Délmagyarország, 1974. november (64. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-14 / 266. szám

0 mAe PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! 64. évfolyam 266. szám 1974. november 14., csütörtök Ára: 80 fillér MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Az őszi munkák finise Eredmények, feladatok az ipari szövetkezetekben N&yyven téesz teljesítette vetéstervét A búza kilencven százaléka földben van A Csongrád megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályán Tóth Imre osztályvezető-helyettes arról tájékoztatott, hogy a csapadékmentes napokat jól kihasználják a mezőgazdasági üzemek. Eddig negyven termelőszövetkezet teljesítette az őszi kalászosok vetésére vonatkozó tervét. A búzának kilencven százaléka már a földbe pihen. Mivel a vetésnek sok helyen előfetétele a kukorica betakarítása, ezt a munkát a csőtörő kombájnok két műszakos üzemeltetésével gyorsították meg. A takarmánygabonának hetvenöt százalékát törték le. Továbbra is a legnagyobb gondot a cukorrépa szedése jelenti. A mélyfekvésű, belvizektől sújtott területekről — főleg a Tisza mentén — kézzel kénytelenek szedni a termést 1 ezer 300 katona segít a küzdelmes betakarításban. Az elszállítás sem könnyebb, mert a járművek elakadnak a mély talaj on. Lánctalpas traktorokkal vagy több összekapcsolt erőgéppel is csak nagy üggyel-bajjal lehet kivontatni a megrakott pótkocsikat a sártengerből. A cukorrépának kilencven százalékát félszedték, de csak alig nyolcvan százalékát szállították el a földekről. A rizsnek nyolc-kilenc százaléka vár aratásra. Az utóbbi napokban aratott-csépelt termés nedvességtartalma kedvezően csökkent, mégis tárolás előtt szárítani kell a vízi gabonát. Még mindig lánctalpas traktor segítségével járnak a vetőgépek Tiszasziget határában, de a tervezett vetésterület 75 százalékán már túljutottak. Rév Lajos tájékoztatója Napról napra fogy a vetnlvaló Kübekházán is. Útközben készült a felvételünk, egyik tábláról a másikra vonulnak a búzavetök Az évi beruházások értéke 120 milliárd forint Az elmúlt évek mérsékelt ütemű beruházásai után nagyobb lendületet kaptak az építkezések, jelenleg már 120 milliárd forint az évi beruházások értéke. E hatalmas összegnek az ésszerű felhasználásáról, s a következő tervidőszak feladatairól szerdán kétnapos beruházási konferencia kezdődött az építők székházában. A tanácskozáson a hazai közgazdászok mellett a szocialista országok beruházási, pénzügyi szakemberei is részt vesznek, hogy közösen vitassák meg a beruházások programozásának, tervezésének kérdéseit A konferenciának különös jelentőséget ad, hogy most még nagyobb gondot kell fordítani a beruházások gazdaságosságára, hiszen a világpiaci árak növekedését a szocialista tervgazdálkodásban is figyelembe kell vénái. Az árak növekedését — mint a tanácskozáson elhangzott előadásokban elmondották — a gazdaságosság fokozásával, s a beruházások hatékonyságának növelésével lehet ellensúly.ozni. Ennek egyik feltétele hogy az V. ötéves tervidőszakban a vállalatok csak olyan beruházásokat kezdjenek, amelyeknek a műszaki, technikai, kivitelezési feltételei megvannak, s viszonylag rövid az építkezés ideje. Az elaprózott, hosszú ideig elhúzódó beruházások túlzottan nagy terhet rónak a népgazdaságra. A konferencián Valkó Mártonnak, a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság főtitkárának megnyitója után dr. Hetényi István tervhivatali államtitkár és Havas Péter, az Állami Fejlesztési Bank vezérigazgatója tartott előadást a következő tervidőszak beruházási feladatairól. Ezután a tanácskozás négy szekcióra osztva folytatta a munkáját. Az MSZMP makói városi bizottsága székházának földszinti tanácstermében tegnap délelőtt az időszerű szövetkezetpolitikai kérdésekről kaptak tájékoztatót a Csongrád megyében tevékenykedő ipari szövetkezetek elnökei, illetve képviselői. A tanácskozáson részt vett — s egyben annak előadója volt — Rév Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az OKISZ elnöke, dr. Vezér Károly, a makói városi pártbizottság első titkára, Koczkás Ferenc, a makói járási pártbizottság titkára, Tömösvári András, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának képviselője, dr. Forgó István, a makói városi tanács elnöke is. A megjelenteket Horváth János, a KISZÖV elnöke köszöntötte. Rév Lajos, az OKISZ elnöke tájékoztatójában többek között elmondotta, hogy a négy kiemelt szolgáltatás közül — textiltisztítás, gépjárműjavítás, lakáskarbantartás, elektroakusztikai berendezések javítása — a lakáskarbantartást az ipari szövetkezetek nem teljesítik. Az ipari szövetkezetektől 53 ezer lakás felépítését várta a népgazdaság, ebből azonban csak 40 ezer készül el. A népgazdasági tervtől 13 ezerrel, míg eredeti vállalásuktól 20 ezerrel maradnak el. Pedig az ipari szövetkezetek 27,5 milliárdos, 1970-es termelése helyett 1975-ben már 45 milliárdossal kell számolni. Ugyanakkor megduplázódott a külkereskedelmi tevékenység is. A foglalkoztatottak létszáma alig nőtt; az elért eredmények a termelékenységből adódnak. Szólt a káder- és személyzeti munka fejlesztéséről, a