Délmagyarország, 1974. december (64. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-17 / 294. szám

4 KEDD, 1914. DECEMBER ft wmm — >8fc Jár-e térítés a terhességi orvosi vizsgálat idejére? Mikor jár átlagkereset a terhességi orvosi vizsgálaton való megjelenés idejére? — kérdezi F. G. szegedi Olvasónk. Mint írja: felesége a terhesgondozósra csak a munkaidő alatt tud megjelenni, mert máskor nincs rendelés a körzetl)dn. A munkahelyén azonban a kiesett időt levonják a szabadságából, vagy igazolt távollétnek számolják el. A terhesvizsgálattal kapcsolatban feleségének nemcsak a gondozóban kell megjelennie, hanem kiegészítő szakorvosi vizsgálatokra is beutalják. Olvasónk felesége eseté- részt venni. Ebben az esetben a vállalat eljárasa csak ben is csak akkor, ha az orrészben helyes. A Munka vosi vizsgálatra munkaidő megjelenni. A kiegészítő ormen történt távolmaradós igazolt távollétnek minősül ugyan, dijazás a mulasztott időre azonban' a vállalattól nem jár. A fenti állásfoglalás értelmében olvasónk feleségének jár az átlagkereset arra az időre, amikor terhességi orvosi vizsgálaton vesz részt, legfeljebb négy esetben, mert azon csak a munkaidő alatt tud Törvénykönyve és végrehaj- után nem kerülhet sor. Kötásáról szóló rendelkezések telező orvosi vizsgálatnak szerint a dolgozót a kötelező kell tekinteni a terhes nőorvosi vizsgálatokon való nek a terhesség ideje megjelenés Idejére átlagkereset illeti meg, ha csak a munkaidő alatt tud azon részt venni. A Legfelsőbb terhességi orvosi vizsgála ton való négyszeri, kora szülésnél egyszeri részvételét, ha az e vizsgálaton való megBírósúg Munkaügyi Kollé- jelenésre csak u munkaidőn glumának 23. számú állás- belül van lehetőség, foglalása szerint kötelező A beteg dolgozó megorvosi vizsgálatnak, amely- vlzsgálásához, illetőleg rend nek idejére átlagkeresetet vosi vizsgálat, illetve a rendszeres orvosi vizsgálat és gyógykezelés nem minősül alatt kötelező orvosi vizsgálatnak még akkor sem, ha a vizsgálat ós gyógykezelés csak a munkaidő terhére oldható meg. E címen történő távolmaradás idejére átlagkereset nem jár. Olvasónk feleségének azt kell fizetni, csak azokat az vizsgálat viszont nem minőorvosi vizsgálatokat lehet te- sül kötelező orvosi vizsgálatszeres kezeléséhez szükséges tanácsoljuk, hogy a négyszeri terhesgondozás Idejére kérje az átlagkereset megklnteni, amelyeken a dolgozó egészségi állapotától függetlenül, jogszabály rerinak akkor sem, ha a vizsgálat lefolytatása csak a dolgozó munkaidejének terdelkezése alapján köteles hére oldható meg. Az e eltérítését. Jogvita esetén forduljon a vállalati munkaügyi döntőbizottsághoz. Dr. V. M. Családi események Juditnak Rita Juliit, dr. Németh Zoltánnak us Tóth Erzsébetnek Anikó nevd gyermekük született. III. kerület Szexed: Berki Vtnoének és Mezei Máriánál; János JóZBef. Tiszai Zoltán Lászlónak és Kiss Katalinnak Zoltán, Kovács Im. ----- •- • D renek es Szktva Hilda Máriának Imre és Bodonyl Ágota, Bugyi Tlmoa- Sántu József Lászlónak HÁZASSÁG T. kerület szeged; Cíyenes András és Mu Í

