Délmagyarország, 1974. december (64. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-19 / 296. szám

©SÜTÖRTÖK, 1974. DECEMBER ÍR 5 Hidas Antal köszöntése Olyan embert, olyan írót köszöntünk ma, 75. születésnapján, aki tollát, tehetségét, teljes életét a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom szolgálatába állította. Sokgyermekes cipész sokat nélkülöző fiának született, s a gyakori nyomor korán megtanította arra, hogy égbe kiáltó igazságtalanságok vannak ember és ember között, gazdag és szegény között, úr és proletár között. De ugyanolyan korán megtanulta azt is, hogy ezen csak harccal, a megváltó forradalommal lehet fordítani. Elvét, hitét bátran megvallotta, s ezt az úri Magyarország azzal torolta meg, hogy kicsapatta a középiskolából. Előbb újságot árult Budapesten, majd különböző gyárak munkapadjai mellé állt, ifjúmunkásként érte a Tanácsköztársaság kikiáltása. Félbeszakított tanulmányait a munkásegyetemen folytatta. Ám a Tanácsköztársaság bukása után a féktelen terror földjéről menekülnie kellett. Csehszlovákiában került kapcsolatba a Kommunisták Magyarországi Pártjával, ekkor szólalt meg benne először a költő, verseket gyújtott benne a fájdalom, így gyászolta, így siratta az elbukott proletárforradalmat. Előbb az Űj Utak című folyóirat hasábjain jelentek meg versei, később jóformán minden szlovákiai munkáslapban. öt esztendő sem telt el, mikor a honvágy és a tenni akarás hazahívta. Itthon írta a proletárforradalom emlékét idéző, megújulását óhajtó költeményeit, amelyek előbb kéziratban, röplapokon, munkás szavalékórusok ajkán terjedtek, majd az illegálisan működő Kommunisták Magyarországi Pártja kiadásában — 1925 nyarán —, könyv alakban is megjelent. Ez volt Hidas Antal legelső verseskötete. Már a címe is életveszélyesen vakmerő volt: Az ellenforradalom földjén. A párt, letartóztatását megelőzvén, azonnali emigrálásra utasította a költőt. Bécsen, Berlinen át érkezett a Szovjetunióba. Jelentős munkát vállalt a Sarló és Kalapács című folyóirat megindításában, egyik vezetője lett a Moszkvában megalakult Magyar Forradalmi írók és Művészek Szövetségének, s a forradalmi írók nemzetközi szervezete folyóiratának is ő volt az egyik szerkesztője. 1926-tól kezdve jelentek meg orosz nyelven versei, majd orosz és magyar nyelven novellái, regényei, verseskötetei. Kommunista költőként tudatosan szolgálta a forradalmi harcot, forradalmi versei közül sokból munkásdalok, indulók szövege lett, és névtelenül haza is került. Elég, ha megemlítjük itt a híres Vörös Csepel, vezesd a harcot kezdetű indulóját, amelyről ma már tudjuk, hogy apósa, harcostársa, Kun Béla kérésére íródott, s minden gát, akadály ellenére is megérkezett Magyarországra, mint ahogy a madár a legmagasabb, legsűrűbb szöges drótháló fölött is átrepül. Itt terjedt név nélkül, szájról szájra, mint a népdal, illegális találkozókon dúdolták, erőt merítettek belőle. 1938-ban a törvénysértések egyik áldozata lett, elítélték, börtönbe vetették, de rehabilitálása után ott folytatta, ahol abbahagyta, hiszen tudta: nem az eszme, hanem egyes személyek hibái, bűnei okozták szenvedéseit. Hazánk felszabadulása után még hosszú ideig nem élhetett hazai földön. A személyi kultusz idején, a dogmatikus hibáktól fagyos politikai légkörben ö, Kun Béla rokona és harcostársa nem térhetett haza. Amikor megteremtettük a „tiszta égboltot", jöhetett volna már. Akkor pedig félbehagyott dolgai marasztalták ott. 1959-ben, 34 évi távollét után érkezett haza, ahol végre a teljes megbecsülés övezi. Munkásságát, életművét országunk Kossuth-díjjal jutalmazta. Életművét szinte lehetetlen felsorolni. Csupán a legfontosabbakat említjük. Moszkvában kiadott verseskötetei: Folyik a pör. Sűrű csillagos az ég, A gyarmatok kiáltanak. Itthon a Néném kertje és a Jázmin utca című kötetek. Jelentős helyet foglal el életművében regénytrilógiája, a Ficek úr, a Márton és barátai, valamint a Más muzsika kell. Alkotó kedve ma is a fiatalokéval vetekszik. Ugyanilyen alkotó kedvet