Délmagyarország, 1974. december (64. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-21 / 298. szám

t SZOMBAT, 1974. DECEMBER 91 Védett a Zrínyi-vár környéke A szigetvári Zrínyi-vár környékét védetté nyilvání­tották. Az Országos Műem­lékvédelmi Felügyelőség már korábban műemléki környe­zetté nyilvánította a várat övező területet és ezt egé­szítette most ki a Baranya megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának természetvé­delmi határozata. Ez utóbbi a város gyors ötemű fejlő­dése, terjeszkedése miatt vált szükségessé. Rekonst­rukciós tervet dolgoznak ki, amelynek megvalósításóra 1975-től évente 59 ezer forin­tot fordítanak. Alkotott és tanított Emléksorok Szőke Győzőről Néhány hónapja új veze- kólája volt a mesterségének szerepelt országos plakótpá­tője van a Vasutas Kép­zőművész Körnek. Szőke Győző festőművész októ­ber 3-án, 75 éves korában, hosszú és súlyos betegség kö­vetkeztében meghalt Sze­ged város hűséges fiát, sze­rény művészét, a Vasutas Képzőművész Kör lelkes ve­zetőjét vesztette el. Szőke Győző Szegeden szü­letett 1899-ben, december fi­án ünnepelte volna 75. szü­letésnapját szet fiatalon és művészetének alma ma- lyázatokon is. tere, a frontszolgálat, a vö- A felszabadulás után alko­röskatonaként végigharcolt tómunka, szervező- és pe­hónapok, az epibérré válás dagógiai tevékenység össze­iskolája, az emberség és harc megannyi próbája. Megsárgult fotók, hajdani és néfiány éves újságkivágá­sok dokumentálják alkotói pályájának állomásait. 1926­ban több neves szegedi mű­vész, többek között Nyilasy, Károlyi, Hódi és Joachim A képzőművé- társaságában állított ki. magával ra- Témái szülővárosának han­gadta, kalandokban bővelke- gulatos részleteihez. Tápé dó ifjúsága minden állomá- házsoraihoz, a Tisza-part sára magával vitte rajzceru- ezerarcú tájához kötődtek, zaját, festőecsetjét. Albert de festett karakteres portré­Zimmermann bácsi festőis- kat, életképeket, sőt sikerrel Könyvekről — sorokban Voronszkij: Az élei és ha- feladatairól; a demokratikus anyag mutatja be például 4ál vize. Különös könyv: tör- és proletár sajtóról; a pol- a rakodógépek, a sportépüle­ténelmi hitelű memoár az gári és opportunista újság- tek, a szegecskötés, a tető­oroszországi munkásmozga- írásról; a sajtószabadságról; szerkezetek stb. címszavait, lom zaklatott szakaszáról, s a sajtó feladatairól a pro- A szakcikkek pontos fogal­uigyanakkor nagyszerű re- letárforradalom győzelme mazása — Grétsy László se­rény. A fiatal papnövendé- után; a szerkesztői munka gítségével — nagyban hoz­ket zendülés szítása miatt sok elveiről; az újságírás nyelvé- zájárul a magyar műszaki társával együtt kizárták a ről és stílusáróL Az írások .szemináriumból. Elete ettől műfaja sokféle: vezércik­kezdve összefonódott a bol- kek, politikai kommentá­sevik párttal. A század első rok, elméleti tanulmányok éveit a munkásmozgalom részletei, határozati (fellendülése jellemezte. Az- latok, előadások. magánle tán az J 905-ös forradalmi velek stb. egyaránt szere­ffellendülés után a széthullás pelnek. A válogatást jegy­es a vereség sötét évei kö- zetek, névmutató, újság- és Vetkeznek. Voronszkij is vé- folyóirat-mutató, illetve tárgy­Rigjárja a hivatásos fórra- mutató egészíti ki. (Kossuth dalmárok kálváriáját: bör- Kiadó.) tönbe vetik, majd Szibériá­nyelv fejlesztéséhez, démiai Kiadó.) (Aka­Kertészek új kézikönyve. iavas- Harmadik, javított kiadás­eánle- h®11 