ik Máriu. Németh Bál és Sebők :dlt Surultu. Kutons István és iNsgy Margit. Buja András és y.alunyi Marta Erika, dr. Fábry János ét Veruszto Ildikó Erzsébet. Király Dezső és Czlfrlk Eva. Sr.abo Lajo- és Takács Maria Klára. Serény László és l'alánkái Mária Hona. Kispéter Oyulu és FUlüp Magdolna, Halász István és Bóka Ilona Anna. Oyárfás László Pál és Forgó Klára Katalin házasságot kötöttek. 1T. kerület kzeged: Markó Gyula Sándor és Németh Éva, BukaosJ néln János és Mai a Katalin, Klrálv János és Abrnhám Eva, Császár Csaba László ót Ac- Margit 11Zlikó házasságot kötöttek. III. kerület szeged: Darvas Tibor és Fetrenczi Eva, Csiszár Férem- és Ivsnyl Gizella Erzsébet, Vaskó lléla Vilmos és Németh Etelka Erzsébet házasságot kötöttek. SZÜLETÉS L kerület Korom Pálnak és és Dobó Katalinnak Ágnes Katalin. Király aergelynek és llozso Emíliának Krisztina, Csurár Mihálynak és Kolompár Aranka Erzsébetnek Tünde Ag& nes, suvanya Szilveszternek Czlmer Ilonának Zoltán. Badényi Jánosnak e« Tápai Veronikának János, Hácz. Ferenc Flóriánnak ős Halasi Katalinnak Katalin, Antalné Nai'.y Mária, Temesvári Eva Erzsébetnek Anett, Classen Roger Gerardnak és Bódis Klára Kutaltnnak Janina Klára, Orvos Jánosnak és Héez Erzsébetnek Csaba Róbert, Szőke Jánosnak és Szálai Ilona Zsuzsannának Zsuzsanna Csilla, Ábrahám Ferencnek és szabó Irénnel; Zsolt, Bihari Vilmosnak és Csamangó Irénnek Vilmos, Bihari Vilmosnak í, Csamangó Irénnek Miklós, Tóth Lajosnak és Varga Juliannának Hajnalka, Jómlhály Attilának és Szilágyi Otzellának Gabriella. Mészáros Istvánnak és Gerlei Erzsébet Katalinnak Edit nevfl gyermekük születeti HAT.ALOZAS I. kerület Szeged: Tápal László, Imre Kálmánná Imre Etelka, Kalocsai Lajos. Szekeres Istiginné Henkfi Ida Julianna, Lengyel Antalné Fekete Etelka, Hnrscst Istvánná Pfelfer Rozália, Ezslás András. Gora Lajos, Oaka Szilveszter, Petri PA1, Török Istvánné Raranyás Julianna. Sípos Istvánné Solyonni Sára, Kothencz Györgyné Engl Rozál, Kovács Mihály, Franezla Istvánné Báló Julianna. Belehorecj. István. Tiszai Józsefné Vas* Veronika, Szabi > Szeged: Korom Pálnak de DöVld Tereinek Attila, Bakos Sándornak és liorka Evu Irénnek Beatrix, Simon Józsefnek és Erdei Katalinnak József, Marossy Lászlónál; és Salajkó Erikának t.ásslo acza. Dombóvári Andrásnak és Németh Erzsóbetnok András, Siklósi István NAndorttuk és Kasza Anna Máriának Anikó Agncs, Károlyi Józsefnek és ldul Máriának Ildikó, Rácz Nándornak és llegodús Teréznek Attila, Hzaltna Zoltánnak éu Kiss Máriának Marianna. Bnzókl Jé- . ... swefnek és Csöke Ilonának Gab- "ol®*1 rteila, papp Jenőnek és Németh . Máriának Zsolt. Mahler Károlyrak és Kristóf Mártának Károly. Heffner Istvánnak és Fülöp Máriának Gábor István. Miklós Jóvaefneic és Aruclái Etelkának Edina. Hnlnnbal Józsefnek és Horváth Gyöngyinek József, Adok Lászlónak és Kovács Eva Ilonának László. Juhász Istvánrak és Mézes Ilonának Tibor, Elpka Józst'fnek és Gáesér Zsuzsanna Teréznek József István. Bakonyi Istvánnak és Horváth (Erzsébetnek Zoltán. Pál Istvánnak éa Vtrillák Ilona Máriának Ilona. Aosai-Varga Józsefnek és Niőes Ilonának József Csaba, Gál István Albertnak és lleslr Ilonának Ilrigltts. Révész Antalnak és Imgor Erzsébetnek Zoltán. Gémes Gézának és Varga Ibolyának Erika Kornélia, nerkles Imrének és Bánóctkl Jolánnak Róbert Imré. Tóth Imrének én Gombos Gizellának Krisztián (mre, Varga Jór-iofnok és Deák Piroskának Rita Piroska, Agárdi Ferenc Vilmosnak ós Rékasi Idának Ildikó, Varga Zoltánnak és Vacsa Ilonának Ákos Zoltán. Mészáros Tamásnak és Oöblyös Valériának Péter, Tolnai ayörev. nek és Héder Etelkának Etelka Margit, Tokody Bélának és szekeres Etelkának Tünde Erika, Hugyl Imrének és Szilágyi Eszternek Szabóira. Rárz Jánosnak és Pópltv Gizella Magdolnának Ágnes Katalin. Takáes Károlynak és Papp Éva Máriának Krisztián Péter, Molnár Imrének és Bíró Annának Imre Péter, Tóth Lajosnak éa Gyémánt Editnek Edit Erzsébet, Seregély Zoltánnak és Jámbor Irén Máriának Nikoletta, Kóaa Istvánnak és Szólik Idának István, Benedek Lászlónak óh Oedey Piroska Matildnak László, Terhes Jánosnak éa Bbnrhardt Klárának Gábor János. Stika Antalnak és Flnta Ilona Eszternek Tamás, Reményi Bélának és Kertész Zsuzsannának Béla RObert, Hegedül Józsefnek és Farkai Máriának Mária, Szél Léssiónak ét szJte Ágnesnek Ágnes, dr. Kalocsai Attila Imrének éa F-étfcJ Hodák Jánosnak és Szllasl Magdolna Veronikának Péter László. Juhász-Vedres Ferencnek és Seres ibolyának Ibolya, Mészáros Józsefné Imre Etelka meghalt. II. kerület Szagod | Németh Ferenoné Nagv Mária, Szűcs József, Almoadi Sándornak «• Kucsai Zsuzsanná- T* "ío Szőrt Andrásné Imre Iisisz nu.lv,. Mi»„ Imrén.,v- i-iazio, rtznn snorssns imm Erzsébet, Rácz Anna meghalt, ül. kerület Szeged: Szeredal József, Dems József, Berta Józsefné Szirovloza Etelka, Fertnezt Mátyás, Dobák Ágnes. Temésvárl György, Sós János, Bálint. Mihályní Molnár Mária, Kocsis József. Dobó János, Dálint Sándor, Kovács Mihály, Tanács Ferencné Berta Mária, Laczkó László, néne Júnosné Balog Erzsébet. Nagy Flórián meghalt. nak Ildikó Ibolya. Nagv Imrének és Berta Katalinnak Attila Imre, Németh Józsefnek és Csonka Erzsébet Annának Edit, Péter Imre Jánosnak ós Czőkus Évának Edina, Csizlk Vincének és Varga-Petö Erzsébetnek Andíea, Dömöay Istvánnak és Dobó Anna Máriának Mónika, Ménesi Antal Károlynak és Kecskeméti Terézia Máriának Andrea, MtsIstvánnak és Loaoncz A segített és a megtűrt háztáji A ni gazda: nagyüzemi mező- háztáji gazdaság árt a közös;i termelés különbö- nek. A legtöbb helyen rájötpazarlását jelentene. Olyan téesztagot Is nagyon sokat ző válfajainak megítélésűben tele már, hogy az ösztönző találunk, aki egyszerűen kép. elvi változásról nem beszél- és fékező tényezők ügyes hetünk. Az állam a háztáji kombinálásával a háztáji gazdaságokat, változatlanul a gazdaság nem gátolja, hanem nagyüzem szerves részének, segíti a közös munka színtermelésüket a népgazdaság vonalas elvégzését ff!n?.rac.nflkÜ1ÍÍwet!U.enóflí Az életben mégis találunk tekinti. Ezt a te fogást kéri két egymástol eUérő szemaz üzemvezetőktől és ezt ér- léletet ^ gyukorlatot. A mosvényesiti sajat intézkedéséi- toha adottstifiok között gazben. A szarvasmarha-prog- dfUkodó, még gyenge téeszekrammal kapcsolatos előnyö- b aho, a közrts nem M ket például nemcsak a kö- meg{elel6 jövedelmi szinvozös, de a háztáji állomány is na,at blztog(tanli a vezetők élvezi Ha a sertésátvétellel fokozotUm tómogatják a házgondok vannak, az allam m gazdaságot Hiszen ez nemcsak azt írja elő, hogy ,k fő ^^ annak| hogy a nagyüzemekbffl; de