Délmagyarország, 1974. december (64. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-03 / 282. szám

4 KEDD, 1974. DECEMBER 3. A párt igazságára tanított A házal kommunista moz­galom 56 esztendős történe­téből jó negyedszázad az el­lenforradalom idejére esik. Olyan korszakra, amelyben kommunistának lenni ál­landó életveszélyt, a fizikai megsemmisülés kockázatát jelentette. Es emellett ke­mény, következetes harcot egy jobb, demokrntlkus és szocialista Magyarországért. Ebben a harcban a forrada­lom katonái közül sokan ál­dozták életüket. Kimagasló egyéniség volt közöttük a 90 éve, 1864. december 2-án született Márnán Kató. A MAV-alkalmazott szü­lőknek a nélkülözések árán is módjukban állt a tehetsé­ges es a vilau dolgai iránt érdeklődő kislányt taníttat­ni: a polgári Iskola elvéRzé­se után beíratták Sv. egyik pesti tanítóképzőbe. Szülei halálakor, másodéves korá­ban azonban olt kellett hogy­nia az iskolát. Három test­vére mellett ő lett a család­fenntartó. Munkát vállalt, pénztáros lett a hatvani ál­lomáson. Mint vasúti alkal­mazott bekapcsolódott a munkásmozgalomba. 1918 elején. Pesten a NyuRati-pá­lyaudvar egyik pénztárosa és már meggyőződéses szocia­90 éve született Hú mán Kató lista, a vasutas nődolgozók szervezője. Az év nyarán ott találjuk — Landler Jenő mellett — az országos vas­utassztrájk szervezői között. Az októberi őszirózsás for­radalom idején megalakuló Kommunisták Magyarorszá­gi Pártjába az elsők között lép be. A Tanácsköztársaság idején a szocialista nőmoz­galom egyik vezetője és a budapesti munkástanács tag­ja. A proletárdiktatúra buká­sa után életének végső — legtragikusabb és egyben legszebb — szakasza követ­kezett. Internálás, elbocsátá­sok. feketelista, börtön az egyik oldalon, a máslkon pe­dig a vállalt forradalmi meg­győződés. a szakszervezeti munka, harc a szociáldemok­rata párt jobboldali veze­tősége ellen. 1925-ben a Kommunisták Magyarorszá­gi Pártjának legális szerve­ként megalakult Magyaror­szági Szocialista Munkáspárt egyik vezetője lett. Ugyan­akkor részt vett az illegális kommunista párt első (bé­csi) kongresszusán is, ahol a Központi Bizottság tagjává választották. Hazatértekor letartóztatták és börtönbün­tetésre Ítélték, összesen tíz­szer börtönözték be, utol­jára 1934. júliusában. A gyöt­relmeket, a kínzásokat már nem tudta kiheverni: rövid­del kiszabadulása után meg­halt. Életéről Így ír egyik mél­tatója: „Hámán Kató peda­gógus akart lenni, az volt a célja, hogy a magyar mun­kás- és parasztgyerekek szá­zai és ezrei előtt nyissa meg a tudáshoz vezető utat. Egy embertelen kor urai azon­ban megakadályozták eb­ben. Nem lehetett pedagó­gus, de mégis tanított, még­is nevelt egész életében. A magyar dolgozók nagy tö­megeit tanította meg a kom­munista párt igazságára, ar­ra, hogy a magyar dolgozó nép is csak akkor találhatja meg a boldogulását, fel­emelkedését, ha a kommu­nista párt mögé felsorakozva megdönti a kizsákmányoló társadalmat és a maga kezé­be veszi sorsának irányítá­sát". C. A. HAZASSAG I. kerület SiefeO: Alattyán András rá Behuszter Augusztu. Molnár Mi­hály