Délmagyarország, 1974. december (64. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-14 / 292. szám

SZOMBAT, 1914. DECEMBER 14. 5 Szeméivzeti murslccs az épitöiparSsan Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban pénteken országos tanácskozást tartottak a tárca építőés építőanyag-ipar vállalatainak, tervező és kutató intézeteinek igazgatói és személyzeti vezetői. A tanácskozáson a káderpolitikai és személyzeti munkáról az utóbbi években kiadott pártés kormányhatározatok végrehajtásának tapasztalatait összegezték. Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter megállapította, hogy a személyzeti munka átgondoltabbá és tervszerűbbé vált. Hangsúlyozta, hogy a kádernevelési és személyzeti munkában egyik legfontosabb feladat a vezető-utánpótlás. Huszonöt éves a nemzetiségi tanárképzés ünnepi tanácsülés a Juliász Tanárképző Főiskolán Gyula Beszámoló taggyűlésen s yill szavakkal, közös akarattal A magyarországi román és szlovák szakos általános iskolai tanárképzés negyedszázados évfordulója alkalmából tegnap, pénteken ünnepi tanácsülést tartottak Szegeden, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola dísztermében. Az ünnepi tanácsülésen többek között megjelent dr. Ágoston József, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára, Török József, az MSZMP Szeged városi bizottságának első titkára. Hantos Mihály, a megyei tanács elnökhelyettese, Forgó Pál, a városi tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője, Öícrös János, a pedagógus szakszervezet megyei titkára. Ott volt az ünnepi tanácsülésen dr. Karol Notin, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság követségi titkára, Alexandru llies, a Román Szocialista Köztársaság követségi tanácsosa, dr. Kővágó László, a Kulturális Minisztérium nemzetiségi osztályának vezetője, a társadalmi és tömegszervezetek képviselői, a román és szlovák tanszék volt tanárai, diákjai, valamint a főiskola testvérintézményeinek — az odesszai állami egyetem, a nyitrai pedagógiai fakultás és a krakkói pedagógiai főiskola — küldöttsége. Hegedűs András, a főiskola főigazgatója nyitotta meg az ünnepi tanácsülést, majd dr. Kardos József, az Oktatási Minisztérium főosztályvezetője tartott ünnepi beszédet. Méltatta a nemzetiségi tanárképzés elmúlt negyedszázadának eredményeit, s megállapította, hogy Magyarországon alkotmány rögzíti a nemzetiségek jogait, többek között az anyanyelv^ művelésének, oktatásának, a" saját kultúra megőrzésének és ápolásának lehetőségeit a marxista—leninista nemzetiségi politika szellemében. A magyarországi nemzetiségek hidat, összekötő kapcsot jelentenek a szocialista országok között, egyre javuló feltételek között dolgoznak, mind magasabb szinten folyik az anyanyelvi oktatás általános és középiskolai fokon, egyre nagyobb eredményeket érnek el, a nemzetiségek kulturális csoportjai, melyek nemcsak a néphagyományok felelevenítésén és megőrzésén fáradoznak, de kiveszik részüket a nyelvművelésből és a szocialista kultúra terjesztéséből is. Ennek a munkának tevékeny részesei azok a nemzetiségi értelmiségiek — mintegy 900-an dolgoznak már hazánkban —, akik közül a román és szlovák szakos általános iskolai tanárok éppen a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán szereztek oklevelet. Beszédében dr. Kardos József elmondta, hogy a nemzetiségi könyvtárak polcain immár 140 ezer kötetnyi könyv sorakozik, a nemzetiségi könyvkiadás — mely szintén most ünnepli fennállásának 25. évfordulóját —, eddig 200 tankönyvvei és 300 egyéb kiadvánnyal segítette a nemzetiségi nyelv, és kultúra terjesztését. Az óvodától a tanárképző főiskolákig már folyamatos és megalapozott a nemzetiségek oktatása, az anyanyelv művelése. Az ünnepi beszéd előadója elemezte a nemzetiségi tanárképzés negyedszázados munkáját, öszszegezte a tapasztalatokat, és szólt az elkövetkezendő évek feladatairól is. A szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán két tanszéken, a román és a szlovák tanszéken folyik nemzetiségi szakos általános iskolai tanárképzés. Az ünnepi tanácsülésen Váncsa Vilmos főiskolai docens, a Román Nyelv és Irodalom Tanszék vezetője hozzászólásában az internaciona„ Hzmusra való nevelés fontosságáról szólt, Drien Károly főiskolai tanár, a Szlovák Nyelv és Irodalom Tanszék vezetője, a szlovák szakos tanárképzés fejlődését méltatta. Az ünnepi tanácsülést köszöntötte Szilágyi Péter, a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének főtitkára, Stich. János, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének fótitkára, Budai János, a Gyulai Román Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, a főiskola volt növendéke és Miklya Eéláné, a Békéscsabai Szlovák Általános Iskola és Gimnázium tanára, a főiskola volt növendéke. Dr. Kardos József minisztériumi főosztályvezető miniszteri kitüntetéseket nyújtott át a nemzetiségi tanárképzés elmúlt negyedszázada alatt kifejtett pedagógiai munkák elismeréseként. Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója kitüntetést kapott Drien Károly főiskolai tanár, Váncsa Vilmos főiskolai docens, dr. Drahos Ágoston főiskolai docens, és Kozma Mihály főiskolai adjunktus. Az oktatási miniszter címzetes főiskolai tanári címet adományozott dr. Kovács Péter nyugalmazott gimnáziumi igazgatónak és Szabó Gyulának, a Tankönyvkiadó nemzetiségi csoportja vezetőjének. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Tanácsa nevében Hegedűs András főigazgató „Pro Juventute" kitüntetést nyújtotta át dr. Michal Sotaknak, a Nyitrai Pedagógiai Fakultás dékánjának. Az ünnepi tanácsülés után a főiskola tanárai és hallgatói adtak művészi műsort, majd délután a Hámán Kató utcai épületben Petrusán György főiskolai adjunktus nemzetiségi könyvkiállítást nyitott meg. A Tisza Bútoripari Vállalat szegedi gyárában mindössze 170 ember dolgozik, a pártalapszervezet létszáma is csupán 18 fő. A Belváros közepén levő gyártelep zsúfolt, de — ha lassan is — már megkezdődött az új üzem felépítése a volt sertéshizlalda mellet, ahol tágasabban alakítják ki az üzemrészeket, s lehetőséget teremtenek a szociális körülmények javítására is. Mivel a gyáriak jól ismerik egymást, névreszólóan tudtak értékelni mindent, s talán ez volt az egyik érdekessége is a bútorgyári pártszervezet beszámoló taggyűlésének. Az ilyenkor szokásos formaságok is elmosódtak, a kis tárgyalóteremben kényelmesen elfértek a résztvevők a dohányzóasztalkák mellett. Fiatalok a gyárért Az elmúlt négy év munkájáról Fortuna István párttitkár számolt be. Az összegezést valójában az egész alapszervezet végezte, hiszen a tizennyolc párttag közül szinte mindenkinek van valamilyen társadalmi megbízatása: hárman a vezetőség tagjai, egy a gyár igazgatói posztját tölti be, öten a szakszervezetben tevékenykednek és viselnek tisztséget, a KISZ-titkári funkciót is egy fiatal párttag viseli, ketten pártcsoportvezetők és így tovább. Bár négy évvel ezelőtt az alapszervezetnek mindöszsze 10 tagja volt, a pártépítés gondosságát dicséri, hogy az utóbbi években nyolc új taggal szaporodtak, akik közül hatan fizikai munkások. Talán csak a női dolgozók közül vannak kevesen a párt tagjai között, összesen hárman. Holnaptól: az utakon A rohanás mániákus hajszoléi lakott területen sokszor nem tartják be a megengedett maximális sebességet, felrúgják a mindenkire egyaránt vonatkozó és kötelező közlekedési szabályokat. Az ilyenek eddig sem úszták meg a közlekedés biztonságát veszélyeztető cselekményt következmény nélkül, mert nagyon is zsebbevágó pénzbírságot fizettek. Mit lehet az ilyenektől várni autópályán és egyéb utakon, amelyeken eddig ámokfutóként is lehetett közlekedni? Csak üdvözölni lehet a Belügyminisztérium, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium közös rendeletét a közúti közlekedésben bevezetendő általános sebességkorlátozásról, amely holnap, december 15-én lép életbe. Vasárnaptól tehát személyautóval autópályán óránként 120, egyéb utakon 100 kilométeres sebességgel lehet közlekedni, a motorkerékpárosok pedig ugyanezeken az utakon 80, illetve 70 kilométeres óránkénti sebességgel utazhatnak. Útjainkon a mai adatok szerint mintegy félmillió személygépkocsi és több mint 700 ezer motorkerékpár vesz részt a forgalomban. Egy családon belül ugyanakkor többen is rendelkeznek jogosítvánnyal. Hozzávetőlegesen tehát legalább kétmillió járművezetőre vonatkozik a december 15-én hatályba lépő általános sebességkorlátozás. A jövőben tehát nem az autó és motorkerékpárok egyedi teljesítőképessége határozza meg a megválasztható maximális sebességet, hanem a mindenkire egyaránt vonatkozó rendelet, amelynek betartása és betartatása kötelező. Ez a rendelkezés összhangban van a majd megjelenő új KRESZ tervezetében felvett sebesség-meghatározásokkal. Sajnos nap mint nap olvashatunk az újságokban közlekedési balesetekről. Ezeket összevetve: aggasztó az ország baleseti helyzetképe és elsősorban ez tette szükségessé a sebességkorlátozást. A statisztika adatai szerint az utóbbi öt év átlagában a sérüléssel járt öszszes közúti' balesetek 46,5 százaléka követelt emberéletet, illetve okozott súlyos sérülést. 1974 első tíz hónapjának adatai szerint a gépjárművezetők által okozott balesetek legnagyobb részét, közel 3 ezer esetben, a gyorshajtás okozta. Ezek nagy része halálos következményekkel járt. Csongrád megyében 1970-től 1974 első negyedének végéig 5550 közlekedési baleset történt, amely miatt 95-en vesztették életüket és 394-en szenvedtek súlyos sérülést. Az 5550 balesetből a gyorshajtás rovására írandó 1104 eset. Ezen idő alatt gyorshajtás miatt okozott balesetet személygépkocsi vezetője 505, motorkerékpáros pedig 394 esetben. Ezekhez az adatokhoz nem kell kommentárt fűznünk. Az általános kép az, hogy a gyorshajtás miatt történt balesetek több mint 80 százalékát motorkerékpár-, illetve személygépkocsi-vezetők idézték elő az utóbbi években. A balesetek okait elemző vizsgálatok alapján várható, hogy a sebességkorlátozás életbelépésével csökken majd a halálos és súlyos kimenetelű balesetek száma. A kisebb sebességgel haladás hosszabb időt biztosít az észleléshez és a cselekvéshez a vezető számára, ha adott esetben veszélyes helyzet áll elő. Ugyanez szinte lehetetlenné válik, njnes mód veszélyelhárító manővereket tenni, ha ámokfutóként közlekedünk. Felkészült az általános sebességkorlátozás betartatására a Csongrád megyei Rendőr-főkapitányság közlekedési osztálya és mindazok a szervek is, amelyek határozott és hathatós intézkedésekkel szereznek érvényt a rendelkezésnek. Csak a közlekedési rend és biztonság zavartalanságával csökkenhet útjainkon a közlekedési balesetek száma. Az őszi—téli időjárási viszonyok is kedveznek a vasárnaptól életbe lépő sebességkorlátozás érvényesülésének, hiszen ilyen, kor némileg csökken a forgalom, s van elégséges idő a megszokásra, a jó beidegződésre, mire a tavaszi és nyári nagyobb forgalomba érünk. í* r. A kis alapszervezet rendszeresen megtartotta a taggyűléseket, munkáját a X. pártkongresszus és a felsőbb pártszervek határozatainak szellemében végezte, figyelembe véve a gyár sajátosságait. A beszámoló igen önkritikus volt. „Mi sem voltunk elég következetesek ... a munkafegyelemben, a termelési tervek teljesítésében", — hangsúlyozta a párttitkár. Sokat tettek viszont az ifjúságpolitikai és a nőpolitikái határozatok végrehajtásáért. A nagyvállalat kebelében egy koordinációs bizottságot alakítottak, amely rendszeresen megvizsgálja a nők és a fiatalok élet- és munkakörülményeit. Azt a jelszót tűzték zászlajukra, hogy „Fiatalok a gyárért, a gyár a fiatalokért!" A kicsiny szegedi üzemben már két fiatalnak segítettek lakásgondjain, biztosítják az ifjak a tanulási lehetőséget, a szakmai és beosztásbeli előmenetelt. A pártvezetőség arra kérte a tagságot, hogv egyénileg ts segítsék az ifjakat, beszélgessenek el velük szakmai és politikai kérdésekben egyformán. A pártszervezet arra ösztönzi a KlSZ-szervezet vezetőit, hogy bátran éljenek a beleszólás jogával a gyár minden elhatározásánál. Jó inunk?, jó kereset A bútoripar dolgozóinak bére szépen emelkedett az elmúlt esztendők során, a tavalyi központi bérintézkedés meghaladta a tíz százalékot. de az idén is 9,3 százalékot emeltek a kereseteken, s így a havi bérek átlaga elérte a 2900 forintot. Elsősorban azoknak a bérét emelték jelentősebben, akik nehéz körülmények között végzik munkájukat és több műszakban dolgoznak. A nők helyzetén könnyítettek azzal, hogy- a gyermekes anvákat nemigen osztják be túlórázni, vagy ha lehetőség nyílik rá, csak egv műszakban foglalkoztatják őket. A kisiskolások szüleinek tanévkezdetkor már hagyományosan tanszersegélyt adnak. Ahogyan kiépül az új üzem a Budapesti úton. úgy javulnak a munkakörülmények mind a két telepen, hiszen a belvárosi üzemben felszabadult műhelyek lehetőséget adtak arra. hogy mérséklődjék a zsúfoltság és a nők részére normálisabb öltözőket és fürdőket alakíthattak ki. A pártszervezet beszámolója különben nagyra értékelte az üzemben dolgozó asszonyok és lányok munkáját, akik szorgalmasan, nagy szakértelemmel végzik a nem is oly könnyű bútorgyártást. tésének céljaira, a másik felét pedig a sokat szenvedett vietnami fiatalok támogatására ajánlották. A párttagok munkájáról névreszólóan mondtak véleményt. Megdicsérték Kübekházi Andrást, aki szocialista brigádtag és mint munkásőr is kiváló. Pojcsik András brigádvezető a tűzoltók parancsnoka és más tisztségeket is ellát. Horváth Miklós és Börcsök Imre bizalmiak, jól végezték munkájukat, Berényi Ferenc művezető, aki a KISZ alapszervezet titkára, ugyancsak dicséretet kapott a külső telepen végzett odaadó munkájáért. Még a gyárigazgatót is elismeréssel emlegették, mert színvonalasan vezeti a politikai szemináriumot. Dicsérettel szóltak az üzemi szakszervezeti bizottság és a vöröskeresztes alapszervezet munkájáról. Van tennivaló Névreszólóan Kitűnt a vezetőség beszámolójából, hogy a párttagok becsületesen végzik munkájukat az üzemben, s szívesen vállalnak társadalmi megbízatást is. Hat brigád hetvennyolc tagja versenyez a szocialista címért, s közülük már három kollektíva el is nyerte azt. A XI. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére kibontakozott munkaversenyben szép eredményeket értek el, szorgalmazták a termelés előbbre vitelét, a hatékonyabb gazdálkodást. Egy szabad szombaton segítséget adtak a külső telepre való átköltözködéshez, kétszer tartottak kommunista műszakot szabadnapjukon. Az első műszak bérét a városi tanácsnak ajándékozták, hogy segítsék a gyermekintézmények bővítését, a másik műszak bérének felét a szegedi ifjúsági ház felépít A vita nyílt és őszinte volt, alaposan megbírálták a vállalat vezetőit, de kijutott a megjegyzésekből a városi tanácsnak, sőt még a városi pártbizottság címére is elhangzott egy-két megszívlelendő javaslat. A vitában központi kérdésként szerepelt a Budapesti műút mellett levő új üzemrész helyzete. S ezzel összefüggésben marasztalták el a szegedi városi tanácsot, mert hosszú ideje olyan állapotok vannak azon a környéken, amely miatt rossz a dolgozók hangulata, áldatlanok az utazási, közlekedési viszonyok. Az üzemhez bevezető utat Is felásták, néhol kétméteres mélységű gödrök vannak, teli vízzel, de még egy figyelmeztető korlát vagy világítás sincs mellette. Gyalog is csak csúszkálva, botladozva lehet megközelíteni a gyártelepet. A buszok késnek, emiatt a dolgozók is elkésnek, kevesebbet termelnek és kevesebbet is keresnek miatta. Néhány megjegyzés a gvár vezetőinek szólt: a műhelycsarnok nagy ajtaja rosszul csukódik, s néha nyolc órából hetet nyitva van. Ez -zavarja a technológiai folyamatokat is, főleg a ragasztásoknál, de a munkások dereka is megfázik a huzattól. A WC-nek nincs szellőzője, csak a mennyezeten van egy vasajtó, de azt nem lehet nyitva tartani, ha esik az eső, különben is csak kétméteres létrával lehet nyitni-csukni. Egy kis ablakocskát kellene vágni a helviség oldalába. A fűtés csak reggel nyolc óra körül „szuperál", addig nehezen lehet dolgozni. Tehát lesz mit orvosolni a gazdasági vezetőknek és a városi tanácsnak is a bútorgyári munkások, s a környékbeli más üzemek munkásai érdekében. Az alapszervezet munkájával elégedett volt a városi pártbizottság, ez tűnt ki a felsőbb pártszerv értékeléséből. A tagság is elégedett a vezetőséggel, különösen a párttitkárral, aki húsz esztendejénél is több, hogy viseli tisztségét. Meg is említették, hogy igazán megérdemelne pártmunkája elismeréseként valamilyen kitüntetést. Igazi kommunistára vall, hogy a titkár azonnal megjegyezte, ő nem az elismerésért végzi pártmunkáját, hanem megtisztelőnek tartja a tagság bizalmát, amelynél nagyobb elismerés aligha érhet egy kommunistát. A bútorgyári pártszervezet beszámoló taggyűlése azt is bizonyította, hogv csak nyílt szavakkal és közös akarattal lehet elvégezni mindennapi tennivalóinkat, ökezen az úton járnak. Gazdagh István