azt ls a tagságot megtartsák a faluhogy a háztájiból szintén át b ^ bevonjak a küzÖ8 cé. kell venni a kész hízókat lok ^g^^ha. A jóadotttelen háztáji gazdasággal bíbelődni, mert erejét túlfeszítve dolgozik a közösben, tehát nincs ideje hozzá, vagy — a másik végletben — anynyira idős, annyira gyenge már, hogy fizikai ereje nincs hozzá. Sok esetben szükség lehet tehát az eszmei háztájira, de nyilvánvaló, hogy ez már nem termelés. Tehát a háztáji gazdálkodás legfontosabb funkciója vész el belőle. Az eszmei háztáji már csupán jövedelempótlás, ezért, az állam is másként ítéli meg. Ezenkívül pedig, ha a szaggatott határú domboldalakon gazdálkodó téeszekben sem mérnek ki háztáji parcellákat, akkor a határ egyes részein nem terem majd Az úgynevezett kisegítő ságú, korszerűen gazdálkodó, gazdaságok — a nem mező- erős téeszek vezetői viszont gazdasági foglalkozású állam, mérhetően kevesebbet törőd- t^mmi* A domboldalak a zo! polgárok földjei és kertjei - nek a háztáji gondokkal ügy természetesen nem tartoznak talaljak — bár ez egyoldalú ~ ugyanebbe a kategóriákba, felfogás —,. hogy a tagság Az állam azonban az itt foly- tisztességgel megél a közöstők. Ha ilyen helyeken divatból be akarnák vezetni az eszmei háztájit, az munkalaton munkát is a mezőgaz- bői is. mankókra különösebb er6_paEarióst)termeléskiesést okozna. Végül pedig még egy tényezőre szeretném felhívnia figyelmet. A jövedelemszabádasági termelés értékes ré- szükség nincs, szének tekinti. Ha nem ls ki- Nem tudjuk megmondani, fogás talán még, de javul hány termelőszövetkezetben ezeknek a kisüzemeknek gé- lett már a háztáji gazdaság a _____ pekkel és egyéb felszerelési közös szerves része. Bizo- wözás az államhatalom egyik tárgyakkal, kémiai szerekkel nyos, hogy sok száz gazda- (gen fontos tevékenységi kovai ó ellátása. ság az, ahol közösen értékeCsalódások persze érhetik a sitik a háztáji termékeit, a nem mezőgazdasági főfoglal- téesz gondoskodik a szüksékozású kistermelőt. Akad pél- ges tenyészállatok, szaporitódául, aki jókora almáskertet anyagok és egyéb kellékek re. Közgazdasági és politikai kérdés, aminek súlya esetenként megelőz egyéb tényezőket. Ezért természetesnek és indokoltnak tekinthetjük azt telepített, és keserű szájíz- beszerzéséről, aktívan műkő- a jelenséget, hogy az adóhazel vette tudomásul, hogy a dlk a háztáji bizottság, tacsaládja szükségletét mégha- karmánnyal látja el a háziadó mennyiségű termékelt táji állatokat, és a szaktanom is olyan egyszerű érié- nácsadás ls érdemi fokon kesíteni. Vagy nem azon az működik. Csúnya szakkitejeáron, mint remélte. Itt vál- zéssel úgy mondjuk, hogy tozatlanul érvényes az a ta- ezeken a helyeken a háztáji nács, amit a szakértők már már a nagyüzem integrált a kezdet kezdetén adtak a része. Szakértők becslése szekisemboreknek: ne tévedje- rint ez lehet a helyzet a kőnek olyan területekre, ahol zös gazdaságoknak mintegy a a nagyüzemmel, mint kon- harmadában, kurrencléval találkoznak. Bú- Erőteljesen bontakozik ki zát, kukoricát, almát, szőlőt mostanában egy új szokás, ma már nagyüzemben töb- talán azt is mondhatnánk, dibet és olcsóbban lehet ter- Vat: az eszmei háztáji. A tamelni, mint a kicsiben