Délmagyarország, 1974. december (64. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-22 / 299. szám

VMSARWAP, m DECEMBHK 22. 3 Számvetés Szeged fejlődéséről és gondjairól Négy év a tervből Mint arról beszámoltunk már olvasóinknak, Szeged megyei város tanácsa decemberben megtárgyalta: hol tartunk a negyedik ötéves terv szegedi célkitűzéseinek megvalósításával? A tervből még egy esztendő van hátra, így rendkívül időszerű volt a számvetés, hiszen jövőre a maradék feladatokra kell összpontosítani figyelmünket. A felmérést azonban az is indokolta, hogy a várospolitikai munkát érintő számos fontos párthatározat jelent meg időközben. Hogy közülük csak a legfontosabbakat említsük: a munkásosztály helyzetéről, a nőkről és az ifjúságról szóló határozatok menetközben is számos indítékot adtak a várospolitika alakításához, és gyarapították a tennivalókat. De utalhatunk az MSZMP Szeged városi bizottságának 1970. évi pártértekezletére is. amelynek határozatai ugyanebben az ötéves tervben kerültek napirendre. Mindemellett pártkongiwsszusra készül az ország, s a végrehajtás ellenőrzése egyúttal egy város készülődése is a jövő esztendő legfontosabb belpolitikai eseményére. A decemberi tanácsülésről szóló tudósításunkban ígéretet tettünk olvasóinknak, hogy az egész várost érdeklő téma részletes ismertetésére visszatérünk, összefoglalónk alapja Papp Gyulának, a városi tanács elnökének a tanácsülésen elhangzott expozéja. A fejlődés Jellemzői Szeged lakossága számára megnyugtató és ígéretes a summázás: a város negyedik ötéves tervét a moátani számvetés szerint várhatóan teljesítjük, a városépítés néhány fontos dolgában pedig túlteljesítésre számolhatunk. Hogy a jelen prognózis ne csaljon meg bennünket," to•vábbi jelentős erőfeszítésekre van szükség. Menet közben ugyan a terv eredeti célkitűzéseit jelentősen módosítani kellett, de ezek a változások inkább a nagyobb lehetőségek előtt nyitottak utat. Szeged fejlesztésére közel 15 milliárd forintot biztosított a kormány, s ez az összeg magában foglalja a termelés, a városépítés, a közműfejlesztés, a művelődés, az egészségügy és a szociális létesítmények sorozatát. Mindez teljes mértékben igénybe vette és kitöltötte a városban föllelhető munkaerő-, építésianyag- és szervezőkapacitás maximumát. Ezek ismeretében az elmúlt négy esztendő eredményeit úgy becsülte föl a tanács, hogy Szeged történelme során még sohasem fejlődött ilyen dinamikusan, ilyen robbanásszerűen. Mennyiségi és minőségi változások tömege sorolható fel bizonyításul: rohamosan megnőtt Szeged lélekszáma, ma már 170 ezer lakossal számolunk; a város területe megháromszorozódott, 112 négyzetkilométerről 334 négyzetkilométerre növekedett; a környező községekkel történt egyesülés nemcsak 30 ezerrel több lakost jelent, hanem új gondokat, előnyöket és felelősséget a várospolitikában; a demográfiai mutatók elmozdultak a holtpontról, a kormányintézkedések és a helyi gondoskodás kedvezően hatott a természetes szaporodásra, négy év alatt az évi 2170-ről 2700-ra emelkedett a születések száma. A lakosság anyagi helyzete is igen kedvezően változott. A bérből és fizetésből élő munkások és alkalmazottak 13 ezerrel szaporodtak négy év alatt, így 91 ezerre becsülhető a számuk; az állami iparban 29 százalékkal, a tanácsi iparban 24 százalékkal, a szövetkezeti iparban 20 százalékkal emelkedett a jövedelem; 46 százalékkal magasabb a kiskereskedelmi forgalom; 