ós Kokat Mariu. Tégla Fe­renc és dr. Ho restik Edit. Szűcs Imre ós Fazekas-Kádár Zsuzsan­na. Patav Mihály ós Kasza Má­ria. Antal Sándor és Kocsis Éva. Gáspár István ós Németh Gabriella, Farkas György ós Sos Mária. Prágai-Polák Lász­lo rá Vince Emma. Báló Gábor cs Török Zsófia. Korom Árpád «» Pusztai Mária. Hars Ferenc rá Buresch Mártó. Laudlsz Ist­ván es Sárossy Emőke. Göde Györgv és S/.umolényl Andrea házasságot kötöttek. n. kerület Sietted: Hegedűs Gyula ós fToth Muttdolna, Forgó István és Kóródi Katalin Julianna. Forgó Zoltán és Budai Irén. Megycsl István és Pataki Eva házasságot kötöttek. m. kerület Szened: S/.ccakár látván és Rnrnbas Mária, Tóthpörzsl Imre ós Vörös Franciska Erzsébet, Slrihó Ernő Pál és Kónya Pi­roska. Bodó Ferenc ás Szögi no/álla. '/.sikál Ferenc éa Kö­vecs Erzsébet házasságot kötöt­tek. SZÜLETÉS I. kerület Szeged: Horváth Attilának és Huszta Margitnak Atilla Zsolt, Banal Istvánnak ós Sólya Er­zsébetnek István, Markovlts Ödönnek és Paróczl Ibolyának Edmond Zoltán, .leszenszki Er­vinnek ós Sípos Piroskának Andrea Piroska. Dobó András­nak ós Kotován Rozáliának And­rea, Vlgh Janounak és Várko­nyl Erzsébetnek Attila Csaba. Totb Ferencnek és Kasza Ro­záliának Ferenc, Fátyol Sán­dornak ós Gcrobek Anikónak Ildikó, pásztor Imrének ós Mányi Erzsébetnek Ágnes, Mulatlnszkl Istvánnak rá Kato­na Máriának Edit. Koza György­nek és Mészáros Idának Ta­más. Harangozó Jánosnak éa Bánsági Saroltának Ildikó Ág­nes, Hunyadi Bálintunk és Vas­vári Erzsébetnek Krisztina Il­dikó. Krámll Györgynek ós Var­ga Martának Magdolna, Ménesi Jánosnak és Szabó Erzsébetnek Ágnes. Veres Antalnak és Elek Juditnak Katalin .Judit, Parals Lászlónak rá Zslkó Mártanak Bortrain László, Havasi István­nak ós Póeslk Gizellának Zol­tán. Csík Miklósnak rá Oye­mengyi Annának Bernadett Ju­liuna. Tóth Tibornak és Bcfco Zsuzsanának Tibor, Pálinkás Pé­ternek és szűcs Hozállénuk Kor­nélia Anikó. Uotyánszkl Andráz­nak rá Kari Máriának Katalin F.rzsébet. Kis-Torma Gyulán;,* és Csorba Ilonának Gyula Zsolt, Németh Sándornak és Tóth Er­zsébetnek Szilvia Katalin, Jan­csó Károlynak és Kalz Editnek Károly Uállnt, Bogdán Antal­nak rá Varga Annának Anna, Albert Zoltánnak és Svuby Klá­rának Andrea Eszter, dr. Le­ltota Gyulának és dr. Hortobá­gyi Annának Tamás Gyula, Fe­renezl Péternek ós Koesles Évá­nak Evti. Födi Vincének és Sza­bó Katalinnak Gábor. Szakái Lászlónak «•* Halsz Erzsébetnek Zoltán, Szögi Istvánnak és Mé­száros Ágnesnek Andrea Ág­nes. Oyöző-Mulnár Istvánnak és Csikós Juliannának Jusztina. Födi Istvánnak es Asztalos Kla­rának Flórián, Kuklis Sándor­nak rá Ágnes Mártának Izabel­la Irén. Fábián Jánosnak ón Dávid Teréziának Keve Csanád. Farsang Istvánnak és Ambrus Gyöngyinek F.ugénla. Vörös Pé­ternek és Boron Magdolnának Péter. Lantos Sándornak és Sulyok Erzsébetnek Sándor Se­bestyén. Nagy Sándornak és Bo­gos Máriának Katalin, Demeter Sándornak ón Gulyás Annának Oábor, Kardos Mihálynak és Ber­ta Ilonának Róbert Mihály. Kern tess Károlynak ós Szabó Iloná­nak Tünde Mária, Koza De­/ lónck ós Bakos Rozáliának Gabriella, Tőrük Imrének