Délmagyarország, 1974. november (64. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-14 / 266. szám
4 CSÜTÖRTÖK, 1974. NOVEMBER 14. Műszaki fejlődésünkről Az elmúlt hetekben ünne- emelkedtek a gépesítés, a peltük a szovjet—magyar kemizálás alkalmazásával. A műszaki-tudományos együtt- szakosított allattenyésztő-temüködes aláírásának 25. év- lepek már külföldre is szálfordulóját. Iparunk, tudomá- lítják a tőkehúst, és a Hiányos életünk dinamikus fej- ,gyur húsipar termékeit. A lodésének eredményét bizo- bőripur, bútoripar, textilnyitja többek között az is, ipar utóbbi évekbeni rchogy a műszaki-tudományos konstrukciói mennyiségi-mimegyénkben ls a szocialista tulajdonviszonyok megteremtése. Az első ötéves tervben a nehézipar — természeti feltételekkel nem számoló — feszített ütemű fejlesztése a gyobb mértékben. Jellemző megyénkre az is, hogy bár állandóan csökken a mezőgazdaságban foglalkoztatottak létszáma, és emelkedik az ipari dolgozók létszáma, a foglalkoztatottaknak az egyes könnyű- és élelmiszeripari népgazdasági ágazatok közötadottságokkal rendelkező u megoszlása még mindig együttműködés a Szovjet- nőségi változásokat hoztak a Csongrád mt'gyében az "ipar- nem mutatott kedvező kéunioval kölcsönössé vált. Ter-•termelésben. A hazai szén- fejlesztés mérséklődésétered- pet. Az iparban dolgozók ormészetes az is, hogy hazánk hidr Kjcntermelés emelkedé- ményezle A problémák el- szagosnál alacsonyabb és a méretei és adottságai- követ- sével, a szocialista import lenére ls'a tervidőszak alatt keztében nem vállalkozhat növelésével, átalakult haarra, hogv mindazon felada- zánk energiastruktúrája. Ma tokát önállóan oldja meg, már a kőolaj és földgáz eneramelyeket az ország terme- ginellátásunk 52—53 százalélésl potenciálja, műszaki kát teszi ki. Ez a dicselesíszínvonalának emelése meg- tés, a mezőgazdaság gépesíkíván. Ezt csak a baráti or- tése mellett az életszínvonal szagokkal és elsősorban a Szovjetunióval való együttműködés keretében tudjuk megoldani. növekedett a termelés, emelkedett a foglalkoztatottság. A második ötéves terv végrehajtását félbeszakította az ellenforradalom, mely megyénkben is jelentős károkat okozott. A második ötéves mezőgazdaságban dolgozók országosnál magasabb részaránya a megye sajátos mezőgazdasági. jellege. a mezőgazdaság gépesítettségének jelenlegi foka és termelésszerkezete indokolja. Jelentős változtatást emelésének is fontos eszköze, tervben az elkövetett gazda- cs;ik a mezőgazdaság gyorA földgáz a fűtfienergla mel- ságpolitikai hiányosságok, és lett fejlődő vegyinarunk fon- az ellenforradalom által okotos alapanyaga (PVC, mütrá- zott károk felszámolása melm A KGST komplex program a szocialista országok műszaki-tudományos kapcsolatainak elmélyítésére a lehetőségeinket újabb módszerekkel, az együttműködés formáinak bővítésével, kiszélesítésével gazdagította. Rajtunk múlik, hogy a lehetőségeket milyen mértékben hasznosítjuk tudományos életünk szűkös kapaci tusának eredményesebb kiaknázása érdekében. Tőlünk függ az is, hógy feladataink megoldására a Szovjetunió hasonló profilú Intézményeivel és szerveivel a munlcamegosztáson alapuló kapcsolatainkat milyen gyors ütemben fejlesztjük tovább. Az együttműködés „hagyományos" formái többnyire a tapasztalatcserében, műszaki tájékoztatásban, szakemberek tanulmányútjában, licenc és egyéb dokumentációk térítésmentes átadásában jutottak kifejezésre. Gyorsabb fejlődésünk érdekében e formák fenntartása mellett új utak is járhatók. Illyenek: egyes, számunkra fontos problémák együttes tervezésében és kidolgozásában, a műszaki és tudományos kutatások koordinálásában, munkamegosztásod alapon történő közös kidolgozásában. tudományos káderek képzésében, találmányok és licencek közös vásárlásában és egyéb, sok más módon megvalósítandó együttműködés. Ez az együttműködés a gya stb.). Az 1960-as évek végén gazdasági rendszerünk reformja újabb fellendülést hozott. Társadalompolitikai céljaink megvalósításának