belső ellenőrzés további szigorításáról. Hiányosság, hogy a belső ellenőrzés javítását célzó intézkedési tervek sok helyen nem készültek el, nem működnek belső ellenőrök, nincs kellően biztosítva a társadalmi tulajdon védelme. E hiányosság kiküszöbölésére nyomatékosan felhívta a figyelmet. Az ipari szövetkezetekben napirenden levő, vezetőségválasztások problémáival is foglalkozott. Azzal, hogy a felügyelő-ellenőrző bizottságok összetétele változik a legnehezebben, a szövetkezeáll. A fejlesztési lehetőségeket nézve 1976—1980 között 400 szövetkezet fejlesztését kell megoldani, amikor a termelési érték 65—70 milliárd között lesz, létszámnövekedés nélkül. Éppen ezért fokozottabban kell előtérbe kerülnie az üzem- és munkaszervezésnek, a megfelelő létszámgazdálkodásnak, s az ipari szövetkezetekben a két műszak bevezetésének, ott ahol ez indokolt. A több műszak a gépiek jobb kihasználását tenné lehetővé. A szövetkezeti ipar feladati bizottságok egyrésze nem ta, hogy az állami ipart haszáll feladata magaslatán, bár a kongresszusi és a felszabadulási versenyben az ipari szövetkezetek 95 százaléka tett mérhető felajánlást. Tény, hogy Csongrád megye jelentős előrehaladást tett a tízéves fejlesztési programnak megfelelően, de a 40 milliós szolgáltatás-fejlesztésnek időarányosan csak egynegyede valósul meg. Az országban levő szövetkezetek 30 százaléka dolgozik hitel felvétele nélkül. Csongrád megyében ez az arány 50 százalékos. A szövetkezetek áralakító munkája a legrosszabb. Az elő- és utókalkuláció jónéhány szövetkezetben hiányzik, mert nincs szakember. Tényként szögezte le, hogy rossz ott a gazdasági vezetés, ahol az árképző munka ilyen szinten nosan kiegészítse. Cél a gazdaságosabb termékstruktúra kialakítása. Elhangzott, hogy a szövetkezetek közötti együttműködés nem mindenütt megfelelő, ez az OKISZ és a megyei szövetségek hibája is. Szólt a szervezési elképzelésekről, a jövedelemarányok alakulásáról. Jövőre az eszközlekötési járulék rendszere megváltozik, termelői árrendezés lesz a nyersanyag áraknál. Ezt követően a feltett kérdésekre adott választ az OKISZ elnöke, majd a makói városi pártbizottság vb termében a makói ipari szövetkezetek vezetőivel találkozott. Ezután a város vezetőinek kíséretében felkereste a „Maros" Cipőipari Szövetkezetet, melynek új üzemházát a közelmúltban adták át. Biztonságtechnikai ankét Szegeden Javaslat az új természetvédelmi területre Három megye — Csongrád, Bács és Békés — nagyüzemeinek, vállalatainak munkatársai gyűltek össze tegnap, szerdán. Szegeden, a Technika Házában, azon az ankéton, amelyen villamosbiztonságtechnikai témák szerepeltek. A meghívottak valamennyien elektromos berendezések üzemeltetésével vagy ellenőrzésével foglalkoznak munkahelyükön. Vitaindító beszámolót Szálkái István okleveles villamosmérnök tartott, s többek között elmondta, hogy napjainkban fokozottan előtérbe kerültek a villamosberendezések használatának és ellenőrzésének kérdései. Az utóbbi három évben az érintett megyékben 159 balesetet okoztak aa elektromos szerkezetek, ebből halállal végződött. Szinte egyetlen baleseti • oknak sincs ennyi halálos áldozata, ezért is igen fontos ezekkel a dolgokkal foglalkozni. Az ankétot közösen rendezte az MTESZ és az Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Felügyelet Szegedi körzete. Céljuk az volt, hogy a szakemberek a villamos-biztonságtechnikai előírások, rendeletek szabványok körében történ legutóbbi változásokról elsőkézből tájékozódjanak, megbeszélhessék a tennivalókat. A rendezők elérték céljukat. A mintegy száz résztvevő aktívan tevékenykedett a tanácskozáson, számos kérdés, javaslat követte a beszámolókat. Tegnap délelőtt kihelyezett ülést tartott Szentesen a Csongrád megyei Természetvédelmi Bizottság. Megjelent az országos Természetvédelmi Hivatal képviseletében dr. Sterbetz István. Az ülést dr. Szőkefalvi Nagy Béla akadémikus nyitotta meg, majd sor került annak a javaslatnak az előterjesztésére — előadói dr. Bod Péter és Molnár László voltak —, hogy természetvédelmi területté nyilvánítsák a botani42 | kai és zoológiai értelemben nagy értéket képviselő lapistói határrészt, Szentes külterületén. A kérdéses terület körülbelül 1500 hektár nagyságú, és a fábiánsebestyéni, valamint az orosházi út között terül el. Arról is szó van, hogy idővel ezen a részen tanyát vásárolnak, és ezt berendezik néprajzi jellegű tárgyakkal, és eszközökkel. Szintén szerepelt az a javaslat, hogy nyilvánítsák védetté a deszki szanatórium, a szentesi kórház, valamint a nagymágocsi szociális otthon parkját. Meghallgatták a védetté nyilvánított pusztaszeri területről szóló jelentést is. A résztvevők ezután megtekintették a Széchenyi ligetet a város központjában. Elutazott a thaiföldi küldöttség Szerdán folytatódtak a magyar—thaiföldi megbeszélések a Marjai József külügyminisztériumi államtitkár, a Csaticsaj Csunavan külügyminiszter-helyettes vezette küldöttségek között. A két ország közötti diplomáciai kapcsolatok felvétele óta Magyarországon járt első, hivatalos thaiföldi küldöttség szerda délután elutazott Budapestről, i I