jelent meg a Katona Jó­zsef szerkesztette Kertészek új kézikönyve. A hatszáz ol­dalas munka elsősorban a kedvtelésből kertészkedők szakmai igényeit elégíti ki: gyári munkásokét, akik a Pa száműzik. Kiszabadulása után faradhatatlanul mun­kálkodik a mozgalom fel­élesztésén. majd 1912-ben, mint a központi bizottság tagját, újra elfogják. Az önéletírás itt fejeződik be. Voronszkij könyve valóság­hű képet ad az orosz mun­kásmozgalom egy nehéz év­I tizedéről. Magával ragadó hitelességgel számol be a hivatásos forradalmárok éle­téről, „emberszabású" {ét rajzol Leninről, s Szeretteti esendő önmagát ifGondolat Kiadó.) Az MSZMP honvédelmi (politikájáról. Az MSZMP irá­nyító és vezető szerepe a honvédelem területén is ér­vényesül. A dokumentumkö­tet az 1956. novemberétől 1973 végéig időrendben tar­talmazza a vezető pártszer­,Veknek a honvédelem alap­vető kérdéseiben kialakult álláspontját, határozatait a politikai és katonai vezetők­nek a honvédelmi politika egyes kérdéseit megvilágító beszédeit, cikkeit Minde­nekelőtt a bevezető tanul­mány érdemel \ figyelmet a honvédelmi politika alap­vető vonásairól, mely többek között meghatározza a szo­cialista honvédelem tartal­mát, méltatja a Varsói Szer­ződés jelentőségét, tárgyalja * honvédelmi politikát meg­határozó tényezőket, majd konkretizál ia e politika alapvető célkitűzéseit és fő vonásait. A dokumentumok közül kiemelkednek a Var­sói Szerződés alapító, ok­mánya, az 1956. novemberi Tiszti Nyilatkozat szövege, az ideiglenes KB decemberi határozata, a munkásőrség felállításáról szóló határozat és rendelek az 1960-as hon­védelmi törvény, továbbá az egyes pártkongresszuson hon­védelmünkkel kapcsolaté^ részletei. (Zrínyi Kiadó.) Marx—Engels—Lenin: A sajtóról. Marx, Engels és Le­nin az új típusú munkás­sajtó megteremtői, a kom­munista újságírás úttörői voltak. Nagy jelentőséget tu­lajdonítottak a sajtónak az osztálytársadalomban, a tár­sadalmi-politikai és gazda­sági életben, hangsúlyozták osztályjellegét. A gyűjte­mény Időrendben ismerteti a marxizmus klasszikusainak gondolatait a forradalmi publicisztika alapelveiről és Műszaki lexikon 3. A kézi- rossz levegőtől menekülnek könyv első kötete 1970-ben, a kellemes, szabad kornye­második 1972-ben jelent értelmiséglekét, akik meg. E harmadik zárókő- Idegeiket szeretnék tet az N—Z betűs címsza- pihentetni lugasokban, gyü­vakat tartalmazza. A most mölcsfák között. Termesze­teljessé vált lexikon jelen- tesen szívesen olvassak a tőségét növeli, hogy hazánk- szakemberek is, mert a leg­ban négy és fél évtizede újabb, leghaladóbb ismeret­nem jelent meg általános anyagot nyújtja, méghozzá műszaki-technikai szótár- közérthető módon és rövi­gyűjtemény, noha éppen az den. A könyv felöleli a ker­utóbbi harminc-negyven év tészet valamennyi ágát, sőt alatt bontakozott ki erőtel- tájékoztat egy-két kapcsoló­port- jesebben a tudomár.yos-tech- dó tudományág kiegészítő meg- nikai forradalom. A Műsza- tudnivalóiról is. A szerzői • ki Lexikon feltárja a ku- kollektíva így komplex isme­tatómunka és az alkalma- retanyagot nyújt a szőlészet­zott műszaki tudományok új ről, a gyümölcstermesztésről, eredményeit, valamint az dísznövénytenyésztésről, a iparban felhasznált korsze- növények kártevőiről, beteg­rű anyagokat és eljárásokat, ségekről stb. Közel 300 rajza .Sorra veszi a technikai új- hol nehezen elképzelhető el­donságokat, sőt az előző két méleti dolgokat jelenít meg, kötethez hasonlítva sokkal hol pedig gyakorlati módsze­gazdagabban illusztrálja is reket mutat be. (Mezőgazda­a cikkeket Egész oldalas kép- sági Kiadó) fonódott életében. 