alapvető feltétele a dinamikus gazdasági fejlődés, a gazdálkódás hatékonyságálett jelentősen ^melkedett a termelés, növekedett az iparban foglalkoztatottak létszáma. \ A VII. pártkongresszus az Ipar területi elhelyezkedésé- . , .. , nek megváltoztatására, az iparban foglalkoztatottak szásabb ütemű gépesítése útján lehetne elérni. Az Iparon belül Jelentős mértékben növekedett a nehéziparban foglalkoztatottak létszáma, és részaránya is. A könnyűiparban foglalkoztatottak létszámának növekedése mellett részarányuk az Alföld és Szeged fokozott Iparosítására hozott határoméhoz viszonyítva csökkent. nak fokozása. A hatvanas zata végrehajtásának eredévek végén lényegében lezá- ményeként Csongrád megye rult hazánkban az extenzív gazdasági fejlődés szakasza, népgazdaságunk az intenzív fejlődés útjára lépett. Ez a fejlődésnek magasabb szintjét jelenti — a termelés mennyiségi növelése mellett — előtérbe helyezi a termelési tényezők, a termelőerők minőségi fejlesztését. A X. pártkongresszus ezért a gazdasági építőmunkában azt a feladatot tűzte ki, hogy a IV. ötéves tervidőszakban a nemzeti jövedelem növekedését a társadalmi termelés hatékonyságának erőteljesebb javításával, szerkezetének további korszerűsítésével, a termelékenység fokozott emelésével, a műszaki fejlesztés meggyorsításával kell megalapozni. ro a II. ötéves tervben ipari jellegű megyévé vált. Számos új nehézipari ágazat honosodott meg, de a nehézipap gyorsabb ütemű fejlődése még nem vezetett a megye könnyű- és élelmiszeripari jellegének számottevő módosulásához. A III. ötéves tervben megyénk Iparának termelése az országos átlagot meghaladó mértékben növekedett. Az iparon belül legnagyobb mértékben a nehézipar, azon belül az olajbányászat fejlődött és a nehézipar a megye vezető iparágai közé zárkózott fel. A megye iparában foglal13.1 koztatottak létszáma lényegében 1968-ban már elérte a sok jelentik jelenlegi szintet, és ezt köve- előrehaladást, összefoglalva megállapíthatjuk, hogy megyénk ipara a felszabadulás óta jelentős fejlődésen ment keresztül, melynek eredményeként ma már az iparilag fejlettebb megyék közé tartozik. A megyében 103 ipari vállalat, üzem, szövetkezet működik, amelyeknek nagy része Szegedre koncentrálódik. Az ipari foglalkoztatottaknak létszámából 53,4 százalék Szegeden, 38,9 százaléka megye többi városaiban és 7,7 százalék a községekben dolgozik. A rekonstrukciók, a korszerű technológia alkalmazása mellett a beruházáa legnagyobb A beruházó3 Kisiparosok társadalmi munkája A XI. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére a Szegeden és a szegedi járásban dolgozó kisiparosok is társadalmi munkát ajánlottak fel. Vállalta 197 kisiparos, hogy 4264 órában 130 ezer forint értékű társadalmi munkát végeznek. Már eddig is túlteljesítették vállalásaikat. November elejéig 4983 órában, 144 ezer forint értékben festettek, építettek, szereltek, átalakítottak. Korábban a községi és a kerületi tudvalevőleg korlátozottak és nagy seglteég. hogv a kisiparosok felajánlották, társadalmi munkában felújítják az erősen leromlott épületeket. Az Acél utcai szöCiáll* otthont kifestették, öltözőt, műhelyt, raktárat építettek. A Mátyás téri otthont belülről fával burkolják, ezzel is akadályozva a falak további romlását. A Vám téri öregek napközi otthonába bevezették a vizet, átalakítást végeztek, s kifestették a hetanácsi szervekkel, valamint lyiségeket, Alsóvároson _füra népfrontbizottságokkal a KIOSZ vezetői megbeszélték, hogy milyen területeken kell a segítő kéz. így vették számba az igényeket, valamint a Hajnóczy utcai óvodának több ezer forint értékű jádőszobát csempéztek. Ezenkívül az óvodákban, iskolákban is dolgoztak. Ax egyik szegedi kisiparos a lehetőségeket ls. A község kisiparosai Bak- 1:6,101 készitett- Több helye«» son sportpályát, öltözőt, szer- festettek, és — mint Hatytórat, fürdőt építettek. Rösz- tyastelepen — átalakítási kén iskolát, óvodát Javítót- munkákat végeztek, tak, festettek, Tiszaszigeten