rá Családi események Szűcs Annának Imre. Szarvas Peternek rá Kóródt Katalinnak Katalin Orsolya. Dudás Dávid­nak és Kiss Idának Andrea, Sl­nák Józsefnek én Kazl Máriá­nak Krisztián, Bitó Alajosnak és Kovács Erzsébetnek Zoltán Alajos. Polyák Pálnak rá Vetró Annának Szilvia. Lakatos Gézá­nak és Simon Mártának Béla. ualla Lászlónak és Papp Mar­gitnak László. Lajkó Lajosnak rá Vlncze Erzsébetnek Orsolya, Szekeres Antalnak rá Matko­vlcs Andreának Zsolt Antal, Dán Andrásnak ós Debreceni Juli­annának Júlia Rita. Almásl Andrasnak és BarUch Annamá­riának Annamária Klára, 3u­haida Lajosnak rá Kószó Ro­zaiiának Zita. Turl Kálmánnak és Miklós Etelkának Ildikó, Vö­rös Rudolfnak és Törköly Er­zsébetnek István, Somogyi An­talnak ós Márton Annának Ta­más Attila. Lévai Józsefnek és Vékony Jusztinának Nóra. Jám­bor Tibornak rá Szatmári Ve­ronikának Tibor. Kirí Ferenc­nek és Tóth Erzsébetnek Fe­renc nevű gyermekük született. III. kerület Szeged: Forró József László­nak és Kopasz Magdolna Évá­nak Csaba. Retkes János And­rásnak ós Halmi Ibolyának Já­nos. Kakuszi István Bélának és Locskai Piroskának Zoltán, Lé­vai Istvánnak ég Boros Rozáliá­nak István Sándor, Szász Gé­zának és Tanai Valériának Gvöngvi. Kádár Mihálynak és Ftnczés Katalin Máriának Eva, Kálmán Antal Lászlónak rá Szufs László: Szűcs Máriának László, Oltvá­nyi Istvánnak és Babarczi Jo­lánnak Anikó. Csikós Mártonnak és Pál Piroska Etelkának Zol­tán, Kószó Istvánnak és Su­hnyda Márta Idának Szilvia Emma, Piti Elek Pálnak és Terhes Ilonának Brigitta Van­da. Tóth Györgynek és Ordögh­Deák Gizellának Tamás nevű gyermekük született. HALALOZAS I. kerület Szeged: Sári Antalné Szécst Piroska, Tóth József, Viszmeg Pálné Stefanek Rozália. Reök Evelin. Hauk Tibor. Csóké Mi­hály, szabó Istvánné Bozókl Ro­zália. Adám József, Rácz Fe­rencné Balogh Anna, ökrös Já­nosné Kecskés Ilona. Földvárl­Nagy Jánosné Hajducsék Er­zsébet, Gál Mihályné Zámbó Er­zsébet, Korom Erika. Pudner Teréz, Szél János. Bozó Fereno­né Czelgerscbmldt Julianna, Gyulai Lászlóné Csányl Etelka, Bockó Jánosné Lieb Szerafin, Faragó Ferenc. Rutai Imre, Csi­kós oyörgyné Nagy Ftloména meghalt. n. kerület Szeged: Kis Imre, ördög Im­réné Pásztor Piroska, Molnár Jánosnó Jancsovics Terézia meg­halt. III. kerület Szeged: Horváth Ferencné Neumann Katalin, Kurusa Já­nos József, ördög Péterné Pus­kás Julianna. Komócsin Lajosné, Abrahám-Ködmön Erzsébet, Sze­keres Gáspárné Tombácz Ve­ronika. Bárkányi Sándorné Ko­pasz Erzsébet. Vásárhelyi Sán­dorné Borsos Etelka, Plcti­koszics László. Németh Péter. Mohácsi Sándorné Német Ro­zália, Wcbcr Andrásné Hupuczl Eszter, Sprok János. Csányl György, Nagy Istvánné Oláh Eszter. Kaszás Istvánné Kohr. Sári. Kormányos József, Szegi Andrásné Meszes Eszter. Eichner Antalné szirovlcza Jusztina, Né­meth József. Chovanyecz Mi­hály meghalt. Befejezetlen válaszok Marad a zsúfoltság o gyorsvonatokon? Ha csak a megvásárolt vo­natjegyek számát néznénk, könnyen cáfolhatnánk azo­kat, akik a Budapest és Szeged között közlekedő vo­natok — főleg a gyorsvona­tok — zsúfoltságára panasz­kodnak. Az