1948-ban néhány lelkes barátjával megalapította és megszervez­te a Vasutas Képzőművész Kört, melynek haláláig ve­zetője, szervezője és lelkes munkása volt. A 25 esztendő alatt több mint 600-an for dúltak meg a körben, kép zőművészetet szerető, alkot­ni vágyó emberek, akik mindannyian gazdagabban távoztak onnan. Huszonöt éven át oktatott, magyará­zott, korrigált, bírált és di csért, gyarapította a művé­szethez értő, ' a művé­szetet szeretők táborát. Részt vett évtizedeken át a szegedi művészek kollek tív tárlatain, a megyei be­mutatókon, alkotásai elju­tottak a vasutas képzőmű vészek országos és nemzet­közi kiállításaira Hat sze­gedi festő kiállításán, 1959­ben ő is bemutatkozott a Móra Ferenc Múzeumban Ai­no Hakulinen, Kopasz Márta, Rimóczy Géza, Szekfű János és Vincze András társasá­gában. ö az, „...akinek al­kotásaiból legmarkánsabban sugárzik az alföldi meste­rek hagyományainak tiszte­letteljes megértése és nagy­szerű eredményeinek egyé­ni hangon való tudatos fel­használása". Szőke Győző elsősorban tájképfestő, de legelsősorban is a Tisza sze­relmése. „.. .azonban nem­csak a folyó pompás hatá­sú természeti képe ihleti meg, hanem a vízen és a partokon zajló hajósélet is alkőtásra bírja." Így konk­retizálódik derűs festészeté­ben a Tisza valódi lénye­ge, mely szerint e folyó nem­csak élményeket nyújtóan szép, de materiálisán hasz­nos is. Tipikus tájábrázolá­sainak magas tartalmi, for­mai fűtöttsége abból a szen­vedélyes érdeklődésből adó­dik, melynek parazsát a szülőföld iránti szeretet és ragaszkodás teszi izzóvá. Hiányát azok érzik iga­zán, akiknek a kezét fogta, akik tőle tanulták a mes­terséget és a szülőváros sze­retetét Az ő feladatuk, hogy Szőke Győző alkotásai ne merüljenek a feledés homá­lyába, ne vesszenek bele ab­ba a csöndbe, melyben ő élt, alkotott és elment közü­lünk. T. L. i Meteorológiai kislexikon Herejeleziwtö-e teiú távra az időjárási válási esélyük általában 70 százalék körül mozog. További lehetőségeket kí­nál a hosszú megfigyelési so­rokban mutatkozó periodikus változások elemzése. Kimu­tatható például, hogy Ma­gyarországon nagyon jelleg­zetes a csapadék vál tozások­ban egy 3, 5 és lá—15 év kö­rüli szakaszos ismétlődés. Matematikai módszerekkel ezek a periodikus változások részletes előrejelzés rögzíthetők és jövőbeli álla­nagy teljesítményű P°tuk is kiszámítható. Eszá­Az emberiség régi vágya, hogy belepillantson a távo­labbi jövő időjárásába. Óriási gazdasági haszonnal járna, ha az elkövetkező hetek, hó­napok időjárását pontosan előre látnánk. Sajnos, a légköri folyama­tok olyan bonyolult és szöve­vényes hatások eredőjeként jönnek létre, hogy a tudo­mány mai álláspontja sze­rint a több hétre, hónapra szóló még a számítógépek korszakában sem oldható meg. Nem reménytelen azonban a helyzet akkor, ha az elő­rejelzésektől nem követeljük meg, hogy azok minden egyes nap hőmérsékletét, csapadé­kát részletezzék, hanem megelégszünk bizonyos nagy­vonalú prognózissal, tehát például arra keresünk vá­laszt, hogy az elkövetkező hónapok átlagos hőmérsékle­te és csapadéka hogyan ala­kul majd az évszaknak meg­felelő szinthez viszonyítva. Ezek az úgynevezett ten­dencia előrejelzések statisz­tikai módszereken alapulnak. Egyik fajtájuk