A vállalásokból és a munrendbe hozták a művelődési kákból kiderül, hogy azüzeházat. Algyőn a kézilabdapá- mek dolgozóihoz hasonlóan a lyára villanyt szereltek, így kisiparosok is eredményesen este világítás mellett játsz- bekapcsolódtak a lakóterület hatnak a fiatalok, Űjszent- fejlesztésében indított kongivánon az orvosi rendelőt új- resszusl és felszabadulási jáalakítottúk, Balástyón és munkaversenybe. Igen Jó hatóén a többlettermelést már a sok jelentős hányada a IV. A feladat megoldásában jelentős az ipar szerepe. Egyrészt mert az ipar a népgazdaságban meghatározó: a nemzeti jövedelem 44 százatermelékenység növekedése eredményezte. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 1952 évhez viszonyítva 1960ötéves tervidőszakban is az ipar, és az építőipar fejlesztését szolgálta. Az iparban a beruházások döntő hányada 36 százalékát foglalkoztatja, az összes állóeszközök 43 százalékát működteti és a népgazdaság exportjának 87 százalékúk adja. Másrészt termelésével, termelőerőinek tnagyar tudományos-műszaki színvonalával döntően befofejlesztésre meghatározó, ha lyásolja a többi népgazdasáíéltat termeli meg1 a keresők ig mindössze 6 százalékkal, - az évek óta tartó kőolajlenai termen meg, a Keresos io MAon.oa.ino. 1970-ig viszont 70 százalékkal emelkedett. Jelléfhző megyénkre, hogy a lakosság száma, az aktív keresők száma, és az aktív keresők részaránya sem változott nabányászati és építőanyag-ipari beruházások folytán — a nehéziparba irányuL JURATOVICS ALADÁR olajmérnök, országgyűlési képviselő Forráskúton a diákotthonba, illetve a művelődési házba központi fűtést szereltek be, Rúzsán pedig gázpalacktároló telepet építettek. Szegeden a szociális otttása volt annak ls, hogy a társadalmi munkát szervező bizottságok elsősorban azokat a feladatokat vették számításba, amelyeknek elvégzése minden szempontból indohonok felújítása igen fontos kolt és a lakosságnak nagyon feladat volt Az erőforrások hasznos. figyelembe vesszük, hogy a Szovjetunió szocialista gazdasági rendszerében a tudományos-műszaki haladás az állami politika része, a tudomány és a technika fejlesztési tervei pedig szerves alkatrészei a társadalmi-gazdaságfejlesztés szocialista irányításrendszerének. Az ország tudományostnűszaki fejlesztésének tervezésével szemben támasztott fő követelmény az, hogy a fejlődés egységének biztogi ág műszaki színvonalát, alkalmazott termelési módszereit, teljesítőképességét Az ipar fejlődésének irányában érvényesülnek adottságaink, a nemzetközi tendenciák és távlati céljaink. Ezek jegyében fejlesztjük az energiastruktúrát, az alumíniumipart, a közúti járművek és szállítóeszközök gyártását, a kőolajtermékek vegyipari feldolgozását, a számítástechnikát, a könnyűipar egyes ágazatait és az sítósa érdekében össze lehes- élelmiszeripart. Megkülönböz seri kapcsolni a tudományos- tetett figyelmet fordítunk a műszaki haladást a szoci- népgazdaság és az ipar egészéallsta társadalom társadalmi & gazdasági fejlődésével m Az elmúlt 30 évben lépésről lépésre emelkedett a technikai-anyagi bázis, vele együtt fejlődött a korszerű technikn, a szakosított munkamegosztáson alapuló ipar és mezőgazdaság. A Szovjetunióból kapott nyersanyagból a hazai bauxiton felépültek a nehézipar fellegvárai Miskolc, Ózd, Dunaújváros, Csepel, Ajka térségében. Fejlődött szakosított iparunk és könnyűiparunk. A vásárolt és hazai gyártmányú automata gépsorokkal emelkedett a termelékenység, korszerűsödtek gyártmányaink. A szocialista me. tógazdaság termelés átlagai nek fejlődése szempontjából fontos nagyvállalatok gazdálkodására. Az ipar fejlődését a hatékonyság javulására alapozzuk. Erre irányul a gazdaságtalan termelés visszaszorítása, a munka- és üzemszervezés fejlesztése, a kapacitások kihasználásának javítása, a termékek, a minőségi színvonalának emelése, a műszaki fejlődés meggyorsítása, a nemzetközi együttműködés fejlesztése, a gépesítés fokozása a beruházások hatékonyságának