Vi- Roknak nem adnak földet, szont a szamóca, a málna, a hanem a háztájihoz való joeseresznye, ós még számos got 20—25 mázsa kukorieákertószet! termék nehezen Val vagy 4—S ezer forinttal nagyüzemesfthető. Tehát, aki megváltják. Nagyon nehéz anyagi érdekből kezd gazdái- erről a tendenciáról kategorikodásba, az ezeken a terű- kus véleményt mondani. Rétieteken kereskedjék. A háztáji gazdaságok területén a szemlélet fokozatos fejlődéséről számolhatunk be ségtelen, hogy az egységes, kedvező területű téeszekben a kukorica, ha zárt rendszerben művelik, többet terem Ma már nagyon kevés olyan és olcsóbban. Ilyen helyeken nagyüzemi vezetőt találha- esetleg a háztáji pacellák kitunk, aki attól fél, hogy a méréee a föld termőerejének lóságok éberen figyelik a háztáji és kiegészítő gazdaságok — itt már konkrét személyek — tiszta jövedelmét. És ha egyes jövedelmek mögött már nem munka, hanem spekuláció áll, illetve egyes esetekben a tiszta jövedelmek már kiugróan magasak, akkor az állam az adó eszközével fékez. Megakadályozza az „elfutásokat". Lehet. hogy ez kivételes esetekben a termelés rovására megy. Ezt az áldozatot azonban társadalompolitikai okokból meg kell hoznunk. A termelőszövetkezeti háztáji gazdálkodás egy igen magas értékhatárig jövedelemadómentes, ós egy tisztes határig nem fékezi az adó a kisegítő gazdálkodást sem. Semmi ok nincs tehát arra. hogy egyes „nagy vállalkozók" kudarca széles körben vegye el az emberek kedvét a nem nagyüzemben végzett mezőgazdasági termeléstől. Földeáki Béla mm CHiLBNTi Giuliono, a bandita Szemmel kell tartamok, az embereit, hátha akad köztük, alcinek megnyerhetik a bizalmát. Es a politika? Es a rendőrség? Ezt kérdezte néhány maffiavezér a nagyfőnöktől, Hon Calótól. — A monrealei és a partinicói testvérek kapnak majd utasításokat — felelte Don Caló, mielőtt távozott. A szálloda előtt fiáker várta, fehér lóval, aztán a többiek is elindultak egyenként, testőreik kiséretében: ki vonaton, ki távolsági buszon, páran autóval. Glullano hire gyorsan szállt. A vurosl szervek, az államgépezet összeomlása, a szövetséges csupatok parancsnokságain feltűnő sötét amerikai —s/lcfUal ügynökök — azelőtt, közismert gengszterek — és azok a körülmények, amelyek közt. a maffia újjászerveződött a rendőruralom osszeomlása után, mely uralom egyébként komoly gondokat okozott annak idején a maffiának a hagyományos stílusú vezérek körében — mindez és még más tényező is hozzájurult ahhoz, hogy Giulianónak legendaja kerekedjék a sziget nyugati felének „szicíliai hazafiságra" szomjas népei közt, Glullano mér első megmozdulásaitól kezdve erre. törekedett, hogy bizonyos szabályok vagy törvények szerint gyakorolja hatalmát. Maguk a régi stílusú maffiavezérak környékezték meg: vesse latba minden erejét, hogy megint legyen valami rend az alvilágban. Es az alvilág akkoriban a társadalomnak igen széles rétegét jelentette. A kisebb-nagyobb banditák, akik szabadon garázdálkodtak Nyugat-Szicíliában, valódi veszélyt rejtettek a maffiahatnlom számára. Csak Oiuliano „tartott rendet". Sikerült öarszefognla a régi stílusú maffiások hatalmából kicsúszott legerősebb csoportok parancsnokságát. A tiszteletre méltó társaság vezérel bölcsen döntöttok Falermóban: bizonyítsák be Giulianónak a barátságukat, és vállalkozásait — állatlopásalt, útonállásait, zsarolásalt — segítsék információkkal. Gluliano ls bölcs vezére volt bandájának: a zsákmány elosztásakor nem feledkezett meg a biztonsági alapról; egyre tekintélyesebb tőkét gyűjtött a váratlan kiadásokra éa a szervezet erősítésére. A monteleprei banda a maga eszközeivel tökéletes zsiványhálózatot épített ki az állatlopástól egészen a húskereskedésig. Szakítva a különböző coscák hagyományos munkamegosztásával, a működési terület egészére rátette a kezét. A hagyományos stílusú maffia kénytelen volt annyi sáppal beérni, amennyivel a „monteleprei király" szíveskedett megajándékozni. Egy híres szicíliai—amerikai gengszternek viazont, aki Partinicóban, Sunto bátyámnál a gyerekrablús fortélyait magyarázgatta neki, azt felelte, hogy ilyen becstelen vállalkozásokba sosem fog bocsátkozni. Egészen más tervei voltak. Lelkében gyerekkora óta vad haragot forralt a pásztor- éa parasztnyúzók ellen, akik állandóan szorongatták a pásztorokat, fillérekért fölvásárolták a bárányokat, mielőtt megszülettek, a juhsajtot, mislőtt a hozzá való tejet kifejték volna. Embereik lábon vették meg a gabonát, a fáról a gyümölcsöt, összej megvették a parasztoktól a mustot, aztán egész évben adták el nekik a bort Nyugat-Szicília hatalmat hiénái voltak fit Glullano rendezte velük a régi számlát; személyesen kereste fel őket; nagy tisztelettel fogadták. Es ő minden teketória nélkül igen tekintélyes összegeket követelt — másnapra. Megjelölte a pénz átadásának óráját és helyét is. Minden erőfeszítés hiábavaló volt ilyenkor, hogy Montelepre királyát rábírják: csökkentse követeléseit. Gluliano elment, egyedül, ahogyan jött. És másnap a megjelölt órában, a megállapított helyen Glullano megbízottai átvették a nagy köteg pénzt. Később kitudódott: ezek közül a becstelen spekulánsok közül páran a kontinensre költöztek, Milánóba, Torinóba, és újra kezdték ügyleteiket. A zsarolással szerzett pénzt három részre osztotta: az egyiket magának tartotta meg, a másikat a csapatkapitányok kapták, és a harmadikat az áldozatok közt osztotta szét, a legjobban szűkölködő pásztorokat és parasztokat választva ki. Így történt, hogy ezekben a napokban Manülno. Terranova, Pisciotta meg a többi bandita nyomorúságos házakba kopogtatott be, és nem rabolni vagy fenyegetőzni, hanem pénzt vinni. És egy Oiuliano nevfl baditának. minden önkényúr ellenségének, a megalázottak védelmezőjének híre egyre szállt, a nép ezreinek és ezreinek lett egyetlen reménysége, akire áhítattal és várakozással néztek. Am a pénz megfellebbezhetetlen úr, és a banditának sok pénz kellett. Embereinek el kellett tartanlok a családjukat, a törvényen kívüli élet is sokba került, drágák voltak az öszvérek, a lovak, a gépjárművek. Néha fegyverekre is kellett költeni. Giuliano, hagy ezt a sokféle szükségletet kielégíthesse, sarcot vetett ki, valamiféle adórendszer formájában. Megbízottait elküldte a gazdag földbirtokosokhoz, közölte az összeget, és a fizetés határidejét, aztán megjelentek az adószedők. Bizonyos esetekben nyugtát adott. A rekvirált állatokért például elismervényt. (folytatjuk*