600 millióról másfél milliárdra ugrott a lakosság betétállománya; 4300-zal több a gépkocsi-tulajdonos. Az életszínvonal javulásához alapvetően hozzátartozik az a tízezer lakás, amit ebben a tervben építünk, és a párhuzamosan létrehozott szociális létesítmények. Nem mérhető százalékokkal, tonnákkal vagy négyzetméterekkel az a változás, ami a város jogállásában történt. Ma viszont már bizonyosság, hogy Szeged politikailag, gazdaságilag és kulturális téren egyaránt szervesen kapcsolódott a megyéhez, s ezzel felelőssége is nőtt a régió ellátásában, de lehetőségei is gyarapodtak. Termelés, lakás, közművek Szeged termelési bázisa rohamosan gazdagodott az elmúlt négy tervévben. Lényegében kiépült a nyugati iparkörzet, és további fejlesztése napirenden van; óriási beruházások valósultak meg az olajiparban, melynek fejlődése korántsem tekinthető befejezettnek; új üzemek álltak a termélés szolgálatába, és számos gyár rekonstrukciója ment végbe; a foglalkoztatottság soha nem tapasztalt arányokat ért el, s így ma már 1000—1500 munkáskéz hiányával kalkulálunk. Ezek a körülmények nem indokolják -újabb nagy iparfejlesztés igényét, inkább a további korszerűsítésre kell törekedni. A város közös gazdaságai, a termelőszövetkezetek gazdálkodási színvonala ugyancsak kellő ütemben fejlődtek. Megteremtették a nagyüzemi gazdálkodás feltételeit, több mint 600 milliót fordítottak a hi -.termelés, a zöleség- és növénytermesztő' ioarszerű fejlesztéséra. A lakáséoítés a váresool.tika egvik legfontosabb kérdése volt és maradt. Ezért -a lakásépítés tervével semmiképpen nem marad és nem maradhat ac JS a város. Jóllehet, 10 513 lakás szerepel a tervben — mér mindig tízezernyi igénjlőt tartunk számon. A lakásigénylők Szegeden nem fogyatkoznak, így még hosszú ideig hasonló ütemű lakásépítést kell szorgalmazni. A lakáselosztás elvei is ismertek, tiszták és világosak: a munkásosztályra fokozott figyelemmel volt és lesz a város. Az idén kiutalt 920 lakásból 663-at kaptak fizikai munkások; a fiatal házasok közel 57 százalékban részesedtek, a sokgyermekes családok számára 79 lakást utaltak ki az idén. Minden olyan három- vagy többgyermekes család lakásigényét megoldották, akik a múlt év végéig nyújtották be igénylésüket. Felépült 102 munkáslakás is. jövőre pedig már 250-et terveznek. Ebben az évben még több mint 500 lakás átadására van remény Szegeden, s ezzel együtt 8 ezer fölött lesz a mostani ötéves terv eddigi teljesítése. Ha a számokból olvasunk, kiderül, hogy az utolsó tervévre minden eddiginél több marad: 1975-ben 2436 lakást kell megépíteni. Egy statisztika kimutatja a szegedi nagyüzemek lakásrészesedését is. A nagyüzemek 15—70 lakás között részesedtek. A közműfejlesztésben elért eredmények fontosabbika, hogv Szeged vízellátása stabilizálódott, közel 20 ezer Köbméterrel nőtt a napi víztermelés, a vízhálózat hossza pedig ma már 450 kilométer, a terv kezdetén számon tartott 283 kilométerrel szemben. Baktónak, Üj-Petőfitelepnek, Hattyastelepnek és Mihályteleknek ugyan mindez nem vigasz, de a tanácsnak az a szándéka, hogy soron kívül intézkedik lehetőségének határain belül e városrészek korszerű vízellátásáról is, bizonyára kellemes karácsonyi hír. A csatornahálózat mintegy 30 kilométerrel hosszabb, s ezzel 15— 20 ezer lakás szennyvizének elvezetését oldják meg. A jövő nagy gondjai között szerepel egy szennyvíztisztító megépítése — 300—400 millió forint! —, amit