növelése. A felszabadulás előtt Csongrád megyében főleg a helyi lakosság igényeit kielégítő kisipar, kézműipar fejlődött, gyáripari üzemek többnyire a helyi mezőgazdasági termékek feldolgozására létesültek (pl. kendergyártás). Az első hároméves terv végére a célkitűzéseknek megfelelően az ipari termelés az 1938-as szinvonalat jelentős mértékben meghaladta, és megkezdődött Mennyi jutalmat kaphat a dolgozó nyugdíjas ? Nyugdíjasként évi 840 ber 1-től azok a nyugdíjasok, nyugdijasoknál. Itt a havi órás kereten belül dolgozik akiknek a nyugdíjuk a havi nyugdíjuk összege a 880 foK. F. szegedi olvasónk. 50 forintos kiegészítéssel rintot meghaladja és évi 500 Munkahelyén közölték ve- együtt a havi 880 forintot forintos jutalomban részesülte, hogy teljesítményével nem haladja meg, korlátozás het a nyugdíj mellett, elégedettek, ezért nagyobb nélkül dolgozhatnak, illetve A nem munkaviszonyban, összegű jutalmat szeretné- kereshetnek. Ebbe a kategó- hanem egyéb jogviszonyban nek adni reszére, de azért riába tartozó nyugdíjasok dolgozó nyugdíjas évi 9000 nem lehet, mert a rendel- korlátozás nélkül részesül- forintos keresete mellett kezések szerint csak évi hetnek jutalomban is. szintén korlátozás nélkül 500 forint jutalom fizethe- Más a helyzet a bedolgozó kaphat jutalmat. munkakörben foglalkoztatott Dr. V. M. tó. Szeretné tudni, hogy a dolgozó nyugdíjas csak évi 500 forintig terjedő jutalomban részesülhet-e? A vállalat tévesen tájékoztatta. A rendelkezések szerint a nyugdíjasok más-más területen dolgozhatnak, és ennek megfelelően a jutalmazási összeg is változik. A rendelkezések szerint a munkahelytől függően évi 840, illetve 1260 órát dolgozhatnak a keresetüktől függetlenül. Ezeken a területeken a nyugdijasok minden megszorítás nélkül jutalomban részesülhetnek. Itt csak az órakeret a fontos, hogy azt ne lépjék túl. 1974. szeptemÉpül CB | | Kijelölték a keleti sxaka$zt * Nyugat-Szibéria és aszov- Amur-vidéket és a Habajet Távol-Kelet hatalmas rovszki területet, térségein épül a világ egyik A szakemberek már befeleghosszabb új vasútvonala Jezték a keleti szakasz pon— a Bajkál-Amur. A 3200 tos kijelölését, amely Berjokilométerre tervezett vasút zovij falutól az Amur menti átszeli majd az Irkutszki te- Komszomolszk mellett harületet, Burjátíöldet, az ladva, Szanah-kitérőig tart. A vasútvonal első építői helikoptereken és terepjárókon érkeztek a helyszínre. Ahhoz, hogy a szintezőkkel, teodolitokkal, mérőléeekkel és rudakkal „közlekedni" tudjanak a vasúti sínek lefektetésére kijelölt terepen, az építőknek először ösvényeket kellett vágniuk. Több helyen meredek lejtőkön kapaszkodtak fel, vagy patakokon gázoltak át. A rövid pihenőkön a „honfoglalók" horgásztak, vagy gombát szedtek. Esténként pedig a tábortűz mellett történetek, mesék, dalok követték egymást. Reggel ismét útnak indultak, átkeltek a bővizű Amguny-folyón, hogy tovább kutassák a vasútvonal építésére legoptimálisabb helyeket. A BAM keleti szakaszán a Habarovszkl Műszaki Egyelem és a Vasútmérnöki Főiskola számos hallgatója dolgozik. (APN—KS) Veszélyes pincerendszer húzódik Eger alatt Szilágyi Lajos építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes vezetésével kormánybizottság alakult, hogy megfelelő tervekkel és kellő anyagi fedezettel elhárítsák azt a veszélyt, amelyet az Eger alatt meghúzódó pincerendszer okoz. A város belterületének mintegy egynegyed része alatt 86 kilométer hosszúságú, török időbeli pincerendszer húzódik, s a folyosók több helyen három-négy szintes mélységben keresztezik egymást. A szakemberek 30 kilométernyi szakaszt életveszélyesnek nyilvánítottak. Ezeken a helyeken egymást érik a beomlások, eddig már 33 épületből kellett kiköltöztetni a lakókat, s veszélybe kerültek már utak, terek, sőt a vasútvonal egy szakasza is. Az életveszélyes szakasz megerősítésére, tíz esztendőre, 300 millió forintra lenne szükség. A most megalakult kormánybizottság gondoskodik az országos segítségről. (MTI)