összesítésekben, melyeket a MÁV igazgatósá­ga készít, a számok arról vallanak, hogy a vonatok igénybevétele, klhasznalósa megfelelő; a meglevő férő­helyeknél, még napi átlagot számolva . is, kevesebben utaznak. De a statisztikák, az igaz/in részletesek, arról is beszá­molnak, hogy egy-egy ünnep előtt és után, s minden hét végén zsúfolásig megtelnek a szerelvények, nem lehet helyjegyet kapni, állnak az utasok két-három órát a fo­lyosón, a peronon. Hogy is van hát? Évek alatt kialakult, melyik nap, melyik időszaka a legforgal­masabb. Tudja ezt a MÁV is, miért nem állítanak be hosszabb szerelvényeket, mi­ért nem indítanak például hétfőn reggel még egy gyors­vonatot Budapestre, vagy Szeged felé vasárnap este? A kérdések joggal merültek fel, s amikor választ, magyaráza­tot kértünk rá a szegedi MÁV igazgatóság forgalom­irányítóitól, olvasóink kéré­sének tettünk eleget. Meg­nyugtató választ szerettünk volna tolmácsolni, s a mon­datok végére pontok helyett mégis felkiáltó- és kérdője­teket kell tennünk, legalább­is gondolatban. A Szegedről Budapestre tartó vonatok végállomása a Nyugati pályaudvar, mely méreteivel, vágányszámával, a városközpontban elfoglalt helyével már alkalmatlan a jelenlegi forgalom fogadásá­ra is. Átmeneti intézkedések már régen nem célravezető­ek, feltétlenül szükséges tervezik is Vecsésen egy új, nagy forgalmú, korszerű pá­lyaudvar megépítését. A Nyugati csarnokában, de kül­ső vágányaira sem férnek el a nyolc kocsinál nagyobb, tehát 200 méternél hosszabb szerelvények, mert ezek több vágány közös váltóját zárják le, még ha szélső vágányra Cutnak is be. Ezért a vona­tokat kisegítő kocsikkal nem láthatják el, illetve ha ezt a zsúfoltság miatt mégis meg­teszik, a pesti pályaudvar forgalmát akadályozzák. Má­sik megoldás lehetne újabb vonatpárok indítása, a jelen­'egi, naponta három gyorsvo­nat helyett négy közlekedte­tése. A szegedi Igazgatóságon kapott tájékoztatás szerin* erre jövőre sem lesz lehető­ség. A kép nem lenne teljes, ha nem számolnánk be a megoldási kereső törekvések­ről. Egy hónapja folyik az ország valamennyi vasútvo­nalán az utasszámlúlás. Há­nyan, honnan és hová utaz­nak, mennyire telített egy­egy járat, ilyenfajta kérdé­sekre próbálnak választ ke­resni a statisztikai adatokban olvasni tudó forgalomszerve-: zők. Őszintén reméljük, hogy a hatalmas adatfeldolgozó munka tanulságai révén ki­egyenlítődik végre a túlzsú­folt és az üresen futó szerel­vények közti, laikusok szá­mára is szembetűnő különb­ség. S addig? Néhány hét múl­va megjelenik a KPM szo­kásos év végi közleménye, melyben kérik az utazókö­zönséget, időben, előre vált­sa meg menetjegyét, hogy az ünnepek miatti, december végi csúcsforgalom csökken­hessen, hiszen ez elsősorban az utazók érdeke. S köny­nyebbség a MÁV-nak is. Ha a diszpécserszolgálat délig Jel­zi, hogy az esti vonatra „minden jegy elkelt", men­tesítő vonatot állíthatnak be, az Igényeknek megfelelően. S ha az utazók nem ragaszkod­nának megszokott vonatjuk­hoz, hanem a tíz-húsz perc­cel hamarabb, vagy később induló mentesítőre szállná­nak fel, értelme lenne a MÁV