sürget a becsei vízlépcsőnek a Tiszára gyakorolt hatása, ugyanis a vízfolyás lassul majd. Ennél azonban sürgetőbb és közelebbi cél az alsóvárosi csatorna befejezése. Várostörténeti jelentőségű esemény volt Szeged életében, hogy kicserélték és földgázellátásra alkalmassá tették a gázvezetékeket. Fantasztikus az összevetés: 1964ben évi 3,7 millió köbméter volt a város gázfogyasztása, az idén pedig várhatóan 97 millió köbméterre becsülik! A közvilágítási lámpák száma így aránylik 1970, illetve 1974 adataiban: 6366:9800. S az utóbbiból hatezer a korszerű. higanyégős lámpa. A tanács a legtöbb bírálatot a közlekedés- és az úthálózat fejlesztése miatt kapja, s el is ismeri ennek jogosultságát. Annak ellenére is, hogy szinte leküzdhetetlen nehézségek tornyosulnak. Hiszen szélesítették a vásárhelyi kivezető utat, megépült az új Tisza-híd, az újszegedi hídfőtől Makóig, a Petőfi sugárúttól a határig előnyösen változtak az útviszonyok; tavaszig elkészül az 55-ös út is; korszerűsítettek számos belvárosi útszakaszt; folyamatban van a villamospályák átépítése — de rendkívül zavaró, hogy legfontosabb útjainkat egyszerre bontották föl. Az építést nehezíti a közművek sokasága az úttestek alatt, sok az előre nem látott akadály. Mindemellett csekély az úténítőkapacitás, és gyönge még a munkák szervezése, egyeztetése. Hogy mégis megindult ez a nagyarányú útrekonstrukció, s ennek folytatásaként emlegetjük az új Tisza-hidat és az Izabella-híd felújítását, majd a harmadik körút kiépítését, a döntő változás nem távoli jövő ígérete. intézet, felújítottak tíz kórházi és rendelőintézeti osztályt — ám mindez szerény eredmény az elváráshoz és a szükségletekhez képest. Az ötödik ötéves tervben az egészségügyre, annak dinamikusabb fejlesztésére feltétlenül sort kell keríteni. Nagyon időszerű a kórházak felújítása. A szociális otthoni ellátás fejlesztésére tervezett intéz. Városrekonstrukció és lakóház-tatarozás A városrekonstrukció eredeti elképzeléseit nem sikerült maradéktalanul végrehajtani, mert a bontási költségek horribilis összegekre rúgnak, és a belső városrészeken nem lehet alkalmazni a modern építési technológiát, a hagyományos építőkapacitás pedig összezsugorodott. Megújult mégis több városrész: Tarján, Felsőváros, Újszegeden a Vedres utca és a ládagyár környéke, a Maros utcai rész, a Nefnestakács utca, s reprezentatív eredménye a városrekonstrukciónak az újszegedi intézményépítés. Ehhez csatlakozik majd a Paraj di és a Korondi utca környéke, amelynek rekonstrukciójáról nem mond le a tanács. Teljesen jogos az a szem_ rehányás, amellyel a lakóházak felújítását teszi szóvá a lakosság. A lakóházak homlokzata elhanyagolt a városban. s többéves igyekezettel lehet csak helyrehozni a városképet. A végrehajtó bizottság már kidolgozta a munka ütemtervét, több évre szóló programot hagyott jóvá. Ehhez azonban csatlakozniuk kell az üzemeknek, intézményeknek és a magánház-tulajdonosoknak is. Oktatás, kultúra, közművelődés Az összkép az oktatás, a kultúra és a közművelődés frontján is pozitív. Mindenekelőtt a gyermekintézmények és az iskolahálózat fejlesztése volt dinamikus. Az eredetileg tervezett 700 óvodai férőhely teljesítésében már 1400-nál tartunk. Öszszes erőnket és lehetőségeinket igénybe vette ez a túlteljesítés. Iskolai és gyermekintézményeink legkevésbé Tarjánban elégségesek, de évekre van szükség ahhoz, hogy megnyugtató ellátást tudjunk biztosítani. A tudomány otthonai nagyszerűen szaporodtak, Szeged a biológiai kutatás hazai központjává vált, közművelődési intézményeink azonban nem elégségesek. Rendkívül hátrányos az örökség: az elmúlt 30 évben Szegeden nem épült közművelődési intézmény. Részeredményként nagyra becsülhető az ifjúsági könyvtár és a gyermekkönyvtár létrehozása. az MTESZ-székház, az egyetemi KISZ-klub, s döntés van ifjúsági ház felépítésére a Tisza-parton — a tarjáni művelődési központ meg a központi könyvtár és levéltár megépítése azonban nem történik meg a várt időre. A Kamaraszínház felkedésekben csak az előkészületekig jutott a város, s itt újra a hagyományos építőkapacitás hiánya volt a legfőbb gond, jóllehet a pénzügyi fedezet sem volt komplett. Az anyagi lehetőségeket azonban korántsem merítettük ki: az ötéves t »>-vre előirányzott 37,5 millió forintból ez év végéig csak mintegy 26 milliót sikerült felhasználni. A csatlakozott községek és a város A környező községek és Szeged egyesülése történelmi folyamatra tett pontot. Az egyesülés azon az alapelven ment végbe gazdaságilag, hogy ezt az ötéves tervet az eredeti mutatókkal járják végig az egyesült helységek. Szeged mégis fontosnak tartotta, hogy máris egy testként kezelje a várossal a csatlakozott községeket, s az egységes várospolitika jegyében segítségükre siessen, amiben csak tud. Így történt, hogy eredeti ötéves tervükben a községek mintegy 40 milliós keretet hoztak a közös háztartásba, ám a felhasználás már eddig megközelítette az 54 milliót. Ha ehhez még hozzávesszük azt a kalkulációt, hogy a terv végéig újabb 23—24 millió forintot ezekben a városrészekbe invesztálunk, máris az élet cáfolta meg az egyesüléskor gyakran elhangzott gyanakvást, miszerint a város elszivja majd a községektől a lehetőségeket A fejlesztési alaphoz nyúj. tott támogatáson túl a szakigazgatási szervek terven felül gondoskodtak Kiskundorozsma városrészben körzeti gyermekgyógyász munkábaállításáról és a bölcsőde felújításához nyújtott támogatásról; fogorvosi rendelőt hoztak létre ugyanitt; Algyő városrész szzintén gyermekszakorvost kapott és a rendelőhöz felszerelést; fogorvosi rendelő működik és a rendelőintézet fűtése is megoldódott Szőreg városrészben; az éjszakai orvosi ügyeletbe bekapcsolták Gyólarét városrészt. Nagyobb tételeket is említhetünk azonban, hiszen másfél milliós támogatóst kapott Dorozsma városrész az óvodák felújításához, gyors segítséggel hozták rendbe a Sziksós fürdőt, legújabban napirendre került az algyői óvodafejlesztés. A várospolitika egysége újítása is késésben van, talán tavaszra meglesz, s napirenden marad a nagyszínház szakaszos felújítása. Művészetpártoló szerepének Szeged tisztességgel eleget tett: díjakkal, ösztöndíjakkal. képzőművészeti alkotások vásárlásával segítette a művészeti életet; most koncentrálja szellemi erőit a város nagy monográfiájának létrehozásához; sokat költött a városkép esztétikumára, új köztéri szobrokat állított A sport és a testhevelés feltételeinek javulását demonstrálja, hogy minden új oktatási intézményhez készült tornaterem, több új sportpálya készült el, még többet felújítottak, s végre szolgálja Szeged sportéletét, az újszegedi korszerű csarnok is, amely az ország egyik legszebb ilyen létesítményének sikeredett a hosszai és türelmetlen várakozás után. Döntés született már az ugyanitt megépülő 50 méteres versenyuszodáról, és a végrehajtó bizottság legközelebbi feladatai között szerepel Szeged fürdőlehetőségeinek, strandéletének bővítése, a lehetőségek számbavétele és a feladatok prograSzeged fejlődésének ez az egyedülálló korszaka nagy próbatétel elé állította a tanácsot és annak apparátusát is. Mindenekelőtt a várospolitika egységét kellett megteremteni és képviselni, hiszen köztudott, hogy Szeged városrészei nem azonos színvonalon és nagyságrendben fejlődnek. Most is magasabbak az igények a lehetőségeknél, s így volt ez már az ötéves terv elején is. Számos jogos kérést kellett elnapolni vagy hátrább sorolni, s minthogy az anyagi igények nem szültek anyagi forrásokat is, a terv elején végzett gondos elosztáshoz kellett ragaszkodni. Oj és pótigények kielégítésére nemigen volt lehetőség. A tanácstagok a választókkal való találkozások alkalmával megértették az emberekkel, hogy a város érdekeit egy keretben, egy nagy összefüggésben kell szemlélni, hiszen a legfontosabb kérdések megoldása van napirenden, ez pedig egyetemes városérdek. Ugyanakkor a városi életet zavaró apróbb hibák megszüntetésére, az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani minden városrészben, de különösen az elöregedett külvárosi részeken. Javult a tanácsapparátus tevékenysége is, amelynek még mindig igen nagy az adminisztratív tehertétele. Egy év alatt több mint 340 ezer volt az ügyiratforgalom; két és fél év alatt 687 új jogszabály jelent meg, amit meg kellett ismerni, el kellett sajátítani alkalmazásukat A lakosságnak különösen nagy kényelmére szolgál a létrehozott ügyfélszolgálati iroda. A tanács kapcsolata a lakossággal eleven és tartalmas. Négy év alatt 2500-nál több közérdekű bejelentés érkezett, a tanácsüléseken 150 interpelláció hangzott el. A legfontosabb feladatok Egészségügy és szociálpolitika Megépült a négy tervév- lyek száma, létrehoztak a deben a 150 ágyas elmepavilon, toxikáló állomást, elkészült a 200-zal több a bölcsődei he- megyei és járási új rendelőA negyedik ötéves terv teljesítése és az eltelt idő jól aránylik egymáshoz, mégis nagyobb erőfeszítésekre lesz szükség a jövő esztendőben a terv igazán sikeres zárásához. Minden anyagi és szellemi erőnket összegyűjtve, társadalmi segítséggel megtoldva kell gazdálkodnunk és dolgoznunk, hogy a terv meghozza a városn'ak az eredeti célkitűzéseket Városépítő figyelmünket célszerű a jelenlegi feszültségek enyhítésére vagy megszüntetésére irányítani — nevezetesen biztosítanunk kell az építőkapacitást a tekintélyes lakásépítési célkitűzésekhez, meg kell gyorsítani az útfelújításokat, a lakóházak külső tatarozásának meggyorsításával esztétikusabbá kell tenni a városképet, továbbra 6em lehetünk elégedettek a gyermekintézmények zsúfoltságával, illetve hiányával. E feladatok megoldása közben csak a városi érdek lehet a vezérelv egyéni és csoportérdekekkel szembén, s a város fejlődése csak,a központi célkitűzések keretében, azokkal összhangban mehet előbbre, A kitűnő fejlődési ütem Szegeden is jó politikai légkörrel, termelő és alkotó kedvvel párosul. A városé rf~ tő lendületet fokozz. az az erkölcsi erő. amely szocialista hazánk felszabad j.ásának közelgő harmincadik évfordulójából, és a XI. páickungresszus iránti figyelembe, és érdeklődésből sugárzik. S eközben már az új ötéves tervre is gondolunk, arr-úy körül ugyan meg csak műhelymunka folyik, íe kétségtelen, hogy a fejlődés további dinamizmusát rerr éljük tőle mind az országban, mind a szűkebb pátriában.