Délmagyarország, 1974. december (64. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-15 / 293. szám

8 VASÁRNAP, 1974. DECEMBER LÓ. 8 Vajdaságiak a szegedi IMaradandót alkotott ferradalai leozgalmaian Az újvidéki Fórum Könyv- (kommunista) Munkáspártot, mi eseményekben tevékenykiado a -.apokbt— jelentette meg Mészáros Sándornak A Tanácsköztársaság és a vajdaságiak című könyvét, amely a magyarországi és a Nagyon sok vajdasági küz- kedő szabadkai Udvardi Jádött a magyar Vörös Hadse- nost, torontálvásárhelyi Anregben, nemcsak magyar, ha- dorka Sándort, nagybecskenem szerb is. Ivan Matuzo- reki Hermái Józsefet, kikinvic jugoszláv vörös zászlóal- dai Kovács Jánost. Az első jugoszláviai történeti kutatá- jut szervezett, amely Kapós- kettőről a szegedi helytörtésok eredményei alapján át- várott székelt, és Bátaszéktől netírás is tud, hiszen Udvartekinthető képet rajzol az Gyékényesig a déli demarká- di János a KMP szegedi tit1918-as polgári demokratikus ciós vonalon teljesített szol- kára, a direktórium tagja és 1919. évi proletárforrada- gálatot. Jórészük orosz fog- volt, és Andorka Sándor nelom vajdasági származású ságból hazatért jugoszláv ka- ve is gyakran fölbukkant a szereplőinek tevékenységéről, tonákból állott, akik a kö- helyi események krónikáiÉrdekesen mutat rá a szer- zelgö világforradalom hité- ban, dokumentumaiban. Herzó, hogy a Magyar Tanács- ben arra készültek, hogy a mái József szintén vöröskaköztársaság fénye kisugár- magyar Vörös Hadsereg se- tona volt, tagja a szegedi zott a későbbi Jugoszláviára gitségével megdöntsék az Munkástanácsnak, de itthon is. A Kommunisták Magyar- SHS-királyságot és a tőkés- tovább nem követtük útját, országi Pártjának vezelősé- rendszert. Ez a reménység a sokáig nem tudtuk, hogy késében nemzetiségiek is vol- királyi csapatok körében is sóbb. 1957-ben bekövetkezett tak, így Franc Drobnik és zendülésekre vezetett. 1919. haláláig milyen nagy szerepe április 11-én a szegedi hídon volt a vajdasági forradalmi Ivan Matnzovic, a jugoszláv őrséget álló szerb katonák mozgalmakban. Kovács Jácsoport vezetői, továbbá La- egy része fegyvereit eldobál- nosról meg Mészáros Sándor lar Vukicevic vaidasági szár- ra, forradalmi dalokat éne- csak annyit tud, hogy a KMP mazású kommunista, a iugo- kelve átvonult a városba, és szegedi vezetőségi tagja volt, szláv csooort elnöke. Buda- barátkozásba kezdett a ma- s hogy az összeomláskor kepesten 1918 decemberében gyar lakossággal. E jelek rült Szegedre, s Andorka már működött jugoszláv alapján a Vörös Hadsereg „propaganda-századában" kommunista csoport, s 1919. készült is a királyi csapatok fontos helye volt Mi sajnos január 6-án egy budai ven- elleni támadásra, de a fórra- már tudjuk, hogy az ö neve dcglober. megalakult a Dél- dalmi megmozdulások el- van a szatymazi vértanúk szláv Kommunisták Buda- lanyhultával kockázatosnak emlékmüvére fölvesve: 1919. pesti Csoportja. Küldötteik látszott a terv, azután pedig augusztus 5-én vele is a Prómentek a szerb királyságba, a cseh és román támadás nay-különítmény gyilkosai i'S kezdték kiépíteni a kom- nem engedte meg, hogy a végeztek, munista pártot. A szovjet- frontot még délen is kitér- Mészáros oroszországi jugoszláv kom- jesszék. Így a jugoszláv kommunista csoport Budapesten munisták a 80. nemzetközi keresztül tartotta a kapcso- dandárban a cseh és a rolatot az otthoniakkal. 