szervezőmunkájának Mert számadatokat sorolhat­nánk, hány tavalyi, karácso­nyi mentesítő indult majd­nem üresen Szegedről is, Pestről is... Az Időben megvett menet­jegy jelzés a vasútnak a várhntó forgalomról, s anél­kül, hogy ennek túlzott Je­lentőséget adnának, s men­tesítenénk őket a túlzsúfolt­ság megoldatlansága miatt, azt el kell Ismernünk, ennyit ml, az utazóközönség Is megtehetünk. Az ésszerű szolgáltatások lehetőségével, legyen az jegyelővétel, vagy egy csoport részére helybiz­tosítás, élni kell. Ez segíthet ugyan, de semmiképp sem végleges megoldás. A meg­váltott jegyért az utas ellen­szolgáltatást vár. A válasz­szal, mely a korlátozott lehe­tőségekre hivatkozik, nem lehetünk elégedettek. A fel­kiáltó- és kérdőjelek helyére mielőbb pontot kellene tenni. Pálfy Katalin Az albérleti díjról M. T. szegedi olvasónk az albérleti díjról érdeklődik. Mint írja, nemrég került Szegedre, és szeretné oontosan tudni, hogyan kell kiszámítani az albérleti szoba díját, és mennyi lehet az albérleti díj maximális összege. Az albérleti díjnak három összetevője van: az egyik az alapdíj, az albérlő által ki­zárólagosan használt szoba, és a más személyekkel közö­sen használt helyiség és ezek lakberendezéseinek haszná­latáért járó díj. Ez magá­ban foglalja az albérleti szo­bán kívül a konyha, a WC, a fürdőszoba használatáért já­ró összeget. A rendelkezés szerint ez az alapdíj legfel­jebb az albérlő által kizáró­lagosan használt helyiségre (szobára) jutó lakbérhányad háromszorosa lehet. Vagyis a lakás komfortfokozata sze­rinti bérleti díj összegével szorozzuk az aibérleti szoba alapterületét, és az így ka­pott összeget legfeljebb há­rommal lehet szorozni. Az albérleti összegbe tartozik a bútor- és ágyneműhasználati díj. Ezen a címen ágynemű­mosással együtt személyen­ként és havonta száz forintot lehet felszámolni. Agynemű nélkül pedig bútorhasznála­tért havi 75 forintot követel­het a bérbeadó. Végül a har­madik összetevő az egyéb szolgáltatások díja. Az emlí­tett összegeken kívül egyéb szolgáltatások például a ta­karítás. fűtés, reggeli stb. dija számítható fel. A felsorolt három összete­vőből kell az albérleti dílat megállapítani. Aki ennél töb­bet kér, az albérleti uzsora­dijat számít. Dr. V. M. POKOL TU2 Kis­regeny u. A faluszélen ember ember hátán, az országúton, n libnlegelőn gépkocsik, traktorok. Es megint­csak ember ember hátán. Több mint száz szak­ember tartózkodott már ott. S mindezek fölött naruncssaigan, néha vörösbe hájlón ott lobogott az a hatalmas fáklyaláng. Tűzoltófecskendőkkel mesterséges ködöt lövelltek a kút fölé, azzal próbálták eloltani a tüzet. A torony ködbe me­rült, de bizony a fáklyalángot még csak el sem homályosította. Inkább az homályosította el a napot. A csatornával már elkészülhettek, mert Tóth néni udvaráról azóta visszavonult a víz. Csak a piszkát hagyta ott. Deszkapalló volt fektetve az udvar sarkába. Az öregasszony éppen kifele lép­delt rajta. Megállt előttünk. — Édes fiam! De jó, hogy jösztök! Már törtem a fejemet, hogy hol hagyjam a kulcsot. A palánkon kivül ott állt az ökrös