a hasonlóság­vagy analógiakeresés. Lénye­ge abban áll, hogy Földünk jelentős területeiről (például az északi féltekéről) meg­szerkesztik visszamenőleg 60 —80 évre a hőmérséklet, lég­nyomás és csapadék havi el­osztásának térképeit. Ha pél­dául az elkövetkező három hónapra készítenek tendencia előrejelzést, megnézik, hogy a jelenlegi és a megelőzőkét hónap félgömbi nyomás-, hő­mérséklet- vagy csapadékel­oszlása az elmúlt évtizedek melyik hónapjaiban volt ha­sonló jellegű. Elég nagy biz­tonsággal várható ugyanis, hogy az időjárás tendenciája olyan módon alakul majd, mint a múltban talált ha­sonló esetek után. Termé­szetesen a hasonló hónapok kiválasztása nagy körülte­kintést igényel, ezért az S2ó­mitógépek segítségével tör­ténik. Hazánkban kísérleti jelleggel néhány éve készül­nek ilyen prognózisok, be­mltások alapján már az idei év tavaszán kitűnt például, hogy az 1967 óta csekély megszakításokkal tartó szá­razság kiegyenlítődése 1974­ben megkezdődik (amint az valóban így ls lett), és mint­egy 70 százalékos biztonság­gal számíthatunk arra, hogy sorozatosan 5—6 csapadéko­sabb esztendő következik. E statisztikai jellegű, de mind ez ideig legtöbb ered­ménnyel biztató előrejelzési módszerek mellett világszer­te mint több kutató foglal­kozik a világméretű időjá­rási folyamatok számítógé­pes matematikai modellezé­sével és azoknak az összefüg­géseknek a vizsgálatával, amelyek a naptevékenység és az időjárás között fennál­lanak. Ezek a kutatások je­lenleg még kezdeti fázisuk­ban vannak, gyakorlati al­kalmazásukra csak később kerülhet sor. P. Gy. Jókai* emlékév 1975. február 18-án lesz a 150. évfordulója Jókai Mór születésének. Az emlékév rendezvényeinek, kiadvá­nyainak előkészítésére és koordinálására emlékbizott­ság alakult, amelynek tisz­teletbeli elnöke dr. Orbán László kulturális miniszter, elnöke Sötér István akadé­mikus. A bizottság tagjai írók, költők, Irodalomtörté­nészek. FELICE CHflRNW Giuliano, a bandita A maffiának nincsenek eszményei, amelyek fő­iébe kerekedhetnének szabályzatának, fegyelmé­nek, cselszövevényei hálózatának: a nagy maf­fiás egyéniség egyetlen vágya, hogy egyre tö­kéletesedjen a bűnözés tudományában. A szeparatizmus sötét ügyek melegágyn volt: szőtték cselszövevényeíket a nagyhatalmak tit­kosszolgálatai, „érdeklődött" a rendőrség. Hát írjon, sokat olvasson, képezze magát — meg ls volt az eredménye Pasquale Sclortino a tanácsadója lett. Sciorti­no lelkes szeparatista volt, hamar megbecsülést szerzett a mozgalomban, kényes feladatokat lá­tott el. Legkomolyabb megbízatása az volt, hogy létesítsen kapcsolatot Giuliano és az EVIS (ön­kéntes Hadsereg Szicília Függetlenségéért), Giu­ezért lépjek a mozgalomba a maffiavezérek. Ké- liano és a mozgalom vezetői közt. lft Es Giuliano? Olvasgatta az újságokat, hall­gatta a buzdító beszédeket és tanácsokat, s vár­ta, hogy meggyőzzék, és elhatározhassa magát. Zsoldosvezér volt tulajdonképpen, aki zászlót vagy urat keresett magának, hogy az fölfogja és megvívássá vele háborúját Voltak rajta kívül is banditák, még Kelet­Szicfliában is, például az Avila, vagy a Niscemi környékiek bandája, és más rettegett csapatok, a szeparatista mozgalomnak azonban velük nem volt szeges kapcsolata. Giuliano sajátos jelen­ség volt, a bandavezér sajátos egyénisége miatt. Salvatore Giuliano haramia volt ugyan, de érző­dött benne az intelligencia, volt benne valami vonzó: valami pontosan meg nem határozható dologra törekedett Canepa professzor meggyilkolása után — egy csendőrsortűz oltotta ki életét — a szeparatizmus katonai felelőse egy fiatal kalandor, egy ügyvéd lett. A mozgalom vezetői azonban Giulianóra gondoltak arra az esetre, ha Nyugat-Szicüiában gerillaharcra kerül a sor. És a maffia? Fölösleges is mondani talán, hogy a politikában mindig a legerősebb mellé áll, és mivel 1944—45-ben a szeparatisték látszottak a legerősebbnek, a maffia melléjük állt sőbb derült ki, hogy Don Calo, a nagyfőnök, a rendőrségnek dolgozott a szeparatista mozgalom kebelén belül, mindig a becsülettel, a tiszta szán­dékkal, a hazaszeretettel, a tisztességgel taka­rózva. A mozgalom legnagyobb politikai szószólója « két palermói képviselő volt: Finocchiaro Aprile és Varvaro. Finocchiaro Aprile idealista, utópis­ta ember volt, gyér valóságérzékkel; Varvaro a szicíliai társadalom megújulásét siettető kérdé­sek felé terelte a mozgalmat. A monrealei maffiavezéreket megbízták, hogy győzzék meg Giulianót: álljon a szeparatisték közé. A bandita meghallgatta őket Elmondták neki, hogy C. herceg palermói palotájában gyű­lést tartottak, részt vettek rajta hercegek, bárók, neves ügyvédek és a mozgalom vezetői, még ke­let-szicíliaiak is. — És ti, ti ott voltatok? — érdeklődött Giulia­no a monrealei maffiásoktól. — Nem — felelték —, hercegek meg főnökök voltak ott. — Jó — mondta Giuliano —, akkor a herce­geknek meg a főnököknek nyilatkozom majd. Becsvágyó es agyafúrt, meglehetősen képzett Már említettük, hogy milyen különös lelkiál­lapotban volt a fiatal bandita: szeretett volna kiszabadulni a közönséges bűnöző törvényen kí­vüli életéből, szeretett volna egy zászló nevé­ben harcolni. És Giuliano számára a szeparatiz­mus lett ez a zászló: a lehető legigazibb politi­kai mozgalom volt a szemében, mert Szicíliát ei akarta szakítani a csendőrök Olaszországától, éa azt akarta, hogy az Egyesült Államok egyik köz­társasága legyen. Egyébként az amerikai titkosszolgálat ügynö­keivé lett hajdani gengszterek is arra buzdítot­ták Giulianót, hogy csatlakozzon a szeparatis­tákhoz. Már mondtuk, hogy gyakran találkozott velük a maffiavezéreknél, például a partinicói Santo bátyámnál, a caporealei Vanninál, vagy Monrealéban, a Micelieknél. Bár Giuliano már azelőtt is, hogy zászlót ra­gadott volna kezébe, elég erős volt ahhoz, hogy kötetlenül mozoghasson egész birodalmában. Gyakran töltötte az éjszakát otthonában, anyjá­val, húgával és nővérével, Marianninával és Giuseppinával. Különösen a húgát szerette. Szerelmes is volt: szoros kapcsolat fűzte egy monrealei lányhoz, feleségül ls akarta venni, de — középiskolát végzett — fiatalember jött: Pas-. nagyon sok akadály állt közéjük, és a lány bol­quale Sciortino. Akkoriban tért vissza szülővé- dogtalan volt rosába, San Ciplrellóba. Északon járt, ott élte át az áprilisi népfelkelés dicsőséges napjait. És azonnal szerét ejtette, hogy kapcsolatba lépjen Salvatore Giulí&nóval. Giulianónak szüksége volt képzett emberekre, alvezérei, csapatkapitányai bátor és értelmes fi­úk voltak, de műveletlenek. Giuliano maga foly­ton kereste az alkalmat, hogy tanuljon, szebben — Nekünk nincs jövőnk, mint a többi szerel­mesnek — mondogatta Giulianónak titkos talál­káikon, amikor átölelte. Egyik este Giuliano így szólt: — Holnap este elmegyek a püspökhöz, össze kell hogy adjon bennünket (Folytatjuk])

Next

/
Thumbnails
Contents