1919 mán intervenciósok ellen áprilisában egy jcientés azt küzdöttek. Július 24-én sokan Tévesen Zarecsuifc' jánöstTs mondja: „A kapcsolatot Bu- életüket áldozták a Tisza vaidaságinak, pancsovainak dapesttel (Kun elvtárssal) portján, Tiszafürednél. . úgy tartjuk fenn, hogy min- A vajdasági magyarok fő- mondja, holott o a ma Roden héten futár megy Buda- ként a kiskunhalasi székbe- mániához tartozó Nagyszentpestre, onnan pedig Jugo- lyű 15. bácskai vörösezred- miklóson volt tanító. Közli szlaviába, majd vissza, rend- ben. a szegedi 46. gyalogez- hogv a KMp szegedi szerint hadifogoly-transz- redböl lett 46. vörösezred- , ,, porttal, de sürgős esetben ben, de több más egységben szervezéseben részt vett az különrepülőgépen mennek, is szolgáltak, s részt vettek óbecsei Spasoje Stcjic, a kéEzen az úton néhány pél- mind a három arcvonalon a sőbbi vidovdáni merénylő is. dányban újságot és propa- Magyar Tanácsköztársaság Rdla egyelőre mi nem tugandafüzetet is tudnak kül- honvédő, egyben a nemzet- v deni, amelyet Budapesten új- közi proletárforradalmat is ranyomatnak és Jugoszlávia- védelmező harcaiban, ba küldenek." Lazar Vukice- A magyar forradalmakban poritgni Mészáros névsorát vic, Filip Filipovic és Nikola szerepet játszott vajdaságiak éhá á vaidasági S7Üie. Grulovic a Kun Bélával íoly- közül néhányat név szerint nehany mas vajüa®af 821116 tátott megbeszélések után is kiemel a szerző. Így a tesű szegedi forradalim szehamarosan hazautaztak a szabadkai Sinkó Ervint, a replőével: Bernáth András Szerb-Korvát-Sziovén Ki- későbbi neves írót, aki 1919 magyarkanizsai, Koncz Kárályságba, és 1919 áprilisé- májusában, júniusában Kecs- . j pestalics ban Belgrádban megalakitot- kémét városparancsnoka volt, roly orosztomos., Pestalics - - a^d István szabadkai, Sajtos IstSándor említi még az újvidéki Jócsák Kálmánt, az őszirózsás forradalom idején Csongrád megye kormánybiztos főispánját. 80 éve született Molnár Erik Közgazdaságtudományban, ni önkritikus felülvizsgálat filozófiában is maradandót azonban benne igazi termőalkotott, pedig főleg és min- talajra lelt. Addigi kételyeit denekfelett történész volt és fenntartásait végre megMolnár Erik. Kommunista fogalmazva, fellépett azzal a tudós, aki éppen ezért vállalt tudománytalan módszerrel — ha a párt hívta — politi- szemben, amely „a hiányzó kusi szerepet. Tagja volt az történeti anyagot a marxizÉrdeklődésén túl bizonyára a mindenfajta provincializmustól való mentessége is hozzájárult ahhoz, hogy ugyanez idő tájt egyetemes történeti stúdiumokkal is foglalkozzék. Utolsó nagy munkája (A marxizmus szöIdeiglencs Nemzetgyűlésnek mus—leninizmus általános vetségi politikája 1848— (és haláláig a parlamentnek), tételeivel "-pótolta-; a megmajd tíz évig különböző mi- levő történeti anyagot pedig nisztériumok élén állt, volt a marxizmus—leninizmus álnagykövet és a Legfelsőbb talános tanításainak iUusztráBíróság elnökeként részt vett lasára használta fel". a törvénytelenségek felszámolásában. Alapításától haláláig a Magyar Tudományce Akadémia Történettudományi Intézetének igazgatója és 1956 után szinte valamennyi történettudományi szerv, bizottság vezetője volt, Mindenekelőtt azonban alkotó tudó6. A Budapesten, Bécsben és Rómában tanult fiatal értelmiségi a nagy gazdasági világválság idején jelentkezett írásaival a KMP iegális folyóiratainak, a 100%-nak. a Társadalmi Szemlének és az erdélyi baloldali Korunk-nak hasábjain. Tanulmányai széles területet öleltek fel: a munkásmozgalom történetétől, a mozgalom és elmélet aktuális problémáin át a viA 60-as évek elején Molnár Erik indította el polemikus írásaival az úgynevezett nációnál izmus vitát, amely hivatva volt (és van) leküzdeni történetszemléletünk nacionalista maradványait. A kérdést — amely azóta sem került le a lapok, folyóiratok hasábjairól — 1957 tapasztalatai és a baloldali szektarianizmus leküzdésének igénye vetették feL Benne az osztályharc és nemzeti harc viszonya, a társadalmi haladás és a nemzeti függet1889) ma már köztudott kérdések és problémák akkor meghökkentő felvetésével keltett figyelmet. Általános tudományos indítékain túl ez a műve elméletileg kapcsolódott az MSZMP új szövetségi politikájának megindításához. Molnár Eriket már indulásakor is jellemezte a történeti és dialektikus szemlélet. A 30-as években Németh Lászlóval folytatott egyik vitájában így tett hitvallást a marxizmus módszere, a dialektika mellett: „A marxista dialektika a valóságról felállított törvényeket, amelyek nélkülözhetetlen támpontjai minden társadalmi cselekvésnek, a folytonos mozgásban ^itSt összefolyó, bonyolultvata egyebek kozott az ideolo- ,„„^-í giai mozgatórugó jelentőségeire is ráirányította a figyelmet; arra, hogy a gazdasági okok végső soron való elsőbbségéről nem megfeledlágkapitaUzmus rendszerének kezve_ ^ az alapvet5 gaz. dunk többet. Meg tudjuk azonban szaták a Jugoszláv Szocialista valamint a szegedi forradalTanácstagi beszámolók December 16-án, hétfőn délután 5 órai kezdettel Nagy István, 78-as választókerület, a Tisza-parti gimnáziumiján ; Csányi János, 85-ös választókerület, a petőfitelepi l-es pártházban. Csap utca, délután 4 órai kezdettel Kovács Ferenc, 123-as választókerület, és Tóth Pördi Jánosné, 124-es választókerület, a mihályteleki kultúrházban: délután fél fi órai kezdettel Savanya Miklós, 122-es választókerület, a hattyastelepi általános Iskolában, Hofgesang Péter, 21-es választókerület, a Közgazdasági Technikumban. Gutenberg utca; Heim János, 22-es választókerület, a Gutenberg utcai általános iskolában; délután 6 órakor Csorba Mihály, 121-es választókerület, Gyálaréten, az MSZMP alapszervezetében tart tanácstagi beszámolót. December 17-én, kedden délután 5 órakor Papp Imréné, 116-os választókerület, a Hámán Kató iskolában, és fél 6-kor dr. Török László, 15-ös választókerület, a Ságvári általános iskolában tart beszámolót. December 19-én, csütörtökön délután 5 órai kezdettel tartja beszámolóját Pálfalvi Zsolt, 104-es választókerület, a 600. sz. Iparitanuló Intézetben CTolbubin sgt 8áJ ós Harangozó Lászlóné. 109-es választókerület, a Gagarin általános iskolában. ván csókái, Szabó János törökbecsei születésű volt, ma is élő Varga János meg Péterrévén született. Hátha egy új kiadásban még hasznát vehetik a vajdasági munkásmozgalom szorgalmas kutatói. Péter László nagy megrázkódtatását elemző cikkekig, és a magyarországi társadalom és gazdaság bemutatásáig. A sokoldalú tudós mindig aktuális kérdést vizsgált és mindig elvszerű tudományossággal nyúlt témájához. Jeszenszky Erik, Pálfai István és SzentmikIósy Lajos fedőneveken publikáló Molnár Eriket azonban leginkább a forradalmiság és reformizmus kérdéspárja és az agrárprobléma izgatta — vagyis a nemzetközi munkásmozgalom és a hazai társadalmi-gazdasági továbblépés égető gondjai. Mindazonáltal ezek az évek a felkészülés jegyében teltek. Amikor a negyvenes évek elején Molnár Erik számára megszűnt a publikálás lehetősége, és nem szólhatott hozzá a napi kérdésekhez, a történettudomány nagy nyereségére megalkotta a magyar feudalizmus születésének máig alapvető társadalomrajzát, amelyet a felszabadulás után a folytatás is követett. Kiteljesedő tudományos működése — jellemző módon — politikusi tevékenységévei kart karba öltve fejlődött. Természetesen az ő munkássága nem maradt mentes a korabeli munkásmozgalom elméleti tévedéseitől, hibáitól, nem átgondolt propagandaszólamaitól. A7- !956 utódasági indítékok az emberek tudatán keresztül, vagyis eszmei formákban érvényesülnek. A vita során és hevében Molnár Erik esetenként nem mindenben elfogadható véleményt képviselt A probléma felvetése azonban alapvetően helyes, mert a történeti és dialektikus megközelítés az 6 érdeme volt lóság szükségszerűen durván általánosított, leegyszerűsített, megmerevített képeinek tekinti és minden igyekezetével arra törekszik, hogy e törvények folytonos csiszolásává! mind jobban hozzásimuljon a kimeríthetetlen, sokszínű tovahullámzó valósághoz. Es a társadalmi fejlődés törvényeit nem helyezi el az emberen kívül, az emberek fölé, hanem egyedül az emberi cselekvésben, az emberi akaratban, az ember; cselekvés, az emberi akarat által látja megnyilvánulni őket." Dérer Miklós Levelet kaptunk Kübekházáról, a Sarló-Kalapács Termelőszövetkezetből. Arra kér bennünket Zsótér András elnök, továbbítsuk a szövetkezet köszönetét a cukorrépaszedésben segítségükre siető vízügyi dolgozóknak, így szól a levél: „A rendkívüli őszi időjárás okozta gondok enyhítésében az ATIVIZIG tápéi gépészeti telepén dolgozó szocialista brigádok tagjai önzetlen segítséget nyújtottak termelőszövetkezetünk közösségének. Szekszárdi Mihályné vezetésével a Dózsa, a Lenin, a Vörös Csillag és a Gagarin szocialista brigádok tagjai, Bózó Ferenc vezetésével a November 7„ a Hugonnai Vilma, az Egyetértés és a Petőfi szocialista brigád tagjai jöttek egy-egy napra, 22—22 fővel, önzetlen segítségükért köszönetet mondunk." FELICE CHILflNTI Giuliano, a bandita Giuliano fgy beszélt: — Itt, a kisvárosokban meg az utakon mindenfelé az emberek zsivánnyá lettek, lopnak, gyilkolnak, és nincs, aki parancsoljon; a csendőrök asszonyokat és gyereket tartóztatnak le, kínoznak meg, gyilkolnak, razziáznak, éjszaka rátörnek a házakra. Aki ellopott egy juhot, azt gyilkossággal vádolják, és kivégzik az ártatlant. Nekünk kell vállalnunk a felelősséget, én vagyok a főnök, minden tervet velem beszéljetek meg, én fogadom el, vagy vetem el. Aki a maga szakállára dolgozik, az én engedélyem nélkül, az halállal bűnhődik, aki pedig a zsaruknak kémkedik, az életével fizet. Aki benne van, maradjon itt, a többiek menjenek el — mondta. Egyetlen ember vált csak ki a csoportból. A másik gyűlés, a maffiavezéreké, az egyik • A maffia szervezete családokra oszlik, s mindegyiknek Irillön feje van. A család rendszerint egyWMWFat aeotnszédoc uároaofc csoportjaiból ismert palermói szálloda különtermében zajlott le. Kifejezetten ezért jött el Villalbából, Caltanisetta megyéből Don Calo lovag, a nagyfőnök. Amikor a szállodaportán, meg a szobákban, folyosókon észrevette a kisvárosokból érkezett vezérek testőreit, elküldte őket, menjenek csak ők is ebédelni, aztán sétáljanak egyet, szórakozzanak kicsit a lányokkal. — Amikor én itt vagyok, senki se fog zavarni bennünket — mondta, miközben a többiek kézcsókra járultak elébe. A bankett órákig tartott: a megbeszélés tárgyát ismerték az egybegyűltek. Az a monteleprei fiú megtámadta a monrealei börtönt, és nem kérte ki hozzá se a partiniciói, se a monrealei cosca — ahol a börtön található — vezetőjének tanácsát. — Minket — jelentette ki Santo és Gnazio bátyám — megsértett az a fiú, mert a maga feje után ment. — Hebehurgya fiú — mondta Gnazio bátyám, aki nem ismerte. A partinicói maffivezérnek más volt a véleménye. Határozott, erős fiú, sokan tisztelik. A corleonei maffiavezér, akinek doktorátusa volt, azt hangoztatta, hogy ez lázadás a tiszteletre méltó társaság törvényei ellen, és éppen akkor, amikor annyi nehézség után végre igyekszik rendezni sorait az egész család*. — Erőpróbát kéne tartanunk — mondta választékosan. — Csakhogy ahhoz erő is kell — válaszolta a nagyfőnök, Don Calo. A camporealei vezér, a nemrég szabadult bölcs és ravasz Vanni bátyám lépett közbe. — Testvérek — Kezdte —, ne veszítsük el a fejünket: talán újabb háborút akarunk most, mikor végre közeledik a másik befejezése? A monteleprei fiú határozott és erős, ráadásul becsületes, szót kell értenünk vele. • corleonei doktor így. beszélt: — Ezeket a mozgolódó, szervezkedő parasztokat előbb-utóbb úgyis meg kell fékeznünk. — Az a fontos, hogy ez a monteleprei fiú tudatában legyen annak, hogy bizonyos területek nem tartoznak a fennhatósága alá — szólt közbe a castellamarei főnök. A dohány- és kábítószercsempészésre gondolt egyébként, amelyet már kezdtek újjászervezni. — Azt hiszem — mondta a partinicói —, hogy ez a terület nem érdekli. És Memeco, a borgettói főnök: — De hát mit akar egyáltalán ez a Giuliano? — Memeco bátyám, csodálkozom magán! — mosolygott az öreg Don Calo. — Mit akarhat egy fiú, aki alig múlt húszéves? Hogyan tudhatnánk mi, ha ő maga se tudja biztosan? Egyelőre föl akarja verekedni magát, parancsolásra és győzelemre vágyik. Én nekünk segítenünk, támogatnunk kell... — Mégse kéne mindent felmarkolnia — jelentette ki a borgettói. Ebben Don Calo is egyetértett. — Nem, mindent nem szabadna felmarkolnia: vetésre szükség van, aratni is kell, persze neki, de a részünket ki kell adnia. A bankett végén elhatározták: nem kezdenek ugyan igazi tárgyalásokat Giulianóval, de a partinicói és a monrealei főnököket megbízzák: tartsák vele a közvetett és a közvetlen kapcsolatot. Az egész part menti, de a beljebb fekvő maffiáknak is, Monrealétól Trapaniig, beleértve Corleonét, Alcomót, Partinicót, Castelvetranót, a vezérek döntéséhez kellett tartaniok magukat, vagyis ahhoz, hogy nem indítanak frontális támadást Giuliano és emberei ellen, hanem pártfogásukba veszik, támogatják és tájékoztatják. ennek ellenében viszont megfelelő ellenszolgáltatásokra számítanak. Semmi esetre se tanúsítanak lekezelő magatartást, inkább jó tanácsokkal kell ellátniok, ha hozzájuk fordul. (Folytatjuk.)