kívánunk neki továbbra is, 75. születésnapja alkalmából. S. \m Vízvédelmi kutatási program A szegedi vízkincs védelme érdekében az ATIVIZIG a Budapesti Vízgazdálkodási Kutató Intézet, a Nagyalföl1i Kőolajkutató- és Feltáró Üzem, valamint a Szegedi Vízművek és Fürdők szakemberei kutatási programot állítottak össze. Ennek célja a szegedi vízkincs védelme a nyomáscsökkenéstől, a gázosodástól, és a kémiai ártalmaktól. Az adatgyűjtő jegyzőkönyvek rendszerezése mellett a teendő intézkedéseket is számba vették az olaj, a gáz, a hévíz és az ivóvíz termelésével összefüggésben. Javult a gyermekellátás: cikkek kínálata A népesedéspolitikai kormányhatározat végrehajtásával kapcsolatos különböző szintű rendelkezések és állásfoglalások kiemelt feladatként kezelik a gyermekellátási cikkek forgalmának növelését, a folyamatos áruellátást, a stabil árakat, és a minőségi színvonal javítását. A központi intézkedések eredményeként a gyermekellátási cikkek gyártása, beszerzése, és értékesítése érezhetően javult, a nagyobb igényeket folyamatosan azonban még nem tudja kielégíteni sem az ipar, sem a kereskedelem. Helyenként és időnként hiányos a választék, esetenként a mennyiséggel is baj van. Ezért is tartottak az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség irányításával Budapesten és hét megyében átfogó ellenőrzést. Megállapították egyebek között, hogy valamennyi korosztályra érvényesen emelkedett a gyermekruházati ellátás színvonala, különösen a csecsemőruházati kínálat javult, több árunál megszűnt a korábbi ellátási probléma. Az iskoláskorúak ruházkodását szolgáló cikkekjen azonban akadnak választékhiányok, s változatlanu1 gondot okoz a gyermekek iivatos öltöztetése. Az iparsikkek közül főleg egye? tyermekbútorok — ágy, járóka, etetőszék stb. — hiányát állaoították meg az ellenőrök. Örvendetesen növekedett a bébiételek kínálata — az elmúlt három év alatt a forgalom is megháromszorozódott Új kiállítás a Hadtörténeti Múzeumban Az Országos Hadtörténeti Múzeum eddigi legnagyobb szabású kiállítása, a kézi fegyverek történetét mutatja be a legrégibb időktől napjainkig. Mint Liptai Ervin ezredes, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka a szerdai sajtótájékoztatón elmondta, a csütörtökön megnyíló kiállításon hét teremben mintegy 2000 fegyvert állítanak ki, a kézi fegyverek csaknem minden változatát. A tűzfegyverek sorát a legrégibb típusú szakállas cső- és kanócos puska nyitja meg, majd egymás után következnek az egyre hatékonyabb elől- és hátul töltő, egy- és többlövetű puskák, pisztolyok, forgó- és öntöltő pisztolyok, az új sorozatlövő fegyverek, a gépkarabélyok, DÉLÉP-sikerek a szakmai vetélkedőn Szakkörök és klubok A Ki minek mestere? szakmai vetélkedőre idén az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium 16 nagyvállalatának 2176 dolgozója jelentkezett Az országos döntőben a DÉLÉP hat csapata vett részt, s három szakma képviselői értek el helyezéseket A Gadó László vezette melegburkolók második helyet szereztek, ezért díszoklevelet kaptak, s mind a négyen hétnapos magastátrai ingyenes üdülésen vehetnek részt. A festő és mázoló csapat Eácz István vezetésével harmadik lett, ők ugyancsak oklevelet kaptak, s közülük egy dolgozó mehet a csehszlovákiai túrára A vízvezeték- és csatornaszerelő szakmában Csendes István házgyári brigádja negyedik helyen végzett; ők is oklevelet, valamint jutalmat kaptak. Ezen felül minden helyezett csapat tagjai ötnapos belföldi szakmai körutat tehetnek, Az ünnepélyes eredményhirdetést Budapesten, a Láng Gépgyár kultúrtermében tartották meg. Ezen Trefil István, az ÉVM főosztályvezetője adta át az okleveleket és díjakat. Megdicsérte a DÉLÉP-et a verseny szervezésében nyújtott kiváló munkájáért. Jutalmul a vállalat még egy dolgozója vehet részt a csehszlovákiai üdülésen. A művelődési házak munkája sok mindennel mérhető, hiszen sokágú tevékenységről van szó, a tartós ráhatásra alkalmat adó, közösségekre támaszkodó művelődési formákat vizsgálva kaphatunk mégis olyan képet, amelyből céltudatos törekvések és e törekvések eredményei egyaránt kiolvashatók. Egy-egy előadás, bármilyen nagyszerűen sikerült is, kevesebbet ad hallgatóinak, mint a hetenkénti rendszerességgel működő szakkör, művészeti csoport vagy klub. Ezeknek a csoportoknak legnagyobb ereje a közösség, az együtt művelődés élménye. Olvasáshoz, folyamatos önműveléshez, egy-egy speciális terület iránti érdeklődés fölkeltéséhez, ismeretszerzéshez és a művészi alkotó munka alapjainak kereséséhez is út vezet a csoportokból, illetve ezeknek az utaknak a csomópontjai is lehetnek a szakkörök és klubok. Megkülönböztetett érdeklődés kíséri e csoportok működését, segítésükre a megyei tanács szakfelügyelői hálózatot hozott létre a közelmúltban. Minden év újabb és újabb eredményeket szül, és problémákat vet föl, ezeket összefoglalni most elhamarkodott lépés lenne, hiszen ősszel vagy tél elején a legtöbb csoport újra rendezi sorait. A művelődésügyi osztály legfrissebb kimutatása között lapozva, csupán szervezeti szempontokra figyelve is, érdekes összehasonlításokat tehetünk. Van olyan művelődési ház, ahol 16, vagv akár 21 csoport is működik. A jobb adottságokkal élő városi művelődési köznontok természetesen előnyben vannak. Adottságon nem csupán megfelelő helyiséget és a fönntartáshoz szükséges anyagiakat kell érteni, a jól kéozett vezető fontosabb ennél. Csak ezzel magyarázható, hogy új művelődési házak között is található olyan, amelyben jól működő csooort nincsen, viszont a réeiben, sőt alkalmi helyen találkozó csoportok is érhetnek el kimagasló eredményeket. A Szegedhez tartozó Algyő kis művelődési háza 16 csoport működését jelentette, 416 ember hetenkénti találkozását, rendszeres művelődését jelenti ez a szám. Az adottságok között pedig nem dúskálhatnak, hét csoport vezetését maga a művelődési ház igazgatója vállalta magára. Van néhány fájdalmas lap Is a megyei összesítőben. Öpusztaszer — mert nincs hol összejönni? — és Bokros azt jelentette, náluk semmi nem működik. Szőregen mindössze egy ifjúsági klub, Röszkén pedig egyedül a paprikahasító együttes szerepel a beküldött lapon. Balástyának helye is van, szakembere is lenne, anyagi támogatás hiányában mégsem tud élni egyéb adottságaival. Általában kis igényűek ezek a csoportok, és sok mindent maguk Is megtesznek a körülmények javítására. Az öntevékenység nem csupán műsorok összeállítására, egy-egy művészeti ág művelésére vonatkozik, sokszor a terem festésére, vagy teljes fölújítására is. A közösségek egyik tápláló ereje a hagyomány. A több éve vagy évtizede működő csoportok újabb és újabb tervekkel gazdagodva törekednek eredeti célkitűzéseik megvalósítására. A néphagyományokhoz kötődő együttesek, a zenekarok, tánccsoportok és pávakörök — a létszámból ítélve is — népszerűnek mondhatók. Néhány pávakör parasztkórussá szeretne átalakulni. A környékünkön levőket a zákányszéki kórus szép példája ösztönzi. Az összesítő külön érdeklődött a csoportok tagjainak életkora után. Változatos a kép, de szinte mindenütt sok a gyerek. Mindszenten például a húsz kézimunkázó aszszony kivételével csak gyerekek látogatják a csoportokat. Első látásra örülhetnénk annak — és örülünk ls —, hogy már iskoláskorukban ide járnak a gyerekek. Ha most ideszoknak, később is számíthatunk talán rájuk. Viszont éppen a számok mutatják, hogy gyermekkorban nem sikerült mindenütt megszerettetni a művelődési házat, mert elszakadván az iskolától, búcsút mondanak ennek ls. Fájlaljuk tehát, hogy kevés a felnőtt, örülünk viszont annak, hogy az öregek vagy öregedők újra otthonra találnak. Sok nyugdíjasklub működik, majdnem annyi, mint ifjúsági. Azzal a szándékkal mentünk Mórahalomra, hogy a számokból általánosítható képhez egy valódit is rajzolhassunk. Hivatalosan és hétfő szünnap, de a művelődési házba járók nem engedik szabadon maradni ezt a napot sem. Két citerazenekar működött eddig, most akar egyesülni a kettő, és egy harmadikat szeretnének alakítani a nagyszéksósi iskolánál. A KRESZ-tanfolyam most vontatóvezetői „tagozattal" bővült. A fúvószenekar erősödik, Szegedről jó vezetőt kaptak, sőt társakat is: a vasutasok zenekarával együtt muzsikálnak ezután. A kézimunka szakkörnek tizenöt asszony a tagja, a fotósok nagy táblán hirdetik, hogy mindenkit megtanítanak Jól fényképezni, a honismereti szakkört a népfront segíti. Működik egy ifjúsági klub, tervezik a magnósok klubját, a pávakör pedig parasztkórusként szeretné tovább folytatni eddigi jó munkáját * Érdeklődtünk a tanyák népének művelődési tehetőségei iránt is. Van, aki nyolc kilométerről jár be a citerazenekarba, biciklivel, leányával együtt. A harmadik zenekar éppen a tanyaiak részvételére számít, biztosan nem hiába. De a távolságok továbbra is gondot jelentenek, a művelődési ház belső energiáját a belső munka annyira leköti, hogy eddig még kinti csoportok szervezéséhez nem tudott segítséget adnL Horváth Dezső Bornemisza Péter Electrája 1558-ban drámát írt egy huszonhárom éves diák, mert a Bécsben tanuló magyar ifjak színjátszásra készültek, és nem volt mit előadni. A diák, Bornemisza Péter Szophoklészt kezdett fordítani, de nem hallgathatta el, amit a magyar sorsról tudott. így született az önálló mű, a Magyar Electra. Nem tudjuk, megtartották-e akkor a bemutatót? Ameddig emlékezet és írás visszaér, onnan számolhatjuk, hányszor találkozott közönség — az átdolgozott drámával. Az eredetivel most (először?), a képernyőről. Sok szót hallottunk már a modern kor e furcsa dobozának, a tévének lehetőségeiről, tehetségéről, és persze korlátairól. Bizonyítékok sorakoztathatók pro és kontra, rengeteg jól-rosszul sikerült MA: Több üzlet Ma, december 19-én, csütörtökön a szokásos időben nyitnak, de este 7 óráig fogadják vásárlóikat Szegeden a következő üzletek: a Kárász utcai és a Lenin körúti ajándék, illetve illatszer üzletek, a Kárász utcai játék-, valamint hangszerüzlet, a Lenin körúti üveg- és porcelán-, valamint sport- és játékszaküzlet, az Oskola utcai ajándékbolt műsor. A néző tehát kísérletnek tekintette az új vállalkozást és kérdőjelet tett a mondat után: több mint 400 éves dráma a tévében? Bornemisza Péter utószavában köszönetet mond a közönségnek, amiért moccanatlan csendben, egész lelkével, elméjével figyelmezve hallgatta végig művét. És a tévénéző előbb jólesőn-megindultan nyugtázza a köszönetet csak aztán mered döbbenten a képernyőn futó feliratokra: igaz a diák minden szava. Moccanatlan csendben figyeltünk, mert nekünk szóló, modern és tökéletesen tévészerű darabot láttunk. Négyszáz évvel ezelőtt írták. Alig kellene többet mondani az alkotók dicséretére, ha nem kívánná a hatás okát kutató kíváncsiság. Vámos László rendező nemcsak azt „számította ki" nagyon pontosan, hogy az ideje jött el az érintetlen, eredeti dráma bemutatójának. Számolni tudott az örök ember ősi, eredeti, elemi erejű érzelmi és gondolati reakcióinak mai hatásával is, meg a sajátosan „magyarított" darab mondanivalóinak korszerűségével is. Kalmár Katalin sötét hátterű, fehér parasztkúria-díszletei között inkább ösztöne-. ik-érzelmeik, mint észérvek irányították a „magyarruhás" szereplőket Kivétel talán Orestes, aki már Ovidius-kötettel a kezében, még Electra látása előtt tudta a kötelességét Hegedűs Gézát mindazonáltal — bár játéka ugyanolyan precízen, pontról pontra kidolgozott volt, mint az összes többi szereplóé — mintha feszélyezte volna a feladat nagysága. Emlékezetes, nagy hatású művészi teljesítmény Kútvölgyi Erzsébeté, a tökéletes színészi azonosulás példája. Electráját érzelmek vezérelik, szenvedése ezért is feloldhatatlan, a bosszú után is megmaradó. Különös-értékes Bornemiszateremtvény Parasitus, a széllel hajló szolga (Szénási Ernő). Vagy Chorus (Patkós Irma), akiben a görög drámák kórusainak és a nemzedékek folytonosságát őrző magyar matriarchának tiszteszerepe egyesült. Szemes Mari zabolátlan természetű, vérbő udvarházi nagyaszszonyt játszott, Bessenyei Ferenc a Mester szerepében szemlélődő bölcset, aki a cselekvésre a legjobb pillanatot képes kiválasztani. 6. & .