Délmagyarország, 1974. december (64. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-14 / 292. szám

SZOMBAT, 1914. DECEMBER 14. 5 Szeméivzeti murslccs az épitöiparSsan Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztériumban pénteken országos tanácsko­zást tartottak a tárca építő­és építőanyag-ipar vállalatai­nak, tervező és kutató inté­zeteinek igazgatói és sze­mélyzeti vezetői. A tanács­kozáson a káderpolitikai és személyzeti munkáról az utóbbi években kiadott párt­és kormányhatározatok vég­rehajtásának tapasztalatait összegezték. Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter megállapította, hogy a sze­mélyzeti munka átgondoltab­bá és tervszerűbbé vált. Hangsúlyozta, hogy a káder­nevelési és személyzeti mun­kában egyik legfontosabb feladat a vezető-utánpótlás. Huszonöt éves a nemzetiségi tanárképzés ünnepi tanácsülés a Juliász Tanárképző Főiskolán Gyula Beszámoló taggyűlésen s yill szavakkal, közös akarattal A magyarországi román és szlovák szakos általános iskolai tanárképzés negyedszázados évfordulója alkalmából tegnap, pénteken ünnepi tanácsülést tartottak Szegeden, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola dísztermében. Az ün­nepi tanácsülésen többek között megjelent dr. Ágoston Jó­zsef, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára, Török József, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára. Hantos Mihály, a megyei tanács elnökhelyettese, Forgó Pál, a városi tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője, Öícrös János, a pedagógus szakszervezet megyei titkára. Ott volt az ünnepi tanácsülésen dr. Karol Notin, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság követségi titkára, Alexandru llies, a Román Szocialista Köztársaság követsé­gi tanácsosa, dr. Kővágó László, a Kulturális Minisztérium nemzetiségi osztályának vezetője, a társadalmi és tömeg­szervezetek képviselői, a román és szlovák tanszék volt ta­nárai, diákjai, valamint a főiskola testvérintézményeinek — az odesszai állami egyetem, a nyitrai pedagógiai fakul­tás és a krakkói pedagógiai főiskola — küldöttsége. Hegedűs András, a főis­kola főigazgatója nyitotta meg az ünnepi tanácsülést, majd dr. Kardos József, az Oktatási Minisztérium főosz­tályvezetője tartott ünnepi beszédet. Méltatta a nem­zetiségi tanárképzés elmúlt negyedszázadának eredmé­nyeit, s megállapította, hogy Magyarországon alkotmány rögzíti a nemzetiségek jogait, többek között az anyanyelv^ művelésének, oktatásának, a" saját kultúra megőrzésének és ápolásának lehetőségeit a marxista—leninista nemzeti­ségi politika szellemében. A magyarországi nemzetiségek hidat, összekötő kapcsot je­lentenek a szocialista orszá­gok között, egyre javuló fel­tételek között dolgoznak, mind magasabb szinten folyik az anyanyelvi oktatás általános és középiskolai fokon, egyre nagyobb eredményeket érnek el, a nemzetiségek kulturális csoportjai, melyek nemcsak a néphagyományok feleleve­nítésén és megőrzésén fára­doznak, de kiveszik részüket a nyelvművelésből és a szo­cialista kultúra terjesztéséből is. Ennek a munkának tevé­keny részesei azok a nemze­tiségi értelmiségiek — mint­egy 900-an dolgoznak már hazánkban —, akik közül a román és szlovák szakos ál­talános iskolai tanárok ép­pen a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán szerez­tek oklevelet. Beszédében dr. Kardos József elmondta, hogy a nemzetiségi könyvtá­rak polcain immár 140 ezer kötetnyi könyv sorakozik, a nemzetiségi könyvkiadás — mely szintén most ünnepli fennállásának 25. évforduló­ját —, eddig 200 tankönyv­vei és 300 egyéb kiadvánnyal segítette a nemzetiségi nyelv, és kultúra terjesztését. Az óvodától a tanárképző főis­kolákig már folyamatos és megalapozott a nemzetiségek oktatása, az anyanyelv mű­velése. Az ünnepi beszéd előadója elemezte a nem­zetiségi tanárképzés ne­gyedszázados munkáját, ösz­szegezte a tapasztalatokat, és szólt az elkövetkezendő évek feladatairól is. A szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán két tanszéken, a román és a szlo­vák tanszéken folyik nemze­tiségi szakos általános iskolai tanárképzés. Az ünnepi ta­nácsülésen Váncsa Vilmos fő­iskolai docens, a Román Nyelv és Irodalom Tan­szék vezetője hozzászó­lásában az internaciona­„ Hzmusra való nevelés fontos­ságáról szólt, Drien Károly fő­iskolai tanár, a Szlovák Nyelv és Irodalom Tanszék vezetője, a szlovák szakos tanárképzés fejlődését méltatta. Az ünnepi tanácsülést kö­szöntötte Szilágyi Péter, a Magyarországi Románok De­mokratikus Szövetségének főtitkára, Stich. János, a Ma­gyarországi Szlovákok De­mokratikus Szövetségének fótitkára, Budai János, a Gyulai Román Általános Is­kola és Gimnázium igazgató­ja, a főiskola volt növendéke és Miklya Eéláné, a Békés­csabai Szlovák Általános Is­kola és Gimnázium tanára, a főiskola volt növendéke. Dr. Kardos József minisz­tériumi főosztályvezető miniszteri kitüntetéseket nyújtott át a nemzetiségi ta­nárképzés elmúlt negyedszá­zada alatt kifejtett pedagó­giai munkák elismeréseként. Az Oktatásügy Kiváló Dolgo­zója kitüntetést kapott Drien Károly főiskolai tanár, Ván­csa Vilmos főiskolai docens, dr. Drahos Ágoston főiskolai docens, és Kozma Mihály fő­iskolai adjunktus. Az oktatá­si miniszter címzetes főisko­lai tanári címet adományo­zott dr. Kovács Péter nyu­galmazott gimnáziumi igaz­gatónak és Szabó Gyulának, a Tankönyvkiadó nemzeti­ségi csoportja vezetőjének. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Tanácsa nevében He­gedűs András főigazgató „Pro Juventute" kitüntetést nyújtotta át dr. Michal So­taknak, a Nyitrai Pedagógiai Fakultás dékánjának. Az ünnepi tanácsülés után a főiskola tanárai és hallga­tói adtak művészi műsort, majd délután a Hámán Kató utcai épületben Petrusán György főiskolai adjunktus nemzetiségi könyvkiállítást nyitott meg. A Tisza Bútoripari Válla­lat szegedi gyárában mind­össze 170 ember dolgozik, a pártalapszervezet létszáma is csupán 18 fő. A Belváros kö­zepén levő gyártelep zsú­folt, de — ha lassan is — már megkezdődött az új üzem felépítése a volt sertés­hizlalda mellet, ahol tága­sabban alakítják ki az üzem­részeket, s lehetőséget te­remtenek a szociális körül­mények javítására is. Mivel a gyáriak jól ismerik egy­mást, névreszólóan tudtak ér­tékelni mindent, s talán ez volt az egyik érdekessége is a bútorgyári pártszervezet beszámoló taggyűlésének. Az ilyenkor szokásos formasá­gok is elmosódtak, a kis tárgyalóteremben kényelme­sen elfértek a résztvevők a dohányzóasztalkák mellett. Fiatalok a gyárért Az elmúlt négy év mun­kájáról Fortuna István párt­titkár számolt be. Az össze­gezést valójában az egész alapszervezet végezte, hi­szen a tizennyolc párttag közül szinte mindenkinek van valamilyen társadalmi megbízatása: hárman a ve­zetőség tagjai, egy a gyár igazgatói posztját tölti be, öten a szakszervezetben te­vékenykednek és viselnek tisztséget, a KISZ-titkári funkciót is egy fiatal párt­tag viseli, ketten pártcso­portvezetők és így tovább. Bár négy évvel ezelőtt az alapszervezetnek mindösz­sze 10 tagja volt, a pártépí­tés gondosságát dicséri, hogy az utóbbi években nyolc új taggal szaporodtak, akik kö­zül hatan fizikai munkások. Talán csak a női dolgozók közül vannak kevesen a párt tagjai között, összesen hár­man. Holnaptól: az utakon A rohanás mániákus haj­szoléi lakott területen sok­szor nem tartják be a meg­engedett maximális sebes­séget, felrúgják a minden­kire egyaránt vonatkozó és kötelező közlekedési szabá­lyokat. Az ilyenek eddig sem úszták meg a közlekedés biz­tonságát veszélyeztető cse­lekményt következmény nél­kül, mert nagyon is zsebbe­vágó pénzbírságot fizettek. Mit lehet az ilyenektől várni autópályán és egyéb utakon, amelyeken eddig ámokfutó­ként is lehetett közlekedni? Csak üdvözölni lehet a Bel­ügyminisztérium, a Közle­kedés- és Postaügyi Minisz­térium közös rendeletét a közúti közlekedésben beveze­tendő általános sebesség­korlátozásról, amely holnap, december 15-én lép életbe. Vasárnaptól tehát személy­autóval autópályán órán­ként 120, egyéb utakon 100 kilométeres sebességgel lehet közlekedni, a motorkerékpá­rosok pedig ugyanezeken az utakon 80, illetve 70 kilomé­teres óránkénti sebességgel utazhatnak. Útjainkon a mai adatok szerint mintegy félmillió sze­mélygépkocsi és több mint 700 ezer motorkerékpár vesz részt a forgalomban. Egy családon belül ugyanakkor többen is rendelkeznek jogo­sítvánnyal. Hozzávetőlegesen tehát legalább kétmillió jár­művezetőre vonatkozik a de­cember 15-én hatályba lépő általános sebességkorlátozás. A jövőben tehát nem az autó és motorkerékpárok egyedi teljesítőképessége határozza meg a megválasztható maxi­mális sebességet, hanem a mindenkire egyaránt vonat­kozó rendelet, amelynek be­tartása és betartatása köte­lező. Ez a rendelkezés össz­hangban van a majd megje­lenő új KRESZ tervezetében felvett sebesség-meghatáro­zásokkal. Sajnos nap mint nap ol­vashatunk az újságokban közlekedési balesetekről. Ezeket összevetve: aggasztó az ország baleseti helyzet­képe és elsősorban ez tette szükségessé a sebességkorlá­tozást. A statisztika adatai szerint az utóbbi öt év átla­gában a sérüléssel járt ösz­szes közúti' balesetek 46,5 százaléka követelt emberéle­tet, illetve okozott súlyos sérülést. 1974 első tíz hónap­jának adatai szerint a gép­járművezetők által okozott balesetek legnagyobb részét, közel 3 ezer esetben, a gyors­hajtás okozta. Ezek nagy ré­sze halálos következmények­kel járt. Csongrád megyében 1970-től 1974 első negyedének végéig 5550 közlekedési bal­eset történt, amely miatt 95-en vesztették életüket és 394-en szenvedtek súlyos sé­rülést. Az 5550 balesetből a gyorshajtás rovására írandó 1104 eset. Ezen idő alatt gyorshajtás miatt okozott balesetet személygépkocsi vezetője 505, motorkerékpá­ros pedig 394 esetben. Ezek­hez az adatokhoz nem kell kommentárt fűznünk. Az ál­talános kép az, hogy a gyors­hajtás miatt történt balese­tek több mint 80 százalékát motorkerékpár-, illetve sze­mélygépkocsi-vezetők idézték elő az utóbbi években. A balesetek okait elemző vizsgálatok alapján várható, hogy a sebességkorlátozás életbelépésével csökken majd a halálos és súlyos kimene­telű balesetek száma. A ki­sebb sebességgel haladás hosszabb időt biztosít az ész­leléshez és a cselekvéshez a vezető számára, ha adott esetben veszélyes helyzet áll elő. Ugyanez szinte lehetet­lenné válik, njnes mód ve­szélyelhárító manővereket tenni, ha ámokfutóként köz­lekedünk. Felkészült az ál­talános sebességkorlátozás betartatására a Csongrád me­gyei Rendőr-főkapitányság közlekedési osztálya és mind­azok a szervek is, amelyek határozott és hathatós intéz­kedésekkel szereznek érvényt a rendelkezésnek. Csak a közlekedési rend és biztonság zavartalanságával csökkenhet útjainkon a közlekedési bal­esetek száma. Az őszi—téli időjárási viszonyok is ked­veznek a vasárnaptól életbe lépő sebességkorlátozás ér­vényesülésének, hiszen ilyen, kor némileg csökken a for­galom, s van elégséges idő a megszokásra, a jó beidegző­désre, mire a tavaszi és nyá­ri nagyobb forgalomba érünk. í* r. A kis alapszervezet rend­szeresen megtartotta a tag­gyűléseket, munkáját a X. pártkongresszus és a felsőbb pártszervek határozatainak szellemében végezte, figye­lembe véve a gyár sajátos­ságait. A beszámoló igen önkritikus volt. „Mi sem vol­tunk elég következetesek ... a munkafegyelemben, a ter­melési tervek teljesítésében", — hangsúlyozta a párttit­kár. Sokat tettek viszont az ifjúságpolitikai és a nőpo­litikái határozatok végrehaj­tásáért. A nagyvállalat ke­belében egy koordinációs bi­zottságot alakítottak, amely rendszeresen megvizsgálja a nők és a fiatalok élet- és munkakörülményeit. Azt a jelszót tűzték zászlajukra, hogy „Fiatalok a gyárért, a gyár a fiatalokért!" A kicsiny szegedi üzem­ben már két fiatalnak segí­tettek lakásgondjain, bizto­sítják az ifjak a tanulási lehetőséget, a szakmai és beosztásbeli előmenetelt. A pártvezetőség arra kérte a tagságot, hogv egyénileg ts segítsék az ifjakat, beszél­gessenek el velük szakmai és politikai kérdésekben egyformán. A pártszervezet arra ösztönzi a KlSZ-szerve­zet vezetőit, hogy bátran él­jenek a beleszólás jogával a gyár minden elhatározásánál. Jó inunk?, jó kereset A bútoripar dolgozóinak bére szépen emelkedett az elmúlt esztendők során, a tavalyi központi bérintézke­dés meghaladta a tíz száza­lékot. de az idén is 9,3 szá­zalékot emeltek a keresete­ken, s így a havi bérek át­laga elérte a 2900 forintot. Elsősorban azoknak a bé­rét emelték jelentősebben, akik nehéz körülmények kö­zött végzik munkájukat és több műszakban dolgoznak. A nők helyzetén könnyítet­tek azzal, hogy- a gyermekes anvákat nemigen osztják be túlórázni, vagy ha lehető­ség nyílik rá, csak egv mű­szakban foglalkoztatják őket. A kisiskolások szüleinek tanévkezdetkor már hagyo­mányosan tanszersegélyt ad­nak. Ahogyan kiépül az új üzem a Budapesti úton. úgy javulnak a munkakörülmé­nyek mind a két telepen, hi­szen a belvárosi üzemben felszabadult műhelyek le­hetőséget adtak arra. hogy mérséklődjék a zsúfoltság és a nők részére normálisabb öltözőket és fürdőket ala­kíthattak ki. A pártszervezet beszámo­lója különben nagyra érté­kelte az üzemben dolgozó asszonyok és lányok mun­káját, akik szorgalmasan, nagy szakértelemmel vég­zik a nem is oly könnyű bú­torgyártást. tésének céljaira, a másik fe­lét pedig a sokat szenve­dett vietnami fiatalok tá­mogatására ajánlották. A párttagok munkájáról névreszólóan mondtak vé­leményt. Megdicsérték Kü­bekházi Andrást, aki szocia­lista brigádtag és mint mun­kásőr is kiváló. Pojcsik András brigádvezető a tűzol­tók parancsnoka és más tisztségeket is ellát. Horváth Miklós és Börcsök Imre bi­zalmiak, jól végezték mun­kájukat, Berényi Ferenc mű­vezető, aki a KISZ alap­szervezet titkára, ugyancsak dicséretet kapott a külső te­lepen végzett odaadó mun­kájáért. Még a gyárigazgatót is elismeréssel emlegették, mert színvonalasan vezeti a politikai szemináriumot. Di­csérettel szóltak az üzemi szakszervezeti bizottság és a vöröskeresztes alapszervezet munkájáról. Van tennivaló Névreszólóan Kitűnt a vezetőség be­számolójából, hogy a párt­tagok becsületesen végzik munkájukat az üzemben, s szívesen vállalnak társadal­mi megbízatást is. Hat bri­gád hetvennyolc tagja ver­senyez a szocialista címért, s közülük már három kol­lektíva el is nyerte azt. A XI. pártkongresszus és ha­zánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére ki­bontakozott munkaverseny­ben szép eredményeket ér­tek el, szorgalmazták a ter­melés előbbre vitelét, a ha­tékonyabb gazdálkodást. Egy szabad szombaton segítséget adtak a külső telepre való átköltözködéshez, kétszer tartottak kommunista mű­szakot szabadnapjukon. Az első műszak bérét a városi tanácsnak ajándékozták, hogy segítsék a gyermekin­tézmények bővítését, a má­sik műszak bérének felét a szegedi ifjúsági ház felépít A vita nyílt és őszinte volt, alaposan megbírálták a vállalat vezetőit, de ki­jutott a megjegyzésekből a városi tanácsnak, sőt még a városi pártbizottság címére is elhangzott egy-két meg­szívlelendő javaslat. A vi­tában központi kérdésként szerepelt a Budapesti műút mellett levő új üzemrész helyzete. S ezzel összefüg­gésben marasztalták el a sze­gedi városi tanácsot, mert hosszú ideje olyan állapo­tok vannak azon a környé­ken, amely miatt rossz a dolgozók hangulata, áldat­lanok az utazási, közlekedé­si viszonyok. Az üzemhez bevezető utat Is felásták, né­hol kétméteres mélységű gödrök vannak, teli vízzel, de még egy figyelmeztető korlát vagy világítás sincs mellette. Gyalog is csak csúszkálva, botladozva le­het megközelíteni a gyárte­lepet. A buszok késnek, emi­att a dolgozók is elkésnek, kevesebbet termelnek és ke­vesebbet is keresnek miatta. Néhány megjegyzés a gvár vezetőinek szólt: a műhely­csarnok nagy ajtaja rosszul csukódik, s néha nyolc órá­ból hetet nyitva van. Ez -zavarja a technológiai fo­lyamatokat is, főleg a ra­gasztásoknál, de a munká­sok dereka is megfázik a huzattól. A WC-nek nincs szellőzője, csak a mennyeze­ten van egy vasajtó, de azt nem lehet nyitva tartani, ha esik az eső, különben is csak kétméteres létrával lehet nyitni-csukni. Egy kis ablakocskát kellene vágni a helviség oldalába. A fűtés csak reggel nyolc óra kö­rül „szuperál", addig nehe­zen lehet dolgozni. Tehát lesz mit orvosolni a gazda­sági vezetőknek és a városi tanácsnak is a bútorgyári munkások, s a környékbeli más üzemek munkásai ér­dekében. Az alapszervezet munkájá­val elégedett volt a városi pártbizottság, ez tűnt ki a felsőbb pártszerv értékelé­séből. A tagság is elége­dett a vezetőséggel, külö­nösen a párttitkárral, aki húsz esztendejénél is több, hogy viseli tisztségét. Meg is említették, hogy igazán megérdemelne pártmunkája elismeréseként valamilyen kitüntetést. Igazi kommunis­tára vall, hogy a titkár azon­nal megjegyezte, ő nem az elismerésért végzi pártmun­káját, hanem megtisztelőnek tartja a tagság bizalmát, amelynél nagyobb elisme­rés aligha érhet egy kommu­nistát. A bútorgyári pártszervezet beszámoló taggyűlése azt is bizonyította, hogv csak nyílt szavakkal és közös akarat­tal lehet elvégezni minden­napi tennivalóinkat, ökezen az úton járnak. Gazdagh István

Next

/
Thumbnails
Contents