szekér. Megfogtam az öregasszony vállát. — Tóth néni! Hát maga is? Mögötte megszólalt a fia: — Nem bírtunk már vele. Fél itt maradni éj­szakára. Hiába magyarázzuk, hogy nincs mitől tartania. Gyenge védekezés volt ez Is, hiszen attól még nem kellett volna szekrényt, ágyat, ágyneműt szekérre rakni... A szobában Zsuzsa csak leroskadt egy székre. Megfogtam az állás, és hozzáhajoltam. — Ide figyelj, Zsuzsa! — mondtam neki. — Ki sem csomagolsz, érted?! Inkább még tegyél az aktatáskámba egy kis hideg élelmet. Kinn tar­tom a kamrában. Addig én átöltözöm. Es az­tán megyünk innen. — Én nem mehetek — mondta Zsuzsa. Őszintén meglepődtem. — Hogy-hogy nem Jöhetsz? — Nekem most Flórlra van szükségem — mondta ugyanazzal a fáradt szomorúsággal. — És én? — egyenesedtem fel. — Nem kellett volna találkoznunk — mond­ta változatlan arccal. Én eztán már nem lehetek igazán boldog. — Mintha spanyolcsizma lett vol­na rajta, úgy vallott. — Én szeretlek téged, de nem hagyhatom itt Flórit. Akkor már ordítottam. — Miért nem hagyhatod itt? Csendesen válaszolt. — Nekem gyerekem lesz, Gyugyó! Elsötétült előttem a világ. Zsuzsa fogta az ak­tatáskámat, és kiment. Vakon végeztem, amit el­terveztem. Cipőt húztam a gumicsizma helyett, tiszta inget vettem magamra, nadrágot váltot­tam. A nyakkendőt kötöttem éppen, amikor Zsuzsa feltépte az ajtót. — Jönnek! — sikoltotta, és az ablakhoz ro­hant. — Jönnek! Mögéje léptem, s kikémleltem én is az ab­lakon. Az udvarban végigfektetett deszkapallőn libasorban lépdeltek az apostolok. Nem jöttek valamennyien, de én csak később tudtam meg, hogy Kelemen, a másod fúrómester miért nem volt köztük. Azt azonban rögtön felfogtam, hogy valnmelyikőjük mégiscsak meglátott bennünket, amikor Zsuzsával visszatértünk a házba. Es rög­tön tudtam azt is, hogy mit akarnok. — Itt maradsz! — mondtam Zsuzsának, és elhagytam a szobát, úgy ahogy voltam, Ingujj­ban, a félig megkötött nyakkendővel. Ami én­rám ott várt, ahhoz illet úgy megjelenni előt­tük, mintha éppen tetten értek volna. Ne higy­jék egy percig sem, hogy ártatlan vagyok. Kiléptem eléjük az udvarra. Megleoődtek kis­sé, talán azért, mert titokban remélték, hogy az egész nem Igaz. De én odakiáltottam nekik: — Rajta, kezdhetitek! Ettől még jobban megzavarodtak. Csak Fló­rián maradt magabiztos. Ellépett mellettem, be­húzta mögöttem az ajtót, a zárban még benne volt a kulcs, azt ráfordította. Mindent előre ki­számított, pontosan és megejtő bölcsességgel. Akkor elém lépett, Jobb karját meglendítette, és ököllel az arcomba vágott. Az ablakban, ahogy ez várható volt, Zsuzsa fölsikoltott, rohant a konyhába, de csak dö­römbölni tudott a zárt ajtón. En az ütéstől meg­tántorodtam. Nem estem el, hiszen vártam az ütést. Flór! meg várta, hogy visszaütök. Akkor én odakiáltottam a többieknek: — Jöhet a következő! Erre még Flóri sem számított. Hogy így be­léjük látok. Egy darabig döbbenten állt előttem, a nagy csendben csak Zsuzsa dörömbölése és sí­rása hallatszott, aztán Flóri megfordult, és el­indult az udvarból kifelé. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents