoz, a né­nevező bizottságot vezérel- a népek csakugyan megöl- pek és nemzetiségek közötti caelnevezés cfaktoéE vott dösték e^mást " Tudom 3zt békess*° es~~méihe* is Szeged történetében: az ár- is- hogy 1919-ben és 1944- zájárulunk. víz után, 1880-ban, és a te- ben is akadtak ilyen „bakte- Péter I '".dó FELICE CHILÜNTI Giuliano, a bandita íi. Késő este kopogtatod a monrealei érsek házá­nak kapuján. Fiatal diakónus nyitott ajtót; Giu­liano azonnal megmondta, kicsoda, és kérte, hogy beszélhessen őeminenciájával. Azt akarta, hogy az összes formaság betartá­sával rendezzék meg az esküvőt: fehér menyasz­szonyi ruha, tanúk, esküvői lakoma. Túl sok volt azonban az akadály. Már a ki­hirdetés is nehézségekbe ütközött volna, hiszen Giulianót többszörösen körözték. A főpap igye­kezett lebeszélni. — Nem, eminenciás uram: a szertartás a dóm­ban legyen, késő éjjel. Am a főpap nem egyezhetett bele, bár em­berileg megértette a fiatal banditát, meg a töb­bi szicíliai fiatalt is, akik az alvilág karmaiba kerültek, és szüntelenül a rendőrkopók elől me­nekültek. • A monrealei maffiásoknak, akik a szeparatis­tak közé hívták, azt mondta: a hercegeknek meg a főnököknek nyilatkozom majd. És feltételét, hogy személyesen akar velük találkozni, Scior­tino közvetítésével, elfogadták. Sőt, a főnökök meg a hercegek maguk szorgalmazták a talál­kozást. A helyet és a feltételeket Giuliano szabta meg. A Ponté Saganát jelölte meg, egy elhagyott nagybirtokot, nem messze Monteleprétől. A ta­lálkozón két herceg jelent meg, egy autóverseny­zőként ismert báró és Nyugat-Szicília leggaz­dagabb földbirtokosa, aki többek közt arról volt híres, hogy mérhetetlen birtokai egy részét ész­szerű, modern elvek alapján műveltette. Mind autón jöttek. Giuliano kikötötte, hogy az urak fegyvereiket hagyják az autóban, és gyalog, fegyvertelenül érkezzenek az általa megjelölt helyre. És ezek a gazdag, kiváló urak így is tettek. Giulianót egyedül, fegyvertelenül találták, egy kövön üldögélt. Mielőtt Montelepre királya elindult a találko­zóra a szeparatisták követeivel, bandájának meghagyta, hogy feltűnően mutatkozzanak majd. És csakugyan, vagy tíz fegyveres járkált fel s alá a környező magaslatokon: a szeparatisták érke­zésekor azonban Giuliano széles mozdulattal les­helyükre parancsolta vissza őket. A báró azt mondta: — A független szicíliai államban ön hadügy­miniszter lesz. Egy gróf pedig: — Nemetsi címet adományozunk majd önnek. Giuliano hagyta őket, hadd beszéljenek. Kissé undorodva hallgatott, s végül hidegen közölte feltételeit. Azért akar háborúi indítani „ csendőrök ellen, hogy Szicília amerikai típusú aliam legyen. Ne­ki nem fontos, hogy miniszter vagy herceg le­gyen. Inkább egy malom és tésztagyár tervét forgatja fejében. Egy papírt mutatott, melyen saját kezű rajza díszelgett: kezdetleges térkép volt. Szicíliát áb­rázolta, amint egyik oldalon Rómához, a mási­kon meg az Egyesült Államokhoz van láncolva: egy lázadó géppisztolyával éppen szétzúzza a Ró­mához kötő láncot — Ez a szeparatizmus programja, kiáltványa és zászlaja — magyarázta. A hercegek, a grófok meg a bárók nézegettek u kezdetleges rajzot, és megígérték, hogy csinál­tatnak belőle egy plakátot, és kifüggesztik az egész szigeten. Giulianónak azonban más elkép­zelése volt: fessék a falakra a gerillaakciók után. így mindenki megtudja majd a támadások ér­telmét. Az a vágy égett benne, hogy kitűzzön egy tászlót oda, ahová lesújtott, eszmékkel akarta ,igazolni" egész életét. A fegyverek? Vott neki sok, a többit meg majd az ellenségtől (a csendőröktől) veszi el. Pénz viszont kell. az emberek fizetésére, jutal­mazására az akciók után. Minden új harcosnak .s kell toborzópénz, meg jutalom a támadások után. Családos fiúk ezek. És kérte, hogy lássák el pénzzel, mint a zsol­dosvezéreket. Ezek a nagyurak azonban sürgő­sen kijelentették, hogy koldusszegények, és azon­nal az eszmékre hivatkoztak, a sziciliai hazafi­ságra. Giulianónak szüksége volt „arra a 'zászlóra", nem akarta megszakítani a tárgyalásokat. Ké­sőbb azt mondta erről Gaspare Pisciottónak: (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents